A jogutóddal történő megszűnés Gt.-beli szabályozása alapvetően jó, legfeljebb néhány vonatkozásban szorul pontosításra, illetve kiegészítésre. Az alábbiakban a törvényszöveg tematikáját követve részletezem azokat a kérdésköröket, amelyekre nézve a Gt. újabb kodifikációja során némi változtatást mégis megfontolandónak tartok.
A Gt. 59. §-ának (1) bekezdése az átalakulás tekintetében visszautal az alapítási szabályokra, előírva azok megfelelő alkalmazását. Ez a kötelezettség - a VII. fejezet ellentétes rendelkezése hiányában - akkor is irányadó, ha az átalakulással elérni kívánt szervezeti forma (pl. kft.; kht.; rt.) kötelező tőkeminimummal rendelkezik. A kft.-nél (kht.-nál) a Gt. 126. § (1) bek. b) pontja, rt.-nél pedig a 211. § a) pontja írja elő, hogy a törzsbetét illetve részvény névértékének (kibocsátási értékének) felét - rt.-nél legalább 30 százalékát - bejegyzési előfeltételként teljesíteni kell. Ugyanezen társaságoknál a jegyzett tőke minimumát is megszabja a Gt., sőt a jegyzett tőke tetemes részének hiánya a Gt. 152. § (2)-(3) bek. és a 243. § (1) bek. értelmében tőkeleszállítási vagy átalakulási kötelezettséget von maga után.
Kérdés, hogy olyan esetben, amikor az átalakulással célzott társasági forma tőkeminimumának eléréséhez a jogelőd társaság vagyonának kiegészítése szükséges, erre az - akár a meglévő tagok, akár kívülállók által vállalt - tőkepótlásra vonatkozik-e a feles illetve 30 százalékos befizetési lehetőség?
Kifejezett tiltó szabály a Gt.-ben nincs, azonban összevetve a Gt. 152. § (2) bekezdésében illetve a 243. § (1) bek. b) pontjában foglaltakkal, a magam részéről úgy látom, hogy feles (30 százalékos) befizetésre az új tag (vagy a többletet vállaló régi tag) akkor jogosítható fel, ha a jogutód kft. (kht., vagy rt.) jegyzett tőkéjének minimuma a befizetési kedvezmény alkalmazásával is megvan. Ezzel ellentétes érvelés is helytálló, hiszen a jogelőd nélkül, "frissen" alakult társaságnál is megengedett a jegyzett tőke legfeljebb egy évig fennálló hiánya, azonban a már működő társaság átalakulása akkor indokolt, ha az kellően tőkeerős vállalkozást eredményez. Ezen kívül az utóbbi nézet nem hozható szinkronba a Gt. fentiekben idézett kötelező tőkeleszállítási (átalakulási) szabályaival. (A jegyzett tőkével kapcsolatos szabályok kapcsán említést érdemel egyébként, hogy a Gt. 152. és 243. §-ának megfogalmazását célszerű lenne egységesíteni, sőt a pótbefizetés lehetőségét is érdemes lenne a kft.-n kívül egyéb cégformákra is intézményesíteni.)
Az átalakulás közös szabályainál egyértelműen meg kellene határozni, hogy - noha a Gt. hatályos XIII. fejezetében ismertetett egyesülés gazdasági társaságnak nem számít -, nincs akadálya annak, hogy gazdasági társaság egyesüléssé, egyesülés gazdasági társasággá átalakuljon.
A gazdasági társaságok átalakulási szabályai között rendezni kell azt is, hogy mi a viszonyuk az európai gazdasági egyesüléshez, azaz a gazdasági társaság illetve a "hagyományos" (belföldi) egyesülés átalakulhat-e európai gazdasági egyesüléssé, vagy sem, és ennek milyen speciális szabályai vannak.
Amennyiben a szövetkezet is gazdasági társasági forma lesz, ezzel a választható cégformák értelemszerűen kibővülnek. Ha erre nincs lehetőség, akkor is megfontolandó, hogy tiltsák-e továbbra is a gazdasági társaságnak szövetkezetté történő átalakulását. Jogi indokát ennek nem látom.
a) A Gt. 60. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata előírja, hogy a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során köteles jelezni, hogy átalakulása folyamatban van. A Gt. 67. §-ának (2) bekezdése a hatósági engedély kiadása iránti eljárásokra is deklarálja ezt a kötelezettséget.
Véleményem szerint azonban nem csupán a még be nem fejeződött engedélyezési eljárásokban, de minden, a céget érintő bírósági és egyéb hatósági eljárásban a cég kötelességévé kellene tenni, hogy a folyamatban lévő átalakulást jelezze. Ezzel elkerülhetővé válnának a jogutódlással nem számoló, végrehajthatatlan bírósági (egyéb hatósági) döntések, illetve, ha a cég e kötelezettségét elmulasztja, felelőssége egyszerűbben megállapítható lenne.
b) A Gt. 60. §-ának (4) bekezdése egy további problémát is felvet. Átalakulásnál az előtársasági működés kizárt. Emiatt mondja ki - szerintem helytelenül - a Gt., hogy … "a jogutód gazdasági társaság működése megkezdésének időpontja nem lehet korábbi, mint a cégbejegyzést követő nap."
Az átalakulás ex nunc hatályú cégbejegyzése azt jelenti, hogy "kiinduló" társaság, a cégbejegyzés napján szűnik meg törlés következtében, a jogutódra való utalással és ugyanezen a napon, ezzel egyazon időpontban nyer bejegyzést, (s ezzel keletkezik) a jogutód.
Miért tiltjuk meg a jogutódnak, hogy azonnal megkezdje működését, miért kell várnia ezzel másnapig?! Ezt semmi sem indokolja, hacsak az nem, hogy a cégbejegyzés időpontjáról az érintett társaság azonnal igen ritkán értesül. Miután a bíróság bejegyző végzését a jogi képviselőnek küldi meg, aki csak ezután értesítheti ügyfeleit, valószínű, hogy 8-10 napba is beletelik, hogy a jogutód üzletszerű tevékenységét valóban megkezdhesse. Abban az esetben azonban, ha a bejegyzésről a társaság mégis azonnal tudomás szerezne, felesleges őt másnapig várakoztatni. Ez már azért is értelmetlen, mert a jogutód számviteli, adóügyi stb. léte nem másnaptól, hanem a cégbejegyzés (tehát a jogi keletkezés) időpontjától számítandó. Ezért írja elő a Gt. 80. §-ának (2) bekezdése, hogy a végleges vagyonmérleget és vagyonleltárat a cégbejegyzés napjával, mint mérleg-fordulónappal kell elkészíteni. Javasolom ezért, hogy a Gt. 60. §-a (4) bekezdésének második mondata az alábbira módosuljon:
… "Erre tekintettel a jogutód gazdasági társaság működése megkezdésének időpontja nem lehet korábbi időpont, mint a cégbejegyzés napja."
A Gt. 61. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vagyonvesztés a kötelező tőkeminimummal rendelkező társaságok számára előírja a tőkepótlást, s ha ez nem történhet meg, az átalakulásról kell dönteniük. A 61. § (1) bekezdésének utolsó mondata véleményem szerint kiegészítendő azzal, hogy más gazdasági társasággá való átalakulást, vagy jogutód nélküli megszűnést kell elhatározni, ugyanis ez utóbbi rendelkezés hiánya [a Gt. 9. § (1) bekezdéséből eredő kogenciára is figyelemmel] látszólag olyan működési kötelezettséget írna elő, amely a Gt.-vel és a vállalkozás szabadságának elvével nem egyeztethető össze.
A kötelező átalakulás (vagy jogutód nélküli megszűnés) fenti szabályát egyébként bizonyos korrekcióval kiterjeszteném a jogi személyiség nélküli társaságokra is. A közhiteles cégnyilvántartás és a forgalom biztonságának követelményeit ugyanis sérti az is, ha olyan bt. vagy kkt. szerepel a cégjegyzékben, amelynek jegyzett tőkéje jelentősen eltér a saját tőkéje, azaz a tényleges cégvagyon mértékétől. Emiatt a jegyzett tőke változását - akkor, ha a saját tőke a cégjegyzékbe bejegyzett tőke mértékét nem éri el - kötelezően bejegyeztetendővé tenném e cégformáknál is (sőt: minden olyan cégformánál, ahol a cégjegyzékben a jegyzett tőke szerepel). Olyankor pedig, ha huzamos ideig (két egymást követő mérlegidőszakban) a saját tőke negatív, a jogutód nélküli megszűnés kötelezettségét is előírnám a bt. és a kkt. számára, tekintve, hogy itt átalakulási kötelezettségről értelemszerűen nem lehet szó.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
