Az írás összefoglalja a magyar Országgyűlés törvényhozási munkájának megismertetését célzó ifjúsági programokat a 2000-es évek elejétől napjainkig. A részvételen alapuló, cselekedve tanulás (learning-by-doing) módszerével operáló programok jó része úgy modellezi az Országházban folyó munkát, hogy a szerepjátéknak köszönhetően a diákok és hallgatók a saját bőrükön tapasztalhatják meg a képviselői lét sajátosságait. A rendezvények során - rövidített formában egy nap alatt - végigkísérik a törvény megszületésének folyamatát, miközben megismerkednek a parlamenti szereplőkkel, kipróbálhatják magukat a retorika és az érvelés területén, valamint megismerhetik kortársaik véleményét. A programok során a résztvevők plenáris, bizottsági és frakcióüléseken vesznek részt, szavaznak és döntést hoznak az általuk tárgyalt javaslatokról és módosító javaslatokról, valamint sajtótájékoztatót tartanak egész napos munkájukról.
Az írás első fejezetében a programok kialakításának előzményeiről olvashatunk, majd a szerzők külföldi kitekintést adnak az általuk ismert és látogatott külföldi országok hasonló példákon alapuló programjairól, valamint szemezgetnek az ECPRD (European Centre for Parliamentary Research and Documentation) tárgyban készített összefoglaló dokumentumából. A harmadik fejezet elsősorban a Demokráciajáték és a Mint-a-Parlament elnevezésű rendezvények kialakítását és a programok részleteit taglalja, az elsődleges és másodlagos célok meghatározásán kívül a rejtett sikerkritériumok ismertetését is feltárja. Az írás utolsó két fejezetét a programok alakulásának és tanulságainak, illetve a jövőbeli tervek bemutatásának szentelik.
A tanulmány - amellett, hogy summázza és statisztikákkal is alátámasztja a rendezvények eddigi tapasztalatait - bemutatja azok résztvevőit, valamint kitér a 16-25 éves korosztály által tárgyalt témákra és törvényjavaslatokra. Az olvasó számára további érdekességet jelenthetnek (és kordokumentumként kezelhetőek) a fiatalok által választott beszédes pártnevek, továbbá a résztvevők visszajelzéseiből összeállított válogatás is.
The text provides an overview of the Hungarian National Assembly's youth programmes aimed at familiarising students with legislative work since the early 2000s. The majority of these programmes, based on active participation and the method of learning-by-doing, presents a model about the National Assembly's practices in a way that, as a result of role playing, high school and university students can experience first-hand the peculiarities of being a representative. During the events, they follow through the process of lawmaking in a shortened, one-day form. In the meantime, they become acquainted with the key players in parliament, can try themselves at rhetoric and argumentation and get to know their peers' opinions. Throughout these programmes, participants take part in plenary sessions, meetings of committees and parliamentary groups. Besides, they make a decision and cast a vote about previously discussed proposals and amendments. The day closes with a press conference based on the work achieved.
In the first chapter, the preceedings of developing these programmes are discussed. Afterwards, the authors present an overview about similar programmes abroad - based on the practices of other countries known and visited by them. Shorter parts are also selected from the ECPRD (European Centre for Parliamentary Research and Documentation) relevant summarising document. Primarily, the third chapter examines the development of events such as the so called 'Game of Democracy' and 'Model Parliament' and the details of these programmes. In addition to determining primary and secondary objectives, this chapter reveals hidden success criteria also. The last two chapters are dedicated to how these programmes progress over time, what conclusions can be made and what future plans are.
In addition to summarising the observations of events and presenting relevant statistics, the study offers an overview about the participants and touches upon the topics and legislative proposals discussed by the 16-25 age group. A further curiosity may be the eloquent party names chosen by participants which can even be regarded as primary sources. Besides, a collection compiled from participant feedback may also be of interest.
Keywords: Role Play Game, Legislation, Modelling, Participation, Learning
Az Országgyűlés nyilvánosságával kapcsolatban a legtöbben publikációkra, honlapokra, tájékoztató anyagokra, könyvekre, esetleg parlamenti közvetítésekre gondolnak, ám jó néhány éve működnek az Országházban az aktív részvételen alapuló középiskolai diákokat és egyetemistákat megcélzó pedagógiai programok is. A világ legtöbb parlamentje rendelkezik ifjúsági rendezvényekkel, ahol a fiata-
- 155/156 -
lok valamilyen különleges helyzetben közelről betekintést nyerhetnek a törvényhozók munkájába.
Az Országgyűlés Hivatala Parlamenti különóra néven már 2005 óta szervez ifjúsági programot, amely rendezvény egy egész napos program keretében betekintést enged az Országgyűlés munkájába és épületébe. A körülbelül heti rendszerességgel megtartott rendezvényen alkalmanként kb. 120 diák vesz részt 4 iskolából. A programon zömében 11-12. osztályos diákok beszélgethetnek egy képviselővel a munkájáról, a karzatról bepillanthatnak az Országgyűlés ülésébe, idegenvezetés keretében megnézik az Országházat és az Országgyűlési Könyvtárat, a díszőrség interaktív bemutatóján vehetnek részt, és egy kvízjátékon túl egy rövid szimulációs játékban felolvasással megidéznek egy átlagos ülésnapot, amelyben minden előzetes készülés nélkül könnyedén belehelyezkedhetnek egy-egy parlamenti szereplő élethelyzetébe.
A Parlamenti különóra programot kiegészítendő - mintegy tehetséggondozásként - indultak útjukra 2012-ben az Országgyűlés aktív részvételen alapuló ifjúsági rendezvényei. 2012 márciusában került megtartásra az első vitajáték és modellező program, Demokráciajáték néven. Bő másfél év múlva a Mint-a-Parlament is elindult, amely az egyetemisták képviselői munkát modellező féléves rendszerességű programja. Jelen írás e két program felépítése, kialakulása, működése és az eközben tapasztaltak összefoglalója.
A legtöbb európai - sőt Európán kívüli - parlamentre jellemző, hogy közönségszervező tevékenységük fókuszában az iskolások így a leendő választópolgárok tájékoztatása áll.
Számos államban létezik - a hagyományos diák-idegenvezetéseken túl - modellező program, ahol a vitakultúra fejlesztése mellett a törvényhozási folyamat megismertetésével foglalkoznak. Andorra, Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Izland, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Norvégia, Portugália, Svédország és az Európai Parlament is rendelkezik ilyen programmal Magyarországon kívül. Néhány országban (Andorrában, Horvátországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban és Portugáliában) évi egy nagyobb szabású rendezvényt tartanak, ahol több száz részt vevő diák próbálhatja ki magát a képviselők szerepében. Sok más országban ennél gyakoribb részvétellel több diákot megmozgató rendezvényeket szerveznek, a legtöbb ilyenben általában 1-1 osztályt fogadnak egyidejűleg. A német képviselőházban a diákprogramok olyannyira hangsúlyosak, hogy egy-egy iskola részvételére külön miniüléstermet képeztek ki, és modern technikai eszközökkel, a valódi törvényhozók közreműködésével vonják be a diákokat a parlament munkájába.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
