Megrendelés

A szellemi tulajdonjog és más jogterületek kapcsolata (Pogácsás Anett, Ujhelyi Dávid, IJOTEN/Szerzői jog és iparjogvédelem, 252. szócikk, lezárás dátuma: 2026.08.24.)

Szerző: POGÁCSÁS Anett, UJHELYI Dávid

Affiliáció: POGÁCSÁS Anett - habilitált egyetemi docens, PPKE JÁK; UJHELYI Dávid - adjunktus, PPKE JÁK

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Rovatszerkesztő: GRAD-GYENGE Anikó, POGÁCSÁS Anett

Lezárás dátuma: 2026.08.24.

Idézési javaslat: POGÁCSÁS Anett - UJHELYI Dávid: "A szellemi tulajdonjog és más jogterületek kapcsolata" in JAKAB András - KÖNCZÖL Miklós - MENYHÁRD Attila - SULYOK Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Szerzői jog és iparjogvédelem rovat, rovatszerkesztő: GRAD-GYENGE Anikó, POGÁCSÁS Anett) http://ijoten.hu/szocikk/a-szellemi-tulajdonjog-es-mas-jogteruletek-kapcsolata (2026). Konkrét szöveghelyre való hivatkozáshoz javasoljuk a szövegbeli bekezdésszámok használatát, pl. [8] vagy [12]-[18].

A szócikk célja, hogy átfogó áttekintést nyújtson a szellemi tulajdonjog más jogterületekkel fennálló legfontosabb kapcsolódási pontjairól, bemutatva e jogterület komplex, többdimenziós beágyazottságát a jogrendszeren belül. Elemzi a szerzői jog és az iparjogvédelem alkotmányjogi megalapozottságát, különös tekintettel az emberi jogi és alapjogi összefüggésekre, valamint a véleményszabadsággal való viszonyrendszerére. Részletesen tárgyalja a polgári jogi, nemzetközi magánjogi és polgári eljárásjogi kapcsolódásokat, elhelyezve ezzel a jogterületet anyajogán, a magánjogon belül. A szócikk vizsgálja még a szellemi tulajdonjog és a versenyjog, az alkotmányjog, a polgári jog, a munkajog, a polgári eljárásjog, a nemzetközi közjog és magánjog, a médiajog, a platformszabályozás, a szabálysértési és büntetőjog, az agrárjog, valamint a vámjog metszéspontjait, hangsúlyozva az érdekek kiegyensúlyozásának szükségességét és a jogterület dinamikus fejlődését, rámutatva arra, hogy a digitalizáció, a platformgazdaság és a mesterséges intelligencia új kihívásai tovább erősítik a szellemi tulajdonjog interdiszciplináris jellegét, ami folyamatos jogalkotói és jogalkalmazói reflexiót igényel.

1. Bevezetés

[1] Bár a szellemi tulajdonjog (->szellemi tulajdonjog és szellemi alkotás) a magánjog területén belül helyezhető el, ugyanakkor mint önálló jogterület, a jog szövedékén belül szükségszerűen számos, mind közjogi, mind magánjogi kapcsolódási ponttal rendelkezik. Ezek a kulturális piac globálissá válása és a technológiai fejlődés felgyorsulása révén igen szövevényes kapcsolatrendszert rajzolnak ki, amelyben bár a magánjogi jelleg domináns maradt, mégis megfigyelhető a közjogi szempontok fokozódó jelentősége. A kreatív szektor kiterjedtsége nemcsak az oltalom tárgyaiban hozott változást, de a jogvédelem is új eszközöket kellett találjon, új kapcsolódásokra és kihívásokra kellett választ adjon.

[2] Fontos ugyanakkor megjegyezni - még ha ez jelen szócikk fókuszán túl is mutat -, hogy a szellemi tulajdonjog területére nemcsak más jogterületek, hanem jogpolitikák is hatással lehetnek. Így a szabadalmi jog területét - pl. a fenntartási díjak tekintetében - nemcsak saját célkitűzései, hanem az innovációs ökoszisztémával kapcsolatos elképzelések is meghatározhatják. Ehhez hasonlóan, a szerzői jog alapvetően - és helyesen - szerzőközpontú szabályozásán (vagy annak hiányán) tetten érhetjük a kulturális szektor vagy akár a mesterséges intelligenciával kapcsolatos versenyképességi politika nyomait is. A szellemi tulajdonjog területét ezért nem önmagában, hanem más jogterületekkel szoros összefüggésben lehet és kell is értelmeznünk.

[3] Jelen szócikk célja, hogy áttekintse a szellemi tulajdonjognak más jogterületekkel való legfontosabb kölcsönhatásait.

2. Nemzetközi közjog

[4] Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (EJENY)[1] szerint mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.[2] Az, hogy az EJENY a kulturális jogok körében rögzíti ezt az alapvetést,[3] rávilágít arra, hogy a szellemi tulajdon esetében nem kizárólag a "nemzetközi kereskedelem tulajdoni természetű jogi eszközéről"[4] van szó, a kulturális jogból levezetett emberi jogként is értelmezhető. Ezt a megközelítést a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya[5] is megerősítette. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének I. kiegészítő jegyzőkönyve,[6] a WIPO-t létrehozó nemzetközi egyezmény,[7] majd a Lisszaboni Szerződés és az Alapjogi Charta alapján[8] szintén van helye a szerzői jog és az ipari tulajdon emberi jogi védelmének, itt azonban a tulajdonhoz való emberi jog jelenti a kiindulópontot, ami nem csak elméleti különbséget jelent a gyakorlatban.[9] A szellemi tulajdonjog emberi jogi megalapozása igen összetett, amit jól mutat, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága (->a véleménynyilvánítás szabadsága) is alapjául szolgál, a vonatkozó joggyakorlatban azonban hol az alkotó, hol más személy véleménynyilvánítási joga kerül előtérbe.[10] Az EJENY által rögzített, eljárásjogi szempontból fontos emberi jogok szellemi tulajdonjogi jelentőségéről lásd ->európai szabadalmi oltalom.

[5] Miközben a szakirodalomban olyan nézet is felmerül, hogy veszélyes és már csak retorikájában is kifogásolható, ha a szerzőket megillető jogot emberi jognak tekintjük,[11] mind a szerzői jogot, mind az iparjogvédelmet megalapozó emberi jogok a különféle érdekek gondos kiegyensúlyozására épülnek, amely az egész jogterületet áthatja. Ilyen érdekeket alapjogok egész sora megtestesít (így például a közönség és a felhasználók érdekeit is szolgáló véleménynyilvánítás szabadsága, a kutatás és oktatás szabadsága, a művészet szabadsága, az információszabadság, a vállalkozás vagy a művészeti szabadság), és a szellemi tulajdonjogot időről időre, esetről esetre összemérik más emberi jogokkal, illetve az azokban foglalt érdekekkel.[12] A külső és belső határok lényegében folyamatosan finomodnak, alakulnak: nagy szerepe van ebben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB)[13] és az Európai Unió Bíróságának (EUB) - utóbbinak még akkor is, ha az Európai Unió (EU) hatásköreire és feladataira tekintettel a szellemi tulajdon uniós szabályozása a személyhez fűződő jogokra nem terjed ki.[14] Ezek a döntések az Alkotmánybíróság (AB) szellemi tulajdonjogi vonatkozású határozataiban is megjelennek.[15]

[6] Az egyes jogrendszerek e tekintetben igen eltérő elméletek szerint munkálták ki saját megközelítésüket. Ahogyan Boytha György részletes elemzésében rámutat, a polgári szerzői jogi elméletek fokozatosan arra a felismerésre jutottak, hogy a kezdeti, a tulajdonjog szabályaira épülő kodifikációk nem tudták biztosítani a szerzők személyhez fűződő érdekeit, "ami nélkül viszont a szerzői alkotások vagyoni érdekű felhasználásának rendje sem volt biztosítható."[16] Az angolszász jogrendszerek és a különféle, a monista-dualista skálán elhelyezkedő európai elméletek más és más emberképre építve, a különféle jogokra eltérő súllyal támaszkodva dolgozták ki szerzői jogi alaptételeiket.[17] Mindezek megfelelő keretét - történeti fejlődésük során - más emberi jogok, mint a véleménynyilvánítás szabadsága vagy az információhoz jutáshoz való alkotmányos alapjog formálta.[18] Ez a folyamat azonban messze nem zárult le, a szerzői jogi paradigma lényege az állandó igazodás, a trendek ilyen értelemben is vett követése. Időről időre így bizonyos mértékű hangsúlyeltolódás, új értékek és szempontok bekapcsolódása figyelhető meg: a tudáshoz való hozzáféréstől a közegészségügyi okokon át a kulturális részvétel új kihívásaiig.[19] Az EJEB és az EUB esetjogát áttekintve Izyumenko és Geiger arra hívják fel a figyelmet, hogy a digitális és innovatív technológiák fejlődésével még fokozottabbá vált a szellemi tulajdonjogok emberi jogi beágyazottságának jelentősége: az emberi jogok és a szellemi tulajdonjog rendkívül komplex viszonyrendszere komolyabb hangsúlyt kap[20] ->nemzetközi szerzői és szomszédos jogi egyezmények.

3. Alkotmányjog

[7] Magyarország Alaptörvénye a szellemi tulajdonjognak is több irányból gyökerét képezi. A Nemzeti Hitvallás rögzíti, hogy "Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira." Ezen túlmenően az Alaptörvény már nem tesz említést a szellemi alkotásokról, ugyanakkor az Alkotmánybíróság korábban már megteremtette a kapcsolatot a tulajdonhoz való jog és a szellemi tulajdon között [Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés, 17/1992. (III. 30.) AB határozat]. A szellemi tulajdonjognak a tulajdonhoz való jogból való levezetését illetően a szabadalmi oltalom tekintetében a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvénynek a fenntartási illeték meg nem fizetésére és az ezzel kapcsolatos újra érvénybe helyezési kérelemre vonatkozó rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatáról szóló 1338/B/1992. AB határozatban, a szerzői jogi oltalom tekintetében pedig a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet 39. § (2) bekezdése, továbbá a Szerzői Jogvédő Hivatal létesítéséről szóló 106/1952. (XII. 31.) MT rendelet 10. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról szóló 382/B/1995. AB határozat mérvadó. A vagyoni jogok mellett ugyanakkor a személyhez fűződő jogosultságok is megjelennek, különösen a művészi élet szabadsága vonatkozásában [482/B/2002. AB határozat, 24/1996. (VI. 25.) AB határozat]. Az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdés első mondata szerint "Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát". Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a szellemi tulajdonjogok a tulajdonhoz való jogból fakadó gyökereik ellenére természetüket tekintve nem dologi, hanem személyiségi jellegűek - személyiségi jogok, dologi köntösben.[21]

[8] A magyar alkotmányjogi megközelítés tehát több alapjoghoz köti, illetve igazítja a szellemi tulajdonjogot. Mind a jogdogmatikában, mind a gyakorlatban előfordul, hogy egyes, az Alaptörvényben rögzített (vagy abból levezetett) jogok ütköznek egymással, ilyen lehet például az épület tervezőjének szerzői joga és az épület tulajdonosának tulajdonhoz való joga, a parodizáló véleményszabadsághoz fűződő joga és a parodizált mű szerzőjének szerzői joga, a beteg egészséghez való joga és a gyógyszerszabadalom jogosultjának szabadalmi joga közötti ütközés.[22] Az alapjogok ilyen ütközése gondos mérlegelést kíván mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó részéről, és a szerzői jog, valamint az iparjogvédelem körében eltérő mérlegelést kíván.[23]

[9] Magának a szellemi tulajdon részjogosítványait jelentő vagyoni és személyhez fűződő jogoknak az egymáshoz való viszonya is felvet alapjogi kérdéseket, sőt, ahogyan arra Grad-Gyenge Anikó felhívta a figyelmet a témát alaposan körüljáró monográfiájában, a két jogcsokor sem kizárólagosan kötődik egyik vagy másik alapjoghoz.[24] Ennek alátámasztására a Pannon Rádió-ügyre utal, amely alapján világossá vált, hogy a szerzői vagyoni jogok sem kizárólag a tulajdonjog alkotmányos védelme alapján határozhatók meg, a véleménynyilvánítás alkotmányos védelme ezen részjogosítvány esetében is meghatározó jelentőségű lehet.[25]

4. Polgári jog

[10] A szellemi tulajdonjog a magánjog szövedékén belül helyezhető el, ennek minden dogmatikai következményével együtt (pl. mellérendelt jogviszonyok, jellemzően diszpozitív szabályozás).[26] A Ptk. csupán érintőlegesen szól a szerzői jogról és iparjogvédelemről - 2:55. §-ában -, amely alapján a Ptk. a jogterület szubszidiárius joganyagát képezi .[27] A szellemi tulajdonjogra vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezéseket ugyanakkor alapvetően önálló jogforrásokban, ágazati törvényekben helyezték el.[28] A fentiekből fakadóan számos jogintézményt nemcsak az adott ágazati törvény keretében, hanem a Ptk.-ban foglaltakra is tekintettel kell értelmezni.[29] Jó példa erre a kötelmi jog területéhez kapcsolódóan a szerzői jogi felhasználási szerződés, amely három szinten szabályozott: (1.) az Szjt. tartalmazza a felhasználási szerződés általános szabályait, amit kiegészítenek; (2.) az egyes speciális felhasználási szerződések (pl. kiadói szerződés, megfilmesítési szerződés) különös szabályai, mindezek mellett pedig (3.) irányadóak a Ptk. kötelmi jogi rendelkezései is.[30]

[11] A Ptk. személyiségi jogi rendelkezései a szerzőkre is vonatkoznak, azaz a szerzői személyhez fűződő jogok nem zárják - nem is zárhatják ki - az általános személyiségi jogokat. Az alkotót szerzői minőségében érő személyiségi jogsértésekre azonban az Szjt. által meghatározott szabályok, nevesített jogok vonatkoznak.[31] Ezek körét a jogalkotó tudja bővíteni, amelyre jó példa lehet a dán szerzői jogi törvény 2025-ben előterjesztett módosítási javaslata az előadások, illetve azok digitálisan létrehozott utánzatainak védelméről. A jogalkotó új szerzői személyiségi jog bevezetésével kívánja elérni, hogy az előadók - de általában véve a természetes személyek - nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak személyiségi vonatkozásaik, hangjuk és képmásuk felett az AI által generált, deepfake tartalmakkal szemben.[32]

[12] Az iparjogvédelem területén is sajátos kérdések merülnek fel a polgári joggal való kapcsolódásból. Nemcsak a kutatás-fejlesztés szerteágazó jogági és különféle szerződési kapcsolódási pontjai érdemelnek figyelmet,[33] hanem az új jogintézmények megjelenésekor a jogági beágyazottság és viszonyrendszer is. Ennek egyik példája az arcvédjegyek formálódó kategóriája, amelynek - ugyancsak a mesterséges intelligenciára is reagáló - megjelenése több polgári jogi jogterülettel is komoly kölcsönhatásban van. Ahogyan Keserű Barna Arnold, a témát érintő mélyreható elemzése rámutat, "[m]ivel a személyiségvédelem és a védjegyjog is a polgári jog szerves része, tulajdonképpen egy jogágba tartoznak, nem túl szerencsés, ha egyazon magatartás jogszerűsége személyiségvédelmi és védjegyjogi szempontból eltér egymástól."[34]

[13] A legkézenfekvőbb kapcsolódási pontnak a dologi jog tűnik, a jelen jogterület nevében ugyanis a tulajdonjogot kifejezetten nevesítik. Ez a megközelítés ugyanakkor akár megtévesztő is lehet: bár a szellemi tulajdonjog védelmi rendszere a tulajdonjoghoz hasonlóan az abszolút, negatív tartalmú jogokra épül, ahol egy jogosulttal szemben mindenki tűrni, tiszteletben tartani köteles a tulajdonos vagy jogosult jogi pozícióját, a szellemi tulajdonjogok természetüknél fogva mégis - legalább részben - személyiségi jellegű jogok (erre a kettősségre jobban utal a jogterületre használt, bár kevésbé elterjedt szellemi alkotások joga kifejezés). A szellemi tulajdonjog személyhez fűződő és vagyoni jogosultságokat egyaránt magában foglaló, abszolút szerkezetű jog, amelynek védelme több tekintetben a dologi jogi védelem sajátosságait mutatja, jóllehet maga a szellemi tulajdonjog nem minősül dologi jognak.

[14] A szellemi alkotások öröklési jogi kapcsolódási pontjai ugyancsak kiemelendők. Nemcsak a vagyoni és a személyhez fűződő jogok vonatkozásában merülnek fel eltérő dogmatikai kérdések azok öröklését illetően,[35] de a védelmi idő és a jogutódlás viszonyrendszere, valamint a kegyeleti jogok sajátos alakulása is indokolja, hogy az öröklési jogi szabályrendszerrel is megfelelő összhang álljon fenn. A szerzői jog és az öröklési jog kapcsolatát az a kettősség határozza meg, hogy a vagyoni jogok élők között főszabály szerint forgalomképtelenek, halál esetére viszont az Szjt. korlátlanul lehetővé teszi a rendelkezést: a vagyoni jogok örökölhetők, és róluk végintézkedéssel rendelkezni lehet. Maga az öröklés a polgári jog általános szabályai szerint alakul, a forgalomképtelenség ugyanakkor az öröklés után sem szűnik meg teljesen: az Szjt. 9. § (5) bekezdése csupán azt engedi, hogy a vagyoni jogokat öröklés útján megszerzők egymás javára rendelkezzenek, kívülálló harmadik személy javára szóló átruházásra viszont már a jogátruházás általános szabályai irányadók. Több örökös esetén a szerzői jog öröklése osztatlan jogközösséget, jogosulti együttességet teremt, ezért a jogok gyakorlása széles körű konszenzust igényel; ezen az osztályos egyezség vagy az örökösök jegyzőkönyvbe foglalt megállapodása szerinti képviselő útján való joggyakorlás segíthet. A hagyatéki eljárásban a közjegyző köteles értesíteni az érintett közös jogkezelő szervezetet, amely a jogerős határozatig a díjakat visszatartja. A vagyoni jogok mellett a személyhez fűződő jogok nem öröklődnek: az Szjt. nem nevesít külön kegyeleti jogot, hanem - némiképp paradox módon - a szerző jogainak halál utáni gyakorlására jogosultak személyét szabályozza, elsősorban a hagyaték gondozásával megbízottét, másodsorban a vagyoni jogok örökösét, ami azt a sajátos helyzetet is eredményezheti, hogy a felhasználást az örökös engedélyezi, míg a személyhez fűződő jogok sérelme miatt más léphet fel.[36] Végül a hagyaték terjedelmét befolyásolja az is, hogy a szerző életében véglegesen átruházott vagyoni jogok főszabály szerint már nem tartoznak a hagyatékba, és a területileg vagy felhasználási mód szerint korlátozott átruházás esetén az átruházás által érintetlen részek szintén a hagyaték tárgyává válnak.[37]

[15] A nemzeti tervvagyon lényegében a szellemi tulajdon és a tulajdonjog sajátos összekapcsolása: az egyes törvényeknek az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXIV. törvény - amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt és az Szjt.-t egyaránt módosította - egyfelől állami tulajdonba utalta az állami és önkormányzati építészeti-műszaki dokumentációkat mint fizikai dolgokat (a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célúak kivételével), másfelől az államhoz telepítette az e dokumentációk tekintetében korábban jogszerűen megszerzett szerzői vagyoni, illetve felhasználási jogokat, amelyek gyakorlását a Lechner Tudásközpontra (a továbbiakban: LTK) bízta. A megoldás gyakorlati célja, hogy az átépítéshez szükséges átdolgozási engedély beszerezhető legyen akkor is, ha a tervező vagy jogutódja felkutathatatlan; vagyis hogy rendezze az épület tulajdonosának dologi joga és a tervező szerzői joga közötti viszonyból fakadó kérdéseket. A konstrukció ugyanakkor több ponton is a szerzői jog belső logikájába ütközik: a nemzeti tervvagyonba csak olyan terjedelmű jog kerülhet, amilyet a szerző annak idején valóban átengedett (nemo plus iuris), így ha a régi tervezési szerződés csak megvalósításra szólt, és nem munkaviszonyban létrejött műről van szó, az LTK engedélye önmagában nem elegendő az átdolgozáshoz. Faludi külön aggályosnak tartja, hogy a jogalkotó a jogutód nélkül megszűnt tervezővállalatoknál keletkezett, ismeretlen jogosultú műveket egyszerűen uratlannak tekintve államosítja ahelyett, hogy - az uniós árvamű-szabályozás és a vagyonrendezés logikáját követve - előzetes jogosultkutatáshoz kötné; hasonlóan vitatható a privatizált jogutódokra rótt bizonyítási teher. A szabályozás a szerzők személyhez fűződő jogait nem érinti és nem is érintheti: a névjog és az integritáshoz fűződő jog fennmarad, csak a bírói gyakorlat mérlegeli azokat a funkcionális tervművek esetében a tulajdonosi érdekkel és a közérdekkel szemben.[38]

5. Nemzetközi magánjog

[16] A szellemi tulajdonjogok alapvetően territoriális természetű jogok, így a nemzeti jogalkotó által biztosított védelem az adott országhoz kötött. Az ebből a megközelítésből fakadó magánjogi jogérvényesítési nehézségeket az egyes országok korán felismerték, a jogvédelem hatékonyságát számos nemzetközi egyezmény biztosítja. Emellett a nemzetközi magánjog jellemzően a területiség elvére támaszkodva szabályozza a joghatóság kérdését, így hazánkban a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 48. §-a a szerzői jog tekintetében elsődleges kapcsolóelvként annak az országnak a jogát tartja irányadónak, amelynek területére a védelmet igénylik (lex loci protectionis), míg az iparjogvédelmi oltalmi formák esetében annak az országnak a jogát, amelyben az oltalmat megadták, illetve ahol a bejelentést megtették. Az Európai Unión belüli jogviszonyokban e szabályokat és a jogérvényesítés kereteit további uniós jogi aktusok egészítik ki:[39] a joghatóság és a határozatok elismerése és végrehajtása tekintetében elsősorban a polgári és kereskedelmi ügyekre irányadó Brüsszel I. bis rendelet,[40] míg az alkalmazandó jog meghatározása körében a szerződéses kötelmekre vonatkozó Róma I. rendelet és a szerződésen kívüli kötelmekre - így különösen a szellemi tulajdonjogok megsértéséből eredő igényekre - irányadó Róma II. rendelet bír jelentőséggel. Mindezek a territoriális jogvédelem elvét az uniós joghatósági és kollíziós szabályokkal összhangba hozva igyekeznek kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá tenni a határon átnyúló jogérvényesítést. ->nemzetközi magánjogi tényállás

6. Munkajog

[17] A szellemi tulajdonjog szinte minden részterülete ismeri a munkáltatói jogszerzés jogintézményét, a szerzői jog, a szabadalmi jog, a használati mintaoltalom, a formatervezési mintaoltalom egyaránt tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket. A szerzői jogban a munkáltató jogszerzését a munkaviszonyban létrejött művekkel kapcsolatos szabályozás biztosítja, amely ritka kivételt biztosít azon, a szerzői jogban főszabálynak tekinthető rendelkezés alól, hogy a szerzői vagyoni jogok átruházását, illetve átszállását az Szjt. nem teszi lehetővé.[41] Az iparjogvédelmi jogszabályok különbséget tesznek szolgálati és alkalmazotti alkotások között. Szolgálati az alkotás, ha a munkavállalónak a munkaviszonyából folyó kötelezettsége a szellemi alkotás létrehozása, míg alkalmazotti az alkotás, ha a munkaviszony az eredmény létrehozására nem terjed ki, de annak hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik. A szolgálati és alkalmazotti alkotás között a vagyoni jogok tekintetében is különbség azonosítható: előbbi esetben a vagyoni jogok ipso iure, az alkotó jogutódjaként a munkáltatót illetik, ezek ugyanakkor az alkotóra visszaszállhatnak az ágazati törvényekben szabályozott esetekben. Utóbbi esetben viszont a vagyoni jogok az alkotónál maradnak, a munkáltató viszont nem kizárólagos, át nem ruházható, tovább nem engedélyezhető hasznosítási jogot szerez.[42] A munkaköri kötelezettség tekintetében elsősorban a munkaköri leírás az irányadó, ugyanakkor szolgálati típusú jogszerzést egyedi munkáltatói utasítás is megalapozhat, az alkotás összes körülménye vizsgálandó tehát ennek körében. Az, hogy a munkavállaló az szellemi alkotást munkaidőn kívül vagy az elvárttól magasabb minőségben hozza létre, nem érinti az alkotás szolgálati jellegét. Szolgálati alkotás vagy munkaviszonyban létrejött mű ingyenes vagy visszterhes hasznosítása, felhasználása esetén az alkotó alkotói díjra (pl. feltalálói díj, szerzői díj) jogosult,[43] ennek mértékét az ágazati törvények nem határozzák meg, így ez a munkáltató belső szabályzatának vagy a felek közötti szerződésnek a tárgyát kell hogy képezze. A munkaviszonyban létrejött alkotások tekintetében az ágazati törvények jellemzően korlátozzák az alkotó személyhez fűződő jogait is.[44]

7. Polgári eljárásjog

[18] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) több szempontból is releváns a szellemi tulajdonjog területén. A szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi jogvitákkal kapcsolatos polgári perek elbírálásra a Pp. 20. § (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a törvényszékek hatáskörébe tartoznak, a Pp. 103-109. §-aiban szabályozott ideiglenes intézkedés szabályai szintén közvetlenül relevánsak a jogérvényesítés tekintetében. Ki kell emelni ugyanakkor, hogy több ágazati törvény is a Pp.-hez képest speciális rendelkezéseket tartalmaz a szellemi tulajdonjogi jogvitás ügyek tekintetében. Jó példa erre az Szt., amely például az SZTNH döntéseinek megváltoztatására irányuló eljárás lefolytatása tekintetében a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékességét köti ki, és az ideiglenes intézkedés tekintetében is eltérő rendelkezéseket állapít meg. Így tehát a polgári eljárásjogi szabályokat mindig az adott ágazati törvény rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni.

[19] A peres bizonyítás tekintetében kiemelkedő jelentőségűek a szellemi tulajdonjog területén létrehozott szakértő(i) testületek, konkréten a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) és az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (ISZT). A szakértő(i) testületek létrehozására az Szjt. és az Szt. ad felhatalmazást, a konkrét ügyrendi szabályokat külön korm. rendeletek tartalmazzák [a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet és az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet]. A szakértő(i) testületek feladata, hogy folyamatban lévő eljárásokban a bíróság vagy hatóság megkeresésére, vagy megbízás alapján az adott szakterületre vonatkozó szakkérdésekben szakvéleményeket adjanak, ezzel segítve a jogvita eldöntését és a bizonyítást.

8. Versenyjog

[20] A TRIPs Megállapodás 8. cikk (2) bekezdésének és 40. cikkének együttes olvasata, illetve az ezzel konzisztens EUB gyakorlat alapján szükséges leszögezni, hogy a nemzetközi, uniós és nemzeti szabályozás által biztosított szellemi tulajdonjogok önmagukban versenyjogi relevanciával nem bírnak, egy kizárólagos jog megléte és annak gyakorlása nem ellentétes versenyjogi rendelkezésekkel. Az erőfölénnyel való visszaélések, versenykorlátozó megállapodások ugyanakkor tartalmazhatnak szellemi tulajdonjogi elemeket, így azonosítható ilyen jellegű kapcsolat a két jogterület között. Ezen túlmenően, az uniós versenyjog effet utile elve alapján a jogalkotónak is tartózkodnia kell olyan szellemi tulajdonjogi szabályozás megalkotásától, amely versenyjoggal ellentétes magatartást eredményez a jogalanyok - versenyjogi terminológiával élve vállalkozások - tekintetében, ez különösen a közös jogkezelés területén igényel kiemelt figyelmet.

[21] A versenyjog és szellemi tulajdonjog diszciplínáit nem kell mélyreható vizsgálatnak alávetni ahhoz, hogy a két jogterület közötti eltérések - és ezáltal a potenciális konfliktusforrások - felszínre bukkanjanak. Magáért beszél, hogy a versenyjog alapvetően közjogi természetű, míg, ahogy korábban már tisztáztuk, a szellemi tulajdonjog polgári jogi (magánjogi) gyökerei vitathatatlanok. Míg a versenyjog igyekszik a verseny lehetőségének megóvása érdekében a piaci erő koncentrációját - de legalábbis az azzal való visszaélést - megakadályozni, a verseny szabadságát biztosítani,[45] addig a szellemi tulajdonjog központi eleme a kizárólagosság:[46] annak érdekében, hogy az alkotó természetes személy teljesítményét elismerje, mindenki mást kizár az adott oltalmi tárgy felhasználásából, használatából vagy hasznosításából. Ezen túlmenően a versenyjog igyekszik a piacra lépési korlátokat visszaszorítani, kontrollálni, míg a szellemi tulajdonjogok akár komoly akadályát is képezhetik a versenybe való bekapcsolódásnak. A versenyjog alapvetően olyan piaci beavatkozást tesz lehetővé, ami rövid távon fejti ki előnyös hatásait, míg a szellemi tulajdonjog az alkotók védelme és ösztönzése útján a befektetett munka hosszú távú megtérülésére koncentrál.[47]

[22] Ugyanakkor kapcsolódási pontból is számos azonosítható. A versenyjog céljai közül talán az innováció támogatása[48] az, amely szembeötlően kötődik a szellemi tulajdonjog céljaihoz.[49] Mind a tisztességes verseny feltételeinek biztosítása, mind pedig az ösztönző szellemi tulajdonjogi védelmi rendszer megfelelő és termékeny táptalaját képezheti a kreativitásnak, ezen belül pedig az innovációnak, bár a versenyjog elsősorban a vállalkozások innovációjára fókuszál, míg a szellemi tulajdonjog a természetes személy alkotó tevékenységét, annak ösztönzését tartja szem előtt.

[23] A versenyjog minőségvédelmi és fogyasztóvédelmi céljai szintén közvetlenül összeköthetők például a védjegyjog minőségjelző[50] és fogyasztóvédelmi funkcióival.[51] A hatékony verseny biztosítja, hogy a vállalkozások érdekeltek legyenek abban, hogy versenytársaiknál jobb minőségű termékek előállítása útján versenyelőnybe kerüljenek,[52] a védjegyjog pedig gondoskodik arról, hogy a fogyasztók mind a minőség, mind az áru egyéb tulajdonságai tekintetében megfelelő információt kapjanak a jogi oltalomban részesített megjelölés útján.[53]

[24] A versenyjog gazdasági hatékonyság biztosításával kapcsolatos célja[54] ugyancsak párhuzamba állítható a szellemi tulajdonjog ösztönző funkciójával. A kizárólagos jogok ugyanis a védett jogtárgyak hatékony kiaknázhatóságát célozzák,[55] ezek pedig gyakran olyan erőforrásként jelentkeznek a vállalkozások oldalán, amelyek felhasználása, hasznosítása vagy használata kiemelt jelentőségű lehet a versenytársakkal szembeni versenyelőny megszerzése céljából, ez különösen igaz a kreatív iparágakra és az innovációra fókuszáló vállalkozásokra.

[25] Szükséges utalni arra, hogy a szellemi tulajdonjog ösztönző célja és a jogosultak és felhasználók közötti egyensúly a fogyasztói jólét védelmével és a választék növelésével is kapcsolatba hozható:[56] a kreatív alkotómunka elismerése, a kiaknázhatóságával kapcsolatos jogi keretek megfelelő biztosítása hozzájárul az alkotások létrehozásának ösztönzéséhez. Minél intenzívebb egy adott társadalom egyéni kreativitása, annál több és sokrétűbb alkotás juthat el a fogyasztókhoz, és annál több eszköz és lehetőség áll a vállalkozások rendelkezésére ahhoz, hogy versenyelőnyre tegyenek szert.[57] Így a versenyjog és a szellemi tulajdonjog egymás katalizátoraiként is funkcionálhatnak, erősíthetik egymás pozitív hatásait, ha ezeket a kérdéseket a jogalkotó és a jogalkalmazó egyaránt szem előtt tartja.

[26] A konkrét uniós versenyjogi rendelkezésekre áttérve kiemelendő, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz)[58] 101. cikkében foglalt versenykorlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalomhoz kapcsolódó szakosítási,[59] K+F[60] és vertikális megállapodások[61] tekintetében irányadó, ún. csoportmentességi rendeletek[62] és az ezekhez kötődő[63] vagy az összefonódásokra vonatkozó[64] iránymutatások egyaránt tartalmaznak rendelkezéseket a szellemi tulajdonjogról. Az EUMSZ 102. cikkében foglalt erőfölénnyel való visszaélés tilalma megvalósulhat a szerződéskötéstől - akár licencia szerződés megkötésétől - való elzárkózás útján is, a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (EUMR) által szabályozott uniós fúziókontroll tekintetében pedig a releváns iránymutatás szintén kitér a szellemi tulajdonjog relevanciájára.

[27] Az uniós versenyjog és szerzői jog között érdekes párhuzamot képez a platformszabályozás kérdésköre. A világszinten meghatározóvá vált digitális szolgáltatók - mint például a Google, az Amazon vagy a Facebook - fokozottabb jogi kontrollja számos jogterületen célkitűzés volt az elmúlt években. A versenyjogban az ezirányú erőfeszítések egyik zászlóshajója volt a DMA,[65] amely a b2b-viszonyokban volt hivatott ex ante jellegű beavatkozást tenni a piaci viszonyokba, ezáltal kontrollálva az ún. kapuőrök tevékenységét. A szerzői jog területén a CDSM irányelv[66] tartalommegosztó szolgáltatókra vonatkozó szabályozása volt hivatott választ adni a nyilvánossághoz közvetítés vagyoni jogának kiterjesztése útján a szolgáltatók és a jogosultak közötti, ún. value gap problémára.[67]

[28] A hazai versenyjogi rendelkezések alapvetően a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (Tpvt.) találhatóak, ugyanakkor szellemi tulajdonjogi szempontból releváns lehet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) is. A Tpvt. az uniós jognál már említett tilalmak és rendelkezések nemzeti szintű szabályain túl - ideértve a hazai csoportmentességi rendeleteket is - szabályozza a jellegbitorlást (Tpvt. 6. §) és az összehasonlító reklám tilalmát (Tpvt. 6/A. §), amelynek szoros védjegyjogi kapcsolódásai azonosíthatók. Fontos kiemelni, hogy a szellemi tulajdonjogi és versenyjogi szankciórendszer alkalmazása során az egyes jogérvényesítési eszközök nem zárják ki egymást, éppen ellenkezőleg, egy komplex védelmi rendszer egyes elemeit testesítik meg.

[29] A hazai versenyfelügyeleti eljárás a szerzői jog területén több alkalommal is találkozott már a közös jogkezelés kérdéskörével.[68] Mivel a hazai közös jogkezelő szervezetek jellemzően de facto monopolhelyzetben működnek, a díjszabásaik miniszteri jóváhagyása pedig csak a szerzői jogi jogszabályoknak való megfelelésre korlátozódik, a versenyjogi jogszabályok megsértésének vizsgálata továbbra is a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. (->állami monopóliumok és különleges jogokkal felruházott vállalatok) Az erőfölénnyel való visszaélés a legtipikusabb megvalósulási formája lehet egy esetleges jogsértésnek,[69] a díjszabások kapcsán pedig nem ritka, hogy a jogosulti és felhasználói érdekek komoly ellentétben állnak egymással. Ezért a jogalkotónak is kiemelkedő felelőssége lenne a tekintetben, hogy reprezentatív közös jogkezelés csak olyan körben tartson fenn, amely a jogkezelés természetéből fakadóan indokolt és az uniós jogi előírásokkal - különösen a CDSM irányelv 12. cikkével - is összeegyeztethető.

[30] Végezetül érdemes megemlíteni, hogy az EUB gyakorlatában gyakran látható, hogy a versenyjogi és szellemi tulajdonjogi kérdések egy jogeseten belül, egymással párhuzamosan merülnek fel és kerülnek elbírálásra (lásd pl. a növényfajta-oltalom tekintetében releváns C-27/87. Erauw döntést,[70] a filmalkotások kizárólagos felhasználási jogával kapcsolatos C-262/81. Coditel II. döntést[71] vagy a nyilvánossághoz közvetítési és továbbközvetítési jogot érintő C-403/08. Premier League döntést).[72] Ugyancsak említést érdemel, hogy bizonyos esetekben a bíróságok jogfejlesztő munkája hatással van a két terület által egyaránt alkalmazott fogalmak tartalmának értelmezésére (lásd pl. a fogyasztó fogalma, amely mind a versenyjogban, mind pedig a védjegyjogban kiemelt jelentőséggel és a polgári jogi bevett jelentéstől eltérő, speciális tartalommal bír).[73]

9. Médiajog

[31] A szerzői jogi szabályozás több ponton is szoros kapcsolatban áll a médiajoggal. A véleménynyilvánítás, a művészi önkifejezés igen gyakran valamilyen szerzői alkotás létrehozása útján történik,[74] és a média igen nagy szerepet játszik az egyes szerzői művek közönséghez való közvetítésében is. Az egyes médiatartalom-szolgáltatók az esetek nagy részében maguk is szerzői vagy szomszédos jogi jogosultnak minősülnek, de más szerzők műveinek és szomszédos jogi teljesítményeknek általuk történő felhasználása is tömegesen megjelenik a média világában.[75] A szerzői jogi korlátok és kivételek rendszere is fontos szerepet tölt be a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése körében: gondolhatunk itt a paródia-kivételre, amelyre nézve maga az Szjt. indokolása is kifejezetten a szabad véleménynyilvánításban betöltött szerepét emeli ki,[76] vagy a közérdeklődésre számot tartó eseményekről és tényekről való tájékozódáshoz fűződő alapjogra[77] tekintettel a napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai (tehát csak a közérdek szempontjából jelentős) témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek szabad többszörözhetőségére a médiában, szabad nyilvánossághoz közvetíthetőségére (az internetes hozzáférést biztosító, nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is ideértve) a forrás és a szerző nevének feltüntetésével, feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot.[78] De maga az ideiglenes többszörözési kivétel is nélkülözhetetlen a sugárzással, lehívásra hozzáférhetővé tétellel (->szerzői jogi felhasználási szerződés) megvalósuló felhasználások során, hiszen e kivétel nélkül már maga a műszaki megoldás is rendkívüli nehézségekkel lenne megvalósítható: a műveknek a különféle médiumok általi továbbításához, illetve a felhasználó általi hozzáférés biztosításához szükséges, technikailag elkerülhetetlen átmeneti másolatai önmagukban is többszörözésnek minősülnek (->szerzői jogi kivételek és korlátozások). Azaz bizonyos esetekben éppen a sajtószabadság, illetve egyes információs jogok jelentik a szerzők jogainak korlátait. Természetesen ez a megállapítás akkor pontos, ha hozzátesszük, hogy az egyes alapvető jogok és érdekek egymásra való hatása kölcsönös: a sajtószabadság tartalmának, korlátjainak meghatározása során is figyelemmel kell lennünk az emberi jognak minősülő és számos más alapvető jog, így a tulajdonhoz való jog, a kulturális élet szabadsága vagy az oktatás és a tudomány szabadsága érvényesülését is elősegítő szerzői jogra.[79] Az iparjogvédelem oltalmi tárgyai is mutatnak kapcsolódást a médiajoggal, bár lényegesen eltérő módon és intenzitással. A védjegyoltalom kapcsán intenzívebbnek mondható a tulajdonjogi jelleg, és ritkábban eszközei a véleménynyilvánítás szabadsága gyakorlásának.[80] A dizájnvédelem körében az uniós jogalkotó indokoltnak látta a paródia-kivétel bevezetését, még ha ennek gyakorlati alkalmazása és szerepe csekélynek is mondható:[81]

[...] az engedélyezett hasznosítás körébe kell tartoznia [...] a véleménynyilvánítás, kritika vagy paródia céljából történő hasznosításnak, feltéve, hogy ezek a tevékenységek összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, és nem akadályozzák indokolatlanul a formatervezési minta rendeltetésszerű hasznosítását. A lajstromozott európai uniós formatervezési minta harmadik felek által, művészi kifejezés céljából való hasznosítása tisztességesnek tekintendő mindaddig, amíg összhangban van az ipari és kereskedelmi ügyekben követett tisztességes gyakorlattal. Továbbá az európai uniós formatervezési mintákra vonatkozó szabályokat oly módon kell alkalmazni, amely biztosítja az alapvető jogok és szabadságok - mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadságának - teljes mértékű tiszteletben tartását.[82]

[32] A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) számos, a szerzői jogi felhasználási hálózat szempontjából is releváns rendelkezést tartalmaz, és az Szjt. is jelentős számú, a sajtótermékek, a médiaszolgáltatók és a műsorterjesztők sajátos szerzői jogi szerepére, meghatározó tevékenységükre tekintettel született szabályt tartalmaz (például a hírek, tények, illetve a médiafigyelés szerzői jogi megítélése, a speciális, tájékoztatási célhoz kötődő szabad felhasználási lehetőségek, a sajtókiadók új szomszédos joga, a műsorformátumok helyzete, a folyóiratokra vonatkozó felhasználási szerződések sajátos szabályai, a műsorsugárzás és a nyilvánossághoz közvetítés modern formái, a közös jogkezelés rádió- és televízió-szervezetekhez köthető esetei, vagy akár a nemzeti médiavagyonra vonatkozó sajátos szabályok stb.). Az információs jogok, és a különféle platformok megváltozott szerepe és felelősségi helyzete mindkét jogterületet kihívások elé állította az utóbbi évtizedben, új megközelítésre sarkallva a jogalkotót (lásd a CDSM irányelv alapján végrehajtott nagyszabású Szjt. módosítást és az információs társadalommal összefüggő, új digitális szolgáltatások megjelenésére tekintettel 2024 januárjától végrehajtott változásokat a DSA (Digital Services Act) uniós rendelet alapján).

10. Platformszabályozás

[33] A DSA és a CDSM irányelv között további jogi és gyakorlati összefüggésekre is rá lehet mutatni a tartalommegosztó szolgáltatók tekintetében.[83] A szerzői jogi tartalmaknak a felhasználókhoz való eljuttatásában kiemelkedő szerepe volt és van a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlementi és tanácsi irányelv (Elker irányelv) szerinti - médiajogi terminológiával élve - közvetítő szolgáltatóknak, amelyek általános felelősségi rendszere az értesítési és eltávolítási eljárás (notice-and-takedown eljárás)[84] szabályrendszeréhez igazodott, ezt a szabályozási logikát a DSA is megtartotta. A CDSM irányelv ugyanakkor lényegében ezen szolgáltatói kör tekintetében új, a médiajogi szabályozáshoz képest speciális szabályokat fektetett le: a felhasználók által feltöltött szerzői jogi tartalmaknak a végfelhasználóhoz való eljuttatása a jog korábbi értelmezését kibővítve nyilvánossághoz közvetítés vagyoni joga alatt értelmezhető felhasználássá vált, amivel a szerzői jogi jogosultak közvetlen jogalapot kaptak a szolgáltatókkal szembeni jogérvényesítésre. Ezzel párhuzamosan az - immár szerzői jogi terminológiával élve - tartalommegosztó szolgáltatók felelősségi rendszere szigorodott, kibővült a már jelzett jogsértő tartalmak későbbi feltöltésének megakadályozásával kapcsolatos kötelezettséggel (notice-and-staydown eljárás).[85] Ugyanakkor az uniós jogalkotó ezen új felelősségi rendszer eljárási szabályait nem rögzítette a CDSM irányelvben, így az egyes országoknak maguknak kellett a felelősségi szabályokhoz eljárásrendet csatolniuk. A magyar jogalkotó - mivel nem kívánta két párhuzamos eljárási rezsimmel terhelni a szolgáltatókat - a DSA által előírt eljárási szabályokra való utalással töltötte ki az uniós jogalkotó által hagyott joghézagot.[86]

[34] Ugyancsak metszéspontnak tekinthető a két terület között a generatív mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások szabályozása. A mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet (MI Rendelet). Az MI Rendelet szellemi tulajdonjogi szempontból kevés normatív erejű rendelkezést tartamaz (ilyet jellemzően az átláthatóság tekintetében találunk a jogforrásban), ugyanakkor a szerzői jogi szempontból legnagyobb horderejű rendelkezést a preambulumbekezdések között kell keresni. Az MI Rendelet (105) preambulumbekezdése ugyanis lényegében kitágította[87] a CDSM irányelvben kodifikált és a tagállami jogokba már átültetett szöveg- és adatbányászattal (text-and-data minig, TDM kivétel) kapcsolatos kivétel hatályát, amely alapján a kivétel lefedi a mesterséges intelligencia szolgáltatások betanítása során megvalósuló többszörözési cselekményeket (legyen az akár memorizálás, akár az adatbázis összeállítása,[88] bár e tekintetben az EUB irányadó ítélete fogalmazhat meg eltérő vagy cizelláltabb értelmezést).[89]

[35] A platformszabályozás szempontjából az MI Rendelet 53. cikke is jelentős kapcsolódási pont, amely ugyan nem online platformok, hanem az általános célú MI-modellek szolgáltatói számára - a szerzői jogra vonatkozó uniós joggal összhangban - írja elő olyan szabályzat kialakítását és alkalmazását, amelynek része a jogosultak által a CDSM irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján kifejezett jogfenntartások azonosítása és tiszteletben tartása. Ezt egy olyan további előírás is kiegészíti, amely az általános célú MI-modellek betanításához felhasznált tartalmak megfelelően részletes összefoglalójának nyilvánosságra hozatalára vonatkozik abból a célból, hogy megkönnyítse a jogosultak számára a jogaik gyakorlását. Ezek a rendelkezések érezhető hatással lehetnek a szellemi tulajdonjogi jogérvényesítésre, de az MI Rendelet 50. cikke szerinti, az MI-rendszerek által létrehozott vagy manipulált egyes tartalmak géppel olvasható megjelölését és felismerhetőségének biztosítását előíró rendelkezés is a digitális platformokon megjelenő tartalmak átláthatóságának biztosításához kíván hozzájárulni.

11. Szabálysértési és büntetőjog

[36] A szellemi tulajdonjogi jogérvényesítés eszközrendszere klasszikus értelemben három utat foglal magában: a magánjogi, a büntetőjogi - ideértve a szabálysértési jogot is - és a vámjogi jogérvényesítést, illetve ezek eszköztárát. Ezen lehetőségek közül a büntetőjogi jogérvényesítés számos előnnyel rendelkezik, így például a jogosulttól minimális közreműködést kíván csak meg - nincs szükség jogi képviselet biztosítására, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mint nyomozó hatóság, illetve az ügyészség és a bíróság is hivatalból jár el, ebből fakadóan a bizonyítási teher sem a jogosult vállát nyomja -, továbbá az eljárás során támasztható polgári jogi igény[90] útján kompenzációt is biztosít, és lehetővé teszi a jogsértő termékek megsemmisítését. Ebből fakadóan a jogosult számára a gyakorlatban a büntetőjogi út egyszerűbb és kevésbé költséges jogérvényesítést tehet lehetővé.

[37] A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) is tartalmaz olyan szabálysértéseket, valamint bűncselekményeket, amelyek célja a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó kizárólagos jogok védelme. A szabályozás gyökerei egészen a TRIPs Megállapodás 61. cikkéig nyúlnak vissza. Fontos adalék, hogy Magyarországon sokáig csak szabálysértési úton került sor büntető jellegű szankcionálásra, ugyanakkor a büntetőjogi szabályozás ultima ratio jellege így nem tudott érvényesülni, így a Btk. és a Szabstv. hatálybalépésével kiegészült a szankciórendszer a büntetőjogi úttal.

[38] Mind a Szabstv., mind pedig a Btk. tartalmazza a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése és az iparjogvédelmi jogok megsértése elnevezésű tényállásokat. A szabálysértési és a büntetőjogi alakzatok egyaránt keretdiszpozíciók - vagyis az adott ágazati törvény tölti ki őket érdemi tartalommal -, ebből fakadóan azok teljes körű értelmezéséhez szükséges a releváns szellemi tulajdonjogi területek ismerete is. A Szabstv. és a Btk. alkalmazandósága tekintetében a vagyoni hátrány ad eligazítást, 100.000 Ft vagyoni hátrányig a szabálysértési alakzat, míg 100.000 Ft felett a büntetőjogi alakzat valósul meg. A gyakorlatban a vagyoni hátrány megállapítása gyakran nyugszik szakértő igénybevételén vagy jogvédői szervezetek, jogosultak nyilatkozatain (utóbbiak álláspontunk szerint a büntetési tételre való közvetlen ráhatás okán az eljáró szervek különösen gondos mérlegelését igénylik). A fenti tényállások büntetőjogi formái legfeljebb tíz év szabadságvesztéssel sújthatók.

[39] Kétségtelen, hogy ezen bűncselekmények megítélésének legnehezebb pontja az okozott vagyoni hátrány mértékében keresendő. A gyakorlatban számos módszer létezik a vagyoni hátrány számszerűsítésére (ilyen pl. a nettó vagy bruttó kis- vagy nagykereskedelmi árak figyelembevétele, a jogkezelői díjszabások alapulvétele, átalányszámítás vagy a jogosulti nyilatkozatok alkalmazása), jogi szempontból is megnyugtató, egységes szempontrendszer ugyanakkor nem alakult ki.[91]

[40] A Btk. a fentieken felül nevesíti még a bitorlás, a védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása és a jogkezelési adat meghamisítása elnevezésű tényállásokat is. Bitorlás alatt a Btk. azt az esetet érti, amikor valaki más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz. A bitorlás fogalma az adott jogforrás szerint változhat: van, ahol a jogsértés szinonimájaként alkalmazzák (pl. jogbitorlás), a szabadalmi jogban két külön jelentése is van (szabadalombitorlás és találmánybitorlás).

[41] A védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása szerzői jogi specifikus tényállás célja az Szjt. által meghatározott hatásos műszaki intézkedések (pl. digital rights management, röviden DRM szoftverek alkalmazása) haszonszerzés érdekében történő megkerülésének visszaszorítása. A jogkezelési adat meghamisítása tényállás a hamis jogkezelési adatok készítésének, illetve a helyes jogkezelési adatok eltávolításának és megváltoztatásának esetére ír elő két évig terjedő szabadságvesztést, tekintettel arra, hogy a jogosultak a közös jogkezelő szervezet napi, operatív működésébe, napi tevékenységébe nehezen látnak bele, így fokozottan kitettek az ilyen, számukra potenciálisan komoly vagyoni hátrányt is okozó cselekményeknek (bár a vagyoni hátrány megvalósulása nem feltétele a tényállás megvalósulásának).[92]

[42] Kuriózumként említendő a Btk. 385. § (5) bekezdése, amely büntethetősége kizáró okot kívánt bevezetni a kis értékű p2p-fájlcserélés tekintetében. Eszerint nem valósul meg a bűncselekmény, ha a jogsértés többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel valósul meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja. Ezen rendelkezés párja a Szabstv. 238/A. § (3) bekezdésében található meg.

[43] A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §) és az iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 388. §) bűncselekmények főszabály szerint magánvád alapján folytathatóak le, míg a bitorlás (384. §), a védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása (386. §) és a jogkezelési adat meghamisítása (387. §) bűncselekmények közvádra indulnak.

12. Agrárjog

[44] A szellemi tulajdonjog és az agrárjog kapcsolata két kiemelkedő területen ragadható meg, egyrészről az Szt.-ben elhelyezett növényfajta-oltalmi rendelkezésekben, másrészről pedig a mezőgazdasági jellegű földrajzi árujelzőkben.[93] A jelen szócikkben részletesen nem elemzett növényfajta-oltalom (->a növényfajta-oltalom, a közösségi növényfajta-oltalom) célja a nemesítés útján létrejött, megkülönböztethető, egynemű, állandó és új növényfajták jogi védelmének biztosítása. Az oltalom elsődleges jogosultja a nemesítő, a kizárólagos jogok a szaporítóanyag előállítására, szaporítás céljából való előkészítésére, forgalomba hozatalára, exportjára és importjára, raktározására terjednek ki. Az kérdésen felül áll, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott növényfajták és azok vetőmagjai alapjaiban határozzák meg a termelés eredményességét az adott növény biológiai sajátosságaiból (pl. hőtűrés, terméshozam, vízigény) fakadóan.

[45] Magyarország hagyományosan gazdag a magas minőséget képviselő és jó hírnévnek örvendő mezőgazdasági és kézművesipari termékekben. Nemzetgazdasági szempontból is fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az e termékeket jelölő földrajzi árujelzők (földrajzi jelzések és eredetmegjelölések) hatékony jogi oltalma biztosítható legyen. 2025-ben ötvennyolc magyar eredetmegjelölés áll uniós eredetmegjelölés alatt a mezőgazdasági termékek, borok és szeszes italok kategóriában (pl. Szomolyai fekete cseresznyepálinka, Etyeki Pezsgő). A kézműves és ipari termékek (pl. halasi csipke) tekintetében 2025 decemberétől lépett az uniós oltalom a nemzeti helyébe, ettől kezdve a termékek megnevezése az egész EU-ban oltalom alá helyezhető. A földrajzi árujelzők védelmét elsősorban a Vt. biztosítja, ugyanakkor egyes meghatározott termékcsoportokra nem szerezhető nemzeti, kizárólag uniós oltalom. Ennek újraszabályozott kereteit a borokra, szeszes italokra és mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkre 2024-ben elfogadott rendelet határozza meg. Emellett nemzetközi oltalom is létezik: az EU csatlakozott a Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez, amelyet 2021-ben Magyarország is ratifikált. ->a földrajzi árujelzők fajtái és jogi védelme

13. Vámjog

[46] A gyakorlatban a szellemi tulajdonjogi jogsértések egy jelentős része esetén a jogosultnak nem az az elsődleges érdeke, hogy az anyagilag nehezen felelősségre vonható jogsértővel szemben szabálysértési-, büntető- vagy polgári peres eljárást kezdeményezzen, hanem az, hogy a gyakran komoly mennyiséget képviselő jogsértő áruk megsemmisítését a lehető leggyorsabban elérje. Ezt a célt szolgálják a Magyarországon is közvetlenül hatályos, a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, a kapcsolódó végrehajtási rendeletek és az ehhez illeszkedő haza jogszabályok, amelyeknek alapvetően az Európai Unió határain kívülről érkező áruk tekintetében van jelentőségük.

[47] A jogforrás alapján a szellemi tulajdonjog jogosultja nemzeti vagy uniós szintű kérelemmel fordulhat a vámhatósághoz, amelyben kéri a kizárólagos jogait feltehetően sértő áruk figyelését. Ha a vámhatóság a kérelemben foglalt jogokat feltehetően sértő árut észlel a vámkezelés során, akkor áruk kiadását felfüggeszti, vagy visszatartja, amelyről egy munkanapon belül értesíti az áru birtokosát és a jogosultat is. A jogosultnak lehetőséget kell biztosítani az áru megtekintésére, az abból való mintavételre. Amennyiben a jogosult tíz munkanapon belül - romlandó áru esetén három munkanapon belül - megerősíti, hogy az adott áru jogsértő, és ezen időn belül mind a jogosult, mind pedig az áru birtokosa hozzájárul, akkor a vámhatóság a visszatartott árut megsemmisíti. A rendelet az utazók személyes poggyászában található nem kereskedelmi jellegű árukra nem vonatkozik.■

14. JEGYZETEK

[1] Az ENSZ Közgyűlésének 1948. december 10-én elfogadott 217 A (III) határozata.

[2] EJENY 27. cikk 2.

[3] Az EJENY 27. cikk 1. pontja szerint minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.

[4] FALUDI Gábor: "A szerzői jog alapjogi szemlélete az Európai Unióban" in FALUDI Gábor (szerk.): Liber Amicorum. Studia P. Gyertyánfy dedicata. Ünnepi dolgozatok Gyertyánfy Péter tiszteletére, ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, Budapest, 2008, 186.

[5] Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (Magyarországon kihirdette az 1976. évi 9. tvr.) 15. cikk.

[6] Kiegészítő Jegyzőkönyv az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez, Párizs, 1952. március 20., 1. cikk.

[7] Convention Establishing the World Intellectual Property Organization, Signed at Stockholm on July 14, 1967 and as amended on September 28, 1979.

[8] Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2012/C 326/02) 17. cikk (2) bekezdés.

[9] Lásd részletesen: BOYTHA György: "A szellemi termékek európai közösségi jogvédelmének kapcsolódása az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezet és a Világkereskedelmi Szervezet szerződéseihez" Iustum Aequum Salutare 2007/4.; FALUDI (4. j.).

[10] GYENGE Anikó: Szerzői jogi korlátozások és a szerzői jog emberi jogi háttere, HVG-ORAC, Budapest, 2010, 28-29.

[11] Ronan DEAZLEY: Rethinking copyright: history, theory, language, Edward Elgar, Cheltenham-Northampton, 2006, 161.

[12] GYENGE (10. j.) 14., 229.; Az oktatással, kutatással összefüggésben egy sajátos kapcsolódási pontról lásd még: ACZÉL-PARTOS Adrienn: "A szakdolgozat mint szerzői mű jogi megítélésének problematikája" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2024/1.

[13] Témánk szempontjából érdekes, hogy a Korotyuk v. Ukraine (Application no. 74663/17) 2023. január 19-én lezárt ügyben az EJEB a polgári jogi mellett a büntetőjogi jogérvényesítés hiányosságaival is foglalkozott.

[14] BOYTHA (9. j.).

[15] Például az Alkotmánybíróság a 24/1996. (VI. 25.) AB határozatában a Müller-ügyre hivatkozik (Judgment of 24 Mai 1988, Series A no. 133, para 27.).

[16] BOYTHA György: "A polgári szerzői jog fejlődése" in BENÁRD Aurél - TÍMÁR István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve, KJK, Budapest, 1973. 36.

[17] UJHELYI Dávid: "A szerzői jog célja és emberképe a szellemi alkotásokat megalapozó elméletek tükrében" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2014/5. 34-52.

[18] GYENGE Anikó: "A kivételek és korlátozások céljai a szerzői monopoljogban" in VALENTINY Pál - KISS Ferenc László - NAGY Csongor István (szerk.): Verseny és szabályozás, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 2011. 76.

[19] Peter K. YU: "Intellectual Property and Human Rights 2.0." University of Richmond Law Review 2019, 1375-1454.

[20] Elena IZYUMENKO - Christophe GEIGER: Human Rights and Intellectual Property Before the European Courts A Case Commentary on the Court of Justice of the European Union and the European Court of Human Rights. Edward Elgar, 2025. 2.

[21] BALÁS P. Elemér: "Szerzői jog" in SZLADITS Károly (szerk.): A magyar magánjog I. Általános rész, személyi jog, Grill Károly Könyvkiadóvállalat, Budapest, 1941. 675.

[22] UJHELYI Dávid: "De mekkora úr a kényszer? A közegészségügyi kényszerengedély jogintézményének története, szabályozása és aktualitása a szabadalmi jogban - első rész/második rész" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2022/4-5. 7-24. és 47-79.

[23] KESERŰ Barna Arnold: "A védjegyparódia a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog metszéspontjában" In Medias Res 2025/1. 22-38.

[24] GYENGE Anikó: Szerzői jogi korlátozások és a szerzői jog emberi jogi háttere, HVG-ORAC, Budapest, 2010, 174-175.

[25] 482/B/2002. AB határozat, 2007. április 3.

[26] BOYTHA György: "A szellemi alkotások joga és az új Ptk" Polgári Jogi Kodifikáció 2000/3. 13-22.

[27] BACHER Vilmos: "A szellemi tulajdon jogi védelme és a Ptk" Polgári Jogi Kodifikáció 2000/3. 23-32.

[28] FALUDI Gábor: "Szerzői jog, iparvédelem és a Ptk. koncepciója" Polgári Jogi Kodifikáció 2003/2. 3-14.; FICSOR Mihály Zoltán: "A szellemi tulajdon és a Ptk" Polgári Jogi Kodifikáció 2001/2. 27-30.

[29] BOBROVSZKY Jenő: "Rejtélyek és fortélyok. Hozzászólás az üzleti titok és a know-how kérdésköréhez a Polgári Törvénykönyv javasolt módosítása kapcsán" Polgári Jogi Kodifikáció 2006/4. 22-38.

[30] FODOR Klaudia Franciska - GUBICZ Flóra Anna: "Szerzői jogi felhasználási szerződés" in JAKAB András - KÖNCZÖL Miklós - MENYHÁRD Attila - SULYOK Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Szerzői jog és iparjogvédelem rovat, rovatszerkesztő: GRAD-GYENGE Anikó, POGÁCSÁS Anett) 2024.

[31] TOMASOVSZKY Edit: "Személyhez fűződő jogok a szerzői jogban" in JAKAB András - KÖNCZÖL Miklós - MENYHÁRD Attila - SULYOK Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Szerzői jog és iparjogvédelem rovat, rovatszerkesztő: GRAD-GYENGE Anikó, POGÁCSÁS Anett) 2023. [5] [23]

[32] Act amending the Copyright Act (Introduction of performance protection and protection against digitally generated imitations, 2025/0654/DK (Denmark), 31/10/2025.

[33] STIPKOVITS Tamás István: "»Egy kalap alatt« a kutatás-fejlesztés jogi rendszertani kérdései, különös tekintettel a kutatási szerződés polgári jogi meghatározására" Jog-Állam-Politika 2024/3. 209-228.

[34] KESERŰ Barna Arnold: "Élő védjegyek? Az arcvédjegyekben rejlő lehetőségek és korlátok elméleti és gyakorlati vizsgálata a védjegyjog és személyiségvédelem metszéspontjában" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2025/6. 71.

[35] GRAD-GYENGE Anikó: "Szellemi tulajdonjogok keletkezése és gyakorlása házastársi viszonyban: különös tekintettel a házastársi közös és különvagyon, valamint házastársi öröklés egyes kérdéseire" Polgári Jog, 2017/10. 1-7.

[36] MÓR-BARANYAI Anna: "Szerzői alkotások a hagyatékban" Közjegyzők Közlönye 2026/2. 111-131.

[37] GÖRÖG Márta: A kegyeleti jog gyakorlásának jogosultjairól és az érvényesíthetőség időbeli korlátairól. Polgári Jogi Kodifikáció 2005/2. 15-20.; GRAD-GYENGE Anikó: "Tíz éve hatályos a Ptk. - Szemelvények a Polgári Jog Online folyóiratból (10. rész) - Szellemi tulajdonjogok keletkezése és gyakorlása házastársi viszonyban; a közös és különvagyon, valamint az öröklés egyes kérdései" Polgári Jog 2017/10.; KECSKEMÉTI Ágnes: "A szellemi alkotások öröklési jogi kérdései - szerzői jogok a hagyatékban" Közjegyzők Közlönye 2020/2. 69-82.

[38] FALUDI Gábor: "A nemzeti tervvagyon szerzői jogi kérdései" Jogtudományi Közlöny 2019/7-8. 327-336.

[39] SZABÓ Sarolta: A külföldi jog alkalmazása és tartalmának megállapítása. In: A nemzetközi magánjogról szóló törvény kommentárja, ORAC, Budapest, 2026.

[40] VADÁSZ Vanda: "Joghatóság az európai designjogban" Iustum Aequum Salutare 2023/4. 229-250.

[41] Bővebben lásd LEGEZA Dénes: "A munkaviszonyban létrehozott művek joggyakorlata napjainkban" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2016/3. 100-128.; LEGEZA Dénes: "Egy paragrafus margójára - adalékok a munkaviszonyban létrehozott művek szabályozásához" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2014/2. 107-124. és LEGEZA Dénes: "Development of the Hungarian 'Work Made for Hire' Provisions" in VARGA Norbert - David A. FRENKEL (szerk.): New Studies in History and Law, Publisher: Athens Institute for Education and Research, Athens, 2019. 47-64.

[42] PETKÓ Mihály: "A szolgálati és az alkalmazotti találmány szabályainak értékelése a hatályos szabályozás alapján" Gazdaság és Jog 2004/3. 20-24.; SZALMA József: "A munkahelyi (szolgálati, alkalmazotti) találmányi jogról" Jogtudományi Közlöny 2006/1. 9-19.

[43] Kúria PK 274. A műszaki fejlesztés eredményeit a felszámolási eljárás során is alkalmazni kell. A vállalat vagyonát képező találmányokat, szabadalmakat a leggazdaságosabban kell értékesíteni, és figyelemmel kell lenni a feltalálóknak a találmánnyal kapcsolatos jogaira.

[44] SÁPI Edit: "A munkaviszonyban alkotó szerző személyhez fűződő jogainak sajátosságai" Miskolci Jogi Szemle 2022/2. 366-374.

[45] Ariel EZRACHI: EU Competition Law - An Analytical Guide to the Leading Cases, Hart Publishing, 2018. 331.

[46] Avishek CHAKRABORTY: "Competition Law v. Intellectual Property Law: A Never Ending Tussle" Indian Journal of Law and Justice Vol. 4, No. 1, 2013. 2.

[47] Nansulhun CHOI - Yo Sop CHOI: "Recent Developments in Competition Law and Intellectual Property Relating to Reverse Payment Agreements: A Comparative Perspective" Queen Mary Journal of Intellectual Property, Vol. 6, No. 3, 2016. 381.

[48] Robert ENNIS: "Competing Priorities in Antitrust Enforcement: Europe and the New Economy" University College Dublin Law Review Vol. 11, 2011. 60.

[49] Shubha GHOSH: "Intellectual Property Rights: The View from Competition Policy" Northwestern University Law Review Colloquy Vol. 103, 2008-2009. 345.

[50] TATTAY Levente: "A védjegyek új dimenziói" Marketing & Menedzsment 1995/2. 42. és SZALAI Péter: A megkülönböztető képesség jelentése a védjegyjogban, Universitas-Győr, 2015. 38.

[51] SZIKORA Veronika - ÁRVA Zsuzsanna (szerk.): A fogyasztók védelmének új irányai a XXI. században, Debreceni Egyetem, 2018. 267.

[52] ENNIS (48. j.) 79.

[53] LENDVAI András: "Megjegyzések a magyar Lego-döntésekhez - harmonizációs problémák a magyar védjegyjogban - II. rész." Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2020/1. 120.

[54] Eleanor M. FOX: "Trade, Competition, and Intellectual Property - TRIPS and Its Antitrust Counterparts" Vanderbilt Journal of Transnational Law Vol. 29, No. 3, 1996. 496.

[55] POGÁCSÁS Anett: "Érték és szabadság - Felelősségünk a szerzői jog dinamikus egyensúlyának alakításában" Iustum Aequum Salutare 2016/1. 71.

[56] Donna M. GITTER: "The Conflict in the European Community Between Compatition Law and Intellectual Property Right: A Call for Legislative Clarification of the Essencial Facilities Doctrine" American Business Law Journal Vol. 40, 2003. 220.

[57] SZALMA Borbála: "Know-how - a szolgálati találmány »üzleti titka«" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2015/1. 9.

[58] Az EUMSz szövege

[59] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2023. június 1-i (EU) 2023/1067 bizottsági rendelet.

[60] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a kutatás-fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2023. június 1-i (EU) 2023/1066 bizottsági rendelet.

[61] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2022. május 10-i (EU) 2022/720 bizottsági rendelet.

[62] Lásd még: TATTAY Levente: "A szabadalmi és know-how licencia csoportmentesítések" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2013/5. 5-24.

[63] Európai Bizottság: Iránymutatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének a horizontális együttműködési megállapodásokra való alkalmazhatóságáról. Közlemény, C/2023/4752. és EURÓPAI BIZOTTSÁG: A vertikális korlátozásokról szóló iránymutatás. Közlemény, 2022/C 248/01.

[64] Európai Bizottság: Iránymutatás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről. Közlemény, 2004/C 31/03. EURÓPAI BIZOTTSÁG: Iránymutatás a nem horizontális összefonódásoknak a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet alapján történő értékeléséről. Közlemény, 2008/C 265/07.

[65] A digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2022. szeptember 14-i (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

[66] A digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

[67] BARANYI Róbert - UJHELYI Dávid: "A digitális szerzői jogi szabályozás legújabb lépcsője - a CDSM irányelv átültetésének háttere és eredményei" Fontes Iuris 2021/3. 36-45.

[68] Vj-15/2014. Artisjus, Vj-97/2004/37. FilmJus.

[69] Case 125/78. GEMA, Gesellschaft für musikalische Aufführungs- und mechanische Vervielfältigungsrechte, v Commission of the European Communitie, ECLI:EU:C:1979:237.

[70] SPRL Louis Erauw-Jacquery v La Hesbignonne SC, C-27/87.

[71] Coditel v Ciné-Vog Films, C-262/81.

[72] Football Association Premier League és társai, C-403/08.

[73] UJHELYI Dávid: "A versenyjog és szellemi tulajdonjog kapcsolódási pontjai, különös tekintettel a közös jogkezelésre" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2021/5. 41-73.

[74] KOLTAY András: "A művészet szabadsága mint nem létező alapjog" in CSEPORÁN Zsolt (szerk.): Az alkotás szabadsága és a szerzői jog metszéspontjai. Fundamenta Profunda 1. MMA Kiadó, Budapest. 1-18.

[75] GRAD-GYENGE Anikó - SARKADY Ildikó: A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai, Médiatudományi Intézet, Budapest, 2012.

[76] Szjt. 34/A. §-hoz fűzött indokolás. Lásd részletesen: UJHELYI Dávid: A paródiakivétel szükségessége és lehetséges keretrendszere a hazai szerzői jogban, Ludovika, 2021., UJHELYI Dávid: "A politikai paródia célját szolgáló felhasználások szerzői jogi megítélése" In Medias Res 2022/1. 49-65.; UJHELYI Dávid: A paródia szellemi tulajdonjogi megítélése, ORAC Kiadó, Budapest, 2025.

[77] Alaptörvény IX. cikk (2) bek., 22/1999. (VI. 30.) AB határozat.

[78] Szjt. 36. § (2) bekezdés.

[79] GYENGE Anikó: A szerzői jogi korlátozások és a szerzői jog emberi jogi háttere, HVG-ORAC, Budapest, 2010.

[80] KESERŰ (34. j.).

[81] UJHELYI (76. j.).

[82] A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról és a 2246/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2822 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) preambulumbekezdés.

[83] GRAD-GYENGE Anikó: "A tartalommegosztó platformszolgáltatók és más közvetítő szolgáltatók szerzői jogsértésekért való felelőssége a Digital Services Act tükrében" In Medias Res 2023/2. 25-44.; TOMASOVSZKY Edit: "A DSA és az európai uniós szerzői jogi acquis kölcsönhatásai, különös tekintettel a kutatási célú hozzáférés szabályozására" in KOLTAY András - SZIKORA Tamás - LAPSÁNSZKY András (szerk.): A vadnyugat vége? Tanulmányok az Európai Unió platformszabályozásáról, ORAC Kiadó, Budapest, 2024. 72-87.

[84] BARTÓKI-GÖNCZY Balázs: "A tárhelyszolgáltatók felelőssége a jogsértő tartalmakért - különös tekintettel a francia bíróságok gyakorlatára" Iustum Aequum Salutare 2011/3. 126.

[85] Kristofer ERICKSON - Martin KRETSCHMER: "This Video Is Unavailable" Journal of Intellectual Property, Information Technology and Electronic Commerce Law Vol. 9, No. 1, 2018. 80.

[86] BARANYI-UJHELYI (67. j.).

[87] Dorian CHANG: "AI Regulation for the AI Revolution" Singapore Comparative Law Review (2023) 135.

[88] Bővebben lásd UJHELYI Dávid: "Talál-e szeget a jogalkotó kalapácsa? A generatív mesterséges intelligencia nemzetközi, uniós és hazai szerzői jogi szabályozásának lehetőségeiről" In Medias Res 2025/2. 94-130.

[89] C-250/25. Like Company v Google Ireland Limited.

[90] A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 51. § (1) bekezdés h) pont.

[91] SZTOJÁN Krisztina: "A vagyoni hátrány megállapításának problematikája a Btk. XXXVII. fejezetébe tartozó bűncselekmények esetén" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2019/1-2. 7-34.; KARSAI Krisztina: "A szellemi alkotások büntetőjogi védelmének egyik anomáliája - a vagyoni hátrány megállapításának abszurditása az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállása körében" in AMBRUS István - KŐHALMI László: Mészáros Ádám emlékére, Magyar Jog- és Államtudományi Társaság, Budapest, 2022. 131-139.

[92] UJHELYI Dávid: "Megjegyzések a büntető törvénykönyv szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése tényállásához" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2015/6. 59-77.

[93] Részletesen lásd KÓKAI-KUNNÉ SZABÓ Ágnes Katalin: A növényfajta-oltalomtól az eredetvédelemig: Az agrártermelést érintő szellemi tulajdonvédelmi kérdések, KRE, Budapest, 2021.

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére