Szerző: FODOR Klaudia Franciska
Affiliáció: ügyvéd
Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem
Rovatszerkesztő: GRAD-GYENGE Anikó, POGÁCSÁS Anett
Lezárás dátuma: 2023.08.14.
Idézési javaslat: FODOR Klaudia Franciska: "A doménnév jogi védelme" in JAKAB András - KÖNCZÖL Miklós - MENYHÁRD Attila - SULYOK Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Szerzői jog és iparjogvédelem rovat, rovatszerkesztő: GRAD-GYENGE Anikó, POGÁCSÁS Anett) http://ijoten.hu/szocikk/a-domennev-jogi-vedelme (2023). Konkrét szöveghelyre való hivatkozáshoz javasoljuk a szövegbeli bekezdésszámok használatát, pl. [8] vagy [12]-[18].
A doménnév, más néven tartománynév olyan egyedi név az interneten, amely az adott számítógép (és a rajta lévő informatikai szolgáltatás, például egy weboldal) hálózaton keresztüli azonosítását teszi lehetővé, megkülönböztetve ezáltal az egyes számítógépeket (szolgáltatásokat) egymástól. Jelen szócikk tömören meghatározza a doménnév jogi rendszertani helyét, összefoglalja a funkcióját, keletkezését, és röviden bemutatja a doméneket fenntartó szervezetrendszert. A doménnevet nem hatósági eljárás, hanem az erre magánjogi úton feljogosított szervezettel történő szerződéskötés útján, regisztrációval lehet megszerezni. Önálló "doménjog" nem létezik, ehelyett a doménnév kizárólagos használati jogát a megkötött szerződés biztosítja a doménhasználó számára. A domén használati joga tehát egy forgalomképes, vagyoni értékkel bíró szerződéses pozíció. A doménnév a technikai beazonosításon túl jelentős reklám- és marketingfunkciót tölt be, és szoros kapcsolatban áll a védjegyjoggal, a földrajzi árujelzőkkel, a vállalkozások kereskedelmi nevével, a névjoggal és a szerzői joggal. A szócikk kitér továbbá a doménnévvel kapcsolatos leggyakoribb visszaélésekre, valamint röviden áttekinti a doménnevekkel kapcsolatban felmerült jogviták eldöntésére létrehozott alternatív vitarendező fórumok működését.
[1] A domén (vagy domain) és a doménnév (vagy domainnév) eltérő jelentéssel bír, amely talán érthetőbb ezen fogalmak jóval ritkábban használt magyar megfelelői alapján: domén egy internetes (név)tartomány, míg a doménnév egy internetes tartománynév. A domén (tartomány) egy doménnév (például ) utolsó része, amely a doménnévben szereplő utolsó pont után áll (a példában <.hu>). Ez a legfelsőbb szint, angol szóval Top Level Domain (TLD). Ez a legfelső szint a doménnév rendszer gyökérzónájába kerül bejegyzésre. A következő, második szint a Second Level Domain (SLD), amelyet több szint is követhet. Doménnév (tartománynév) alatt általában a második szint és a felső szint kombinációja értendő (a példában ). A doménnevek rendszerének eredeti célja az volt, hogy megkönnyítse az emberek számára a tájékozódást azáltal, hogy az interneten elérhető egyes számítógépek numerikus számok halmazából álló azonosítóihoz (IP címekhez) hozzárendelésre kerülnek jelentéssel bíró betűkből álló karaktersorozatok. A doménnév rendszere nem más, mint az elosztott adatbázis, amely ezt a hozzárendelést elvégzi. A doménnév, azaz tartománynév tehát egy karakterekből álló műszaki azonosító, amelyet elsősorban a könnyebb megjegyezhetősége miatt az internetes kommunikációhoz nélkülözhetetlen internetcímek helyett használnak.[1] A "domén" szó latin eredetű, a "dominium" szóból ered, jelentése: birtok, uralom, tartomány.
[2] A doménnév, más néven tartománynév olyan egyedi név az interneten, amely az adott számítógép (és a rajta lévő szolgáltatás) hálózaton keresztüli azonosítását teszi lehetővé, megkülönböztetve ezáltal az egyes számítógépeket (szolgáltatás) egymástól.[2]
[3] Egy <.hu> doménnév legalább 2, legfeljebb 63 karakterből álló azonosító, amiben szerepelhetnek a latin ábécé ékezet nélküli kisbetűi (a-z), ékezetes kisbetűk (á, é, í, ó, ö, ő, ú, ü, ű), numerikus karakterek (0-9), valamint a kötőjel. A doménnév elején és végén nem állhat kötőjel, nem tartalmazhat két egymást közvetlenül követő kötőjelet harmadik és negyedik karakterként.[3]
[4] Az interneten található számítógépeket és ezáltal a rajtuk levő tartalmakat elsődlegesen numerikus számok, az ún. IP címek azonosítják. A mindennapi tömeges és gördülékeny használat, keresés, hivatkozás érdekében a doménnév helyettesíti a bonyolult számsort. A DNS, ami a Domain Name System rövidítése, eredeti, elsődleges feladata a számoknak és neveknek az összerendelése, a doménnevek formájában megadott cím számokká történő visszafordítása.
A felismerhetetlen számsort felváltó, könnyebben értelmezhető doménnevek elérhetőbbé tették a felhasználók számára az internetes hálózatot, és ezáltal elősegítették az elektronikus kereskedelem elterjedését is.[4]
[5] A nevek és az IP címek összerendelésén túl a DNS több bizalmas információt hordoz, és feltárja az egyéb internetes tevékenységeket (például levelezés, böngészés, jogsértő fájlmegosztás), így lehetőséget ad rosszindulatú számítógépes programoknak, hogy eltérítsék a kereséseket, meghamisítsák az adatforgalmat, megtévesszék, megkárosítsák az internetet használókat. Ezért fejlesztették ki a DNSSEC technológiát, ami a DNS válaszokat digitális aláírással látja el, így a doménekre történő keresések és a keresésekre kapott válaszüzenetek hitelességét (authenticity) és sértetlenségét (integrity) garantálja. Ez biztosítja, hogy a doménnév a valós oldalra juttassa a keresőt és hiteles válaszokat kapjon a keresett honlap létezéséről vagy nem-létezéséről.[5]
[6] A doménnevek kiosztásának elsődleges elve a first-come-first-served elv, miszerint egy doménnevet az kapja meg, aki először igényli. Mivel egy doménnév csak egy IP-címre mutathat,[6] így minimális elvárás, hogy a doménnév legalább egy karaktert tekintve eltérjen a már regisztrált doménektől.[7] A funkciókból fakadóan a regisztrálható doménnév a puszta karakterkülönbségen túl versenyjogi, védjegyjogi, szerzői jogi megfelelőséget is elvár, nem sértheti más személy vagy szervezet jogait (például névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szellemi tulajdonhoz fűződő jogát).
[7] Az internet hőskorában a doménnevek megkönnyítették egyes kiszolgálók (szerverek) megtalálását, amelyek jellemzően egyetemek honlapjai, fájl- és email-kiszolgálói voltak. A 2010-es évekre jelentős kereskedelmi és marketing funkcióval bírtak egyes doménnevek, szinte kizárólagos módon azonosították a globális brandeket. A 2020-as évekre a helyzet némileg megváltozott azáltal, hogy a felhasználók jelentős része a közösségi hálózatokat és az internetes keresőket használja, így már nem feltétlenül kardinális, hogy milyen doménnevet használ egy vállalat vagy szolgáltató. Ami nem változott, hogy egy doménnév ideális esetben könnyen felismerhető, egyszerűen azonosítható cím, amely megragad a felhasználók fejében, ezért a doménnév igénylői általában saját nevüket, illetve szolgáltatásukra vagy honlapjuk tartalmára utaló, esetleg a már lajstromozott védjegyükkel azonos megnevezéseket választanak doménnévként.[8]
[8] A másik rendezőelv, amit a doménnevekre vonatkozó szabályozás ismer, a prioritás elve. Eszerint bizonyos feltételek megléte (a névhasználati jogosultság igazolása) esetén az igény teljesítése az igény nyilvántartásba vételének időpontja szerinti sorrendben, előzetes nyilvános meghirdetés nélkül történik. A névhasználati jogon alapuló prioritás mind természetes személyek, mind jogi személyek, szervezetek esetében érvényesülhet.[9] Kijelenthető, hogy főszabályként az elsőbbség az irányadó, azonban vannak olyan jogok, amelyek prioritást élvezhetnek - például más korábban megszerzett védjegye,[10] földrajzi árujelző, más szerzői joga vagy névjoga.
[9] Az újabban létrejövő domének regisztrációs szabályzatai általában egy átmeneti időszakkal (ún. sunrise period) indulnak be, amely alatt a prioritással rendelkező jogok jogosultjai, köztük a védjegyjogosultak vagy a szerzői jog jogosultjai regisztráltathatnak doménneveket.
[10] A doménnév funkciójából fakadóan szoros kapcsolatot mutat a védjegyjoggal, földrajzi árujelzővel, a versenyjoggal, a szerzői joggal, a személyiségi jogok közül a névjoggal. A doménnévnek a jogrendszerek többsége nem biztosít önálló, sui generis jogvédelmet, így "doménbitorlás" sem ismert, hanem más jogterület oltalma vonatkozik rá, így a megsértését védjegybitorlásként, jellegbitorlásként vagy névbitorlásként lehet értelmezni. E kijelentés alól tulajdonképpen az alternatív vitarendezés képez kivételt, amely egyszerűen megítélhető konfliktusok esetére biztosít hatékony fellépési lehetőséget jellemzően azok számára, akik vagy amelyek valamilyen korábbi, kizárólagos joggal (például védjegy) rendelkeznek, amely azonos vagy összetéveszthető az adott doménnévvel. Az alternatív vitarendezés azonban nem minden domén alatt érhető el, és a meglévő megoldások között is jelentős különbségek lehetnek.
[11] A doménnévnek van kötelező (pontosabban kötelezően választandó, például <.hu>) és szabadon választható része, és bármely oltalmi formát nézzük is, az oltalom eredendően a választható karaktersorozatra terjed ki,[11] de figyelembe kell venni azt az új jelenséget, hogy a kiterjesztések kreatív választása folytán jelentéssel és nyelvi leleménnyel bíró szavakat hoznak létre, amelyek ilyenként állhatnak oltalom alatt (például , ).
[12] A piacon nagy tömegben jelentkező áruval, szolgáltatással szemben támasztott fogyasztói igény, és az áru előállítójának és forgalmazójának érdeke, hogy az azonos és hasonló áruk, szolgáltatások egymástól megkülönböztethetők legyenek. Az áruk megkülönböztetésére alkalmas megjelölés a védjegy, ami nyilvántartásba vétellel hatósági eljárás eredményeképpen jön létre, és a védjegy jogosultjának a védjegy használatára kizárólagos jogot biztosít, így másokat meghatározott cselekményektől eltilthat.[12]
[13] A doménnév és a védjegy közös vonása, hogy mindkettő funkciója az azonosítás, a megkülönböztetés, a kapcsolat megteremtése a termék, a szolgáltatás és az azt kínáló vállalkozás között. Mindkettő individualizál és bizonyos mértékig egyedi (adott áruosztályok vagy felső szintű domének vonatkozásában), valamint nyilvántartásba vétellel jön létre (lajstromozzák, illetve regisztrálják). Mindemellett számos eltérést is felfedezhetünk. Míg a védjegyeket jogszabály által elismert, közhiteles nyilvántartás tartalmazza, addig a doménnevek regisztrálását magánszervezetek végzik. A doménnevek egy globális rendszer elemei, miközben a védjegyoltalom a territoriális jogrendszerekhez kapcsolható. Továbbá, míg a megkülönböztető képesség a védjegy lajstromozhatóságának egyik alapvető feltétele, addig a doménnév elfogadásához technikailag elegendő, ha csupán egy karakterrel különbözik egy már létező névtől.[13] A védjegy bejelentési eljárása a meghirdetéssel együtt, akár több hónapig is tarthat, és költségesebb, mint a tipikusan néhány dollárért - pár ezer forintért néhány nap, legfeljebb hét alatt megvásárolható doménnév. További eltérés, hogy a doménnév regisztrálása formális aktus, a doménnév nem-használata - egyéb visszaélés hiányában - általában nem eredményezi a jogosultság elvesztését, ellentétben a védjeggyel.
[14] A védjegyek és a doménnevek között létező, aránylag széles érintkezési felület magyarázza azt, hogy a kettő funkciója gyakran felcserélődik.[14] A vállalkozások korábban kifejezetten törekedtek arra, hogy a termékük, szolgáltatásuk neve, brandje, vagy egy olyan szó legyen a honlapjuk doménneve, amiben ez a kifejezés szerepel, hiszen a vásárlók ezt ütötték be az internetes keresőbe, és így navigáltak el legkönnyebben a terméket, szolgáltatást értékesítő honlapra. Ha a termék, szolgáltatás neve védjegyoltalom tárgya is, akkor jellemző volt, hogy a doménnévnek is ezt a kifejezést választották. Ma már a honlap elérése kisebb mértékben múlik a megválasztott doménneven, így a termékmegnevezés, a brand vagy a védjegy gyakrabban különbözik a doménnévtől. A gyakorlatban a doménnév szinte elengedhetetlen egy vállalkozás online jelentlétéhez, azonban a védjegyként történő bejelentés opcionális, elmaradása esetén ténylegesen használt kereskedelmi névvel is működhet a vállalkozás.
[15] Egy regisztrált doménnév sértheti más lajstromozott védjegyét.
A más védjegyével azonos, vagy összetéveszthető doménnévnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata védjegybitorlást valósíthat meg. Különösen, ha azt az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben, vagy interneten megvalósuló reklámozásban használják a védjegyjogosult engedélye nélkül. A fentiek okán egy doménnév regisztrálása nem zárja ki azt, hogy annak használata következtében a doménnév tulajdonosa ne valósítana meg védjegybitorlást.[15]
[16] A védjegy kizárólagos jogot biztosít a jogosultnak, ezért indokolt, hogy a korábbi ütköző jogok ne okozzanak problémát a bejelentés során. A domén esetében azonban kizárólagos jogról nem, csak technikai értelemben kizárólagos használati jogról beszélhetünk. Ezen túl védjegy esetében szükséges a lajstromozáshoz a pontos árujegyzék meghatározása, míg a doménnév esetében a későbbi használatot a regisztrációkor nem kell specifikálni.
Míg [...] a védjegyoltalom [...] áru-, illetve szolgáltatásfajtákhoz kötődik, a doménnevek rendszere szükségképpen egységes, horizontális, valamennyi áru- és szolgáltatásfajtát átfogó (sőt, nem csak árukat és szolgáltatásokat felölelő, korántsem csak gazdasági célokat szolgáló) rendszer.[16]
[17] A doménnevek a védjegyhez hasonló szoros kapcsolatban állnak a földrajzi árujelzőkkel, eredetmegjelöléssel. A földrajzi árujelzők az áru származását mutatják, és azzal kapcsolatba hozható minőségi elvárást tükrözik. Jogosultjai mindazok a természetes és jogi személyek, akik az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termelnek, dolgoznak fel vagy állítanak elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. A földrajzi árujelző lajstromozását követően nem válhat a terméknek a kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezésévé, így ezen lajstromozott megjelölésekre vonatkozó kizárólagos jog sérelmét valósítja meg az ilyen, vagy ezzel összetéveszthető doménnév regisztrációja.
[18] Törvényi definíció hiányában a kereskedelmi név fogalmát két jelentéssel szokás használni. Az egyik a Lontai-féle tankönyv fogalma:
A kereskedelmi néven azt a nevet, megjelölést értjük, ami alatt az adott vállalkozás (személy) gazdasági tevékenységét folytatja, amely más hasonló gazdasági tevékenységet folytató személyektől való megkülönböztetést szolgálja, és arra alkalmas. Tulajdonképpen a gazdasági tevékenységben részt vevő gazdasági művészneve.[17]
Tattay Levente szerint a kereskedelmi nevet, mint iparjogvédelmi kategóriát gyűjtőnévként célszerű kezelni, mert hiszen ide sorolandók a cégnevek, az alapítók nevei, a kereskedelmi vállalkozások feliratai, az üzletnevek, a vállalatnevek, az étteremnevek, a mozaikszavak, valamint a doménnevek is, amik arra szolgálnak, hogy segítségükkel a vállalkozások honlapjait megtaláljuk.[18] A kereskedelmi név szűkebb értelemben azonban csak azokat a megjelöléseket jelenti, amiket a vállalkozás ténylegesen használ, ismertté tesz, és amelyről - lajstromozás nélkül is - őt, az ő termékét, szolgáltatását szokták felismerni a fogyasztók, a piac résztvevői. Ilyen értelemben a kereskedelmi név elsődlegesen versenyjogi kategória. Utóbbi értelmében a "bejáratott" kereskedelmi nevet doménnévként csak az adott vállalkozás használhatja, mert ha a versenytárs kívánja azt regisztrálni, az tisztességtelen piaci magatartást, jellegbitorlást valósít meg.[19] A Kúria döntése szerint versenytársak esetén a részben azonos szálloda név, doménnév is lehet jellegbitorló jellegű.[20] Jellegbitorlás az is, ha a vállalkozó bejáratott árujelzője maga a regisztrált, és az áru azonosítására is szolgáló doménnév, amihez hasonló, azzal összetéveszthető elnevezést használ a versenytárs akár doménnévként, akár más árujelzőként.
[19] Bár a doménnév internetes oldalak beazonosítására szolgál, de a doménnév és a kereskedelemi név közé nem tehető egyenlőségjel. A kereskedelmi név esetében a felhasználás szükségszerűen üzletszerű, azonban doménnév esetén nem feltétlenül áru vagy szoltáltatás megjelölését szolgálja, mert egy weboldalon nem minden esetben történik kereskedés. További eltérés, hogy a kereskedelmi név versenyjogi oltalma nem kötött regisztrációhoz, nem szükséges védjegyként oltalmaztatni, hanem huzamos és tartós használattal lehet megszerezni, ennek okán viszont az oltalom fennállta bizonyítási kérdés. A jellegbitorlás fennállásához nem elég a két megjelölés hasonlósága, hanem bizonyítandó az is, hogy az elnevezés "jellegzetes", az adott doménnév alapján a versenytárs szolgáltatását szokták róla felismerni. A Kúria kimondta, hogy az a doménnév, amely mindössze a vállalkozás által folytatott két tevékenységet, a tevékenység gyakorlásának helyére utalással tartalmazza, nem rendelkezik olyan egyedi jellegzetességgel, amely miatt a doménnevet versenyjogi védelem illetné meg.[21]
[20] A doménnévvel kapcsolatos vitarendezés során, ha a doménnév használója arra kíván hivatkozni, hogy a névhasználathoz részéről jogos érdek fűződik, mivel kereskedelmi névként használta már az adott elnevezést, akkor "a névhasználat jogát s annak fenntartását a mögöttes gazdasági tevékenységgel való tényleges összeforrottságot"[22] kell bizonyítania.
[21] A doménnév a karakterek tetszőleges kombinációja miatt szinte bármilyen, jelentéssel bíró vagy jelentés nélküli, létező, vagy akár teljesen absztrakt szót is kiadhat, nem köti a helyesírás, a nyelvhelyesség, de a névszabatosság elvárása sem. Használata annyiban jelent csupán névhasználatot és áll átfedésben a névjoggal, amennyiben valamely természetes vagy jogi személy nevét is tartalmazza.[23]
[22] A doménnév azonosítja a szolgáltatást nyújtó személyt, így a névviselési jog sérelmét jelenti más nevének az interneten doménnévként való jogtalan használata.[24] A névviseléshez fűződő személyiségi jog sérelmét jelenti, ha más (természetes vagy jogi személy) egyező, tényleges tartalmat nem hordozó doménnevet fenntart és a névhasználatról való lemondást anyagi ellenszolgáltatáshoz köti.[25]
[23] Természetes személyek és jogi személyek esetében a névjog eltérő jelentést hordoz. Természetes személy esetében a névviseléshez való jog, mint személyiségi jog azt a tilalmat testesíti meg, hogy a névtulajdonostól eltérő személy az adott névhez saját személyiségét jogtalanul vagy megtévesztő módon ne társítsa.[26] Jogi személy névválasztása esetén a névkizárólagosság elvét kell követni, tehát az elnevezésnek olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető.[27] Cégnevek esetében további szabály, hogy a cégnévnek az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően - megtévesztő. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően (névszabatosság).[28] Ezen túl a kereskedelmi név tágabb fogalma szerint névjognak minősülhet a kereskedelmi név használata is.
[24] A doménnév az egyes számítógépeket használó, honlapot üzemeltető természetes vagy jogi személyek technikai azonosítását teszi lehetővé, és gyakran tartalmazza a honlapot üzemeltető, működtető természetes vagy jogi személy nevét. A doménnév megkülönböztető jellege a regisztrációhoz önmagában nem előfeltétel - a hasonló nevek használatának versenyjogi szabályok szabnak gátat. Mégis, ha a doménnév egyúttal közéleti tevékenységet folytató személy neveként funkcionál, akkor elvileg hivatkozható az a szabály, hogy ha ez a név összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére a név - e tevékenység gyakorlása során - megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható,[29] tehát jogszerűen a doménnevet is ennek megfelelően kell kiválasztani. Felvett név, valamint művésznév vonatkozásában ugyanolyan védelem illeti meg a személyeket, mint a születésüktől fogva viselt név alapján.[30]
[25] A magánszemélyek névhasználati joga biztosítása és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályainak érvényre juttatása érdekében a <.hu> nyilvántartója, az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) keretében működő Tanácsadó Testület 2000-ben elvi állásfoglalást fogalmazott meg.[31]
Saját - anyakönyvezett - nevének doménnévként való használatára mindenki igényt tarthat, jogszerű névazonosság esetében a név doménnévkénti delegációja és regisztrációja vonatkozásában az elsőbbségi elv érvényesül: az azonos névhasználati joggal rendelkezők közül a névre azt tarthat először igényt, aki azt korábban igényelte.[32]
Önmagában nem valósított meg jogsértést, amikor egy Orbán Viktor nevű (Magyarország miniszterelnökétől különböző) magánszemély az doménnevet korábban használatba vette, hiszen az elsőbbségi elv érvényesült. Az ügy megállapodással zárult,és a személy átruházta a domént a politikusra, azonban enélkül - jogsértés, visszaélésszerű használat hiányában, a névjogra alapított elsőbbség okán - nem lett volna olyan jogi eszköz, ami kötelezhette volna őt a politikus névrokon részére való átruházásra.
[26] Világszerte ismert az a visszaélésszerű gyakorlat, hogy egy bejáratott, jónevű brandnévvel azonos elnevezést regisztrálnak doménnévként anélkül, hogy ehhez a regisztrálónak valós üzleti érdeke kötődne. Ennek az a célja, hogy a brandet ténylegesen használó vállalkozás rá legyen kényszerítve arra, hogy akár a megszokottnál nagyobb összeget fizessen a regisztráló személynek annak érdekében, hogy a doménnevet rá átruházza. A jogirodalom ezt a jelenséget "cybersquatting" elnevezéssel illeti. Ennek másik változata, ha közéleti tevékenységet betöltő személy nevét foglalják le elsőbbséggel anélkül, hogy ehhez névhasználati joga fűződne a regisztráló személynek, így a közéleti személy nem tud technikailag hozzáférni a saját nevét jelentő doménnévhez. Harmadik változata, ha úgy foglalnak le egy nevet, hogy az még ugyan nem bejáratott brand, de a hírekből sejteni lehet, hogy a szolgáltatás hamarosan beindul, így a szolgáltatást nyújtónak a közeljövőben lesz érdekében a doménnév használata (például az domén ügye[33]).
[27] Az ilyen gyakorlat - az eset egyedi elemeinek vizsgálata mellett - sértheti a kereskedelmi névhez való jogot, névviseléshez való jogot, és ha a használt megjelölés azonos vagy összetéveszthető egy bejelentett védjeggyel, akkor megvalósíthat védjegybitorlást. Jogsértés esetén a doménnév regisztrációja előtt és a regisztráció után is lehet vele szemben jogorvoslattal élni, mégis, ha a vállalkozásnak sürgősséggel van szüksége a szokásos marketingtevékenységéhez a doménnévre, akkor gyakran születik megállapodás a doménnév átruházására a jogvita hivatalos úton történő eldöntése helyett.
[28] A "cybersquatting"-hoz hasonló visszaélést valósít meg a "typosquatting", amikor az ismert brandnévhez képest alig észrevehető elírással regisztrálnak doménnévet. Az ilyen szándékosan "elírt" domént az adott elnevezésre történő internetes keresések esetén szintén ki fogja adni a böngésző, így hamis oldalra terelik a vásárlókat, hamis tájékoztatást tehetnek közzé (például azt, hogy a bolt bezárt), vagy a vállalkozásnak egyéb kárt okoznak.[34]
Megtévesztő helyzet elgépelés esetében alapvetően akkor állhat elő, ha valamely név ismertségét kihasználva az attól formailag némileg eltérő doménnév használata az eredeti névjogosult (kizárólagos) domén névhasználati jogának sérelmével jár.[35]
Ha az ismert termék, szolgáltatás árujelzőjével összetéveszthető elnevezésű oldalon történik azonos termék, szolgáltatás forgalmazása úgy, hogy a fogyasztó számára az adott honlapon azt a látszatot keltik, hogy ott az ott árult termék, szolgáltatás kapcsolatban áll a jó hírnevű vállalkozással, az tisztességtelen piaci gyakorlatot jelent, jellegbitorlást, sőt, csalás büntetőjogi tényállást is megvalósíthat.[36]
[29] A szerzői jog a kreatív alkotómunka támogatására és ösztönzésére biztosít kizárólagos jogot a szerzőnek az alkotása szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján. A szerzői jog mind vagyoni, mind személyhez fűződő jogokat biztosít. A doménnév érintkezési felülete a szerzői joggal szűkebb, mint a védjeggyel vagy a földrajzi árujelzővel, mivel szerepe és jellemzői eltérőek.
[30] A doménnév korlátozott számú karaktersorból álló internetes megjelölés (legfeljebb 63 karakterből állhat), aminél nem elvárás, hogy kreatív alkotást testesítsen meg. Bár nehezebb kis terjedelemben szerzői jogilag védett művet alkotni, de nem kizárt, hogy a doménnév egyúttal egy "tömör" irodalmi művet testesítsen meg. Amennyiben a doménnévben megjelenő kifejezésmód tartalmaz nyelvi leleményt, egyéni-eredeti jellegű, akkor szerzői jogi védelem alatt fog állni.
[31] Az sem kizárt, hogy a doménnév révén az igénylő más szerzői művét használja fel. Ez akkor áll fenn, ha a regisztrálandó doménnév azonos egy szerzői jogi védelem alatt álló idézettel, műrészlettel, műcímmel, esetleg egy szereplő nevével.[37] Megjegyzendő, hogy egy szerzői jogilag védett mű címe nem minden esetben áll szerzői jogi védelem alatt, csak akkor, ha maga a cím is "sajátos", tehát-egyéni eredeti jellegű,[38] ugyanígy csak a művek jellegzetes és eredeti alakjainak másodlagos kereskedelmi hasznosítását köti a törvény a szerző engedélyéhez. Ezen jogokat együttesen merchandising jogként szokás jelölni. Az ilyen szavaknak (sajátos műcímek, jellegzetes, eredeti karakterek nevének) doménnévként történő regisztrációja szerzői jogi értelemben felhasználást valósít meg, tehát a szerzői jogi jogosult engedélyét kell kérni.[39]
[32] A vállalkozás által használt doménnév funkcióját tekintve a honlap technikai beazonosításán túl marketingcélokat szolgál, és közeli kapcsolatban áll a termék, a szolgáltatás reklámjához. Az Elker Irányelv[40] szerint azonban a vállalkozás, szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ, különösen a doménnév vagy az elektronikus levelezési cím nem minősülnek kereskedelmi tájékoztatásnak.[41]
[33] Ezt az Európai Bíróság gyakorlata tovább cizellálta. Különbséget kell tenni a doménnév puszta regisztrációja és annak tényleges, kereskedelmi célú használata között. A regisztráció egy formális aktus, nem jelent önmagában reklámozó jellegű közlést, az se szükségszerű, hogy azt ténylegesen használják valamely weboldal létrehozására. A doménnév alatt megtalálható, használatban lévő weboldal viszont, amin árucikket és szolgáltatást kíván a vállalkozás népszerűsíteni, és amelynek az a célja, hogy a lehető legtöbb internethasználót rábírja arra, hogy meglátogassa ezt az oldalt, és hogy érdeklődjön annak kínálata felől, és aminek része a gondosan kiválasztott doménnév használata, már reklámcélú közlésnek minősül.[42]
[34] Az a szerződés, amely a doménnév használatba adására és meghatározott feltételek mellett a használat folyamatos biztosítására irányul, a magyar jog szerint atipikus és visszterhes vállalkozási szerződés.[43] A szerződés kétkomponensű: egyrészt az igénylő számára lehetővé teszi egy adott doménnév használatának jogát (delegáció), másrészt meghatározza azokat az alapvető feltételeket, melyek alapján a már delegált doménnevet használni, annak használati jogáról rendelkezni lehet.[44]
[35] A tartományneveken a jogosultság regisztráció útján jön létre. A doménjog nem törvényben meghatározott abszolút jog, ami lényeges eltérés például a védjegyoltalomhoz vagy a szerzői joghoz képest, hanem egy szerződéses pozíció, ami a doménnévre kizárólagos használati jogot biztosít az interneten.[45]
[36] A doménnév használati joga forgalomképes, a doménhasználó a használati jogot új doménigénylőre ruházhatja át, de az új használó a regisztráció szerződéses jogviszonya keretében nem lép a korábbi használó helyébe, azaz nem lesz annak jogutódja. Egy doménnév átírásához ugyanis szükség van arra, hogy az új igénylő egy doménnév regisztrátornál új igénylést nyújtson be, tehát a doménnév megszerzőjének eleget kell tennie az igénylés mindenkori feltételeinek (adatszolgáltatás, nyilatkozatok megtétele). Az átruházás lényegében a korábbi doménjog megszűnését, és egy új regisztráció útján egy új doménjog keletkezését jelenti azzal együtt, hogy a doménjog tartamát, lejárati dátumát nem hosszabbítja meg. A regisztrátor nem csupán technikai végrehajtója az átruházásnak, hanem visszaélésszerű átruházás esetén hozzá lehet panaszt benyújtani, és akár a szerződést is bekérheti.
[37] A doménnév használati joga az adott doménnév bejegyzésével jön létre, és akkor szűnik meg, amikor a doménnév a nyilvántartásból törlésre kerül. A szerződés megszűnése technikailag a regisztráció visszavonását jelenti, ami lehet szankciós jellegű (például valótlan adat szolgáltatása esetén), történhet bíróság határozata alapján, vagy a doménhasználó kérésére. A regisztráció visszavonását a regisztráció törlése követi. Átmeneti jelleggel a regisztráció felfüggeszthető, ami alatt a szerződés és a doménhasználó személye fennmarad, de a műszaki szolgáltatás szünetel.[46]
[38] A doménjog másra nem csak átruházható, hanem hasznosítás céljára bérbe is adható.[47]
[39] A doménnevek nyilvántartásba vétele többszereplős folyamat. Egyaránt fontos szerep jut az igénylőnek, a regisztrátornak, a nyilvántartónak, valamint az adminisztratív kapcsolattartónak. Az igénylő a doménnév várományosa, aki a doménnév használója lesz, azaz, akinek a domén a kezelésébe kerül.
[40] A domének kezelését, tehát az azonosítók kiosztását, nyilvántartását és a felhasználás ellenőrzését egy soklépcsős, nemzeti és nemzetközi szinten működő szervezetrendszer végzi. Ennek legfelsőbb szintjén az ICANN áll. Az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) egy nonprofit részvénytársaság, amelyet 1998-ban hoztak létre olyan, az internettel kapcsolatos feladatok ellátására, amelyet korábban más szervezetek (főként az IANA - Internet Assigned Numbers Authority) láttak el közvetlenül az Amerikai Egyesült Államok kormányának megbízásából. Feladata általánosságban az IP-címek és a tartománynevek (köztük a legfelső szintű tartományok) elosztásának felügyelete.[48]
[41] A <.eu> felső felső szintű domén kezelését az Európai Bizottság által megbízott non-profit szervezet, a European Registry for Internet Domains (EURID) végzi. Az uniós szintű szabályozást az <.eu> felső szintű domén bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról szóló 874/2004/EK rendelet biztosítja, amely meghatározza a regisztrálás előfeltételeit, alapvető szabályait és az alternatív vitarendezés szabályait.[49]
[42] A Magyarországon az Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesület (ISZT) az a szervezet, amelyik ICANN-nal való megállapodás alapján ellátja a <.hu> névtér szabályozási feladatait, kizárólagos jogosultja a <.hu> ccTLD alatti közdomének nyilvántartásának és kezelésének. A domének nyilvántartása és kezelése jogának gyakorlását átengedte a kizárólagos tulajdonában levő ISZT Nonprofit Kft.-nek, azaz a Nyilvántartónak. A Nyilvántartó franchise szerződést köt a regisztrátorokkal, melyek ez alapján jogosultak a doménigénylőkkel szerződni.
[43] A "regisztrátor" a Nyilvántartó által felhatalmazott szolgáltató, amely a domént igénylő szabad választása, és a vele kötött szerződés alapján a doménregisztrálással, delegálással és fenntartással kapcsolatot ügyeket intézi. Jelenleg Magyarországon több mint száz szervezet foglalkozik <.hu> doménnevek regisztrációjával.[50]
[44] "Regisztrációs döntnök" (Alternatív Vitarendező Fórum) a közvetlenül a <.hu> felső szintű internetdomén közdoménjei alá delegált doménnevek tárgyában keletkezett viták bíróságon kívüli (alternatív) vitarendező fóruma, amely e feladatát a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tudományos Tanácsa felkérése alapján látja el. A döntnökök jogi végzettségű, releváns tapasztalattal bíró személyek, akik az ISZT-től, a Nyilvántartótól, valamint a regisztrátoroktól függetlenek, 2023. január 1. óta kiválasztásuk évente esedékes nyílt pályáztatás útján történik.[51]
[45] Az első <.hu> végződéssel bíró doménnevet, a nevet 1991. október 7-én az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete jegyeztette be. A doménnevek bejegyzése egészen 1997-ig jogilag szabályozatlan terület volt: egy doménnév igényléséhez gyakorlatilag csak arra volt szükség, hogy az igénylő meg tudja indokolni, hogy nevéből az igényelt doménnév levezethető vagy arra egyéb használati jogosultsággal rendelkezik. 1997-ben 14 internetszolgáltató megalapította az ISZT-t, amely 1997. június 16-ával hatályba léptette az ún. Regisztrációs Szabályzatot, amely első ízben rendezte a doménnevek <.hu> alá történő kiosztásának rendjét. Ekkor a közvetlenül a <.hu> alá történő regisztrációnak előfeltétele az volt, hogy az igénylő valamilyen "összefüggést" tudjon felmutatni maga és a doménnév között. Ez a szabályozási környezet gyakorlatilag csak gazdasági társaságok és egyéb szervezetek, valamint a sajtó részére nyitotta meg a doménnevek regisztrációjának lehetőségét. Magánszemélyek csak abban az esetben regisztrálhattak doménnevet közvetlenül a <.hu> alá, ha védjegyoltalommal rendelkeztek, vagy ha az igényelt doménnévvel megegyező nevű, olyan nyilvános terjesztésű sajtóterméket vetettek nyilvántartásba az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztériumban, amely a sajtótörvény szerint időszaki lapnak minősült. A magyar névtér "liberalizációjára" 2000. március 1-jén került sor. Ekkortól szinte minden név szinte bárki által regisztrálhatóvá vált.[52]
[46] A konfliktusok kezelésének egyik megoldása a regisztrációs szabályzatok kialakítása, amik a felső szintű doménekre vonatkozóan eltérőek lehetnek. Egyes országokban a regisztrációs szabályzatok tartalmaznak a bejegyzést megszorító rendelkezéseket, például tiltott névlistát állítanak fel, ami azokat a megjelöléseket tartalmazzák, amelyek egyáltalán nem delegálhatók doménnévként, vagy bizonyos szervezeteknek vannak fenntartva. Van, ahol a doménigénylőjének igazolnia kell a választott névhez való jogosultságát (például cég, kereskedelmi név, védjegy esetén). Általános problémát jelent, ha a felső szintű domének regisztrációs szabályzatai nincsenek összeköttetésben a nemzeti védjegylajstromokkal, és a doménnevek regisztrációja előtt nem végeznek védjegykutatást. Az országkódok felső szintű doménjei tekintetében a Szellemi Tulajdon Világszervezet (World Intellectual Property Organization, WIPO) kidolgozott egy útmutatót, amely tartalmazza azokat a nélkülözhetetlennek ítélt alapkövetelményeket, amelyek a doménnév-regisztráció során biztosítanák a szellemi tulajdon védelmét, továbbá a 2000-ben létrehozott ccTLD Program keretében szellemi tulajdonvédelmi vonatkozású tanácsadással is támogatja a felső szintű országkódok doménjeit adminisztráló szervezeteket.[53]
[47] Az <.eu> felsőbb szintű domének kapcsán felmerülő jogvitákban az EURID alternatív vitarendezési eljárását lehet igénybe venni.[54] 1999 óta a WIPO is biztosít alternatív vitarendezési lehetőséget doménjogvita megoldására.[55] Az ICANN által meghatározott alternatív vitarendezési szabályzat meghatározza a doménekkel kapcsolatos vitarendezési eljárás minden szakaszára irányadó feltételeket és követelményeket, amely mind az uniós, mint a nemzeti szabályozások alapját, mintáját jelenti.[56]
[48] A doménnevek esetében alternatív vitarendezési eljárási modell alatt elsősorban az általános felső tartomány vonatkozásban 1999. december 1-jén bevezetett Uniform Dispute Resolution Policy-t (UDRP) értjük, amelynek számos országkódos felső szintű tartomány is alávetette magát, illetve amely számos más modell alapját is képezte.
[49] A <.hu> alatt a Regisztrációs Szabályzat által létrehozott "ISZT által támogatott Eseti Választottbíróság" ítélete - a választottbíróságról szóló 1994. évi LXXI. törvény alapján - a jogerős bírói ítélet hatályával bírt, ellene fellebbezésnek nem volt helye. 2004-ben azonban a Legfelsőbb Bíróság az egyik első <.hu> választottbírósági ítélet (3/2000. ISZT VB ) vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy a Regisztrációs Szabályzat alapján létrejött választottbírósági kikötés semmis, ezért az érvénytelen választottbírósági szerződés alapján hozott választottbírósági ítéletet a bíróság érvénytelenítette (BH 2004.73.). Az ISZT 2005. március 1-jei hatállyal módosította a <.hu> Domainregisztrációs Szabályzatot (DRSZ) és az Eseti Választottbíróság helyett a magyar névtér alatt is bevezette az UDRP-hez hasonló alternatív vitarendezés (alternative dispute resolution, ADR) intézményét. A 2005. március 1-jétől létező alternatív vitarendezés az általános felső szintű doménnevek alatt 1999 óta igénybe vehető és bizonyítottan bevált UDRP által felállított elvek mentén épül fel. Kialakítására kétségtelenül jelentős hatással volt az európai névtér 2005 végi megnyitása, hiszen a <.eu> tartománnyal kapcsolatos dokumentumok, így az alternatív vitarendezés szabályai már 2004 elejétől hozzáférhetőek voltak. Talán ennek tudható be, hogy a 2005. március 1-jén hatályba lépett DRSZ közvetlenül hivatkozott az Európai Bizottság 874/2004. sz. rendeletének 21. cikkére, amely a <.eu> vitarendezési szabályok magját, azaz azt a feltételrendszert tartalmazta, amely megvalósulása esetén egy <.eu> végű tartománynév megvonható addigi használójától.[57]
[50] A doménigényléssel és -használattal kapcsolatos jogvitákban Magyarországon ma az Alternatív Vitarendező Fórum eljárását lehet igénybe venni. 2022. december 31-ig a domén regisztrációját megelőzően keletkező jogvitákban a Tanácsadó Testület, a már regisztrált doménnevekre vonatkozó jogvitákban a Regisztrációs Döntnök, valamint a regisztrált doménnevek alatt közölt jogsértő tartalom miatt kezdeményezett jogvitákban a Hotline Döntnöki Fórum járt el. 2023. január 1-től a jogorvoslati rendszer megváltozott: a Tanácsadó Testület, illetve a Regisztrációs Döntnök eljárását felváltotta egy egységes döntnöki rendszer, így mind a doménregisztrációt megelőzően, mind azt követően eseti tanácsokban eljáró döntnökök bírálják el a panaszokat. E naptól segíti a Jogi Tanácsadó Bizottság az Alternatív Vitarendező Fórum kiszámítható, magas színvonalú működését, melynek tagjai doménjogvitákban tapasztalt, jelentős elméleti és gyakorlati tudással bíró szakemberek. A Bizottság feladatai közé tartozik különösen a korábban a Tanácsadó Testület hatáskörébe tartozó elvi állásfoglalások kiadása, a döntnökök kiválasztásában való részvétel, illetve munkájuk szakmai támogatása.[58]
[51] A doménigényléssel és használattal kapcsolatos vita esetén rendes bírósághoz is lehet fordulni, akár az alternatív vitarendezés helyett, vagy azt követően, de egyértelmű esetekben (mint például a cybersquatting) egyszerűbb és gyorsabb megoldás a döntnöki eljárások igénybevétele. Az alternatív vitarendezés hatékonysága abban rejlik, hogy a doménhasználó a domén regisztrációjára vonatkozó igény benyújtásával, valamint a regisztráció fenntartásával aláveti magát az Alternatív Vitarendező Fórum döntésének, továbbá a Nyilvántartó és a Regisztrátor kötelesek az így hozott döntést végrehajtani.■
[1] Domainregisztrációs Szabályzat, 1. fejezet.
[2] Legfelsőbb Bíróság Pfv.20489/2011/3. sz. határozata.
[3] Domainregisztrációs Szabályzat (1. j.) 2.1 pont.
[4] CSERBA Veronika - LENDVAI Zsófia: "A doménnév-regisztráció és a doménnevekkel összefüggő jogérvényesítés" SZNTH.GOV.HU 2007/1 (különszám).
[5] PÁSZTOR Miklós: DNSSEC - elv és konfiguráció.
[6] SCHULTZ Márton: "Azonosnevűség és domainnevek. A névjogi igény szubszidiárius alkalmazása a német és az osztrák joggyakorlatban" In Medias Res 2018/2, 364.
[7] Az elérhetőséget például a WHO.IS oldalon lehet ellenőrizni.
[8] CSERBA-LENDVAI (4. j.) 1, 6.
[9] Magyarországon ez a rendezőelv volt az elsődleges 2011 szeptemberéig. A prioritásos igényt megalapozó névhasználati jogot jogi személy esetében (az első liberalizált szabályzat szerint) a szervezet létét igazoló bírósági vagy egyéb közigazgatási határozattal vagy a Szabadalmi Hivatal által kiállított védjegy okirattal kellett igazolni, a választott doménnévnek és a prioritás alapját képező dokumentumban szereplő elnevezésnek (ékezetek nélkül) pedig betű szerint egyeznie kellett. VEREBICS János: "A magánszemélyek névoltalmának kérdései a hazai domainregisztráció újabb gyakorlatában" Infokommunikáció és Jog 2017/1, 54.
[10] VEREBICS János: "A domain nevek használati jogának megszűnése" Gazdaság és Jog 2011/2, 23-27.
[11] LONTAI Endre - FALUDI Gábor - GYERTYÁNFY Péter - VÉKÁS Gusztáv: Szerzői jog és iparjogvédelem, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2015, 289.
[12] "Kommentár a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényhez" in PETRIK Ferenc (szerk.): Polgári jog. Kommentár a gyakorlat számára, 3. rész, Budapest, HVG-ORAC, 2012.
[13] CSERBA-LENDVAI (4. j.) 4.
[14] CSERBA-LENDVAI (4. j.) 4.
[15] Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala: Védjegyek és doménnevek.
[16] VEREBICS János: "A jogátruházás, jogbérlet egyes sajátos kérdései a domain nevekkel összefüggő hazai jogviták gyakorlatában" Gazdaság és Jog 2014/12, 8-14.
[17] LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS (11. j.) 287.
[18] TATTAY Levente: "A kereskedelmi nevek" Gazdaság és Jog 2011/6, 18-21.
[19] 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 2. §, 6. §.
[20] BH+ 2015.10.435.
[21] A felperes doménnevét a bíróság nem tartotta jellegzetesnek, így az alperes doménnevét nem találta jellegbitorlónak, álláspontja szerint az ilyen doménnév kisajátítása éppen a felperes számára biztosítana tisztességtelen előnyt. BH 2017.10.342.
[22] VEREBICS (16. j.) 8-14.
[23] ÍH 2017.11.
[24] BDT 2011.2506.
[25] BDT 2010.2216; BDT 2008.1740; BDT 2009.1960; LONTAI-FALUDI-GYERTYÁNFY-VÉKÁS (11. j.) 229.
[26] BDT 2014.3148.
[27] Ptk. 3:6. § (1) bekezdés.
[28] Ctv. 3. § (2), (4) bekezdés.
[29] Ptk. 2:49. § (2) bekezdés.
[30] A Tanácsadó Testületnek a magánszemélyek névkizárólagosságához fűződő jogai érvényesülésének biztosítása tárgyában hozott 9/2000. (VI. 23.) Elvi Állásfoglalása.
[31] A Tanácsadó Testület 9/2000. (VI. 23.) Elvi Állásfoglalása (30. j.).
[32] VEREBICS János: "A névoltalom kérdései a magyar domain-regisztráció gyakorlatában - az új Ptk. után" Gazdaság és Jog 2015/7-8, 34.
[33] Megállapította a visszaélésszerű doménregisztrációt a döntnök az doménnév kapcsán. A domént a műsor jogosultjától különböző személy regisztrálta már akkor, amikor a műsor hazai indulásának híre ment. A vitatott domén a saját oldalra mutatott, ide vezette a felhasználót, pedig a cím megadásával a felhasználó a műsor hivatalos oldalára kíván eljutni, nem annak egy rajongói oldalára. E körben a hasonlatos tartalom és teljesen egyező cím különösen alkalmas, arra, hogy a felhasználókat más (nem eredeti szándékuk szerinti) online címre irányítsa és ott tartsa. VEREBICS (10. j.) 23-27.
[34] Jenny NG: The Domain Name Registration. Liberalization, consumer protection and growth, Abingdon, New York, Routledge, 2013, 3.
[35] VEREBICS (32. j.) 32.
[36] A elnevezésű oldalon webshopot működtettek a neves túraruházatot gyártó Salomon termékek fotójával azt a látszatot keltve, mintha azt a cég magyarországi forgalmazója üzemeltetné. A doménnév összetéveszthető volt a márkanévvel, és az internetes böngésző az elsők között dobta fel a túramárkát keresők számára, így az ezen oldalon "vásárlók" csalás áldozataivá váltak.
[37] CSERBA-LENDVAI (4. j.) 5.
[38] A joggyakorlat szerint ilyen cím a "Csinn-bumm cirkusz", a "Mátrix - újratöltve" lefordított cím, és az "Egy boltkóros naplója" lefordított cím.
[39] 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (Szjt.) 16. § (1), (2), (3) bekezdés.
[40] Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv).
[41] Elker Irányelv 2. cikk f) "kereskedelmi tájékoztatás": bármilyen formában megjelenő közlés, amelynek célja, hogy közvetve vagy közvetlenül népszerűsítse egy vállalkozás, szervezet vagy kereskedelmi, ipari vagy kézműipari tevékenységet folytató vagy szabályozott szakmát gyakorló személy áruit, szolgáltatását vagy arculatát.
[42] C-657/11. előzetes döntéshozatali ítélet értelmében a doménnév puszta regisztrációja nem minősül a doménnév tulajdonosának árucikkek vagy szolgáltatások értékesítésének előmozdítása érdekében megfogalmazott közlésének a 84/450/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének (1) pontja és a 2006/114/EK irányelv 2. cikkének a) pontja szerint, tehát nem minősül reklámnak.
[43] Ptk. 6:238-6:249. §.
[44] VEREBICS (32. j.) 28.
[45] Ezzel cseng össze, hogy a magyar Domainregisztrációs Szabályzat a doménnév kizárólagos használóját "doménhasználónak" (és nem jogosultnak) nevezi.
[46] Domainregisztrációs Szabályzat IV. fejezet.
[47] VEREBICS (16. j.) 8-14.
[48] ICANN.
[49] EURID Quarterly Report Archive.
[50] Hivatalos .hu Domain Nyilvántartó: Egy .hu domain regisztrálásának részletes folyamata.
[51] Hivatalos .hu Domain Nyilvántartó: Panaszkezelés és vitarendezés.
[52] HALÁSZ Bálint: "A doménnév védelme" in FALUDI Gábor - LUKÁCSI Péter (szerk.): A Védjegytörvény magyarázata, Budapest, HVG-ORAC, 2014, 596.
[53] WIPO Internet Domain Name Process.
[54] EURID: Domain name disputes.
[55] WIPO Guide to the Uniform Domain Name Dispute Resolution Policy (UDRP).
[56] ICANN: Uniform Domain-Name Dispute-Resolution Policy.
[57] HALÁSZ (52. j.) 596.
[58] Hivatalos .hu Domain Nyilvántartó: 2023. január 1-től változik az alternatív vitarendezés.
Visszaugrás
