Az alábbi tanulmány a Ptk. koncepció Magyar Közlönyben közzétett szövegét1 alapul véve elsődlegesen azt vizsgálja, hogy szükség van-e a Ptk.-ban a licencia szerződések közös szabályaira. Emellett felidézi az említett koncepciónak a szellemi alkotá-sokhoz2 fűződő jogok szabályozásának korszerűsítésére irányuló elemeihez korábban tett, az Igazságügyi Minisztériumhoz eljuttatott észrevételeket,3 amelyek a dolgozatba a szerződési elemzés háttereként beépülnek.
Az általános vizsgálat céljából ki kell emelni a koncepcióból néhány olyan általános elemet, amelyek a megíráshoz iránytűként szolgálnak.
"Az 1990-es rendszerváltozás a magánjogi változások területén olyan módosulásokat eredményezett, amelyek jogi rendezése átfogó, egy novelláris módosítás kereteit meghaladó új törvény megalkotását teszik szükségessé" (Koncepció A. 3. o.)
"A koncepció nem foglalkozik a Ptk.-nak azokkal a rendelkezéseivel, amelyek (...) nem szorulnak változtatásra, mert jellegüknél fogva megfelelnek a piacgazdaság követelményeinek." (Koncepció A. I.2. 4., 5. o.).
"A leendő Kódex nem lehet csak a hatályos jogot konzerváló törvénymű, de éppúgy nem akarhat mindenáron forradalmian újítani ott, ahol az élő jog gyakorlata már tartósan bevált megoldásokat alakított ki." (Koncepció A. I.2. 4., 5. o.)
"A ma még nyitott és szakmai vitát igénylő kérdéseket a koncepció rendszerint csak felveti." (Koncepció A. I.2. 4., 5. o.)
"A koncepció nem választ kifejezett külföldi modellt (.), merít a nemzetközi jogalkotás eredményeiből, és figyelembe veszi, hogy a polgári jog reformját több területen az EU jogalkotása közvetlenül befolyásolja." (Koncepció A. I.2. 4., 5. o.).
(A kódex-jelleg előnyeiről) "Megmaradt viszont a homogén, vagy hasonló jogi módszert alkalmazó normákat koherens rendszerbe foglaló, egységes jogi terminológiára építő, a jogi normákat racionálisan rendező, a jogalkotó számára ésszerű rövidítéseket lehetővé tevő (...) törvénykönyvek iránti igény". (Koncepció A. IV. 8. o.).
"A koncepció a lehető legszélesebb körben integrálni kívánja a külön törvényekbe foglalt magánjogi szabályokat." (Koncepció A. I.2. 5. o.)
"(...) hosszabb távú sikerre azok a törvénykönyvek számíthatnak, amelyek mind a szabályozási tárgy, mind pedig a szabályozási módszer viszonylagos homogenitására épülnek. (... ) A Polgári Törvénykönyvön kívül maradó magánjogi normáknak a Kódex szubszidiárius jellegű háttér-joganyagát fogja képezni." (Koncepció A. IV. 9. o.)
(Az új Polgári Törvénykönyv) "kisugárzik valamennyi polgári jogi normával rendezett vagy rendezhető kapcsolatra, éspedig függetlenül attól, hogy az adott norma kifejezetten háttér-jogszabályként jelöli-e meg a Polgári Törvénykönyvet, vagy sem". (Koncepció A. VI. 13. o.)
"(...) a Törvénykönyv szabályozási kereteinek - például eljárási vagy igazgatási szabályok esetében - határt szab az érintett normák módszerbeli eltérése." (Koncepció A. V.l. 10. o.)
A szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat az új kódex Első Könyv V. Címében, a jelenlegi helyükkel megegyező helyen szabályozná. "A hatályos szabályozás sem rendszerbeli elhelyezését, sem az egyes rendelkezések tartalmát illetően lényegi módosítást nem igényel. A szellemi alkotásokra vonatkozó külön törvények megtartják a Kódexhez való kapcsolódásukat." (Koncepció 32. o.)
"Az alkotmányos tulajdonfogalom mind tárgyát, mind tartalmát tekintve eltér a polgári jogi tulajdonjogtól. Általában az alkotmányjogi értelmezés szélesebb (...)" (Koncepció Dologi jogi könyv Általános Kérdések I. 4., 83. o.) A koncepció nem tér ki arra - ez teljesen érthető, hiszen a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok jövőbeli szabályait a személyhez fűződő jogokat követően helyezi el - hogy az alkotmányos tulajdonvédelem a szerzői jogi és iparjogvédelmi oltalom alkotmányos alapját is jelenti, de hivatkozásunk az alkotmányos tulajdonvédelemre alapos:
"A szerzői vagyoni jogok is részesednek abból az alkotmányos védelemből, amely a 17/1992. (III. 30.) AB határozat értelmében az Alkotmánynak a tulajdonjogot oltalmazó rendelkezéseiből következik. Ezt az 1338/B/1992. AB határozat III. része a szabadalmi jogokra vonatkozóan már megállapította; nincs semmilyen indok arra, hogy a szabadalmi jogokra már elismert alkotmányos védelemből a szerzői vagyoni jogokat kizárjuk."4
"Mennyiben lehet tulajdonjog tárgya és így átruházható a szellemi alkotás (...)?" (Koncepció Dologi jogi könyv II. 2. a), 85. o.)
"A jogszavatossági szabályokat az új Ptk.-ban a hibás teljesítés általános szabályai közé kell emelni, így alkalmassá téve ezeket a normákat a forgalomképes vagyoni értékű jogok átruházására irányuló szerződések hibás teljesítésének orvoslására is." (Koncepció Kötelmi Jogi Könyv IX. fejezet 3. pont, 130. o.)
(...) "az adásvétel szabályainak megfelelő alkalmazását mondja ki a törvény a vagyoni értékkel bíró forgalomképes jogok visszterhes átruházására." A koncepció itt a szerzői és szabadalmi (és valószínűleg valamennyi iparjogvédelmi) oltalomból eredő vagyoni jogokra is gondol, de nem a felhasználási (hasznosítási) használati engedélyezésre (licencia-szerződés), ez következik a koncepció alábbi tartalmi eleméből. [Koncepció, Egyes szerződéstípusok 4. a), 144. o.]
(...) "A külön törvényekben szereplő felhasználási szerződések (licencia-szerződések) általános szabályait a jelenlegi külön törvényekből az új Ptk.-ba kell integrálni."
(...) Ennek a következők az indokai a koncepció szerint:
- "Egészében véve ezekben a szerződésekben semmi olyan különlegesség nincs, ami miatt külön törvényekben történő szabályozásuk indokolt volna.
- A Ptk.-ba integrálás során megszüntethetők a párhuzamos szabályok, és egyben kigyomlálhatók a felesleges eltérések". Kicsit korábban ezzel szemben: "az eltérések arra vezethetők vissza, hogy az egyes szellemi termékek különböző alanyi jogokat tartalmaznak.
- A nem nevesített szellemi termékekre (.) vonatkozó felhasználási szerződések szintén szilárd jogi keretek közé kerülnek."
- Az új Ptk.-ban a szellemi termékek felhasználásának engedélyezésére irányuló szerződések a használati kötelmeket követnék a szövegösszefüggés alapján valószínűleg külön fejezetben. (Koncepció, Egyes szerződéstípusok 5., 146. o., 7. 147. o.)
A tanulmány a hozzáférhető észrevételek ismeretében készült,5 és természetesen támaszkodunk a koncepció kidolgozása folyamán korábban a Polgári Jogi Kodifikáció c. folyóiratban megjelent tanulmányokra6, az ezekben kifejtett álláspontokat tekintjük a véleményalkotás szempontjából irányadónak. Az egyes észrevételekre szükség szerint térünk ki. Figyelemmel vagyunk az utóbbi években megjelent, a konkrét témánkhoz közvetetten kapcsolódó irodalomra is.7
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
