Szerkesztői előszó (PSz, 2016/2., 4. o.)

A Tisztelt Olvasó a Parlamenti Szemle második számát tartja kezében. E számunkban is folytatjuk az idén indult lap törekvését: teret adni mind az általános, mind az aktuális kérdéseket tárgyaló, parlamenttel kapcsolatos kutatásoknak. A Tanulmány rovatban a Sebők Miklós-Balázs Ágnes szerzőpáros a nemzetközi törvényhozás-kutatás fő trendjeit mutatja be egy kvalitatív elemzés keretében, Nagy Levente a többségi elv és többségi kiválasztás problematikáját járja körül, Móré Sándor pedig a nemzetiségi szószólók működése első két évének tapasztalatait elemzi a szabályozás és gyakorlat tükrében.

Kitekintés rovatunk három országba kalauzol el, fókuszban a parlament és az (alkotmány)bíróságok kapcsolatával. A mentelmi jog legújabb csehországi alkotmánybírósági gyakorlatáról értő és avatott szerző, Kateřina Ņimáčková egyetemi docens (Brno) és alkotmánybíró ad áttekintést. Smuk Péter a Bundestag kisebbségi jogokat érintő idei német szövetségi alkotmánybírósági döntést elemzi, Szabó Zsolt pedig a Brexit-népszavazás közjogi hátterét mutatja be, különös tekintettel a parlamenti összefüggésekre és az azzal kapcsolatos bírósági döntésre. A Praxis rovatban Váczi Péter a strasbourgi bíróság előtt lezajlott Karácsony és társai ügy "másodfokú", Nagykamara előtt született ítéletét elemzi.

Visszatekintés címmel új rovatot indítunk: benne a parlamenti tudományok egykori kiváló, de mára talán feledésbe merült írásainak újraközlését tervezzük. Elsőként Szászy-Schwarz Gusztáv 1904-ben megjelent írásának, "Az obstrukció jogtanának" első részét adjuk ismét közre.

Friss számunkban is gazdag Fórum és Recenzió rovatot találnak az érdeklődők: ismét bemutatunk négy friss kötetet, valamint beszámolunk két, a parlamenttel, demokráciával kapcsolatos tudományos eseményről (közte a Parlamenti Szemlét útjára indító "Parlamentarizmus napjáról", és folytatjuk az Országgyűlés Hivatala által szervezett "Házszabályon túl" című előadássorozat alkalmainak bemutatását.