Auer Ádám[1] - Csibor Ferenc[2] - Orosz Katalin[3] - Pollner Péter[4]: A korlátozott precedensrendszer hatása a kúriai ítéletek hivatkozásaira (JK, 2024/5., 224-235. o.)

Hálózattudományi elemzés

https://doi.org/10.59851/jk.79.05.2

A jogrendszer működésében meghatározó szerepet játszik a bírói gyakorlat, és ez különösen igaz olyan területeken, ahol a generálklauzulák tartalmát a bírói gyakorlat alakítja. A bírói gyakorlat feltárása, megismerése a jogászi munka fontos feladata és a jogi érvelés fontos forrása. A tanulmány a nemzetközi szakirodalom alapján bemutatja a hálózatkutatás és a bírói gyakorlat, a precedensek kapcsán született eredményeket. A kutatást ezt követően a magyar korlátozott precedensrendszeren folytatjuk tovább, ismertetve annak főbb jellemzőit, majd a magyar rendes bírósági gyakorlat, ezen belül is a polgári-gazdasági ügyszakos gyakorlat hivatkozási hálózatát elemezzük. A kutatás a korlátozott precedensrendszer bevezetése okán aktuális, mert ezzel a módszerrel a bírói gyakorlat alakulásának olyan összefüggései mutathatók ki, amelyek a joggyakorlat számára is előremutatóak, mivel egyfajta térképet nyújtanak a bírói gyakorlathoz, ezáltal az adott jogkérdésre irányadó precedensképes határozatokhoz. A kutatás elsőként a Kúria döntéseinek hivatkozási hálózatát vizsgálja, majd ugyanezt a Kúria döntéseinek jogi érvelésében elemezzük, végül összevetjük a precedensképes határozatok és a szerkesztett határozatok hivatkozási dinamikáját. Összefoglalóan megállapítható, hogy a kúriai döntések jogi érvelésében a korlátozott precedensrendszer bevezetésével jelentősen megnőtt a szerkesztett határozatokon kívüli BHGY-határozatokra hivatkozások átlagos száma. Megállapítható az is, hogy a BHGY-határozatok hivatkozásának növekedésével nem csökkent a szerkesztett határozatok szerepe. A szerkesztett határozatok használatának okai közül a magunk részéről idesoroljuk a határozatok kereshetőségét és általában a határozatok szerkesztését (rövidítését és a jogi esszencia kiemelését), valamint az elvi tételek azonosítását. A hálózatkutatási módszerekkel a tanulmány bemutatja a hivatkozások gyakorlatának dinamikáját, tendenciáját.

Tárgyszavak: korlátozott precedensrendszer, szerkesztett döntések, jogegység, Kúria, hálózatkutatás, hivatkozás, hivatkozási hálózat

Summary - The Impact of the Limited Precedent System on the Citation of Curia Decisions, Using Network Science Tools

Judicial practice plays a crucial role in the functioning of the legal system, particularly in areas where the content of general rules is shaped by judicial practice. Researching and learning about judicial practice is an important task of legal work and an important source of legal reasoning. This paper draws on international literature to present the results of network research and judicial practice and precedents. The main features of the Hungarian limited precedent system are also described, and then the reference network of Hungarian judicial practice, civil and commercial case law, is analysed. The research is topical because of the introduction of the limited precedent system, as this method allows us to show the context of judicial practice which is also useful for jurisprudence, as it provides a kind of map of judicial practice and thus of precedent decisions on a given legal issue. The research will first examine the reference network of the Curia’s decisions, then analyse the same in the legal reasoning of the Curia’s decisions, and finally compare the reference dynamics of precedent-setting decisions and the so called edited decisions. In conclusion, the introduction of a limited precedent system in the legal reasoning of the Curia decisions has significantly increased the average number of references to unedited decisions other than edited decisions. It can also be concluded that the increase in the number of references to unedited decisions has not diminished the role of redacted decisions. The reasons for the use of edited decisions include the searchability of decisions and the editing of decisions in general (shortening and highlighting the legal substance), as well as the identification of the points of principle, ratio decidendi. Using network research methods, the study will show the dynamics and trends in the practice of citation.

Keywords: limited precedent system, edited decisions, legal unity, Curia, network research, reference, reference network

I.

Bevezetés

A jogrendszer működésében meghatározó szerepet játszik a bírói gyakorlat. Marton Géza gondolatát idézve "[m]inden törvény vak, látóvá azt a bíró szeme teszi"[1] és ez különösen igaz olyan területeken, ahol a generálklauzulák tartalmát a bírói gyakorlat alakítja.[2] A bírói gyakorlat feltárása, megismerése a jogászi munka fontos feladata. A bírói gyakorlat megismerhetőségére a tanulmány egy a hagyományos jogászi módszereken kívüli, empirikus megközelítést, a hálózatkutatást alkalmazza.

Az empirikus megközelítések közül a hálózatkutatási módszertan képes arra, hogy rendszerszintű tendenciákat mutasson ki nemcsak jogintézményi, hanem általában a bírósági gyakorlattal kapcsolatban. A hálózatok gyakorlati szempontból is sok lehetőséget nyújthatnak a jogi kérdésekkel kapcsolatban, például kirajzolhatják, hogyan kapcsolódnak korábbi esetek adott jogkérdéshez,[3] megkönnyíthetik cégek számára az összetett szabályozásoknak való megfelelést,[4] vagy segíthetnek a jogi szakvélemények áttekintésében.[5] Különleges felhaszná-

- 224/225 -

lási módja lehet a hálózatoknak az uniós tagállamok közjegyzői között fennálló kapcsolatok feltárása.[6]

A tanulmány a nemzetközi szakirodalom alapján bemutatja a hálózatkutatás és a bírósági gyakorlat, a precedensek kapcsán született eredményeket. A kutatást ezt követően a magyar korlátozott precedensrendszeren folytatjuk tovább, ismertetve a korlátozott precedensrendszer főbb jellemzőit, majd a magyar rendes bírósági gyakorlat, ezen belül is a polgári-gazdasági ügyszakos hivatkozási hálózatát elemezzük. A kutatás eredményeként amellett érvelünk, hogy a hálózatkutatás módszerével a bírói gyakorlat alakulásának olyan összefüggései mutathatóak ki, amelyek a joggyakorlat során is előremutatóak, mivel térképet nyújtanak a bírói gyakorlathoz, ezáltal az adott jogkérdésre irányadó precedensképes határozatokhoz. A kutatás során külön figyelmet fordítottunk arra, hogy a bírói gyakorlatban a közzétett eseti döntésekre hivatkozás milyen viszonyrendszert mutat a korábbi közzétett eseti döntések, valamint az új rendszer által bevezetett kategória, az ún. precedensképes határozatok hálózata között.

II.

A bírói gyakorlat hálózatkutatási vizsgálata a szakirodalomban

A hálózatkutatási eszközök egyik vizsgálati iránya a bíróságok hivatkozási gyakorlatának elemzése. Ez a fajta vizsgálat elsősorban az angolszász típusú, common law jogrendszerű országokban jelentős, mert a precedensek fontos részét képezik a jog alakításának.[7] Több tanulmány is vizsgálta az Amerikai Egyesült Államokban kialakult hivatkozási gyakorlatot, eleinte még a hálózattudományi eszközök nélkül. E tanulmányok témái között említhető a precedensre történő hivatkozás okainak vizsgálata,[8] egyes bírák befolyásának mérése,[9] valamint a nemzetközi emberi jogi témájú egyezményekre történő hivatkozás gyakorlatának vizsgálata.[10] Találhatunk példákat a jelen munkához hasonló tanulmányokra is, amelyek esetében a módszertani kiindulópont azonos: a bírósági határozatok jelentik adott hálózat csúcsait, a hivatkozások pedig a csúcsok közötti éleket. Több ilyen tanulmány is született az Egyesült Államokról, vagy a szövetségi bíróságok gyakorlatára fókuszálva,[11] vagy mind a szövetségi mind pedig a tagállami bíróságok gyakorlatát feltárva,[12] vagy pedig kifejezetten a végső fokon eljáró bíróságok döntéseit elemezve.[13] Hálózatokat alkalmaztak továbbá annak érdekében, hogy megkönnyítsék az adott ügyhöz leginkább kapcsolódó döntések összegyűjtését.[14] Az Amerikai Egyesült Államok jogrendszerét vizsgáló kutatások egy része kifejezetten a Legfelső Bíróság hivatkozási gyakorlatának elemzésére fókuszált. Az alsóbb fokú bíróságok gyakorlatát vizsgáló tanulmányokhoz hasonlóan több ilyen tanulmány nem alkalmazott hálózattudományi eszközöket, és csak azt vizsgálta, hogy adott időszakban hány hivatkozás volt,[15] esetleg külön vizsgálta a bírósági határozatok elkészítésének, megszövegezésének gyakorlatát.[16] A Legfelső Bíróság hivatkozási gyakorlatát vizsgáló tanulmányok egy nagyobb része már alkalmaz hálózattudományi eszközöket; e tanulmányok nagy részének az elsődleges fókusza a Legfelső Bíróság határozataiból felállított hálózat általános jellegű vizsgálata, így például annak megfigyelése, hogy az idő múlásával hogyan változott a hálózat, melyek a leginkább hivatkozott határozatok. Érdekes különbség a tanulmányok között, hogy mely időszakból gyűjtöttek határozatokat, így például 1831 és 2005 között,[17] 1791 és 2005 között,[18] valamint 1754 és 2002 között.[19] Más tanulmányok mélyebb vizsgálatot végeznek el, így például egy kutatás arra irányult, hogy ösz-

- 225/226 -

szevesse az egyes határozatok egymás közötti hivatkozásaiból létrehozott hálózatot a határozatok teljes szövegének elemzésével kidolgozott szemantikus hálóval.[20] Más kutatás arra irányult, hogy megállapítsa, mennyi idő elteltével veszítik el az egyes határozatok relevanciájukat,[21] illetve megpróbálta beazonosítani a leginkább hivatkozott határozatokat,[22] valamint diadikus modellezést alkalmazott a hivatkozási gyakorlat vizsgálatára.[23] Egy további kutatás esetében külön-külön hoztak létre hivatkozási hálózatokat a tagállami fellebbviteli bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata alapján, majd e két hálózat felépítését vetették össze.[24]

A bírósági hivatkozási gyakorlat alapján készített hálózatokat alkalmazták más common law-országok jogrendszereinek vizsgálatára is: Kanada esetében egy kutatás témája az volt, hogy mennyi idő elteltével veszítik el relevanciájukat egyes határozatok,[25] egy további tanulmány pedig kifejezetten a családjogi döntésekből létrehozott hálózat felépítését vizsgálta.[26] Több kutatás India Legfelsőbb Bíróságának a gyakorlatát elemezte hálózattudományi eszközökkel, például kiválogatták az alkotmány adott szakaszához kapcsolódó ítéleteket, és ezen döntésekből hoztak létre egy hivatkozási hálózatot.[27] Más esetben egy lehatárolt időszakban született összes ítéletből készítettek hivatkozásai hálózatot,[28] egy harmadik tanulmány esetében pedig az indiai Legfelsőbb Bíróság összes határozata közül próbálták fellelni a leginkább hivatkozott döntéseket.[29] Két, India jogrendszerével foglalkozó tanulmány is vizsgálta az egyes bírósági határozatok között fennálló hasonlóságokat.[30] Egy további tanulmány azt kutatta, milyen gyakori az egyes angolszász jogrendszerrel rendelkező országok bíróságainak egy másik ilyen jogrendszerű ország bíróságainak a határozataira történő hivatkozása.[31] Érdekességként megemlíthető, hogy több hasonló tanulmány is született, amely az európai legfelsőbb bíróságok határokon átívelő hivatkozási gyakorlatát vizsgálta. Ilyen vizsgálatok célja volt annak megfigyelése, hogy mennyi interakció zajlik az egyes tagállami bíróságok között,[32] vagy hogy az egyes országok jogi kultúrája milyen hatással van a határokon átívelő hivatkozási gyakorlatra.[33] Ezenfelül hálózatokat alkalmaztak annak érdekében, hogy megmutassák, milyen okok vezetnek el más országok bíróságaira való hivatkozáshoz,[34] illetve, hogy megfigyeljék, milyen nem jogi hatások, például a közös beszélt nyelv, vagy a tagállamok kultúrájának hasonlósága eredményezhetik egy másik tagállam bíróságának határozatára való hivatkozást.[35]

A kontinentális bírói gyakorlatot is elemezték hálózatos megközelítéssel. Így például korábbi kutatások irányultak a német,[36] valamint a holland bíróságok hivatko-

- 226/227 -

zási gyakorlatának hálózatos ábrázolására.[37] Olaszország Alkotmánybíróságának esetében a hálózatkutatási megközelítés célja az volt, hogy bemutassák, milyen nehézségekkel járt az új Büntető Törvénykönyv hatálybalépése utáni alkalmazása,[38] valamint, hogy megvizsgálják, vajon a gyakorlatban jobban hivatkozott határozatok megfelelő figyelmet kapnak-e a szakirodalomban,[39] és végül, de nem utolsósorban az osztrák Legfelsőbb Bíróság hivatkozási gyakorlata alapján is készült hálózat.[40]

Magyarország esetében több tanulmány is vizsgálta a bíróságok hivatkozási gyakorlatát, például azzal a céllal, hogy kimutassa, milyen gyakran hivatkoznak a szakirodalomra a bírósági határozatokban,[41] vagy pedig, hogy mennyire gyakori a korábbi határozatokra történő hivatkozás.[42] Egy különálló kutatás kifejezetten az Alkotmánybíróság saját korábbi határozataira való hivatkozásai alapján készített hálózatot vizsgált.[43] A magyar bíróságok gyakorlata empirikus eszközökkel való vizsgálatának figyelemre méltó eredménye volt annak feltárása, hogy az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutatott az új peres eljárások száma.[44]

A bírósági gyakorlat hálózatkutatási vizsgálata során egy nagyobb csoportot képeznek azok a kutatások, amelyek az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) hivatkozási gyakorlatát elemezték. E kutatások témái eltérőek voltak: például az EUB legmeghatározóbb döntéseinek beazonosítása,[45] vagy az EUB saját esetjogához való viszonyulásának elemzése.[46] Külön tanulmányozták az EUB esetjogát mint az uniós jog egy elkülönült forrását.[47] Egy további kutatás azt vizsgálta, hogy mennyi átfedés van az EUB tisztviselői és bírái által kiválasztott legfontosabb határozatok, és a hálózattudományi eszközökkel beazonosított, leginkább hivatkozott határozatok között.[48] A kutatások kitértek továbbá azon kérdéskörre, hogy az EUB milyen módon alakítja ki precedenseit, és hogy milyen gyakorisággal hivatkoznak a gyakorlatában különféle nemzetközi egyezményekre.[49]

Az EUB és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) hivatkozási gyakorlatán alapuló hálózatokkal feltárták, hogy az előbbi bírói fórum milyen jogfejlesztő tevékenységet fejt ki, az utóbbi pedig hogyan terjeszti ki egyes jogintézmények értelmezési kereteit.[50] Hasonló tanulmányok vizsgálták az EJEB joggyakorlatát azzal a céllal, hogy megállapítsák, mi alapozza meg azt a döntést, hogy adott ügy elbírálásánál korábbi határozatokra fognak hivatkozni,[51] valamint, hogy kimutassák milyen esetekben támaszkodik nagyobb mértékben az EJEB korábbi döntéseire.[52] A Nemzetközi Törvényszék esetében hálózattudományi vizsgálatot végeztek annak érdekében, hogy beazonosítsák a Törvényszék joggyakorlatát meghatározó főbb témákat,[53] valamint, hogy

- 227/228 -

mennyi ideig marad releváns egy-egy döntés.[54] Végül még a Nemzetközi Bíróság esetében is alkalmaztak hálózattudományi eszközöket annak érdekében, hogy kimutassák, mennyire gyakori a korábbi döntésekre történő hivatkozás.[55]

A hálózatok nemcsak annak érdekében alkalmazhatóak, hogy betekintést nyújtsanak a nemzeti és a nemzetközi bíróságok hivatkozási gyakorlatába, hanem egy-egy ország hatályos jogának vizsgálatában is segítséget nyújthatnak. Egyes kutatások az alapján építettek hálózatot, hogy különféle jogforrások, például törvénykönyvek hogyan hivatkoznak egymásra. Ilyen tanulmány készült például az Egyesült Államok jogszabályai alapján.[56] Egy további tanulmány vizsgálta a francia jogrendszert az alapján, hogy a különféle törvénykönyvek milyen módon hivatkoznak egymásra.[57]

A magyar jogrendszer esetében kvantitatív módszereket alkalmaztak annak vizsgálatára, hogy miként változott a hazai jogalkotás az elmúlt évtizedek során, például elemezték az elfogadott jogszabályok számának növekedését,[58] a benyújtott törvényjavaslatok és az elfogadott jogszabályok szövegében megfigyelhető eltéréseket,[59] valamint a jogszabályok módosításának mértékét és gyakoriságát.[60] E kutatások részeként létrehoztak egy hálózatot, amely azt ábrázolja, hogyan módosították a meglévő jogforrásokat a különféle elfogadott jogszabályok.

Az Európai Unió jogforrásaiból létrehozott hálózat megmutatja, hogy milyen főbb csomópontok találhatók az uniós jogforrások rendszerében, és az egyes jogforrások hogyan hivatkoznak egymásra.[61] A hálózatok által kimutatható, hogyan növekszik és válik egyre összetettebbé egy adott jogrendszer. Például az Amerikai Egyesült Államok és Németország szövetségi jogalkotása alapján készített hálózatok azt szemléltetik, hogy időben előre haladva a jogalkotó növekvő számú új jogforrással állapított meg egyre részletesebb szabályozást, és ez a jelenség kiterjedt a legkülönfélébb területekre, mint például egészségügy, oktatás, mezőgazdaság.[62] Végül, de nem utolsósorban a számítógép-tudomány esetében alkalmazott code smells elmélete alapján beazonosíthatók azon mintázatok, amelyek ronthatják a jog értelmezhetőségét.[63] A hálózatkutatási eszköz megjelenik jogelméleti keretbe illesztve is, ugyanis e nézet szerint a jogrendszer leírható egy komplex rendszerként,[64] amely miatt szükséges olyan technikákat alkalmazni, amelyekkel a rendszer természete elemezhető, és ezáltal egyes problémákat megfelelően lehet kezelni.[65]

A nemzetközi szakirodalom kapcsán kiemelendő, hogy kutatásunkhoz hasonlóan vizsgálták a legfelsőbb bírói fórum hivatkozási gyakorlatát hálózattudományi eszközökkel az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának,[66] valamint India Legfelső Bíróságának esetében.[67] A kontinentális jogrendszerrel rendelkező országok közül Ausztria Legfelső Bíróságának hivatkozási gyakorlata alapján készítettek hálózatot.[68]

- 228/229 -

III.

A kutatás módszertana és eredményei

A magyar bírósági gyakorlat hálózattudományi szempontú kutatásának célja, hogy megvizsgáljuk a bírósági határozatok egymásra való hivatkozását. Ezáltal meghatározható, hogy melyek az egyes ügyekhez kapcsolódó meghatározó döntések, melyeket érdemes egy jövőbeli jogvitához felhasználni. Ha feltárható, hogy egy jogvitához milyen határozatok kapcsolódnak közvetve vagy közvetlenül, akkor megismerhető a jogvitára irányadó bírói gyakorlat, amely felhasználható a jogi érvelés kidolgozásához vagy egy későbbi jogvitához. Emellett feltárhatóak az egyes jogi kérdésekre vonatkozó meghatározó döntések a bírósági gyakorlatból. A kutatás során elsőként azt vizsgáltuk, hogy a Kúria döntéseinek hivatkozási hálózata vajon milyen rendszert mutat, egyáltalán értelmezhető-e egységes rendszerként.

A kutatás aktualitását adja az a tény, hogy 2020. január 1-je óta a Kúria 2012 után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (továbbiakban: BHGY) közzétett döntései kötelezőek, ún. korlátozott precedensrendszert vezetett be a jogalkotó a jogegység biztosítása érdekében.

A bírói gyakorlat megismerésének forrásai között korábban is rendelkezésre állt a BHGY, de fontos forrást képeztek a szerkesztett döntések is. Ilyen a Kúriai Döntések (BH), a Bírósági Döntések Tára (BDT), az Ítélőtáblai Határozatok (ÍH), a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár (KGD), valamint további szerkesztett döntések, amelyek tematikusan egy-egy szakterületet érintő határozatok összefoglalóit tartalmazzák. A kutatás másik részében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a korlátozott precedensrendszer bevezetésével ezeknek a szerkesztett döntéseknek csökkent-e a súlya, átvették-e ezt a szerepet a BHGY-ban elérhető döntések. A kutatást nem az összes, közzétett precedensképes és szerkesztett bírósági határozatra folytattuk le, hanem a Kúria egyik szakágára szűkítettük a vizsgálatunkat: a polgári-gazdasági ügyszakra. A megállapításaink így erre a szakágra vonatkoznak elsősorban. Az eredetileg rtf vagy docx határozat szövegeket txt formátumba konvertáltuk. A txt szövegek alapján a hivatkozási hálózatokat Python 3.8 segítségével hoztuk létre. Az 1. ábrán látható hálózat megjelenítéséhez a Cytoscape 3.9.1 szoftvert használtuk.[69] Az elemzések és a többi ábra Python 3.8 és R 3.6.3 használatával készült.[70]

1. A korlátozott precedensrendszer alapjellemzői

A jogbiztonság része a jogegység, amely a bíróságok egységes, nem széttartó ítélkezési gyakorlatát jelenti.[71] A magyar jogtörténetben a 19. századig visszanyúlóan a legfelsőbb bírói fórum (Magyar Királyi Kúria, majd később Legfelsőbb Bíróság) kiemelt szerepet töltött be a jogegység biztosításában.[72] Az Alaptörvény a bíróságokról szóló rendelkezései között deklarálja, hogy a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét.[73] A korlátozott precedensrendszer bevezetése előtt a Kúria rendelkezésére állt több eszköz is e feladatának ellátására. Így lehetőség volt az alsóbb szintű bíróság által hozott határozat közzétételére elvi bírósági döntés formájában,[74] vagy a Kúria ítélkező anácsa határozatának esetében elvi bírósági határozat formájában.[75] A jogegység biztosítását szolgálta és a hatályos rendszerben is szolgálja a jogegységi eljárás lefolytatása, melynek eredménye a bíróságokra kötelező jogegységi határozat.[76] Emellett a Kúrián működtek, illetve jelenleg is működnek bírósági joggyakorlat-elemző csoportok, amelyeknek feladata az ítélkezési gyakorlat vizsgálata évente meghatározott tárgykörökben.[77]

A jogegység biztosítását szolgáló rendszer alapjaiban változott meg a korlátozott precedensrendszer hatálybalépésével. A jogalkotó deklarálta, hogy a rendszer bevezetése által az egységes ítélkezési gyakorlatot a Kúria döntéseinek kötelező ereje biztosítja,[78] így az alsóbb fokú bíróságok főszabály szerint kötelesek követni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozataiban kifejtett jogértelmezést.[79] Amennyiben egy alsóbb

- 229/230 -

szintű bíróság ítélkező tanácsa eltér a Kúria közzétett határozatában foglaltaktól, úgy szükséges az eltérést külön megindokolni. Szükséges továbbá külön megindokolni azt is, amennyiben az eljáró tanács elutasította a Kúria közzétett határozatától való eltérésre irányuló indítványt.[80] Amennyiben a Kúria valamely ítélkező tanácsa kíván eltérni közzétett határozattól, úgy jogegységi eljárást szükséges kezdeményeznie.[81] A törvényi rendelkezésekből következik, hogy csak a Kúria 2012. január 1-je után közzétett határozatai nyertek kötőerőt.[82] A Kúria határozatainak kötőerővel való felruházása mellett a reform megszüntette az elvi bírósági határozatok és elvi bírósági döntések közzétételének a lehetőségét.[83] Megmaradt a jogegységi eljárás és a jogegységi határozat, valamint a joggyakorlat-elemző csoportok működése. Új jogintézményként bevezetésre került a jogegységi panasz, amely eljárást akkor kezdeményezheti a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult fél, ha a Kúria jogkérdésben eltért a már közzétett határozatától.[84]

Mivel a jogalkotó kiemelt szerepet tulajdonít a határozatok precedenserővel való felruházásának mint a jogegység biztosítása eszközének, szükséges röviden kitérni a precedens fogalmára.[85] A köznyelvi használatban precedens alatt olyan korábbi eseményt értünk, amely iránymutatásként tud szolgálni egy későbbi szituációban.[86] A bíróságok működésével kapcsolatban a precedens egy olyan bírói döntés (általában ítélet), amely kiemelkedő fontossággal bír az ítélkezési gyakorlatban, és irányadó a későbbi döntések meghozatalakor.[87] A common law jogrendszerek működésében különösen fontos szerepet kap a kötőerővel rendelkező bírói precedens. Így amennyiben adott élethelyzetre a bíróság kimondott egy ítéletet, úgy a később eljáró bíróságnak hasonló ügy esetében a korábbi ítéletnek megfelelő döntést kell hoznia.[88] Ezzel szemben a kontinentális jogcsaládba tartozó magyar jogrendszer esetében nem jellemző a kötelezően követendő bírói precedens, habár a bírói döntvényjog mindig is meghatározó szerepet játszott a jogalkalmazásban, és inkább általános jelleggel a kialakult bírói gyakorlatra hivatkoznak az eljárások során,[89] kivételt képez ez alól az Alkotmánybíróság gyakorlata.

2. A vizsgált hálózat általános jellemzői

A kutatás során a korlátozott precedensrendszer bevezetését követően precedensképessé vált határozatok hivatkozási hálózatát vizsgáltuk először. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Kúria 2012-2022 között hozott határozatai milyen mintát mutatnak hálózattudományi szempontból, jogtudományi eredményt el lehet-e érni ezzel az eszközzel. A Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteménye elnevezésű adatbázisát használtuk és a 2012-2022 között hozott, összes elérhető döntést legyűjtöttük.[90] A mintát a Kúria határozatai közül a polgári és gazdasági ügyekre szűkítettük le és ebben az adatbázisban kutattunk. A továbbiakban így a megállapításaink csak erre az adathalmazra vonatkoznak.[91]

Az 1. ábra a Kúria polgári és gazdasági ügyszakban hozott határozatainak hivatkozási hálózatát mutatja, amelyben a csúcsok a közzétett határozatok, az irányított élek a hivatkozási kapcsolatok, a hivatkozó határozatból a hivatkozott határozatba mutatnak. Az első 10 legnagyobb befokszámú csúcs piros (illetve fekete négyzet[92]), az első 13 legnagyobb kifokszámú csúcs zöld színű (illetve fekete háromszög[93]). Az 1. ábrán látható, hogy a hálózat több nagyobb komponensbe szerveződik, ugyanakkor több kisebb komponens is látható, és megfigyelhető az is, hogy a döntések egy része egy-egy, vagy kettő különálló kapcsolattal helyezkedik el. A befokszám azt jelenti, hogy mennyi határozat mutat a csúcsra, azaz mennyien hivatkoznak az adott határozatra, a kifokszám ezzel szemben azt jelenti, hogy mennyi határozatra mutat

- 230/231 -

mint hivatkozó határozat az adott csúcs. Az 1. sz. táblázatban látható, hogy a hálózat a BHGY mennyi határozatából épül fel. Ez összesen 11 433 határozatot jelent. A hálózatban 3394 csúcs található. Ez azt jelenti, hogy a határozatok mintegy harmada az, amelynek hivatkozási kapcsolata van az adatbázis más polgári-gazdasági ügyével, vagyis hivatkozik legalább egy másik ügyre, vagy hivatkozik rá legalább egy másik ügy az adatbázisban. Az élek száma: 4453, ennyi hivatkozási kapcsolat van az egyes döntések között.

1. ábra. 2012-2022 időszakban hozott kúriai határozatok hivatkozási hálózata a polgári és gazdasági ügyszakban

Forrás: a BHGY adatai alapján a szerzők szerkesztése

A hálózat feltérképezését segíti a komponensek meghatározása. Meghatároztuk a hálózat gyengén összefüggő komponenseit. Egy-egy ilyen komponensben lévő határozatok között mindig található út a hivatkozási élek mentén, ha az élek irányától eltekintve, az élek mentén bármelyik irányba haladhatunk. A különböző komponensek határozatai között viszont nincs ilyen út. Azaz leegyszerűsítve az egyes komponensek szigetek a nagy hálózatban.

Az egy komponensen (szigeten) belül lévő határozatok közvetett vagy közvetlen kapcsolatban vannak egymással. A komponensek száma: 482. A hálózaton belül ez a magas szám árnyalandó azzal, hogy ebből 392 az, ami legfeljebb 2-3 csúcsból áll, azaz kisebb méretű, a hálózat csúcsainak 25%-a található ezekben a komponensekben. A nagyobb méretű komponensekben található a hálózat csúcsainak 75%-a. A legnagyobb komponens mérete 2006 csúcs, azaz 2006 olyan határozat van, amely egymásra hivatkozással összekapcsolódik.

1. táblázat. A BHGY-ban található kúriai határozatok száma polgári és gazdasági ügyszakban, 2012-2022

Forrás: BHGY

A hálózat ezen komponensében található a Kúria Pfv.21.474/2011. sz. döntése, amely egy fontos eljárásjogi kérdésben irányadó a joggyakorlat számára: elvi jelleggel mondja ki azt, hogy a felülvizsgálati eljárás nem ad alapot a bizonyítékok felülmérlegelésére, ha az egyes bizonyítékokból eltérő következtetés is levonható lett volna; az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni.[94] A Pfv.21.783/2016. sz. ügyben a Kúria a devizahiteles ügyekhez kapcsolódóan a szerződések végrehajtói záradékolása kérdésében foglalt állást. A Pfv.20.301/2015. sz. ügyben szintén eljárásjogi kérdésben döntött a Kúria arról, hogy ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (Pp.) meghatározott tartalmi követelményekkel.[95] A következő ügy, amely 45 befokszámmal rendelkezik, szintén egy devizahiteles ügy, amely az árfolyamkockázat tisztességtelenségét vizsgálja, az EUB ítélete tükrében.[96] Ez alapján látható, hogy a hálózat legnagyobb befokszámmal rendelkező csúcsai, azaz a legtöbb határozat által hivatkozott határozatok vagy alapvető eljárásjogi kérdéseket állapítanak meg,

- 231/232 -

amelyek az egész ügyszakra az anyagi jogi kérdéstől függetlenül irányadóak, vagy a társadalmilag széles kört érintő ügyek. Utóbbinál meg kell jegyezzük azt is, hogy a devizahiteles ügyek nagy száma is indokolhatja azt, hogy a legnagyobb befokszámmal rendelkeznek. Az ilyen határozatok a jogszabályokhoz kapcsolódó alapvető, elvi jellegű és az ügyek nagy számát érintő jogértelmezést tartalmaznak, amelyek a jogkeresők számára nélkülözhetetlen információartalommal bírnak.

A kifokszám kapcsán a fenti állítás alkalmazható. A legnagyobb kifokszámmal rendelkező Kúria Pfv.20.875/2022. sz. döntés a biztosítási szerződések esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettség alóli mentesülésének feltételeit értelmezte.[97] A Kúria Gfv.30.054/2022. döntése a vezető tisztségviselőnek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. §-a szerinti felelőssége jelentős kérdéseit vizsgálta, a Kúria Gfv.30.298/2021. döntése a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatos, és a Kúria a Pfv.21.083/2022. sz. ügyben a felülvizsgálat engedélyezésének elvi jelentőségű kérdésével kapcsolatban foglalt állást. A legnagyobb kifokszámú döntések kapcsán megfigyelhető az is, hogy a hivatkozások 2021-2022 évben növekedtek meg, ami véleményünk szerint összefüggésben van a korlátozott precedensrendszer bevezetésével.

2. táblázat. Az első 10 legnagyobb befokszámú csúcs

Forrás: a BHGY adatai alapján a szerzők szerkesztése

3. táblázat. Az első 13 legnagyobb kifokszámú csúcs

Forrás: a BHGY adatai alapján a szerzők szerkesztése

3. A hivatkozási hálózat elemzése a kúriai döntések jogi érvelésében

A fenti, 1-2. alpontokban a Kúria döntéseinek teljes szövegét vizsgáltuk. A kutatás további szakaszában ezt a vizsgálatot szűkítettük a szöveg részein belül. A BHGY-ban a Kúria közzétett döntéseit találjuk. A keresőprogram segítségével az előzményhatározatok is megtalálhatóak, azonban a többi jogi dokumentum (keresetlevél, fellebbezés) már nem. A döntésekben a hivatkozást leszűkítettük arra a részre, ahol a Kúria az érdemi kérdést elbírálja.[99] Az így létrehozott adatbázisban azt vizsgáltuk, hogy milyen tendenciák mutathatók ki a bírósági döntvényekre hivatkozásokkal kapcsolatban. A hálózatot a továbbiakban már csak a Kúria érveit tartalmazó szövegrészek képezték. A hálózatban a bírói gyakorlatra hivatkozásnál nem vizsgáltuk a bíróságokra kötelező iránymutatásokra (PK vélemények, jogegységi határozatok) hivatkozásokat azért, mert ezek a jogi eszközök egy-egy jogkérdést véglegesen, a bíróságokra nézve kötelező tartalommal és kötelezően alkalmazandóan döntenek el. Emiatt az ezekre való hivatkozás vélhetően magas száma torzította volna a bírói gyakorlat egyéb forrásaira történő hivatkozások mintázatát. Az erre történő hivatkozásokat a jogszabályi hivatkozásokkal egy tekintet alá soroltuk.

3.1. A szerkesztett határozatok hivatkozási hálózata

A bírósági döntések közzététele nagy múltra tekint vissza Magyarországon is. A magyar jogrendszerben a bírói gyakorlatnak kitüntetett szerepe volt, ezért a jogbiztonság egyik garanciája az irányadó döntvények megismerhetősége. Az ilyen típusú kiadványok ma is jelen vannak, több periodika is segítséget nyújt abban, hogy a bírói gyakorlatot naprakészen követhetővé tegye. Összefoglalóan

- 232/233 -

a kutatás során ezeket szerkesztett döntéseknek hívjuk. Idetartozik mindenekelőtt a Kúriai Döntések (korábban: Bírósági Határozatok), idekapcsolódnak az ORAC Kiadó adatbázisában elérhető BH+ döntések, a Bírósági Döntések Tára, a Közigazgatási-Gazdasági Döntvények Tára, a Polgári Jog folyóiratban közölt esetek és az Ítélőtáblai Határozatok.[100] A vizsgálathoz egy olyan hálózatot készítettünk, ahol az adatbázis (1. táblázat) 2017-2022-ben keletkezett határozatainak kúriai jogi érvelés részében talált hivatkozásokat vesszük figyelembe a felsorolt típusú szerkesztett határozatokra. Az egyes hálózati élek a hivatkozó Kúria határozatból a hivatkozott szerkesztett határozatra mutatnak.

2017-2022 között[101] az alábbi eloszlást találjuk a döntésekkel kapcsolatban:

2. ábra. Kifokeloszlás szerkesztett határozatokra

Forrás: a BHGY adatai alapján a szerzők szerkesztése

A 2. ábra alapján látható, hogy 2017-ben a döntések 67%-a nem tartalmaz szerkesztett határozatra hivatkozást. Az ezt követő évek során ez a szám tendenciájában, bár nem egyenletesen, de csökken, majd 2022-ben valamivel nő az előző évhez képest. Ekkor a döntések 53%-a nem tartalmaz szerkesztett határozatra hivatkozást. Ezzel párhuzamosan a legalább egy szerkesztett határozatra hivatkozó döntések aránya növekszik, majd 2022-ben némi csökkenést mutat.

Kérdés, hogy milyen hatással volt a szerkesztett döntésekre való hivatkozásokra az, hogy a jogalkotó bevezette a korlátozott precedensrendszert. Az alábbi ábrában azt vizsgáltuk meg, hogy a kifokszám eloszlása hogyan alakul a Kúria döntéseinél a korlátozott precedensrendszer bevezetése előtt (2017-2020) és a bevezetést követően (2021-2022).

A 3. ábra alapján látható, hogy a 2017-2020 időszakra és a 2021-2022 időszakra összesített kifokszámeloszlás nem tér el jelentősen egymástól, azaz a korlátozott precedensrendszer bevezetésével nem változott jelentősen a szerkesztett döntésekre hivatkozás, kismértékben növekedett, mivel csökkent a nem hivatkozó határozatok aránya és a hivatkozó döntések aránya pedig növekedett. A szerkesztett határozatokat a kúriai döntések indokolása továbbra is használja, valamint - habár rövid az időintervallum - megfigyelhető az is, hogy csökkent a "nem hivatkozó" határozatok aránya és emelkedett a többi érték is, azaz a korlátozott precedensrendszer bevezetésével a szerkesztett határozatokra való hivatkozás száma nem csökkent.

3. ábra. Kifokszámeloszlás a szerkesztett határozatokra hivatkozásoknál a korlátozott precedensrendszer bevezetése előtt (2017-2020) és után (2021-2022)

Forrás: a BHGY adatai alapján a szerzők szerkesztése

3.2. A BHGY határozatok hivatkozási hálózata

A korlátozott precedensrendszer bevezetésével a BHGY-ban közzétett határozatok jelentősége megnőtt. A bevezetése óta eltelt időszak nyilván nem olyan hosszú, de érdemes megvizsgálni, hogy az előző, a) alpontban vizsgált szerkesztett döntésekkel kapcsolatban milyen a hálózata a BHGY precedensképes határozatoknak. Az itt készített hálózatban a hivatkozásokat ugyanúgy az adatbázis (1. táblázat) 2017-2022-ben keletkezett határozatainak kúriai érvelés részében kerestük, mint az előző, a) alpontban. Viszont ugyanennek az adatbázisnak bármely határozatára (2012-2022) történő hivatkozást, vagyis a precedensképes határozatokra történő hivatkozásokat vettük figyelembe. Az egyes hálózati élek a hivatkozó Kúria határozatból a hivatkozott Kúria határozatra mutatnak.

A 4. ábrán látható, hogy 2017-ben még közel 90%-a a döntéseknek nem hivatkozott más, az adatbázisban szereplő ügyszakban született (P-G) kúriai határozatot. 2020-tól kezdve ez a szám lényegesen csökken és látható, hogy 2022-ben ez a szám 45%-ra, közel a felére esett vissza. Szintén ugyanebben az időintervallumban az 1-5 hi-

- 233/234 -

vatkozási számú (kifokszámú) határozatok aránya nőtt. Megállapítható, hogy a korlátozott precedensrendszer bevezetését követően jelentősen megnőtt általában a hivatkozás a más BHGY-ban elérhető kúriai határozatokra.

4. ábra. Kifokeloszlás a precedensképes P-G ügyszakban közzétett kúriai döntésekre hivatkozásoknál

Forrás: a BHGY adatai alapján a szerzők szerkesztése

Az 5. ábrán látható, hogy összevetettük a korlátozott precedensrendszer bevezetése óta eltelt időt és az előtte lévő éveket a BHGY-ban szereplő határozatokra hivatkozás szempontjából. Az 5. ábra alapján megállapítható, hogy a korlátozott precedensrendszer bevezetésével az ítéletek BHGY-ra hivatkozása jelentősen megnőtt. A korábbi 84,29%-ról 52,69%-ra csökkent azok száma, amelyek nem tartalmaznak BHGY-határozatra hivatkozást a Kúria jogi érvelése során. Látható az is, hogy közel duplájára emelkedett azon határozatok aránya, amelyekben egy hivatkozás található.

5. ábra. Kifokeloszlás a precedensképes P-G ügyszakban hozott kúriai határozatokra hivatkozásoknál a korlátozott precedensrendszer bevezetése előtt (2017-2020) és után (2021-2022)

Forrás: a BHGY adatai alapján a szerzők szerkesztése

Kiszámoltuk a kifokszám éves átlagát is a szerkesztett és a precedensképes P-G Kúria határozatokra történő hivatkozások esetében. Ez megmutatja az adott típusú határozatra történő hivatkozás mértékének változását évről évre (6. ábra). Feltüntettük a becsült ingadozásokat is. A szerkesztett határozatra hivatkozás (zöld vagy szürke görbe) a precedensrendszer bevezetése előtti időszakban nő, majd utána kismértékben, de nem szignifikánsan csökken. A kúriai precedensekre hivatkozások esetében a precedensrendszer bevezetését követően jelentős növekedés látszik.

6. ábra. A kifokszám, azaz a szerkesztett és a precedensképes P-G Kúria határozatokra történt hivatkozások évenkénti átlaga a szignifikanciahatárok jelölésével (95% szintű konfidencia intervallum)

Forrás: a BHGY adatai alapján a szerzők szerkesztése

IV.

Összegzés

A kutatás célja az volt, hogy megvizsgáljuk a hálózatkutatás eszköztárának alkalmazását a korlátozott precedensrendszer alapján precedensképes határozatok hivatkozásaiban. A nemzetközi szakirodalmi elemzést követően a tanulmányban a Kúria gyakorlatát elemeztük, és a korlátozott precedensrendszerhez is kapcsolódóan újszerű irányként hálózatkutatási megoldással a jogtudomány számára is hasznosítható eredményeket mutattunk be. A kutatás során módszertanilag egy olyan adatbázist építettünk, amely képes arra, hogy a releváns határozatokat kimutassa. Ehhez elsőként a precedensképes határozatok szövegét, majd azoknak a jogi érvelését vizsgáltuk. Ennek az adatbázisnak a vizsgálata hasznos összefüggéseket mutathat a jogászi érveléshez.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a korlátozott precedensrendszer bevezetésével jelentősen megnőtt a BHGY-határozatokra hivatkozások átlagos száma a kúriai döntések jogi érvelésében. Az elemzett növekedés jelentős, ami azt jelenti, hogy a bírói gyakorlat szerepe fokozottabb a vizsgált mintában, azaz a jogi érvelés megkerülhetetlen része. Fontos megjegyezni, hogy nem a peres felek és az alsóbb fokú bíróságok hivatkozásait vizsgáltuk, hanem a Kúria döntéseinek a hivatkozását a Kúria jogi érvei között. Az, hogy egyes kérdésekben a Kúria hogyan viszonyul a korábbi döntéseihez, mindenképpen a

- 234/235 -

jogkeresők érdekét szolgálja, mert a BHGY-ban szereplő döntésekhez nyújt eligazítást. A szakirodalom szerinti érveléssel egyetértve ez azért is jelentős, mert a korlátozott precedensrendszer bevezetése előtt a vizsgált döntésekhez nem járult kötőerő.[102] A BHGY hivatkozásainak általános növekedése logikus következménye a korlátozott precedensrendszer bevezetésének, de annak mértéke kifejezetten szembetűnő. Megállapítható az is, hogy a BHGY-határozatok hivatkozásának növekedésével szignifikánsan nem csökkent a szerkesztett határozatok szerepe, a szerkesztett határozatok jelentősége továbbra is kimutatható,[103] habár az a szakirodalom szerint nem kötötte korábban sem a bíróságokat,[104] ugyanakkor a joggyakorlat számára mégis orientáló volt.[105] Olyan álláspont is ismert volt, amely szerint a közzétett, szerkesztett döntések közül a BH-k gyakorlati jelentőségét a korlátozott precedensrendszer majd növeli is.[106] A szerkesztett határozatok használatának okai közül a magunk részéről relevánsnak a határozatok kereshetőségét és általában a határozatok szerkesztettségét (rövidítését és a jogi esszencia kiemelését), valamint az elvi tételek[107] azonosítását tartjuk. Nyilvánvalóan hozzájárul az alkalmazásukhoz az is, hogy a szerkesztett határozatok évtizedes (például a BH-k esetén több évtizedes) múltra tekintenek vissza. A hálózatkutatási módszerekkel látható a hivatkozások gyakorlatának időbeli dinamikája és tendenciája. ■

JEGYZETEK

[1] Lábady Tamás: A bírói jogalkotás és alkotmánybírósági kontrollja. Alkotmánybírósági Szemle. 2010/1. sz. 127- 130. 127.

[2] Ilyen a magánjog számos jogintézménye. Például a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 1:4. §-a az általában elvárhatóság tartalmának kialakítása, illetve szintén a Ptk. 6:96. §-a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződések érvénytelenségi okának alkalmazása során.

[3] Zhang, Paul - Koppaka, Lavanya: Semantics-based legal citation network. ICAIL '07: Proceedings of the 11th international conference on Artificial intelligence and law. 2007/11. sz. 123-130. 124. https://doi.org/10.1145/1276318.1276342.

[4] Hamdaqa, Mohammad - Hamou-Lhadj, Abdelwahab: An Approach Based on Citation Analysis to Support Effective Handling of Regulatory Compliance. Future Generation Computer Systems. 2011/4. sz. 395-410. 396-398. https://doi.org/10.1016/j.future.2010.09.007.

[5] Leibon, Greg - Livermore, Michael - Harder, Reed - Riddell, Allen - Rockmore, Dan: Bending the Law: Geometric Tools for Quantifying Influence in the Multinetwork of Legal Opinions. Artificial Intelligence and Law. 2018/2. sz. 145-167. 146-149. https://doi.org/10.1007/s10506-018-9224-2.

[6] Parti Tamás: Közjegyzői hálózatok az Európai Unióban. Közjegyzők Közlönye. 2019/4. sz. 5-11. 5-6.

[7] Schauer, Frederick: Precedent. Stanford Law Review. 1987/3. sz. 571-605., 587-590. https://doi.org/10.2307/1228760.

[8] Walsh, David J.: On the Meaning and Pattern of Legal Citations: Evidence from State Wrongful Discharge Precedent Cases. Law & Society Review. 1997/2. sz. 337- 361. 339-341. https://doi.org/10.2307/3053929.

[9] M. Landles, William - Lessing, Lawrende - E. Solimine, Michael: Judicial Influence: A Citation Analysis of Federal Courts of Appeals Judges. Journal of Legal Studies. 1998/2. sz. 271-332. 277-279. https://doi.org/10.1086/468022.

[10] Carbonell, Joel R. - Banks, Christopher P: An Empirical Analysis of US State Court Citation Practices of International Human Social Rights Treaties. The International Journal of Human Rights. 2014/1. sz. 1-15. 5-8. https://doi.org/10.1080/13642987.2014.976560.

[11] Adusumilli, Keerthi, et al.: The Structure and Dynamics of Modern United States Federal Case Law. Frontiers in Physics. 2022/10. sz. 2. https://doi.org/10.3389/fphy.2021.695219.

[12] A. Smith, Thomas: The Web of Law. SSRN Electronic Journal. 2005/1. sz. 3-5. https://doi.org/10.2139/ssrn.642863.

[13] Mohammed, Louai M.: Modeling and Analyzing the United States Courts of Last Resort's Legal Citation System as a Complex System. The University of North Carolina at Charlotte, United States - North Carolina, 2021. PHD-disszertáció. 8-9.

[14] Marx, Stephen M.: Citation Networks in the Law. Jurimetrics Journal. 1970/4. sz. 121-137. 124-125. https://www.jstor.org/stable/29761177

[15] Cross, Frank B.: Determinants of Citations to Supreme Court Opinions (and the Remarkable Influence of Justice Scalia). Supreme Court Economic Review. 2010/1. sz. 177-202. 180-182. https://doi.org/10.1086/659986.

[16] Clark, Tom S. - Lauderdale, Benjamin: Locating Supreme Court Opinions in Doctrine Space. American Journal of Political Science. 2010/4. sz. 871-890. 875. https://doi.org/10.2139/ssrn.1402913.

[17] Chandler, Seth J.: The Network Structure of Supreme Court Jurisprudence. SSRN Electronic Journal. 2005/1. sz. 2. https://doi.org/10.2139/ssrn.742065.

[18] Fowle, James H. - Johnson, Timothy R. - Sriggs H. - James F. - Jeon, Sangick - Wahlbeck, Paul J.: Network Analysis and the Law: Measuring the Legal Importance of Precedents at the U.S. Supreme Court. Political Analysis. 2007/3. sz. 324-346. 236. https://doi.org/10.1093/pan/mpm011.

[19] Fowler, James H. - Jeon, Sangick: The Authority of Supreme Court Precedent. Social Networks. 2008/1. sz. 16-30. 17-19. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2007.05.001.

[20] Bommarito, Michael J. - Katz, Daniel - Zelner, Jon: Law as a seamless web? Comparison of various network representations of the United States Supreme Court corpus (1791-2005). ICAIL '09: Proceedings of the 12th International Conference on Artificial Intelligence and Law. 2009/1. sz. 234-235. 234. https://doi.org/10.1145/1568234. 1568270.

[21] Black, Ryan C. - F. Spriggs, James: The Citation and Depreciation of U.S. Supreme Court Precedent. Journal of Empirical Legal Studies. 2013/2. sz. 325-358. 328-329. https://doi.org/10.1111/jels.12012.

[22] Hitt, Matthew P.: Measuring Precedent in a Judicial Hierarchy. Law & Society Review. 2016/1. sz. 57-81. 63-66. https://doi.org/10.1111/lasr.12178.

[23] Schmid, Christian S. - Yun Chen - Ted Hsuan - Desmarais, Bruce A.: Generative Dynamics of Supreme Court Citations: Analysis with a New Statistical Network Model. Political Analysis. 2021/4. sz. 515-534. 516-517. https://doi.org/10.1017/pan.2021.20.

[24] Carmichael, Ian - Wudel James - Kim, Michael - Jushchuk, James: Examining the Evolution of Legal Precedent Through Citation Network Analysis. North Carolina Law Review. 2017/1. sz. 228-269. 244-251.

[25] Neale, Thom: Citation Analysis of Canadian Case Law. Journal of Open Access to Law. 2013/1. sz. 12-20. 17.

[26] Hickey, Joseph - Campbell, Lyndsay - Davdesn, Jörn: The Influence of Landmark Judgments and Statutory Changes on the Family Litigation Explosion: A Citation Network Analysis. Canadian Journal of Family Law. 2022/2. sz. 141-208. 144-146.

[27] Minocha, Akshay - Singh, Navjyoti - Srivastava, Arjit: Finding Relevant Indian Judgments using Dispersion of Citation Network. WWW '15 Companion: Proceedings of the 24th International Conference on World Wide Web. 2015/1. sz. 1085-1088. 1086. https://doi.org/10.1145/2740908.2744717.

[28] Green, Andrew - H. Yoon, Albert: Triaging the Law: Developing the Common Law on the Supreme Court of India. Journal of Empirical Legal Studies. 2017/4. sz. 683-715. 688-689. https://doi.org/10.1111/jels.12161.

[29] Ramalingam, Jeyshankar - E., Nishavathi: Mapping the Science of Law: A Jurimetrics Analysis. Library Philosophy and Practice (e-journal). 2018/1. sz. 7-8.

[30] Khanam, Nidha - Sunil Wagh, Rupail: Application of Network Analysis for Finding Relatedness among Legal Documents by Using Case Citation Data. I-Manager's Journal on Information Technology. 2017/4. sz. 23-29. 26-27. http://doi.org/10.26634/jit.6.4.13847; Wagh, Rupali - Anand, Deepa: Application of citation network analysis for improved similarity index estimation of legal case documents: A study. 2017 IEEE International Conference on Current Trends in Advanced Computing (ICCTAC). 2017/1. sz. 1-5. 2-3. https://doi.org/10.1109/ICCTAC.2017.8249996.

[31] Hoadley, D., et al.: A Global Community of Courts? Modelling the Use of Persuasive Authority as a Complex Network. Frontiers in Physics. 2022/10. sz. 11-18. https://doi.org/10.3389/fphy.2021.665719.

[32] Gelter, Martin - Siems, Mathias M: Networks, Dialogue or One-Way Traffic? An Empirical Analysis of Cross-Citations between Ten of Europe's Highest Courts. Utrecht Law Review. 2012/2. sz. 88-99. 98. https://doi.org/10.18352/ulr.196.

[33] Gelter, Martin - Siems, Mathias M: Language, Legal Origins, and Culture before the Courts: Cross-Citations between Supreme Courts in Europe. Supreme Court Economic Review. 2013/1. sz. 215-269. 224. https://doi.org/10.1086/675270.

[34] D'Andrea, Sabrina, et al.: Asymmetric Cross-Citations in Private Law: An Empirical Study of 28 Supreme Courts in the EU. Maastricht Journal of European and Comparative Law. 2021/4. sz. 498-534. 507. https://doi.org/10.1177/1023263X211014693.

[35] Siems, Mathias: A Network Analysis of Judicial Cross-Citations in Europe. Law & Social Inquiry. 2023/3. sz. 881-905. 885-886. https://doi.org/10.1017/lsi.2022.22.

[36] Milz, Tobias - Granitzer, Michael - Mitrovic, Jelena: Analysis of a German Legal Citation Network. 13th International Conference on Knowledge Discovery and Information Retrieval. 2021/1. sz. 3. http://doi.org/10.5220/0010650800003064.

[37] Winkels, Radboud - Ruyter, Jelle de - Kroese, Henryk: Determining Authority of Dutch Case Law. In: M. Atkinson, Katie (ed.): Frontiers in Artificial Intelligence and Applications: Volume 235. Legal Knowledge and Information Systems. Amsterdam, IOS Press Books, 2011. 103-112. 105-106., 110-111.

[38] Agnoloni, Tommaso - Pagallo, Ugo: The Case Law of the Italian Constitutional Courtbetween Network Theory and Philosophy of Information. Informatica e diritto. 2016/12. 139-151. 150-151.

[39] Agnoloni, Tommaso - Pagallo, Ugo: The case law of the Italian constitutional court, its power laws, and the web of scholarly opinions. ICAIL '15: Proceedings of the 15th International Conference on Artificial Intelligence and Law. 2015/1. sz. 151-155. 151-152. https://doi.org/10.1145/2746090.2746108.

[40] Moser, Markus - Strembeck, Mark: An Analysis of Three Legal Citation Networks Derived from Austrian Supreme Court Decisions. Proceedings of the 4th International Conference on Complexity, Future Information Systems and Risk. Volume 1. 2019/1. sz. 85-92. 85. https://doi.org/10.5220/0007749900850092.

[41] Ződi Zsolt: Jogirodalomra történő hivatkozás a bíróságok ítéleteiben: A jogtudomány és a "népi dogmatika". MTA Law Working Papers. 2015/18. sz. 2-3. http://real.mtak.hu/id/eprint/36998 (2024.03.15).

[42] Ződi Zsolt: A korábbi esetekre történő hivatkozások mintázatai a magyar bíróságok ítéleteiben. MTA Law Working Papers. 2014/1. sz. 4-10. http://real.mtak.hu/id/eprint/18350 (2024.03.15.).

[43] Ződi Zsolt: Az Alkotmánybírósági ítéletek hálózatának elemzése. MTA Law Working Papers. 2020/22. sz. 3-6. http://real.mtak.hu/id/eprint/121749 (2024.03.15.).

[44] Ződi Zsolt - Kiss Rebeka: Hová tűntek a perek? A hazai bíráskodás kvantitatív vizsgálata 2010 és 2020 között. In: Gárdos Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020. Budapest, HVG-ORAC, 2022. 138-159. 141-145. http://real.mtak.hu/id/eprint/155647 (2024.03.15.).

[45] Derlén, Mattias - Lindholm, Johan: Goodbye van Gend En Loos, Hello Bosman? Using Network Analysis to Measure the Importance of Individual CJEU Judgments. European Law Journal. 2013/5. sz. 667-687. 671-672. https://doi.org/10.1111/eulj.12077.

[46] Derlén, Mattias - Lindholm, Johan: Characteristics of Precedent: The Case Law of the European Court of Justice in Three Dimensions. German Law Journal. 2015/5. sz. 1073-1098. 1074. https://doi.org/10.1017/S2071832200021040.

[47] Derlén, Mattias - Lindholm, Johan - Rosvall, Martin - Mirshahvalad, Atieh: Coherence Out of Chaos: Mapping European Union Law by Running Randomly Through the Maze of CJEU Case Law. Europarättslig Tidskrift. 2012/3. sz. 517-535. 519-522. https://ssrn.com/abstract=2380775 (2024.03.20.).

[48] Tarissan, Fabien - Panagis, Yannis - Šadl, Urška: Selecting the cases that defined Europe: Complementary metrics for a network analysis. 2016 IEEE/ACM International Conference on Advances in Social Networks Analysis and Mining (ASONAM). 2016/1. sz. 661-668. 663-664. https://doi.org/10.1109/ASONAM.2016.7752308.

[49] Ovádek, Michal - Dyevre, Arthur - Wigard, Kyra.: Analysing EU Treaty-Making and Litigation With Network Analysis and Natural Language Processing. Frontiers in Physics. 2021/9. sz. 2. https://doi.org/10.3389/fphy.2021.657607.

[50] Šadl, Urška - Olsen, Henrik Palmer: Can Quantitative Methods Complement Doctrinal Legal Studies? Using Citation Network and Corpus Linguistic Analysis to Understand International Courts. Leiden Journal of International Law. 2017/2. sz. 327-349., 330-331. 339-346. https://doi.org/10.1017/S0922156517000085.

[51] Lupu, Yonatan - Voeten, Erik: Precedent in International Courts: A Network Analysis of Case Citations by the European Court of Human Rights. British Journal of Political Science. 2011/2. sz. 413-439 413-414. https://doi.org/10.1017/S0007123411000433.

[52] Olsen, Henrik Palmer - Küçüksu, Aysel: Finding Hidden Patterns in ECtHR's Case Law. International Journal of Discrimination and the Law. 2017/1. sz. 4-22. 5. https://doi.org/10.1177/ 1358229117693715.

[53] Tarissan, Fabien - Nollez-Goldbach, Raphaëlle: Temporal Properties of Legal Decision Networks: A Case Study from the International Criminal Court. In: Rotolo, Antonino (ed.): Frontiers in Artificial Intelligence and Applications: Volume 279: Legal Knowledge and Information Systems. Amsterdam, IOS Press Books, 2015. 111-120. 112.

[54] Tarissan, Fabien - Nollez-Goldbach, Raphaëlle: Analysing the first case of the International Criminal Court from a network-science perspective. Journal of Complex Networks. 2016/4. sz. 616-634. 627-629. https://doi.org/10.1093/comnet/cnw002.

[55] Alschner, Wolfgang - Charlotin. Damien: The Growing Complexity of the International Court of Justice's Self-Citation Network. European Journal of International Law. 2018/1. sz. 83-112. 84. https://doi.org/10.1093/ejil/chy002.

[56] Bommarito, Michael James - Katz, Daniel Martin: Properties of the United States Code Citation Network. SSRN Electronic Journal. 2009/1. sz. 1-2. https://doi.org/10.2139/ssrn.1502927.

[57] Mazzega, Pierre - Bourcier, Danièle - Boulet, Romain: The network of French legal codes. ICAIL '09: Proceedings of the 12th International Conference on Artificial Intelligence and Law. 2009/1. sz. 236-237. 236. https://doi.org/10.1145/1568234.1568271.

[58] Sebők Miklós - Kubik Bálint György - Molnár Csaba - Csordás Noémi: IV.2. A joganyag szerkezete A törvények és rendeletek hálózatának jellemzői. In: Sebők Miklós - Gajduschek György - Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége. Elmélet, mérés, eredmények. Budapest, Gondolat - Társadalomtudományi Kutatóközpont - MTA Kiválósági Kutatóhely Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, 2020. 399-420. 404-406. http://real.mtak.hu/id/eprint/121881 (2024.03.20.).

[59] Sebők Miklós: Measuring legislative stability: a new approach with data from Hungary. European Political Science. 2022/4. sz. 491-521. 496. https://doi.org/10.1057/s41304-022-00376-8.

[60] Kiss Rebeka - Sebők Miklós: A jogalkotás kvantitatív vizsgálata és a jogrendszer reagálóképességének mérése. In: Gárdos Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020. Budapest, HVG ORAC, 2022. 110-137. 124-127. http://real.mtak.hu/id/eprint/155648 (2024.03.20).

[61] Koniaris, Marios - Anagnostopoulos, Ioannis - Vassiliou, Yannis: Network Analysis in the Legal Domain: A Complex Model for European Union Legal Sources. Journal of Complex Networks. 2017/2. sz. 243-268. 244.. https://doi.org/10.1093/comnet/cnx029.

[62] Katz, Daniel Martin - Coupette, Corinna - Beckedor, Janis - Hartung, Dirk: Complex societies and the growth of the law. Scientific Reports. 2020/1. sz. 2-3. https://doi.org/10.1038/s41598-020-73623-x; Coupette, Corinna - Beckedorf, Janis - Hartung, Dirk - Bommarito, Michael - Katz, Daniel Martin: Measuring Law over Time: A Network Analytical Framework with an Application to Statutes and Regulations in the United States and Germany. Frontiers in Physics. 2021/9. sz. 2-5. https://doi.org/10.3389/fphy.2021.658463.

[63] Coupette, Corinna - Hartung, Dirk - Beckedorf, Janis - Böther, Maximilian - Katz, Daniel Martin: Law Smells Defining and Detecting Problematic Patterns in Legal Drafting. Artificial Intelligence and Law. 2023/2. sz. 335-368. 336-337. https://doi.org/10.2139/ssrn.3943378.

[64] Parti Tamás: Jog és komplexitás - egy komplex jogrendszermodell (1. rész). Magyar Jog. 2021/9. sz. 538-551. 545-547.

[65] Parti Tamás: Jog és komplexitás - egy komplex jogrendszermodell (2.rész). Magyar Jog. 2021/10. sz. 557-564., 559-561.

[66] Chandler: i. m.; Fowler-Johnson: i. m.; Fowler-Jeon: i. m.; Bommarito-Katz-Zelner: i. m.; Black: i. m.; F. Spriggs: i. m.

[67] Minocha-Singh-Srivastava: i. m.; Green-H. Yoon: i. m.; Ramalingam-E., Nishavathi: i. m.

[68] Moser-Strembeck: i. m.

[69] Sannon, Paul, et. al.: Cytoscape: a software environment for integrated models of biomolecular interaction networks. Genome Research. 2003/13. sz. 2498-2504. https://doi.org/10.1101/gr.1239303.

[70] R Core Team: R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. 2020. https://www.R-project.org (2024.03.25.).

[71] Kőrös András - Wellmann György: Javaslatok a jogegység biztosítása fórum- és eszközrendszerének átalakítására. Magyar Jog. 2011/5. sz. 257-265. 257-259.

[72] Dzsula Marianna: A korlátozott precedensrendszer és a polgári perrendtartás szabályainak kapcsolódása. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti értekezések 2022. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2022. 288-330. 289-295.

[73] Magyarország Alaptörvénye 25. cikk (3) bekezdés.

[74] Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga II. Államszervezet. Pécs, Kodifikátor Alapítvány, 2014. 320.

[75] Fürész Klára: 19. A bíróság. In: Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I. Alapfogalmak, alkotmányos intézmények. Budapest, Osiris, 2007. 523-582., 552-555., 574.

[76] Marosi Ildikó: 14. A bíróságok. In: Trócsányi László - Schanda Balázs - Csink Lóránt (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba: Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Nyolcadik, átdolgozott kiadás. Budapest, HVG-ORAC, 2021. 325-349., 331-332.

[77] Lichtenstein József: 13. A bíróságok. In: Trócsányi László - Schanda Balázs - Csink Lóránt (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba: Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. Budapest, HVG-ORAC, 2016. 355-391., 388-390.

[78] 2019. évi CXXVII. törvény az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról indokolása, általános indokolás.

[79] Virág Csaba - Völcsey Balázs: A korlátozott precedensrendszer és a polgári perjog kapcsolata. Magyar Jog. 2020/3. sz. 125-135., 125-126.

[80] 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 346. § (5) bekezdés.

[81] 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 32. § (1) bekezdés b) pont.

[82] Boronkay Miklós: A "korlátozott precedensrendszer" ügyvédi szemmel. Polgári Jog. 2022/11-12. sz. [9]-[16] bekezdés.

[83] Osztovits András: Törvénymódosítás a bírósági joggyakorlat egységesítése érdekében - jó irányba tett rossz lépés? Magyar Jog. 2020/2. sz. 72-80., 74-75.

[84] 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 41/C. §, vö. Ficsor Krisztina - Patyi András: A jogegységi panasz eljárás mint a jogegység biztosításának eszköze a Kúria gyakorlatában. Kúriai Döntések Bírósági Határozatok. 2022/8. sz. 1311-1320., Patyi, András: A jogegységipanasz-eljárások gyakorlatának néhány alapkérdése. In: Koltay András - Gellér Balázs (szerk.): Jó kormányzás és büntetőjog: Ünnepi tanulmányok Kis Norbert egyetemi tanár 50. születésnapjára. Budapest, Ludovika, 2022. 511-525.

[85] 2019. évi CXXVII. törvény az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról indokolása, általános indokolás.

[86] Arcanum Digitális Tudománytár: Kézikönyvtár: A magyar nyelv értelmező szótára: P: precedes. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/p44572/precedens4657A/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfMUJFOEIiXX0sICJxdWVyeSI6ICJwcmVjZWRlbnMifQ (2022.11.28.).

[87] Ződi Zsolt: Precedens. In: Jakab András - Könczöl Miklós - Menyhárd Attila - Sulyok Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Jogbölcselet rovat, rovatszerkesztő: Szabó Miklós - Jakab András) 2021. [1]-[8] bekezdés https://ijoten.hu/szocikk/precedens (2022.08.10.).

[88] Aakanksha Gaur et al.: Precedent. In: Aakanksha Gaur et al. (ed.): Encyclopedia Britannica. https://www.britannica.com/topic/precedent (2022.08.10.).

[89] Pokol Béla: A bírói precedensjog. Magyar Jog. 2000/4. sz. 201-209., 204., 206.

[90] Kúria, Bírósági Határozatok Gyűjteménye: https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok.

[91] A továbbiakban adatbázison a Kúria BHGY adatbázisában elérhető polgári és gazdasági ügyeket értjük.

[92] A lap nyomtatott kiadásában.

[93] A lap nyomtatott kiadásában.

[94] A döntés megjelent BH 2013.119. szerkesztett döntésként is, az elvi tétel kiemelése onnan történt.

[95] BH 2015.307. Kúria Pfv.20.301/2015.

[96] Kúria Gfv.VII.30.090/2020. BH 2021.141.

[97] A határozattal kapcsolatban a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.003/2023/16. jogegységi hatályú határozata megállapította, hogy indokolatlanul tért el a Kúria korábbi jogegységi hatályú határozatától.

[98] A határozattal kapcsolatban a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.003/2023/16. jogegységi hatályú határozata megállapította, hogy indokolatlanul tért el a Kúria korábbi jogegységi hatályú határozatától.

[99] Ez a "Kúria döntése és annak jogi indokai" c. alfejezet. Megjegyezzük, hogy az adatbázisbeli 2017-2022-es határozatok 2%-ában ez a rész nem azonosítható a szövegben, ezért ezek a határozatok nem képezték a vizsgálat tárgyát.

[100] A fentieken kívül több új jogi folyóirat is tartalmaz tematikusan bírósági döntésekből készült kivonatokat. A kutatás során azonban csak a fentieket vizsgáltuk és nevezzük összefoglalóan szerkesztett döntéseknek.

[101] A döntések közül a kezelhetőség miatt azokat vizsgáltuk, amelyek 2017-2022 között kerültek publikálásra.

[102] Kis Roxána: A jogegységi panasz eljárás mint ultima ratio. Polgári Jog. 2022/7-8. sz. [14] bekezdés.

[103] Olyan nézet is volt, amely szerint ezek eltűnnek majd, lásd: Tahin Szabolcs: Korlátozott precedensrendszer - alulnézetből. Magyar Jog. 2020/5. sz. 266-275., 271.

[104] Dzsula: i. m. 296-298. és ahogy Varga Zs. András felhívja a figyelmet arra, hogy ezek nem tekinthetőek joggyakorlat-irányító eszközöknek, lásd: Varga Zs. András: Tíz gondolat a jogegységről és a precedenshatásról. Magyar Jog. 2020/2. sz. 81-87., 86-87.

[105] Boronkay: i. m. [63]-[65] bekezdés.

[106] Osztovits: i. m. 78.

[107] A Kúria döntéseinél is több esetben kiemelésre kerül az elvi tétel és több döntésnél már a kereső is mutatja, de az általunk vizsgált adatbázisban ez nem tekinthető általánosnak. Egyes tartalomszolgáltatók, például a Jogtár összefoglalót is készít a döntésekhez, a Jogkódex pedig precíz keresést és kapcsolatokat tár fel a döntések között.