Jelen tanulmány a rendszerváltás utáni magyar kormányfők parlamenti felszólalásainak törvényhozásra gyakorolt hatásait vizsgálja. Feltevésünk szerint a felszólalásokban megjelenő közpolitikai tartalom változásai szignifikáns hatást gyakorolnak a szakpolitikai területeket szabályozó jogszabályok mennyiségére. Írásunk amellett, hogy a parlamenti felszólalások és a törvények közötti kapcsolatot vizsgálja, a rendeletek szerepére is kiterjednek. A rendszerváltást követően a hatályba lépő törvények egyre táguló keretei lehetőséget biztosítottak a kormány számára, hogy kiadott rendeletei útján saját érdekeinek megfelelően alakítsa a szakpolitikai területek szabályozásait.
Hipotéziseink alapján a parlamenti felszólalások befolyása valamennyi jogszabályra kiterjed, mely által a szakpolitikai rendelkezések tágabb kereteire, s a szűkebb szabályozások eredményeire is kihatnak.
A rendszerváltás utáni magyar politikai aréna ideális elemzésünk elvégzésére. A politikai struktúrából kiemelkedő kormányzat erősödése a napirendjén szereplő szakpolitikai területek közötti dinamikák jelentőségét is felértékelte. A beszédekben megjelenő ügyek azonban önmagukban nem képesek hosszú távon rögzíteni a kívánt reformokat. Míg ugyanis a felszólalásokban a kormányfő kijelöli a fő közpolitikai célokat, jogszabályokba ültetve képes integrálni a politikai arénába.
Számításaink alapjául a Comparative Agendas Project magyar kutatócsoportja által felépített három adatbázis szolgált. A parlamenti felszólalásokat a "Miniszterelnöki beszédek (1990-2015)", a jogszabályokat a "Rendeletek (1990-2015)", valamint a "Törvények (1990-2014)" elnevezésű leíró táblák segítségével vizsgáltuk.
Elemezéseink során három szakpolitikai területet kiválasztva - makrogazdaság, külpolitika, kormányzati működés - vizsgáltuk a felszólalások és a jogszabályok közötti tartalmi összefüggéseket. Eredményeink alapján a felszólalásokban, valamint a jogszabályokban megfigyelhető tendenciák együtt járását tapasztaltuk. A kormányfői beszédekben hangsúlyosan megjelenő közpolitikai kérdések az e területet szabályozó jogszabályok számát is megnövelik. A felszólalások törvényekre és rendeletekre gyakorolt hatásait az időbeliségre vonatkozó megfigyelések is alátámasztották. A vizsgált időszakban a változások minden esetben a beszédekben következtek be elsőként, melyet a jogszabályok hasonló irányú változásai követtek.
- 41/42 -
Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény[2] értelmében Magyarország államformája köztársaság. A rendszerváltással létrejött demokratikus arénában a politikai szereplők mellett a szakpolitikai területek közötti erőviszonyok is átrendeződtek. A belpolitikai és a nemzetközi események alakulása, a kormányzati napirend és a parlamenti munka jellege jelentős hatást gyakoroltak a magyar politikai rendszerben jelen lévő közpolitikai területek szerepére. Míg bizonyos ügyek időről-időre kiemelt pozícióba kerültek, más kérdések kevesebb figyelmet kaptak mind a politikai szereplők, mind a közvélemény felől. Jelen tanulmányban a szakpolitikai területek kormányzati napirenden, valamint a törvényhozási folyamatok során megfigyelhető hangsúlyeltolódásait vizsgáljuk.
A rendszerváltást követően a magyar kormányzati agendán három közpolitikai terület tudott kiemelt pozícióba kerülni: a makrogazdaság, a külpolitika, valamint a kormányzati működés kérdései. Felvetésünk szerint ezen területekre tevődő megnövekedett hangsúly a parlamentben felszólaló kormánytagok beszédeiből is visszatükröződik. A nemzetközi szakirodalom alapján[3] azonban nem elhanyagolható, hogy a kormányzat mely tagjának felszólalásait vizsgáljuk. A társadalom számára legfontosabb vagy a kormányzati munka főbb irányait érintő kérdések általános szabályként a végrehajtó hatalom hierarchiájának csúcsán álló miniszterelnök beszédeiben hangzanak el. Az egy-egy szakpolitikára korlátozódó miniszteri beszédekkel ellentétben, a kormányfő egyebek mellett az aktuális bel- és külpolitikai eseményekre reagál, átfogóan ismerteti a kormányzati munkát, valamint a főbb szakpolitikai ügyeket is bemutathatja.
Felvetésünk szerint a rendszerváltást követően a felszólalásokban kiemelten megjelenő közpolitikai témák a törvényhozási folyamatok során is előtérbe tudtak kerülni. A szakpolitikákat szabályozó rendeletek és törvények mennyiségi változásait vizsgálva megfigyelhető, hogy a parlamenti beszédekből kiemelkedő témák a törvényhozás során is hangsúlyossá váltak.
Jelen tanulmányban a magyar politikai színtéren jelen lévő szakpolitikai területek szerepének változásait az ülésnapokon elhangzott kormányfői felszólalások közpolitikai tartalma, valamint a szakpolitikai területeket lefedő jogszabályok mennyiségi változásai tükrében vizsgáljuk. Első lépésként a nemzetközi szakirodalom áttekintését, valamint a magyar viszonyokba történő átültetését végezzük el. Ezt követően ismertetjük hipotéziseinket, a felhasznált adatbázisainkat és a kutatásunk módszertanát. Tanulmányunk eredményeink ismertetésével zárul. Számításaink alapján a miniszterelnöki parlamenti felszólalásokban
- 42/43 -
megjelenő szakpolitikák hangsúlyeltolódásai megfigyelhetőek a vonatkozó jogszabályok számának változásaiban is, melyek együttesen átfogó képet mutathatnak a területek politikai színtéren betöltött szerepéről.
A rendszerváltással létrejött demokratikus politikai színtér a parlamenti munka folyamatait is átalakította. Az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, s a köztársasági elnöki intézmény felállítása, az önkormányzati struktúra kiépítése, valamint az ellenzéki erők jogosítványainak bővítése új szereplőket emelt a döntéshozatali folyamatokba[4]. S bár a kiszélesedett paletta a kormányzati munkának is korlátokat szabott, a rendszerváltás után létrejött alkotmányos keret a végrehajtó hatalom parlamenttel szembeni megerősödését eredményezte. Az országgyűlésben helyet foglaló kormánytöbbségnek köszönhetően a törvényhozási folyamatok során a végrehajtó hatalom akarata dominált. A hatályba lépő törvények egyre táguló keretei lehetőséget biztosítottak a kormány számára, hogy kiadott rendeletei útján saját érdekeinek megfelelően alakíthassa a szakpolitikai területek szabályozásait[5].
A végrehajtó hatalom politikai struktúrából való kiemelkedése a szakpolitikák napirenden betöltött szerepét is felértékelte. A kormányzati stratégiák, úgy mint a belpolitikai, valamint a nemzetközi eseményekre adott válaszok, a szakpolitikai reformok mennyisége és minősége ezáltal a kormányzati agendán szereplő témák közötti erőviszonyokra is kihatott.
A politikai vezetők formális és informális eszközök széles tárát használhatják fel a kormányzati munkát meghatározó közpolitikai témák bemutatására. Interjúkat adhatnak, találkozókon vehetnek részt, valamint beszédeket tarthatnak. S bár jogszabályi úton közvetlenül befolyásolhatják a szakpolitikai területek szabályozásait, a kevésbé direkt csatornák - különösképp a beszédek - a közvéleményt alakítva jelentős hatást gyakorolhatnak a politikai rendszer aktuális állapotára. Azonban, míg az előre meghatározott ügyek és események köré épülő rendezvények során a résztvevők felől érkező kérdések és észrevételek jellege az elhangzott beszédek közpolitikai tartalmát is alakíthatja, a parlamenti felszólalások esetén a beszélő által előre meghatározott szakpolitikai ügyek kerülhetnek előtérbe[6].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
