Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a nemzetiségek parlamenti képviselete milyen elméleti keretek között kerül elemzésre napjainkban a hazai és a nemzetközi politikatudományi, illetőleg jogtudományi szakirodalomban. Ennek kapcsán áttekintjük a legfontosabb fogalmakat, úgy mint az Európában és Amerikában, illetőleg Kelet-Közép Európában és Nyugat-Európában is eltérően értelmezett kisebbség fogalmát. Emellett azonban a képviselet, valamint a nemzetiségi szószóló fogalma is felvázolásra kerül. Mindezek után áttekintjük a témában a közelmúltban megjelent nemzetközi és hazai szakirodalmat. Mindezek kapcsán bemutatjuk a politikatudomány és a jogtudomány által alkalmazott eltérő elméleti kereteket, kiemelve a képviselet-elméleti megközelítéseket. Továbbá arra is fényt derítünk, hogy a hazai és a nemzetközi szakirodalom mennyiben vizsgálja hasonló, illetve eltérő elméleti keretek között a kérdést. Különös figyelmet fordítunk annak elemzésére, hogy a külföldi írásokban széles körben alkalmazott, a leíró és szubsztantív képviselet közötti kapcsolat vizsgálatára épülő elméletek mennyiben kerülnek alkalmazásra Magyarországon, továbbá előremutatásul röviden azt is felvillantjuk, hogy ezen, jelenleg a magyarországi szakirodalomban csupán a nők képviselete kapcsán megjelenő elméleti háttér mellett milyen egyéb elméleti keretek lehetnének alkalmasak a nemzetiségek parlamenti képviseletének vizsgálatára. Mindehhez viszont arra a kérdésre is választ kell keresnünk, hogy a nemzetiségi szószólók mennyiben tekinthetők képviselőnek, mennyiben látnak el képviseletet.
The aim of this paper is to examine the question: within which theoretical frameworks is the parliamentary representation of minorities examined in Hungary and in the international scientific literature nowadays? During this process, the most important concepts related to the topic are introduced. Such concepts are the concept of minorities, which is not understood as the same neither in Europe and in America, nor in Western Europe and East and Central Europe. Other concepts to be clarified are representation and nationality spokesperson. After all these, an overview of the most relevant Hungarian and international scientific literature related to the topic is provided as well. We also seek an answer to the question how different approaches are used by legal and political scientists, and we outline the different theoretical backgrounds applied by them. During this process we put a great emphasis on the theories of representation. Furthermore, a light will be shed on the question to what extent are the frameworks used by Hungarian and foreign authors, accordingly in Hungarian and English language journals different. We put a great emphasis on the examination of the question, to what extent are the internationally widely applied frameworks regarding the examination of relation between descriptive and substantive representation applied in Hungary. After we have seen, that this framework is used in Hungarian language literature mostly merely to examine the representation of women, we also outline, within which other theoretical frameworks besides this could be examined the parliamentary representation of minorities living in Hungary.
Keywords: minorities, representation, theories of representation, legislative agenda, state-of-art
Magyarországon 2014 óta valósul meg a nemzetiségek országgyűlési képviselete, ám már a rendszerváltástól kezdve felmerült annak igénye. A nemzetközi politikatudományi szakirodalomban azonban még régebbre nyúlik vissza a kisebbségek képviselete kérdésének vizsgálata, amint azt látni fogjuk, az ebben a témában folyó vizsgálatok nem szűkülnek le a nemzetiségek képviseletének vizsgálatára. A következőkben arra derítünk fényt az elmúlt bő tíz év hazai és nemzetközi publikációi (fontosabb könyvei és kisebbségekkel, valamint törvényhozás-kutatással foglalkozó folyóiratai) alapján, hogy a kisebbségek képviseletét milyen elméleti keretek között vizsgálják leggyakrabban. Jelen tanul-
- 27/28 -
mány legfőbb célja - az úgynevezett "review article" műfaját követve - nem a magyarországi nemzetiségek képviseletének vizsgálata során felmutatott új tudományos eredmény megvalósítása, hanem a kisebbségek képviseletét elemző szakirodalom jelenlegi állásának, leggyakrabban alkalmazott elméleti kereteinek vizsgálata, szisztematikus áttekintése. Mindezeknek megfelelően a tanulmány fókuszában a hazai és nemzetközi szakirodalomban a kérdést vizsgáló szerzők köre, vizsgálódásaik súlypontja, az általuk vizsgált kérdések állnak, továbbá az, hogy milyen feltáratlan területek mutatkoznak meg a kisebbségek képviselete kapcsán - különösképpen a nemzetközi és a hazai szakirodalom vizsgálódási körének eltéréseire rávilágítva. Mindennek tekintetében azonban, ha a nemzetiségi szószólók intézménye és tevékenysége nemzetközi szakirodalommal azonos keretek közötti vizsgálatának lehetőségét szeretnénk feltárni, arra is választ kell keresnünk, hogy a nemzetiségi szószóló jogállását és tevékenységét tekintve valóban képviselőnek tekinthető-e, képviseletet lát-e el. Először arra vetünk egy pillantást, hogy a politikatudomány képviselői milyen képviselet-elméleti keretek között elemzik a kérdést. Magyarországon a képviselet-elméleti keretek között történő értelmezés elsősorban a jogi szakirodalomban jelenik meg, ám a nemzetközi politikatudományi paradigmától eltérő módon. Ennek következtében a magyarországi tudományos diskurzus kapcsán elsősorban az alkotmányjog-tudomány képviselői vizsgálatának kereteit villantjuk fel. Mindezek előtt azonban szükséges felvázolni és tisztázni néhány fogalmi kérdést.
A kisebbségek képviselete kapcsán az első tisztázandó fogalom a kisebbség fogalma. Ha egy pillantást vetünk a külföldi, különösképpen az amerikai politikatudományi szakirodalomra, láthatjuk, hogy már a nemzeti vagy etnikai kisebbségek kérdése kapcsán sem őshonos, valamilyen különös státuszúnak elismert kisebbségekről van szó, hanem gyakran a bevándorlókat, illetve az úgynevezett "látható kisebbségeket" vizsgálják.[2] A látható kisebbség fogalmát Kanadában például úgy határozzák meg, mint a nem az őslakossághoz tartozókat, akik nem europidek, vagy akik színes bőrűek.[3] A kisebbség fogalma alatt pedig Nyugat-
- 28/29 -
Európában is gyakran a bevándorlókat értik.[4] Emellett viszont a kisebbségek képviselete körében vizsgálják a nők képviseletét, a szexuális kisebbségek képviseletét, illetve a fogyatékossággal élők képviseletét, ahogyan azt a későbbiekben látni fogjuk. Mindezek fényében kiemelten fontos a téma kapcsán a pontos fogalmi elhatárolás, különösképpen, ha nemzetközi kontextusban, illetve ha a jogtudomány és politikatudomány vagy pedig szociológia szempontjait egyszerre figyelembe véve szeretnénk vizsgálni a kisebbségek képviseletét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
