A követelések érvényesítése a polgári jogban - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - bírósági útra tartozik. A bírói út melletti további lehetőség, hogy a hitelező a szerződésen alapuló tartozást elismerő, vagy el ugyan nem ismerő, de a fizetést és a vitatást egyaránt elmulasztó adóssal szemben felszámolási eljárást kezdeményez (fizetésképtelenségi vélelem). Erre a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján nyílik lehetősége. A bíróság ilyenkor a szerződéses jogviszonyt (erre vonatkozó hatáskör hiányában) ugyan nem bírálhatja el, de a felek szerződés körül tanúsított magatartását mérlegeli.
Unless otherwise provided for by the Act, the civil law claims afforded shall be enforced by way of judicial process. In addition to the judicial process, the creditor is also entitled to initiate a liquidation proceeding against a debtor who recognises a debt based on contract or does not recognise it but fails to pay or contest it (presumption of insolvency). This way is possible according to the Section 27(2)(a) of the Insolvency Act. However in these cases, the court may not judge the contractual relationship (as per in the absence of jurisdiction), but it can consider the conduct of the parties in relation to the contract.
Keywords: liquidation process, presumption of insolvency, debt grounded on contract, culpa in contrahendo, duty to cooperate
A Legf. Bír. Gfv.X.30.400/2011. szám alatt közzétett döntés indokolása szerint "a hitelező, aki követelését közjegyzői okiratba foglaltatta, egyetlen hatályos jogszabályi rendelkezés alapján sem kötelezhető arra, hogy megkísérelje a végrehajtást, joga van annak eldöntésére, hogy az egyedi (singularis) végrehajtást kíséreli meg a közjegyzői okirat záradékoltatásával és a bírósági végrehajtás kezdeményezésével, vagy pedig a felszámolási eljárást (totális végrehajtást) kezdeményezi. (...) A hitelezőnek a felszámolási eljárás kezdeményezésekor azoknak a feltételeknek a fennállását kell bizonyítania, amelyeket az általa a felszámolási kérelmében megjelölt fizetésképtelenségi ok tekintetében a Cstv. 27. § (2) bekezdése előír (...)"[1]
A közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozattal kapcsolatban pedig a 2/2011. (XII. 16.) Polgári jogegységi határozat III. pontja ugyanezt rögzíti: "[a] hitelező számára az egyedi végrehajtás megkísérlése csak lehetőség (....) A hitelezőnek azonban arra is lehetősége van, hogy választási jogával élve a felszámolási eljárás megindítását kezdeményezze a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján. Ehhez bizonyítania kell, hogy eleget tett a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése által előírt feltételeknek."
Az idézett két határozat nem kifejezetten az általunk most vizsgált kérdés körül forgott, de mindkettő egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a követelés érvényesítésének végrehajtási útja mellett a kikényszerítésnek más, törvény által ugyancsak elismert és szabályozott módja is a hitelező rendelkezésére áll. Az egyaránt jogszerű megoldások közül a hitelező választhat is aszerint, hogy a szóban forgó és szóba jöhető jogi eszközök közül melyik szolgálja leginkább a jogi és gazdasági érdekét. A jogilag szabályozott lehetőségek lényegében egyenrangúak. A "felszámoltatással fenyegetés" elsőre vadul hangzik - kétségkívül szigorúbb és a legkevésbé sem baráti eszköz - ám ahhoz sem fér kétség, hogy sok esetben nagyon is hatásos jogintézmény. Ráadásul ma már az igényérvényesítés kezdő lépéseinek bevett formulái között szerepel: a fizetési felszólítások állandó fordulata, a felszámolási eljárás kezdeményezésének lehetőségét a hitelező jó előre kilátásba helyezi.
Barátságtalan lépés ez - írtuk az imént és halljuk az intézménnyel kapcsolatban sokszor - pedig a szerződésből fakadó követeléshez szorosan hozzátartozik a szolgáltatás kikényszeríthetősége is. Minden polgári jogi kötelem benne rejlő tulajdonsága, fogalmi eleme, hogy jogosultságot keletkeztet a szolgáltatás teljesítésének követelésére és kikényszeríthető kötelezettséget a szolgáltatás véghezvitelére, vö. Ptk. 6:1. § (1) bekezdés és Ptk. 6:58. §. Amennyiben az adós nem teljesíti önként és szerződésszerűen az érvényes megállapodásban vállalt kötelezettségét, a hitelező előtt megnyílik a bírói út igénybevételének lehetősége, elsősorban a bírósági végrehajtás. A kevés kivétel - a bírói jogsegélyt nélkülöző ún. "természetes kötelmek köre" - szinte nem is kötelem, csak amolyan "félig-meddig obligáció".
- 49/50 -
A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja a csődjogi fizetésképtelenség megállapításának egyik esetét szabályozza, amikor az adós az elismert vagy nem vitatott tartozását a hitelező felszólítása ellenére sem egyenlíti ki és nem is vitatja. A kötelezett a felszámolást a törvény által kimunkált záros határidő elmulasztása esetén már csak úgy kerülheti el, ha a korábban megfelelően nem vitatott tartozását maradéktalanul kifizeti. Ha tehát a kötelezett a húrt sokáig feszíti, a hitelezői kérelemnek a törvényszék helyt ad és az adós felszámolásáról határoz. A Grosschmid Béni által előrevetített kötelmi parancs - "fizetni vagy megnyúzatni" - ebben a formában a legszigorúbb alakot ölti.
A felszámolási eljárás megindítását az adósnak akkor is érdekében áll és fontos elkerülni, ha egyébként arra számít, hogy utóbb megvédi magát és igazolni tudja a hitelezői állítások alaptalanságát. A felszámolási eljárás megindítása ugyanis - hogy csak egyetlen példával éljünk - az adós többi szerződésében is életre keltheti, élesítheti az üzleti szerződésekben alkalmazott azokat a szerződési kikötéseket, melyek a regisztrált csődközeli helyzethez az attól egyébként független szerződések felmondását, lejárttá tételét kapcsolják. A Cstv. 27. § (2) bek. a) pontjára alapított fizetésképtelenségi vélelem beállását tanácsosabb megelőzni és elkerülni, mint utólag "kimagyarázni".
Helyesen mutatott rá a régi jogi irodalomban pl. Fränkel Pál egy írásában arra, hogy a csődkérés elsősorban pszichologiai fegyver a hitelező kezében. Annak ellenére, hogy e jogi eszköz - írja nem minden esetben és nem minden szempontból jó a hitelezőnek sem - igenis jelentősége és létjogosultsága lehet ott, ahol a materiális eszközök, a behajtás rendes módjai egyébként már gyengéknek és céljukvesztettnek mutatkoznak az adós cinizmusa, könnyelműsége vagy pláne obstrukcionális törekvéseivel szemben." A szerző végül oda jut, hogy felteszi a kérdést: "ideálisabb volna talán: gyors és olcsó végrehajtási eljárást teremteni s elhárítani a hitelező útjából a behajtást gátló s az adós obstrukciójához kényelmes eszközül szolgáló akadályokat. Amíg azonban a biztos, könnyű és olcsó behajtás eme utópisztikus álma megvalósul, addig is minő magasabb célokat zavar meg az a hitelező, aki a polgári bíróság egyik intézménye helyett egy másikkal próbál eredményhez jutni?"[2]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
