A tanulmány célja a 2017-es németországi választások előzményeinek, eredményének és következményeinek elemző bemutatása. A német alaptörvény alkotmányos rendszerének egyik sarokköve a stabil kormányzás lehetőségének megteremtése, és az arányos, de megszemélyesített választási rendszer. A választási rendszer, amelyben minden választónak két szavazata van, egy relatív többségi, egymandátumos egyéni választókerületi, és egy kötött tartományi listára leadható, igen pontosan leképezi a választói akaratot, de bonyolultsága miatt sok kritika éri. Az arányos választási rendszerből adódóan a német pártrendszer tagolt, a kormányok kivétel nélkül koalíciós kormányok, a kormányzat kulcsszereplője a német parlament által választott kancellár - a német politikai rendszer a kancellárdemokrácia mintaországa.
A 2017 őszén lezajlott választásokat az Angela Merkel kancellár vezette, konzervatív CDU-CSU pártszövetség nyerte, amely az előző kormányzati ciklusban a Szociáldemokrata Párttal (SPD) kormányzott nagykoalícióban. A választásokat követően, mivel a nagykoalíció folytatását egyik párt sem akarta, a harmadik legerősebb párttal, a jobboldali populista Alternative für Deutschland-dal (AfD) pedig minden párt kizárta a koalíciót, a CDU/CSU, a liberális FDP és a Zöldek kezdtek koalíciós tárgyalásokat. A hárompárti koalíció megalakítása kudarcba fulladt, ezt követően rövid időre patthelyzet alakult ki, mivel a kancellártöbbséget csak egy ismételt nagykoalíció, vagy egy hárompárti koalíció tudta volna elérni. Az ilyen helyzetben elméletileg lehetséges kisebbségi kormánynak Németországban nincsen hagyománya, a Bundestag feloszlatására, és előrehozott választások kiírására pedig az alkotmányos rendszer csak kivételes esetben biztosít lehetőséget. Végül a korábban elutasított nagykoalíció alakult meg, Angela Merkel lett ismét a kancellár egy CDU/CSU-SPD koalíció élén. Az alkotmányos rendszer valódi próbatételére tehát nem került sor, ugyan a kormánytöbbség nem túl erős, és a koalíción belül komoly ellentétek vannak, de sikerült stabil kormányt alakítani.
A tanulmány a választások előzményeit és eredményét és a koalíciós tárgyalások folyamatát ismerteti az alkotmányjogi háttérrel együtt, a tanulmány végén kitérve a szintén 2017 őszén lezajlott osztrák választások eredményeire is.
The purpose of the paper is the analysis of the antecedents, results and consequences of the German federal elections in 2017. One of the basics of the German constitutional system is the initiation of a stable government and a mixed-member proportional representation. In the German election system, every voter has two votes, one in an electoral district with one mandate based on relative majority, and a second vote for a fixed regional electoral list of the parties. This scheme precisely represents the will of the voters, but it faces criticism because of its highly complex nature. Due to the proportional representation, the party system in Germany is highly fractured and the governments are invariably based on coalitions. As a result, the chancellor is the key position in the government, elected by the German parliament, the Bundestag. The German political and constitutional system is the prime example for chancellor-democracy.
The elections in 2017 were won by the conservative party-alliance CDUCSU led by chancellor Angela Merkel. In the former legislation period, the CDU/CSU alliance had built a grand coalition with the Social Democratic Party of Germany (SPD). After the elections, there was neither willingness to continue the grand coalition, nor was the third strongest party the right-populist Alternative für Deutschland (AfD) considered as a coalition partner by any of the other parties, therefore the CDU/CSU, the liberal FDP and the Green Party started negotiations. The failure of the negotiations resulted in a deadlock situation because the required majority for the chancellor-election could only be reached by a grand coalition or by a coalition of the three parties. However, the formation of a minority government, a theoretical possibility in this situation, has no traditions in Germany. Furthermore, the dissolution of the Bundestag and a snap election is reserved for exceptional cases within the German constitutional system. Finally, the formerly rejected grand coalition was formed, and Angela Merkel was elected chancellor once again as the head of a coalition formed by the CDU/CSU and the SPD. Consequently, the events did not seriously challenge the limits of the constitutional system. Even though the government majority is not really strong, and there are serious differences between the parties, a stable government was formed.
The paper presents the antecedents and the consequences of the elections together with the process of the government formation with its background in the constitutional law. Finally, I briefly reflect on the results of the elections in Austria also held in the autumn of 2017.
Keywords: German elections 2017, electoral system, coalition, coalition negotiations, formation of government
- 91/92 -
Európa legnépesebb, a világ egyik legnagyobb gazdasági erővel rendelkező, és az újraegyesítés óta egyre növekvő nemzetközi szerepet kapó és vállaló Német Szövetségi Köztársaság választási eredménye és annak következményei belpolitikai ügynek tűnnek, de egyrészt az alkotmányos rendszer hasonlóságai, másrészt Németország stratégiai partneri szerepe miatt Magyarországon is érdeklődésre tarthatnak számot, mind a szélesebb közvélemény, mind a politikai elemzők és az alkotmányjog művelői körében. Az elhúzódó kormányalakítás, az, hogy majdnem fél évig csak ügyvezető kormánya volt Németországnak, a gazdasági és politikai partnerek körében aggodalmat keltett. Az Európai Unió többi tagállama attól tartott, hogy az uniós döntéshozatal megnehezül. Végül semmilyen komoly diszfunkció nem jelentkezett sem a német belpolitikában, sem a nemzetközi színtéren, de az ügyvezető német kormány nyilvánvalóan tartózkodott a fontos döntések meghozatalától.
Írásom célja bemutatni a 2017-es német választások eredményét, annak hátterét, politikai-alkotmányjogi következményeit a német alkotmányos rendszer tükrében. Ennek során kitérek a választási és pártrendszer sajátosságaira, a kormányalakítás alkotmányos szabályaira, a koalíciós kormányok németországi hagyományaira és jellemzőire. Kitekintésként a szintén 2017 őszén sorra került osztrák választások eredményeire és az ottani koalíciós kormány megalakulására is kitérek.
Mivel az egészen közeli múlt eseményeiről van szó, a tudományos igényű elemzések még jórészt hiányoznak, sok esetben a napi sajtó jelenti az egyetlen érdemi forrást. Ugyanakkor a német Szövetségi Választásvezető (Bundeswahlleiter) által közzétett igen részletes és jól áttekinthető, az interneten szabadon hozzáférhető anyagok nagyban segítették a munkámat. A német nyelvű kifejezéseket és elnevezéseket lefordítottam magyarra, ahol van meghonosodott magyar kifejezés vagy egyező, illetve hasonló jogintézmény, ott azt a megjelölést használtam, de a könnyebb azonosíthatóság - és a németül értő olvasók - érdekében a német eredetit is feltüntettem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
