| Rendes ülésszak kezdete és vége | 2020. febr. 17. - 2020. jún. 15. |
| Rendkívüli ülés kezdete és vége (ha volt) | 2020. nyári rendkívüli 2020. jún. 16. - 2020. aug. 3. |
| Ülések száma: Tavaszi ülésszak Nyári rendkívüli ülésszak | 13 5 |
| Ülésnapok száma: Tavaszi ülésszak Nyári rendkívüli ülésszak | 37 8 |
| Plenáris napirendi tárgyalási idő: Tavaszi ülésszak Nyári rendkívüli ülésszak | 353 óra és 25 perc 310 óra és 5 perc 43 óra és 18 perc |
| Törvényjavaslatok átlagos elfogadási ideje | 35,13 nap[2] |
| - ugyanez gyors eljárások nélkül | 38,48 nap[3] |
Az Országgyűlés 2020. tavaszi ülésszaka február 17-én kezdődött és június 15-én ért véget. Ezen ülésszak átlagon felüli volt mind az ülések, mind az ülésnapok száma szempontjából, a maga 13 ülésével és 37 ülésnapjával. A koronavírus-járvány következtében az Országgyűlés rendes ülésszaka egy kimagaslóan hosszú rendkívüli ülésszakkal bővült. Június 16. és augusztus 3. között 5 ülés zajlott le, melyet 8 ülésnap igénybevételével tudtak lebonyolítani. Az összesített plenáris napirendi tárgyalási idő meghaladta a 353 órát is, ami rendkívül hosszúnak mondható más parlamenti ülésszakokhoz képest. Az ülésszak[4] első és utolsó napja között 169 naptári nap telt el, amelyből a képviselők 14 teljes napot töltöttek tárgyalással. Egy törvényjavaslat benyújtásától az elfogadásáig eltelt átlagos időtartam kerekítve 35 nap volt, gyorsított eljárások nélkül ez három és fél nappal emelkedik.
- 171/172 -
| Alaptörvény-módosítások | 0 |
| Törvények | 96 |
| - ebből új | 23 |
| - ebből módosító | 57 |
| - ebből nemzetközi szerződés | 15 |
| Országgyűlési határozatok | 13 |
| - ebből személyi döntés | 11 |
| Politikai nyilatkozatok | 3 |
A 2020-as tavaszi ülésszakban nem került sor Alaptörvénymódosításra, noha kétszer is nyújtottak be módosító javaslatot, mindkét esetben független képviselők.[5] Továbbá az Országgyűlés 96 törvényt alkotott, amelynek csak igen kis része volt új törvény, illetve új nemzetközi szerződést kihirdető törvény, míg döntő többségét, 75%-át már létező törvényt módosító törvények tették ki. Ezenfelül 13 országgyűlési határozatot fogadott el a T. Ház, amelyből 11 személyi döntés körében született. Mindezeken túl három politikai nyilatkozat megszavazására került sor az adott ciklus alatt.
| 1. Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság | 1 |
| 2. Európai ügyek bizottsága | 10 |
| 3. Fenntartható fejlődés bizottsága | 7 |
| 4. Gazdasági bizottság | 17 |
| 5. Honvédelmi és rendészeti bizottság | 11 |
| 6. Igazságügyi bizottság | 18 |
| 7. Kulturális bizottság | 9 |
| 8. Költségvetési bizottság | 14 |
| 9. Külügyi bizottság | 13 |
| 10. Magyarországi nemzetiségek bizottsága | 10 |
| 11. Mentelmi bizottság | 4 |
| 12. Mezőgazdasági bizottság | 5 |
| 13. Nemzetbiztonsági bizottság | 7 |
| 14. Nemzeti összetartozás bizottsága | 9 |
| 15. Népjóléti bizottság | 13 |
| 16. Törvényalkotási bizottság | 17 |
| 17. Vállalkozásfejlesztési bizottság | 5 |
- 172/173 -
A ciklus jellegadó sajátossága, a vírushelyzet ellenére a legtöbb bizottság esetében megvalósult a rendszeres ülésezés követelménye. Ez alól kivétel a mentelmi bizottság, amely csak 4 ülést tartott. Utalunk egyúttal arra, hogy speciális feladatköre egyébként sem igényli működésének azt a típusú rendszerességét, amely a törvényalkotási funkcióban részt vevő bizottságoknál figyelhető meg. Ezt követi a sorban a mezőgazdasági, valamint a vállalkozásfejlesztési bizottság igencsak kevés, mintegy 5 ülésével. A járványhelyzet indukálta korlátozó intézkedésekből adódó gazdasági következmények kezelése nagyobb munkát hárított a Gazdasági bizottságra. A törvényhozás struktúrája pedig indokolja a Törvényalkotási bizottság kiemelkedő szerepét és magas ülésszámát. Ennek ellenére a legmagasabb bizottsági ülésszámot az Igazságügyi bizottság generálta.
A 2020-as év tavaszi ülésszakára a Kormány 20 pontos törvényalkotási programot fektetett le. Ha röviden jellemeznünk kéne a törvényalkotási programot, elegendő lenne ennyit mondani: "gazdasági intézkedések", hiszen a Kormány már a vírushelyzet kialakulása előtt egyértelmű prioritásává tette a gazdasági stabilizációt. Előbbi állítás ékes bizonyítéka az Agrárminisztérium, a Belügyminisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium javaslatainak egyértelmű túlsúlya a programon belül. E tendencia alól kivételt mutatnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatai egyéb területekre (pl. közlekedési szabályozás), valamint a Miniszterelnökség abszolút vegyes szabályozási körre vonatkozó tervezetei. A programban röviden megjelenik a Honvédelmi, illetve az Igazságügyi Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériumára és a Külgazdasági és Külügyminisztériumra azonban a Kormány a tárgyalt ülésszakban nem tervezett törvényalkotással kapcsolatos feladatokat telepíteni.
- 173/174 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
