Immáron tíz éve annak, hogy a Bét.[1] 2009. július 1. napjával történő hatályba lépésével egyidejűleg a Kjnptv.[2] akként módosult, hogy megteremtődött a címben szereplő közjegyzői nemperes eljárás: a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése. Ezen közjegyzői nemperes eljárás úttörő volt abból a szempontból, hogy a közjegyzőt mindenkire kötelező ítéleti hatályú határozat meghozatalára jogosította fel a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésével kapcsolatos személyi állapotot érintő kérdésben.[3] A jelen tanulmányomban ezen közjegyzői nemperes eljárás szabályait kívánom ismertetni az időközben hatályba lépett Ptk.[4] és Pp.[5] rendelkezéseire és a Kjnptv. módosításaira is figyelemmel.
Az Országgyűlés 2007 decemberében fogadta el az eladdig a magyar jogtörténetben példa nélkül álló bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt (a továbbiakban: 2007-es Bét.), amely minden 18. életévét betöltött személy számára elsőként tette volna lehetővé, hogy nemétől és szexuális irányultságától függetlenül bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthessen. A 2007-es Bét. a bejegyzett élettársi kapcsolatot családjogi jogintézményként ismerte el és csak a házasságtól eltérő szabályokra utalt külön. A bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jött volna létre és a tényleges életközösség fennállásától függetlenül bíróság vagy közjegyző szüntethette volna meg.
A 2007-es Bét. 2009. január 1. napjával történő hatálybalépése azonban elmaradt, mivel az Alkotmánybíróság 2008. december 15-én kihirdetett 154/2008. (XII. 17.) AB hatá-
- 60/61 -
rozata (továbbiakban: AB határozat) alkotmányellenességet állapított meg és a 2007-es Bét.-ben foglaltakat a határozat közzétételének napjával megsemmisítette. Az AB határozatában rögzítette, hogy az azonos nemű személyek számára, akik az 1949-es Alkotmány[6] alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az 1949-es Alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként történő kezelésüket biztosítja. Míg a különnemű párok esetében a házasság vagy élettársi kapcsolat szabad választás kérdése, addig az azonos neműek jogi lehetőség hiányában nem dönthetnek úgy, hogy a házasság kötelékébe lépnek az élettársi viszony helyett.[7]
Ezen előzmények után az Országgyűlés újbóli nekifutásra megalkotta és elfogadta a bejegyzett élettársi kapcsolatot szabályozó jelenleg is hatályos a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvényt. A Bét. már az Alkotmánybíróság fenti határozatára is figyelemmel határozta meg a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének a kereteit,[8] és egyúttal módosította a Kjnptv.-t, ezzel megalkotva és a közjegyzők hatáskörébe utalva a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésére irányuló önálló közjegyzői nemperes eljárást.[9]
A bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésének az évében összesen 67 bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítettek, 2010-ben - azaz az első teljes évben - pedig 80-at. Számuk 2013-ig évről évre csökkent, és ugyanebben az évben összesen 30 ilyen párkapcsolatot regisztráltak az anyakönyvvezetők, ami kevesebb mint fele volt a három évvel korábban bejegyzett élettársi kapcsolatoknak. 2014-től számuk ismét folyamatosan emelkedett, 2018-ban pedig ugrásszerűen megnőtt az egy évvel korábbihoz képest. A 2018-ban létesített 130 ilyen párkapcsolat mintegy másfélszerese volt az előző évinek, és a legmagasabb számú volt a törvényi szabályozás bevezetése óta. A férfiak körében minden évben több az ilyen párkapcsolat, mint a nőknél: 2018-ban 86 férfi és 44 női párt regisztráltak az anyakönyvvezetők.
Az emelkedés túlnyomó többségét a férfi párkapcsolatok lényegesen megnövekedett száma okozta, ami háromnegyedével múlta felül az egy évvel korábbit. A nőknél ennél alacsonyabb, mintegy 15%-os volt a növekedés mértéke. 2018-ban az összes eset kétharmadánál férfi, egyharmadánál női bejegyzett élettársi kapcsolatot anyakönyveztek. Az ilyen párkapcsolatok több mint felénél (53%) budapesti és Pest megyei lakosú párokról van szó. A férfiak átlagosan 41, a nők 39 évesen kezdeményezték a hivatalos eljárást.
- 61/62 -
A férfi partnerek közötti korkülönbség átlagosan 9,3, a női párok között ennél alacsonyabb, átlagosan 6,1 év.[10]
A bejegyzett élettársi kapcsolat fogalmát a házasságtól[11] eltérően nem határozza meg semmilyen jogszabály. A Bét. kizárólag a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét deklarálja, amely akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.[12]
Más személyi kör jogosult bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, mint házasságot: míg házasságot kizárólag egy férfi és egy nő köthet, akik főszabályként nagykorúak - kivételes esetben gyámhatósági engedéllyel rendelkező 16. életévét betöltött személyek[13] - addig bejegyzett élettársi kapcsolatot két férfi vagy két nő hozhat létre, akik kivétel nélkül már betöltötték a 18. életévüket.[14] A bejegyzett partnerkapcsolat anyakönyvvezető előtt létesíthető, amely a felek szándékával és nem a regisztrációval jön létre.[15]
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése tekintetében fontos különbség a házasságtól, hogy amíg a házasságkötésre az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek megjelennek és szándékukat közlik, addig a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése érdekében nem bármely anyakönyvvezető előtt lehet megjelenni, hanem csak a fővárosi kerületekben, megyei jogú városokban és az anyakönyvekért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott településen működő anyakönyvvezetők előtt.[16] A bejegyzett élettársak pedig a bejegyzett élettársak anyakönyvébe kerülnek bejegyzésre.
A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásait a Bét. 3. § (1) bekezdésének utaló szabálya akként határozza meg, hogy ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell a házasságra, a házastársra vagy házastársakra, az özvegyre, az elvált személyre, a hajadonra, nőtlenre, valamint a házaspárra vonatkozó szabályokat. A bejegyzett élettársi kapcsolat tehát anyagi jogi (család-
- 62/63 -
jogi, öröklési jogi, adójogi, társadalombiztosítási jogi és egyéb) joghatását tekintve a Bét.-ben meghatározott kivételektől eltekintve azonos a házasságéval.
A bejegyzett élettársi kapcsolat személyi joghatásai - amelyek főként erkölcsi tartalmúak - a hűségre, az együttműködésre, egymás támogatásának a kötelezettségére, a bejegyzett élettársak döntési jogkörére, valamint a lakóhely megválasztására vonatkoznak.
a) Együttműködési és támogatási kötelezettség. A bejegyzett élettársak hűséggel tartoznak egymásnak, kötelesek közös céljaik érdekében együttműködni és egymást támogatni. A támogatási kötelezettség törvényben meghatározott esetben a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követően is fennáll. A hűség és az együttműködési kötelezettség előírása a bejegyzett élettársak összetartozására és egymással való szolidaritására vezethető vissza.[17]
b) Közös és önálló döntési jog. A bejegyzett élettársak a bejegyzett élettársi élet ügyeiben közösen, a személyüket érintő ügyekben önállóan, döntenek, de figyelembe kell venniük mostohagyermekük és egymás érdekeit is.[18]
c) Lakóhely megválasztása. A bejegyzett élettársak a lakóhelyüket egymással egyetértésében választják meg, tehát mindkét bejegyzett élettársnak egyenlő joga van ahhoz, hogy a közös lakóhelyüket kiválassza, vagy akár a másik bejegyzett élettárstól különálló lakóhelyet válasszon.[19]
A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi joghatásai értelmezhetők szűkebben és tágabban is - tágabb értelemben véve ide tartoznak bejegyzett élettársi vagyonközösségen kívül, a bejegyzett élettársi tartás és a bejegyzett élettársi lakáshasználat rendezésének kérdései is.[20]
a) Vagyonközösség. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők között az életközösségük idejére bejegyzett élettársi vagyonközösség keletkezik és ennek megfelelően a bejegyzett élettársak osztatlan közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a bejegyzett élettársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, kivéve azt, ami valamelyik bejegyzett élettárs különvagyonához tartozik.[21]
b) Lakáshasználat. A bejegyzett élettársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatáról az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a bejegyzett élettársak együttesen vagy egymás hozzájárulásával rendelkezhetnek. Önmagában a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása vagy az életközösség megszűnése sem szünteti meg annak a bejegyzett élettársnak a használati jogát, aki a lakást a másik bejegyzett élettárs jogcíme folytán használja. A bejegyzett élettárs az életközösség fenn-
- 63/64 -
állása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig még a kizárólagos jogcíme alapján használt lakással sem rendelkezhet bejegyzett élettársa hozzájárulása nélkül olyan módon, amely bejegyzett élettársának vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené.[22]
c) Tartás. A bejegyzett élettársi életközösség megszűnése esetén bejegyzett élettársától, a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása esetén volt bejegyzett élettársától tartást az követelhet, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.[23] A bejegyzett élettárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő bejegyzett élettársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit bejegyzett élettársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba.[24]
A mostohaszülő (másodlagos) tartási kötelezettsége ugyanakkor egyrészt nem érinti a gyermekétől különélő vérszerinti szülőnek a gyermekével szemben változatlanul fennálló (elsődleges) tartási kötelezettségét, másrészt az főszabály szerint csak a természetbeni tartásra korlátozódik és a pénzbeli tartásra csak akkor terjed ki, ha a vérszerinti szülők a gyermekük tartását nem képesek biztosítani, a mostohaszülő pedig a tartásához a közös háztartás keretén belül nem járul hozzá, harmadrészt a mostohaszülő tartási kötelezettségét nemcsak a mostohagyermek tartásra való rászorultságának a megszűnése, hanem a szülővel fennálló életközösségének a megszűnése és a mostohagyermek nagykorúságának elérése is megszünteti.[25]
A bejegyzett élettárs törvényes öröklési joga a házastárséval azonos. Az örökhagyó bejegyzett élettársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.[26] Az özvegy bejegyzett élettárs tehát azonos státuszban van a túlélő házastárssal, irányadóak rá törvényes örökösként a Ptk. szabályai, valamint az öröklésből való kizárás esetén kötelesrészre tarthat igényt.
A bejegyzett élettársakat megilletik azok a jogok és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek többségében a házastársakkal már ma is azonos módon járnak az élettársak számára (egészségügyi információhoz jutási és döntési jogok, tanúvallomás megtagadásának joga, összeférhetetlenségi szabályok). A bejegyzett élettársakat mindazok az adójogi, munkajogi, szociális, bevándorlási, honosítási kedvezmények is megilletik, mint a házasságban élőket, illetve ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak rájuk, mint a házastársakra (tanúvallomás megtagadásának joga, összeférhetetlenségi szabályok).[27]
- 64/65 -
A bejegyzett élettársakat a házastársakhoz hasonlóan megillető adó- és illetékkedvezmények a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajátságos jogértelmezése miatt azonban sokáig nem érvényesülhettek, mígnem 2016. decemberének második felében, egy civil szervezet beadványa folytán az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által lefolytatott vizsgálat ténylegesen ki nem mutatta, hogy jogértelmezési tévedések következtében a Nemzeti Adó-és Vámhivatal jelentős összegű illetéket vet ki a bejegyzett élettársak által odaajándékozott, vagy a megözvegyült bejegyzett élettárs által örökölt ingatlanokra. Az alapvető jogok biztosa, ezért további jogértelmezésért megkereste az Igazságügyi Minisztériumot, az pedig kikérte az Emberi Erőforrások Minisztériumának véleményét. A két minisztérium egybehangzó álláspontja pedig természetszerűleg az volt, hogy a bejegyzett élettársakat is megilletik mindazok az ágazati jogszabályokban foglalt - például adójogi, munkajogi, szociális, bevándorlási, honosítási - kedvezmények, amelyek a házasságban élőknek járnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ennek következtében felülvizsgálta korábbi gyakorlatát, és 2017. januárjában belső szakmai körlevelében megállapította, hogy "ahol a jogszabályok a házastársakra (volt házastársakra) kötelezettséget vagy jogot állapítanak meg, az a rendelkezés a bejegyzett élettársakra külön utalás nélkül is irányadó", a tévesen kivetett illeték késedelmi kamattal növelt összegét pedig visszatérítette az érintett bejegyzett élettársaknak.[28]
Kizárják a házasságra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát a Bét. 3. § (2)-(4) bekezdéseinek kivételes rendelkezései, amelynek következtében nem engedélyezett a bejegyzett élettársak számára a házastársak által történő közös örökbefogadásra vonatkozó szabályok alkalmazása, a bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet nem keletkeztet, továbbá a házastársak névviselésére, és az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkozó rendelkezései a bejegyzett élettársakra úgyszintén nem alkalmazhatóak
Annak ellenére, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére a házasság megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a Bét. - a közjegyző általi megszüntetésre figyelemmel - a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről önállóan rendelkezik.
- 65/66 -
A Bét. 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megszűnik a bejegyzett élettársi kapcsolat az egyik bejegyzett élettárs halálával, bírósági felbontással vagy közjegyző általi megszüntetéssel. A Bét. arról is rendelkezik, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatot a felek közös megegyezése alapján a közjegyző nemperes eljárásban szünteti meg.[29]
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése - a hagyatéki eljáráshoz hasonlóan - a közjegyző hatáskörébe tartozó par excellence nemperes eljárások közé sorolható.[30] A közjegyző hatáskörét a Bét. 4. § (3) bekezdése alapítja meg, miszerint a közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot a felek közös megegyezése alapján nemperes eljárásban szünteti meg. Az eljárásban ugyanakkor a bírósággal párhuzamos hatásköri szabályok érvényesülnek, hiszen a fennálló bejegyzett élettársi kapcsolatot a Bét. 4. § (1) bekezdése szerint közjegyző általi megszüntetéssel vagy bírósági általi felbontással lehet megszüntetni.[31]
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló nemperes eljárás lefolytatására - a felek választása szerint - az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös lakóhelye volt, vagy az, akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye van. Ha a kérelem előterjesztésekor a feleknek nincs belföldi lakóhelye, az eljárást a bejegyzett élettársi kapcsolatot az anyakönyvbe bejegyző anyakönyvvezető illetékességi területe szerint illetékes közjegyző folytatja le.[32]
A Kjnptv. 4. § (1) bekezdése alapján irányadó általános illetékességi szabályoktól a fent idézett Kjnptv. 36/A. § (6) bekezdése akként tér el, hogy a vagylagos illetékességi szabályt - azaz a felek választását - teszi főszabállyá az általános illetékesség meghatározása vonatkozásában, azzal a megszorítással, hogy a kérelmezők tartózkodási helyére illetékességi okot alapítani nem lehet, így a kérelmezők tartózkodási helye szerinti közjegyző nem járhat el.
A bejegyzett élettársak belföldi lakóhelye hiányában egy kisegítő illetékességi szabály érvényesül, ugyanis a bejegyzett élettársi kapcsolatot az anyakönyvbe bejegyző anyakönyvvezető illetékességi területe szerint illetékes közjegyző járhat el a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése vonatkozásában.
- 66/67 -
A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetését a Kjnptv. öt konjunktív feltétel megvalósulásához, ezen belül is három pozitív feltétel fennállásához, és két negatív feltétel - azaz kizáró ok - hiányához köti.
a) A bejegyzett élettársak befolyásmentes, közös kérelme."[33]A bejegyzett élettársaknak a megszüntetésre irányuló közös kérelme, amely - a bíróság általi felbontáshoz szükséges Pp. 169. § szerinti keresetlevéllel ellentétben - ugyanazon okiratba foglalt és mindkét fél által aláírt, tehát együttesen benyújtott olyan kérelmet jelent, amelynek befolyásmentességéről a közjegyző a felek személyes meghallgatása útján győződik meg."[34]
b) Egyik bejegyzett élettársnak sem lehet olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen lennének kötelezettek.[35] A bejegyzett élettársak közösen kötelesek az olyan kiskorú tartásra, akit a gyermek szülője mint bejegyzett élettárs a másik bejegyzett élettárs, mint mostohaszülő beleegyezésével visz a bejegyzett élettársak közös háztartásba, a bejegyzett élettársak együttélése esetén.[36] Ezen mostohagyermek iránti tartási kötelezettség csak természetben történő tartást jelent, és csak a kiskorú gyermek szüleit követően, mintegy másodlagosan terheli a szülő bejegyzett élettársát (a mostohaszülőt), a bejegyzett élettárs mint mostohaszülővel fennálló életközösségének a megszűnése pedig megszünteti a tartási kötelezettséget.
c) A bejegyzett élettársak - ez iránti igény esetén - az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, valamint a közös lakás használata kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt megegyezése.[37] A Kjnptv. 2018. január 1. napjától módosult ezen pozitív feltétel tekintetében.[38] A korábbi szabályozás szerint a bejegyzett élettársaknak a közjegyző előtti nemperes eljárás megindítását megelőzően - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása kérdésében is meg kellett egyezniük. A közös vagyon megosztása kérdésében való megegyezés azonban a módosítás következtében kikerült a pozitív feltételek közül, melynek az oka a Ptk. hatálybalépésével bekövetkezett változás, mivel a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése már nem követeli meg a házastársaktól, hogy a közös vagyon megosztásában a megegyezéses bontóperben megállapodjanak, erre figyelemmel pedig a Ptk.-val való összhang megteremtése érdekében indokolttá vált a Kjnptv. módosítása. Egyébként a fenti változásra tekintettel a Pp. 462. §-a már a házassági per és házassági vagyonjogi per összekapcsolását is kizárja.
- 67/68 -
A Ptk. közös vagyon megosztásában való megegyezéssel kapcsolatos koncepcióváltásának oka, hogy a vagyoni viszonyok a mai korban lényegesen összetettebbekké váltak, és sokszor olyan vagyoni elemek kerülnek a házastársi vagyonközösségbe, amelyeknek a megosztása korántsem egyszerű,[39] ezért a jogalkotó, már nem ragaszkodott a közös megegyezéses bontásnál, ahhoz hogy a felek mindenképpen egyezségre jussanak, hiszen a vagyoni kérdések elhamarkodott és esetleg nem kellően átgondolt rendezése, a megkötött egyezségek későbbi megtámadásához vezethet.
A bejegyzett élettársi tartás - feltéve, ha erre irányuló igény bármelyik bejegyzett élettárs részéről felmerül - a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésével rendezendő kérdés, hiszen a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésével nem mindenben szűnnek meg a bejegyzett élettársi kapcsolathoz fűződő jogi következmények. A bejegyzett élettársi kapcsolatnak az egymás iránti összetartozásban megnyilvánuló belső tartalma indokolja a bejegyzett élettársak egymás iránti felelősségének a kiterjesztését a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése utáni időszakra. Ennek megfelelően a Ptk. - indokolt esetben - megköveteli az elvált bejegyzett élettárstól is, hogy volt bejegyzett élettársától anyagilag gondoskodjék.[40] Megjegyzendő, hogy a bejegyzett élettársi tartás bíróság előtti megállapíthatóságához is több egymás melletti, a jogosult és kötelezett oldalán fennálló együttes feltételnek kell fennállnia, melyek a jogosult oldalán a tartásra való rászorultság, önhiba, és az érdemtelenség hiánya, a kötelezett oldalán pedig elengedhetetlen feltételként a teljesítőképesség megléte.
A fenti feltételek megvalósulását a közjegyzőnek a felek egyezségének a jóváhagyásakor vizsgálnia nem kell, hiszen a Bét. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó Ptk. 4:204. §-a szerint a tartás mértékének és módjának megállapítása tekintetében a felek nagyfokú szabadságot élveznek, azaz a jogosult és a kötelezett megállapodása messzemenően irányadó a bejegyzett élettársi tartás mértékének megállapítása tárgyában.
Ennek ellenére mégis úgy vélem, hogy ha a felek az általuk csatolt megállapodásban a bejegyzett élettársi tartás megállapíthatósága szempontjából jelentős fentebb említett körülmények ismertetésére nem térnek ki, a közjegyzőnek érdemes tájékozatni a feleket a bejegyzett élettársi tartás megállapíthatósága konjunktív feltételeiről, és a felek körülményeit legalább az egyezség jóváhagyásakor jegyzőkönyvben rögzíteni, a később esetlegesen felmerülő jogviták elkerülése végett.
A bejegyzett élettársi közös lakás fogalmának meghatározása tekintetében a már kimunkált bírói gyakorlat irányadó, vagyis a bejegyzett élettársak közös lakása minden olyan lakás, amelyben - a használat jogcímétől függetlenül - a bejegyzett élettársak együtt laknak, azaz ahová bennlakás céljából együttesen, vagy külön-külön beköltöznek. A bejegyzett élettársak közös lakása olyan lakás, amelyben a bejegyzett élettársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.[41]
- 68/69 -
A bejegyzett élettársak lakáshasználata alapulhat bármelyikük vagy mindkettőjük önálló jogcímén, vagy harmadik személy jogához kapcsolódóan járulékos jogcímen.
Amennyiben a bejegyzett élettársak a közös lakásban járulékos jogcímen (mint családtagok, szívességi lakáshasználók, albérlőtársak), vagy esetleg jogcím nélkül laknak, a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése során lakáshasználati jogukat rendezni nem kell, hiszen a bírói gyakorlat az egymással szembeni igényérvényesítésre irányuló jogukat sem ismeri el. Ebben az esetben a lakással rendelkezni jogosult bérlő, tulajdonos, vagy haszonélvező jogosult egyik vagy mindkét bejegyzett élettárssal szemben a lakás elhagyása érdekében igény érvényesítésére,[42] és a távozásra köteles bejegyzett élettársat a lakáshasználati jogának ellenértéke sem illeti meg.[43] Nem minősül ugyanakkor a bejegyzett élettársak közös lakásának az a bejegyzett élettársak közös tulajdonában lévő lakóingatlan, amelyet a bejegyzett élettársak közös lakás céljára nem használnak.[44]
A bejegyzett élettársak lakáshasználatának rendezésére a bejegyzett élettársi tartáshoz hasonlóan a közöttük létrejött szerződés tartalma irányadó.[45] Tipikus esetben a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően lakással rendelkező fél kikötheti, hogy az életközösség megszűnésekor a másik fél a lakásból elhelyezési igény és egyéb ellenszolgáltatás nélkül elköltözik,[46] ezen megállapodás azonban a közjegyző előtti nemperes eljárásban kizárólag akkor irányadó, ha azt közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
Amennyiben a bejegyzett élettársak között a lakáshasználat kérdésében - a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor vagy annak létesítését megelőzően - előzetesen megállapodás nem jött létre, vagy létrejött ugyan, de azt nem foglalták közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba, a bejegyzett élettársaknak a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésére irányuló közös kérelem előterjesztését megelőzően közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt módon meg kell egyezniük.
A 2018-tól hatályos Kjnptv. módosításnak köszönhetően a járulékos kérdésekben történő előzetes megegyezés, mint pozitív feltétel vonatkozásában egyetlen kötelezően rendezendő kérdés maradt: a közös lakás használata. Ahogyan arra fentebb kitértem a közös vagyon megosztása körében már egyáltalán nem szükséges előzetes megállapodás, a bejegyzett élettársi tartás kérdésében történő megegyezésre a Kjnptv. pedig az igény szerint kifejezést használja, így a bejegyzett élettársi tartás kérdésében történő megállapodás kizárólag csak akkor feltétele a közjegyzői nemperes eljárás megindításának, ha bármelyik fél erre vonatkozó igényt kíván érvényesíteni a másik féllel szemben. Az eljárást megindító kérelemben, ezért mindenképpen nyilatkoztatni kell a feleket arról, hogy van-e egymással szemben ilyen természetű igényük, mert amennyiben igen, akkor az ebben
- 69/70 -
a kérdésben történő megállapodás már az eljárás megindításának kötelező feltétele, azaz megállapodásukat a kérelemmel együtt csatolniuk kell, hiszen a bejegyzett élettársi tartásra irányuló megegyezésnek kétségtelenül a közös kérelem benyújtását megelőző időpontban kell létrejönnie.
A Kjnptv. egyebekben lehetőséget teremt arra is, hogy a fenti megállapodásokkal kapcsolatos közokiratot az a közjegyző készítse el, aki egyébként a bejegyzett élettársi kapcsolatot a nemperes eljárásban megszünteti.[47] A felek megegyezése tehát - az eljárást megindító közös kérelemmel szemben - minősített alakisághoz kötött. Ugyanakkor Csűri Éva szerint: "nem minősül a jogszabály által előírt kötelező alakiságnak az, ha a felek a megegyezésüket nem közjegyzői, hanem a Pp. 323. § szerint bíróság vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által kiállított közokiratba foglalják".[48]
Továbbra sincs tehát jogi akadálya annak, hogy azok akik bejegyzett élettársi kapcsolatot szándékoznak létesíteni, illetőleg azok akik már bejegyzett élettársak a kapcsolatuk esetleges jövőbeni közjegyző általi megszüntetéséhez szükséges megegyezésüket már a kapcsolatuk fennállásának tartamára irányadó bejegyzett élettársi vagyonjogi szerződésükbe belefoglalják. Ilyen esetben viszont a bejegyzett élettársi vagyonjogi szerződésük alaki érvényességéhez nem a házassági vagyonjogi szerződés Ptk. 4:57. § (2) bekezdése szerinti közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, hanem a Kjnptv. 36/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közjegyzői okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szükséges, a szerződésből pedig kétséget kizáróan ki kell tűnnie annak, hogy a megállapodásuknak ez a része nem az együttélésük tartamára, hanem a kapcsolatuk közjegyzői megszüntetése, vagy bíróság általi felbontása esetére irányadó, és célszerű rendelkezni arról is, hogy az milyen feltételek mellett lép hatályba.[49]
a) Nincs helye a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének, ha a bejegyzett élettársak bármelyike cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes.[50] A Ptk. a cselekvőképesség megítélése tekintetében alapvetően abból az elvből indul ki, hogy az mindenkit megillet, akinek cselekvőképességét a Ptk. vagy törvény alapján a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.[51]
A Ptk. irányadó rendelkezései értelmében tehát cselekvőképtelen az a nagykorú személy, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó hatállyal,[52] cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó hatállyal helyezett gondnokság alá,[53] gondnokság alá helyezés nélkül pedig cselekvőképtelen
- 70/71 -
az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik (azaz állapotcselekvőképtelen).[54]
Mivel a személyi állapotot érintő perekben a legszemélyesebb jogviszonyok kerülnek elbírálásra a Pp. általános érvénnyel mondja ki, hogy személyállapotot érintő kérdésben az a korlátozottan cselekvőképes személy, akinek a személyi állapotát a per érinti, teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik, ezzel kívánva biztosítani a közvetlen jogérvényesítés lehetőségét, a korlátozottan cselekvőképes fél részére is.[55]
A Kjnptv. azonban a Pp.-vel ellentétben ezen negatív feltétel meghatározásával egyértelműen kizárja a korlátozottan cselekvőképes fél számára a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző előtti megszüntetésére irányuló nemperes eljárás megindításának a lehetőségét. A korlátozottan cselekvőképes bejegyzett élettárs, így kizárólag a bíróság általi felbontás iránt indíthat keresetet, ha a bejegyzett élettársi kapcsolatának, mint személyi állapotának megváltoztatását kívánja, hiszen a bíróság előtti eljárásban - a közjegyzői nemperes eljárástól eltérően - a státuszt érintő nyilatkozatai tekintetében már teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.[56]
A felek eljárásbeli cselekvőképességének a vizsgálata az eljárás bármely szakaszában a közjegyző feladata,[57] így ha a felek cselekvőképessége vonatkozásában a közjegyzőben kétség merül fel köteles a fél cselekvőképessége fennállásával kapcsolatos jelenbéli tények megállapítása érdekében hivatalból bizonyítást lefolytatni, amely a nemperes eljárások jellegéből adódóan elsődlegesen okirati bizonyításra irányul, azaz ha rendelkezésre áll, felhívja a feleket a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítéletének csatolására. A perbeli cselekvőképesség hiányának igazolása ugyanakkor nem szükséges, ha arról a közjegyzőnek hivatalos tudomása van,[58] az Országos Bírósági Hivatal (továbbiakban: OBH) által vezetett gondnokoltak nyilvántartásából, vagyis a bíróságon vezetett hivatalos nyilvántartásból.[59]
Csűri Éva szerint ugyanakkor "nem minősül a közjegyzői eljárás lehetőségét kizáró oknak az, ha az élettársak bármelyikének az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége mentális zavara következtében tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, azonban a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésére nem került sor,"[60] azaz lefolytatható a közjegyző előtti nemperes eljárás, ha a cselekvőképesség részleges korlátozásának a feltételei fennállnak ugyan, de arra még a bíróság ítéletével nem került sor.
- 71/72 -
b) Nincs helye a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánításának vagy nemlétezése megállapításának lenne helye.[61]
A bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenségével kapcsolatos rendelkezéseket a Bét. utaló szabálya folytán a Ptk. tartalmazza, így a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenségét előidéző körülmények az alábbi akadályok folytán következhetnek be:
• Érvénytelen annak a bejegyzett élettársi kapcsolata, aki a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt állt, vagy cselekvőképtelen állapotban volt.
• Érvénytelen az egyenesági rokonok, a testvérek egymással, a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával, és az örökbefogadónak az örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása alatt létesített bejegyzett élettársi kapcsolata.
• Érvénytelen a bejegyzett élettársi kapcsolat, ha a bejegyzett élettársi kapcsolatra lépők valamelyikének korábbi házassága, vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll.[62]
A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttével kapcsolatos rendelkezéseket a Bét. 1. § (1) bekezdése tartalmazza. A bejegyzett élettársi kapcsolat létezésének feltétele az, hogy az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két azonos nemű személy, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, személyesen jelentse ki, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.[63]
Az érvénytelen és a nem létező bejegyzett élettársi kapcsolat, ahogyan az a fentiekben is látható, két egymástól élesen elhatárolható fogalom, amely azok jogkövetkezményében is megmutatkozik. A bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenítése csak létező bejegyzett élettársi kapcsolat esetében lehetséges, az érvénytelenség bírósági megállapítása folytán, ahol a per célja annak eldöntése, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat valamely "bejegyzett élettársi" akadály[64] folytán érvénytelen-e vagy sem. A bejegyzett élettársi kapcsolat a bejegyzett élettársi kapcsolat létezési feltételeinek hiányában létre sem jön. Az érvénytelen bejegyzett élettársi kapcsolathoz akár maradékjoghatások is fűződhetnek (vagyonközösségi igények és abból származó jogok és kötelezettségek), ezzel ellentétben a nemlétező bejegyzett élettársi kapcsolathoz semmiféle joghatás nem fűződik, hiszen az joghatás kiváltására alkalmatlan.
A fentebb ismertetett feltételek valójában a Kjnptv. által meghatározott eljárást kizáró okok, így amennyiben a kérelem előterjesztésekor megállapítható a pozitív feltételek bármelyikének a hiánya, vagy a negatív feltételek közül bármelyik fennállta a közjegyző köteles a Kjnptv. 10. § a) pontja alapján a felek bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti közös kérelmét visszautasítani, illetve ha ezen okokkal összefüggő visszautasításra okot adó körülmény az eljárás megindítását követően merül fel az eljárást a Kjnptv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján hivatalból megszüntetni.
- 72/73 -
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló közjegyzői nemperes eljárás - a Kjnptv.-ben megfogalmazott általános szabályoktól eltérően - nem bármelyik fél kérelmére, hanem kizárólag a felek ugyanazon okiratba foglalt közös kérelme alapján indulhat meg.[65] Annak ugyanakkor nincs eljárásjogi akadálya, hogy a közjegyző előtt együttesen jelenlévő felek jegyzőkönyvbe mondott formában a közjegyző előtt szóban terjesszék elő a közös kérelmüket.[66]
Az eljárást megindító közös kérelem a közjegyzői nemperes eljárások körében különlegesnek számít abból a szempontból, hogy - a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésre vonatkozó igény tekintetében - a felek fennálló jogviszonyának a megszüntetésére irányul, azaz jogalakítási (konstitutív) kérelem.
Kötelező alakiságot az eljárás megindítására irányuló közös kérelemre nézve a Kjnptv. - a kérelem mellékletét képező megegyezéssel ellentétben - nem ír elő, ezért arra a Pp. általános szabályai az irányadók, azaz a beadvány első példányát a feleknek teljes bizonyító erejű magánokirati formának megfelelően kell elkészíteniük.[67]
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, ugyanazon okiratba foglalt közös kérelemnek az általános tartalmi elemeken túl - az előterjesztés indokai, a rövid tényállás, az illetékes közjegyző megjelölése, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatok, a kérelmezők neve, lakóhelye[68] - tartalmaznia kell a felek nyilatkozatát a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárás megindítása pozitív feltételei fennállásáról,[69] és csatolni kell a kérelemhez a járulékos kérdések[70] tekintetében létrejött megállapodást is.[71]
Érdekes módon a Kjnptv. 2018-tól, és 2019-től hatályos[72] módosításai nem érintették azon rendelkezést, miszerint az eljárást megindító kérelemben a feleknek nyilatkozniuk kell a közös vagyont képező ingóságok megosztásának a tényéről, ha a kérelem előterjesztésének időpontjában a megosztás már megtörtént.[73] Álláspontom szerint ennek a nyilatkozattételi kötelezettségnek a fenntartása a jogalkotó részéről már indokolatlan, hiszen az eljárás megindításának már nem feltétele a bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása kérdésében történő előzetes megállapodás, így az ingó vagyon megosztás megtörténtének a bejelentése nem bír különösebb jelentőséggel.
- 73/74 -
A Pp. általános szabályai szerint a felek azért, hogy jogaik érvényesítését elősegítsék, képviseletükről meghatalmazás útján is gondoskodhatnak, így ha a törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa meghatalmazott képviselő is eljárhat.[74] A státusperekben azonban a képviseletre vonatkozó általános rendelkezések, csak azzal a megszorítással érvényesülhetnek, hogy a perfelvételi tárgyaláson a felek személyes meghallgatása, azaz személyes megjelenése kötelező,[75] hiszen rendszerint a felek maguk szolgáltatják a legfontosabb adatokat a tényállás megállapításához, és a jogvita is az őket közvetlenül érintő "legszemélyesebb kérdések" körül forog.
A Kjnptv. 36/B. § (6) bekezdése az eljárás megszüntetésével szankcionálja azt, ha a meghallgatáson - a halasztás esetét kivéve - bármelyik fél személyesen nem jelenik meg, vagyis a felek személyes jelenléte a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti nemperes eljárásban a Pp. fentebb idézett szabályaitól eltérően nem csak az első tényleges személyes meghallgatást igénylő, hanem a halasztás folytán folytatólagosan megtartott további meghallgatás(ok)on is kötelező.
Ez a megszorítás azonban nem zárja ki azt, hogy a felek kifejezetten a jogaik érvényesítésének az elősegítése érdekében - személyes jelenlétük mellett - képviseletükről meghatalmazás útján gondoskodjanak. A meghatalmazásnál ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a Pp. megszigorítja a meghatalmazás alaki feltételeit, ezért a nem ügyvéd vagy ügyvédi iroda részére adott meghatalmazáson a fél aláírását, illetőleg kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell.[76] A szabályozás hátterében az áll, hogy a státusszal kapcsolatos közjegyzői nemperes eljárás kimenetele jelentősen befolyásolhatja a felek személyi körülményeit, ugyanis az eljárás eredményes befejezésével a felek bejegyzett élettársi kapcsolata kerül megszüntetésre, ez a körülmény pedig a visszaélések elkerülése érdekében indokolttá teszi a közjegyző általi aláíráshitelesítést, hiszen a közjegyzői okirat az ellenkező bizonyításig teljes bizonyító erővel bizonyítja az általa tanúsított adatok és tények valóságát.
A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése iránti eljárásban a Díjr.[77] tételes munkadíjat határoz meg, melynek mértéke 30.000 Ft. Az eljárásban - ideértve a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárást is - a Kjnptv. általános tiltó rendelkezése folytán nincs helye költségmentesség, illetve költségfeljegyzési jog engedélyezésének.[78] A kérelmezőket 8 napos határidő tűzésével kell felhívni az eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeg előlegként
- 74/75 -
történő megfizetésére.[79] A kérelem közjegyző előtti jegyzőkönyvbe mondása esetén a kérelmezőknek az eljárási költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetniük, amelynek elmulasztása esetén a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése iránti közös kérelmet indokolt végzéssel vissza kell utasítani.[80]
A felek - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban viselik az eljárás költségeit, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeket pedig mindegyik fél maga viseli. A közjegyző a felek kérelmére az eljárást befejező végzésében rendelkezik az eljárásért fizetendő - a közjegyzői díjon és költségtérítésen felüli egyéb - eljárási költségekről.[81]
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti eljárásban a közjegyző a közös kérelem beérkezését követően az általános szabályoknak megfelelően 8 munkanapon belül köteles a kérelmet megvizsgálni és a kérelmezőket hiánypótlásra felhívni, ha a közös kérelem hiányos.[82] Így tesz például a közjegyző akkor, ha az eljárási költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kérelmezők megfizetni elmulasztják, vagy ha a közös kérelemből kitűnik ugyan, hogy a járulékos kérdésekben a felek közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek, azonban ezen megállapodást közös kérelmükhöz mégsem csatolták.
A Kjnptv. 10. § a) pontja alapján a közjegyző a közös kérelmet hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül köteles visszautasítani, ha a kérelemből megállapíthatóan az eljárás lefolytatásának nincs helye, vagyis a Kjnptv. által megfogalmazott konjunktív feltételek közül a pozitívak bármelyike nem áll fenn, illetve a negatívak közül bármelyik megvalósul, azaz lényegében akkor, ha az eljárás törvényi feltételei hiányoznak.
A kérelmet a Kjnptv. 7. § (3) bekezdése alapján a közjegyző - indokolt végzéssel - szintén visszautasítja, ha a kérelmezők a kérelem jegyzőkönyvbe mondásával egyidejűleg az eljárási költséget megfizetni elmulasztják.
A közjegyző a felek közös kéreleme vonatkozásában a Kjnptv. 10. § b) pontja alapján hiánypótlásra hív fel, és a hiánypótlás elmaradása esetén a Kjnptv. 1. § (1) bek. alapján alkalmazandó Pp. 176. §-a értelmében visszautasítja az eljárást megindító kérelmet.
A Kjnptv. a 12. § (5) bekezdésében rendelkezik arról, hogy a hatálya alá tartozó közjegyzői nemperes eljárásokban felfüggesztésnek, szünetelésnek, beavatkozásnak és ideiglenes intézkedés elrendelésének nincs helye.
- 75/76 -
Mind a felfüggesztés, mind pedig szünetelés tilalma véleményem szerint azzal van összefüggésben, hogy a jogalkotó bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése iránti közjegyzői nemperes eljárásban igyekszik elősegíteni az eljárás gyorsítását, és mielőbbi befejezését.
A beavatkozásra nem csak a Kjnptv. szabályai, hanem a Kjnptv. 36/A. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 432. § (1) bekezdés c) pontja értelmében sincs lehetőség, hiszen a személyi állapotot érintő perek közül a házassági bontóperben - melynek a szabályait a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárásban megfelelően alkalmazni kell - eleve kizárt a beavatkozás.
A Pp.[83] a személyi állapotot érintő perek közös szabályai között rögzíti, hogy a bíróság szükség esetén a felek erre irányuló kérelme hiányában - hivatalból - is hozhat ideiglenes intézkedést, ennek ellenére a közjegyző a Kjnptv.-ben szabályozott erre vonatkozó általános tilalom okán ideiglenes intézkedést a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti eljárásban nem rendelhet el, egyébként pedig abban a járulékos kérdésben, amelyben a Kjnptv. 1. § (1) bek. alapján alkalmazandó Pp. 457. § d) pontja alapján egyáltalán felmerülhetne az ideiglenes intézkedés meghozatalának a lehetősége - azaz a lakáshasználat kérdése -, a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésének feltétele az előzetes megegyezés, így az ideiglenes intézkedés elrendelése nem is juthatna szerephez az eljárásban.
A félbeszakadásra általánosságban teremt lehetőséget a Kjnptv., azonban a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló nemperes eljárásban figyelemmel kell lenni arra, hogy a bejegyzett élettársakon kívül más félként az eljárásban nem szerepelhet, illetve a Bét. 4. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a bejegyzett élettársi kapcsolat az egyik élettárs halálával megszűnik, vagyis a félbeszakadásra okot adó körülmény bekövetkezése esetén az eljárást meg kell szüntetni.
A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésére irányuló nemperes eljárásban az elektronikus ügyintézés az erre vonatkozó általános szabályok szerint lehetséges, azzal az értelemszerű kitétellel, hogy a bejegyzett élettársak személyes meghallgatása tekintetében a 91. Im.[84] 20. §-a kizárja az elektronikus eljárás lehetőségét.
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló közjegyzői nemperes eljárásban a közjegyző előtti egyezségi eljárástól, és a hagyatéki eljárástól eltérően a közjegyző nem tárgyalást, hanem "csak" meghallgatást tart. Eljárásjogi szempontból a meghallgatás és a tárgyalás között lényegi különbség nincs, annyi azonban általánosságban elmondható, hogy a Pp. szerint a személyes meghallgatás a bírósági peres eljárásban a tárgyalásnál
- 76/77 -
kötetlenebb eljárási formát jelent, ugyanis a bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró feleket személyes meghallgatás céljából akkor idézi meg, ha azt valamely okból kifolyólag mégis szükségesnek tartja.[85] A személyes meghallgatás jogintézménye tehát a Pp.-ben azt a célt szolgálja, hogy az eljáró bíróságnak a tárgyaláson kívül is lehetősége legyen a felektől információt, felvilágosítást, vagy nyilatkozatot kérni, azaz ne csak az írásbeli előkészítés keretei között élhessen a bíróság ezekkel a lehetőségekkel.[86]
A jogalkotó részéről a közjegyzői nemperes eljárások közötti összhang megteremtése érdekében mégis indokoltabb lett volna a közjegyző előtti egyezségi, és a hagyatéki eljáráshoz hasonlóan a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárásnál is akként rendelkezni, hogy a közjegyző a nemperes eljárás lefolytatása során tárgyalást tart, különös tekintettel arra, hogy egyrészről a közjegyző az eljárás során - a bírósági eljáráshoz hasonlóan - személyi állapot megszüntetéséről határoz, másrészről pedig a közjegyző bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzése a bíróság ítéletével azonos hatályú.[87]
A közjegyző által a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése során tartott meghallgatásról egyébiránt elmondható, hogy az hasonló keretek között folyik, mint az egyéb közjegyzői nemperes eljárásokban a tárgyalás, így előtérbe kerül a kontradikció és a szóbeliség elve.[88] A meghallgatás során ugyanakkor érvényesülnie kell a fegyveregyenlőség elvének,[89] amely alapján a közjegyző a felek részére biztosítja a lehetőséget ténybeli előadásra, jogi álláspont kifejtésére, illetve a fél által tett lényeges állításokkal kapcsolatos véleménynyilvánításra.
A közjegyzőnek a személyes meghallgatást a kérelem beérkezésétől vagy a hiányok pótlásától számított 30 napon belül kell megtartania, kivéve, ha a kérelem visszautasításának van helye.[90] A meghallgatás kitűzött határnapjára a közjegyzőnek a kérelmezőt és a kérelmezettet idéznie kell. A közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése kapcsán tartott meghallgatás megnyitását követően számba veszi a megjelenteket, az idézések szabályszerűségének vizsgálata után, pedig az eljárási jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése vonatkozásában a jóhiszemű eljárás kötelezettségére, és a zárt meghallgatás tartásának, - azaz a nyilvánosság kizárásának - a lehetőségére figyelmezteti a feleket.
A nyilvánosság kizárásának a lehetősége a házassági perek szabályainak alkalmazásával van szoros összefüggésben, fontos azonban itt megjegyezni, hogy a nyilvánosságot kizárólag a meghallgatásról lehet kizárni, az eljárást befejező határozat kihirdetésének mindig nyilvánosan kell megtörténnie.
A közjegyző a meghallgatáson összegzi a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése szempontjából lényeges nyilatkozatokat, a rendelkezésre álló iratokat, és a szükséges körben felhívja a feleket további nyilatkozataik előadására. A közjegyző ismerteti a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti kérelmet, az ügyben keletkezett egyéb ira-
- 77/78 -
tokat, melyre a felek észrevételeket tehetnek, majd ténylegesen foganatosítja a felek személyes meghallgatását, és a személyesen megjelent feleket a kérelmükről, megállapodásukról, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése feltételeinek fennállásáról meghallgatja.[91] A közjegyző a felek nyilatkozatait - a bejegyzett élettársi tartásra, az utolsó közös lakás használatára, és a bejegyzett élettársi közös vagyon megosztására vonatkozó igényről - és az azokra tett kérdéseket és észrevételeket a jegyzőkönyvben rögzíti. A közjegyző a felek ezen járulékos kérdések tekintetében létrejött egyezségét jegyzőkönyvbe foglalja, ha pedig az egyezséget végzéssel jóváhagyta abbéli nyilatkozatukat követően, hogy továbbra is változatlanul kérik a bejegyzett élettársi kapcsolatuk megszüntetését meghozza a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti kérelem tárgyában - a felek nyilatkozatai és a meghallgatáson felvett tényállás által - indokolt végzést.
A felek meghallgatáson való megjelenésének különös jelentősége van, hiszen ahogyan az már korábban említésre került, ha meghallgatáson bármelyik fél személyesen nem jelenik meg, a közjegyző az eljárást megszünteti.[92] A felek személyes megjelenésére irányuló kötelezettségét az eljárás jellege indokolja, hiszen a közjegyzői nemperes eljárás elsődlegesen a személyi állapotuk megváltoztatására irányul, így elvárható a felektől, hogy a kérelem benyújtásán túlmenően a meghallgatáson is megjelenjenek, és azon a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése szempontjából lényeges kérdésekben maguk is nyilatkozzanak.[93]
A meghallgatás ugyanakkor egy alkalommal legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha bármelyik fél azt legkésőbb a meghallgatáson kéri.[94] A meghallgatás elhalasztásának célja az, hogy időt, de főleg lehetőséget biztosítson a feleknek arra, hogy átgondolják bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló szándékukat, és esetleg kibéküljenek, azaz a teljesen és helyrehozhatatlanul még meg nem romlott bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére még ne kerüljön sor, így nyerve némi gondolkodási időt a bejegyzett élettársak számára a megszüntetésre irányuló szándék megfontolására, vagy a járulékos - példának okáért a vagyonközösség megszüntetése - kérdésében való megállapodásra. A közjegyző a halasztással egyidejűleg köteles kitűzni az újabb meghallgatás határnapját is.
A meghallgatásról készült jegyzőkönyv elkészítésénél a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezései irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti, azonban a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő elkészítésének nincs helye.[95]
- 78/79 -
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló közjegyzői nemperes eljárás esetében az eljárás megszüntetésének okait a Kjnptv. a közjegyző előtti egyezségi eljárástól eltérően - ahol néhány megszüntetési ok külön is meghatározásra kerül - nem különösen részletezi.
A közjegyzői nemperes eljárások megszüntetésével kapcsolatban, általánosságban elmondható, hogy az eljárás megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a nemperes eljárás érdemi lefolytatása valamely okból nem lehetséges. A megszüntetés, így tulajdonképpen nem más, mint a közjegyzői nemperes eljárás befejezése érdemi döntés nélkül. Az eljárás megszüntetési okok közül különbséget tehetünk aszerint, hogy a közjegyző az eljárást hivatalból vagy a felek kérelme alapján szünteti meg. Az eljárás megszüntetési okok alapjául szolgáló tények pedig lehetnek eljárási akadályok, vagy a felek eljárási cselekményeiből - mulasztásból, kérelemtől való elállásból - adódó egyéb körülmények.
A közjegyző a Kjnptv. alapján hivatalból szünteti meg az eljárást, ha a kérelmező a közjegyzői munkadíj és költségtérítés előlegezési kötelezettségét az eljárás folyamán mulasztja el, vagy a közjegyzőnek a kérelmet már a közjegyzői munkadíj és költségtérítés megfizetésének elmulasztása folytán vissza kellett volna utasítania.[96] Köteles hivatalból megszüntetni az eljárást a közjegyző akkor is, ha az eljárás folyamatban léte alatt valamelyik fél meghal,[97] ugyanakkor a bejegyzett élettárs halálával a bejegyzett élettársi kapcsolat - ipso iure - megszűnik,[98] így a közjegyzőnek a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséről rendelkeznie nem kell. Amennyiben azonban a fél a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntető végzés meghozatala után, de annak jogerőre emelkedése előtt hal meg, a közjegyzőnek a nemperes eljárás megszüntetésével egyidejűleg a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzést is hatályon kívül kell helyeznie a Pp. 460. § (1) bekezdése alapján. Hivatalból kell megszüntetnie a nemperes eljárást a közjegyzőnek a Kjnptv. 36/B. § (6) bekezdése alapján akkor is, ha a meghallgatáson - a halasztás esetét kivéve - bármelyik fél személyesen nem jelenik meg, illetve a Kjnptv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja értelmében akkor is, ha a kérelmet az eljárás törvényi feltételei hiányában már a Pp. 176. § alapján vissza kellett volna utasítani.
Az eljárás felek kérelemén alapuló megszüntetésének esetei a felek közös kérelmére történő megszüntetés a Kjnptv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 241. § (1) bekezdés b) pontja alapján, valamint bármelyik fél kérelemtől - a másik fél beleegyezése nélkül - történő elállása folytán a Kjnptv. 36/A. (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 433. §-a értelmében.
A megszüntetés körében említésre érdemes még, hogy a közjegyző előtti egyezségi eljáráshoz hasonlóan a Kjnptv. 11. § (1) bekezdésében foglalt bizonyítás lefolytatásának eredménytelenségével összefüggő megszüntetési okok alkalmazhatósága a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti eljárásban fogalmilag kizárt, mivel a Kjnptv. 36/A. § (5) bekezdése értelmében bizonyítás felvételének az eljárásban nincs helye.
- 79/80 -
A Kjnptv. 36/A. § (5) bekezdése értelmében bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló közjegyzői nemperes eljárásban bizonyításnak és igazolásnak nincs helye.
Az eljárásban ugyan a Kjnptv. rendelkezése kizárja a bizonyítás lehetőségét, azonban mégis a kötött, azaz korlátozott bizonyítás szabályai érvényesülnek, amelynek során egyeduralkodó az okirati bizonyítás. Kizárólag az okirati bizonyítás szabálya érvényesül a felek között bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása, a bejegyzett élettársakat egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, vagy a közös lakás használata kérdésében történő megállapodás okirattal történő igazolása körében.
Az igazolás a fél vagy képviselője vétlen mulasztásának kimentésére szolgáló jogorvoslat, amely előterjesztésére a Pp.[99] kettős határidőt tizenöt napos szubjektívet és három hónapos objektívet határoz meg. A házassági perekben azonban az általános szabályoktól eltérően az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak nincs helye, vagyis a szubjektív határidő egybeesik az objektív határidővel.[100] A házassági perekben a szigorítás alapvető indoka az, hogy amennyiben a házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedik már újabb házasság köthető, azaz a három hónapos objektív határidő kivárása esetén, ha igazolási kérelmet terjesztenek elő és ennek folytán a házasságot felbontó ítéletet a bíróság hatályon kívül helyezi, akár kettős házasság, vagy bejegyzett élettársi kapcsolat is keletkezhetne.
A Kjnptv. igazolási kérelem előterjeszthetőség kérdésében azonban még a Pp.-nél is szigorúbb szabályokat állapít meg, hiszen az igazolás lehetőségét abszolút mértékben kizárja, amely természetesen nem csak a fentebb vázolt okokkal, hanem az eljárás hatékony lefolytatásának biztosításával is alapvető összefüggésben van. A jogalkotó ezáltal is ösztönözni kívánja a feleket arra, hogy az eljárásban minél aktívabban részt vegyenek, határidőt, határnapot, eljárási cselekményt ne mulasszanak. A mulasztás jogkövetkezményei, így vétlenségtől függetlenül bekövetkeznek, vagyis az igazolás lehetősége hiányában az elmulasztott eljárási cselekmény a Kjnptv. hatálya alá tartozó közjegyzői nemperes eljárásokban többé joghatályosan már nem teljesíthető.
A közjegyző a felek bejegyzett élettársi tartás, a közös lakás használata vagy az élettársi közös vagyon megosztására kérdésében létrejött egyezségét, amennyiben az jogszabályba nem ütközik, végzéssel jóváhagyja. A Kjnptv. rendelkezése szerint az egyezséget jóváhagyó végzés a bíróság végzésével azonos hatályú.[101] A bejegyzett élettársi közös vagyon megosztására vonatkozó egyezség a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésének már nem feltétele, ugyanakkor a felek ezen egyezségét a közjegyző jóváhagyhatja.[102]
A Kjnptv. 2019-től hatályos módosítása folytán az élettársi közös vagyon megosztása körében a közjegyző hatásköre bővítésre került, hiszen a korábbi szabályozástól eltérően
- 80/81 -
a közjegyző már a bejegyzett élettársak között a bejegyzett élettársi vagyonközösség részét képező ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése körében létrejött egyezség tekintetében is határozhat a jóváhagyásról.
Amennyiben pedig a közjegyző a felek személyes meghallgatása során a bejegyzett élettársi kapcsolatuk megszüntetésére irányuló kérelmük befolyásmentességéről meggyőződött, valamint a felek nyilatkozataiból megállapíthatóan egyik bejegyzett élettársnak sincs olyan tartásra szoruló kiskorú gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen lennének kötelezettek, a felek cselekvőképessége kizárt vagy korlátozott volta, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelensége, vagy nemlétezése tekintetében adat nem merült fel a bejegyzett élettársi kapcsolatot végzéssel megszünteti. A közjegyző bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése tárgyában hozott határozata pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú.[103]
Álláspontom szerint, a Kjnptv. 2018-tól hatályos módosítása, melynek értelmében a feleknek a közös vagyon megosztása körében előzetesen megállapodniuk már nem kell egyúttal azt is eredményezi, hogy a felek az élettársi vagyonközösség megosztására irányuló igényüket az eljárás bármely szakaszában, azaz akár a meghallgatáson is bejelenthetik. A közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megegyezést azonban csatolniuk kell, hiszen továbbra is előzetes megállapodás szükséges a felek között ezen járulékos kérdés tekintetében, azaz ilyen esetben megfelelő határidő tűzése mellett a közjegyző a meghallgatást elhalaszthatja, és egyúttal felhívja a feleket a közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt megállapodásuk csatolására.
Amennyiben azonban a felek járulékos kérdésekben kötött egyezsége nem hagyható jóvá, a közjegyzőnek az egyezség jóváhagyását meg kell tagadnia, és egyúttal a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti előterjesztett kérelmet is el kell utasítania. Ez alól kivételt képez az az eset, ha kizárólag a közös vagyon megosztása körében nem hagyható jóvá a felek egyezsége, mivel ezen kérdés rendezése már nem pozitív feltétele a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésének, így tehát akkor is megszüntethető a felek bejegyzett élettársi kapcsolata, ha ebben a körben az egyezség jóváhagyását a közjegyző megtagadja.
A közjegyző ugyancsak elutasítja a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti kérelmet, ha az eljárás adataiból megállapítható, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző által történő megszüntetésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn, azaz közjegyzői nemperes eljárás öt törvényi konjunktív feltétele közül bármelyik hiányzik.[104]
Az eljárás eredményes befejezésekor a közjegyző két különálló határozatot hoz, mivel egyrészről rendelkeznie kell a felek járulékos kérdésekben megkötött egyezsége jóváhagyásáról, másrészről pedig a felek státusának a megszüntetéséről.
A közjegyző felek személyi állapota kérdésében hozott határozata, mint aktus konstitutív természetű, vagyis a felek jogállapotát szünteti meg, míg a járulékos kérdésékben kötött egyezség jóváhagyása tárgyában hozott határozat, mint aktus deklaratív, vagyis
- 81/82 -
megállapítja a felek egyezsége jogszerű létrejöttét és ezáltal a feleket meghatározott magatartásra, vagy tűrésre kötelezi.
Az alaki jogerő-hatás (megtámadhatatlanság) és az anyagi jogerő-hatás (megváltoztathatatlanság) tekintetében a bejegyzett élettársi kapcsolatot, mint személyi állapotot megszüntető és az egyezséget jóváhagyó közjegyzői határozatok vonatkozásában különbség nincs, az egyetlen eltérés csak az anyagi jogerő személyi hatálya tekintetében mutatkozik. Amíg a közjegyző egyezséget jóváhagyó végzése anyagi jogerejének személyi hatálya kizárólag a felekre és azok esetleges jogutódaira terjed ki,[105] addig a személyi állapotot megszüntető végzés mindenkivel szemben hatályos, azaz a közjegyzői nemperes eljárásban hozott határozat anyagi jogereje nem csak az eljárásban részt vevő felekre, hanem azokon túl mindenkire kiterjed.
A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésére irányuló nemperes eljárásban is irányadó az egyezséget jóváhagyó végzés tekintetében azon bírósági gyakorlat, melynek értelmében az egyezségből egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy az egyezség jóváhagyása esetén mit kell majd ítélt dolognak tekinteni.[106] A közjegyzőnek tehát, a felek akaratának megfelelően, csak olyan egyezséget lehet jóváhagynia, amely világos, érthető, és végrehajtható, mivel a közjegyző által jóváhagyott egyezségnek a bírói egyezséggel szemben támasztott követelményekkel azonos szinten kell megfelelnie.[107] Az anyagi jogerőre emelkedett határozattal befejezett nemperes eljárás után pedig az egyezséget érintő kérdésben nem maradhat olyan további kérdés, amelyet a bíróságnak esetlegesen polgári perben, ítélettel kellene eldöntenie.[108]
A Kjnptv. a közös eljárási szabályok között utal arra, hogy a közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú,[109] és az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye.[110] A Kjnptv. 36/D. § (3) első mondata külön is rögzíti, hogy a közjegyző felek egyezségét jóváhagyó végzése a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzése pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú. A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésre irányuló közjegyzői nemperes eljárásban, ezért mind a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése tárgyában hozott határozattal, mind pedig a járulékos kérdésekben a közjegyző előtt létrejött egyezség jóváhagyásáról rendelkező végzéssel szemben a törvényes határidőn belül fellebbezésnek, azaz rendes jogorvoslatnak van helye.
A rendkívüli jogorvoslatok körében a felülvizsgálati eljárás megindítására, sem a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése, sem pedig a járulékos kérdésekben az egyezség jóváhagyásáról rendelkező végzés tekintetében nincs lehetőség, hiszen
- 82/83 -
a Kjnptv. 36/D. § (3) bekezdésének második mondata ezt mindkét esetben általános jelleggel kizárja.
A perújítási kérelem előterjeszthetősége tekintetében a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése tárgyában hozott végzés és a járulékos kérdésekben a közjegyző előtt létrejött egyezség jóváhagyásáról rendelkező végzés viszont már különválik, hiszen a közjegyző előtt létrejött egyezség jóváhagyásáról rendelkező végzéssel szemben a Kjnptv. és a Pp. szabályai szerint perújításnak van helye,[111] ezzel ellentétben azonban a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése körében meghozott végzéssel szemben perújítás már nem megengedett.[112]
A Kjnptv. fenti rendelkezése összhangban van a Ptk. 4:23. § (4) bekezdésével és a Kjnptv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 461. §-ával, miszerint a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető jogerős közjegyzői határozat a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése kérdésében contra omnes hatályú (azaz mindenkivel szemben hatályos), ezért az sem perújítással, sem felülvizsgálattal nem támadható. Erre a rendelkezésre egyébként a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése tárgyában hozott közjegyzői végzés konstitutív (jogalakító) hatása miatt van szükség, hiszen a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés utólagos hatályon kívül helyezése a volt bejegyzett élettársak esetleges újabb bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése vagy újabb házasságkötése miatt megoldhatatlan jogi helyzetet teremthetne.
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti közjegyzői nemperes eljárásban a felek között a járulékos kérdések (bejegyzett élettársi tartás, lakáshasználat, bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása) körében létrejött és a közjegyző által jogerősen jóváhagyott egyezségnek - a hagyatéki eljárásban, illetve a közjegyző előtti egyezségi eljárásban létrejött egyezséghez hasonlóan - végrehajtásra alkalmasnak, vagyis a vállalt kötelezettséget tekintve határozott tartalmúnak és teljesítési határidőt magában foglalónak kell lennie. A kötelezést tartalmazó egyezséget jóváhagyó jogerős végzés végrehajtására végrehajtási lappal kerülhet sor, amelynek a kiállítására bármely közjegyző jogosult, feltéve hogy a teljesítési határidő a kötelezett tekintetében már letelt.[113]
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti közjegyzői nemperes eljárásban - a hagyatéki eljáráshoz hasonlóan - az egyezséget jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya,[114] ezért a felek között létrejött és a közjegyző által az eljárás során jóváhagyott egyezség tekintetében a végrehajtási eljárás az egyezséget jóváhagyó végzés elleni fellebbezésre tekintet nélkül elrendelhető.[115]
- 83/84 -
A Kjnptv. 36/D. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése tárgyában meghozott végzést öt munkanapon belül köteles megküldeni a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezető fogalma különösebb magyarázatot nem igényel, hiszen azt az anyakönyvvezetőt kell érteni alatta, akinek hivatalában a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését anyakönyvezték.
Az már érdekesebb viszont, hogy a Kjnptv. pusztán a végzés, nem pedig jogerős végzés megküldéséről rendelkezik, álláspontom szerint ez azonban csak nyilvánvaló kodifikációs pontatlanság, hiszen az anyakönyvi változás bejegyzésére kizárólag jogerős bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés alapján kerülhet sor, így a közjegyző természetesen jogerős megszüntető végzést küld az anyakönyvvezető részére, így az öt munkanapos határidőt a végzés jogerőre emelkedésétől kell számítani.
A Kjnptv. 2017-től hatályos módosítása[116] egy meglehetősen furcsa feladatot telepített a közjegyzőre, melynek köszönhetően a közjegyző a jogerős bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséről rendelkező végzéssel egyidejűleg a Kjnptv. 36/D. § (5) bekezdése és a Stt. vhr.[117] 21. § (8) bekezdése alapján a népmozgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése érdekében a bejegyzett élettársi kötelék megszűnésével kapcsolatban kitöltött statisztikai adatlapot,[118] is köteles megküldeni az anyakönyvvezetőnek. Az adatszolgáltatás az ügyfelek részéről természetszerűleg önkéntes, így az adatszolgáltató lapot a közjegyző az ügyfelek által rendelkezésre bocsájtott adatok alapján tölti ki, melyet az anyakönyvvezető - az anyakönyvi bejegyzésre vonatkozó kiegészítés után - továbbít a KSH-nak.[119]
- 84/85 -
Az Európai Unióban és a világ több országában is elfogadott és működőképes jogintézmény az azonos nemű párok házassága, vagy egy azzal teljesen egyenértékű, más megnevezésű jogintézmény.[120] Az azonos nemű párok házasságkötésére jelenleg az alábbi országokban van törvényes lehetőség: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Kanada, Kolumbia, Dánia, Ecuador, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Luxemburg, Málta, Mexikó, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Portugália, Dél-Afrika, Spanyolország, Svédország, Tajvan, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, és Uruguay.
Időközben az azonos nemű párok házassága Costa Rica-ban is törvényessé vált, továbbá Izrael teljes körű házasságként ismeri el az azonos nemű párok külföldön kötött házasságát, és már Örményország is hasonlóképpen jár el, bár 2019 februárjától Örményországban még nem regisztráltak ténylegesen ilyen esetet. 2019. július 25.-én pedig a Bolgár Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság határozott, úgy hogy Bulgáriának el kell ismernie az azonos nemű párok külföldön kötött házasságát.[121]
Érdekes tény viszont, hogy néhány európai uniós országban mind a mai napig nem teszik lehetővé az azonos nemű párok élettársi kapcsolatának bejegyeztetését, úgy mint Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, - kivéve az azonos nemű párok külföldön kötött házasságának az elismerését - Bulgária.[122]
A bírósággal párhuzamos közjegyzői hatáskörre figyelemmel indokolt lenne konkrét adatokat figyelembe véve összehasonlítást végezni Magyarországon az elmúlt tíz évben a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésére irányuló nemperes és a bejegyzett élettársi kapcsolat bírósági felbontása iránt indult peres eljárások ügyforgalmi adatai tükrében.
A MOKK Jogi Irodája által rendelkezésre bocsátott statisztikai adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése egy nem túl gyakori közjegyzői eljárás. 2010-ben a közjegyzői nemperes eljárás bevezetését követő első teljes évben összesen 23 bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárás indult. 2011-ben összesen 19 eljárásra került sor. 2012 és 2016 között évente 14 és 37 között mozgott a számuk. 2017-ben és 2018-ban azonos számú évenként összesen 24 eljárás lefolytatására került sor. A vizsgált - 2010-től 2018-ig terjedő - időszakban tehát összesen 204 darab ügy érkezett, ami átlagosan évente körülbelül 23 ügyet jelent. Az összes érkezett ügyből két kivétellel valamennyi ügy 3 hónapon belül, egy ügy 3-6 hónap alatt, egy ügy pedig 6-12 hónap alatt fejeződött be, vagyis statisztikailag ebből arra az egyértelmű
- 85/86 -
következtetésre lehet jutni, hogy a nemperes eljárások időtartama az esetek 99%-ában nem haladta meg a három hónapot (!), ráadásul egy évnél tovább elhúzódó ügy egyáltalán nem is volt.
Az elmúlt közel tíz év közjegyzői statisztikai adatai tehát jól nyomon követhetőek, még akkor is, ha az eljárások befejezésének időtartamára vonatkozóan ennél pontosabb adatközlésre a 13/1991. IM. rendelet alapján nem volt mód.
Sajnos a bejegyzett élettársi kapcsolatok bírósági felbontására vonatkozó statisztikai adatok közlésére a jelen tanulmányban nincs mód, mert a széles körben megjelölt adatok (értsd: 2010-2018) összegyűjtésére és rendszerezésére az OBH tájékoztatása szerint nem volt lehetőség, ezért erre vonatkozó adat ilyen módon nem állt rendelkezésre.
A fenti bírósági adatok hiányában tehát valós összehasonlításra nem nyílt lehetőség, ezért csak Pulinka Mihály egy korábbi, KSH adatközlésre alapított matematikai vélelemére[123] lehet hagyatkozni, amely szerint a bejegyzett élettársak a bejegyzett élettársi kapcsolatuk megszüntetése érdekében a bírósági felbontás helyett döntően a közjegyzői megszüntetést választják, azaz elmondható, hogy az ügyfelek jóval nagyobb számban fordulnak közjegyzőhöz, mint bírósághoz.
Az elmúlt tíz évben a közjegyzői hatáskörök számszerűleg folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak, sőt mintegy ugrásszerűen megemelkedett a számuk, melynek az oka a közjegyző személyében az ügyfelek részéről megnyilvánuló bizalom mellett, a közjegyző gyorsaságában és rugalmasságában, földrajzilag könnyen hozzáférhetőségében, és nem utolsó sorban a közjegyzői kar vitathatatlan szakmai felkészültségében rejlik.
A tanulmányban vizsgált időszakban a statisztikai adatokból nyilvánvaló, hogy a közjegyzők az ügyfeleik személyi állapotát érintő - azaz bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti - közjegyzői nemperes eljárásban az esetek túlnyomó többségében (99%-ában) az eljárást a statisztikailag mérhető legrövidebb idő alatt, azaz 3 hónapon belül fejezték be, vagyis az eljárások időtartama rendkívül rövidnek volt mondható. A vélelmen alapuló statisztikai adatokból következtethetően az ügyfelek többsége a bíróságok helyett főként közjegyzőt választotta, ezért egyáltalán nem kizárt a közjegyzők hatáskörének esetleges bővítése egy másik a felek személyi állapotát érintő nemperes eljárás irányába, a házasság közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló közjegyzői nemperes felé.
A házasság közjegyző előtti nemperes eljárás keretében, közös megegyezéssel történő megszüntetésének lehetősége egyébként elvi szinten a Polgári Törvénykönyv kodifikációja során már megszületett, a hatályba nem lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú 2009. szeptember 22. napján elfogadott törvényjavaslat (továbbiakban: Törvényjavaslat) pedig már felvetette, sőt ki is munkálta ennek részletszabályait.
- 86/87 -
A Törvényjavaslat a házasság közjegyző előtti megszüntetése vonatkozásában három együttes feltétel megvalósulásának megkövetelését irányozta elő. A házastársak befolyásmentes közös kérelmét, a házastársak közös kiskorú, tartásra jogosult gyermekük hiányát, és a házastársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt megegyezését.[124] A Polgári Törvénykönyv kodifikációja során megszületett kódex sajnos már nem tartalmazta ezen jogintézményt, és azóta egyelőre még nem merült fel ezzel kapcsolatban újabb jogalkotói igény.[125]
Annak ellenére, hogy a magyar jogrendszerben jelentős újításnak minősülne a házasság közjegyző általi közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló nemperes eljárás bevezetése, a Magyarországhoz hasonlóan latin-típusú közjegyzőséggel rendelkező országokban ez az eljárás már bevett gyakorlat.
1994-ben elsőként egy közép-amerikai ország, Kuba döntött úgy, hogy megteremti a házasság felbontásának közjegyző előtti lehetőségét. Kubában ráadásul kizárólagos közjegyzői hatáskörbe utalták a közös megegyezéssel történő bontást, akkor is, ha házas felek kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak a háztartásban. A kubai modellt a dél- amerikai térségből Kolumbia követte elsőként 2005-ben, azzal az eltéréssel, hogy kiskorú gyermek(ek) esetén a közjegyzői eljárásban a kolumbiai ügyészség közreműködése kötelező. A sorban következő dél-amerikai állam Ecuador volt, amely 2006-ban vezette be a jogintézményt, azonban Ecuadorban csak akkor kerülhet sor a házasság közös megegyezéssel történő közjegyző előtti felbontására, ha a házasfeleknek nincs kiskorú vagy tartásra szoruló gyermeke. Peruban a közjegyzői hatáskört 2008-ban teremtették meg párhuzamosan az államigazgatási úton történő házasság felbontása iránti eljárással, amely a polgármesterek hatáskörébe tartozik. Nicaragua és Bolívia egyazon évben 2014-ben döntött úgy, hogy közjegyző előtti bontás intézményét bevezeti. Nicaraguában közjegyző előtt akkor kerülhet sor a házasság felbontásra, ha a házasfeleknek nincs kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott, illetve vagyonnal nem rendelkező gyermeke, Bolíviában pedig akkor, ha a házastársaknak nincs gyermekük, vagy azok már huszonöt évnél idősebbek, és közös vagyonuk sincs, vagy annak megosztásáról már megegyeztek.[126]
Nem kell azonban nagyrészt a Föld déli féltekéjén keresgélnünk ahhoz, hogy olyan országokat találjunk, ahol a házasság közjegyző általi felbontásának jogi lehetősége már megteremtődött, hiszen az elmúlt tíz évben az európai országok esetében is bőven talá-
- 87/88 -
lunk erre pozitív példákat, amelyekből most - tartalmi okokból - csak néhányat ragadnék ki, kicsit részletesebben is ismertetve azok szabályait.
A szomszédos Romániában a házasság felbontására irányuló közjegyző előtti eljárást - Európában szinte elsőként - az eljárások rendezésének felgyorsítására irányuló törvénnyel vezették be 2010-ben, annak érdekében, hogy tehermentesítsék a bíróságok tevékenységét. A házasság felbontására a közjegyzői eljárás mellett párhuzamosan az anyakönyvi hivatal képviselője előtti közigazgatási eljárás keretében is lehetőség van. A közjegyző területi hatásköre a házasságkötés helyétől vagy a házastársak utolsó közös lakóhelyétől függ. A házasság felbontására irányuló kérelmet a házastársak közösen és személyesen nyújthatják be a közjegyző előtt. A kérelem előterjesztését követően a házas felek a házasság felbontására irányuló eljárás során egy későbbi időpontban ismételten megjelennek a közjegyző előtt a kérelem mellett való kitartásukat bizonyítandó, és hogy szabad és törvényes beleegyezésüket adják a házasság felbontásához. Amennyiben a házastársak fenntartják a házasság felbontására irányuló kérelmüket, és a házasság felbontása tekintetében hozzájárulásuk szabad és befolyásmentes, a kiskorú gyerekekre irányuló szülői megegyezés hitelesítése után - feltéve, ha a háztartásban kiskorú gyermek van - a közjegyző elkészíti a válási kérelem elfogadási végzését. A közjegyző végzésében egyrészt rögzíti a felek szabad és befolyásmentes beleegyezését a házasság felbontásához, másrészt megállapítja a Román Polgári törvénykönyv - egyéb - a házasság felbontásával kapcsolatos feltételeinek a teljesülését. A válási kérelem elfogadása után, a közjegyző kiállítja a válási igazolványt, amely által felbontottnak tekinti a házasságot a felek beleegyezésével.[127]
Észak-Európában, Észtországban a közjegyzők hatásköreit tekintve az egyik legjelentősebb változás 2010. július 1-én következett be, amikor az új családjogi törvény felhatalmazta a közjegyzőket házasságkötéssel, illetve a házasság felbontásával kapcsolatos eljárások lefolytatására. A hatáskörbővítést az indokolta, hogy a házasságkötéskor, illetőleg a házasság felbontása során az anyakönyvi hivatalokban nem volt lehetőség a házassági vagyonjogi szerződések, illetve a vagyon megosztására irányuló megállapodások megkötésére, hiszen erre nagyrészt a közjegyzők bírtak hatáskörrel. Mivel Észtországban a házasságkötéssel a házastársak között házassági vagyonközösség keletkezik, így vagyonukat még évekkel a válás után sem sikerült az esetek többségében felosztani, ezért az, hogy közjegyző előtt is lehet házasságot kötni, vagy azt felbontani, és a házassági vagyonjogi szerződéséket megkötni, azt is jelentette, hogy a felek már szakszerűbb magánjogi tanácsadásban részesülhetnek, mint korábban az anyakönyvi hivatalokban. Házasságkötés vagy válás lebonyolításakor a közjegyző közigazgatási eljárás keretében az anyakönyvi hivatalok minőségében jár el, az anyakönyvi nyilvántartásokról szóló törvény rendelkezései alapján. A házasság felbontása a házastársak által a közjegyzőhöz benyújtott közös kérelem alapján történhet. A házasság felbontására azonban a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül még nem kerülhet sor, mivel az egy hónapos időszak azt
- 88/89 -
a célt szolgálja, hogy a közjegyző, amennyire lehetséges, próbálja kibékíteni, és jogi tanácsadással ellátni a feleket a vagyonmegosztást illetően. A közjegyző a házasság felbontásának a tényét elektronikusan rögzíti a népesség-nyilvántartás rendszerében, a válás során kötött szerződéseket pedig a vonatkozó vagyoni nyilvántartásokban. A közjegyző a házasság felbontásáról egyúttal tanúsítványt állít ki.
A közjegyzői eljárás Észtországban gyors lefolyású, megfelelő jogi tanácsadást biztosít, a közjegyzői díjak megfizethetőek, és a közjegyzői eljárás mentes a bürokráciától. 2016-ban az Észtországban regisztrált válások száma 3262 volt, melynek 8.8%-át (szám szerint 289-et) közjegyző bontott fel, természetesen a bíróságok továbbra is rendelkeznek Észtországban házasság felbontására vonatkozó hatáskörrel, de az esetek többségét a bíróságokon kívül rendezik a felek.[128]
Dél-Európában, Spanyolországban 2015-től van lehetőség közjegyzőt igénybe venni házasság felbontása során. Párhuzamos hatásköri szabályok megalkotására került sor, hiszen nem kizárólagos, hanem alternatív a spanyol közjegyző hatásköre, vagyis a bíróság is megszüntetheti a házasságot, a közjegyző hatásköre nem terjed ki azonban a házasság felbontására, amennyiben a házastársaknak kiskorú gyermeke van, illetve ha a házastársak bármelyike cselekvőképességében korlátozott.[129] A közjegyző illetékességét a házastársak utolsó közös lakóhelye, vagy bármelyik házastárs lakóhelye, és tartózkodási helye megalapítja. Az eljárás bármely házastárs által előterjesztett kérelemre indul. A házastársaknak a házasság felbontására irányuló eljárás során a közjegyző előtt személyesen kell eljárniuk, kifejezve egyetértésüket, valamint az eljárás során jogi képviselő segítségét kötelesek igénybe venni. A közös megegyezéses bontáshoz szükség van a felek közötti megállapodásra, mely a házasság megszűnésének joghatásait rögzíti.[130] A közjegyző a közjegyzői okiratba foglalt bontás kinyilvánításával és a járulékos kérdéseket rendező megállapodás jóváhagyásával törvényességi kontrollt gyakorol és garantálja a jogbiztonságot. A házasság felbontását magában foglaló közjegyzői okirat konstitutív hatályú, végrehajtási jogcímet keletkeztet, közvetlenül meg lehet vele keresni közhiteles nyilvántartásokat és közhitelesen bizonyítja, hogy a felek szabad akaratukból belátási képességük birtokában tették meg nyilatkozataikat.[131]
A spanyol statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy 2016-ban Spanyolországban összesen 101.294 házasság felbontása iránti eljárás került lefolytatásra, amelyből 67.944 ügy, vagyis 67,1%-a bírói döntéssel, 26.998 ügy, vagyis 26,6%-a bírósági hivatalnok által és összesen 6352 ügy, tehát az ügyek 6,3%-a közjegyző által került lefolytatásra. A statisztikai adatok közül kiemelést érdemel, hogy a bírósági eljárás átlagosan 4,7 hónap volt, ellentétben a spanyol közjegyző általi eljárással, amely rendkívül rövidnek tekinthető: mindösszesen 1 hét.[132]
- 89/90 -
A tanulmányban a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésére irányuló közjegyzői nemperes eljárás szabályainak az összegyűjtése és ismertetése megtörtént, azok viszonylag egyértelműek, és világosak, ezért a záró rész fókuszát egy mindinkább időszerű kérdésre kívánom irányítani: a házasság közjegyző előtti közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó esetleges közjegyzői hatáskörbővítésre.
A hatáskörbővítés kérdésének felvetése egyébként nem holmi "légből kapott" ötlet, annak aktualitását, és az ezzel kapcsolatban felmerült társadalmi igényt jól mutatja, hogy alig egy éve 2018. december 11. napján a Kúria Knk. VII.38.031/2018/2. számú határozatával hitelesítette azon népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos kérdést miszerint: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a házasság közjegyző általi felbontással is megszűnhessen?". A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást a szervezőknek azonban a 120 napos határidőn belül nem sikerült összegyűjteniük, így a referendum végül elmaradt.
Az elmúlt tíz év fejlődési ívéből jól látható, hogy a közjegyzői hatáskörök nincsenek "kőbe vésve", a közjegyzői nemperes eljárások és ezzel együtt a közjegyzői hatáskörök egyre nagyobb számban jelentek meg, vagy kizárólagosan, mint fizetési meghagyásos eljárás, vagy a bírósági eljárások alternatívájaként, mint a közjegyzői letéti, illetve közjegyző előtti egyezségi eljárásra irányuló nemperes eljárás.
A közjegyzői nemperes eljárások tekintetében az is egyértelműen megállapítható, hogy a közjegyzői hatáskörök nem végérvényesen lezártak, hanem a társadalmi és a jogalkotói igényeknek megfelelően folyamatosan bővülnek, és a közjegyzők részéről pedig minden lehetőség adott azok további bővítésre.
A tanulmányban ismertetett adatokból jól látható, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésével kapcsolatos nemperes eljárások időtartama az esetek 99%-ában nem haladta meg a statisztikailag mérhető legkisebb időtartamot, a három hónapot, sőt a hatáskör közjegyző mellé telepítése óta eltelt időben egy évnél tovább elhúzódó ügy egyáltalán nem is akadt.
A párhuzamos közjegyzői hatáskörbe utalt és a felek státusát érintő - jelenleg még egyetlen - közjegyzői eljárással - a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésével - kapcsolatban tehát egyértelműen elmondható, hogy a közjegyzői nemperes eljárás rendkívül gyors és hatékony, ezért a közjegyzői hatáskörök fejlődésének további iránya magától értődően egy újabb a felek személyi állapotának megváltoztatásával kapcsolatos nemperes eljárás, mégpedig a házasság közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló közjegyzői nemperes eljárás lehet.
A nemzetközi adatokból kiviláglik, hogy egy a bíróságokkal párhuzamos közjegyzői hatáskör alapítás a házasság közös megegyezéssel történő felbontására irányuló eljárásokban a bíróságok hatáskörére nézve nem bírna különösebb "elszívó" hatással. 2016-ban az Észtországban a regisztrált válások 8.8%-a, Spanyolországban pedig az házasság felbontása iránti ügyek mindösszesen 6,3%-a került közjegyző által lefolytatásra, ráadásul az eljárás időtartamát tekintve a spanyol modell - a bírósági eljárással ellentétben -
- 90/91 -
rendkívül rövidnek mondható, míg a spanyol bíróságok előtti bírósági perben a "peridőtartam" átlagosan 4,7 hónap, a spanyol közjegyző általi eljárásban átlagosan egy hét.
Egy esetleges a közjegyzők irányába megnyilvánuló hatáskörbővítés ugyanakkor egyértelműen a jogkereső polgárok érdekét szolgálná, hiszen a közjegyzők megfelelő tapasztalattal rendelkeznek az okirat-szerkesztési nemperes eljárás során a családi jogállással kapcsolatos, illetve házassági vagyonjog kérdések rendezése körében. A közjegyzői okiratszerkesztés keretében pedig nincs akadálya annak sem, hogy közjegyző előtt készüljön közokirat gyermek és szülőtartással vagy házassági vagyonjogi ügyletet érintő megállapodásokkal kapcsolatban.[133]
Jogtechnikailag, tárgyalásvezetésileg egy lehetséges közjegyző előtti közös megegyezéses "bontás" nemigen különbözne a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásától, az alkalmazandó anyagi- és eljárásjog lényegében azonos, így a közjegyzők "zökkenőmentesen" képesek lennének a hatáskörbővítéssel rájuk háruló feladatok ellátására, hiszen ahogyan az a statisztikai adatokból látható a közjegyzők már megfelelő tapasztalatot szereztek, a státussal kapcsolatos nemperes eljárások lefolytatása tárgyában.
A házasság felbontásával kapcsolatos eljárás ugyanakkor a közjegyző hatáskörének megalapítása folytán sokkal komplexebbé válhatna, hiszen a közjegyzői okiratszerkesztési nemperes eljárást, ahol a felek a járulékos kérdéseket rendezhetik, rögtön követhetné a személyi állapottal kapcsolatos közjegyzői nemperes eljárás lefolytatása is, így a közjegyző az eljárás egészét nézve vitathatlanul olcsóbb lehetne, sőt az eljárás könnyebben elérhetőbbé válhatna az ügyfelek számára, és nem utolsó sorban a közjegyzői eljárás lefolytatásával az ügyfelek nem terhelnék a központi költségvetést sem.
Az is nyilvánvaló, hogy egy esetleges közjegyzői párhuzamos hatáskör telepítése továbbra sem jelentene megoldást azoknak a házas feleknek akik a "közös megegyezéses" bontó kereset felvételekor már azon sem tudnak megegyezni, hogy ki legyen az alperes és ki a felperes, ahogyan az velem egyszer bírósági titkárként egy "panasznapon" megesett. Viszont azoknak a kiskorú gyermekkel nem rendelkező házas feleknek, akik ténylegesen, egyező akaratnyilatkozattal a járulékos kérdésekben való megegyezést követően (házastársi tartás, lakáshasználat, közös vagyon megosztása), gyorsan, eredményesen, és költségkímélő módon szeretnék a házasságuk megszüntetését (felbontását), mégpedig koncentráltan a közjegyzői okiratszerkesztési nemperes eljárás befejezését követően szinte azonnal egy közjegyzői nemperes eljárás keretében igenis jelentős előnnyel járna a közjegyző házasság megszüntetésével kapcsolatos hatáskörének a megteremtése.
Mindezekből pedig lassan a jogalkotó számára is egyértelművé és nyilvánvalóvá válik, hogy a személyi állapotot érintő kérdésekben nem csak a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése esetén, hanem a házasság közös megegyezéssel történő felbontása terén is - az európai és latin-amerikai országok példáját követve - igenis helye lehet a rugalmasabb, gyorsabb közjegyzői nemperes eljárásnak, így szolgálva az ügyfelek érdekét a hatékonyabb ügyvitel biztosításának irányába, ahogyan ezen kérdés rendezésének a lehetősége a hatályba nem lépett Törvényjavaslatban is már konkrétan felmerült. ■
JEGYZETEK
[1] A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (továbbiakban: Bét.).
[2] Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (továbbiakban: Kjnptv.).
[3] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 7. § 17. személyi állapot: az ember személyi minőségét, személyi jellegű és családi kapcsolatait meghatározó tényezők összessége.
[4] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.).
[5] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.).
[6] A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény.
[7] A Bét. indokolása.
[8] Kuti Szilvia, Párkapcsolati formák Magyarországon Élettársak a közjegyző előtt - "születéstől a halálig". Közjegyzők Közlönye, 2016/1. 9. o.
[9] Az azonos nemű párok kapcsolata rendezésének jogtörténeti fejlődéséről lásd bővebben: Lukács Nikolett, Bejegyzett élettársi kapcsolat - az azonos nemű állampolgárok "22-es csapdája"? Családi Jog, 2012/4, 17-18. o.
[10] Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Népmozgalom, 2018, Statisztikai tükör (2019. május 20.), http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepmozg/nepmoz18.pdf, letöltés dátuma: 2019. november 21.
[11] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) L) cikkének (1) bekezdése értelmében Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
[12] Bét. 1. § (1) bek.
[13] Ptk. 4:9. § (2) bek.
[14] Szeibert Orsolya, Családi Jog. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 97. o.
[15] Szeibert Orsolya, Az élettársak és vagyoni viszonyaik különös tekintettel a magyar ítélkezési gyakorlatra és a házasságon kívüli partnerkapcsolatok szabályozási megoldásaira Európában. Budapest, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 2010. 316. o.
[16] Szeibert Orsolya, (2012), i.m. 96. o.
[17] Ptk. 4:24. §-a.
[18] Ptk. 4:25. §-a.
[19] Ptk. 4:26. §-a.
[20] Csűri Éva, Párkapcsolati formák a hatályos magyar jogban. Közjegyzők Közlönye, 2010/6. 12. o.
[21] Ptk. 4:37. § (1)-(4) bek.
[22] Ptk. 4:77. § (1)-(3) bek.
[25] Csűri Éva, i.m. 16. o.
[26] Ptk.7:58. § (1) bekezdés a)-b) pont.
[27] Csűri Éva, i.m. 17. o.
[29] Bét. 4. § (1) bek.
[30] Anka Tibor, A közjegyzői nemperes eljárás, Közjegyzők Közlönye, 2008/9. 5. o.
[31] Molnár Tamás, Az egyezségi eljárások perelhárító szerepe a közjegyzői nemperes eljárásokban. Magyar Jog, 2018/9, 504. o.
[33] Kjnptv. 36/A. § (1) bekezdés a) pontja.
[34] Csűri Éva, i.m. 24. o.
[35] Kjnptv. 36/A. § (1) bekezdés b) pontja.
[36] Bét. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó Ptk. 4:198. § (1) bek.
[37] Kjnptv. 36/A. § (1) bekezdés c) pontja.
[38] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény 71. § (1) bekezdése (továbbiakban: 2018-tól hatályos Kjnptv. módosítás).
[39] Lásd Vékás Lajos (szerk.): Az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez. CompLex, Budapest, 2008, 416. o.
[40] Bencze Lászlóné, In: A családjog kézikönyve 2007. I. kötet (szerk: Körös András) Budapest, 2007., 4. átdolgozott kiad. 92. o.
[42] Körös András, In: A családjog kézikönyve 2007. I. kötet (szerk: Körös András) Budapest, 2007., 4. átdolgozott kiad. 310. o.
[43] Csűri Éva i.m. 16. o.
[44] Körös András, i.m. 309. o.
[46] Körös András, i.m. 311. o.
[48] Csűri Éva, i.m. 24. o.
[49] Csűri Éva, i.m. 24-25. o.
[50] Kjnptv. 36/A. § (3) bekezdés a) pont.
[51] Ptk. 2:8. § (1) bek.
[52] Ptk. 2:13. §, 2:21. § (1) bek.
[54] Ptk. 2:9. § (1) bek.
[55] Pp. 431. § (2) bek.
[56] Wopera Zsuzsa, In: A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata, (szerk.: Wopera Zsuzsa) Budapest 2017, 431. § 537. o.
[57] Kjnptv. 1. § (1) bek. alapján alkalmazandó Pp. 35. § (1) bek.
[58] A Pp. 266. § (2) bekezdése értelmében a bíróság az általa köztudomásúnak tekintett és az olyan tényeket, amelyekről hivatalos tudomása van, akkor is figyelembe veszi, ha azokra a felek nem hivatkoztak.
[59] A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdésének d) pontja alapján a közjegyző a gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni.
[60] Csűri Éva, i.m. 25-27. o.
[61] Kjnptv. 36/A. § (3) bekezdés b) pont.
[62] Bét. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó Ptk. 4:10. § (1) bek., Ptk. 4:11. § (1) bek., Ptk. 4:12. § (1) bek., Ptk. 4:13. § (1) bek.
[63] Bét. 1. § (1) bek.
[64] Bét. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó Ptk. 4:9-4:13. §-ában meghatározott okok.
[67] Pp. 114. § (3) bek.
[70] Kjnptv. 36/A. § (1) bekezdés c) pontja.
[71] Csűri Éva i.m. 24. o.
[72] A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXIX. törvény 38. §-a (továbbiakban: 2019-től hatályos Kjnptv. módosítás).
[74] Pp. 64. § (1) bek.
[75] Pp. 432. § (2) bek.
[76] Kjnptv. 36/A. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 431. § (4) bek.
[77] A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018 (VIII.23) IM rendelet.
[79] Kjnptv. 7. § (1) bek
[80] Kjnptv. 7. § (2)-(3) bek.
[81] Kjnptv. 36/D. § (1)-(2) bek.
[82] Kjnptv. 10. § b) pont.
[83] Pp. 435. § (1) bek.
[84] A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus ügyintézés egyes kérdéseiről szóló 91. számú iránymutatása.
[85] Pp. 155. §-ának második mondata.
[86] A Pp. 155. §-ához fűzött indokolás.
[88] Molnár Tamás, i.m. 504. o.
[89] Pp. 110. § (2) bek.
[93] Wopera Zsuzsa, i.m. 538. o.
[95] A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló közjegyzői nemperes eljárásban tartandó meghallgatásra vonatkozó eljárási szabályokat a Kjnptv. 1. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 189. § (1) bek., Pp. 227. § (1)-(2) bek., Pp. 5. § (1) bek., Pp. 231. § (1)-(2) bek., Pp. 431. §-a, Pp. 191. § (1) és (3) bek., Pp. 225. § (2) bek., Pp. 223. § (2) bek., Pp. 238. § (1) bek., és Pp. 239. § (1) bek. alapján ismertettem.
[97] Kjnptv. 36/A. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 460. § (1) bekezdése alapján.
[98] Bét. 4. § (1) bekezdés a) pontja.
[99] Pp. 151 § (1) bek.
[100] Pp. 458. § (2) bek.
[101] Kjnptv. 36/D. § (3) bekezdés első mondatának első fordulata.
[102] Kjnptv. 36/C. § (1) bekezdés második mondata.
[103] Kjnptv. 36/D. § (3) bekezdés első mondatának második fordulata.
[104] Kjnptv. 36/C. § (2) bek.
[105] Pp. 360. § (1) bek.
[106] BH 1992.485.
[107] Molnár Tamás i.m. 507. o.
[108] Kengyel Miklós i.m. 9. o.
[109] Kjnptv. 13. § (1) bek.
[110] Kjnptv. 13. § (3) bekezdés második mondata.
[111] Kjnptv. 1. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 339. §-a., és Kjnptv. 14/A. §-a.
[112] Kjnptv. 36/D. § (3) bekezdés harmadik mondata.
[113] A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban:Vht.) 13. § (1) bekezdése és 16. § a) pontjának első fordulata.
[114] Kjnptv. 1. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 239. § (2) bek.
[115] Vht. 13. § (2) bek.
[116] Az egyes törvényeknek a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi XLIV. törvény 42. § (1) bek.
[117] A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Kormányrendelet (továbbiakban: Stt. vhr.)
[118] Az Stt. vhr. 8. számú melléklete szerint közlendő adatok a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvi azonosítója, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, bejegyzés helye, időpontja, bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető közjegyző neve, székhelye, a nemperes eljárás ügyszáma, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés jogerőre emelkedésének napja, bejegyzett élettársak adatai (családi és utóneve - a bejegyzés felbontása előtt -, neme, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése előtti családi állapot, születési hely, időpont, lakcím, állampolgárság, annak a megjelölése, hogy hányadik bejegyzett élettársi kapcsolata a jelenlegi, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkakör, foglalkozási viszony.
[119] Központi Statisztikai Hivatal
[120] Lukács Nikolett, i.m., 19. o.
[121] Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Same-sex_marriage, letöltés dátuma: 2019. november 25.
[122] Forrás:https://europa.eu/youreurope/citizens/family/couple/registered-partners/index_hu.htm, letöltés dátuma: 2019. november 21.
[123] Lásd erről: Pulinka Mihály, A közjegyzőség új hatáskörei vagy az új közjegyzőség hatáskörei? Jubileumi visszatekintés a közjegyzői hatáskörök változásaira. Közjegyzők Közlönye, 2017/4. 48. o.
[124] Törvényjavaslat 3:25. § (1) bek.
[125] Molnár Tamás, i.m. 507-508. o.
[126] Lásd bővebben: Juhász Gábor, A házasság felbontása közjegyző előtt Spanyolországban és egyes Latin-Amerikai országokban. Közjegyzők Közlönye, 2018/6.
[127] Forrás: https://mokk.hu/kollokvium/eloadasok/2017/Kozjegyzoi%20valasi%20eljaras_Komsa_Sandor_kozjegyzo.docx., letöltés dátuma: 2019. november 21.
[128] Forrás: https://mokk.hu>priidu-parna.a.kozhegyzo-es-a-hazassag-felbontasa.docx., letöltés dátuma: 2019. november 27.
[129] Molnár Tamás, i.m. 508. o.
[130] Juhász Gábor, i.m. 28-31. o.
[131] Juhász Gábor, i.m. 34. o.
[132] Molnár Tamás, i.m. 508. o.
[133] Molnár Tamás, i.m. 507. o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Esztergom.
Visszaugrás
