Following the greetings of the chairman István Kukorelli - as part of the scientific meeting of the Assembly - two professional lectures had been listened by those present in honor of the of Human Rights Day.
1. Zoltán Pozsár-Szentmiklósy: Our Political Rights after 69 years since the adoption of the UDHR: is there any reason to be pleased?
The opinion of the lecturer is that there is no reason to be pleased because in many aspects we must be more modest compared to the previous situation.
2. Attila Lápossy: Our children own the present: for what is good the Convention on the Rights of the Child and how can the constitutional protection of children's rights respond to today's challenges?
The lecturer opinion is that the Convention is still able to respond adequately to the challenges of children's rights generated by the 21st century's technological and social issues. Meanwhile, we still have to remember that there are still plenty of problems left from the 20th century: it depends, of course, where we are in the world; in many countries, children basic needs are not secured, children's life and health are in serious danger.
The Annual General Meeting elected the members of the Hungarian Constitutional Lawyers Association Presidency (chair: Péter Smuk, Managing Director: Lóránt Csink, secretary: Csaba Erdős) and members of the Professional Advisory Board (Balázs Schanda, Zoltán Pozsár-Szentmiklósy, Anita Paulovics, Péter Sólyom, Károly Tóth, Fruzsina Gárdos-Orosz, Gergely G. Karácsony and Szilvia Köbel).
Keywords: Hungarian Constitutional Lawyers Association, General Assembly, Universal Declaration of Human Rights, political rights, Convention on the Rights of the Child
A Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete (a továbbiakban: MAE)[1] tudományos üléssel egybekötött rendes, egyben tisztújító közgyűlést tartott 2017. december 8-án, pénteken 14:30 órai kezdettel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Alkotmányjogi Tanszékén.
Kukorelli István, a MAE elnöke köszöntötte a jelenlévő tagokat, majd ezt követően - a közgyűlés tudományos ülés részében - az emberi jogok napja[2] előtt tisztelegve két szakmai előadást hallgattak meg a jelenlévők.[3] A két előadás összefoglaló jellegű írott változatát az alábbiakban ismertetjük:
Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
Politikai jogaink 69 évvel az EJENY elfogadása után: van-e okunk elégedettségre?
Közismert, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 21. cikke a tisztességes választás követelményét rögzíti, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 25. cikke pedig a valódi és rendszeres, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választás követelményére tér ki. Adja magát az elsődleges megállapítás, hogy a komoly történelmi múltú nemzetközi dokumentumok már nem tartalmaznak újdonságot, előírásaik jó ideje megvalósultak az alkotmányos demokráciákban, így azokat nem időszerű számon kérni. Továbbá megjegyzendő, hogy a politikai jogok kiterjesztése látszólag sikertörténet: a különböző cenzusok eltörlése egy vissza nem fordítható folyamatot eredményez, csökken a választójogból való kizárások száma, és sok esetben - a technikai fejlődés következményeként - könnyebbé vált a választáshoz való hozzáférés.
Az előadás tézise szerint ahhoz, hogy valóban pontos képet kapjunk a politikai jogok helyzetéről egy adott alkotmányos rendszerben, nem elegendő a választójog gyakorlására, a választásokra és a közvetlen demokrácia eszközeinek
- 163/164 -
alkalmazására szorítkozni: komplex megközelítésre van szükség, amely kitér a politikai jogok gyakorlásának kontextusára is.
A tézist alátámasztó első megállapítás szerint a politikai jogok szabad gyakorlását napjainkban világszerte számos körülmény kompromittálja. Ezek közül kiemelhetők azon kihívások, melyek a választójogosultság, az információszabadság, a véleményszabadság és az egyesülési jog kapcsán merülnek fel. A választójog egyik aktuális kihívása a gyermekek politikai képviseletének alkotmányosan megválaszolhatatlannak tűnő kérdése, amelyhez az életkori határ leszállításának (könnyebben megválaszolhatónak ígérkező) problematikája is társul. Az információszabadság kihívásai közül a közérdekű adatokhoz való hozzáférés nehézsége, az álhírek terjedése, valamint a közösségi médiaszolgáltatók által szűrt és személyre szabott hírek emelhetők ki. A véleményszabadság aktuális kihívásai között említhető az információs asszimetria a kormányok és a tartalomszolgáltatók javára, a média függetlenségének korlátozottsága és a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiánya, a közbeszéd tematikáját torzító, populista kormányzati kampányok, valamint az "önjelölt újságírók" tevékenysége, akiket nem köt a szerkesztői felelősség és az újságírói etika. Az egyesülési jog kihívásai között említhető a pártok alapításának és működésének adminisztratív úton történő nehezítése, a civil szervezetek megbélyegzése és tevékenységük folytatásának ellehetetlenítése, valamint a tényleges érdekvédelmi vagy önszervező tevékenységet nem végző, de meghatározott (adott esetben kormányon lévő) politikai csoportokat támogató kvázi-civil szervezetek működése.
A tézist alátámasztó második megállapítás szerint a politikai jogok gyakorlása Magyarországon az utóbbi években számos vonatkozásban válságtüneteket mutat. Ennek okai a következők: az új parlamenti választási rendszerrel kapcsolatos vitákat nem sikerült megnyugtatóan rendezni, a kisebbségi közvetlen demokrácia jelentős mértékben visszaszorult, az alkotmányos intézmények egy része olyan gyakorlatot folytat, amely a politikai jogok gyakorlásának szabadságát korlátozza, a politikai kommunikációs tér pedig jelentős mértékben torzult. A parlamenti választási rendszerrel kapcsolatban fennmaradt viták közül - az alapvető, legitimációs vita mellett - kiemelhető a választókerületi beosztással, a győzteskompenzációval, a lakóhelyhez kapcsolódóan a választójog egyenlőségével, valamint a szavazáshoz való hozzáféréssel összefüggő vita. A kisebbségi közvetlen demokrácia visszaszorulása az Alaptörvény szabályaiból következik, amelyek - a korábbi alkotmányos szabályozással ellentétben - nem ismerik a megerősítő és a véleménynyilvánító népszavazást, valamint a népi kezdeményezést. Az alkotmányos intézmények politikai jogok gyakorlásának szabadságát korlátozó gyakorlata körében fontos kitérni az egyes pártok vonatkozásában az Állami Számvevőszék kiegyensúlyozottságát és a fair eljárást megkérdőjelező, jogorvoslat nélküli ellenőrzési gyakorlatát, továbbá a választott képviseleti szervek azon döntéseit, amelyekkel adott ügyekben a közvetlen demokrácia gyakorlását akadályozták meg, okafogyottá téve a kezdeményezéseket. A torz kommunikációs tér keretében megemlíthető a sajtó állapotának egyensúlytalansága, a jogi, pénzügyi és tartalmi korlátok nélkül folytatott
- 164/165 -
kormányzati kommunikáció, valamint a deliberatív vitát támogató kommunikációs terek szűkülése.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
