Az új Gt. tervezetében - hasonlóan a hatályos szabályokhoz - jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetén a jegyzett tőke változására speciális rendelkezések nincsenek, arra a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok irányadóak. Ennek oka, hogy jogi személyiség nélküli társaságok esetén a tagok, illetve a beltagok mögöttes, korlátlan és egyetemleges felelőssége a hitelezők irányában kellő biztosítékot nyújt a jegyzett tőke változásának esetére. A tagok belső viszonylatában pedig a társasági szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések alkalmazandó volta nyújt elegendő garanciát ahhoz, hogy a jegyzett tőke változás a tagok társaságon belüli helyzetét akaratuk ellenére ne változtathassa meg.
A tagok korlátolt felelőssége mellett működő társaságok esetén azonban a jegyzett tőke változása körültekintő törvényi szabályozást igényel, hiszen alapvető hitelezői érdek fűződik ahhoz, hogy a jegyzett tőke lehetőség szerint a valóságnak megfelelően alakuljon, fiktív tőkeemelésre, illetve szabálytalan tőkekivonásra ne kerülhessen sor. A jegyzett tőke változás szabályozását ezen felül az is indokolja, hogy a jegyzett tőke változás a tagok, a részvényesek társaságon belüli helyzetét is alapvetően megváltoztathatja.
A Gt. tervezete szerint a törzstőke felemelésének célja lehet egyrészt az, hogy új vagyoni eszközökhöz jutassa a társaságot, másrészt az, hogy a meglevő vagyont átstrukturálja, a jegyzett tőkén felüli vagyonból a törzstőke részévé tegye. Ebből következően kft. esetén a Gt. tervezete - hasonlóan a hatályos szabályokhoz - két tőkeemelési típust ismer, egyrészt a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló, valamint a törzstőke terhére történő tőkeemelést. (A Gt. tervezete nem ismeri a dolgozói törzsbetét, üzletrész fogalmát, amely egy önálló tőkeemelési típus szabályozását is indokolttá tehetné, hasonlóan a részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezésekhez.)
Változatlanul kft. esetén a törzstőke-emelésről történő döntés kizárólagosan a taggyűlés hatáskörébe tartozik. A korlátolt felelősségű társaság személyegyesítő jellege, a taggyűlés összehívására vonatkozó szabályok egyszerűsége nem teszi indokolttá, hogy a Gt. lehetővé tegye az ügyvezető feljogosítását a törzstőke felemelésére. Lényeges változás, hogy a törzstőke felemelése - a társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában - a tervezet szerint nem igényel minősített szótöbbségű taggyűlési határozatot. Ez a változás természetesen nem érinti azt a tényt, hogy a törzstőkeemelés a társasági szerződés módosításának minősül, pusztán azon esetek körét bővíti, amikor a szerződés módosításához elegendő az egyszerű szótöbbség.
A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával történő tőkeemelési típus alkalmazásának változatlanul feltétele, hogy valamennyi korábbi törzsbetét teljes egészében szolgáltatva legyen. Ha tehát például egy kft. él a tervezet nyújtotta azon új lehetőséggel, hogy az apportot nem a bejegyzési kérelem benyújtásáig rendeli szolgáltatni, hanem a bejegyzéstől számított harmadik év elteltéig, az azzal a következménnyel jár, hogy ezen időtartamon belül a törzstőkét ezen tőkeemelési típus alkalmazásával nem emelheti fel.
A hatályos szabályokhoz hasonlóan a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőkeemelés elvileg két fázisú, külön válik a törzstőkeemelés elhatározása, illetve a törzstőke tényleges felemelése.
A törzstőkeemelést elhatározó taggyűlési határozatban meg kell határozni a tőkeemelés nagyságát, illetve, hogy azt milyen értékű, miből összetevődő pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával kívánják fedezni. A tervezet szerint a kft. tagjait elsőbbségi jog illeti meg a tőkeemelésben való részvétel tekintetében, amely jogukat törzsbetét-arányosan gyakorolhatják a tőkeemelés elhatározásától számított 15 napon belül. Ha egy tag nem él elsőbbségi jogával a többi tag gyakorolhatja ugyancsak törzsbetét-arányosan helyette e jogot, ugyancsak további 15 napon belül. Ha a tagok nem élnek elsőbbségi jogukkal, a taggyűlés által kijelölt személyek jogosultak a tőkeemelésben való részvételre. Az elsőbbségi jogra vonatkozó tervezetbeli szabályoktól el lehet térni, nem illeti meg a tagokat elsőbbségi jog, illetve nem törzsbetéteik arányában jogosultak a tőkeemelésben részt venni, ha a társasági szerződés, vagy a taggyűlési határozat így rendelkezik.
A tőkeemelésben részt vevő új tagoknak hasonlóan a hatályos szabályokhoz írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
A törzstőkét felemelő taggyűlési határozatnak értelemszerűen tartalmaznia kell a felemelt törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, az adott tag által a tőkeemelés során teljesíteni vállalt vagyoni hozzájárulást, annak szolgáltatásának módját és idejét.
A tervezet lehetőséget ad arra - ahogy az a gyakorlatban jelenleg is tipikusan történik -, hogy egy taggyűlésen dönthessen a társaság a tőkeemelésről, ha ezáltal a tagok elsőbbségi joga nem sérül, például csak a tagok vesznek részt a tőkeemelésben, törzsbetéteik arányában.
A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló tőkeemelés esetén az alapításra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak, ide értve mi lehet apport, hogyan kell értékelni, mennyi időn belül kell a pénzbetétet befizetni, az apportot szolgáltatni.
A Gt.-tervezet - hasonlóan az alaptőkén felüli vagyon alaptőkésítésére vonatkozó hatályos szabályokhoz - egyértelműen tartalmazza ezen tőkeemelési típus alkalmazásának feltétele, hogy a tőkeemelés fedezetének meglétét az éves beszámoló, illetve közbenső mérleg igazolja. A tőkeemelés a tagok törzsbetéteit korábbi törzsbetéteik arányában növeli, hacsak a társasági szerződés, illetőleg a taggyűlési határozat eltérően nem rendelkezik.
Az alaptőke felemelésére differenciáltabb szabályok vonatkoznak, mint a törzstőkeemelésre. Ennek indoka, hogy a részvénytársaság tőkeegyesítő társaság, amelyben a tagsági jogokat értékpapír, részvény testesíti meg, a tőkeemelés célja is többrétűbb lehet, mint kft. esetén. A tőkeemelés célja részvénytársaság esetén nemcsak új vagyoni eszközökhöz való jutás (új részvények forgalomba hozatalával megvalósuló tőkeemelés), illetve a meglévő vagyon átstrukturálása (alaptőkén felüli vagyon alaptőkésítése) lehet, hanem az rt. dolgozóinak érdekeltebbé tétele a társaság eredményes tevékenységében, (dolgozói részvény forgalomba hozatalával megvalósuló tőkeemelés), illetőleg megfelelő feltételekkel a társaság hitelhez juttatása (feltételes alaptőke-emelés). A részvénytársaságnál a tőkeemelésre vonatkozó szabályozást tovább bonyolítja, hogy bizonyos tőkeemelési típusok mind nyilvánosan, mind zártkörűen végrehajthatók, illetve, hogy bizonyos vonatkozásban eltérnek a tőkeemelésre vonatkozó szabályok a részvénytársaság működési formájától függően.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
