Szerkesztői előszó (PSz, 2018/2., 4. o.)

Köszöntjük az olvasót lapunk harmadik évének zárása alkalmából. A Parlamenti Szemle e számának tanulmányai jó példázzák a lap és a parlamentarizmus határtalanságát. Minősített többséget igénylő törvények nemcsak nálunk, hanem a világ számos országában vannak, ebből ad ízelítőt Szentgáli-Tóth Boldizsár tanulmánya. Molnárné Balázs Ágnes a kisebbségi képviseletről szóló hazai és külföldi szakirodalom és vizsgálat elemzését végzi el, Tamás Csaba Gergely pedig az EU parlamentjei számára rendelkezésre álló fontos hatáskör, a szubszidiaritás-vizsgálat magyar gyakorlatát mutatja be.

Kitekintés rovatunk két közelmúltbeli parlamenti választás hátterét, eredményét és következményeit mutatja be: Gallai Sándor és Janik Szabolcs írása a svéd, Szilágyi Imre tanulmánya pedig a szlovén parlamenti választást elemzi. A Praxis rovat célja a parlamenti munka gyakorlati részének bemutatása. E számunkban Soltész István a szakirodalomban elsőként az Országgyűlés alakuló üléseinek gyakorlatát mutatja be 1990-től. Magyar Zsóka pedig a parlamenti ellenőrzési eszközök gyakorlatát járja körül.

Visszatekintés rovatunkban befejeződik a "Válságban van-e a parlamentarizmus? I-II. rész" 1928-as körkérdés válaszainak közlése, Fórum rovatunk pedig két, az avatott olvasó számára már ismerős rendezvény beszámolóját tartalmazza: Németh Márton a Házszabályon túl című előadássorozat utolsó félévének bemutatását, Pálfi Edina pedig a Parlamentarizmus Napja 2018-as rendezvényének beszámolóját készítette el szerkesztőségünk számára. Számunk két, különleges műről készült recenzióval zárul: Bihari Mihály az Országgyűlés Hivatala munkatársai által készített Parlamenti jog című átfogó kézikönyv, Mezey Barna pedig Szente Zoltán hatalmas kutatási anyagot tükröző parlamenttörténeti monográfiája bemutatását adja közre.