Szerkesztői előszó (PSz, 2018/1., 4. o.)

Az olvasó a Parlamenti Szemle harmadik évfolyamának első számát tartja a kezében. A Tanulmány rovat elején az ELTE Alkotmányjogi Tanszéke két oktatójának írását olvashatjuk: Kukorelli István a rendszerváltás során a nemzetiségek parlamenti képviseletére tett javaslatokat és megoldásokat elemzi, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán pedig a minősített többségi döntéshozatal elméletét tárgyalja, javaslatot téve egy újfajta minősített többségi megoldásra. A rovat harmadik írását politológus szerző jegyzi: Pokorny Zsanett a miniszterelnöki parlamenti felszólalások és a jogalkotási napirend kapcsolatát elemzi.

A Kitekintés rovat Európa különböző tájaira kalauzol el. Az első írásban Nagy Sándor Gyula és Szabó Barnabás a közelmúlt katalán parlamenti választás kapcsán az intézmény történetét és az aktuális fejleményeket tárja fel, majd Sebők Noémi az Európa Tanács parlamenti közgyűlését mutatja be, elsőként a hazai szakirodalomban. A rovat további része két, térségünk szempontjából igen fontos parlamenti választást és az azt követő elhúzódó kormányalakítási folyamatot mutatja be: Frey Dóra a német - kitekintéssel az osztrák választásra - Horváth Attila pedig a cseh választásokat elemzi.

A Praxis rovatban az Országgyűlés Hivatalának főosztályvezetője, Tóth Zita a nemzetközi szerződésekre irányuló parlamenti eljárást mutatja be részletesen. A Visszatekintés rovatban folytatódik az Interparlamentáris Unió 1928-as körkérdésére adott, ma is érdekes olvasmányt jelentő válaszok ismertetése ("Válságban van-e a parlamentarizmus?") A Fórumban beszámolunk az országos választási bizottsági elnökök győri kerekasztal-beszélgetéséről, valamint a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének budapesti tisztújító közgyűléséről. E számunkat a közép-európai EP-képviselők tevékenységét elemző könyv ismertetése zárja.