2011. november 24-én rendezte meg a Magyar Jogász Egylet Társasági Jogi és Cégjogi Szakosztálya a Budapesti Ügyvédi Kamara protokolltermében "Mi lesz veled társasági törvény,[1] mi lesz veled cégtörvény?" címmel az új Polgári Törvénykönyv[2] társasági jogi részével kapcsolatos konferenciát. A joganyag terjedelme csupán egy vázlatos áttekintést engedett, az előadók személye azonban már önmagában garanciát jelentett az informatív és lényegre törő prezentációkra.
Az első előadó Dr. Komáromi Gábor, a Kodifikációs Bizottság tagja volt. Komáromi az 1988-as Gt. megalkotására létrejött bizottságnak, illetve az utána következő Gt.-k kodifikációs bizottságának is tagja volt, így komoly tapasztalattal és rálátással rendelkezik a társasági jogi joganyag kodifikációjának vonatkozásában. A második előadó Dr. Kenesei Judit a Fővárosi Bíróság Cégbíróságának vezetője volt, aki a várható cégtörvény-módosításokról számolt be. Jelen konferencia-összefoglalóban az előadások során kiemelt kérdésekre kívánok fókuszálni, bemutatva az előadó témával kapcsolatos álláspontját. Az adott kérdésben való részletesebb iránymutatás végett lábjegyzetekben utalás található a vonatkozó szakirodalomra is.
Komáromi Gábor az előadás kezdetén a kodifikáció folyamatát ismertette néhány gondolatban összegezve. A társasági jog Ptk.-ba való
- 155/156 -
beillesztésén dolgozó társasági jogi és szövetkezeti jogi munkacsoport Sárközy Tamás vezetésével alakult meg. Tagjai: Balásházy Mária, Boóc Ádám, Gál Judit, Herbert Éva, Kálmán János, Komáromi Gábor, Nótári Tamás, Pázmándi Kinga, Sándor István, Sándor Tamás, Tamáné Nagy Erzsébet, Török Gábor, Vezekényi Ursula, Wellmann György, Zsohár András. A munkacsoport ezen összetétele kívánta biztosítani a cégbírói, gazdasági bírói, kereskedelmi ügyvédi és az elméleti szakértelem kívánatos összhangját.
A munkacsoport 2010 szeptemberétől 2011 áprilisáig az MTA Jogtudományi Intézetében 10 ülést tartott, és 2011. április 1-jére leadta javaslatát Vékás Lajos professzor úrnak, a Kodifikációs Főbizottság vezetőjének. Ezt azután három ülésen megtárgyalta a Vékás professzor által vezetett ún. Operatív Bizottság, majd az észrevételek figyelembevételével a munkacsoport 2011 júniusában véglegesítette a javaslatot. Fontos utalni arra, hogy a Ptk. előkészületei a sarkalatos törvények meghozatala miatt 2012-re áthúzódnak, továbbá hogy a kodifikáció további folyamatában a társasági jogi rendelkezések is megváltozhatnak.
A továbbiakban Komáromi a társasági jogi szabályozási koncepció anyagi jogi szabályait ismertette. Tekintettel arra, hogy részt vett valamennyi Gt. megalkotásában, így nem hiányoztak az előadás során az egyes jogintézmények, szabályok vonatkozásában a történeti utalások. Előadása kezdetén kiemelésre került, hogy jelenleg lelassulni látszik az új Ptk. kodifikációja, melynek oka, hogy a sarkalatos törvények megalkotása jelenleg zajlik.
Az előadás elején a kodifikáció fő elvei kerültek ismertetésre. Ezek a következők:
- Az 2006-os Gt. alapvetően kiállta a gyakorlat próbáját, így a bevált szabályok koncepcióján nem kívántak módosítani, azonban egy-egy helyen jelentős változásokra került sor így is. A munkacsoport tehát nem támogatta a felesleges változásokat.[3]
- Tekintettel arra, hogy a társasági jog bekerül a Ptk.-ba, figyelemmel kellett lenni a kodifikáció során az eltérő polgári jogi és társasági jogi szóhasználatra. Ennek során a társasági jog joganyagát kellett "Ptk. konformmá" tenni, tehát a szóhasználatot a Ptk. terminológiájának megfelelően kialakítani. Emiatt sok esetben a szabály lényege megmaradt, de a megfogalmazás némileg eltér a jelenleg hatályos Gt.-től.[4]
- Harmadik lényeges alapelv a dereguláció volt a kodifikáció során. A joganyag Ptk.-ba történő beemelése során az anyagi jogi szabályokról le kellett választani azon eljárási normákat, amik eddig a Gt.-ben voltak megtalálhatók.
- 156/157 -
Példaként szolgál az átalakulás jogintézménye, hiszen a 2006-os Gt.-ben számos eljárási szabály is megállapításra került e tekintetben.[5] Ezen eljárási szabályok az új cégtörvénybe fognak kerülni. Ennek megfelelően az eddiginél jóval szélesebb körű cégtörvényt kell készíteni. A társaságok működésével kapcsolatos perek részletszabályait pedig a Ptké. fogja szabályozni. - A társasági jog újrakodifikálásával felülvizsgálatra szorul számos törvény a koherencia megteremtése érdekében, így különösen a számviteli törvény, a munka törvénykönyve és a tőkepiaci törvény szabályai szorulnak újragondolásra.
A Gt. közös szabályai változatlanul helyet kapnak a Ptk. tervezetében is, illetve az eddig megszokottaknak megfelelően, valamennyi gazdasági társasági formára alkalmazni kell őket. A közös szabályok megalkotásánál a társasági formák és a formakényszer mint alapelv megtartása volt a kiindulópont. A munkacsoport tehát fenn kívánja tartani a formakényszert.[6] Volt olyan álláspont, amely szerint a formakényszeren lazítani kellett volna, ám a kodifikációs bizottság ragaszkodott a német társasági jogi modell szigorú formakényszeréhez.
Kógencia és diszpozitivitás kérdésében a tervezet a jelenleg hatályos Gt. által alkalmazott megoldást követi. A tervezet tehát változatlanul hangsúlyozza a társulási autonómia jegyében az eddigi szabályt, amely szerint a törvényben szabályozott kérdésekben a tagok szabadon dönthetnek, kivéve, ha ez a rendelkezés ellentétes lenne az adott társasági forma jogi lényegével, jogi sajátosságaival.[7]
A Ptk. tervezet változatlanul négy társasági formát szabályoz, nevezetesen a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot. Nem fog rendelkezni a Ptk. az Európai Unió Magyarországon is alapítható szupranacionális társaságairól, így az európai részvénytársaságról se. Ezeket a jövőben is külön törvények szabályozzák.
Új fejezet a hatályos Gt.-vel szemben a tervezet IV. fejezete, amely összefoglalóan a tagsági jogokról és kötelezettségekről rendelkezik. Alapelvi generálklauzula szögezi le, hogy a tag a többi taggal és a társaság szerveivel jóhiszeműen együttműködni köteles és nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyeztetné.[8]
Komáromi kiemelte, hogy lényeges a változás a vezető tisztségviselők vonatkozásában, hiszen a tervezet szerint munkaviszonyban nem lehet ellátni a vezető tisztségviselői feladatokat, hanem csak megbízási jogviszonyban, ami lehet visszterhes vagy ingyenes. Fontos azonban kiemelni, hogy a megbízási jogviszonyban álló ügyvezető ettől függetlenül lehet munkaviszonyban is a társaságnál.[9]
- 157/158 -
A gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatban fontos megemlíteni azt a koncepcionális változást, amely szerint az átalakulás fogalma visszatér a szűk értelmezéshez, így kizárólag a társasági forma megváltoztatását jelenti a tervezetben. Az egyesülésről és szétválásról tehát külön szól a tervezet, ezeket nem vonja be a tágan értelmezett átalakulás fő fogalma alá.
Véleményem szerint ennek a jogutódlás szempontjából nagy jelentősége lesz, hiszen így - eltérően a jelenleg hatályos Gt.-től - világossá válik, hogy nem beszélhetünk valamennyi tágan értelmezett átalakulási típus esetében általános jogutódlásról.[10] A Ptk. az átalakulás, egyesülés és szétválás szabályaiból csak a legfontosabbakat fogja tartalmazni, a tervezet szerint e jogintézményeket érintő további szabályok a cégtörvényben kerülnek majd elhelyezésre. Ennek egyik oka, hogy a Ptk. természetéből adódóan, e jogintézményekre vonatkozó eljárási szabályoknak nincs helye a kódexben, illetve hogy a tágan értelmezett átalakulások olyan részletes, cizellált szabályozást igényelnek, amelyek egyáltalán nem illeszkednek a Ptk. többi részén alkalmazott absztrakciós szinthez.[11]
Habár a gyakorlati jelentősége csekély, dogmatikai szempontból lényegesnek minősíthető a jogi személyiség kérdésének egységesítése. Ennek megfelelően a jogi személyiség tekintetében megszűnik az eddigi tradicionális különbségtétel a közkereseti társaság, illetve betéti társaság, valamint a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság között.
Valamennyi gazdasági társaság jogi személynek minősül, így a közkereseti és a betéti társaság is.[12] A jogi személyiség deklarálása önmagában nem igényli a közkereseti társaság és betéti társaság szabályainak a megváltoztatását, így nem áll fenn az a veszély, hogy e társasági formák elvesztenék korábbi karakterüket. E formák egyszerűbb, szerződéses, személyegyesítő jellege a jövőben se változik.
A korlátolt felelősségű társaságról szóló előadásrész elején az előadó nyugalomra intette a hallgatóságot, hiszen a korlátolt felelősségű társaság szabályai koncepcionálisan nem változnak. Ennek megfelelően a korlátolt felelősségű társaság - minden más társasági formától megkülönböztető ismérvei - a törzstőke, a törzsbetét, az üzletrész, az ügyvezetés, a pótbefizetés, a mellékszolgáltatás, az üzletrész bevonása és a tagjegyzék - különösebb változtatások nélkül részei maradnak a törvénynek és így e társasági formának. Változatlan marad a tőkeminimum is, amely a jelenleg hatályos Gt. egyik módosítása során nagy vitát váltott ki a szakirodalomban.[13]
Kérdésként merült fel a kodifikáció során a korlátolt felelősségű társaságból való kilépés esetleges megengedhetősége. Ez egyébként a Gt. húsz éves történeté-
- 158/159 -
nek mindvégig kísérő jelensége volt.[14] A jelenlegi álláspont szerint azonban a kilépés, mint a tagi jogviszony megszüntetésének módja nem kerül bele a törvénybe.
Valószínűsíthető, hogy az új Ptk. társasági jogi szabályainak megalkotásával változás következik be az egyéni vállalkozók és a korlátolt felelősség relációjában is. A jelenlegi helyzet alapján a jövőben egyéni vállalkozó nem folytathatja tevékenységét korlátozott felelősséggel, korlátolt felelősségű egyéni cég formájában. Választani kell majd tehát a korlátlan felelősséggel járó egyéni vállalkozói lét, illetve a korlátozott felelősséggel járó egyszemélyes korlátolt felelősségű társasági forma között.
A konferencia második részében Kenesei Judit előadása a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4922 sz. törvényjavaslat tartalmi elemeit mutatta be, és ezek kritikáját tartalmazta.
A cégnevek vonatkozásában kiemelésre került az a szabály, amely szerint a jövőben a cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől. Kenesei kifejtette, hogy a "köznyelvben használt elnevezés" jogi kategóriaként nem értelmezhető.
Számos egyéb, sajnálatos módon nem a rugalmasságot és gyorsaságot elősegítő változás várható a cégtörvény módosítása kapcsán. Ezek közül kiemelt kérdésként kezelte az előadó a székhelyhasználat igazolására szolgáló bérleti szerződés, vagy tulajdoni lap kérdését, illetve a "Teáor számok" vonatkozásában az újra bevezetni kívánt kötelező megjelölést. Szintén vitára adhat okot a cégbíróság bírságolási jogkörének változása. Az eddigi megengedő megfogalmazás helyett a cégbíróság bizonyos esetekben a jogszabály által kötelezve lesz a bírságolásra, amely az előadó szerint rossz irányú változtatás még akkor is, ha a cégbíróság a jövőben is maximálisan tekintettel lesz az egyes gazdasági társaságok, különösen a kisvállalkozások teherbíró képességére. Szintén változás várható az egyszerűsített cégeljárással kapcsolatban, illetve a cégalapítás illetékterhe tekintetében.
A jelenlegi helyzet szerint az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás jogintézményével kapcsolatos módosítások a jogintézmény rendeltetésszerű működését nehézkessé fogja tenni.[15] Jelen álláspont szerint a társaság valamennyi tulajdonosát értesíteni kell majd az esetleges megszüntetés
- 159/160 -
előtt, míg a jelenleg hatályos törvény szerint csak azt a tulajdonost kell értesíteni, aki a szavazatok több mint 50%-ával rendelkezik. A többi tulajdonos vonatkozásában jelenleg elegendő a Cégközlönyben hirdetmény közzététele, azonban ez sajnálatos módon változni fog. Kenesei szerint e módosítás nem csak felesleges, de - tekintettel a tulajdonosok esetlegesen külföldi lakcímére - jelentős mértékű költség- és munkateher-növekedést fog előidézni.
Feltűnő volt, hogy a cégtörvényt érintő módosítások a hallgatóság - különösen az ügyvédi szakmát képviselők - körében több negatív kritikát kaptak, mint az anyagi jogszabály tervezete. Külön kiemelte az előadó a Cégközlöny leterheltségét, amely következtében azon tranzakciók esetében, amelyek Cégközlönyben történő hirdetményi közzétételt igényelnek, a Cégbíróság felé történő bejelentésre előírt 30 napos határidő nehezen tartható. E helyzet a Cégbíróság kötelező bírságolási jogkörével még inkább feszültségek forrása lehet, az ügyvéd és cégbíróság, illetve az ügyfél és ügyvéd relációjában.
Összefoglalásképp megállapítható, hogy az eddigi Gt. kodifikációkhoz hasonlóan, a társasági jognak a Ptk.-ba történő beemelése és újrakodifikálása szintén megalapozottan tekinthető "fontolva haladásnak",[16] hiszen mellőzi az olyan megoldásokat, amelyek a magyar társasági jogban rendszeridegenek lennének.
A cégtörvénnyel kapcsolatos módosításokról a gyakorlati tapasztalatok alapján lehet majd megalapozott véleményt alkotni. Előreláthatólag azonban a cégekkel kapcsolatos eljárási szabályok nem lesznek se egyszerűbbek, se könnyebben alkalmazhatók, mint a jelenlegi cégtörvény szabályai.
Tekintettel a konferencia időkeretére, több lényeges módosítás elemzésére nem volt lehetőség. Ezekről, illetve a jogszabálytervezetről részletes tájékoztatás olvasható a Gazdaság és Jog 2011/7-8. számában
• Balásházy Mária (2011): Kilépés a korlátolt felelősségű társaságból. Gazdaság és Jog, 19. évf. 9. szám, 13-16.
• Gál Judit (2003): A gazdasági társaságok jogutóddal, illetve jogutód nélkül való megszűnésének vitás elvi kérdései. Gazdaság és Jog, 11. évf. 9. szám, 22-30.
• Gál Judit - Adorján Csaba (2010): A gazdasági társaságok átalakulása. Budapest, 2010, HVG-ORAC.
• Hanák András (2007): Puccs a Német-Római Birodalom békés rendje ellen. Gazdaság és Jog, 15. évf. 12. szám, 3-9.
- 160/161 -
• Kecskés András (2007): A betéti társaságról. Jura, 13. évf. 1. szám, 111-120.
• Kisfaludi András (2006): Kogencia vagy diszpozitivitás a társasági jogban. Gazdaság és Jog, 14. évf. 8. szám, 3-10.
• Komáromi Gábor (2005): A korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok változása. Gazdaság és Jog, 13. évf. 7-8. szám, 11-14.
• Komáromi Gábor (2007): A vitatható kft. Gazdaság és Jog, 15. évf. 6-7. szám, 9-13.
• Miskolczi Bodnár Péter (2001): Társasági jog a Ptk.-ban. Gazdaság és Jog, 9. évf. 1. szám, 3-8.
• Pók László (2008): A vezető tisztségviselők és a társaság közötti jogviszony. Gazdaság és Jog, 16. évf. 2. szám, 13-18.
• Román Róbert (2007): A vezető munkavállalókra és a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályozásról. Jogtudományi Közlöny, 62. évf. 10. szám, 464-472.
• Sárközy Tamás (2006): A harmadik Gt. a fontolva haladás törvénye. Gazdaság és Jog, 14. évf. 6-7. szám, 3-10.
• Sárközy Tamás (2011): A gazdasági társaságok közös szabályairól. Gazdaság és Jog, 19. évf. 7-8. szám, 3-7.
• Szegedi András (2007): Az "ezer forintos kft." védelmében. Gazdaság és Jog, 15. évf. 3. szám, 8-13.
• Szegedi András (2009): A törzstőkeminimum dogmája a magyar társasági jogban. Jog-Állam-Politika, 1. évf. 1. szám, 25-39.
• Török Gábor (2011): Átalakulás, egyesülés, szétválás - jogutód nélküli megszűnés. Gazdaság és Jog, 19. évf. 7-8. szám, 8-10.
• Török Tamás (2004): A vezető tisztségviselők jogviszonya. Cégvezetés, 12. évf. 2. szám, 38-42.
• Vékás Lajos (2008): Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv Tervezetéhez. Budapest, Complex Kiadó.
• Vezekényi Ursula (2005): A jegyzett tőke változása kft. és rt. esetén. Gazdaság és Jog, 13. évf. 7-8. szám, 20-24.
• Wellman György (2005a): Kapjon-e a közkereseti és betéti társaság jogi személyiséget? Gazdaság és Jog, 13. évf. 2. szám, 8-10.
• Wellman György (2005b): A közkereseti és betéti társaság szabályozása a Gt. tervezetében. Gazdaság és Jog, 13. évf. 7-8. szám, 8-11.
• Wellman György (2011): A közkereseti és a betéti társaság szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben. Gazdaság és Jog, 19 évf. 7-8. szám, 10-13. ■
JEGYZETEK
[1] A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényre, 1997. évi CXLIV. törvényre, illetve a 2006. évi IV. törvényre a továbbiakban mint "1988-as Gt."; "1997-es Gt."; illetve "2006-os Gt." utalok.
[2] Az új Polgári Törvénykönyvre a továbbiakban mint "Ptk." utalok.
[3] Erre utal Sárközy Tamás is, hogy a 2006-os Gt. alapvetően bevált. (Sárközy, 2011, 3.)
[4] Sárközy, 2011, 3.
[5] Török, 2011, 8-10.
[6] Sárközi, 2011, 4.
[7] Lásd részletesebben: Kisfaludi, 2006, 3-10.
[8] Sárközy, 2011, 5.
[9] Sárközy: i.m. 6.; Lásd még: Pók, 2008, 13-18.; Román, 2007, 464-472.; Török, 2004, 8-42.
[10] Gál - Adorján, 2010, 35.; Vékás, 2008, 108.
[11] Lásd: Miskolczi Bodnár, 2001, 3-8.
[12] Wellman, 2011, 10-13.; Lásd még: Wellman, 2005b, 8-11.; Wellman, 2005a, 8-10.; Kecskés, 2007, 111-120.
[13] Lásd: Szegedi, 2009, 25-39.; Szegedi, 2007, 8-13.; Komáromi, 2005, 11-14.; Vezekényi, 2005, 20-24.
[14] Balásházy, 2011, 13-16.; Komáromi, 2007, 9-13.; Hanák, 2007, 3-9.
[15] A megszűnésről lásd továbbá: Gál, 2003, 22-30.
[16] Sárközy, 2006, 3.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD hallgató, SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar.
Visszaugrás
