Idén a 25 éves jubileumát ünnepli a latin típusú magyar közjegyzőség. A rendszerváltás előtt, 1949-ben állami kötelékbe kényszerített és szinte jelentéktelenségbe taszított jogászi hivatás mondhatjuk, hogy mára megtalálta a helyét. Mi több, azt a kérdést is joggal tehetjük fel, hogy egyáltalán ugyanarról a közjegyzőségről beszélhetünk most, mint akár 1992-ben? Jelen tanulmány ennek tükrében a közjegyzői hatáskörök változását vizsgálja, szemléltetve, hogy az egyes hatáskörök milyen mértékben jelennek meg ma.
A hiteleshelyektől kezdve a magyar közjegyzőség szabályozása mindig érzékenyen reagált az ország történelmi-közjogi eseményeire[1], azonban - különösen egy hatásköröket vizsgáló tanulmány esetén - hangsúlyozni kell a gazdaság egyre kiemelkedőbb szerepét a közjegyzőség alakulásában. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) indokolása szerint azért vált szükségessé az állami közjegyzőség felváltása a latin típusú közjegyzőséggel, mivel azt a jogállami berendezkedés, a szociális piacgazdaság igényelte. Ezen felül célszerűnek látszott ez az európai integráció és a külföldi befektetők bizalmának megnyerése érdekében is, hiszen a latin típusú közjegyzőség több országban működik, így a külföldiek jobban megbízhatnak egy általuk ismert hatóságban.
A Kjtv. kiemelte a bírósági intézményrendszerből a közjegyzőket és szabadfoglalkozásúvá tette ismét e hivatásrendet, díjazásukra pedig külön jogszabályt hozott a jogalkotó. Ugyanekkor alakult meg az öt területi közjegyzői kamara, valamint a területi kamarákból álló Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK). A kötelező kamarai tagság, az intézményi és anyagi függetlenség rendkívül komoly változást jelentettek. Akik ebben részt vettek, meghatározó emlékekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek arról, hogy milyen bizonytalan volt az átalakulás légköre.[2]
- 42/43 -
A Kjtv. a hatáskörök tekintetében nagy változást nem eredményezett. Megmaradtak az addig "klasszikus" közjegyzői nemperes eljárások, úgy mint a közokirat készítése, csak már kifejezetten közjegyzői okiratként nevesítve, a hagyatéki eljárás, valamint az értékpapírok és okiratok megsemmisítése is, utóbbi kettő külön jogszabályokban.[3] Új típusú közjegyzői tevékenységként egyedül a bizalmi őrzésre tekinthetünk,[4] illetve - mint azt látni fogjuk, időlegesen - egy hatáskör eltűnt, mégpedig az előzetes bizonyítás. A közjegyzőség funkciója egyértelműen a bíróságok tehermentesítése lett, tevékenységük célja pedig a jogviták megelőzése. Ennek megfelelően szól a közjegyzőség jelmondata is: jog vita nélkül.
A Kjtv. egyes rendelkezései 1991. november 1-jén léptek hatályba, míg a többi rendelkezése 1992. január 1-jén: utóbbi időponttól kezdték meg működésüket ismét a latin típusú közjegyzők Magyarországon. Ezzel egy sokéves folyamat vette kezdetét, amelyben a közjegyzőség - talán nem is tudatosan - a saját megszilárdulásán, szakmai felkészültségének növelésén és a magyar jogéletbe való beágyazódásán munkálkodott.
Mivel a közjegyző közjogi jogállására nézve a Kjtv. kifejezett definíciót nem adott, ennek meghatározását az Alkotmánybíróság végezte el, és megállapította, hogy a közjegyzőség az állami igazságszolgáltatás része.[5] Az Alkotmánybíróság szerint a közjegyző által - általában nemperes eljárásokban - saját törvényes jogkörében hozott határozatokat ugyanolyan vagy aggálytalanul hasonló garanciális eljárások előzik meg, mint a bírósági határozatokét. A közjegyző saját közvetlen eljárásai alapján kiadott végzései és jóváhagyásai ezért a bíróság határozataival egyenlő hatályúak.[6] A közjegyző - egyebek között az általa szerkesztett és hitelesített közokiratok által - a jogviták megelőzése érdekében végez olyan jogi szolgáltatást, amely tehermentesíti a bíróságokat, az igazságszolgáltatást, de elősegíti a forgalom szabadságát, biztonságát és a szerződési fegyelem erősödését is.[7]
Érdemes megjegyezni erről az időszakról, hogy a közjegyzők igyekeztek több módon kifejezni elhivatottságukat. 1989 óta folyamatosan megrendezésre kerül a Közép-európai Közjegyzői Kollokvium, amelynek kezdettől fogva rendszeres résztvevői az aktuális igazságügyért felelős miniszterek, államtitkárok, valamint más igazságszolgáltatási hivatás-
- 43/44 -
rendek szervezeti vezetői.[8] E szakmai rendezvényen kívül ismert tudományos folyóirattá nőtte ki magát az 1997-ben elindított Közjegyzők Közlönye, mely az utoljára 1944. október 8-án megjelent Királyi Közjegyzők Közlönye utódjának tekinthető.[9]
A hatásköröket tekintve ekkoriban két fontos nyilvántartás vezetése került közjegyzői hatáskörbe, melyeket a MOKK működtetett és működtet jelenleg is.
A Végrendeletek Országos Nyilvántartását 1992 óta vezetik a közjegyzők,[10] viszont a közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés, az egyéb, halál esetére szóló rendelkezést tartalmazó közjegyzői okirat, valamint a végrendelet közjegyzőnél történő letételének tényét csak 2007 óta kötelesek bevezetni[11], méghozzá a közjegyzői okirat elkészítését, illetőleg a végrendelet letétbevételét követő 72 órán belül. A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás céljából pedig köteles megkeresni a nyilvántartást, így garantálva azt, hogy az örökhagyó esetleges végrendelkezésének ténye ismertté válik a hagyatéki eljárás során. A nyilvántartás a közjegyző közreműködésével érintett végintézkedéseken túl tartalmazhatja az ügyvédek, bíróságok, konzuli tisztviselők által készített, továbbá az olyan végintézkedés tényét, melyet bíróságon, ügyvédnél, a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Levéltárában vagy a MOKK Levéltárában helyeztek letétbe.
A bejelentett végintézkedések száma folyamatos növekedést mutat, ez részben összefügg azzal, hogy a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okiratok, illetve közjegyzőnél letett végrendeletek száma is bizonyos mértékben emelkedik. 1995-ben 1967 darab végintézkedés ténye került rögzítésre, 2007-ben 2563 darabé, 2009-ben már 4260 darabé, 2016-ban pedig 5902 darabé.[12]
1996. május 1-jén hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) novelláris módosítása,[13] melynek célja a zálogjogi szabályozás új rendszerbe foglalása volt. A jogalkotó szakaszosan a piacgazdaság követelményeihez kívánta igazítani a biztosítéki jogokat, melytől a magyar hitelélet fellendülését remélte.
- 44/45 -
A régi Ptk. megteremtette annak lehetőségét, hogy sor kerüljön ingó vagyontárgyakon jelzálogjog alapítására, melyhez jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalását, valamint a jelzálogjognak a MOKK-nál vezetett nyilvántartásba, azaz a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzését kívánta meg.[14] A közjegyzői okirat szükségességét a jogalkotó hitelezővédelmi és lényegében fogyasztóvédelmi okokkal magyarázta. Egyrészt a közjegyzői okirat szerkesztésének szabályai megfelelő garanciát biztosítanak a visszaélések elkerülésére, így az intézményrendszerbe vetett bizalom romlása megelőzhető a közjegyzőnek köszönhetően. Másrészt a közjegyző az elzálogosítás jogszerűségét is vizsgálni fogja. Harmadrészt a közjegyzői okirat a jogosult jogérvényesítését egyszerűsíti, hiszen a zálogjog érvényesítéséhez csupán a közokirat záradékolása szükséges. A jogalkotó azzal számolt, hogy főleg vállalkozások válnak zálogkötelezetté, így a közjegyzők a cégbíróságok munkaterhét is jelentősen csökkentik.
Maga a nyilvántartás - szemben például az ingatlan-nyilvántartással - nem reálfólium, hanem perszonálfólium, lényegében zálogadós-nyilvántartás, amely meghatározott körben a zálogszerződésre, és a zálogadós abban vállalt zálogkötelezettségére vonatkozó adatokat, valamint a vállalt zálogkötelezettségek rangsorát képes közhitelesen tanúsítani.[15]
2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), ami új nyilvántartást vezetett be, ebből kifolyólag ma már nem lehet a zálogjogi nyilvántartásba új zálogjogot bejegyezni. A zálogjogi nyilvántartásba már bejegyzett zálogjogok esetében a bejegyzés módosítására és törlésére, a nyilvántartásban foglalt adatok kezelésére és a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra viszont továbbra is a 2014. március 14-én hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.[16]
A közjegyzői hatáskörváltozásokat tekintve 2009 egyértelműen a fordulat éve volt. 1992-től a közjegyzőség azon dolgozott, hogy megvesse a lábát az igazságszolgáltatás szervezetrendszerében mint önálló, a bíróságtól független hatóság. Ez a folyamat 2008-ra beérett és megszületett az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.), amely 2009. január 1-jétől új közjegyzői hatásköröket[17] teremtett. A hatáskörbővülés okát a jogalkotó azzal magyarázta, hogy a közjegyzők előtt évről évre nagyszámú nemperes eljárás indult, hatékonyságukat pedig alátámasztották a statisztikai
- 45/46 -
adatok, amelyek kétségtelenné tették, hogy a közjegyzőség alkalmas a hatáskörébe utalt ügyeket időszerűen és jogerősen lezárva intézni.[18]
A Kjnp.-t a jogalkotó nem szánta egységes eljárásjogi kódexnek. Bár a Kjtv. indokolása még megfogalmazta a közjegyzői joganyag egy törvényben való szabályozásának igényét, a hatáskörök bővülése szétfeszítette e jogszabályi kereteket. A törvény a maga kódexjellege ellenére sem vont a szabályozási körébe minden közjegyzői nemperes eljárást. Ennek oka az volt, hogy már kezdetét vette a hagyatéki eljárás rendeleti szintű szabályozását felváltó új törvény előkészítése és az szoros összefüggésben állt az akkor készülőben lévő Ptk.-val. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény végül 2011. január 1-jén lépett hatályba, felváltva a többször módosított, de 1958. szeptember 1-jétől hatályban lévő 6/1958. (VII. 4.) IM rendeletet.[19] A zálogjogi nyilvántartás vezetésének részletes szabályait addigra külön rendelet[20], míg a bejegyezett élettársi kapcsolat megszüntetését külön törvény szabályozta, amelyek mindegyike szintúgy szorosan összefüggött a Ptk.-val.
A Kjnp. lehetővé tette, hogy a bíróság mellett a közjegyző is elrendelhessen előzetes bizonyítást, tágabb körben, mint a bíróság. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben meghatározott feltételeken túl nevesítésre került az az eset, ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához - jogi érdeke fűződik. Ugyanakkor nincs helye az eljárásnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban. A normaszöveg viszont a mai napig nyitva hagyta azt a kérdést, hogy vajon a jogellenesen elrendelt előzetes bizonyítás során megszületett jegyzőkönyv vagy adott esetben szakvélemény felhasználható-e egy folyamatban lévő perben.[21] A közjegyző által elrendelt előzetes bizonyítások száma még nem magas, viszont évről évre stabilan növekszik. Az eljárások közel 2/3-a már három hónapon belül, az összes ügy kb. 80%-a pedig fél éven belül lezárul.
| MOKK Statisztika | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 |
| Érkezett ügyek száma (db) | 141 | 150 | 153 | 219 | 199 | 279 | 374 |
| 3 hónapon belül befejezett | 66,6% | 64% | 72,5% | 61,6% | 61,3% | 61,6% | 60,6% |
| 3-6 hónapon belül befejezett | 21,2% | 21,3% | 20,9% | 17,8% | 25,6% | 22,9% | 21,1% |
- 46/47 -
A bírósági eljárások körében már ismert jogintézmény speciális változataként a Kjnp. lehetőséget teremtett arra, hogy a közjegyzőtől is kérelmezhető legyen - akár önállóan, akár előzetes bizonyítás keretében - igazságügyi szakértő kirendelése. Az igazságügyi szakértő szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mint a perben kirendelt szakértő szakvéleménye. A jogalkotó azzal számolt, hogy ezzel a perbeli bizonyítás megkönnyíthető, akár maga a per is elkerülhető, a jogvitában álló felek a különleges szakértelmet igénylő kérdéseiket per nélkül tisztázhatják. A közjegyző nem rendelhet ki szakértőt, ha abban a kérdésben, amelyben a kérelmező a szakértő kirendelését kéri, a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Ezen eljárás esetén - szemben a fentebb ismertetett előzetes bizonyítással - egyértelművé teszi a törvény, hogy az e tilalom ellenére kirendelt szakértő szakvéleménye nem használható fel a kérelmező által vagy ellene indított eljárásban, illetőleg a kérelmező ellen indított büntetőeljárásban.
Az igazságügyi szakértő közjegyző általi kirendelése egyre ismertebb és népszerűbb nemperes eljárás. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás befejezésére azok több mint 2/3-ában 3 hónapon belül sor kerül.
| MOKK Statisztika | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 |
| Érkezett ügyek száma (db) | 315 | 367 | 367 | 474 | 527 | 661 | 685 |
| 3 hónapon belül befejezett | 71,7% | 75,2% | 72,7% | 76,5% | 72,2% | 71,5% | 69,2% |
| 3-6 hónapon belül befejezett | 11,1% | 15,5% | 14,1% | 14,5% | 9,7% | 16,8% | 21,5% |
Eredetileg a jogalkotó a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének szabályait nem kívánta a Kjnp.-ben elhelyezni, de az Alkotmánybíróság a 154/2008. (XII. 17.) AB határozatával az eljárást szabályozó 2007. évi CLXXXIV. törvényt annak alkotmányellenessége miatt megsemmisítette, így soha sem lépett hatályba. Végül a bejegyzett élettársi kapcsolatot a 2009. július 1-jén hatályba lépett, a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Bék.) rendezte, amely módosította a Kjnp. t a közjegyző eljárására vonatkozó szabályanyaggal.
A Bék. a felek egyező akaratnyilvánítása (közös megegyezése) esetén és kiskorú vagy tartásra szoruló gyermek hiányában a bírósági eljárásnál rugalmasabb és gyorsabb közjegyzői eljárásban is lehetőséget ad a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére, ha a felek a törvényben meghatározott kérdéseket közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt megegyezéssel rendezik. A Bék. indokolása szerint a közjegyzőnél azért van helye az eljárásnak, mivel érvényesülnek a szükséges garanciák, továbbá a Pp. mint háttérjogszabály, a kötött illetékesség, a rövid határidők és az
- 47/48 -
eljárás gyorsítását szolgáló előírások a felek érdekeit védik. Ráadásul az Alkotmánybíróság sem kifogásolta a határozatában, holott a megsemmisített törvény is tartalmazta a közjegyző általi megszüntetés lehetőségét.[22]
A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése nem gyakori eljárás, 2010 és 2016 között évente 14 és 36 között mozgott a számuk. Persze figyelembe véve, hogy 2015-ben 65, 2016-ban 84 bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítettek, és ugyanezen években 2, illetve 6 bejegyzett élettársi kapcsolatot szüntettek meg, elmondható, hogy jóval többen fordulnak közjegyzőhöz, mint bírósághoz.[23]
Ezen eljárás kapcsán látható, hogy a közjegyzők jogvitával nem érintett, egyszerű megítélésű ügyekben képesek átvenni hatáskört a bíróságoktól. Ezzel összefüggésben merült fel a Ptk. és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.) kodifikációja során, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésének mintájára bizonyos körben a házasság közjegyző általi megszüntetésére is sor kerülhetne, a Kjnp.-ben lefektetett szabályok alapján.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a közjegyzőség a legnagyobb változáson a 2010-es évben esett át. Ezt támasztja alá, hogy 2015-ben a közjegyzőkhöz érkezett összes ügy legalább 53%-a, 2016-ban pedig már legalább az 56%-a olyan eljáráshoz kapcsolódott, amely 2010-ben került közjegyzői hatáskörbe - mindez öt év leforgása alatt.
2010. január 1-jétől közjegyzők vezetik az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását, amely az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából tartalmazza két, nem cselekvőképtelen nagykorú kérelmező által a közjegyző előtt közösen tett azon nyilatkozatát, hogy egymással a Ptk. szerinti élettársi kapcsolatban élnek, illetve legalább az egyik kérelmezőnek a közjegyző előtt tett azon nyilatkozatát, hogy már nem áll fenn élettársi kapcsolata a vele együtt korábban nyilvántartásba vett személlyel. E nyilatkozatok megtételét a nyilvántartás közhitelesen tanúsítja.
A nyilvántartás jelentőségét emelte, hogy ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilat-
- 48/49 -
kozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt.[24] 2011. január 1-je óta azonban ily módon nem keletkezik apasági vélelem. A jogalkotó hatályon kívül helyezte e rendelkezéseket, mivel e szabály kevés esetben keletkeztetett apasági vélelmet, ugyanakkor aránytalan terhet rótt a szülőkre a házasságon kívül született gyermekek anyakönyvezése során.[25] Ezzel szemben nem mondhatni, hogy jelentéktelenné vált volna a nyilvántartás, a közjegyzői tapasztalatok szerint főleg állami vagy önkormányzati, illetve munkahelyi támogatások, kedvezmények esetén jegyeztetik be nyilatkozataikat az élettársak.
| MOKK Statisztika | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 |
| Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzése | 651 | 665 | 834 | 656 | 761 | 852 | 989 |
| Élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzése | 193 | 48 | 50 | 62 | 76 | 78 | 109 |
Több oldalról megközelíthető, hogy miért került bírósági hatáskörből közjegyzői hatáskörbe a fizetési meghagyásos eljárás, amelynek gondolata egyidős a magyar fizetési meghagyásos eljárással: már 1895-ben felmerült, hogy közjegyzők folytassák le az eljárást.[26] A jogalkotó a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) indokolásában azzal érvelt, hogy az eljárás lefolytatása nem feltétlenül igényli a bíróság közreműködését, hiszen jogvita nem lévén nem jár ítélkezési tevékenységgel, másrészről viszont a bíróságokat jelentősen leterheli. A fizetési meghagyásos eljárásnak a közjegyzői hatáskörbe utalása az érdemi ítélkezést végző bíróságokat tehermentesíti[27] a formális jogszolgáltatási feladatoktól, hogy azok az érdemi jogviták elbírálására koncentrálhassanak. Emellett a közjegyző mind jogállásában, mind pedig az által ellátott feladatok tekintetében nagyon közel áll a bíró jogállásához.[28]
Azon túl, hogy dogmatikai érvek sem szóltak a közjegyzői hatáskörbe utalás ellen, a jogalkotó itt is hangsúlyozta a statisztikai adatokat, amelyek a közjegyzők gyors ügyintézését támasztották alá és a fizetési meghagyásos eljárásnak éppen a gyors igényérvényesítés az egyik célja. Azonban ezeken túl is adott volt egy, az eljárás hatékonyságát növelő szem-
- 49/50 -
pont. Amikor még bírósági hatáskörbe tartozott az eljárás, a jogalkotó[29] felállítani rendelt egy automatizált eljárás lebonyolítására alkalmas számítástechnikai rendszert, amellyel lényegében lehetővé vált volna az elektronikus eljárás. Tekintettel arra, hogy a bírósági szervezetrendszer a törvényhozó által előírt határidőre nem építette ki ezt az elektronikus rendszert, az Országgyűlés 2010. június 1-jétől a hatáskört a bíróságokról a közjegyzőkre ruházta.[30]
Az Fmhtv. hatálybalépését követően nem kellett sokat várni annak alkotmányossági próbatételére sem. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közjegyző a fizetési meghagyást mindenfajta érdemi vizsgálat nélkül bocsátja ki, e körben egyáltalán nem dönt el jogvitát, hanem a jogosult követelésének teljesítésére hívja fel a kötelezettet. "Önmagában az, hogy a kötelezett ellentmondásának hiányában a meghagyás jogerőre emelkedik, végrehajthatóvá is válik, később sem teszi a fizetési meghagyás kibocsátását igazságszolgáltatási tevékenységgé, mint ahogyan a más hatóság által kibocsátott fizetési meghagyás sem tekinthető igazságszolgáltatási tevékenységnek."[31] Az Alkotmánybíróság közhatalmi tevékenységnek minősítette a fizetési meghagyás kibocsátását, azonban akként foglalt állást, hogy nem tekinthető szűk értelemben vett igazságszolgáltatási (azaz ítélkezési) tevékenységnek, amelyet kizárólag bíróság gyakorolhat
E helyütt kell kitérni arra is, hogy az Fmhtv. hatálybalépését követően a végrehajthatóként[32] jogerőre emelkedett fizetési meghagyások alapján az eljárás gyorsítása érdekében a végrehajtás elrendelése is közjegyzői hatáskörbe került. Mindez racionális következménye volt a hatáskörváltozásnak, hiszen ha már a végrehajtás alapjául szolgáló irat a közjegyzőnél keletkezik, célszerűtlen a végrehajtás elrendelését bírósági hatáskörben tartani. Ez ugyanis azt eredményezné, hogy az iratokat a bíróságnak kellene beszereznie, ami nyilvánvalóan megnövelné az eljárások időtartamát és adminisztratív terheit.[33]
Az évi több mint félmillió fizetési meghagyásos eljárás azóta problémamentes zajlik a közjegyzőknél,[34] és a statisztikai adatok is alátámasztják a jogalkotó döntését.
| MOKK Statisztika | 2014 | 2015 | 2016 |
| Fizetési meghagyás kibocsátása 3 munkanapon belül | 78,9% | 75,6% | 80% |
| Fizetési meghagyás kibocsátása 15 napon belül | 14,8% | 18,7% | 15% |
- 50/51 -
A jogalkotó elismerésének tekinthetjük, hogy az új Pp. szerint 2018. január 1-jétől kizárólag fizetési meghagyás eljárásban, illetve törvényben meghatározott más eljárásban érvényesíthető az a kizárólag pénz fizetésére irányuló követelés, amelynek összege a hárommillió forintot nem haladja meg.[35] Ennek fényében nyugodtan kijelenthetjük, hogy a jogalkotó álláspontja szerint helyes döntés volt az eljárás közjegyzői hatáskörbe utalása, az elérni kívánt célokat megvalósítja.
2010. június 1-jével az Fmhtv. az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által szabályozott európai fizetési meghagyásos eljárást is közjegyzői hatáskörbe helyezte. Az eljárás részletszabályai Magyarországon 2008. december 18-án léptek hatályba és az első mintegy másfél évben bírósági hatáskörben voltak.[36] Az eljárás Magyarországon a magyar "párjához" képest kevésbé ismert, azonban a növekedés jellemzi. A tavalyi évben benyújtott kérelmek száma több mint a duplájára emelkedett az előző évhez képest.
| MOKK Statisztika | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 |
| Benyújtott kérelmek száma (db) | n.a. | 240 | 478 | 442 | 392 | 627 | 1270 |
2010. június 1-jével került közjegyzői hatáskörbe a közjegyző által készített okirat, határozat és egyezség végrehajtásának elrendelése is, a változást az Fmhtv. ültette át a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 31/E. §-ába. A törvényhez fűzött miniszteri indokolás megjegyzi, hogy ez a hatáskör nem előzmény nélküli, hiszen 1953 és 1991 között a közjegyzők is elrendelhettek közjegyzői okirat vagy más okirat alapján végrehajtást.[37]
A közjegyző által elrendelt végrehajtás alkotmányosságával korábban az Alkotmánybíróság már foglalkozott, rámutatván, hogy a Vht. nem tesz elvi különbséget a bíróság, a közjegyző és egyéb szervek végrehajtható okiratai között. A testület véleménye szerint a közjegyző által saját törvényes jogkörében hozott határozatokat ugyanolyan vagy aggálytalanul hasonló garanciális eljárások előzik meg, mint a bírósági határozatokét. A közjegyző saját közvetlen eljárásai alapján meghozott végzései és jóváhagyásai ezért a bíróság határozataival egyenlő hatályúak. A végrehajtást illetően sem lehet tehát alkotmánysértőnek
- 51/52 -
tekinteni az általa kiállított végrehajtási lapoknak a bírósági végrehajtási lapok jogi és eljárási cselekménysorával való megegyezését.[38]
A végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői határozatok a következők: közjegyzői okirat, marasztalást tartalmazó végzés, a bírói egyezséggel azonos hatályú egyezséget jóváhagyó végzés, a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított díjjegyzék. A közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal látja el a közjegyző, a többi határozat végrehajtását (a jogerős fizetési meghagyásét is) végrehajtási lappal rendeli el.[39] Az új Pp. kodifikációja során felmerült, hogy a közjegyző rendelje el a bíróság által hozott, pénzfizetésre vonatkozó marasztaló határozatának végrehajtását,[40] ám ezt az elképzelést végül a jogalkotó elvetette.
2015-től kezdődően a harmadára csökkent a beérkezett végrehajtási ügyek száma, ide nem értve a fizetési meghagyás alapján indult végrehajtásokat. A nem fizetési meghagyás alapján elrendelt végrehajtások több mint 80%-a végrehajtási záradékkal történik, és a beérkezett végrehajtási kérelmek több mint 90%-a pénzkövetelés végrehajtására irányul. A fizetési meghagyásos ügyek figyelembevételével azonban jelentősen megváltoznak az arányok: az összes közjegyző által elrendelt végrehajtási ügy kb. 3%-a indul csak végrehajtási záradékkal.
Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) egyes tagállamaiban hozott határozatoknak, közokiratoknak az Unión belüli szabad áramlásának elősegítése érdekében az EU rendeletekben tanúsítványok kiállítását írta elő, amely tanúsítványok alapján az adott határozat, közokirat a származási tagállamtól eltérő tagállamban a külföldi határozatok, közokiratok érvényesülésére vonatkozó nemzeti szabályokban előírtnál lényegesen egyszerűbben, bizonyos esetekben minden további cselekmény nélkül használható fel. 2010. június 1-jétől a Vht. 31/C. §-a (2) bekezdésének a)-e) pontjai szerint a közjegyző a közjegyzői okiratok, a közjegyző által hozott határozatok, illetve a közjegyző által jóváhagyott egyezségek tekintetében kiállítja a 44/2001/EK tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti tanúsítványt, a 805/2004/EK rendelet I-V. melléklete szerinti tanúsítványt, a 4/2009/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti kivonatot, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Luganóban 2007. október 30. napján aláírt Luganói Egyezmény VI. melléklete szerinti igazolást, továbbá az 1215/2012/EU rendelet 60. cikke szerinti tanúsítványt.
Összességében elmondható, hogy ez egyenes következménye annak, hogy a végrehajtási eljárás közjegyzői hatáskörbe került.[41] Ugyan a fenti tanúsítványok kiállítása nem minősül végrehajtási eljárásnak, ennélfogva a szabályai nem a Vht.-ben vannak a legmegfelelőbb
- 52/53 -
helyen, mégis valamilyen szinten a végrehajtási eljáráshoz kapcsolódnak. Dogmatikailag kijelenthetjük, hogy ezek szintén közjegyzői nemperes eljárásnak minősülnek, így a törvény explicit megfogalmazása hiányában is a Kjnp. szabályai alkalmazhatók rá.[42]
2009-ben a jogalkotó arra a felismerésre jutott, hogy a zálogjogi szabályok nem egyeztethetők össze a gépjármű-kereskedelem és a gépjármű-finanszírozás gyakorlatával, így a zálogjog helyett a finanszírozók más, biztosítéki célú konstrukciók alkalmazására kényszerülnek, amelyek azonban sem a hitelező, sem pedig az adós számára nem nyújtanak kellő biztonságot. Így a gépjárművek elzálogosításával történő hitelnyújtás népszerűbbé és olcsóbbá válását elősegítendő a jogalkotó lehetővé tette, hogy egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjog a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása nélkül is alapítható legyen. Továbbá - mivel így az ügyletek nem voltak bejegyezhetők a zálogjogi nyilvántartásba - a forgalom biztonságosabbá tételére megalkotta az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartását (a továbbiakban: gkZONY), amelyet a MOKK működtet.
A közjegyzői közreműködést érintő szabályozás 2010. szeptember 1-jén lépett hatályba. A gkZONY egyik nagy újdonsága volt, hogy aki felhasználóként regisztrált, az minősített elektronikus aláírás birtokában elektronikus úton is tehetett nyilatkozatot. Ha a zálogszerződést közjegyzői okiratba foglalták, a bejegyzést a közjegyző foganatosította. Akárcsak a zálogjogi nyilvántartás esetén, ma már új zálogjog a gkZONY-ba sem jegyezhető be (lásd: II.2. pont).
A II. világháborút követően a közgyűjteményekbe - különböző módokon - nagyszámú műtárgy és műtárgyegyüttes került, amelyek egy részénél kétséges, hogy az adott kulturális javak jogszerűen kerültek-e állami tulajdonba. A rendszerváltást követően több esetben megkísérelték e javak visszaperlését az államtól, változó sikerrel, az mindenesetre megállapíthatóvá vált, hogy nincs megfelelő eljárásrend ilyen esetekre.[43] Így a jogalkotó 2013. december 7-ei hatálybalépéssel megteremtette annak lehetőségét, hogy ha az állami tulajdonjog gyakorlója külön eljárásban megállapítja, hogy a vagyontárgy kiadható, de annak igénylője a vagyontárgyra vonatkozó örökösi minőségét jogerős hagyatékátadó
- 53/54 -
végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, a közjegyzőtől kérheti a vagyontárgyra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás lefolytatását, és valószínű örökösi bizonyítvány kiadását. [Kjnp. 27/B. § (1) bek.]
A Ptk. több lényeges változást hozott a közjegyzők életében is. Hatásköri szempontból újakat teremtett, amelyek joganyaga 2014. március 15-én lépett hatályba.
A régi Ptk. zálogjogi szabályozását a Ptk. jelentősen megváltoztatta. Ennek a közjegyzőket érintő egyik leglényegesebb része az volt, hogy a zálogjogi nyilvántartást és a gkZONY-t a nem közhiteles és tisztán nyilatkozati elven alapuló hitelbiztosítéki nyilvántartás váltotta fel. A hitelbiztosítéki nyilvántartás mindössze hitelesen tanúsítja, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tevő a nyilvántartásban rögzített időpontban és a nyilvántartásban szereplő tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett.[44] A nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított jelzálogjogokat, valamint a Ptk.-ban meghatározott egyéb biztosítékokat.
A hitelbiztosítéki nyilatkozatok megtételére, nyilvántartására és a nyilvántartásba történő betekintésre szolgáló informatikai alkalmazást, azaz a hitelbiztosítéki rendszert a MOKK üzemelteti. Ma már jogtörténet, mégis érdemes megjegyezni, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet - mint az elnevezése is tanúsítja - két nappal a hatálybalépése előtt került kihirdetésre, holott a hitelbiztosítéki rendszer működésére is alapvető előírásokat tartalmaz. Ennek ellenére a MOKK el tudta indítani a rendszert 2014. március 15-én. A Ptk. megalkotásakor voltak olyan elképzelések, hogy független piaci szereplő működtesse a nyilvántartást, azonban a jogalkotó a MOKK-ot jelölte ki a feladatra, mivel úgy vélte, a rendszer működtetésének zavartalan biztosítása olyan közfeladat, amit nem lenne szerencsés piaci szolgáltatóra bízni. Ezen felül a MOKK szerepvállalását indokolja, hogy a hitelbiztosítéki rendszerben történő kereshetőség az általa működtetett zálogjogi nyilvántartás és gkZONY használatát igényli.[45]
A nyilvántartásba regisztrálnia kell annak, aki nyilatkozatot kíván tenni, de annak is regisztrált felhasználónak kell lennie, akivel szemben teszik a nyilatkozatot.[46] A regisztráció érvényesítéséhez a kérelmezőnek közjegyző előtt a regisztrációs kérelmében közölt adatok valósággal egyezőségére és hitelességére vonatkozóan nyilatkozatot (ún. azonossági nyilatkozatot) kell tennie, ily formán beszélhetünk egyfajta regisztrációs eljárásról.[47]
- 54/55 -
A Kjnp.-ben önálló közjegyzői nemperes eljárásként került szabályozásra a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult, illetve kötelezett halála vagy megszűnése esetén történő jogutódlás átvezetése[48].
A hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele többféle módon is megtörténhet. Ami ezzel kapcsolatban a legfontosabb, hogy a nyilatkozattétel nem kíván feltétlenül közjegyzői közreműködést. Amennyiben a nyilatkozattevő rendelkezik minősített elektronikus aláírással, és ezt a regisztrációja során használta, vagy a regisztrációjához utóbb hozzárendeli, ő maga is képes és jogosult lesz elektronikus úton, a hitelbiztosítéki rendszeren keresztül hitelbiztosítéki nyilatkozatot tenni. Abban az esetben, ha mégis közjegyzői közreműködéssel kerül sor a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételére, az nem minősül közjegyzői nemperes eljárásnak.[49]
A Ptk. bevezette a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartását, amelynek célja, hogy megkönnyítse a házasulok, házastársak, bejegyzett élettársak[50], illetve a Ptk. újításaként már az élettársak által is megköthető vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítását. Ugyanis e szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést bevezették a nyilvántartásba, vagy ha a házastársak, bejegyzett élettársak, illetve élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.[51]
A nyilvántartás működtetője szintén a MOKK, azt a közjegyzők, valamint a MOKK vezetik a Kjnp.-ben szabályozott nemperes eljárásban. A nyilvántartás ellenkező bizonyításig közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll.[52] A jogalkotó a Kjnp. módosítása során nem indokolta, hogy miért a MOKK-ra bízta a nyilvántartás működtetését, azonban alappal feltételezhető, hogy az okok részben azonosak, mint a hitelbiztosítéki nyilvántartás esetén. Ennek racionalitását növeli, hogy a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződés érvényességi feltétele, hogy azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják.[53]
A nyilvántartással összefüggő nemperes eljárás évről évre több indul, amely magában foglalja a vagyonjogi szerződés bejegyzését, a már bejegyzett szerződések módosítását, törlését és megszüntetését. 2016-ban 930 ilyen nemperes ügy indult, ami kétszer több a 2014-es, és a harmadával több a 2015-ös eljárásokhoz viszonyítva.
A Ptk. 6:56. §-ának (1) bekezdése megteremtette annak lehetőségét, hogy a bírósági letét útján való teljesítés feltételeinek megvalósulása esetén a kötelezett kötelezettségét köz-
- 55/56 -
jegyzőnél történő letétbe helyezés útján is teljesíthesse. A Ptk. XI. Fejezethez fűzött miniszteri indokolás szerint ennek bevezetése mögött az a megfontolás húzódik, hogy a közjegyzőket a jogszolgáltatásban betöltött szerepükkel összefüggésben közbizalom övezi, és az érintettek számára könnyebben elérhetők. Külön utal arra az indokolás, hogy a közjegyzői letét nem azonos a Kjtv.-ben szabályozott bizalmi őrzés intézményével, utóbbinak ugyanis például nem feltétele az, hogy kötelem teljesítése legyen az őrzésbe adás indoka.
2014-ben 3 letétbevételi kérelem került záradékolásra közjegyző által, azt követően évente néhány tucat. Közjegyzői letét kiutalásáról szóló határozat mindössze néhány születik egy évben. Ennek egyfelől oka, hogy a polgároknak idő kell az új hatáskörrel való megismerkedéshez, másfelől eleve kivételesen igénybe vehető jogintézmény a bírósági és a közjegyzői letét, így tömeges előfordulása nem is valószínű.
Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 650/2012/EU rendelete bevezette az Európai Öröklési Bizonyítványt, amely azon örökösök, az öröklésben közvetlen jogokkal rendelkező hagyományosok és azon végrendeleti végrehajtók vagy hagyatéki gondnokok általi használatra szolgál, akiknek egy másik tagállamban kell hivatkozniuk jogállásukra vagy gyakorolni jogaikat örökösként vagy hagyományosként, és/vagy gyakorolni jogosítványaikat végrendeleti végrehajtóként vagy hagyatéki gondnokként. Az Európai Öröklési Bizonyítvány magyarországi alkalmazásához szükséges végrehajtási szabályok a Hetv.-be kerültek beillesztésre, és 2015. augusztus 17-étől alkalmazandóak.
A közjegyzői álláshelyek számának változása valamelyest szemlélteti, hogy a társadalom mennyire igényli a közjegyzői hatásköröket, növekszik-e annyira az igény, hogy újabbakat kelljen létrehozni. A közjegyzői állások számát a közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet határozza meg, amelynek módosításait összevetve kijelenthető, hogy 2006 óta nem bővítette jelentősen az álláshelyeket a jogalkotó, sőt, 2017-ben eggyel csökken a számuk. Ez a 2006 után mutatkozó tendencia azt mutatja, hogy a közjegyzői álláshelyek száma jelenleg kielégíti a társadalom igényeit.
| 1992 | 1994 | 1995 | 19981 | 1999 | 20012 | 2004 | 2005 | 2006 | 2008 | 2009 | 2014 | 20173 |
| 218 | 221 | 228 | 236 | 245 | 270 | 283 | 304 | 313 | 314 | 315 | 316 | 315 |
| 1 1998-ban két alkalommal nőtt az álláshelyek száma. A táblázat az év végi számadatot tartalmazza. |
| 2 2001-ben három alkalommal nőtt az álláshelyek száma. A táblázat az év végi számadatot tartalmazza. |
| 3 A változtatás 2017. december 29-től hatályos. |
- 56/57 -
Egy 2016-ban, az MTA gondozásában megjelent tanulmány (jelentés) szerzője arra a megállapításra jutott a közjegyzők szakmai és társadalmi megítélése kapcsán, hogy a közjegyzők társadalmi megbecsültsége magas, ami a viszonylag szűk létszámuknak, relatív magas jövedelmi viszonyaiknak és tevékenységük közhatalmi jellegének köszönhető. "A közjegyzői irodák és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a bevételeiknek köszönhetően képesek voltak folyamatosan fejleszteni, és mind a személyi, mind a tárgyi feltételeket biztosítani ahhoz, hogy szolgáltatásaikat magas színvonalon tudják végezni. (...) A közjegyzői kamara saját szakmai folyóiratokat ad ki és rendszeresen konferenciákat szervez a közjegyzők naprakész tudásának fenntartása érdekében. Összességében elmondható, hogy a közjegyzők a jogi szakmán belül megbecsült helyet foglalnak el, a szolgáltatásaik végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkeznek."[54] Ezen kívül más fórumon is megerősítést nyert, hogy az ismert jogi hivatásrendek közül a közjegyzőség élvezi leginkább a felnőtt lakosság bizalmát.[55]
A jelentés viszont negatívumokat is megfogalmaz. A nagyon kevés nyilvánosan elérhető statisztikai adat, továbbá a közjegyzői szakmával szembeni kritikák hiánya megnehezíti a kar értékelését. Jóllehet, ez utóbbi részben abból is fakad, hogy a szakma jelentősebb botrányok és kritikák nélkül működik. Továbbá a devizahitel-válság arra mutatott rá, hogy egyes esetekben a közjegyzők nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy az előzetes jogi kontroll funkciójukat ellássák. A jelentés szerint hasznos lenne ennek érdekében, ha a MOKK elnöke jogegységi eljárást kezdeményezhetne.[56]
Biztosak lehetünk abban, hogy a hatáskörbővülés nem állt meg. Már most valószínűnek tűnik, hogy 2018. január 1-jétől a Kjnp. új hatáskört teremt: a közjegyző előtti egyezségi eljárást. A még csak javaslat formájában létező jogintézmény szerint keresetindítás előtt a közjegyzőtől polgári peres útra tartozó ügyben egyezségi kísérletre idézést lehet kérni. A jogalkotó célja ismét a perelhárító eljárások, valamint fórumrendszereinek szélesítése, és a közjegyző ennek megfelel: rugalmas, földrajzilag is könnyen megközelíthető. Annyi megszorítást tesz a jogalkotó, hogy az eljárás tárgyi hatályát szűkebbre szabja, egyes tipikusan bírósági útra tartozó esetekben nem engedi meg a közjegyző előtti egyezségi eljárást.[57]
- 57/58 -
Ugyan nem nevezhető hatáskörbővülésnek, de 2018. január 1-jétől lehetőség lesz arra, hogy a fél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásának valódiságát a közjegyző elektronikus közokirati formában tanúsítsa.[58] Különösen a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben egyre többször jelentkezett ugyanis az igény ilyenre, ugyanakkor az aláíráshitelesítés jelenlegi szabályainak alkalmazásával ez nem volt lehetséges.
Ez utóbbi jogszabályváltozás kapcsán érdemes utalni rá, hogy a közjegyzőknek fel kell készülniük az elektronikus okiratok iránti növekvő igényre. Az elektronizáció az ügyfelek oldaláról egyre inkább elvárás, mivel megkönnyíti és meggyorsítja az ügyintézést, ráadásul előbb-utóbb meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az ügyfél bérmelyik közjegyzőnél hozzájusson valamely korábban készült közjegyzői okiratához. Szükséges tehát, hogy a jövőben, akárcsak eddig is, a közjegyzőség azon munkálkodjon, hogy a technikai és globális kérdésekre XXI. századi választ adjon, ha kell, újabb hatáskörök megszerzésével.
A közjegyzőség mára nem csak megszilárdult az igazságszolgáltatás rendszerén belül, hanem - mint azt fentebb olvashattuk - 2009-től kezdődően gyakorlatilag új szerepet kapott. Funkciója, azaz a bíróságok tehermentesítése ugyan nem változott, de ma már sokkal inkább kiveszi a részét az igazságszolgáltatási feladatokból, mint 2009 előtt. Az igazi fordulatot a 2010-es év hozta: ma elsősorban azokkal a hatáskörökkel azonosítják a közjegyzőket, amelyeket abban évben kaptak, elég csak a fizetési meghagyásos eljárásra gondolni. Ezen túl - mint arra az IV. pontban konkrét adatokkal is utaltam - egy átlagos közjegyzői irodában a beérkezett ügyek többsége 2010-ben vagy azt követően szerzett hatáskört érint. Az pedig, hogy a közjegyzőség akár az elektronizáció terén, akár új hatáskörök révén képes lesz-e az eddigi meghatározó szerepét megtartani vagy növelni, sok tényezőn fog múlni, azonban a tapasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy a közjegyzők szándékán és képességén biztosan nem. ■
JEGYZETEK
[2] Rokolya Gábor, A rendszerváltás közjegyzői. Budapest, 2017, Közjegyzői Akadémia Kiadó, 48. o.
[3] A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet, ill. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában elnevezésű 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet.
[4] A bizalmi őrzés azt jelenti, hogy a közjegyző pénz, értéktárgy és közforgalomban levő értékpapír átvételére jogosult az okiratszerkesztési eljárása során, ha azt át kell adni a másik félnek vagy harmadik személynek, esetleg letétbe kell helyezni. [Kjtv. 162. § (1) bek.]
[5] 944/B/1994. AB határozat II.1. pont. 1999. augusztus 1-jétől a Kjtv. 1. §-ának (4) bekezdése is megfogalmazza: a közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.
[6] 46/1991. (IX. 10.) AB határozat III. pont.
[7] 108/B/1992. AB határozat II.2. pont.
[8] Rokolya Gábor, Közjegyzői kollokviumok 25 éves jubileumi képeskönyve. Budapest, 2014, Közjegyzői Akadémia Kiadó, 70. o.
[9] Dr. Bókai Judit, Üdvözlet az olvasónak! Közjegyzők Közlönye, 1997/1., 2. o.
[10] Somlai Zsuzsanna: A hagyatéki eljárás. In: Varga István (szerk.), A polgári nemperes eljárások joga. Budapest, 2013, ELTE Eötvös Kiadó, 750. o. A nyilvántartást korábban a MOKK 2. sz. iránymutatása szabályozta, Végintézkedések Központi Nyilvántartása néven.
[11] A Kjtv. 135. §-ának (4) bekezdése írja elő e kötelezettséget, amelyet a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvény 27. §-a iktatott be 2007. augusztus hó 1-jei hatálybalépéssel.
[12] Valamennyi e tanulmányban hivatkozott konkrét statisztikai adatok a MOKK Gazdasági Irodától, illetve Informatikai Irodától származnak.
[13] A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1996. évi XXVI. törvény. A törvénynek például a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalását előíró, illetve a zálogjogi nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseit viszont 1997. május 1-jétől kellett alkalmazni.
[14] Régi Ptk. 262. § (2) bek. E szabályok az ingatlanokra, illetve az egyéb lajstromozott vagyontárgyakra nem vonatkoztak.
[15] A zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról szóló 2000. évi CXXXVII. törvény. Részletes indokolás a 2. §-hoz.
[16] A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbnytv.) 34. § (1) bek.
[17] Bár a Kjnp. a szabályai közé helyezte és törvényi szintre emelte az értékpapír és okirat semmissé nyilvánítását, új hatáskör azonban ezzel nem született. Az elnevezés módosítása pontosítás volt, hiszen fizikai értelemben nem történt megsemmisítés sosem, csupán jogi értelemben.
[18] Kjnp., Általános indokolás.
[19] Az új törvény megalkotásának valódi indoka az volt, hogy az Alkotmánybíróság a 13/2008. (II. 21.) AB határozatával megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alkotott törvényt a hagyatéki eljárás rendjéről.
[20] A zálogjogi nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 11/2001. (IX. 1.) IM rendelet.
[21] Szécsényi-Nagy Kristóf, Egyéb közjegyzői nemperes eljárások. In: Varga István (szerk.), A polgári nemperes eljárások joga. Budapest, 2013, ELTE Eötvös Kiadó, 894. o.
[22] Bék., Részletes indokolás a 9. §-hoz.
[23] Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) "Bejegyzett élettársi kapcsolat.xls" egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállomány. Egyértelműen nem derült ki az adatszolgáltatásából, de matematikai okokból vélelmezhetjük, hogy a megszüntetésre vonatkozó számok nem tartalmazzák a közjegyző előtti megszüntetések számát.
[24] A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 35. § (4) bek.
[25] Lásd: a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvény indokolása, Részletes indokolás a 4-5. §-hoz.
[26] Szécsényi-Nagy Kristóf, Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényhez. Budapest, 2012, CompLex Kiadó, 37. 0.
[27] Az Fmhtv. 62. § ához fűzött indokolás szerint a Pest Megyei Bíróság és a Fővárosi Bíróság volt a leginkább leterhelt, az egy éven túli ügyek 3/4-e ezeken halmozódott fel. Dr. Gatter László, a Fővárosi Bíróság akkori elnöke nem véletlenül támogatta a hatáskörváltozást, hiszen a Fővárosi Bíróságon állandóan embereket kellett átcsoportosítani erre a feladatkörre, (http://hvg.hu/kkv/20090504_ados_hitelezo_penz_behajtas, letöltve 2017. október 7-én.)
[28] Fmhtv., Általános indokolás.
[29] A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény.
[30] Szécsényi-Nagy, Nagykommentár... 33-34. o.
[31] 1208/B/2010. AB határozat, 3.2.2. pont.
[32] Az Fmhtv. 31. §-a szerint, ha a kötelezett az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül arra hivatkozik, hogy a jogosult követelését a fizetési meghagyás kézhezvételét követően teljesítette, és a kötelezett ezen állítását a jogosult (akár hallgatólagosan) nem vitatja, úgy a fizetési meghagyást jogerős, de nem végrehajthatóként záradékolja a közjegyző.
[33] Fmhtv., Részletes indokolás a 65. §-hoz.
[34] "Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az új feladatot a közjegyzők kielégítően végzik és nagyobb fennakadások nélkül üzemel a rendszer." Czoboly Gergely, Közjegyzők. In: Jakab András, Gajduschek György (szerk.), A magyar jogrendszer állapota. Budapest, 2016, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, 674. o.
[35] Ez az értékhatár ma még egymillió forint.
[36] Rák Viktor, Kommentár az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelethez. Budapest, 2016, Wolters Kluwer, 33. o.
[37] Fmhtv., Részletes indokolás a 65. §-hoz.
[38] 46/1991. (IX. 10.) AB határozat III. pont.
[39] Vht. 16. § (1) bek. a) pont; 23/C. §; Fmhtv. 52. § (4) bek.
[40] Reviczky Renáta, Szécsényi-Nagy Kristóf, A közjegyzői eljárások és a közvetítői tevékenység mint alternatív vitarendezési módok, valamint ezek viszonya a polgári perhez, ln: Németh János, Varga István (szerk.), Egy új polgári perrendtartás alapjai. Budapest, 2014, HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft., 626. o.
[41] A tanúsítványok kiállítása ügyvitelileg nem minősül önálló eljárásnak, így statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre arról, mennyit állítanak ki a közjegyzők.
[43] Az egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXCV. törvény, Általános indokolás.
[45] Hbnytv., Részletes indokolás a 2. §-hoz.
[46] Hbnytv. 4. § (1) bek. A hitelbiztosítéki rendszerben 2017. szeptember 1-jéig 56 122 szervezet és 158 219 természetes személy regisztrált.
[47] Anka Márton Tibor, A hitelbiztosítéki nyilvántartás. In: Bodzási Balázs (szerk), Hitelbiztosítékok. Budapest, 2016, HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft., 601-602. o.
[48] 2017. július 1-jéig az eljárás elnevezése a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának megállapítása volt. Az elnevezésen túl az eljárás is megváltozott.
[49] Ti. a nyilvántartást nem vezeti senki (Anka, A hitelbiztosítéki... 584. o.). Statisztikai adatként érdekes lehet, hogy bejegyzésre irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozat évente 80-90 ezer van.
[50] Bék. 3. § (1) bek.
[51] Ptk. 4:65. § (2) bek.; 6:515. § (3) bek.
[52] Kjnp. 36/H. §.
[53] Ptk. 4:65. § (1) bek.; 6:515. § (1) bek.
[54] Czoboly, Közjegyzők... 673-674. o.
[55] A Századvég Alapítvány 2017. február 6. és február 28. között reprezentatív felmérést végzett PAPI-módszerrel, melynek szerint a válaszadók közel 77%-a a "teljes mértékben" vagy "inkább igen" választ válaszolta arra a kérdésre, hogy mennyire bízik a közjegyzőkben. Ez az arány a többi jogászi hivatásrend esetén legalább 10%-kal kisebb.
[56] Czoboly, Közjegyzők... 679. o.
[57] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/17165. sz. törvényjavaslat, 72. §.
[58] Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/17563. sz. törvényjavaslat, 19. §.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőjelölt, a MOKK Jogi Iroda munkatársa.
Visszaugrás
