A jelen tematikus lapszámunkkal - ahogyan eddig minden évben - ismét alapító főszerkesztőnk, Sárközy Tamás professzor előtt tisztelgünk, aki 2024-ben ünnepelné 84. születésnapját. A Gazdaság és Jog idei társasági jogi lapszámával egyúttal jubileumot is ünneplünk: a Polgári Törvénykönyv hatálybalépésének tíz éves évfordulóját, melyet számos kiváló szakmai konferencia kísért 2024-ben. A 2024. őszi lapszám a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézete, az MTA SZAB Jogi Szakbizottságának Gazdasági Jogi Munkabizottsága, valamint a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Megyei Szervezete által 2024. március 8-án "Társasági jogi aktualitások" címmel rendezett országos konferencia előadóinak tanulmányaiból szemléz, amihez a társasági jog ismert és neves képviselői csatlakoztak, hogy ezzel tisztelegjünk a magánjogi kódexünkbe simult hazai társasági jog, és annak meghatározó alakja, Sárközy Tamás előtt. A tanulmányok a társasági jog elméleti és gyakorlati kérdéseinek széles spektrumát ölelik fel. Papp Tekla írása a Corporate Social Responsibility (CSR) fenntarthatósági szempontjainak implementációs kihívásait vizsgálja a magyar jogban, különös tekintettel az EU CSRD és CS3D irányelveinek hatására. Nochta Tibor a kockázatok természetét elemzi a társasági jogban, bemutatva azok szerepét a társaságok alapításában, működésében és megszűnésében, kiemelve a tagok felelősségét és a jogi szabályozás szerepét. Szegedi András tanulmánya a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesülésének elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyalja az európai uniós és hazai jogszabályok fényében. A konferencia főszervezője, Farkas Csaba a kisebbségi jogok érvényesítésének változásaira és jogszerű működés biztosítására hívja fel a figyelmet. Dzsula Marianna a bírói jogértelmezés szerepét elemzi a Ptk. harmadik könyvének alkalmazása során, kitérve a bírói gyakorlat problémáira. Mohai Máté a biztosított hitelezői igények kezelését mutatja be a csődeljárási gyakorlatban, míg Leszkoven László a felszámolási eljárásban rejlő követelésérvényesítési lehetőségeket vizsgálja. Leszkoven László tanulmánya a felszámolási eljárások során a követelések érvényesítésének dilemmáira hívja fel a figyelmet, különös tekintettel arra, hogy a csődeljárás mennyiben tekinthető tényleges behajtási eszköznek. Végezetül, Gál Judit a cégjogi törvényességi felügyelet és végelszámolás szabályozási hiányosságaira hívja fel a figyelmet, míg Sárközy Szabolcs a Ptk. harmadik könyvének finomhangolási lehetőségeit vázolja fel. A lap főszerkesztőjeként magam is jelentkezem egy írással, és ahogyan a szegedi konferencián, így az annak nyomán készült tanulmányban is a vállalatiság fogalmát és gazdasági kontextusát elemzem, "kicsit másként": az elmélet és a gyakorlat, a jog és gazdaság metszéspontjában. A lapszám tanulmányai nem csupán tudományos igénnyel vizsgálják a társasági jog kihívásait, hanem gyakorlati megoldásokat és esetenként kritikát, vagy éppen jövőbe mutató javaslatokat is megfogalmaznak. A társasági jog bizonyos értelemben a progresszió maga. Amellett, hogy erős hagyományokra épül, a jogi személyeket szabályozó Harmadik könyv egészen bizonyosan egyike a magánjogi kódexünk azon könyveinek, mely közvetlenül kapcsolódik a versenyképességhez. A befektetői igények komoly regionális kihívásként jelentkeznek, igaz ez végig kíséri a hazai társasági jog fejlődését a '80-as évek végétől, az első modern társasági törvény megszületésétől. Vitákon innen- és túl, a Polgári Törvénykönyv túl van az első tíz évén, ami jogtörténeti szempontból kis lépték, de az absztrakt normaértelmezés korszakán túl vagyunk, a legélénkebb vitapontok - részben korrekciókkal - elsimultak, a monista Ptk. társasági joga "működik", sőt több ponton inspirálóan progresszív (talán elég az "egy tag egy üzletrész" paradigmájának lebontására utalni, ami kétségtelenül a diszpozitivitás látványos diadala). A jogalkotás - főként a kódex kiméretű óriási kodifikációs munka - izgalmas, kihívásokkal teli, vitákkal terhelt csúcsa a jogi szakmának.
"... A jogi szabályozásnak előre fel kell mérnie költségeit, továbbgyűrűző társadalmi-gazdasági hatásait - ha ezt figyelmen kívül hagyja, több kárt okoz, mint hasznot. A jog nem telepedhet rá a társadalomra, nem korlátozhatja szükségtelenül a vállalkozói autonómiát.... A gazdasági jog alapvető eleme a pragmatizmus, a gazdasági racionalitás szolgálata, de nem szakadhat el az erkölcsi követelményektől.... a gazdasági verseny szereplői bizonyos mértékben jóhiszemű együttműködésre is kötelesek, az alanyi jogokat rendeltetésszerűen kell használni és tilos ezekkel visszaélni" (Sárközy Tamás: Gazdasági Státusjog, 1999. 22.).
"... [E]gy ilyen horderejű szabályozási változás alapos megfontolást, elméleti előkészítést, a lehetséges megoldások megvitatását, átgondolását igényli... Elméleti viták természetesen szinte vég nélkül folytathatók, s nyilván sohasem alakulhat ki olyan helyzet, amikor már senkinek semmi hozzátennivalója nem maradhatott... (Kisfaludi András: A jogi személyek szabályozása. Jogtudományi Közlöny, 2013. 7-8.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
