Írásomban az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépési szándéka folytán kialakult belső alkotmányos folyamatokat vizsgálom. Ennek keretében röviden ismertetem a szigetország jogrendszerének sajátosságait, különös hangsúlyt helyezve a parlamenti szuverenitásra. A Brexit-folyamatok elindulását követően ugyanis kiéleződtek a Parlament és a Kormány közti alkotmányos konfliktusok. A kitekintés az EU-s tagságról történő népszavazás után kapcsolódik be az eseményekbe, és arra próbál rávilágítani, hogy ezek a folyamatok milyen formában érintették a parlamenti szuverenitás elvét. Ehhez kapcsolódóan két legfelsőbb bírósági döntést is elemezni kell, az azokat megelőző perek rövid ismertetése mellett. Ugyanis mind két ügyben a Legfelsőbb Bíróságnak kellett döntenie a Kormány, illetve a Parlament között kialakult konfliktusban. Mind a két döntésben fontos szerepe volt Gina Millernek, hiszen az ő keresetei alapján jutott el az ügy a Legfelsőbb Bíróságig.
Az első (2017) legfelsőbb bírósági döntés a kilépési szándék bejelentésével összefüggésben született meg. A fórumnak arról kellett dönteni, hogy vajon a kilépési szándék bejelentése a Kormány hatáskörébe tartozik, vagy ahhoz szükséges a Parlament jóváhagyása is. A bíróság a Parlament javára döntött, és a bejelentést a Parlament jóváhagyásához kötötte.
A második (2019) döntés előzménye a miniszterelnök királynőnek tett javaslata a Parlament felfüggesztésére. A felfüggesztés célja pedig a parlamenti működés megakadályozása, mely lehetővé tette volna a britek megállapodás nélküli kilépését is az EU-ból. A Legfelsőbb Bíróság ebben az esetben is a Parlament mellé állt, és kimondta a felfüggesztésre tett javaslat törvénytelenségét.
Mindezek rövid ismertetése után a következőkre kell felhívni a figyelmet: egyrészről nagyon érdekes, hogy a brit bíróságok olyan kérdésekben is döntöttek, melyek komoly politikai tartalommal bírnak. E döntéseknek pedig politikai következményei vannak. Tény, hogy minden végrehajtással kapcsolatos döntésnek van politikai tartalma, de vajon meddig terjeszkedhet a bíróságok hatásköre e kérdésekben? Másrészről fontos aspektusa e folyamatoknak, hogy a több évszázadra visszanyúló parlamenti szuverenitás elve a Brexit-folyamatokban megkérdőjeleződött, és a Parlament szuverenitását egy jogi fórumnak kellett megvédenie a végreható hatalom törekvéseivel szemben.
The paper examines the British constitutional processes that have developed as a result of the UK's intention to leave the EU. In this context, I describe the characteristics of the country's legal system in short, strangely the parliamentary sovereignty. After the setting in motion of the Brexit-processes, the constitutional conflicts have deepened between the Parliament and the Government. I start my exposition with the June 2016 referendum, and I try to describe the effects of referendum on the principle of parlamentary sovereignty. In connection with these events, I analyse two Supreme Court decisions, along with a short description of the lawsuits that preceded them. It is necessary, because the Supreme Court had to decide in conflict between the Government and the Parliament in both cases. Gina Miller played an important role of both cases, because the judgments of Supreme Court were founded on her claims.
The first (2017) Supreme Court decision was associated with the announcement of the intention to withdraw from the EU. The principal issue in these case is whether such a Notice can, under the UK's constitutional arrangements, lawfully be given by Government ministers without prior authorisation by Parliament. In judgment, the Supreme Court holds that Parliament is required to authorise ministers to give Notice of the decision to withdraw from the EU.
The second (2019) decision is preceded by a proposal from the Prime Minister to the Queen to prorouge Parliament. The Supreme Court determined that the decision to advise Her Majesty was unlawful because it had the effect of preventing the ability of Parliament to perform its constitutional functions without reasonable motivation.
After a short description of all this, my findings: on the one hand, it is very interesting that the British courts decide on issues that have serious political concern and these judgments have political consequences. It is true that all important made by the executive have political relation, but how far can the courts' jurisdictions range in these cases? On the other hand, an important aspect of these processes is the role of the principle of parliamentary sovereignty in Brexit-processes that a legal forum defended against the pursuit of the executive power.
Keywords: Brexit, parliamentary sovereignty, Supreme Court, political question, prorogation
- 69/70 -
A tanulmány címe Szabó Zsoltnak a Parlamenti Szemle 2016/2. számában megjelent, "A parlament a Brexitben: cselekvő vagy szenvedő alany?" című cikkére utal, célja szerint annak folyatását jelentve. Szabó Zsolt ugyanis a Brexittel összefüggő angol alkotmányos folyamatokról szóló tanulmányát ott hagyta abba, ahol az EU-ból való kilépési szándék bejelentésével kapcsolatban, a Kormány és a Parlament között kialakult vita eldöntése a Legfelsőbb Bíróság elé került. E tanulmány folytatás jellege ellenére indokolt a Legfelsőbb Bíróság első döntéséig vezető út rövid felvázolása, illetve a vitákat keretező jog- és szokásrendszer vázlatos ismertetése is.
2016-ban az Egyesült Királyságban népszavazást tartottak az Európai Unióból való kilépésről. Ennek eredményeként az angol választópolgárok csekély többsége a kilépésre szavazott, mely egy többéves jogi és politikai folyamatot indított el nemcsak a szigetországban, de nemzetközi szinten is.
"A parlament bármit megtehet, csak nőből nem csinálhat férfit vagy férfiból nőt", szól a Jean Louis De Lolme, The Constitution of England című művében megfogalmazott idézet.[1] A gondolat a brit parlament szupremáciájára, illetve szuverenitására utal, mely egy több évszázados alapelv az angol közjogi gondolkodásban és gyakorlatban. A népszavazást követően azonban olyan folyamatok indultak el a szigetországban, melyek komoly hatással voltak a fenti alapelvre. Ezek közül is kettőt elemzek részletesen. Az egyik a referendum után közvetlenül kialakult alkotmányos helyzet. A brit kormány - élén Theresa Mayjel - ugyanis a parlament megkerülésével akarta megindítani az Európai Unióból való kilépési folyamatot. Ennek egyik következménye egy bírósági eljárás, melynek befejezéseként a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a kilépési folyamatok megindítását a parlamentnek kell jóváhagynia, annak megkerülésével a kormány döntése semmit nem ér.[2] Másik fontos mozzanat volt, mikor Boris Johnson brit kormányfő 2019-ben a parlament felfüggesztését kérte a királynőtől, hogy akár megállapodás nélküli is kivezesse a Nagy-Britanniát az Európai Unióból. Szintén egy jogi procedúra eredményeként mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, hogy a miniszterelnök törvénytelenül járt el.[3] E rövid elemzés a fenti eseményeket járja körül.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
