A lisszaboni szerződés hatálybalépése az Európai Unió tagállami parlamentjei számára számos új eljárási lehetőséget teremtett, amelyek közül a tanulmány a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. számú jegyzőkönyv fontosabb tapasztalatait gyűjti össze. A szubszidiaritásvizsgálat kivételes parlamenti eljárást jelent abból a szempontból, hogy az egyelőre 41 tagállami parlamenti kamara számára az együttes fellépés lehetőségét biztosítja, másrészt az együttes fellépésre egy jól meghatározott, 8 hetes határidőn belül van lehetőség. Továbbá az elmúlt évek azt is bebizonyították, hogy évente néhány olyan jogalkotási javaslatot terjeszt elő az Európai Bizottság, amely már az uniós döntéshozatal korai szakaszában a több tagállami parlament együttes politikai érdeklődésére is számot tarthat. Az Országgyűlés eljárásrendje a szubszidiaritásvizsgálattal kapcsolatban megszilárdult: az Európai ügyek bizottságának kezdeményezésére - a határidők tarthatósága érdekében - az Országgyűlés házszabálytól eltéréssel dönt. A 8 hetes határidő lejárta pedig jogvesztő, amennyiben a határidő után kerül megküldésre az Európai Bizottság részére az indokolt vélemény, akkor azt már csak egyéb véleményként tartja számon.
A szubszidiaritásvizsgálat további szükséges velejárója a parlamenti kamarák közötti szoros koordináció, ami a dublini rendelettervezet módosítása kapcsán a visegrádi négyek, de a munkavállalók kiküldéséről szóló javaslat kapcsán a 2004-ben vagy később csatlakozott többi tagállam parlamentjei közötti együttműködését jelentette. Ezen együttműködés mégis elsősorban a jogalkotási javaslatok tárgykörétől függő, ahogy a tiszta energiát minden európainak intézkedéscsomag több eleme esetében született indokolt vélemények is mutatták.
A sárga lapos eljárás, annak ellenére, hogy kb. tíz évvel ezelőtt intézményesült, a remélt fordulatot nem hozta el a tagállami parlamentek uniós döntéshozatalba való közvetlen bekapcsolódása vonatkozásában. Mégis, az uniós döntéshozatal korai szakaszában azonosította a politikailag legérzékenyebb jogalkotási javaslatokat, továbbá az uniós szakpolitikai ügyeket - a korábbinál nagyobb mértékben - a tagállami parlamentek, így az Országgyűlés napirendjének is részévé tette.
The entry into force of the Treaty of Lisbon introduced several new procedural opportunities for the EU national parliaments. The paper summarizes the main experiences related to Protocol No 2 on the application of the principles of subsidiarity and proportionality. Subsidiarity check constitutes a special parliamentary procedure as it provides the joint action of the currently 41 parliamentary chambers, however the joint action is limited to a well-defined 8-week period. In addition, the recent years have proved that annually a couple of legislative proposals submitted by the European Commission can be of joint interest for several national parliaments at the early stage of EU decision making procedure. The procedures of the Hungarian National Assembly concerning subsidiarity checks have been settled: on the initiative of the Committee on European Affairs, the plenary decides by derogation to the Rules of Procedure in order to meet the deadlines. The expiry of the 8-week deadline constitutes a limitation period, since reasoned opinion sent to the European Commission following the deadline is tackled as a contribution.
The strong coordination between parliamentary chambers represent a further necessary inherent factor, which was the case between the Visegrád Four parliaments concerning the amendment of the Dublin regulation, but included all the parliaments of the Member States joined in 2004 or later concerning the draft directive on the posting of workers. Nevertheless, this cooperation depends primarily on the subject-matter of the legislative proposal, as it was testified for example by the reasoned opinions adopted in view to certain elements of clean Energy for all Europeans package.
The yellow card procedure set up nearly 10 years ago, hasn't provided the turning point for EU national parliaments regarding their direct involvement to the EU decision making procedure. However, the most sensitive legislative proposals have been identified at the early stage of EU decision making procedure, and the EU issues have been made - more than before - part of the agenda of national Parliaments, including that of the Hungarian National Assembly.
Keywords: Subsidiarity check, Hungarian National Assembly and the European Union, yellow card procedure, reasoned opinion
- 47/48 -
A lisszaboni szerződés hatálybalépése az Európai Unió tagállami parlamentjei számára számos új eljárási lehetőséget teremtett, amelyek közül ezen sorok keretében a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. számú jegyzőkönyv[2] fontosabb tapasztalatait gyűjtjük össze. A vizsgálódás intervalluma a 2014-2018-as parlamenti ciklust öleli fel, egyrészt a parlamenti ciklusváltás okán, másrészt abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy az elmúlt négy év jelentette az első olyan teljes ciklust, amikor a szubszidiaritásvizsgálat hátterét biztosító törvényi és házszabályi rendelkezések változatlan tartalommal végig hatályban voltak. Az Országgyűlés történetében az első szubszidiaritásvizsgálat jelentőségére az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendelettervezet [COM (2013) 534] kapcsán már korábban rámutattunk[3] 2013 októberében elfogadott indokolt vélemény révén. Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy a szubszidiaritásvizsgálat az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának szerteágazó tevékenységei - a kormány és az Országgyűlés közötti egyeztetési eljárás lefolytatása, törvényalkotásban való részvétel, politikai párbeszéd az Európai Bizottsággal, nemzetközi két-, illetve többoldalú kapcsolatok ápolása, valamint rendszeres meghallgatások aktuális európai ügyekről, illetve kinevezés előtti meghallgatások[4] stb. - között az egyik lényeges, de korántsem egyetlen feladatként jellemezhető.
A szubszidiaritásvizsgálatot[5] a magyar jogrendben az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 71. § (1)-(2) bekezdése, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 142.
- 48/49 -
§ (1)-(2) bekezdése szabályozza. Ennek alapján a szubszidiaritás elvének sérelmét az Országgyűlés plenáris ülése határozatban állapítja meg, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának kezdeményezésére. A szabályozásból következik, hogy amennyiben az Európai ügyek bizottsága egy európai uniós jogalkotási javaslat esetében nem állapítja meg a szubszidiaritás elvének sérelmét, akkor az eljárás véget ér. Amennyiben viszont az Európai ügyek bizottságának álláspontja szerint sérül a szubszidiaritás elve, akkor egy jelentést terjeszt elő, amelynek elfogadásáról az Országgyűlés plenáris ülése tizenöt napon belül dönt. Az indokolt vélemény elfogadásához tehát plenáris ülés többségi szavazata szükséges, és kizárólagos előterjesztői jogosítvánnyal az Európai ügyek bizottsága rendelkezik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
