A kereskedelmi nevek olyan megjelölések, amelyet a jogképes szervezetek abból a célból használnak, hogy tevékenységüket más hasonló területen vállalkozóktól megkülönböztessék.
A kereskedelmi nevek hazánkban az iparjogvédelem elhanyagolt területét képezik, pedig a figyelemfelhívó cégnevek, különösen üzletnevek, étteremnevek névválasztása a vállalkozás marketingje szempontjából már fél sikert jelent. Így a "Gedeon bácsi" fodrász szalon, Columbo Pub, vagy a "Rózsaszín leányálom" (női fehérnemű bolt) eleve felkeltik a fogyasztó figyelmét, érdeklődését és fantáziáját.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala évről-évre meghirdette az elmúlt években az év legjobb üzlet- és cégneve pályázatot, ahol az alábbi jelzések futottak be:
"Netmester a honlaptervező" - számítógépes szolgáltatások - érdemes egy-két jól sikerült nyertes kereskedelmi nevet megjegyezni: "Dologidő Kft." - munkaerő-közvetítés," "Kulcsember" - kulcsmásolás "Tájképész" - földmérés, térképészet.
Mint iparjogvédelmi kategóriát gyűjtőnévként célszerű kezelni, mert hiszen ide sorolandók
a) a cégnevek, (ideértve a cégek vezérszavait): "Stollwerck Édesipari Kft."-"Stollwerck";
b) az alapítók és/vagy tulajdonosok nevei: "Kátay" (vasüzlet), "Szalai" (cukrászda), "Richter Gedeon Gyógyszeráru Gyár",
c) a kereskedelmi vállalkozások feliratai: "Szamos Marcipán", "Lipóti pékség", "Trófea Grill",
d) az üzletnevek: "Szent István Patika", "Pick Márkabolt", "Tiffany kovácsoltvas szaküzlet",
e) a vállalatnevek: "Pécsi Sörgyár", "Kaposvári Cukorgyár", "Magyar Államvasutak";
f) az étteremnevek: "Háry", "Szabó Család", "Knossos", "Mosselen";
g) a mozaikszavak: "BKV" - Budapesti Közlekedési Vállalat "KERMI" - Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet; "HP" - Hawlett Packard.
A b)-g) pontban leírt megjelöléseket üzletjelzőknek nevezzük, amennyiben nem esnek egybe valamely cégnév vezérszavával.
A domain neveket úgy definiálhatjuk, hogy internetes kommunikációt megkönnyítő, egyedi karaktersorozatból álló azonosítónak (általában a latin abc betűi) kell lennie. Csak egy domain név lehet a felsőszintű domain előtt. ("hypobank.hu", "hollandbiztosító.hu")
A domain nevek is a kereskedelmi nevek körébe tartoznak, és arra szolgálnak, hogy segítségükkel a vállalkozások honlapjait megtaláljuk. A domain nevek a vállalkozások, jogi személyek, gazdasági társaságok azonosítóivá váltak. A cégekre jellemző domaineknek igen fontos szerepe van abban, hogy a piaci szereplők könnyebben találják meg az adott céget, mint annak versenytársait.
Az internet működésében alapvető szerepe van a tartománynév-rendszernek.(Domain Name System, DNS), a mely biztosítja a hálózati címek egyediségét. A domain név egy alfanumerikus karakterekből álló műszaki azonosító, amelyet kizárólag könnyebb megjegyezhetősége miatt, az internetes kommunikációhoz nélkülözhetetlen Internet címek helyett használnak. A domain nevek használatához névhierarchiát alkalmaznak, amely szerint egy csomópont nevét a tartományok összefűzése adja. A rendszerben kiemelkedő jelentősége van a domain név utolsó elemének, az ún. felső szintű domainnek (Top Level Domain - TLD). A felső szintű nevek egyik típusa a szolgáltatás tartalmára utaló általános TLD, másik típusa az országkód. A felső szintű nevek száma korlátozott. A domain nevek természetes személyek részére történő használatba adása delegálással történik. Példák a domain nevekre "hilton.com", "macromédia.hu", "netscape.hu", "kepesauto.hu," "bridgestone.hu".
A kereskedelmi nevek jogi oltalmát négy jogi intézmény biztosítja.
A) a tisztességtelen verseny tilalma. Fő szabályait a 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozások tilalmáról (továbbiakban: versenytörvény), valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) tartalmazza,
B) védjegyoltalom, (lajstromozás útján), a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (Vt.) alapján,
C) cégnévoltalom (gazdasági társaságok neve cégjegyzékbe bejegyzés útján) révén a cégnevet a gazdasági társaságokról szóló 2006 évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) a értelmében és a - 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (a továbbiakban: Ctv.) szabályozza,
D) a Ptk.-ban szabályozott személyiségvédelem, ezen belül a névvédelem. A kereskedelmi nevek általában jogi személyekhez tartoznak, amelyeknek nevét a Ptk. védeni rendeli.
A kereskedelmi név jogosultja jogosult a kereskedelmi nevét vállalkozásának, árujának, valamint szolgáltatásának azonosítására és megkülönböztetésére kizárólagosan alkalmazni. Mivel a kereskedelmi név árujelző is annak jogosultját megilleti az a jog, hogy azt árun, csomagoláson, üzleti levelezésben, reklámozás során, az exportban és importban való használatot foglalja magában. A kereskedelmi név használatra analóg módon a védjegy használatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A tisztességtelen piaci magatartás szabályait akkor lehet alkalmazni, ha egy vállalkozás arculatát (versenytárs) egy másik vállalkozás jogtalanul igénybe veszi. Ez megvalósul a piacon már jelenlévő vállalkozás nem lajstromozott nevének, vagy ahhoz hasonló név jogosulatlan alkalmazásával. A jellegbitorlást, az utánzást a versenytörvény 7. §-a tiltja:
Tilos az árut, szolgáltatást (áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetve annak áruját szokták felismerni.
2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról a fogyasztókkal szembeni megtévesztő kereskedelmi gyakorlat ellen irányul. A törvény 6. § (1) bekezdésében tiltja a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot különösen az értékesített áruk tulajdonságai vonatkozásában:
"Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre nem alkalmas":
A törvény kifejezetten a kereskedelmi névre vonatkozó rendelkezést is tartalmaz [6. § (2) bek.] miszerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat is, amely
- más vállalkozással, illetve annak cégnevével, árujával, árujelzőjével, vagy
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
