A jelen tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a törvényhozás-kutatás (legislative studies) kurrens kutatási irányairól, témáiról és módszertanáról. E feladat a kutatási terület két vezető folyóirata, a Legislative Studies Quarterly (LSQ) és a Journal of Legislative Studies (JLS) 2011 és 2015 közötti tanulmányainak kvalitatív tartalomelemzésével végeztük el. A számítógéppel támogatott elemzést az ATLAS.ti programmal készítettük el, ami lehetővé tette a 100, illetve 149 vizsgált összefoglaló ezres nagyságrendű tartalom-kóddal történő átlátható leírását. Az adatok elemzése során a tanulmányok tartalmát fogalmi közelségük alapján 11 nagyobb tematikus csoportba soroltuk. Az LSQ esetében a felmerült témák mintegy harmada szorosan a törvényhozás intézményeihez, folyamatához és a képviselői viselkedéshez kapcsolódik. Ugyanez az arány a JLS esetében már majdnem a témák fele. A további nagyobb tematikus irányok között megtalálhatóak a pártok és ideológiák; a törvényhozások külső szereplőkkel való kapcsolatai (elnök, érdekcsoportok, bíróságok stb.); valamint a választásokkal és jelöltekkel kapcsolatos vizsgálatok. Az összefoglalók többsége explicit vagy implicit módon a kvantitatív-regressziós módszertan használatára utal. Jellemző adatforrásai a törvényhozási tevékenységekkel (pl. szavazások,) illetve a választási eredményekkel kapcsolatosak. Földrajzi értelemben az LSQ-ban túlsúlyban vannak az Egyesült Államokkal foglalkozó kutatások, melyek közül a Kongresszus vizsgálata mellett kiemelkednek a tagállamok összehasonlításai is. A JLS ugyanakkor egyértelműen Európa-fókuszú. A vizsgált időszakok tekintetében a tanulmányok az esettanulmányoktól a hosszú idősorok elemzéséig vegyes képet mutatnak.
This paper provides an overview of the current trends in the research, topics and methodology of legislative studies. This task is accomplished by a content analysis of the two flagship journals of the research field, the Legislative Studies Quarterly (LSQ) and the Journal of Legislative Studies (JLS). The computer-aided qualitative data analysis is performed using ATLAS.ti on a database consisting of 100 LSQ and 149 JLS abstracts of research papers published in the journals between 2011 and 2015. We established 11 main thematic categories for the topics of abstracts. Roughly a third of the topic codes were associated with legislative institutions, processes and behaviour in the case of LSQ; for JLS, this ratio reached almost 50%. Additional major research topics include parties and ideologies; legislative relations with external partners (the president, interest groups, the judiciary); as well as elections and candidate selection. In terms of methodology, most abstracts implied (or explicitly used) a regression-based analysis. Important data sources included legislative data (such as roll-calls) and electoral results. The geographical content of abstracts in LSQ was firmly centred on the United States, with the Congress and state legislatures emerging as important sub-fields. On the other hand, the main geographic focus of JLS is Europe. In the period under scrutiny, the research papers showed a wide range of types from case studies to long time series.
Key words: legislative behaviour, legislative institutions, legislative studies, political science, qualitative content analysis
A jelen tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a nemzetközi törvényhozás-kutatás (legislative studies) kurrens kutatási irányairól, témáiról és módszertanáról. Egy ilyen elemzésnek kettős hozadéka lehet. Egyfelől egy empirikusan
- 52/53 -
megalapozott referenciaként szolgálhat a magyar szakirodalomban a parlamentek működésével és a képviselők viselkedésével kapcsolatos kutatások aktuális állása kapcsán. Ennyiben reményeink szerint jól illeszkedik a "Parlamenti Szemle" első évfolyamába. Másfelől ötleteket is adhat a magyar kutatók számára új kutatási témákra vagy eddig kevésbé használt módszertani újításokra.
A tanulmányban törvényhozás-kutatás alatt a legislative studies-zal foglalkozó (elsősorban politikatudományi) tudományos közlemények összességét értjük. Mivel az ilyen írások mennyisége könyvtárnyi méretű, ezért a kutatás során kompromisszumokat kellett kötnünk annak érdekében, hogy a kurrens kutatási eredményekről egy kezelhető méretű áttekintést kapjunk. Először is, mivel a kutatás idején meghatározónak és legfrissebbnek számító témák érdekeltek minket a vizsgált időtartamot öt naptári évben (2011-2015) maximáltuk. Másodsorban a rendelkezésre álló változatos források közül a téma két vezető szakmai folyóiratát, a Legislative Studies Quarterly-t (LSQ) és a Journal of Legislative Studiest (JLS) választottuk ki további elemzésre. A folyóiratokban az adott időszakban megjelent 100, illetve 149 tudományos közlemény rövid összefoglalóját (abstract) az ATLAS.ti számítógépes kvalitatív adatelemzési program segítségével kódoltuk, majd az így létrehozott adatállományon egy kvalitatív klaszterelemzést végeztünk el. Ez az elemzés általánosságban meghatározta és sztenderdizálta a leggyakrabban használt szakkifejezéseket, metodológiákat, majd lehatárolta a szorosabban összetartozó tanulmány-csoportokat. Az így lefolytatott kutatás alapján pedig már meghatározható volt a törvényhozás-kutatás számos kurrens kutatási témája és metodológiai megoldása.
Az alábbiakban először áttekintjük a törvényhozás-kutatással mint tudományos területtel kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Ezt követően röviden vázoljuk a vizsgálat módszertanát és bemutatjuk a hozzá felhasznált új adatbázist. A következő szakaszban az elemzés eredményeit mutatjuk be: a törvényhozás-kutatás fontos kurrens témáit és módszertanait. A tanulmány zárásaként néhány következtetést vonunk le az alkalmazott módszertan erényei és hátrányai kapcsán.
Ahhoz, hogy megállapítsuk a törvényhozás-kutatás aktuális irányait, elengedhetetlen feladat, hogy meghatározzuk és leírjuk e tudományos területet.[2] Ehhez négy forrást használunk fel: az Oxford Handbook of Legislative Studies meghatározását, a két vezető nemzetközi tematikus akadémiai folyóirat (Legislative Studies Quarterly;
- 53/54 -
Journal of Legislative Studies) önmeghatározását, valamint a jelen kutatási tervet inspiráló Shane Martin[3] tudományterületi lehatárolását.
A tudományágban mérvadónak számító Oxford Handbook sorozat törvényhozás-kutatással foglalkozó darabjának[4] szerkesztői a kötetet a következő kulcsszavakkal jellemezték: törvényhozások, törvényhozás-kutatás, parlamentek, politikai viselkedés, törvényhozási politika, választási intézmények, törvényhozási karrierek, kétkamarás törvényhozások, Európai Parlament, Latin-Amerika. A tárgyalt elméleti megközelítések között megemlítik a formális modelleket (s benne külön a játékelméletet), míg a konkrét kutatási témák közül többek között a parlamenten belüli viszonyokat, valamint a parlamenten belüli és azon kívüli társadalmi szereplők közötti változatos kapcsolatokat hozzák fel példaként. A szerkesztők külön részt szentelnek többek között a törvényhozás-tipológiáknak, a szavazási magatartásnak, a parlamenti vitáknak, a jelöltállítás törvényhozási következményeinek, a választási rendszerek és a képviselői viselkedés kapcsolatának, valamint a törvényhozási szerkezetnek és a frakciók kohéziójának.[5] A földrajzi relevanciájú témák közül a könyv összefoglalója kiemeli az Európai Parlament fejlődését, Latin-Amerika törvényhozási politikáját és a törvényhozások erejét a Közép-Kelet Európai új demokráciákban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
