Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Verebics János: A domain nevek használati jogának megszűnése[1] (GJ, 2011/2., 23-27. o.)

Valamely, már delegálásra került domain név használati jogának megszűnésére a Domainregisztrációs Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) szerint a) a delegálás felmondása, b) felfüggesztése, c) törlése és visszavonása, d) átruházása alapján kerülhet sor. A használati jog megszűnésére - az átruházás kivételével, amelyre szerződési kapcsolat keretében kerül sor - a domainjogi jogviszony alanyának egyoldalú nyilatkozata alapján, általában valamely szerződésbe vagy jogszabályba ütköző magatartás alapján kerül sor.

Ha a Regisztrátor a delegálás-fenntartási szerződés felmondását határozza el, akkor erről a domain-használót értesítenie kell és a felmondás tényét rögzítenie kell a Nyilvántartásban. A domain-használónak ilyen esetben új regisztrációs szerződést kell kötnie egy általa választott Regisztrátorral olyan határidővel, hogy az új szerződés megkötését a Regisztrátor a korábbi szerződés felmondásának Nyilvántartásban rögzített időpontjától számított 45 napon belül a Nyilvántartásban rögzíteni tudja.

A Szabályzat a Regisztrátor részéről felmondás okait nem nevesíti: arra a polgári jog általános szabályai, illetőleg a fenntartási szerződés alapján kerülhet sor. Nyilvánvalóan ilyen eset, mikor az érintett Regisztrátor felhagy e tevékenységével: ebben az esetben (ha szerződésszerűen kíván eljárni) érvényes szerződéseit kellő időben fel kell mondania, azaz biztosítania kell, hogy a vele fenntartásra (is) szerződött domain-használók használati joguk folytonosságának fenntartásáról gondoskodni tudjanak. Bár a Szabályzat ezt explicit módon, mint a használó kötelezettségét nevesíti, a domain használójának az új regisztrációs szerződés megkötése csak lehetőség, azzal, hogy amennyiben az új szerződést nem köti meg, úgy domain név a fenntartása részére a továbbiakban nem biztosítható.

Felfüggesztéskor a domain delegálás műszaki szolgáltatása szünetel, de a domain-használó személye változatlan marad. Lényegében olyan intézkedést jelent tehát, amely - időlegesen - a domain műszaki értelemben vett hozzáférhetetlenné tételét (a szolgáltatói oldalról a szerződés teljesítésének felfüggesztését) eredményezi. Az intézkedés a domain használójára nézve komoly hátrányokkal járhat - ezért a Szabályzat nagyon pontosan meghatározza, vagylagos feltételekhez köti alkalmazásának lehetőségét.

A domain delegálás felfüggesztésére kötelezően kerül sor, ha a bíróság végrehajtandó határozata, jogerős ítélete ezt írja elő, az ügyészség alapos gyanút közöl arra vonatkozóan, hogy a domain név választása bűncselekményt valósított meg vagy az Alternatív Vitarendező Fórum döntése ezt előírja, és az eljárási szabályzatban biztosított határidőn belül a domain használó nem igazolja a bírói út igénybe vételét. Ezekben az esetekben mérlegelési lehetőség nincs, ha a feltételek valamelyik bekövetkezik, a szolgáltatót intézkedési kötelezettség terheli.

A domain delegálás felfüggesztésére - mérlegelés alapján - kerülhet sor továbbá, ha a domain-használó felhívás ellenére sem gondoskodik arról, hogy a domain megfeleljen a Szabályzatban megfogalmazott követelményeknek, a domain és/vagy a domain név használata az Internet működésében műszaki zavarokat okoz, a domain-használó a Regisztrátorának a regisztrációs vagy fenntartási díjat felhívás ellenére - a megjelölt ésszerű határidőn belül - sem fizeti meg. A felfüggesztés ezekben az esetekben olyan intézkedés, amely jogszerűen csak akkor alkalmazható, ha előzetesen a jogszerű állapot helyreállítását a szolgáltató megkísérelte, ám e törekvései eredménytelenek maradtak.

A törlés, visszavonás esetei részben a domain használójának szubjektív döntéséhez vagy valamely mulasztásához, részben valamely, ilyen döntés meghozatalára jogosult szerv határozatához vagy a körülmények lényeges változásához kötődnek.

A domain delegálás törlésére kerül sor, ha a domain-használó a Regisztrátorához intézett teljes bizonyító erejű vagy közokiratba foglalt nyilatkozatával a domain kezeléséről lemond, az Alternatív Vitarendező Fórum Döntése, vagy a bíróság végrehajtandó határozata, jogerős ítélete ezt írja elő. A törlés további esete, ha a Regisztrátor a Nyilvántartásban rögzíti, hogy a delegálás-fenntartási szerződés megszűnt, illetve azt felmondta és 45 napon belül egyetlen Regisztrátor sem rögzíti a Nyilvántartásban, hogy a delegálás fenntartására a domain-használóval szerződést kötött. A delegálás törlésre kerül, ha a felfüggesztés mérlegelés alapján történő, fentebb tárgyalt eseteiben a felfüggesztés okának megszüntetésére a felfüggesztés kezdetétől számított 45 napon át sem került sor. Ugyancsak törlésre ad okot, ha a domain-használó meghalt, vagy jogutód nélküli megszűnésére került sor, a szervezet nyilvántartásba vételére vagy bejegyzésére irányuló kérelmét jogerősen elutasították vagy a domain név delegálás visszavonásra került.

A delegálás visszavonásra kerül, ha jogszabály vagy a bíróság jogerős ítélete a választás vagy a delegálás jogellenességét állapítja meg, illetőleg az Alternatív Vitarendező Fórum döntése ezt előírja, és a döntés kézbesítése napjától számított 30 napon belül a domain használó nem igazolja a Nyilvántartó részére a bírói út igénybe vételét. Visszavonásra ad okot az is, ha a domain használó által az igényléskor vagy átruházáskor megadott adatok vagy bemutatott dokumentumok nem voltak valósak és a valós adatok vagy dokumentumok alapján az igényt el kellett volna utasítani, illetve a nyilvántartásban rögzítésre kerülő adatok változását a domain használó nem jelentette be, és ezzel megszegte a Regisztrációs Szabályzatban foglalt kötelezettségét. A visszavonás további oka lehet, ha - a Szabályzat szerint a delegálás előfeltételét képező, tehát kötelezően megkötendő - delegálás-igénylési és/vagy fenntartási szerződés hiányára derül fény, illetve a domain használó nem tudja bizonyítani, hogy eredetileg ilyen szerződést kötött. A visszavonás tehát a legtöbb esetben szankciós természetű intézkedés, amely a megjelölt körülmények fennállása esetén mérlegelési lehetőség nélkül hajtandó végre.

A gyakorlatban a visszavonásra legtöbbször az Alternatív Vitarendező Fórum döntése alapján kerül sor. A Fórum gyakorlata egységesnek tekinthető abban a kérdésben, hogy ha a visszavonás a Szabályzat szerinti feltételei fennállnak, úgy - függetlenül a névhasználat megkezdésének időpontjától vagy a név megszerzésének körülményei vizsgálatától - ténylegesen el is rendeli a névhasználati jog megszüntetését. A Fórum eljárása során tehát nem vizsgálja a névhasználati jog megszerzésének körülményeit (jó- vagy rosszhiszemű volt e az eljárásban kérelmezetti pozícióba kerülő névhasználó): pusztán az eredményre (az esetleges, visszavonás alapjául szolgáló jogsérelem megléte) koncentrál. Ez azért lényeges, mert a regisztrációt sok esetben olyan nevek vonatkozásában kérik, amelyek Magyarországon esetleg még nem ismertek, ám valamilyen összefüggésben várható ismertté válásuk.

Mint a Tanácsadó Testület A gyaníthatóan megtévesztő vagy jogellenes névigénylések elutasíthatósága tárgyában született, több mint egy évtizede irányadónak tekintett 8/2000. (VIII. 9.) Elvi Állásfoglalása rámutatott, a polgári jog általános előírásai, de maga a Regisztrációs és Delegációs Szerződés is úgy a Regisztrátorral, mint a Nyilvántartóval szemben kötelezettségeket támasztanak. Ezek közül kiemelkedik a szerződés megkötése előtti tájékozódás, tájékoztatás kötelezettsége. A Ptk. 205. § (4) bekezdése értelmében a felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. A polgári jog általános követelményként fogalmazza meg a jóhiszemű és tisztességes eljárás elvét. A Regisztrátor és a Nyilvántartó joggal várja tehát el az Igénylőtől, mint szerződni kívánótól, hogy eljárása során jóhiszeműen, tisztességesen cselekedjék, ne szolgáltasson megtévesztő információt, ne nyújtson be olyan igénylést, amely - teljesítése esetén - más névkizárólagossági vagy egyéb jogának sérelmével járna. Az Igénylő az Igénylés benyújtásával ugyan nyilatkozik arról, hogy a névválasztás más jogait nem sérti (sőt, ezért kifejezetten szavatol), ám ez a Regisztrátort és a Nyilvántartót nem mentesíti a szerződéskötést megelőző tájékozódási kötelezettsége elvárható tanúsításának követelménye alól. A Szabályzat - közvetett formában - visszautal erre a kötelezettségre, mikor a névválasztási tilalomba ütköző esetekre nézve rögzíti, hogy sem a Nyilvántartó, sem a Regisztrátorok nem vállalnak felelősséget azért, hogy minden ilyen esetet felismernek. Amennyiben azonban felismerik (és a közismert kereskedelmi-szolgáltatási márkanevek, védjegyek, intézménynevek stb. esetében ez tőlük, mint a kereskedelmi-gazdasági élet szereplőitől bizonyos fokig elvárható), a jogellenesség, vagy a megbotránkoztatást, félelmet keltés, illetve a megtévesztés gyaníthatóvá válik, automatikusan még nem keletkezik joguk a szerződéskötés visszautasítására. Előfordulhat ugyanis, hogy a domain névkénti névhasználati jogot valamely mögöttes jogviszony alapján az Igénylő megszerezte, erre azonban az Igénylésben, vagy mellékleteiben nem hivatkozott.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére