Előszó (PSz, 2020/2., 4. o.)

Az olvasó a Parlamenti Szemle ötödik évfolyamának második számát, egyben a lap tizedik számát tartja kezében. Az első komolyabb számvetés ideje ez: megéltük a kezdeti lapalapítási nehézségeket, kiadót váltottunk, előfizetőket toboroztunk, de a legfontosabb az, hogy számos értékes írást közöltünk. Bátran állunk a szakmai utókor ítélete elé. Megvetettük a lábunkat a tudományos lapok között, megismertek - és úgy látjuk, megkedveltek - bennünket a parlamentarizmuskutatás szakmai műhelyei. Köszönjük, és várjuk a további írásokat rovatainkba!

Saját évfordulónk egybeesik a magyar parlamentarizmus újraindulásának 30. jubileumával, erről több tanulmányban, cikkben is megemlékezünk. Tanulmány rovatunk is a rendszerváltozásra, az akkor elindult folyamatkora reflektál. Smuk Péter az elmúlt három évtized házelnökeit, Térey Vilmos a parlamentnek felelős kormány kialakulását mutatja be. Végül Galambos László tanulmánya a válsághelyzetben átalakuló kormányzási rendszer kérdéseit vizsgálja, az államfő szerepén keresztül.

A Kitekintésben majdnem mindegyik égtáj felé tekintünk: Ősze Áron a brit parlament szerepváltozását tárja fel a Brexithez kapcsolódva, Heka László a 2020-as horvát választásokat elemezi, Csernicskó István és Fedinec Csilla az ukrán parlamentben elfogadott nyelvi jogalkotást és alkotmánybírósági kontrollját vizsgálják.

A Praxis rovatban az Országgyűlés korábbi főtitkára, Soltész István jóvoltából az országgyűlési tisztségviselők feladatainak változásait követhetjük nyomon az elmúlt három évtized távlatából. Andrási Réka és Kerekes Margit az országgyűlés társadalmi tevékenységének fontos részét, a diákoknak szóló modellprogramokat és eddigi tapasztalataikat mutatja be. Folytatódik az országgyűlési ülésszakelemzés is, ezúttal Varga Zoltán és Szilágyi Márk, a Széchenyi István Egyetem joghallgatói a szerzők.