A különböző érdekek mentén tagolt és értékpluralizmuson nyugvó modern társadalmak kihívó kérdése a közösségi döntéseket meghozó személyek (vagy testületek) mibenléte, illetve a döntések demokratikus keretek között tartása. Ilyen értelemben alapvető feladatnak tűnik a kollektív döntéseket meghozó többség kiválasztási eljárása (eszmei szempontok), illetve a döntések tartalma (eszmei, de elsősorban hatékonysági szempontok) közötti különbségtétel. A komplexebb struktúrával rendelkező modern társadalmakban egyre nagyobb teret nyer az a valóságértelmezés, hogy nem létezik egyetlen, egyetemes, objektív igazság, jóval realisztikusabbnak tűnik az igazságok sokféleségének elfogadása. Az igazság-pluralizmusok világában fontos, hogy minden társadalom törekedjék egy közösségi szinten történő egységesítésre. A demokráciák fejlődéstörténetében egyre elfogadottabbá vált, hogy a társadalom egészére kiterjedő kollektív döntéshozatalnak a többségi elven (mennyiségi szempont szerinti döntési mechanizmuson) kell nyugodnia. A tanulmány a többség és a többségi elv fogalmainak rövid ismertetésével kezdődik, majd a többségi elv alapvető pro és kontra érveit mutatja be, ezt követően a többség kiválasztásnak három eljárását (első-preferencia, páros-összehasonlítás, sorrend-preferencia) vizsgálja, különös tekintettel e módszerek sajátosságaira.
In modern times, the idea that there might be many ways in which something can be true when interpreting "reality" has become more and more widespread. In other words, it seems that there is more than one truth about the world, about the people and about society. In this pluralistic world, and with the diversity of views, for societies to function, there is a need for collective decision-making based on the Majority Principle. It turns out that majority rule is an important element of democratic politics and deserves careful consideration. The notions 'tyranny of the majority' and 'rights of the minorities' suggest that majority rule can be dangerous, and this explains why we have to emphasise that majority rule is not identical to almighty government, and that the Majority Principle does neither lead to anarchy, nor to absolutism, but it rather brings about a self-constrained system of government. This system needs aggregate group decisions, compromises and/or consensus, expressing the will of the majority with respect to the interests of the minorities. This paper attempts to present a short analysis of the Majority Principle, and to present three methods (first preference; Condorcet method; Borda count) for selecting members of the majority.
Key words: Borda count, Condorcet method, first preference, majority, Majority Principle
A modern demokrácia fogalmához szorosan kötődő többségről és többségi elvről beszélni nem idejétmúlt vállalkozás. Lényegénél fogva a demokrácia a korábbi monarchikus vagy többnyire egyforrásúnak tekintett hatalmat, sokforrású (poliarchikus) hatalomra tagolta, és e felbontott formában intézményesítette. Nem meglepő, hogy az intézményesített plurális hatalomból értelemszerűen következik a társadalom tagoltsága, a vélemények, az álláspontok, az ideológiák és politikai erők, azaz a hatalomért versengő táborok plurális volta. A demokrácia abban az esetben lehet működőképes, ha a társadalmi tagoltságot és a politikai sokféleséget bizonyos centripetális,
- 5/6 -
egységesítő erők fogják össze, tartják egyben. Az egységteremtés azonban nem egy önmagától létrejövő folyamat, szükség van ehhez a plurális társadalom sajátos megszervezésére, irányítására és fenntartására. Ilyen értelemben központi jelentősége van a szabad és demokratikus választásoknak, melynek értelmében a nép a népszuverenitás nevében, adott választási procedúra alkalmazása mellett és a többségi elv alapján választja ki a képviselőket, és hatalmazza fel őket a hatalom ideiglenes gyakorlására. A hatalom birtokosai - a maguk során - a társadalom igényeinek és elvárásainak figyelembevételével ugyancsak a többségi elv alkalmazásával hozzák meg a társadalom egészére nézve kötelező erejű döntéseket.[1]
Mi a többség? Statisztikai entitás? Több tudás, bölcsesség vagy erény? Több vagy nagyobb méltányosság? Netán gazdasági erők terméke? Mindenképp sejthető, hogy a többség valamilyen szinten elvi, eszmei, erkölcsi, hatékonysági, illetve mennyiségi szempontok mentén közelíthető és határozható meg, ezért a komplexebb tanulmányozása mennyiségi, hatékonysági és erkölcsi-méltányossági szempontok és okok figyelembe vételét is megköveteli. A tanulmányban a többség mennyiségi szempontok szerinti megközelítése lesz az elsődleges.
A többség - ahogy Fredric Harrison is fogalmaz[2] - egy egésznek (közösség) a többlet része a maradékhoz képest, és ez a "túlszárnyalás" lehet befolyás, erő, meggyőződés, de elképzelhető jelentőség vagy érték szerint, illetve mennyiségi szempont mentén is.
Szűkebb értelemben a többséget adott szempont vagy kérdés mentén értelmezhetjük. Egy adott szemponton belül, a többséget hasonló társadalmi, gazdasági vagy kulturális csoporthoz tartozó egyének "sokasága" jelenti, mely sokasághoz tartozó egyének számértéke nagyobb, mint az ugyanazon szempont mentén, de más csoporthoz tartozó egyének számértéke.[3] Analóg módon, adott kérdésben a többség hasonló álláspontot, véleményt képviselő egyének csoportja, mely csoport - tagjai létszámát illetően - mennyiségi fölényt mutat a kérdésben más
- 6/7 -
álláspontot vagy véleményt képviselő egyének csoportjához képest.[4] Ilyen megközelítésben tehát a többség nem minőségi, hanem mennyiségi entitás, amely tulajdonképpen viszonyításon alapuló mennyiségi többlet, mely két vagy több mennyiség összehasonlításából derül ki.[5] Ebben a megvilágításban tehát a major pars (nagyobb rész), nem pedig a melior pars (jobbik rész), a sanior pars (egészségesebb rész), a valentior pars (erősebb rész) vagy a prudentius pars (okosabb rész) kerül előtérbe. Nem szükségszerű, de a mennyiségi többség magában foglalhatja a felsoroltak bármelyikét, és nem tűnik meglepőnek, hogy a modern demokrácia fokozatos kibontakozásával egyre nagyobb teret nyert az a feltételezés, hogy a nagyobb rész egyben a jobbik vagy az ésszerűbb rész is.[6] Ez igen fontos mozzanat a mindenkori kormány hatalmának legitimálásában.
Mennyiségi megközelítésben nem teljesen világos, hogy mit jelent az "egész", amelyhez vonatkoztatva meghatározzuk a többséget, de az sem egyértelmű, hogy kikre vagy mire vonatkozik, esetleg kellene vonatkoznia a többségnek. Az általános választások alkalmával például nem tekinthetünk el egy közösség teljes lakosságának számától, ami mindig több, mint a választásra jogosultak száma, ami a maga során nagyobb mennyiség, legfeljebb egyenlő az urnák előtt megjelentek számával. Mi több, a gyakorlatban az is megesik, hogy olyan jelölt lesz a többségi elv értelmében győztes, akire a leadott szavazatok száma lényegesen kevesebb, mint a többi jelöltre leadott szavazatok összege.[7]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
