https://doi.org/10.59851/imr.14.2.5
A mesterséges intelligencia mint technológia és a hagyományos szerzői jogi keretek között növekvő feszültség azonosítható. A szerzői jog már sokszor alkalmazkodott a különféle technológiai kihívásokhoz. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a generatív MI-rendszerek vetnek-e fel olyan egyedi kihívásokat, amelyek a jogalkotó figyelmét igénylik, adott esetben szükségessé teszik a meglévő jogi keretek újragondolását. A tanulmány azonosítja azokat a szerzői jogi szempontból releváns kérdéseket, amelyek megválaszolását a generatív MI-rendszerek elterjedése szükségessé tette, majd összefoglalja a jogirodalom és a gyakorlat által ez idáig adott válaszokat. A válaszok tükrében a tanulmány azt a kérdéskört vizsgálja, hogy célszerűnek, szükségesnek, elképzelhetőnek tűnik-e a jogalkotó beavatkozása, és összegzi a jogirodalomban erre megfogalmazott javaslatokat.
Kulcsszavak: generatív MI, szerzői jog, jogalkotás, egyéni eredeti jelleg, kompenzáció, sui generis jog
This paper addresses the growing tensions between technological advancements in artificial intelligence (AI) and the traditional frameworks of copyright law. The paper highlights that throughout history, copyright law has adapted to various technological pressures. The paper asserts that generative AI poses unique challenges that necessitate a re-evaluation of existing legal standards. The paper assesses the current landscape of legislative efforts regarding these challenges and discusses potential legislative solutions, advocating for a balanced approach that preserves the foundational objectives of copyright while accommodating the innovations brought by AI. The paper ultimately seeks to determine the necessity and viability of legislative action at both EU and international levels to address the implications of AI on copyright protection and creativity.
Keywords: generative AI, copyright, legislation, originality, compensation, sui generis right
- 94/95 -
Timothy Butler a Journal of Communications and Entertainment Law 1982. évi számában egy szinte látnoki, de mindenképpen forradalmi tanulmányt tett közzé, amelyben álláspontm szerint helyesen állapította meg, hogy az új technológiák jellemzően nagy hatást gyakorolnak a szerzői jog rendszerére, és a hatályos szabályozás nemritkán idomulni kényszerül hozzájuk.[1] (Ehhez hozzátehetnénk, hogy ez a tendencia nemcsak az Egyesült Államok szövetségi szintű szabályozásában azonosítható, hanem globálisan is, így a nemzetközi, az uniós és a nemzeti jogrendszerekben egyaránt megfigyelhető.) Butler azt is leszögezte, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hamarosan még nagyobb nyomást fog gyakorolni a hagyományos szerzői jogi szabályozásra. Bár a "hamarosan" kifejezés jelentése igencsak szubjektív, nem kérdés, hogy mind a szerzői jogi (jog)gyakorlat, mind a jogalkotás jelenleg világszintű kihívásokkal küzd, amelyek jelentős része egy olyan technológiához kötődik, amelyik csak a közelmúltban vált széles körben elérhetővé, ez pedig a generatív MI. Ez a kihívás kétségtelenül megerősíti Butler megállapításait.
Bár a generatív MI komoly kihívásokat jelent a jog számos területén, a szerzői jogban az e technológia fejlődése miatt keletkező nyomás nem tekinthető sem egyedinek, sem újdonságnak.[2] Talán mindannyian jól emlékszünk még azokra az időkre (vagy legalábbis olvastunk róla), amikor a videókazetták (a magáncélú másolás) megjelenése,[3] az internet felemelkedése,[4] a peer-to-peer fájlmegosztás[5] vagy a streamingszolgáltatások egyre szélesebb körben való elterjedése[6] a szellemi tulajdonjog szakértői közül többeket arra késztetett, hogy megkérdőjelezzék az akkor hatályos jogi megoldások megfelelőségét, sőt akár e jogterület fundamentumait is. A szakértők vizsgálták a jogi és a gyakorlati problémákat, amely erőfeszítés eredményei gyakran a tanulmányokban, a bírói döntésekben vagy akár a jogalkotói beavatkozásban is megjelentek. Az elmúlt évtizedekben a szerzői jog folyamatosan változott, adaptálódott a technológiai kihívásokhoz, reagált és idomult, ezzel formálva és újraalkotva jogrendszerünket.
Tehát ebben az értelemben az MI-rendszerek nem jelentenek új vagy egyedi kihívást a szerzői jogban, és álláspontom szerint nem is szabad őket ettől eltérően kezelni (még ha az új technológia hatása adott esetben fel is veti új jogi megoldások kidolgozásának szükségességét). A ChatGPT nyilvános elérhetősége óta a generatív MI-megoldásokon alapuló szolgáltatások
- 95/96 -
életünk számos dimenzióját egyre inkább áthatják.[7] Például nemrégiben az "új Rembrandt" képe is napvilágot látott Rembrandt von Rijn stílusában, közel 350 évvel annak halála után.[8] Az MI-rendszerek elterjedésének eredményeként meghallgathatjuk Drake és a Weeknd új, generált "közös szerzeményét",[9] de akár a Harry Potterről, az észak-koreai varázslóról készült, ugyancsak generált dalt is élvezhetjük.[10] Kicsit talán földhözragadtabb, de kétségtelenül jelentős további példa, hogy a háttérzenei piacon már elérhetők olyan, MI-alapú lehetőségek, amelyek szerzői jogdíjfizetési kötelezettség nélkül kínálnak liftekben vagy hotellobbikban lejátszható zeneszolgáltatást.[11]
Kétségtelen, hogy a generatív MI-n alapuló megoldások és szolgáltatások szignifikáns hatást gyakorolnak mind a felhasználói szokásokra, mind - részben ennek következtében - a szerzői jogra. Álláspontom szerint a generatív MI a fejlődése jelenlegi szakaszában nem tekinthető valós, "igazi" intelligenciának,[12] mivel a betanítás alapjául szolgáló adattömeg és a kreativitást hordozó, emberi eredetű promptok hiányában képtelen a szerzői jogi értelemben egyéni, eredeti jelleget magukon hordozó művek létrehozására.[13] Ezért az emberi kreativitás vagy a szerzői jogi szabályozás alkonyát vizionáló jóslatok megalapozatlannak tűnhetnek - a szerzői jog végnapjai talán mégsem jöttek még el. Ettől függetlenül megállapítható, hogy a generatív MI-rendszerek a digitalizációhoz vagy az internet széles körű elterjedéséhez fogható érdemi hatást gyakorolnak a szerzői jogra, és várhatóan ugyanolyan mély nyomot fognak hagyni a szabályozáson is.
Ez a megállapítás nem csupán egy akadémiai gondolatkísérlet eredménye, és az MI hatását sem a közeli vagy a távoli jövőben kell fürkészni. A generatív rendszereket már napjainkban is alkalmazzák, hatásuk pedig egyértelműen érzékelhető, és nem csak a szellemi tulajdonjog területén.[14] Versenyhelyzet alakult ki a természetes személyek által alkotott egyéni, eredeti jellegű művek és az MI-generált tartalmak között,[15] és a szerzők és más jogosultak elesése bevéte-
- 96/97 -
lektől vagy piacoktól empirikus úton igazolható. Úgy tűnik, hogy a felhasználók, fogyasztók szemében bizonyos művek vagy műtípusok tisztán piaci megközelítésben helyettesíthetők az MI-rendszerek generálta tartalmakkal.[16] A közös jogkezelő szervezeteket tömörítő CISAC (International Confederation of Societies of Authors and Composers) egyik tanulmánya szerint 2028-ra a zenei jogosultak bevételeinek 24 százalékát veszélyeztetheti a generatív MI-rendszerek elterjedése, és a következő években ennek összege elérheti akár a 22 milliárd eurót is.[17] A szerzői jog szemszögéből ez a tendencia a szerzők és a felhasználók közötti, a jogalkotó által felállított egyensúly eltolódását jelezheti.[18] Ugyanakkor nincs ennél fontosabb kérdés a szerzői jogban[19] - a jogalkotó egyik legfontosabb feladata ennek az egyensúlynak az állandó megtartása.
A szerzői jog sokkal jobb helyzetben van, mint két vagy három évvel ezelőtt, mivel a generatív MI-rendszerek körüli legfontosabb kérdések azonosítása az elmúlt időszakban már megtörtént, és a jogirodalom, valamint a (jog)gyakorlat ezek tekintetében válaszok megfogalmazására is képesnek mutatkozott, és ha nem is az összes, de számos felvetésről jogi konszenzus kezd kialakulni. Példának okáért ma már megalapozottnak tartható állásponttal rendelkezünk a kizárólag MI-generált tartalmak szerzői jogi oltalmazhatósága vagy a CDSM irányelv[20] szöveg- és adatbányászattal kapcsolatos szabad felhasználásának (text and data mining, TDM-kivétel) és az MI-rendszerek betanításának viszonya tárgyában. Ebből fakadóan a tanulmány második pontjának célja, hogy összefoglalja az MI-rendszerek által okozott legfőbb szerzői jogi kihívásokat, és ismertesse a már megfogalmazott kérdésekre adott jogi válaszokat. A releváns kérdések és válaszok összegzése azt a célt szolgálja, hogy érdemi álláspontot lehessen kialakítani arról, hogy az új technológiai kihívások nyomán indokoltnak, szükségesnek mutatkozik-e a jogalkotó beavatkozása; ugyanis csakis ezen előkérdések megválaszolása, tisztázása vezetheti el a jogalkotót a meglapozott,[21] tartós és konzisztens jogi megoldásokhoz.[22]
Ezzel összefüggésben a harmadik pont összegzi az elmúlt években született elméleti eredményeket, valamint a tervezett és a megvalósult jogalkotási erőfeszítéseket e területen, amelyek célja a generatív MI-rendszerek által okozott kihívások szerzői jogi kezelése. Végezetül az ismertetett jogalkotási megoldások alapján a nemzetközi, az uniós és a nemzeti szintű jogalkotói beavatkozás lehetőségét és szükségességét vizsgálja a tanulmány.
- 97/98 -
A prompton alapuló képgenerálás és a nagy nyelvi modellek (large language models, LLMs) 2022-ben, az első generatív MI-alapú szolgáltatások széles körű megjelenése előtt, többünk számára tűnhettek úgy, mintha egyenesen egy tudományos-fantasztikus filmből léptek volna elő. Bár a korábbi években is születtek a témával kapcsolatos tanulmányok,[23] az MI sokáig csak a szerzői jog futurisztikus kihívásai és a technológia iránt fogékony elméleti szakemberek érdeklődését keltette fel igazán. A nemzetközi, az uniós vagy a nemzeti jogok értelemszerűen korábban egyáltalán nem tartalmaztak olyan rendelkezést, amely kifejezetten az MI-rendszerek általi kihívásokra reagált volna.[24] Ettől függetlenül a szerzői jogban ismert technológiasemlegesség elve lehetővé teszi számunkra,[25] hogy a generatív MI-rendszerekkel kapcsolatban felmerülő - ha nem is mindegyik, de a - legtöbb jogi kérdésre választ adjunk. Jelen fejezet célja, hogy az elmúlt két-három évben felmerülő fontosabb kérdéseket és válaszokat összegezzük, így ugyanis megtudhatjuk, hogy mely kérdések megválaszolásához elegendő a jelenleg hatályos szerzői jogi keretrendszerünk, és melyekhez lehet szükség most vagy a jövőben a jogalkotó figyelmére.
Az első és talán a legkönnyebben megválaszolható kérdés az, hogy képes-e teljesíteni a generatív MI-rendszer az oltalomképesség feltételeit. Az MI-rendszerek alapvetően két részből állnak: szoftveres elemekből és az azokhoz kapcsolódó (betanító) adatkészletből, adatbázisból,[26] amelyek mind oltalmat élvezhetnek. A szoftver szerzője és az adatbázis jogosultja a teljesítményhez igazodó mértékű kizárólagos jogokat kaphat, amelyre támaszkodva az MI-rendszer üzemeltetője ellenőrzést gyakorolhat szolgáltatása felett. Nemzetközi szinten ez a védelem a TRIPS megállapodás[27] 10. cikkéből fakad, amely szabályozza a számítógépes programok és adatállományok oltalmát. Az uniós jogban ez a védelem értelemszerűen a szoftver irányelven[28]
- 98/99 -
és az adatbázis irányelven[29] nyugszik, amelyek átültetésére hazánkban a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben (Szjt.) került sor.
Alapvető elv, mélyen gyökeredző axióma a szerzői jogban, hogy szerző csak természetes személy lehet. Bár a Berni Uniós Egyezmény (BUE)[30] nem definiálja a szerző fogalmát,[31] ahogyan kifejezetten azt sem rögzíti, hogy a szerző csak ember lehet,[32] ebből még nem lehet arra következtetni, hogy a BUE megalkotói előre látták volna, hogy a jövőben a szerző fogalmának kiterjesztésére lesz szükség. Sőt, a BUE angol ("his work" - 2bis cikk 3. bekezdés) és magyar ["azok", "akik" 3. cikk (1) bekezdés] szövege egyaránt arra enged következtetni, hogy a nemzetközi szintű szerzői jog legalábbis vélelmezi,[33] de egészen biztosan igényli,[34] hogy a mű szerzője természetes személy legyen.
A nemzetközi jogforrások pozitivista megközelítése ennél több kijelentésére nem igazán ad alapot, ahhoz a szerzői jog alapvető céljait is vizsgálnunk kell. A kontinentális jogrendszerekben a szerzői jog egyik feladata a szerzők ösztönzése,[35] ezért kizárólagos jogokat biztosít számukra műveik tekintetében, buzdítva őket ezáltal saját kreativitásuk kifejezésére. Mivel az MI-rendszerek nem rendelkeznek tényleges és érdemi kreativitással, nem is ösztönözhetők annak kifejezésére. Az egyéni, eredeti jelleg követelménye nem csupán formális küszöb a szerzői jogi szabályozásban, hanem annak a felismerésnek a megtestesítője, hogy a természetes személy személyisége[36] egyedi és helyettesíthetetlen módon leképeződik a műben az alkotás folyamata során.[37] A szerzői jog alapjai ezen a felismerésen nyugszanak: a személyiség leképeződése, az alkotó természetes személy által hagyott nyom, a műben foglalt egyéni, eredeti jelleg felbecsülhetetlen értékű, és a jogalkotó, a társadalom támogatására, elismerésére érdemes.
- 99/100 -
Az uniós szerzői jogi acquis és az Európai Unió Bíróságának (EUB) döntései tükrözik ezt a megközelítését. A szoftver irányelv 1. cikk (3) bekezdése szerint a "számítógépi program akkor részesül védelemben, ha eredeti, abban az értelemben, hogy a szerző saját szellemi alkotása". Az adatbázis irányelv (16) preambulumbekezdése szerint "a szellemi alkotás tekintetében az eredetiségen kívül semmilyen más feltétel nem alkalmazható annak megítélésekor, hogy az adatbázis szerzői jogi védelemben részesülhet-e". Az adatbázis irányelv 3. cikk (1) bekezdése szerint "azok az adatbázisok, amelyek tartalmuk összeválogatása, illetve elrendezése miatt a szerző önálló szellemi alkotásai, szerzői jogi védelemben részesülnek". Végül a védelmi idő irányelv[38] 6. cikke szerint "[a] fényképek az 1. cikk alapján részesülnek védelemben, amennyiben abban az értelemben eredetiek, hogy a szerző saját szellemi alkotásának minősülnek". Az idézett irányelvek az egyéni, eredeti jelleget antropocentrikusan értelmezik.[39]
Az EUB ítéletei - nem meglepő módon - ugyancsak az egyéni, eredeti jellegnek ezt az uniós jogforrásokban rögzített értelmezését követik. Az Infopaq-ítélet az idézett irányelvek által hagyott értelmezési holtteret kitöltve szögezi le, hogy "e szavak kiválasztásán, elrendezésén és kombinációján keresztül van lehetősége a szerzőnek alkotó szelleme eredeti módon történő kifejezésére és olyan eredmény létrehozására, amely szellemi alkotásnak tekinthető".[40] Erre a döntésre is hivatkozva az EUB a Painer-ügyben kifejtette, hogy "a szerzői jog kizárólag olyan teljesítmény - például fénykép - vonatkozásában alkalmazható, amely eredeti abban az értelemben, hogy a szerző saját szellemi alkotása".[41] A Football Dataco-ügyben az EUB ismét az Infopaq-ítéletre hivatkozott, kimondva, hogy "az eredetiség feltétele akkor teljesül, ha az adatbázisban található adatok kiválasztása vagy elrendezése útján az adatbázis megalkotója az alkotóképességét eredeti módon, szabad és kreatív döntések révén fejezi ki".[42] Végezetül a Cofemel-ítéletben az EUB jogosan utalt úgy az egyéni, eredeti jelleg kérdésére, mint ami már egyértelmű a korábbi döntései nyomán: "a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából következik, hogy ahhoz, hogy egy művet eredetinek lehessen tekinteni, egyszerre szükséges és elegendő az, hogy az alkotója személyiségét tükrözi, valamint annak szabad és kreatív döntéseiben jut kifejeződésre."[43]
Az Szjt. értelmében szerzőnek azt tekintjük, aki a művet megalkotta, az alkotásnak az irodalom, a tudomány és a művészetek területén kell megvalósulnia, és szellemi tevékenységből fakadó egyéni, eredeti jelleggel kell rendelkeznie.[44] A szerzői jogi nagykommentár a már kifejtettekkel egyező álláspontra helyezkedve a következőket jegyzi meg:
- 100/101 -
A szerzői jogi jogszabályaink átfogó felülvizsgálatáról szóló 1100/1997. (IX. 30.) Korm. határozat 3. b) pontja leszögezte: nem indokolt változtatni azon az alapelven, hogy szerző, vagyis a mű megalkotója csak természetes személy lehet. Így az 1969-es Szjt.-hez képest változatlan az Szjt. 4. § (1) bekezdése. A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. A megalkotás, a mű elkészítése jogi tény, azon belül emberi magatartás, még közelebbről reálaktus, amelyhez joghatás, szerzői jog keletkezése tapad.[45]
Ahogyan láthattuk, az EU szerzői jogi szabályozása az egyéni, eredeti jelleg körében egységes és harmonizált, ami részben a tagállamok jogi megközelítéséből fakad, és ennek köszönhetően széleskörűen elfogadott.[46] Így viszont kevés lehetőség marad a természetes személy szerző klasszikus elvének újraértelmezésére: a szerzői jogban alapvető jelentőségű elv, hogy a klasszikus értelemben vett szerzői státusz csak természetes személyek számára biztosítható. A generatív MI-rendszerek, mivel mind a nemzetközi, mind az uniós jog által lefektetett feletételrendszeren kívül maradnak (nem teljesítik azt), nem tekinthetők természetes személyeknek. Le kell szögezni, hogy ha valamilyen okból jogi értelemben mégis személynek kellene tekinteni a generatív MI-rendszereket, jelenleg akkor sem alkalmasak valós, kreatív alkotómunkára, mert nem tudnak eredeti és szabad döntéseket hozni.[47] Ezért az MI a generált output szempontjából egyelőre nem tekinthető szerzőnek.[48]
Ha az MI-rendszer nem teljesíti is a szerzőség feltételeit, felmerül a kérdés, hogy van-e más olyan szereplője a folyamatnak, aki legalább potenciálisan képes egyéni, eredeti alkotói tevékenységet kifejteni. Ez a - bizonyos értelemben előzetesnek tekinthető - kérdés kiemelt jelentőséggel bír, mivel a szerzői jog által szabott feltételeket teljesítő szerző hiányában műről sem beszélhetünk, így szerzői jogi védelem sem állhat fenn.
Az egyik ilyen, a folyamatban érdekeltnek tekinthető szereplő az MI-szolgáltatás üzemeltetője, aki jelentős gazdasági ráfordításokat eszközöl a szolgáltatás üzemben tartására. Ugyanakkor, ahogyan azt korábban már leszögeztük, a szerzői státusz nemcsak azt kívánja meg, hogy a jogosult természetes személy legyen, hanem az egyéni, eredeti jelleggel kapcsolatos követelmény érvényesülését is. Az MI-rendszer üzemeltetője tevékenységének révén a felhasználók különböző generatív funkciókhoz jutnak hozzá, de magának az üzemeltetőnek - szerzői jogi, és nem technikai értelemben - még csak közvetett ráhatása sincs az output létrehozására, így számára a folyamat során nem áll rendelkezésre olyan lehetőség, amelynek révén személyisége egyéni, eredeti úton, szabad és kreatív döntései nyomán kifejeződést nyerhetne. Az MI-szolgáltatás fejlődésének jelenlegi fázisában csak és kizárólag a felhasználó által kiaknázott, igénybe vett eszköz-
- 101/102 -
ként értékelhető,[49] ezen túlmenő jelentőség nem tulajdonítható neki e téren.[50] Így tehát olyan lenne az üzemeltetőt szerzőnek tekinteni, mintha azt állítanánk, hogy a jelen tanulmány, amely a Microsoft Word szövegszerkesztő program igénybevételével készült, ebből fakadóan legalább részben a Microsoft Corporation társaság szerzői munkájának eredményét, kizárólagos jogainak tárgyát képező szerzői alkotás. Álláspontom szerint az MI-szolgáltatás üzemeltetője a generatív folyamathoz nem járul hozzá egyéni, eredeti jelleggel, ezért a jelenleg hatályos nemzetközi, uniós és hazai szabályok alapján nem tekinthető szerzőnek.
A másik érdekelt fél értelemszerűen a felhasználó. Szerzői jogi szemszögből nézve a felhasználó több tekintetben sokkal előnyösebb helyzetben van, ha ilyen jellegű jogi oltalomra szeretne igényt tartani. Elsőként elmondható, hogy természetes személyként rendelkezik azzal a potenciális lehetőséggel, hogy személyiségét kifejezze,[51] azzal az intellektuális képességgel, hogy szabad és kreatív döntései nyomán személyisége megnyilvánuljon, nyomot hagyjon alkotásában.[52] Másodsorban a szolgáltatás input oldalának résztvevőjeként a felhasználónak tényleges lehetősége van a generatív folyamatot olyan módon befolyásolni - jellemzően promptolás vagy az algoritmus egyéb finomhangolása útján -, amelynek eredménye egyéni, eredeti jelleggel felruházott mű is lehet. Ugyanakkor a prompt megadása, a promptolás - ami lényegében utasítás a generatív MI algoritmusnak egy feladat végrehajtására[53] - nem feltétlenül biztosítja, hogy az output egyéni, eredeti jellegű (és így jogi védelemre érdemes) lesz. E téren a szerzői jog által hosszú évtizedek óta sikeresen alkalmazott belépési küszöb kiállta az idők próbáját minden újonnan megjelenő technológiával szemben. Ha van azonosítható természetes személy, és ez a személy az egyéni, eredeti jelleg megállapításához megfelelő, a személyiség kifejezéséhez kellő mértékben kreatív kontrollt gyakorol a generatív folyamat felett, akkor a szerzői jogi védelem lehetősége nem csupán rendelkezésre áll, hanem ipso iure adott is. Így tehát a felhasználó esetében megvan a lehetősége annak, hogy műveket hozzon létre MI-rendszerek segítségével, így a fenti feltételek teljesülése esetén szerzői státuszba léphet.[54]
Bár a fenti okfejtés tisztának és egyszerűnek tűnhet, a generált tartalmak meglepően széles skálán mozognak a két végpont, a kizárólag az MI által létrehozott outputok és a részletesen kidolgozott promptokon nyugvó, egyértelműen szerzői műnek tekinthető alkotások között. Bár az egyéni, eredeti jelleggel kapcsolatos generálklauzula viszonylag egyszerűnek tűnik, az originalitásról való szakértői állásfoglalás a teljesítmény létrehozásával kapcsolatos folyamatok esetről esetre való vizsgálatát feltételezheti, az eset összes körülményének figyelembevételé-
- 102/103 -
vel.[55] A hagyományos műtípusok esetében gyakorinak mondható az, hogy az egyéni, eredeti jelleg kérdésében könnyen, "ránézésre" állást lehet foglalni, és a megalapozott álláspont is könnyűszerrel kialakítható (persze a joggyakorlatban ennek számos ellenpéldája van). Azonban az MI-generált tartalmak esetében az emberi közreműködés mértékének, tartalmának, jelentőségének megállapítása szinte kivétel nélkül komplex feladat, ami nemcsak jogi, hanem az MI-rendszerekkel kapcsolatos technikai tudást, szakértelmet is feltételez. Az MI-generált összes vagy számos output esetről esetre való vizsgálata egyszerűen életszerűtlen lehet, egyúttal mind a felhasználókra, mind a bíróságokra aránytalan terhet róhat.[56]
Ugyancsak fontos leszögezni, hogy az egyéni, eredeti jellegű művek és az originalitás jelét nem mutató, generált teljesítmények közötti elhatárolás már napjainkra világviszonylatban is eltérő jogértelmezéshez vezetett. Példának okáért az Egyesült Államok ebben a kérdésben szigorúbb megközelítést követ,[57] amely a közvetlen emberi hozzájárulás, ráhatás magas szintjét követeli meg a generatív folyamatban ahhoz, hogy a szerzői jogi védelem megállapítható legyen. Az Egyesült Államok szerzői jogi hivatalának (US Copyright Office) iránymutatása leszögezi, hogy "[h]a egy mű hagyományos szerzői elemeit géppel állították elő, akkor a műből hiányzik az emberi szerzőség, és a Hivatal nem fogja azt lajstromozni". Ugyanakkor az iránymutatás más helyütt elismeri, hogy "más esetekben [...] egy mesterséges intelligencia által generált anyagot tartalmazó mű elegendő emberi szerzőséget is tartalmazhat a szerzői jogi igény alátámasztásához", továbbá tisztázza, hogy "ezekben az esetekben a szerzői jog csak a mű ember által létrehozott aspektusait védi, amelyek »függetlenek« a mesterséges intelligencia által generált anyag szerzői jogi státuszától, és »nem érintik« annak létrejöttét".[58] Ez a megközelítés már a joggyakorlatban is megjelent, ahogyan azt a Recent Entrance to Paradise[59] és a Théâtre d'Opéra Spatial[60] ügyben már láthattuk, de ugyancsak jó példa a Zarya of the Dawn című képregényfüzet regisztrációs eljárása is.[61] Ezzel ellentétes példaként hozható a Kínai Népköztársaság, ahol jóval rugalmasabb álláspontot alakítottak ki az egyéni, eredeti jelleg megengedőbb értelmezésével,[62] szerzői jogi védelmet adva minden alkotásnak, amely azono-
- 103/104 -
sítható mértékben tartalmaz kreatív emberi közreműködést. A Tencent-[63] és a Liu-[64] ügy jó példái ennek; mindkét esetben az a konklúzió született, hogy az MI-rendszer által támogatott adott alkotási folyamat, az ügy körülményeire tekintettel, teljesítette a szerzői jogi oltalomképesség feltételeit.
Egyértelműnek tűnik, hogy a nemzetközi, az uniós és a hazai szerzői jog csak akkor biztosít védelmet az MI-szolgáltatások közreműködésével előállított tartalmaknak, ha az output tükrözi a természetes személy személyiségét.[65] Ebben az értelemben a jelenlegi szerzői jogi paradigma képes arra, hogy adekvát jelleggel absztrakt, de dogmatikai szempontból konzisztens választ adjon a szerzői jogi védelem kérdésére. Bár az EUB egyelőre nem foglalt állást az MI-asszisztált alkotás kérdéskörében, mind gyakorlati, mind versenyképességi szempontból észszerűnek tűnik arra az álláspontra helyezkedni, hogy az Egyesült Államok originalitással kapcsolatos, szokatlanul szigorú értelmezése nem tekintendő követendő példának, az egyéni, eredeti jelleggel kapcsolatos küszöb pedig - igazodva a szerzői jogi hagyományokhoz - továbbra is alacsonyan értelmezendő.[66] Ám egyúttal jelezni szükséges, hogy az alacsonyan tartás nem jelent elhagyást: álláspontom szerint az egyéni, eredeti jelleg mint belépési küszöb a jelenleg irányadó értelmezés szerint nem hagyható el a szerzői jogból, és ezzel ellentétes, meggyőző és vitathatatlan érvet nem lehet azonosítani.
Ha a generatív folyamat (érdemi) emberi közreműködés nélkül zajlik le, vagy a természetes személy hozzájárulása alkalmatlan arra, hogy az egyéni, eredeti jelleg szintjét elérje, akkor a generált tartalomnak szükségszerűen a közkincs részét kell képeznie.[67] Ezekben az esetekben sem maga az MI-rendszer, sem annak üzemeltetője, sem a felhasználó szerzői státusza nem állapítható meg. Mivel a szerző nélküli output nem tekinthető műnek a hatályos szerzői jogi szabályok alapján, a jogi szempontból lehetséges és elfogadható egyetlen megoldás az, ha a teljesítményt a közkincs részének tekintjük és ekként kezeljük.[68]
A teljesség kedvéért szükséges megjegyezni, hogy az Egyesült Királyság szabályozásának mintájára egyes speciális jogvédelmet biztosító jogrendszerek (például Új-Zéland, India,
- 104/105 -
Hong-Kong, Írország és Dél-Afrika) originalitás hiányában is oltalmat tudnak biztosítani,[69] de ez a jogi megoldás álláspontom szerint a nemzetközi és az uniós jog fényében kevésbé bír relevanciával.[70]
A technikai háttér részletes bemutatása nélkül is viszonylagos magabiztossággal kijelenthetjük, hogy a generatív MI-szolgáltatások neurális hálózatainak betanításához hatalmas mennyiségű és jó minőségű adattömegre van szükség. Ez az adattömeg értelemszerűen tartalmazhat szerzői jogi oltalom alatt álló műveket is, különösen, ha azt az internetet átvizsgáló algoritmus (internet scraping algorithm) állítja össze.[71] A betanítási folyamat feltételezi a betanításra szolgáló adatoknak a helyi háttértárolón való többszörözését is, mivel az MI-rendszernek több alkalommal is hozzá kell férnie ahhoz, hogy a kívánt és megfelelő logikai kapcsolatok létrejöjjenek és megerősítést nyerjenek. Ennek eredményeként az MI-rendszerek betanítása szükségszerűen érinti legalább a szerző vagyoni jogait, különösen a többszörözéshez kapcsolódó kizárólagos jogát.[72]
Evidens, hogy a mű felhasználása főszabály szerint a szerző (vagy más jogosult) által nyújtott felhasználási engedély fejében gyakorolható. A felhasználási engedélyt a szerző jellemzően felhasználási díj fejében adja meg, kivéve, ha valamilyen szerzői jogi kivétel (például a mű közkincsbe tartozik) vagy egyéb szerzői jogi korlát (például a szabad felhasználás esetei) alkalmazandó a konkrét felhasználásra. Ebből fakadóan a jelen alpont címében feltett kérdésre megfogalmazható válasz első fele az, hogy a betanítás körében megvalósuló műfelhasználás szerzői jogi értelemben felhasználásnak, nevezetesen többszörözésnek tekinthető. Ha ilyen jellegű felhasználásra a szerző engedélye hiányában kerül sor, és a felhasználás nem esik a szerzői jogi kivételek vagy korlátok hatálya alá, akkor a jogosult kizárólagos jogai sérülnek, jogsértés valósul meg.[73]
A válasz második feléhez annak mérlegelése szükséges, hogy van-e olyan szabad felhasználási eset, amely az MI-rendszer betanítása során megvalósuló felhasználás szempontjából releváns lehet. A nemzetközi, az uniós és a hazai szerzői jog a szabad felhasználásoknak több olyan esetét ismeri, amely potenciálisan alkalmazható lehet az ilyen jellegű felhasználásokra.
- 105/106 -
A szerzői jogi szabályozási szinteken számos szabad felhasználást bocsátanak a felhasználók rendelkezésére, ugyanakkor ebben a kontextusban csak kevés bír jelentőséggel. Az InfoSoc irányelv[74] 5. cikk (1) bekezdése és az Szjt. 35. § (6) bekezdése is a szerző engedélye és díjfizetés nélkül ad lehetőséget az ideiglenes többszörözésre, ugyanakkor erre csak az önálló gazdasági jelentőség nélküli felhasználások körében van lehetőség. Ez a feltétel az MI-rendszerek betanítása esetében nehezen tűnik teljesíthetőnek. Továbbá ha e szabad felhasználási eset értelmezése valamilyen módon magában foglalná a betanítási célú többszörözést, akkor álláspontom szerint komoly esély mutatkozik arra, hogy ennek ellenére sem teljesülnének az InfoSoc irányelv 5. cikk (5) bekezdése[75] és az Szjt. 33. §-a szerinti háromlépcsős teszt feltételei.[76] A szabad felhasználások általános keretrendszerét meghatározó rendelkezésnek az InfoSoc irányelv szerinti szövege értelmében a nevesített szabad felhasználási esetek feltételeinek ernyője alatt megférő felhasználások is csak akkor tekinthetők jogszerűnek, ha "kizárólag olyan különös esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit". Álláspontom szerint egy esetleges bíróság előtti eljárásban igen nehéz lenne alátámasztani egy olyan érvelést, amely szerint az MI-rendszerek nagy volumenű, szerzői jog által védett alkotásokon alapuló betanítása a jogosultak engedélyének hiányában csak különös esetnek tekinthető, nem sérelmes a mű rendes felhasználására, és még csak nem is károsítja indokolatlanul a jogosult érdekeit.[77]
A másik, az ideiglenes többszörözésnél esélyesebb jelölt a TDM-kivétellel kapcsolatos szabad felhasználás. A CDSM irányelv 3. és 4. cikkében, valamint az Szjt. 35/A. §-ában szabályozott rendelkezés két szabad felhasználási esetet szabályoz. A CDSM irányelv 3. cikke és az Szjt. 35/A. § (2) bekezdése szerinti eset szélesebb körben korlátozza a jogosult jogait, mivel lehetőséget biztosít a szabad felhasználás keretében létrejött másolatok tárolására, és tiltakozást, kilépést (opt-out) sem enged a jogosultak számára a szabad felhasználás alól.[78] Ugyanakkor ez a szélesebb hatályú kivétel csak akkor irányadó, ha kutatóhelyek és kulturális örökségvédelmi intézmények tudományos kutatási célból valósítják meg. Ezzel szemben a CDSM irányelv 4. cikke és az Szjt. 35/A. § (1) bekezdése szerinti szabad felhasználási esetkör bizonyos szempontból szűkebb - mivel a szöveg- és az adatbányászathoz szükséges másolatok megőrzésére kizárólag a szöveg- és
- 106/107 -
adatbányászat céljából szükséges ideig ad lehetőséget, és a jogosult a felhasználás ellen előzetesen, géppel olvasható módon tiltakozhat -, bizonyos szempontból viszont tágabb hatályú, mivel nemcsak tudományos kutatási, hanem bármilyen célú szöveg- és adatbányászatot lehetővé tesz, amely tevékenységet bárki megvalósíthatja a TDM-kivétel keretei között.[79]
A TDM-kivétel ez utóbbi formája lefedi az MI-rendszerek betanításához kapcsolódó többszörözési cselekményeket. Bár sem a 2016. évi DSM-javaslat,[80] sem pedig a 2019-ben elfogadott CDSM irányelv nem nevesíti kifejezetten a generatív MI betanítását - tekintettel arra, hogy a jogalkotó szándéka ebben az időben egyáltalán nem terjedt ki az ilyen jellegű felhasználásoknál a szerzői jog korlátozására[81] -, az MI rendelet[82] útján az uniós jogalkotó gyakorlatilag kiterjesztette a TDM-kivétel értelmezési kereteit. Az MI rendelet (105) preambulumbekezdése az alábbiakat jegyzi meg ezzel kapcsolatban.
Az ilyen modellek kidolgozásához és tanításához hatalmas mennyiségű szöveghez, képhez, videóhoz és egyéb adathoz való hozzáférésre van szükség. A szöveg- és adatbányászati technikák ebben az összefüggésben széles körben alkalmazhatók az olyan tartalmak kinyerésére és elemzésére, amelyek a szerzői és szomszédos jogok védelme alatt állhatnak. A szerzői jogi védelem alatt álló tartalom felhasználásához az érintett jogosult engedélye szükséges, amennyiben nincsenek érvényben szerzői jogi kivételek és korlátozások. Az (EU) 2019/790 irányelv kivételeket és korlátozásokat vezetett be, amelyek bizonyos feltételek mellett lehetővé teszik művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények szöveg- és adatbányászat céljából történő többszörözését és kimásolását. E szabályok értelmében a jogosultak fenntarthatják a műveikre vagy más védelem alatt álló teljesítményeikre vonatkozó jogaikat a szöveg- és adatbányászat megakadályozása érdekében, kivéve, ha az tudományos kutatás céljából történik. Amennyiben a kívülmaradási jogot kifejezetten és megfelelő módon fenntartották, az általános célú MI-modellek szolgáltatóinak engedélyt kell szerezniük a jogosultaktól, ha szöveg- és adatbányászatot kívánnak végezni az ilyen műveken.
Bár a TDM-kivétel alkalmazhatóságával kapcsolatos gondolatok sajnálatos módon nem a normaszövegben kaptak helyet - ez kétségtelenül jobban szolgálta volna a jogbiztonság követelményének érvényesülését -, a minden MI-jogszabály anyajogának tartott MI rendelet gyakorlatilag egy preambulumbekezdés útján értelmezte újra,[83] tágította ki a CDSM irányelvben kodifikált és a tagállami jogokba már átültetett kivétel hatályát. Fontos megjegyezni, hogy a szerzői jog által védett alkotások MI-betanítási célú tömeges felhasználása és a háromlépcsős teszt ezzel való
- 107/108 -
viszonya körében korábban jelzett fenntartásokat ehelyütt is irányadónak tekintem. Ettől függetlenül, álláspontom szerint, az már nem képezheti jogértelmezési vita tárgyát, hogy a TDM-kivétel lefedi-e a betanítási célú többszörözési cselekményeket - ezt a kérdést az uniós jogalkotó érdemben eldöntötte.
Kiegészítő jelleggel jelezni szükséges, hogy bár sem a CDSM irányelv, sem az MI rendelet nem tér ki rá, a betanítás nem feltétlenül tekinthető egyetlen, egységes folyamatnak, ugyanis a betanító adatkészlet összeállítása, az MI-rendszer - akár szintén többfázisú - betanítása és az egyes attribútumok memorizálása során egyaránt megvalósulhat többszörözés.[84] Ez utóbbi körben az algoritmus képessé válhat arra, hogy akár az egész művet, vagy annak egyéni, eredeti jelleggel rendelkező részét elsajátítsa, képessé váljon arra, hogy e részeket felidézze, és adott esetben a felhasználó utasítására a generáló folyamat során visszaadja.[85]
Az eldöntött kérdésnek tűnik, hogy az adatkészlet összeállítása során szerzői jogi szempontból többszörözés valósulhat meg. A mű egyéni, eredeti részeinek vagy egészének felidézése az output oldalon értelemszerűen többszörözést valósítana meg, ugyanakkor a mű megtanulása, az annak felidézésére való képesség akár az input oldalon is tekinthető többszörözésnek.[86] Ez korántsem tekinthető eldöntött jogértelmezési kérdésnek, mivel a mű felidézésére való képesség nem feltétlenül jelent többszörözést, a memorizálás alapján a generatív folyamatban esetleg ténylegesen megvalósuló többszörözés pedig az output oldalon is kezelhető (ebben az olvasatban az output oldali többszörözés lényegében szubszumálná a betanítás során megvalósuló memorizálást). Ennek gyakorlati jelentősége egyrészt abban áll, hogy vannak csak az adatkészlet összeállítására és csak a betanításra szakosodott szolgáltatók is, tehát a betanítás két motívuma elválhat egymástól, ugyanakkor ettől függetlenül mindkét szolgáltatónál valósulhat meg többszörözés. Másrészt a TDM-kivétel hatálya alá tartozó felhasználásokat lefedő kompenzációs jogdíj bevezetése esetén értelemszerűen csak olyan magatartások esetén lenne szükséges jogdíjat fizetni, ahol felhasználás, többszörözés is megvalósul.
Tehát ebben a körben az bír még érdemi jogi jelentőséggel, hogy a TDM-kivétel kiterjed-e a mindkét mozzanat során megvalósuló többszörözésre, vagy csak az adatkészlet összeállítását fedi-e le. Álláspontom szerint az uniós jogalkotó, ha expliciten nem is, de célját tekintve egyértelműen úgy értelmezte újra, tágította ki a TDM-kivétel hatályát, hogy az a betanítás szempontjából minden szükséges cselekményt magában foglaljon, így tehát az adatkészlet összeállítását és az egyes attribútumok memorizálását is. Sajátos adalék ugyanakkor, hogy a kivétel ellenére a versenyjog még láthat jogsértést az ilyen felhasználásokban, például a francia versenyhatóság 250 millió euró összegű bírságot szabott ki a Google-ra, mivel a Gemini MI-rendszerének betanítása során megvalósuló műfelhasználásra nem kért engedélyt.[87]
- 108/109 -
Ugyancsak a Google és a Gemini elnevezésű MI-rendszer a tárgya az EUB előtt folyamatban lévő, történetesen magyar kötődésű előzetes döntéshozatali eljárásnak,[88] amely a kérelem körében feltett mindössze négy kérdésben kitér az MI-rendszer alkalmazása során felmerülő nyilvánossághoz közvetítésre, az input és az output oldalon megvalósuló többszörözésre és a TDM-kivétel alkalmazhatóságára is. Az ügy tényállása alapján a Like Company Kft. mint sajtókiadó sérelmezte, hogy a Gemini MI-rendszer az erre irányuló promptolást követően meglátása szerint a sajtótermékeinek többszörözése útján összefoglalót készített azokból a cikkeiből, amelyek arról számoltak be, hogy egy magyar popsztár édesvízi delfineket szeretne telepíteni a Balatonhoz.[89] Érdemes felidézni az ügy előzményének tekinthető ítélőtáblai határozatot, amely az uniós jogi értelmezéshez igazodóan kimondja, hogy
[a] keresőszolgáltatást nyújtó szolgáltató által végzett feltérképezés és indexelés, a weboldalon található információk, adatok elemzése és eltárolása - ha a webhely előzetesen gépi úton olvasható módon (pl. ún. robotkizárási protokoll útján) ezzel szemben tiltakozását nem fejezte ki - szöveg- és adatbányászati kivételként szabad felhasználásnak minősül. Nincs szükség ezért arra, hogy a webhely tulajdonosa a robotkizárási protokoll alkalmazása mellett kifejezetten hozzájáruljon a webhelyen található tartalom indexeléséhez.[90]
Bár kétségtelen, hogy az alapeljárás hazai kapcsolódása bizonyos szempontból megmosolyogtató, az EUB döntésének az Európai Unió versenyképességére is - különösen az MI-fejlesztés terén - érdemi következményei lehetnek majd.[91]
A fentieken túlmenően a TDM-kivétellel kapcsolatos, a CDSM irányelv 4. cikk (3) bekezdése és az Szjt. 35/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tiltakozó nyilatkozat, az ún. jogosulti opt-out kérdésével is szükséges foglalkozni. Az MI rendelet (106) preambulumbekezdése szerint "az általános célú MI-modellek szolgáltatóinak olyan szabályokat kell kialakítaniuk, amely megfelel a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó uniós jognak, különösen a jogosultak által az (EU) 2019/790 irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján kifejezett jogfenntartásnak való megfelelés érdekében". Az uniós jogalkotó egyedül e magyarázó rendelkezés és az MI rendelet (107) preambulumbekezdésében foglalt átláthatósági követelmény útján igyekezett erősíteni a jogosulti pozícióban lévő alkotók jogi helyzetét. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a CDSM irányelv átültetési határidejét már régen magunk mögött hagytuk, a géppel olvasható tiltakozó nyilatkozatok konkrét, követendő metodikája egyelőre nem áll rendelkezésre a gyakorlatban: bár vannak követett megoldások az opt-out tekintetében, még sok a bizonytalanság és a megválaszolatlan kérdés.
További kulcskérdés a tiltakozó nyilatkozat időbeli hatálya, vagyis az, hogy az opt-out jelzése ex nunc vagy ex tunc hatállyal gyakorolható-e. Álláspontom szerint a visszamenőleges ha-
- 109/110 -
tályú tiltakozás az MI-szolgáltató oldalán életszerűtlen, kivitelezhetetlen lenne. Az opt-out nyilatkozat nem terjedhet ki olyan felhasználásokra, amelyek a CDSM irányelv átültetési határidejét megelőzően valósultak meg.[92] Szintén bizonytalanságot okozhat a gyakorlatban annak eldöntése, hogy a tiltakozó nyilatkozat szükségszerűen kiterjed-e az adott jogosult összes művére, vagy pedig az opt-out szelektív jelleggel, csak egyes művek, teljesítmények esetében is gyakorolható. Álláspontom szerint mivel sem a CDSM irányelv, sem pedig a hazai jog nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint csak az adott szerző teljes repertoárjára vonatkozóan lehetne tiltakozó nyilatkozatot tenni, ennek megfelelően a jogosult - választása szerint - csak egyes műveknél is gyakorolhatja ezt a jogát.
Szót kell ejteni arról is, hogy a jelenleg hatályos szabályok, a szelektív tiltakozáshoz hasonlóan, nem tiltják azt, hogy a közös jogkezelő szervezet tegyen opt-out nyilatkozatot jogosultja(i) nevében, így tehát egy ilyen megoldásnak nincs jogi akadálya.[93] Az egyetlen érdemi gátja ennek a CDSM irányelv 12. cikk (2) bekezdése, amely szerint a tagállamok csak akkor írhatnak elő kiterjesztett hatályú közös jogkezelést, ha
olyan, pontosan meghatározott felhasználási területeken alkalmazzák, amelyeken a megbízás jogosultaktól való beszerzése jellemzően annyira körülményes és nehezen kivitelezhető, hogy a szükséges engedélyezési ügylet létrejötte a felhasználás jellegéből vagy az érintett művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények típusából eredően valószínűtlen, és biztosítják, hogy ezen engedélyezési mechanizmus védje a jogosultak jogos érdekeit.
Álláspontom szerint vitán felül áll, hogy az MI-rendszer betanítása céljából megvalósuló felhasználások esetében a CDSM irányelv e rendelkezése teljesülne.
A géppel olvashatóság követelményének technikai feltételei és megvalósíthatósága ugyancsak fejtörést okozhat a gyakorlatban. Elviekben bármely olyan megoldás jogi szempontból megfelelőnek tekinthető, amely lehetővé teszi az opt-out nyilatkozat gépi úton való feldolgozását. A gyakorlatba vett jelenlegi megoldások között láthatjuk a robots.txt fájlok, kiszolgálói (szerver)protokollok és a HTTP-állapotkódok (hypertext transfer protocol response status codes) alkalmazását,[94] de standardizált, szabványosított megoldások kidolgozása vagy az Európai Bizottság formalizált iránymutatása nagyban hozzájárulna a jogbiztonság növeléséhez és az egységes joggyakorlat kialakításához. Vélhetően hasonló célt lenne hivatott szolgálni az a nemrégiben közzétett, az általános célú MI-hez kapcsolódó gyakorlati kódex, amelynek három fejezete (átláthatóság, szerzői jog és biztonság) és az alapvetően a szolgáltatók szemszögéből megfogalmazott szerzői jogi javaslatai kitérnek a jogszerűen hozzáférhető művek felhasználásával kapcsolatos elköteleződésre, a tiltakozó nyilatkozatok tiszteletben tartására, a szerzői jogi kockázatok azonosítására, és a jogosulttal való kapcsolattartási pont kijelölésére is.[95]
- 110/111 -
Ezenkívül alapvető kérdés, hogy a jogosult megfelelő eszközökkel rendelkezik-e egy esetleges jogsértéssel kapcsolatos igény megfelelő bizonyítására. Bár az MI rendelet átláthatósággal kapcsolatos rendelkezései elvileg a jogosult segítségére lehetnek ebben, nagyon is kétséges, hogy e rendelkezések végrehajthatósága a gyakorlatban hogyan fog alakulni. Végezetül továbbra is fennáll az az általános jellegű kérdés, hogy a TDM-kivétel e kiterjesztett hatályú formája megfelel-e a háromlépcsős teszt rendelkezéseinek. Bár az uniós jogalkotó egyértelműen állást foglalt arról, hogy a szabad felhasználást alkalmazhatónak látja az MI-betanítás kontextusában, ez az aspektus további vizsgálatot igényelne[96] a nemzeti bíróságok részéről is. Mivel az EUB ebben a kérdésben az uniós jog kontextusában még nem foglalt állást a véglegesség igényével, ebben a kérdésben későbbi bírósági állásfoglalásra kell várnunk.
Összegzésképpen: az elemzés második fele abba az irányba mutat, hogy a jelenleg hatályos uniós szabályozási keretek között a TDM-kivétel alkalmazandó a generatív MI-rendszerek betanítása során megvalósuló többszörözésnél.[97] Ezért ha a jogosult nem tett olyan tiltakozó nyilatkozatot, amely megfelel a géppel olvashatóság törvényi követelményének, a TDM-kivétel egyéb feltételei is teljesülnek (nem érintve a háromlépcsős teszt kérdését), és a szolgáltatás üzemeltetője eleget tesz az MI rendelet szerinti átláthatósági rendelkezéseknek (50. cikk), akkor nem kerül sor jogsértésre.
Ismét a teljesség kedvéért fontos megjegyezni, hogy az Egyesült Államok szerzői joga egyelőre nem adott végleges bírói vagy jogalkotói választ arra a kérdésre, hogy az MI-rendszer betanítása teljesíti-e a fair use teszt követelményeit. Az Anthropic-ügyben a Claude LLM mögött álló fejlesztő szerzői jog által védett művek, konkrétan könyvek millióit dolgoztatta fel MI-rendszerével. A felhasználás transzformatív jellegére támaszkodva az eljáró bíróság úgy látta, hogy a felhasználás megfelel a fair use törvényi követelményeinek.[98] Nagyon hasonló volt a jogvita a Meta-ügyben is, ahol 13 szerző perelte be a Facebook mögött is álló Metát, mivel saját fejlesztésű MI-rendszerének betanításához engedély nélkül használt fel könyveket. A döntésben az eljáró bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy a felhasználásnak lenne hatása az eredeti művek piacára - tehát itt nem a transzformativitáson alapult az érvelés -, így szerzői jogi jogsértést sem állapított meg. Ugyanakkor a bíróság jelezte, hogy a döntésből nem lehet általános, hosszú távú következtetéseket levonni, és a művek engedély nélküli, betanítási célú felhasználása általában jogsértést eredményezhet.[99]
Bár a jelen tanulmány alapját képező kutatások során feldolgozott jogi szakirodalom szerint az MI-betanítás megférne a fair use keretei között,[100] továbbra is fenntartom azt az álláspontot, hogy a szerzői jog által védett szerzői művek tömeges felhasználása, valamint az a tendencia, hogy a generált tartalmak számos műtípus esetében helyettesítő jelleggel jelennek meg
- 111/112 -
a művek piacán, kifejezetten arra utal, hogy a fair use teszt egyes elemei potenciálisan sérülhetnek az ilyen jellegű felhasználások során.[101]
Ideális esetben a generatív MI-rendszer a (helyes) betanítási fázist követően nem tárolja az eredeti művet vagy annak egyéni, eredeti jellegű részét, vagy ha memorizálja is, az üzemeltető protokollok útján kizárja a szolgáltatás olyan jellegű használatát, amely útján a mű vagy originális része felidézhető lenne. Ugyanakkor ha az MI-rendszer olyan outputot generál, amely a művet vagy annak egyéni, eredeti részét tartalmazza, ez a felhasználás a szerző engedélye és releváns szerzői jogi kivétel vagy korlát hiányában jogellenes többszörözésként értékelendő.[102]
Egy ilyen felhasználás esetén többféle szabad felhasználás is releváns lehet, ilyen az idézés, az átvétel, a kritikai, ismertetési célú felhasználás, a paródia- vagy a pastiche-kivétel,[103] különösen a CDSM irányelv átültetését követően, amely ezek közül több kivétel tagállami implementációját is kötelezővé tette. Az idézés, a kritika és az ismertetés a nemzeti jogokban régóta ismert és kidolgozott gyakorlattal rendelkező szabad felhasználás, ezért itt ezekkel nem foglalkozunk részletesen. Az EUB Deckmyn-ügyben hozott döntése óta a paródiakivétel gyakorlásának feltételei - az eredeti mű felidézése és humor vagy gúny kifejezése - egyértelműen azonosíthatók.[104] Ezzel ellentétben a pastiche-hoz kapcsolódó kivétel alkalmazhatóságát komoly bizonytalanság övezi, ugyanakkor az EUB a közeljövőben eloszlathatja ezt a jelenleg folyó Pelham-ügyben várható ítéletében.[105] Ezzel kapcsolatban komoly problémát jelenthet a jövőben, ha az EUB a kivétel túlzottan megengedő értelmezése mellett foglal állást. A pastiche jellegű felhasználásokkal kapcsolatban gyakran említik az eredeti mű iránti tisztelet kifejezését mint feltételt,[106] ugyanakkor a kivételnek egyedül erre való alapítása igen széles körű értelmezésnek adna teret. A túl megengedő értelmezés a szerzői kizárólagos jogok aránytalanul széles hatályú korlátozásához vezetne, komoly károkat okozva a szerzői jogi egyensúlyban.[107] Mi sem támasztja alá ezt jobban, mint hogy máris megjelentek olyan álláspontok, amelyek az MI-rendszerek által generált tartalmakat a betanító adatkészlet tekintetében megvalósított, pastiche célú felhasználásként értelmezik.[108]
- 112/113 -
A Pelham-ügyben ugyan az EUB döntése még nem született meg, a kapcsolódó főtanácsnoki indítvány már elérhetővé vált. Eszerint a pastiche-t az uniós jog önálló fogalmaként kell értelmezni, ez pedig "olyan művészi alkotást takar, amely (i) felidéz egy meglévő művet annak jellegzetes esztétikai nyelvének átvételével, miközben (ii) észrevehetően eltér az utánzott forrástól, és (iii) célja, hogy utánzatként ismerjék fel".[109] Ha az EUB ezt az értelmezést követi, akkor nem minden output kerülne a pastiche-kivétel hatálya alá, de komoly felelősség hárulna a tagállami bíróságokra abban, hogy a fenti, általános feltételrendszert ne értelmezzék se túl szigorúan, se túlságosan megengedően.
Végezetül érdemes kitérni még egy, gyakorlati szempontból talán kisebb, de dogmatikai szempontból nagy jelentőségű kérdésre, nevezetesen a szerző művészi stílusának utánzására. A stílusutánzás problematikája különösen érdekes ebben a kontextusban, mivel az Szjt. 1. § (6) bekezdése alapján a stílus önmagában nem élvez szerzői jogi oltalmat, jellemzően más országok is valamelyik szerzői jogi kivétel körében értelmezik.[110] Ugyanakkor a szerző stílusának egyes egyéni, eredeti jelleggel bíró elemei szerzői jogi védelmet élvezhetnek, és ha a szerző stílusának e felismerhető részei többszöröződnek az MI-generált outputban, akkor sérülhetnek a szerző vagyoni jogai.[111] Kiváló példa erre a ChatGPT algoritmus képgeneráló funkciójának olyan használata, amelynek során bizonyos, már korábban meglévő képek átdolgozására utasítják a szoftvert, méghozzá Hayao Miyazaki, a Studio Ghibli ikonikus alkotójának stílusában.[112]
1. ábra A katasztrófalány (Disaster Girl) mém (balra) és az átdolgozott, "ghiblifikált" verzió (jobbra)
(Forrás: nytimes.com; thunderdungeon.com)
A képek ún. ghiblifikációja (Ghibli-fication) rendkívül népszerű trenddé vált annak ellenére, hogy Miyazaki korábban már igen lesújtóan nyilatkozott a generatív MI-rendszerek által létre-
- 113/114 -
hozott animációkról, undorítónak és az "élet elleni vétségnek" nevezve azokat.[113] Bár továbbra is vita tárgyát képezheti, hogy Miyazaki stílusának utánzása sérti-e a szerzői vagyoni jogokat - különösen a többszörözés jogát -, álláspontom szerint a személyhez fűződő jogok, különösen a mű integritásához fűződő jog sérelme ugyancsak felmerülhet. Ha egy MI-generált tartalom felidézi, utánozza a szerző alkotói stílusát, annak egyéni, eredeti elemeit úgy, hogy azok eltorzítása, megcsonkítása, megváltoztatása a szerző becsületére vagy jó hírnevére sérelmes módon valósul meg, akkor megalapozottan vethető fel a mű egységéhez fűződő jog sérelme.[114]
Az előző pont összegezte a generatív MI-rendszerek vonatkozásában a szerzői jogi status quót, ezen belül a leginkább relevánsnak tekinthető szerzői jogi kérdéseket és az azokkal kapcsolatban megfogalmazott, megfogalmazható válaszokat. E következő pont célja bemutatni azokat az aktív jogalkotói hozzáállást kívánó megoldási javaslatokat, alternatívákat, amelyek felmerültek a jogirodalomban az MI-alapú szolgáltatások vonatkozásában, valamint megvizsgálni ezek megalapozottságát, esetleges szükségességét. Bár a jelen tanulmány elsődlegesen olyan javaslatokra fókuszál, amelyek a nemzetközi vagy az uniós jogba való beavatkozásra irányulnak, a nemzeti jogot érintő vagy akár soft law alternatívákra is kitérek, amennyiben relevanciájuk indokolja.
Az egyéni, eredeti jelleggel kapcsolatos kérdéseket a 2.2. pont részletesen bemutatta. A jogirodalomban már megjelentek olyan álláspontok, amelyek elégedetlenségüket fejezik ki e küszöbbel kapcsolatban, és ennek nyomán változásokat javasolnak. Például Mira Moldawer a Turing-teszten alapuló originalitási küszöb (spectral model of originality) beépítését javasolja, ezzel potenciálisan megnyitva a lehetőséget az MI-alapú szolgáltatások szerzősége előtt.[115] Edward Lee javaslata lényegében az egyébként is alacsonynak tekinthető küszöb további süllyesztésére irányul, amely elképzelésre "abszolút minimum megközelítésként" (bare minimum approach) hivatkozik.[116] Hasonló javaslatot fogalmaz meg Kavya Rallabhandi, aki a kínai bíróságok által kidolgozott, a fentiekben már említett jogértelmezés beépítését szorgalmazza a WIPO Copyright Treatyhez kapcsolódó iránymutatásba, ezáltal az egyéni, eredeti jelleg rugalmas megítélése egyfajta legjobb gyakorlatként jelenhetne meg.[117]
- 114/115 -
A Tzipi Zipper által felvázolt alternatíva teljesen elhagyná az egyéni, eredeti jelleggel kapcsolatos jelenlegi szabályozást, és az intelligenciakövetelmény (intelligence requirement) beépítésére tesz javaslatot, amely alapján minden output szerzői jogi védelemre tarthatna igényt, ha az az intelligencia akár csekély jelét is mutatja (only a modicum of intelligence),[118] ami végső soron az emberi és a gépi együttes alkotás elismeréséhez vezetne. Ezzel párhuzamosan Gyertyánfy Péter az originalitási mérce megkettőzése mellett foglal állást, ennek alapján az egyéni, eredeti jelleg megítélésével kapcsolatos küszöb megemelésére is sor kerülne, az emberi kreativitás védelme céljából.[119] Álláspontom szerint az originalitási küszöböt érintő szignifikáns módosításra irányuló javaslatok praktikus szempontból kevés realitással bírnak, mivel nemcsak a nemzeti, hanem az uniós és a nemzetközi szerzői jogi rendszer módosítását is feltételeznék, emellett az évtizedek alatt kikristályosodott bírói gyakorlat felülvizsgálata is szükségessé válna. Egyszerűbben fogalmazva egy ilyen változás "nemcsak az akadémiai közösségben jelenleg uralkodó véleménnyel lenne ellentmondásban, hanem a kortárs uniós szerzői jogi felfogással is".[120]
Ettől függetlenül kisebb módosítások - legyen szó az originalitási küszöb emeléséről vagy csökkentéséről - nem elképzelhetetlenek, az EUB és a nemzeti bíróságok az ilyen jellegű finomhangolás megfelelő fórumai lehetnek. Ahogyan fent már szóba került, álláspontom szerint az egyéni, eredeti jelleg lehető legalacsonyabb szinten tartása követendő irány lehet az MI-rendszerek által támasztott kihívások kezelésében is. Az egyéni, eredeti jelleg felülvizsgálatához kapcsolódóan olyan javaslatok is születtek, amelyek a szerzői jogi műregisztráció felélesztésére irányulnak, de a formakényszer tilalmához kapcsolódó elv mély nemzetközi jogi beágyazottsága okán ez az alternatíva nehezen tűnik kivitelezhetőnek.[121]
Sajátos javaslatot vet fel Mauritz Kop közelmúltban megjelent tanulmánya, amely szerint az MI-rendszerek által generált minden tartalomra közkincsként kellene tekinteni, mert az a kreativitás és a véleménynyilvánítás szabadsága ösztönzését szolgálná, azok erősödésével járna, egyúttal javítaná a kizárólagos jogok irányába eltolódott egyensúlyt.[122] Bár a felvetés érdekes, és részben igazodik a jelenlegi jogi értelmezési kertekhez - hiszen az érdemi emberi hozzájárulás nélküli output a közkincs részét képezi -, álláspontom szerint az egyéni, eredeti alkotótevékenység elismerésének bizonyos körben való kizárása ellentétes lenne a nemzetközi jog által kijelölt keretekkel, azok felülvizsgálta pedig jelenleg nem tűnik életszerűnek.
- 115/116 -
A jogirodalomban megjelentek olyan álláspontok is, amelyek a munkaviszonyban létrehozott művekkel kapcsolatos rendelkezések alkalmazását javasolják az MI-rendszerek által generált outputok esetében.[123] Eszerint a nemzeti jogszabályok felülvizsgálatát követően[124] az MI-generált tartalmakat az MI-szolgáltató szellemi tulajdonát képezőnek kellene tekinteni.[125] Mivel ezek a művek az üzemeltető mint munkáltató érdekkörén belül jönnek létre,[126] a vagyoni jogok automatikusan rá szállnának át. Az uniós jog a munkaviszonyban létrejött művekre vonatkozó joganyagot nem harmonizálta, de számos tagállam rendelkezik ilyen vagy ehhez hasonló jogi konstrukcióval.[127] Ahhoz, hogy a vagyoni jogok a munkáltatóra szálljanak át, szükséges lenne az MI-szolgáltatást mint szerzőt elismerni, hogy ott a kizárólagos jogok létrejöhessenek. Ez viszont, ahogyan fent már kifejtettem, nem tűnik megvalósíthatónak,[128] sőt Butler 1982-ben kivitelezhetetlennek minősítette.[129] Egyszerűbben fogalmazva: ez az alternatíva nem más, mint az MI-rendszer szerzőségéhez kapcsolódó javaslat újracsomagolása.
Születtek olyan javaslatok is a jogirodalomban, amelyek szerint az MI-rendszerek számára biztosítandó elektronikus jogi személyiség innovatív megoldás lenne,[130] és a technológia által felvetett számos kérdést megválaszolhatna. Az elképzelés szerint ez "jogbiztonságot nyújtana, egyértelmű és kiszámíthatóbb jogi környezetet teremtve az MI által létrehozott alkotásokhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek tekintetében".[131] Eszerint az MI-rendszerek képesek lehetnek arra, hogy teljesítsék a jogi személyiség feltételeit,[132] és ebből fakadóan jogosultak lehetnének az általuk generált tartalmak vonatkozásában a szellemi tulajdonból fakadó jogokra is. Amennyiben a generatív folyamatban érdemi emberi közreműködés is azonosítható, az MI-rendszer és az alkotó természetes személy közös alkotása, közös vagy együttes műve jöhetne létre.[133]
- 116/117 -
Ez a megközelítés nemcsak vitatható,[134] hanem meglátásom szerint szükségtelen is.[135] Ha a generált tartalmak terén új jogokat lenne szükséges vagy hasznos biztosítani a szolgáltatónak, akkor azok a jelenleg már létező - például az MI-szolgáltatások mögött egyébként is álló - jogi személyek oldalán is létrehozhatók lennének. Az MI-rendszerek jogi személyiségének gondolata túlmutat a jelenlegi jogi keretrendszeren, és elfogadása jelentős változtatás lenne, amelynek egyetlen érdemleges célja a szerzői jogi védelem kiterjesztése, ami elhamarkodott és indokolatlan volna. A közös művekben sokszor lehetetlennek tűnik elhatárolni az MI és a természetes személy által létrehozott részeket, emellett a kezdeményezés a kizárólagos jogok megoszlása és gyakorlása szempontjából sem tűnik kikristályosodottnak.
Ahogyan a fentiekben már tisztáztuk, az uniós jogalkotó iránymutatása alapján a szerzői jog által védett alkotások többszörözése az erre irányuló engedély hiányában is jogszerűen megvalósítható a TDM-kivételen keresztül, míg ha a jogosult tiltakozó nyilatkozatot tesz, akkor a továbbiakban is engedély szükséges hozzá. Ettől függetlenül nem lehet szemet hunyni afelett, hogy a művek és más teljesítmények MI-betanítási célú felhasználása tömegesen zajlik, aminek eredményeként olyan tartalmak és szolgáltatások válnak elérhetővé, amelyek komoly versenytársai lehetnek az emberi alkotásoknak.[136] A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az MI rendelet átláthatósági követelményei nem minden esetben teljesülnek a gyakorlatban, és a TDM-kivétel géppel olvasható tiltakozó nyilatkozataihoz nem áll rendelkezésre a legjobb gyakorlat vagy sztenderd, ahogyan az sem garantálható, hogy az MI-szolgáltatások üzemeltetői tekintettel lesznek az opt-outra, a jogsértések elleni fellépés, a jogsértés bíróság előtti bizonyítása pedig a technológia fejlődésével sokszor elnehezül. Nem meglepő, hogy Spanyolországban már 2024 decemberében napvilágot látott egy olyan normaszöveg-javaslat, amely pontosan erre a problémakörre kívánt reflektálni.[137] Ennek alapján a feljogosított közös jogkezelő szervezet nem kizárólagos engedélyt adhatna a művek MI-betanítási célú felhasználására.[138]
A jogirodalomban is megjelentek már olyan álláspontok, amelyek szerint az MI-felhasználás által leginkább kitett műtípusokhoz és szerzői körökhöz kapcsolódó vagyoni jogokat közös jogkezelés alá kellene szervezni annak érdekében, hogy a betanítás elleni tiltakozás gyakorlati megvalósulása és a jogérvényesítés egyaránt biztosítható legyen.[139] Az Európai Unió Tanácsának elnökségi tisztségét ellátó Lengyelország kérdéseket intézett a tagállamokhoz - a magyar elnökséghez hasonlóan -, ám ezúttal a közös jogkezelés és az MI-rendszerek témájá-
- 117/118 -
ban.[140] A tagállamok válaszaiból kiderült, hogy a legtöbb jogkezelő nem rendelkezik olyan technológiával, amely lehetővé tenné az MI közreműködésével létrehozott alkotások azonosítását, így a jogosultak nyilatkozataira támaszkodik, és a probléma feloldását elsősorban a szolgáltatói vízjelezésben látja. Arról is beszámoltak, hogy nagyon kevés felhasználási szerződés született az MI-szolgáltatások üzemeltetőivel, ennek ellenére a jogkezelők támogatnák a kiterjesztett hatályú közös jogkezelés bevezetését. Érdekes, hogy bár a jogkezelők egyelőre nem tapasztalnak jelentős bevételcsökkenést, a következő évekre komoly kieséseket prognosztizálnak. Az összefoglaló tartalmazza a kezelési költségek adatait is, amelyet több tagállam maximalizált, jellemzően 15-20%-os mértékben.[141]
A jogirodalom a TDM-kivétel körén belül maradó felhasználásra új kompenzációs rendszer kidolgozását javasolja,[142] amely ellensúlyozhatná az MI-betanítás során megvalósuló tömeges és ellenőrizhetetlen műfelhasználást. Ez a kompenzáció az InfoSoc irányelv által lefektetett,[143] a magáncélú többszörözéshez kapcsolódó díjrendszer mintájára lenne létrehozható.[144]
Álláspontom szerint mindkét javaslat megalapozott és támogatható. A közös jogkezelő szervezetek hagyományosan és hatékonyan működnek közre olyan esetekben, amikor az egyéni engedélyezés elnehezül vagy ellehetetlenül, a kollektív engedélyezés pedig erősebb tárgyalási pozíciót biztosít a felhasználási díjat illetően, így a jogosultak versenyhelyzete jelentősen javul, és a jogérvényesítés hatékonyságát tekintve is komoly hozzáadott értékkel bír; nem is beszélve arról, hogy a hazai közös jogkezelés egyébként is komoly múltra tekint vissza, tevékenysége és eredményei pedig nemzetközi szinten is elismertek. Mivel az MI-betanítás nem fenntartható, ha a fejlesztők a szerzői jog által védett műveket mintegy megújuló erőforrásként kezelik, és egy felmerés szerint a szerzők 90 százaléka úgy érzi, hogy e felhasználás eseteiben kompenzációra lenne szükség,[145] egy új, pontosan erre a célra irányuló rendszer kialakítása lenne szükséges. Ehhez járul hozzá, hogy az uniós szerzői jogi acquis körében egyáltalán nem ismeretlen a kompenzációs rendszer, a tagállamok pedig már több mint húsz éve átültették, kidolgozták és alkalmazzák a díjak beszedésére, elosztására vonatkozó rendelkezéseket. Így egy új kompenzációs rendszer kidolgozása és elindítása nem okozna rendszerszintű dogmatikai nehézségeket, viszont erősítené a művek versenyképességét az érintett piacokon.
Itt szükséges jelezni, hogy Magyarországnak a 2024-ben, az Európai Unió Tanácsa soros elnökeként a tagállamoknak küldött kérdőíve sorra vette az MI-rendszerekkel kapcsolatos leg-
- 118/119 -
fontosabb szerzői jogi kérdéseket.[146] A kérdőívre érkezett válaszok összefoglalója alapján egyes tagállamok úgy gondolják, hogy "jobb lenne megfontolni a kiterjesztett hatályú vagy kötelező közös jogkezelési mechanizmusok bevezetését", míg a tagállamok jelentős része szerint "garantálni kell egy díjazási rendszert a generatív mesterséges intelligencia felhasználásai vonatkozásában".[147] Az összefoglaló e megállapításai alapján a tagállamok részéről az itt megfogalmazott javaslatok akár érdemi támogatására is lehetne számítani.
A korábbiakban már foglalkoztunk azzal, hogy az MI-rendszerek által generált művek adott esetben helyettesíthetnek szerzői műveket az érintett piacokon. Martin Senftleben ezt a problémát a bérletirányelv 8. cikk (2) bekezdése szerinti díjigény mintájára kívánja kezelni:
A tagállamok biztosítják azt a jogot, aminek célja, hogy a generatív mesterséges intelligencia rendszer szolgáltatója egyszeri méltányos díjat fizessen, ha a rendszer által létrehozott irodalmi, illetve művészeti tartalom potenciálisan helyettesítheti az emberi szerző által készített művet. Ezt a méltányos díjazást a szolgáltató a közös jogkezelő szervezeteknek az emberi irodalmi és művészeti alkotások ösztönzése és támogatása céljából létrehozott szociális és kulturális alapjai részére fizeti meg.[148]
Ugyancsak a díjigény bevezetését támogatná a legnagyobb hazai közös jogkezelő szervezet, az Artisjus is, de nem a bérletirányelvre, hanem az Szjt. 100. §-ában található fizető köztulajdon intézményére alapítaná a díjigényt.[149] A javaslat lényege, hogy az MI-generált tartalmak kereskedelmi jellegű használatakor az output nyilvános felhasználójának közös jogkezelés útján kellene díjat fizetnie, "amelynek mértéke megegyezik az azonos felhasználási módban az oltalom alatt álló művek, teljesítmények felhasználásáért fizetendő szerzői jogdíjjal".[150] Tehát a fizetési kötelezettség nem a szolgáltatót, hanem az outputot kereskedelmi céllal felhasználó vállalkozást terhelné. Az elképzelés olyan értelemben mutat rokonságot a fizető köztulajdon intézményével, hogy az is a szerzői jogi oltalom nélküli tárgyakra vonatkozóan biztosít díjigényt, csak a védelmi idő lejárta miatt közkincsnek minősülő képzőművészeti alkotásokra vonatkozóan.[151]
- 119/120 -
Különös figyelmet kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a kompenzációs jogdíj és a díjigény azonos jogi cél megvalósítására irányul-e. Bár a javaslatok közvetlen célja a helyettesítő felhasználások kezelése, közvetetten az MI-betanítás során megvalósuló, de általában szabad felhasználással fedett többszörözés ellensúlyozására is irányulhatnak. Ebből fakadóan jogalkotói mérlegelést igényel, hogy a két javaslat nem zárja-e ki egymást, nem irányul-e azonos felhasználások kompenzációjára (és így együttes bevezetésük nem eredményezne-e kettős díjfizetést). Amennyiben a két jogintézmény együttes bevezetése nem tűnik járható útnak, nemzetközi ismertsége, gyakorlati jelentősége és elterjedtsége miatt a két megoldás közül a kompenzációs jogdíj bevezetése tűnik inkább támogathatónak.
Ahogyan a fentiekben már volt szó róla, a hatályos (szerzői) jogi rendszer alapján a jogalanyiság vagy szerzői státusz biztosítása az MI-rendszer számára nem tűnik megvalósítható megoldásnak, a releváns normák ilyen irányú módosítása pedig indokolatlannak látszik. Ugyanakkor a szerzői jogtól nem teljesen idegen, hogy olyan teljesítmények védelmét biztosítsa, amelyek nem egyéni, eredeti alkotómunkán alapulnak. Példa erre az Egyesült Királyság szerzői jogában gyökerező, már említett szabályozás, amely védelmet biztosít a géppel létrehozott műveknek,[152] vagy az adatbázis irányelv által létrehozott sui generis adatbázis-előállítói védelem.[153]
Mivel ez a kapcsolódó jog mint oltalmi forma széles körben ismert és alkalmazott a szerzői jogban, és természeténél fogva olyan tartalmak védelmére lett kialakítva, amelyek nem teljesítik az originalitás követelményét, a jogirodalomban felmerült egy új, sui generis jog létrehozásának lehetősége az MI-rendszerek által generált tartalmakra.[154] Ez a jogi védelmet nem a kreatív alkotói tevékenységből, hanem a gazdasági befektetésekből eredeztetné,[155] illeszkedve az MI-generált tartalmak jellegéhez. Az adatbázis-előállítói védelem célja az adatbázis létrehozásához szükséges anyagi befektetés, idő, erőfeszítés és munkaerő elismerése volt.[156] Az MI-generált tartalmaknál nagyon hasonló helyzettel találkozunk, mivel a fejlesztő nem teljesíti a szerzőség feltételeit a hatályos szerzői jogi rendelkezések alapján, ugyanakkor munkát, pénzügyi és más forrásokat használ a szolgáltatás üzemeltetéséhez, akárcsak az adatbázisjog jogosultja. Ez alapul szolgálhat egy új, kapcsolódó jog létrehozásáról való diszkusszió megindításához.
Ugyanakkor a jogalkotónak számos részletkérdésben kell állást foglalnia, ha egy ehhez hasonló sui generis jogot szeretne létrehozni. Haochen Sun arra tesz javaslatot, hogy az MI fej-
- 120/121 -
lesztője, üzemeltetője legyen az új jog jogosultja, amelynek körében a többszörözés és a terjesztés joga állna rendelkezésre, személyhez fűződő jogok biztosítása nélkül. A javasolt védelmi idő tíz év, és a kizárólagos jog csak az MI-generált tartalom szolgai másolására, többszörözésére terjedne ki. Ezen túlmenően átláthatósági kötelezettség is társulna a védelemhez, amelynek alapján az MI-rendszer fejlesztője vagy felhasználója köteles lenne jelezni, ha generatív MI-szolgáltatást vett igénybe.[157] Ennél konkrétabb javaslatot még nem dolgozott ki a jogirodalom erre az oltalomra,[158] de a kritikusok szerint egyelőre az adatbázisokhoz kapcsolódó sui generis jogok gazdasági hatásai sincsenek megfelelően feltárva, a kapcsolódó jog bevezetése pedig komoly jogi bizonytalanságokhoz vezetett.[159] A magyar elnökségi összefoglaló alapján kijelenthető, hogy jelen állás szerint a legtöbb tagállam nem támogatná egy új, kapcsolódó jog kodifikációját,[160] a javaslat pedig a jogirodalomban is erősen vitatott.[161]
Ettől függetlenül az MI-generált outputra biztosított kapcsolódó jog már nem csak elméleti konstrukció. Ukrajna 2021-ben tett javaslatot szerzői jogi törvényében e jog bevezetésére,[162] és az 2022. december 1-jén hatályba is lépett.[163] A jogszabály 33. cikke egy elidegeníthető sui generis jogot tartalmaz a számítógépi programok által létrehozott, egyéni, eredeti jelleget nem hordozó tartalmak kapcsán. Ez a rendelkezés csak az alkotói tevékenység hiányában létrejött outputra koncentrál, és a létrehozás pillanatától számított 25 év időtartamra ad oltalmat.[164]
Álláspontom szerint az új kapcsolódó jog fejlődése és gyakorlati hatásai további figyelmet érdemelnek, mivel ösztönözheti az innovációt és fokozhatja a jogbiztonságot. Ugyanakkor jelenleg az uniós és tagállami jogalkotók nem igazán látják szükségét egy ilyen irányú jogalkotási munkának. Ettől függetlenül az Európai Bizottság részéről szükségesnek tűnik az ukrán jogalkotás hatásainak és a tagállamok álláspontjának nyomon követése.
Ahogyan fent már jeleztem, az uniós jogalkotó elvégezte a TDM-kivétel felülvizsgálatát, amelynek eredményeként a szabad felhasználás hatálya kiszélesedett, az Egyesült Államok fair use tesztjének értelmezése terén pedig továbbra is véglegesnek tekinthető bírósági álláspontra várunk.[165] Bár a TDM-kivétel szerinti tiltakozó nyilatkozat gyakorlati kivitelezhetősége és az MI
- 121/122 -
rendelet átláthatósági követelményeinek érvényesülése szempontjából előremutató lenne az Európai Bizottság iránymutatása,[166] a szabad felhasználási rendszer további revízióját az MI-technológia nem teszi szükségessé, még ha az EUB-nek a pastiche-kivétel feltételeivel kapcsolatos álláspontja hozhat is változást e kérdésben. Ugyanakkor egyes ázsiai országok, például Japán és Szingapúr,[167] saját TDM-kivételeikben az uniós jognál sokkal szélesebb hatályú megoldásokat alkalmaztak,[168] de ezek a megoldások nem feltétlenül férnek a háromlépcsős teszt keretei közé.[169]
Végezetül szükséges nem egy jogalkotási javaslatot, hanem egy jogalkotáshoz kapcsolódó, kiemelkedő jelentőségű kérdést megvilágítani, ez pedig a jogalkotás megfelelő szintje. Bár a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) az SCCR (Standing Committee on Copyright and Related Rights) keretein belül aktív tanácskozást folytat az MI témájában,[170] jogalkotási javaslat jelenleg nincs folyamatban, és a WIPO korábbi jogalkotási tevékenysége alapján valószínűtlen,[171] hogy a közeljövőben sor kerülhetne a nemzetközi szerzői jogi keretrendszer ilyen irányú módosítására. Emiatt csak az Európai Unió és tagállamai körében van egyáltalán reális lehetősége a potenciális jogalkotási lépéseknek.[172]
Ahogyan a fentiekben már szerepelt, a magyar elnökségi összefoglaló alapján a tagállamok általában nyitottak az MI-hez kapcsolódó szerzői jogi kérdések nemzetközi megvitatására, de hangsúlyozzák, hogy az EU-nak ebben egységes álláspontot kell képviselnie, és a jogalkotásra harmonizált uniós keretek között, uniós szinten kerüljön sor.[173] Ettől függetlenül az Európa Unió Tanácsa előtt jelenleg nincs jogalkotási javaslat, ebből fakadóan ezen a szinten sem várható, hogy a közeljövőben érdemi jogalkotásra kerülhetne sor.
Bár álláspontom szerint támogatható az a megközelítés, hogy az MI-t érintő jogalkotásra ideális esetben uniós szinten kell sor kerülnie, a gyakorlat azt mutatja, hogy egyes tagállamok proaktívak voltak a jogalkotási kezdeményezések terén - jó példa erre a már említett spanyol kezdeményezés a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre. Olaszországban a szerzői jogi törvény javasolt módosítása tisztázná, hogy az MI-generált tartalmak csak akkor élvezhetnek szerzői
- 122/123 -
jogi védelmet, ha kimutatható, kreatív és érdemi emberi hozzájárulás nyomait hordozzák. Egy másik javasolt módosítás pedig megerősítené azt a szabályt, hogy a tudományos célú felhasználás kivételével a jogosultak tiltakozó nyilatkozatot tehetnek a szöveg- és adatbányászat ellen.[174] Franciaországban egy 2023-ban közzétett javaslat célja az volt, egyéb más módosítások mellett, hogy közös jogkezelést írjon elő az MI-generált tartalmakra, egyúttal rendezve a bevételek eloszlását.[175] A javaslat nem ért célt, ezért egy másik tervezet javaslatot tett az MI-generált tartalmak azonosíthatóságának biztosítására, ezzel felvéve a harcot a közösségi média felületein a dezinformáció terjedésével és a manipulációs kísérletekkel szemben.[176]
Elviekben egészen addig, amíg az uniós jogalkotó nem fogad el releváns jogalkotási instrumentumot, így az MI szerzői jogi kérdései harmonizáció nélkül maradnak, a tagállami jogalkotó számára marad némi mozgástér arra, hogy javaslatot tegyen és szabályt fogadjon el. Komoly esély van arra, hogy a tagállamok a továbbiakban is élni fognak e lehetőségükkel, és majd csak ezt követően kerül sor uniós szintű jogalkotási javaslat megfogalmazására.
Milyen feltételek teljesülése esetén lesz jó a jogalkotás eredménye? A jó jogszabály rugalmas, de kiszámítható, gyorsan elérhető, reagál a releváns jogi kérdésekre, megalapozott, átlátható, kiegyensúlyozott, fair, érthető, tiszta és szabatos, számon kérhető, ösztönző és felelősségteljes. A jó jogszabályt nem fogadják el túl korán, de nem is lép hatályba túl későn, és a megfelelő jogalkotási szinten van elhelyezve. A jogirodalom számos ilyen és ehhez hasonló elvárást fogalmazott meg az MI szabályozása kapcsán is.[177] De tulajdonképpen mit jelent ez, ad-e bármilyen kapaszkodót a jogalkotónak arra nézve, hogy milyen jogszabályt alkosson? A jó, megalapozott jogalkotás alapkövetelményeinek citálása ahhoz hasonlítható, mint amikor azt mondjuk, hogy ha tortát akarunk sütni, akkor ahhoz jellemzően lisztre, vajra és tojásra lesz szükség, vagy mintha azt mondanánk, hogy az egészségügyi dolgozóktól gondos betegellátást várunk el. Bár ezek a hozzávalók vagy alapelvek kétségtelenül fontosak, nem adnak választ arra a kérdésre, hogy konkrétan milyen tortára lenne szükség, hogy az orvos milyen kezelést nyújtson, és arra sem, hogy milyen irányú jogalkotói beavatkozásra lenne szükség az MI esetében (már ha egyáltalán szükség van rá).
- 123/124 -
A felvázolt alternatívák arra engednek következtetni, hogy a jogalkotó számára kevés megvalósítható és jogilag megalapozott irány áll rendelkezésre. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a jelenlegi jogi paradigma módosítása semmivel sincs közelebb napjainkban, mint mondjuk akkor, amikor az internet széles körben elérhetővé vált. Ebből az következik, hogy a szerzői jog alapvető elvei, fundamentumai egyelőre érintetlenek, és kiállják az időről időre felbukkanó, újabb és újabb technológiák próbáit, ideértve a generatív MI-t is.[178] Így az MI vonatkozásában felmerülő kérdéseket továbbra is úgy kell szemlélni és kezelni, ahogyan a szerzői jog a megjelenő új technológiákkal kapcsolatban eddig is eljárt. Az egyéni, eredeti jelleg hagyományosan alacsony szintje és a természetes személy alkotótevékenységére épülő szerzői jogi keretek nem igényelnek érdemi felülvizsgálatot.[179] Hasonlóképpen, de a skála másik oldalán, az MI jogi személyként való elismerése vagy a közös művekre vonatkozó szabályok felülvizsgálata jelen állás szerint - a nemzetközi szerzői jogi keretekre is tekintettel - zsákutcának tűnik.
Ugyanakkor a szerzői jog által védett művek széles körű, tömeges és jogellenes felhasználása nem tolerálható; ezen a ponton jelen tanulmány olyan jelenséget azonosít, amely érdemes lehet a jogalkotó figyelmére is. A TDM-kivétel keretein belül megvalósuló, az MI betanítását célzó felhasználásokért kompenzációs jogdíj bevezetése lehet indokolt, a tiltakozó nyilatkozatot tett jogosultak vagyoni jogait illetően pedig érdemes lehet közös jogkezelés előírása. A más, szabad felhasználási esetek kiszélesítésére nem látni olyan indokot, amely megalapozottá tenné a jogalkotói beavatkozást, a pastiche-kivétel esetében pedig az EUB és a nemzeti bíróságok körültekintő hozzáállása javasolható.
Meglátásom szerint az MI-generált tartalmakra vonatkozóan létrehozandó sui generis kapcsolódó jogi jogosultság figyelemre érdemes koncepció. Ugyanakkor az e jogintézményben rejlő potenciál és annak a kreatív iparágakra és az innovációra gyakorolt hatásai mindenképpen az uniós jogalkotó mérlegelését igénylik, ha jogalkotási javaslat megfogalmazására kerülne sor. Hangsúlyozni kell, hogy ideális esetben a szerzői jogi jogalkotási kereteket uniós szinten kell módosítani, de amíg erre nem kerül sor, addig a nemzeti jogalkotó számára is marad mozgástér a generatív MI szabályozására (természetesen a hatályos uniós acquis keretei között).
Kétségtelen, hogy a generatív MI-rendszerek - mint új technológiák - komoly feszültségeket okoztak a szerzői jogi szabályozásban is (és talán azt sem túlzás kijelenteni, hogy ez a feszültség nagyobb a megszokottnál), de ez nem jelenti azt, hogy teljesen új jogalkotói hozzáállásra lenne szükség, csak azt, hogy határozottabb jogalkotói fellépés lehet indokolt.[180] Ahogyan a szerzői jogban mindig, a javasolt módosítások ezúttal is az - MI-szolgáltatások széles körű elterjedése útján - elmozdult egyensúly újrakalibrálására irányulnak. Az emberi kreativitás ösztönzése és védelme, az alkotó természetes személy személyiségének lecsapódásával megvaló-
- 124/125 -
suló értékteremtés felismerése mindig is a szerzői jogi szabályozás alapvető céljai között szerepelt, és a jövőben is fenntartandó.
Ahrenstein, Andrew: AI Generated Art and the Gap in Copyright Law. 15(2) American University Intellectual Property Brief (2024) 22-38.
Amos, Victoria E.: Man v. Machine: How AI is Testing the Legal Notion of Copyright. 14 Southampton Student Law Review (2024) 139-146.
Arnold, Richard - Rosati, Eleonora: Are National Courts the Addressees of the InfoSoc Three-Step Test? 10(10) Journal of Intellectual Property Law & Practice (2015) 741-749. https://doi.org/10.1093/jiplp/jpv138
Arora, Yatin: Music Sampling and Copyright: Are the Courts Hung up on Restricting Creativity? 25 Trinity College Law Review (2022) 168-190.
Augustian, Agnes: Authorship of AI-Generated Works: An Analytical Study. 4(6) Indian Journal of Law and Legal Research (2022-2023).
Bambauer, Derek E. - Surdeanu, Mihai: Authorbots. 3(3) Journal of Free Speech Law (2023) 375-387.
Blaszczyk, Matt: Impossibility of Emergent Works' Protection in U.S. and EU Copyright Law. 25(1) North Carolina Journal of Law & Technology (2023) 1-55.
Butler, Timothy L.: Can a Computer Be an Author - Copyright Aspects of Artificial Intelligence. 4(4) Journal of Communications and Entertainment Law (1981-1982) 707-747.
Chang, Dorian: AI Regulation for the AI Revolution. Singapore Comparative Law Review (2023) 130-166.
Chen, Shr-Shian: The Dawn of AI Generated Contents: Revisiting Compulsory Mediation and IP Disputes Resolution. 16(2) Contemporary Asia Arbitration Journal (2023) 301-332.
Chen, Yudong: The Legality of Artificial Intelligence's Unauthorized Use of Copyrighted Materials under China and U.S. Law. 63(2) IDEA: The Law Review of the Franklin Pierce Center for Intellectual Property (2023) 241-279.
Coguic, Laetitia: Forward Thinking or Right on Time? A Proposal to Recognize Authorship and Inventorship to Artificial Intelligence. 8(3) Indonesian Journal of International & Comparative Law (2021) 223-247.
Craig, Carys J.: Technological Neutrality: Recalibrating Copyright in the Information Age. 17(2) Theoretical Inquiries in Law (2016) 601-632.
https://doi.org/10.1515/til-2016-0022
Crouch, Dennis: Using Intellectual Property to Regulate Artificial Intelligence. 89(3) Missouri Law Review (2024) 781-845.
https://doi.org/10.2139/ssrn.5014647
Csősz Gergely: Áttekintés a generatív mesterséges intelligenciák szerzői jogi kérdéseiről. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2023/2., 64-87.
Csősz Gergely: A prompt szerepe az alkotásban. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 113-123.
- 125/126 -
Dai, Zhe - Jin, Banggui: The Copyright Protection of AI-Generated Works under Chinese Law. 13(2) Juridical Tribune (2023) 241-260.
https://doi.org/10.24818/TBJ/2023/13/2.05
Dang, Allison: How International Precedence Can Inform Future U.S. Copyright Law Applications to Generative AI. 5(2) Notre Dame Journal on Emerging Technologies (2024) 189-213.
Duflot, Alain: Artificial Intelligence in the French Law of 2024. 5(1) Legal Issues in the Digital Age (2024) 37-56.
https://doi.org/10.17323/2713-2749.2024.1.37.56
Duque Lizarralde, Marta - Meinecke, Christofer: Authorless AI-Assisted Productions: Recent Developments Impacting Their Protection in the European Union. 14(1) Journal of Intellectual Property, Information Technology and Electronic Commerce Law (2023) 84-94.
Dwivedi, Anushka: Convergence of Artificial Intelligence with IP Laws. 3(2) Jus Corpus Law Journal (2022) 791-815.
Faludi Gábor: A generatív mesterséges intelligencia (MI) és a szerzői jog, kitekintéssel egyes nemzetközi és uniós közös jogkezelő ernyőszervezetek álláspontjára. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 85-97.
Ficsor Mihály: A WIPO válaszára várva - mesterséges intelligencia és a nemzetközi szerzői jog. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 201-220.
Gasparis, Nicoletta: Drake or Droid? AI-Generated Music and the Legal Challenges in Safeguarding Artist Rights. 52(4) Hofstra Law Review (2024) 961-1000.
Geiger, Christophe - Iaia, Vincenzo: The Forgotten Creator: Towards a Statutory Remuneration Right for Machine Learning of Generative AI. 52 Computer Law & Security Review (2024) 1-9.
https://doi.org/10.1016/j.clsr.2023.105925
Geiger, Christophe - Izyumenko, Elena: Copyright on the Human Rights' Trial: Redefining the Boundaries of Exclusivity Through Freedom of Expression. 45(3) International Review of Intellectual Property and Competition Law (2014) 316-342.
https://doi.org/10.1007/s40319-014-0181-3
Gendron, Vaughn: A New Frontier: The Music Industry's Struggle against Generative AI. 33(1) University of Miami Business Law Review (2024) 161-192.
Grad-Gyenge Anikó: A mesterséges intelligencia által generált tartalmak értelmezésének lehetőségei a szerzői jog útján. Magyar Jog, 2023/6., 337-345.
Grad-Gyenge Anikó: A (mesterséges) intelligencia és a stílus a szerzői jogban. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 156-168.
Greene, Thomas F.: Artificial Intelligence and Copyright: Why the United States Should Grant Full Copyright Protection to Works Produced Using Artificial Intelligence. 64(3) IDEA: The Law Review of the Franklin Pierce Center for Intellectual Property (2024) 823-857.
Gyertyánfy Péter: A mesterséges intelligencia hatályos szerzői jogi törvényünk szerint. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 34-48.
Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 2025, elektronikus Jogtár.
- 126/127 -
Hossain, Mohammad B. - Miraz, Mahadi H. - Ya'u, Abba: From Legality to Responsibility: Charting the Course for AI Regulation in Malaysia. 32(1) IIUM Law Journal (2024) 397- 429.
https://doi.org/10.31436/iiumlj.v32i1.927
Jókúti András: Mesterséges feltalálók és intelligens találmányok: az MI és a szabadalmi jog fejlődési irányai. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 23-35.
Jones, Fallon: Tune in or Tune out: AI Developments Urges Federal Proposal for Voice Protection in Right of Publicity. (28) University of Denver Sports and Entertainment Law Journal (2024) 31-65.
https://doi.org/10.2139/ssrn.4686869
Joost, Lindsey: The Place for Illusions: Deepfake Technology and the Challenges of Regulating Unreality. 33(2) University of Florida Journal of Law and Public Policy (2023) 309-332.
Kaplan, Lewis A.: Copyright and the Internet. 22(1) Temple Environmental Law & Technology Journal (2003) 1-14.
Kiss Tibor: A követő jog. Egy jogintézmény múltja, jelene és jövője a magyar szerzői jogban. Miskolci Jogi Szemle, 2007/1., 45-66.
Kiss Zoltán Károly: A műgyűjtemény és műkereskedelem jogi szabályrendszere. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2018/1., 44-71.
Klaver, Franca: The Legal Problems of Video-Cassettes and Audio-Visual Discs. 23(3) Bulletin of the Copyright Society of the U.S.A. (1976) 152-185.
Kop, Mauritz: Public Property from the Machine. In Péter Mezei - Hannibal Travis - Anett Pogácsás (szerk.): Harmonizing Intellectual Property Law for a Trans-Atlantic Knowledge Economy. Leiden-Boston, Brill - Martinus Nijhoff, 2024.
https://doi.org/10.1163/9789004686212_013
Kowala, Michalina: Collective Work as an Inspiration for Legal Qualification of Computer-Generated Works - Comparative Analysis of the Institution from Polish and French Copyright Law Perspective. 45(2) Review of European and Comparative Law (2021) 35-56. https://doi.org/10.31743/recl.10651
Lantyer, Victor H.: Granting Legal Personality to Artificial Intelligences in Brazil's Legal Context: A Possible Solution to the Copyright Limbo. 31(2) University of Miami International and Comparative Law Review (2024) 310-348.
Latif, Mohd S. A. - Manap, Nazura A. - Althabhawi, Nabeel M.: Proposal for Copyright Compensation for Artificial Intelligence (AI) Data Training for Malaysia. 32(2) IIUM Law Journal (2024) 159-192.
https://doi.org/10.31436/iiumlj.v32i2.978
Lee, Edward: Prompting Progress: Authorship in the Age of AI. 76(5) Florida Law Review (2024) 1445-1581.
Lightstone, Serena C.: Train or Restrain? Using International Perspectives to Inform the American Fair Use Analysis of Copyright in Generative Artificial Intelligence Training. 44(3) Northwestern Journal of International Law & Business (2024) 471-504.
Maidanyk, Liubov: Artificial Intelligence and Sui Generis Right: A Perspective for Copyright in Ukraine? 3(11) Access to Justice in Eastern Europe (2021) 144-154.
https://doi.org/10.33327/AJEE-18-4.3-n000076
- 127/128 -
McJohn, Stephen: Against Progress: Fundamental IP Values in Changing Technological Times. 58(2) New England Law Review (2024) 189-211.
Mezei Kitti: A mesterséges intelligencia jogi szabályozásának aktuális kérdései az Európai Unióban. In Medias Res, 2023/1., 53-70.
https://doi.org/10.59851/imr.12.1.4
Mezei Péter: A fájlcsere dilemma - a perek lassúak, az internet gyors. Budapest, HVG-ORAC, 2012.
Mezei Péter: Szöveg- és adatbányászat és generatív mesterséges intelligencia. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 98-112.
https://doi.org/10.35406/MI.2023.2.75
Mezei Péter: Új általános szerzői jogi kivétel a láthatáron? Pastiche az Európai Bíróság előtt. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/3., 68-99.
Mezei, Péter: The Multi-layered Regulation of Rights Reservation (Opt-Out) under EU Copyright Law and the AI Act - For the Benefit of Whom? SSRN, 2025.
http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.5064018
Mittal, Sakshi: Digital Copyright and Trademark Issues in the Era of Artificial Intelligence. 6(2) International Journal of Law Management & Humanities (2023) 3245-3255.
Moldawer, Mira: The Shadow of the Law versus a Law with No Shadow: Pride and Prejudice in Exchange for Generative AI Authorship. 14(2) Seattle Journal of Technology, Environmental & Innovation Law (2024) 1-49.
Myers, Gary: Artificial Intelligence and Transformative Use after Warhol. 81(1) Washington and Lee Law Review Online (2023) 1-29.
Myers, Gary: The Future Is Now: Copyright Protection for Works Created by Artificial Intelligence. 102 Texas Law Review Online (2023) 8-29.
Necz Dániel: A mesterséges intelligencia hatása a szerzői jogra. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2018/6., 51-76.
O'Callaghan, Catherine: Can Output Produced Autonomously by AI Systems Enjoy Copyright Protection, and Should It? An Analysis of the Current Legal Position and the Search for the Way Forward. 55(4) Cornell International Law Journal (2022) 305-350.
Olimid, Anca P. - Georgescu, Catalina M. - Olimid, Daniel A.: Legal Analysis of EU Artificial Intelligence Act: Insights from Personal Data Governance and Health Policy. 7(4) Access to Justice in Eastern Europe (2024) 120-142.
https://doi.org/10.33327/AJEE-18-7.4-a000103
Opolska, Natalia - Solomon, Anna: Intellectual Property Rights to Objects Created by Artificial Intelligence. Csaszopisz Kijivszkogo universzitetu prava, 2021/3., 207-212.
Pasquale, Frank - Sun, Haochen: Consent and Compensation: Resolving Generative AI's Copyright Crisis. 110 Virginia Law Review Online (2024) 207-247.
https://doi.org/10.2139/ssrn.4826695
Patel, Dylan Jignesh: Authored by Artificial Intelligence: An Analysis of AI Use in Copyright. 47(2) American Journal of Trial Advocacy (2024) 419-434.
Pereira, Isaac S.: Exploring How Domestic Law Might Evolve to Deal with Copyright Concerning Creative Works That Are Generated by an Artificial Intelligence Computer Program. 2 City Law Review (2020) 68-78.
- 128/129 -
Perlman, Andrew: The Implications of ChatGPT for Legal Services and Society. 30(1) Michigan Technology Law Review (2023), Art. 4.
https://doi.org/10.36645/mtlr.30.1.implications
Peukert, Alexander - Castets-Renard, Céline: Code of Practice for General-Purpose AI Models - Copyright Chapter. Strasbourg, Európai Unió, 2025.
Pogácsás, Anett: One Hundred Years of International Copyright. In Hungarian Yearbook on International Law and European Law 2022. Hague, Nomos, 2022, 246-259.
https://doi.org/10.5553/HYIEL/266627012022010001015
Pogácsás Anett: A plágium új jelentésrétege? A "társszerzőség" útjai és megítélése a mesterséges intelligencia vonatkozásában. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 139-168. https://doi.org/10.59851/imr.12.1.1
Rallabhandi, Kavya: The Copyright Authorship Conundrum for Works Generated by Artificial Intelligence: A Proposal for Standardized International Guidelines in the WIPO Copyright Treaty. 54(2) George Washington International Law Review (2023) 311-348.
Rosen, Dan: A Common Law for the Ages of Intellectual Property. 38(5) University of Miami Law Review (1984) 769-828.
Senftleben, Martin: Win-Win: How to Remove Copyright Obstacles to AI Training While Ensuring Author Remuneration (and Why the European AI Act Fails to Do the Magic). 100(1) Chicago-Kent Law Review (2025) 7-56.
http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4964460
Senftleben, Martin - Margoni, Thomas - Antal, Daniel - Bodó, Balázs - van Gompel, Stef - Handke, Christian - Kretschmer, Martin - Poort, Joost - Quintais, João - Schwemer, Sebastian: Ensuring the Visibility and Accessibility of European Creative Content on the World Market: The Need for Copyright Data Improvement in the Light of New Technologies and the Opportunity Arising from Article 17 of the CDSM Directive. 13(1) Journal of Intellectual Property, Information Technology and Electronic Commerce Law (2022) 67-86.
https://doi.org/10.2139/ssrn.3785272
Shtefan, Anna: Creations of Artificial Intelligence: In Search of the Legal Protection Regime. 14(1) Journal of Intellectual Property, Information Technology and Electronic Commerce Law (2023) 95-107.
Silverman, David: Burying the Black Box: AI Image Generation Platforms as Artists' Tools in the Age of Google v. Oracle. 76(1) Federal Communications Law Journal (2023) 115-142.
Somkutas Péter: Kérdések és válaszok - a mesterséges intelligenciáról jogászoknak. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 7-22.
Sravani, Immidisetty N. R. - Venkat, Kurella: AI-Produced Works and the Subject of Copyright - Its Legal Position. 5(2) Indian Journal of Law and Legal Research (2023) 1-10.
Sulyok Ádám Miklós: Utómunkák a generált tartalmakon. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 124-138.
Sun, Haochen: Redesigning Copyright Protection in the Era of Artificial Intelligence. 107(3) Iowa Law Review (2022) 1213-1252.
- 129/130 -
Szakács Lilla Fanni: Átformálja-e a formatervezésiminta-oltalom világát a mesterséges intelligencia? Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 47-64.
Tóth András: A mesterséges intelligencia versenyjogi vonatkozásai. Iustum Aequum Salutare, 2025/2., 75-89.
https://doi.org/10.69695/ias.2025.2.05
Ujhelyi Dávid: A paródiakivétel szükségessége és lehetséges keretrendszere a hazai szerzői jogban. Budapest, Ludovika, 2021.
Ujhelyi, Dávid: The Long Road to Parody Exception in Hungarian Copyright Law - An Explorer's Log. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2022/2., 44-108.
Vogel, Miriam - Chertoff, Michael - Wiley, Jim - Kahn, Rebecca: Is Your Use of AI Violating the Law? An Overview of the Current Legal Landscape. 26(4) New York University Journal of Legislation and Public Policy (2024) 1029-1126.
Wang, Faye F.: Copyright Protection for AI-Generated Works: Solutions to Further Challenges from Generative AI. 5(1) Amicus Curiæ (2023) 88-103.
https://doi.org/10.14296/ac.v5i1.5663
Weldon, Marcia N. - Thomas, Gabrielle - Skidmore, Lauren: Establishing a Future-Proof Framework for AI Regulation: Balancing Ethics, Transparency, and Innovation. 25(2) Transactions: The Tennessee Journal of Business Law (2024) 253-416.
Wills, Kathleen: AI Around the World: Intellectual Property Law Considerations and Beyond. 102(2) Journal of the Patent and Trademark Office Society (2022) 186-202.
Yuen, Wong P.: Rights for AIs: A Possible Solution to Accountability for Autonomous Artificial Intelligence Systems. 17 Hong Kong Journal of Legal Studies (2023) 115-146.
Zipper, Tzipi: Mind over Matter: Addressing Challenges of Computer-Generated Works under Copyright Law. 22(2) Wake Forest Journal of Business and Intellectual Property Law (2022) 129-241.
Živković, Antonije D.: Computer Programs Legal Protection Framework with Special Reference to Artificial Intelligence ChatGPT. 68(3) Strani pravni život (2024) 317-338.
https://doi.org/10.56461/SPZ_24301KJ
Zur, Idan: New Ownership Hierarchy for AI Creations. 64(3) IDEA: The Law Review of the Franklin Pierce Center for Intellectual Property (2024) 563-677. ■
JEGYZETEK
[1] Timothy L. Butler: Can a Computer Be an Author - Copyright Aspects of Artificial Intelligence. 4(4) Journal of Communications and Entertainment Law (1981-1982) 747.
[2] Gyertyánfy Péter: A mesterséges intelligencia hatályos szerzői jogi törvényünk szerint. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 34.
[3] Lásd Franca Klaver: The Legal Problems of Video-Cassettes and Audio-Visual Discs. 23(3) Bulletin of the Copyright Society of the U.S.A. (1976) 152-185.
[4] Lásd Lewis A. Kaplan: Copyright and the Internet. 22(1) Temple Environmental Law & Technology Journal (2003) 1-14.
[5] Lásd Mezei Péter: A fájlcsere dilemma - a perek lassúak, az internet gyors. Budapest, HVG-ORAC, 2012.
[6] Lásd Martin Senftleben et al.: Ensuring the Visibility and Accessibility of European Creative Content on the World Market: The Need for Copyright Data Improvement in the Light of New Technologies and the Opportunity Arising from Article 17 of the CDSM Directive. 13(1) Journal of Intellectual Property, Information Technology and Electronic Commerce Law (2022), https://doi.org/10.2139/ssrn.3785272, 67-86.
[7] A ChatGPT szolgálatás először 2022. november 30-án vált elérhetővé. Andrew Perlman: The Implications of ChatGPT for Legal Services and Society. 30(1) Michigan Technology Law Review (2023), https://doi.org/10.36645/mtlr.30.1.implications, 2.
[8] Kavya Rallabhandi: The Copyright Authorship Conundrum for Works Generated by Artificial Intelligence: A Proposal for Standardized International Guidelines in the WIPO Copyright Treaty. 54(2) George Washington International Law Review (2023) 312.
[9] Fallon Jones: Tune in or Tune out: AI Developments Urges Federal Proposal for Voice Protection in Right of Publicity. (28) University of Denver Sports and Entertainment Law Journal (2024), https://doi.org/10.2139/ssrn.4686869, 40.
[10] Harry Potter - North Korea Wizard (Official Music Video), https://bit.ly/4pJWKbl.
[11] Lásd például artlist.io és beatoven.ai.
[12] Yudong Chen: The Legality of Artificial Intelligence's Unauthorized Use of Copyrighted Materials under China and U.S. Law. 63(2) IDEA: The Law Review of the Franklin Pierce Center for Intellectual Property (2023) 250.
[13] Vannak, akik találóan a betanító adatkészlet egyszerű kérődzésének nevezik ezt a folyamatot, például Stephen McJohn: Against Progress: Fundamental IP Values in Changing Technological Times. 58(2) New England Law Review (2024) 203.
[14] Grad-Gyenge Anikó: A mesterséges intelligencia által generált tartalmak értelmezésének lehetőségei a szerzői jog útján. Magyar Jog, 2023/6., 337.
[15] Faye F. Wang: Copyright Protection for AI-Generated Works: Solutions to Further Challenges from Generative AI. 5(1) Amicus Curiæ (2023), https://doi.org/10.14296/ac.v5i1.5663, 93.
[16] Önmagában a művek és más védett tartalmak helyettesítése versenyjogi szempontból nem feltétlenül jelent problémát, azonban az emberi szerző kiszorítása tisztességtelen versenyelőny révén annak tekintendő.
[17] Study on the economic impact of Generative AI in the Music and Audiovisual industries. CISAC, 2024. november, https://bit.ly/4oqhJid, 67.
[18] Christophe Geiger - Elena Izyumenko: Copyright on the Human Rights' Trial: Redefining the Boundaries of Exclusivity Through Freedom of Expression. 45(3) International Review of Intellectual Property and Competition Law (2014), https://doi.org/10.1007/s40319-014-0181-3, 326-339.
[19] Dávid Ujhelyi: The Long Road to Parody Exception in Hungarian Copyright Law - An Explorer's Log. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2022/2., 45.
[20] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról.
[21] Jókúti András: Mesterséges feltalálók és intelligens találmányok: az MI és a szabadalmi jog fejlődési irányai. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 23.
[22] Shr-Shian Chen: The Dawn of AI Generated Contents: Revisiting Compulsory Mediation and IP Disputes Resolution. 16(2) Contemporary Asia Arbitration Journal (2023) 309.
[23] Lásd például Butler i. m. (1. lj.) 740.; Dan Rosen: A Common Law for the Ages of Intellectual Property. 38(5) University of Miami Law Review (1984); Necz Dániel: A mesterséges intelligencia hatása a szerzői jogra. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2018/6., 51-76.
[24] Natalia Opolska - Anna Solomon: Intellectual Property Rights to Objects Created by Artificial Intelligence. Csaszopisz Kijivszkogo universzitetu prava, 2021/3., 207.
[25] Lásd Carys J. Craig: Technological Neutrality: Recalibrating Copyright in the Information Age. 17(2) Theoretical Inquiries in Law (2016), https://doi.org/10.1515/til-2016-0022, 601-632.
[26] Grad-Gyenge i. m. (14. lj.) 340.
[27] A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (The Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, TRIPS megállapodás), Magyarországon kihirdette az 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről.
[28] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről (szoftver irányelv).
[29] Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (adatbázis irányelv).
[30] Berne Convention for the Protection of Literary and Artistic Works, 1886/1979. Magyarországon kihirdette az 1975. évi 4. törvényerejű rendelet az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló 1886. szeptember 9-i Berni Egyezmény Párizsban, az 1971. évi július hó 24. napján felülvizsgált szövegének kihirdetéséről.
[31] Victoria E. Amos: Man v. Machine: How AI is Testing the Legal Notion of Copyright. Southampton Student Law Review, No. 14, (2024) 145.
[32] Vö. Agnes Augustian: Authorship of AI-Generated Works: An Analytical Study. 4(6) Indian Journal of Law and Legal Research (2022-2023) 6.
[33] Victor H. Lantyer: Granting Legal Personality to Artificial Intelligences in Brazil's Legal Context: A Possible Solution to the Copyright Limbo. 31(2) University of Miami International and Comparative Law Review (2024) 315.
[34] Haochen Sun: Redesigning Copyright Protection in the Era of Artificial Intelligence. 107(3) Iowa Law Review (2022) 1226.
[35] Zhe Dai - Banggui Jin: The Copyright Protection of AI-Generated Works under Chinese Law. 13(2) Juridical Tribune (2023), https://doi.org/10.24818/TBJ/2023/13/2.05, 253.
[36] Gyertyánfy Péter: A hollywoodi takácsok és a szerzői jog. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 225.
[37] Pogácsás Anett: A plágium új jelentésrétege? A "társszerzőség" útjai és megítélése a mesterséges intelligencia vonatkozásában. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., https://doi.org/10.59851/imr.12.1.1, 139.
[38] Az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről (védelmi idő irányelv).
[39] Catherine O'Callaghan: Can Output Produced Autonomously by AI Systems Enjoy Copyright Protection, and Should It? An Analysis of the Current Legal Position and the Search for the Way Forward. 55(4) Cornell International Law Journal (2022) 327.
[40] C-5/08 Infopaq International [45].
[41] C-145/10 Painer [87].
[42] C-604/10 Football Dataco és társai [38].
[43] C-683/17 Cofemel [30]; lásd még Szakács Lilla Fanni: Átformálja-e a formatervezésiminta-oltalom világát a mesterséges intelligencia? Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 57.
[44] Szjt. 1. § (1) bekezdés, 1. § (3) bekezdés és 4. § (1) bekezdés.
[45] Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez. Wolters Kluwer, elektronikus Jogtár, lásd az Szjt. 4. §-ához fűzött indokolást.
[46] Matt Blaszczyk: Impossibility of Emergent Works' Protection in U.S. and EU Copyright Law. 25(1) North Carolina Journal of Law & Technology (2023) 32.
[47] Idan Zur: New Ownership Hierarchy for AI Creations. 64(3) IDEA: The Law Review of the Franklin Pierce Center for Intellectual Property (2024) 655.
[48] Blaszczyk i. m. (46. lj.) 39.
[49] Thomas F. Greene: Artificial Intelligence and Copyright: Why the United States Should Grant Full Copyright Protection to Works Produced Using Artificial Intelligence. 64(3) IDEA: The Law Review of the Franklin Pierce Center for Intellectual Property (2024) 836.
[50] Augustian i. m. (32. lj.) 8.; vö. Tzipi Zipper: Mind over Matter: Addressing Challenges of Computer-Generated Works under Copyright Law. 22(2) Wake Forest Journal of Business and Intellectual Property Law, (2022) 198.
[51] Csősz Gergely: Áttekintés a generatív mesterséges intelligenciák szerzői jogi kérdéseiről. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2023/2., 64.
[52] Wang i. m. (15. lj.) 89.
[53] Somkutas Péter: Kérdések és válaszok - a mesterséges intelligenciáról jogászoknak. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 11.
[54] Grad-Gyenge i. m. (14. lj.) 343.
[55] Mezei Péter: Szöveg- és adatbányászat és generatív mesterséges intelligencia. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., https://doi.org/10.35406/MI.2023.2.75, 103.
[56] Gyertyánfy i. m. (36. lj.) 224.
[57] Miriam Vogel et al.: Is Your Use of AI Violating the Law? An Overview of the Current Legal Landscape. 26(4) New York University Journal of Legislation and Public Policy (2024) 1081.
[58] Copyright Registration Guidance: Works Containing Material Generated by Artificial Intelligence. Federal Register, Vol. 88, No. 51 (2023) 16192-3.
[59] Thaler v. Perlmutter, Case 1:22-cv-01564-BAH (D.D.C., 2023. augusztus 18.); lásd még Sulyok Ádám Miklós: Utómunkák a generált tartalmakon. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5, 132.; Blaszczyk i. m. (46. lj.) 50.
[60] Jason Allen v. Perlmutter, Case 1:24-cv-02665-SKC-KAS (2024. szeptember 26.); lásd még Csősz i. m. (51. lj.) 65.
[61] Zarya of the Dawn (Registration # VAu001480196) (2023), https://bit.ly/4rvvu25, lásd még Sulyok i. m. (59. lj.) 134.
[62] Dai-Jin i. m. (35. lj.) 253.
[63] Tencent Company v. Yingxun Company, Case No. Y0305MC No. 14010 (2019. december 21.); lásd még Dai-Jin i. m. (35. lj.) 248.; Rallabhandi i. m. (8. lj.) 335.; Greene i. m. (49. lj.) 836.
[64] Li v. Liu, 2023 Jing 0491 Min Chu, No. 11279 (2023. november 27.); lásd még Csősz Gergely: A prompt szerepe az alkotásban. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 117.
[65] AI Guide a média- és marketingkommunikációs szakma számára, https://bit.ly/48wvOoi, 65.
[66] Allison Dang: How International Precedence Can Inform Future U.S. Copyright Law Applications to Generative AI. 5(2) Notre Dame Journal on Emerging Technologies (2024) 213.
[67] Andrew Ahrenstein: AI Generated Art and the Gap in Copyright Law. 15(2) American University Intellectual Property Brief (2024) 26.; Gyertyánfy i. m. (2. lj.) 45.
[68] Isaac S. Pereira: Exploring How Domestic Law Might Evolve to Deal with Copyright Concerning Creative Works That Are Generated by an Artificial Intelligence Computer Program. 2 City Law Review (2020) 75.; Zur i. m. (47. lj.) 656.
[69] Section 9(3) of UK's Copyright, Designs and Patents Act 1988; lásd még O'Callaghan i. m. (39. lj.) 331.; Liubov Maidanyk: Artificial Intelligence and Sui Generis Right: A Perspective for Copyright in Ukraine? 3(11) Access to Justice in Eastern Europe (2021), https://doi.org/10.33327/AJEE-18-4.3-n000076, 150.
[70] Wang i. m. (15. lj.) 93.; Marta Duque Lizarralde - Christofer Meinecke: Authorless AI-Assisted Productions: Recent Developments Impacting Their Protection in the European Union. 14(1) Journal of Intellectual Property, Information Technology and Electronic Commerce Law (2023) 91.
[71] Dennis Crouch: Using Intellectual Property to Regulate Artificial Intelligence. 89(3) Missouri Law Review (2024), https://doi.org/10.2139/ssrn.5014647, 821.
[72] Csősz i. m. (51. lj.) 76.; Ficsor Mihály: A WIPO válaszára várva - mesterséges intelligencia és a nemzetközi szerzői jog. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 203.
[73] Gary Myers: Artificial Intelligence and Transformative Use after Warhol. 81(1) Washington and Lee Law Review Online (2023) 26.
[74] Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (InfoSoc irányelv).
[75] A teszt megjelenik a BUE 9. cikk 2. bekezdésében, a TRIPS megállapodás 13. cikkében, a WIPO Copyright Treaty 10. cikk 1. bekezdésében és a WIPO Performances and Phonograms Treaty 16. cikk 2. bekezdésében. A szoftverirányelv és az adatbázis-irányelv 6. cikk (3) bekezdése ugyancsak tartalmazza a tesztet, csakúgy, mint az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (bérletirányelv) 10. cikk (3) bekezdés.
[76] Lásd még Richard Arnold - Eleonora Rosati: Are National Courts the Addressees of the InfoSoc Three-Step Test? 10(10) Journal of Intellectual Property Law & Practice (2015), https://doi.org/10.1093/jiplp/jpv138, 741-749.
[77] Mezei i. m. (55. lj.) 104.; Ficsor i. m. (72. lj.) 204.
[78] Serena C. Lightstone: Train or Restrain? Using International Perspectives to Inform the American Fair Use Analysis of Copyright in Generative Artificial Intelligence Training. 44(3) Northwestern Journal of International Law & Business (2024) 477.
[79] Mohd S. A. Latif - Nazura A. Manap - Nabeel M. Althabhawi: Proposal for Copyright Compensation for Artificial Intelligence (AI) Data Training for Malaysia. 32(2) IIUM Law Journal (2024), https://doi.org/10.31436/iiumlj.v32i2.978, 180.
[80] Javaslat. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a digitális egységes piacon a szerzői jogról, COM/2016/0593 final - 2016/0280 (COD).
[81] Ficsor i. m. (72. lj.) 209.
[83] Dorian Chang: AI Regulation for the AI Revolution. Singapore Comparative Law Review (2023) 135.
[84] Külön köszönet illeti Csősz Gergelyt, amiért e kettősségre felhívta a figyelmemet, és a kapcsolódó kutatást forrásokkal is segítette.
[85] The Development of Generative Artificial Intelligence form Copyright Perspective. Study, TB-01-25-001-EN-N, EUIPO, 2025, https://bit.ly/3Kob4ay, 128.
[86] Copyright and Artificial Intelligence. Part 3: Generative AI Training. Report of the Register of Copyrights, Pre-publication version. United States Copyright Office, 2025, https://bit.ly/4ov2iW8, 27.
[87] Tóth András: A mesterséges intelligencia versenyjogi vonatkozásai. Iustum Aequum Salutare, 2025/2., https://doi.org/10.69695/ias.2025.2.05, 82.
[88] C-250/25 Like Company.
[89] Uo.
[90] Fővárosi Ítélőtábla Pf.20353/2024/6.
[91] Az uniós esetjog további elemzését lásd Péter Mezei: The Multi-layered Regulation of Rights Reservation (Opt-Out) under EU Copyright Law and the AI Act - For the Benefit of Whom? SSRN, 2025, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.5064018.
[92] Faludi Gábor: A generatív mesterséges intelligencia (MI) és a szerzői jog, kitekintéssel egyes nemzetközi és uniós közös jogkezelő ernyőszervezetek álláspontjára. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 94.
[93] Gyertyánfy i. m. (2. lj.) 41.; Faludi i. m. (92. lj.) 93.
[94] Mezei i. m. (55. lj.) 108.
[95] Alexander Peukert - Céline Castets-Renard: Code of Practice for General-Purpose AI Models - Copyright Chapter. Strasbourg, Európai Unió, 2025, https://bit.ly/48Ufsq7.
[96] Gyertyánfy i. m. (2. lj.) 42.
[97] Dang i. m. (66. lj) 209.
[98] Bartz v. Anthropic PBC, No. 24-cv-5417 (N.D. Cal. June 23, 2025), Dkt. No. 231.
[99] Richard Kadrey et al. v. Metal Platforms, Inc., Case No. 23-cv-03417-VC, Dkt. Nos 482, 501.
[100] David Silverman: Burying the Black Box: AI Image Generation Platforms as Artists' Tools in the Age of Google v. Oracle. 76(1) Federal Communications Law Journal (2023) 118.; Myers i. m. (73. lj.) 2.; Ahrenstein i. m. (67. lj.) 33.; Lightstone i. m. (78. lj.) 482-500.; Chen i. m. (12. lj.) 261.
[101] Nicoletta Gasparis: Drake or Droid? AI-Generated Music and the Legal Challenges in Safeguarding Artist Rights. 52(4) Hofstra Law Review (2024) 985.
[102] Ficsor i. m. (72. lj.) 205.
[103] Lásd még Ujhelyi i. m. (19. lj.); Ujhelyi Dávid: A paródiakivétel szükségessége és lehetséges keretrendszere a hazai szerzői jogban. Budapest, Ludovika, 2021; Lindsey Joost: The Place for Illusions: Deepfake Technology and the Challenges of Regulating Unreality. 33(2) University of Florida Journal of Law and Public Policy (2023) 321., 325.
[104] C-201/13 Deckmyn és Vrijheidsfonds [36].
[105] C-590/23 Pelham, előzetes döntés iránti kérelem.
[106] Yatin Arora: Music Sampling and Copyright: Are the Courts Hung up on Restricting Creativity? 25 Trinity College Law Review (2022) 185.
[107] Mezei Péter: Új általános szerzői jogi kivétel a láthatáron? Pastiche az Európai Bíróság előtt. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/3., 68-99.
[108] Derek E. Bambauer - Mihai Surdeanu: Authorbots. 3(3) Journal of Free Speech Law (2023) 380.
[109] Főtanácsnoki indítvány a C-590/23 Pelham-ügyben [133].
[110] Gasparis i. m. (101. lj.) 987.
[111] Grad-Gyenge i. m. (14. lj.) 345.
[112] Studio Ghibli Memes: 42 Memes Ghiblified by ChatGPT. Thunder Gundeon, 2025. március 30., https://bit.ly/3XtD67s.
[113] Greg Evans: Hayao Miyazaki's "Disgusted" Thoughts on AI Resurface Following Studio Ghibli Trend. Independent, 2025. március 28., https://bit.ly/4iyf0Ch.
[114] Grad-Gyenge Anikó: A (mesterséges) intelligencia és a stílus a szerzői jogban. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 168.
[115] Mira Moldawer: The Shadow of the Law versus a Law with No Shadow: Pride and Prejudice in Exchange for Generative AI Authorship. 14(2) Seattle Journal of Technology, Environmental & Innovation Law (2024) 45.
[116] Edward Lee: Prompting Progress: Authorship in the Age of AI. 76(5) Florida Law Review (2024) 1505., 1578-1579.
[117] Rallabhandi i. m. (8. lj.) 343.
[118] Zipper i. m. (50. lj.) 231-232.
[119] Gyertyánfy i. m. (36. lj.) 224-225.
[120] Lizarralde-Meinecke i. m. (70. lj.) 92.
[121] Gyertyánfy i. m. (36. lj.) 225.
[122] Mauritz Kop: Public Property from the Machine. In Péter Mezei - Hannibal Travis - Anett Pogácsás (szerk.): Harmonizing Intellectual Property Law for a Trans-Atlantic Knowledge Economy. Leiden-Boston, Brill - Martinus Nijhoff, 2024, https://doi.org/10.1163/9789004686212_013, 277-280.
[123] Laetitia Coguic: Forward Thinking or Right on Time? A Proposal to Recognize Authorship and Inventorship to Artificial Intelligence. 8(3) Indonesian Journal of International & Comparative Law (2021) 236.
[124] Moldawer i. m. (115. lj.) 7.
[125] Sun i. m. (34. lj.) 1233.
[126] Augustian i. m. (32. lj.) 8.
[127] Lásd Szjt. 30. §.
[128] Lásd még Augustian i. m. (32. lj.) 9.
[129] Butler i. m. (1. lj.) 740.
[130] Coguic i. m. (123. lj.) 237.
[131] Lantyer i. m. (33. lj.) 326.
[132] Wong P. Yuen: Rights for AIs: A Possible Solution to Accountability for Autonomous Artificial Intelligence Systems. 17 Hong Kong Journal of Legal Studies (2023) 119.
[133] Zur i. m. (47. lj.) 655.; Zipper i. m. (50. lj.) 232.; Immidisetty N. R. Sravani - Kurella Venkat: AI-Produced Works and the Subject of Copyright - Its Legal Position. 5(2) Indian Journal of Law and Legal Research (2023) 8.
[134] O'Callaghan i. m. (39. lj.) 341.
[135] Wang i. m. (15. lj.) 91.
[136] Gary Myers: The Future Is Now: Copyright Protection for Works Created by Artificial Intelligence. 102 Texas Law Review Online (2023) 26.
[137] A tervezet szövege: https://bit.ly/4pfsJjI.
[138] Dávid Ujhelyi: Spain's Proposal for Extended Collective Licensing in AI Development. Central European Lawyers Initiative, 2025. január 24., https://bit.ly/3KACeei.
[139] Ficsor i. m. (72. lj.) 211-212.; Wang i. m. (15. lj.) 98.
[140] Policy questionnaire regarding lessons learned on Article 15 of the CDSM Directive and on fostering a well-functioning framework for licensing in the age of AI. Council of the European Union, 10827/25, 2025. június 27., https://bit.ly/4iyfvfD.
[141] Policy questionnaire on the Challenges facing Collective Management Organizations in the EU Member States - Presidency final summary of the Member States' and stakeholders' contributions. Council of the European Union, 10355/1/25, REV 1, https://bit.ly/48BD9Df, 4-9.
[142] Latif-Manap-Althabhawi i. m. (79. lj.) 171-172.
[143] Faludi i. m. (92. lj.) 90.; lásd InfoSoc. irányelv 4. cikk (2) bekezdés b) pont.
[144] Faludi i. m. (92. lj.) 173.; Christophe Geiger - Vincenzo Iaia: The Forgotten Creator: Towards a Statutory Remuneration Right for Machine Learning of Generative AI. 52 Computer Law & Security Review (2024), https://doi.org/10.1016/j.clsr.2023.105925, 3. fejezet.
[145] Frank Pasquale - Haochen Sun: Consent and Compensation: Resolving Generative AI's Copyright Crisis. 110 Virginia Law Review Online (2024), https://doi.org/10.2139/ssrn.4826695, 220., 230.
[146] Policy questionnaire on the relationship between generative artificial intelligence and copyright and related rights. Council of the European Union, 11575/24, 2024. június 27., https://bit.ly/3XxBJ7O.
[147] Council of the European Union: Policy questionnaire on the relationship between generative artificial intelligence and copyright and related rights - Revised Presidency summary of the Member States contributions', 16710/1/24 REV 1, 20 December 2024, 13, https://bit.ly/3KpdmpW, 23.
[148] Martin Senftleben: Win-Win: How to Remove Copyright Obstacles to AI Training While Ensuring Author Remuneration (and Why the European AI Act Fails to Do the Magic). 100(1) Chicago-Kent Law Review (2025) http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4964460, 23.
[149] Lásd még Kiss Zoltán Károly: A műgyűjtemény és műkereskedelem jogi szabályrendszere. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2018/1., 57-58.
[150] Mesterséges intelligencia a zeneiparban - díjazzuk? Dalszerző, 2024. november 19., https://bit.ly/48hkePh.
[151] Gyertyánfy i. m. (45. lj.). Lásd az Szjt. 100. §-ához fűzött indokolást; Kiss Tibor: A követő jog. Egy jogintézmény múltja, jelene és jövője a magyar szerzői jogban. Miskolci Jogi Szemle, 2007/1., 52.
[152] Lásd Antonije D. Živković: Computer Programs Legal Protection Framework with Special Reference to Artificial Intelligence ChatGPT. 68(3) Strani pravni život (2024), https://doi.org/10.56461/SPZ_24301KJ, 317-388.; Sakshi Mittal: Digital Copyright and Trademark Issues in the Era of Artificial Intelligence. 6(2) International Journal of Law Management & Humanities (2023) 3251.
[153] Sun i. m. (34. lj.) 1236.
[154] Ficsor i. m. (72. lj.) 205.; Yuen i. m. (132. lj.) 119., 131.; Augustian (32. lj.) 10.; Živković i. m. (152. lj.) 336.
[155] Michalina Kowala: Collective Work as an Inspiration for Legal Qualification of Computer-Generated Works - Comparative Analysis of the Institution from Polish and French Copyright Law Perspective. 45(2) Review of European and Comparative Law (2021), https://doi.org/10.31743/recl.10651, 53.
[156] Zur i. m. (47. lj.) 668.
[157] Sun i. m. (34. lj.) 1237-1247.
[158] Anna Shtefan: Creations of Artificial Intelligence: In Search of the Legal Protection Regime. 14(1) Journal of Intellectual Property, Information Technology and Electronic Commerce Law (2023) 104-107.
[159] O'Callaghan i. m. (39. lj.) 349.
[160] Lásd 147. lj. 18.
[161] Lizarralde-Meinecke i. m. (70. lj.) 93.; Shtefan i. m. (158. lj.) 105.
[162] Maidanyk i. m. (69. lj.) 150-151.
[163] Zakon Ukrajini vid 01.12.2022 p. No 2811-IX "Pro avtorszke pravo i szumizsni prava". Angol nyelven lásd https://bit.ly/48s8qZe.
[164] Anca P. Olimid - Catalina M. Georgescu - Daniel A. Olimid: Legal Analysis of EU Artificial Intelligence Act: Insights from Personal Data Governance and Health Policy. 7(4) Access to Justice in Eastern Europe (2024), https://doi.org/10.33327/AJEE-18-7.4-a000103, 133-134.
[165] Vaughn Gendron: A New Frontier: The Music Industry's Struggle against Generative AI. 33(1) University of Miami Business Law Review (2024) 177.
[166] Lásd Mezei Kitti: A mesterséges intelligencia jogi szabályozásának aktuális kérdései az Európai Unióban. In Medias Res, 2023/1., https://doi.org/10.59851/imr.12.1.4, 60.
[167] David Linke: AI Training Data: Between Holy Grail and Forbidden Fruit. In Mezei-Travis-Pogácsás i. m. (122. lj.) 300-301.
[168] Lightstone i. m. (78. lj.) 479.
[169] Békés Gergely - Grad-Gyenge Anikó - Horváth Péter: Művészet a platformokon - a generatív mesterséges intelligencia elterjedésének hatása a szerzőkre, az előadóművészekre és a művészetoktatásra az AI Act tükrében. Online platformok, 2025, https://bit.ly/4oD83kF, 31-32.
[170] Kathleen Wills: AI Around the World: Intellectual Property Law Considerations and Beyond. 102(2) Journal of the Patent and Trademark Office Society (2022) 199-200.
[171] Lásd még Anett Pogácsás: One Hundred Years of International Copyright. In Hungarian Yearbook on International Law and European Law 2022. Hague, Nomos, 2022, https://doi.org/10.5553/HYIEL/266627012022010001015, 246-259.
[172] Ficsor i. m. (72. lj.) 218.; Rallabhandi i. m. (8. lj.) 312-328.
[173] Lásd 147. lj. 5., 9.
[174] Gianluca Campus: Artificial Intelligence and Copyright: The Italian AI Law Proposal. Kluwer Copyright, 2024. május 28., https://bit.ly/4pfBLNE.
[175] Alain Duflot: Artificial Intelligence in the French Law of 2024. 5(1) Legal Issues in the Digital Age (2024), https://doi.org/10.17323/2713-2749.2024.1.37.56, 52-53. Kevin Bercimuelle-Chamot: French Copyright Framework for Artificial Intelligence: A Half-Hearted Attempt. The IPKat, 2023. október 16., https://bit.ly/48e90Lm.
[176] Kevin Bercimuelle-Chamot: New French draft law on AI: Generated or Not Generated, That Is the Question. The IPKat, 2024. december 13., https://bit.ly/4pEAJuy.
[177] Moldawer i. m. (115. lj.) 6.; Chang i. m. (83. lj.) 135.; Yuen i. m. (132. lj.) 117. Mohammad B. Hossain - Mahadi H. Miraz - Abba Ya'u: From Legality to Responsibility: Charting the Course for AI Regulation in Malaysia. 32(1) IIUM Law Journal (2024), https://doi.org/10.31436/iiumlj.v32i1.927, 406.
[178] Anushka Dwivedi: Convergence of Artificial Intelligence with IP Laws. 3(2) Jus Corpus Law Journal (2022) 789.
[179] Dylan Jignesh Patel: Authored by Artificial Intelligence: An Analysis of AI Use in Copyright. 47(2) American Journal of Trial Advocacy (2024) 423.
[180] Marcia N. Weldon - Gabrielle Thomas - Lauren Skidmore: Establishing a Future-Proof Framework for AI Regulation: Balancing Ethics, Transparency, and Innovation. 25(2) Transactions: The Tennessee Journal of Business Law (2024) 345.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző szellemi tulajdonjogi vezető, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; adjunktus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar. A jelen tanulmányban kifejtett gondolatok a szerző saját véleményét tükrözik, nem azonosak az említett intézmények álláspontjával.
Visszaugrás
