Az írás összefoglalja a magyar Országgyűlés törvényhozási munkájának megismertetését célzó ifjúsági programokat a 2000-es évek elejétől napjainkig. A részvételen alapuló, cselekedve tanulás (learning-by-doing) módszerével operáló programok jó része úgy modellezi az Országházban folyó munkát, hogy a szerepjátéknak köszönhetően a diákok és hallgatók a saját bőrükön tapasztalhatják meg a képviselői lét sajátosságait. A rendezvények során - rövidített formában egy nap alatt - végigkísérik a törvény megszületésének folyamatát, miközben megismerkednek a parlamenti szereplőkkel, kipróbálhatják magukat a retorika és az érvelés területén, valamint megismerhetik kortársaik véleményét. A programok során a résztvevők plenáris, bizottsági és frakcióüléseken vesznek részt, szavaznak és döntést hoznak az általuk tárgyalt javaslatokról és módosító javaslatokról, valamint sajtótájékoztatót tartanak egész napos munkájukról.
Az írás első fejezetében a programok kialakításának előzményeiről olvashatunk, majd a szerzők külföldi kitekintést adnak az általuk ismert és látogatott külföldi országok hasonló példákon alapuló programjairól, valamint szemezgetnek az ECPRD (European Centre for Parliamentary Research and Documentation) tárgyban készített összefoglaló dokumentumából. A harmadik fejezet elsősorban a Demokráciajáték és a Mint-a-Parlament elnevezésű rendezvények kialakítását és a programok részleteit taglalja, az elsődleges és másodlagos célok meghatározásán kívül a rejtett sikerkritériumok ismertetését is feltárja. Az írás utolsó két fejezetét a programok alakulásának és tanulságainak, illetve a jövőbeli tervek bemutatásának szentelik.
A tanulmány - amellett, hogy summázza és statisztikákkal is alátámasztja a rendezvények eddigi tapasztalatait - bemutatja azok résztvevőit, valamint kitér a 16-25 éves korosztály által tárgyalt témákra és törvényjavaslatokra. Az olvasó számára további érdekességet jelenthetnek (és kordokumentumként kezelhetőek) a fiatalok által választott beszédes pártnevek, továbbá a résztvevők visszajelzéseiből összeállított válogatás is.
Az Országgyűlés nyilvánosságával kapcsolatban a legtöbben publikációkra, honlapokra, tájékoztató anyagokra, könyvekre, esetleg parlamenti közvetítésekre gondolnak, ám jó néhány éve működnek az Országházban az aktív részvételen alapuló középiskolai diákokat és egyetemistákat megcélzó pedagógiai programok is. A világ legtöbb parlamentje rendelkezik ifjúsági rendezvényekkel, ahol a fiata-
- 155/156 -
lok valamilyen különleges helyzetben közelről betekintést nyerhetnek a törvényhozók munkájába.
Az Országgyűlés Hivatala Parlamenti különóra néven már 2005 óta szervez ifjúsági programot, amely rendezvény egy egész napos program keretében betekintést enged az Országgyűlés munkájába és épületébe. A körülbelül heti rendszerességgel megtartott rendezvényen alkalmanként kb. 120 diák vesz részt 4 iskolából. A programon zömében 11-12. osztályos diákok beszélgethetnek egy képviselővel a munkájáról, a karzatról bepillanthatnak az Országgyűlés ülésébe, idegenvezetés keretében megnézik az Országházat és az Országgyűlési Könyvtárat, a díszőrség interaktív bemutatóján vehetnek részt, és egy kvízjátékon túl egy rövid szimulációs játékban felolvasással megidéznek egy átlagos ülésnapot, amelyben minden előzetes készülés nélkül könnyedén belehelyezkedhetnek egy-egy parlamenti szereplő élethelyzetébe.
A Parlamenti különóra programot kiegészítendő - mintegy tehetséggondozásként - indultak útjukra 2012-ben az Országgyűlés aktív részvételen alapuló ifjúsági rendezvényei. 2012 márciusában került megtartásra az első vitajáték és modellező program, Demokráciajáték néven. Bő másfél év múlva a Mint-a-Parlament is elindult, amely az egyetemisták képviselői munkát modellező féléves rendszerességű programja. Jelen írás e két program felépítése, kialakulása, működése és az eközben tapasztaltak összefoglalója.
A legtöbb európai - sőt Európán kívüli - parlamentre jellemző, hogy közönségszervező tevékenységük fókuszában az iskolások így a leendő választópolgárok tájékoztatása áll.
Számos államban létezik - a hagyományos diák-idegenvezetéseken túl - modellező program, ahol a vitakultúra fejlesztése mellett a törvényhozási folyamat megismertetésével foglalkoznak. Andorra, Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Izland, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Norvégia, Portugália, Svédország és az Európai Parlament is rendelkezik ilyen programmal Magyarországon kívül. Néhány országban (Andorrában, Horvátországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban és Portugáliában) évi egy nagyobb szabású rendezvényt tartanak, ahol több száz részt vevő diák próbálhatja ki magát a képviselők szerepében. Sok más országban ennél gyakoribb részvétellel több diákot megmozgató rendezvényeket szerveznek, a legtöbb ilyenben általában 1-1 osztályt fogadnak egyidejűleg. A német képviselőházban a diákprogramok olyannyira hangsúlyosak, hogy egy-egy iskola részvételére külön miniüléstermet képeztek ki, és modern technikai eszközökkel, a valódi törvényhozók közreműködésével vonják be a diákokat a parlament munkájába.
- 156/157 -
Magyarországon egy ezekhez képest "vegyes" rendszer működik, a középiskolás programban (a Demokráciajátékokon) havi rendszerességgel fogadunk kb. 100 diákot, egyszerre 4 iskolából. A szisztéma sok államban hasonló, egy-egy témában a diákokat aktivitásra késztetik, és egy nap alatt döntést hoznak egy őket is érintő kérdésben. A programok a törvényhozás kiemelt, valódi helyszínein zajlanak, a szakértő kollégák segítségével.
Az egyetemista programunk majdhogynem egyedülálló, ezzel a korosztállyal csak néhány állam foglalkozik, a magyar program félévente tavaszi és őszi ülésszaknak hívott 1-1 nap keretében kerül megrendezésre Mint-a-Parlament néven.
A kezdeti célok között a törvényhozás folyamatának megismertetése állt fókuszban, természetesen a helyes vitakultúra elsajátíttatása mellett. Küldetéstudatunk rögzítette távlati célként a diákok felelős állampolgárrá válásának segítését és nyitottságának növelését is. Kiemelten fontosnak tartottuk azt a pedagógiai szempontot, hogy a diákok a cselekedve tanulás módszerével, az aktív részvétel által saját bőrükön, testközelből tapasztalhassák meg a "megtanulandókat". Így a nonformális oktatás erejét felhasználva megsokszorozzuk a benyomást, növelve a tanulás intenzitását, tartósságát és a hatékonyságát is.
Jó néhány külföldi példát megvizsgálva egy, az Országgyűlés Hivatala több szervezeti egységből álló csapata kezdett el 2011-ben azon dolgozni, hogy kialakítsunk egy olyan modellező programot, amely megfelel az Országgyűlés jelenlegi felépítésének, ugyanakkor a leegyszerűsítés által közérthetően és egy napba sűrítve mutatja be az egyébként többhetes törvényhozási procedúrát. A jogászokból, bizottsági munkatársakból, az állampolgári tájékoztatásért felelő kollégákból, kutatókból és pedagógusokból álló csapat ezeket a szempontokat figyelembe véve hozta létre a mindenki számára nyitott programot, mellyel első körben a középiskolásokat, az érettségi előtt álló 11-12. osztályos tanulókat célozta meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
