(Könyvismertetés) Dr. Bergendi-Rácz Diána LL.M.[1]: "Vadász Vanda - Szemelvény a Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazása köréből - tekintettel a magyar bíróságok legújabb esetjogára"[1] (JURA, 2019/1., 551-552. o.)

A Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazásának vizsgálata és annak összevetése a magyar bíróságok vonatkozó esetjogi gyakorlatával nem könnyű feladat.[2] Az összevetés nehézségének kiindulópontja azonban a szerződő felek mind nyelvi, mind a különböző államok jogának ismerete vagy hiányos ismeretére vezethető vissza. Ezen eltérések orvoslásaként szolgál megoldásként a Bécsi Vételi Egyezmény. A Szerző tanulmányában ennek gördülékeny, mégis tárgyilagos és lényegre törő megoldását mutatja be. Három nagyobb részre tagolhatjuk a Szemelvényt, amely során az első részben a személyi és tárgyi hatály aspektusából közelíti meg a Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazásának kérdéskörét.[3] Részletes elemzésre kerül az alkalmazhatóság, mint tárgyi hatály, ahol Szerző megjegyzi, hogy "[A]z áruk meghatározásánál figyelemmel kell lenni az Egyezmény 2. cikkére, amely bizonyos dolgokat kizár a saját hatályának köréből. Egyebekben a jogforrás kifejlett esetjoga ad e téren támpontot [...]". Számos esetjogi példát hoz az áruk, valamint az adásvétel fogalmának Bécsi Vételi Egyezmény szerinti "meghatározására"[4], valamint külön ismertet ezekre tekintettel egy hazai jogesetet, amelyben a Budapest Környéki Törvényszéknek a Bécsi Vételi Egyezmény tárgyi és személyi hatályát figyelembe véve, annak alkalmazhatóságáról kellett döntenie.

A tanulmány második egységében a területi hatály került a vizsgálat középpontjába. A Szerző elöljáróban leszögezi, hogy "[T]erületi hatály szempontjából [...] az Egyezmény kétféle úton kerülhet alkalmazásra. [...] a két mód nem áll hierarchikus viszonyban, az alkalmazás tetszés szerint állapítható meg egyik vagy másik alapján". Az egyik ilyen mód tekintetében az autonóm utat vázolja fel, amelyre példaként egy Szegedi Ítélőtáblai döntést ismertet. Ezen esetben megjegyzi, hogy ezzel a módszerrel kikerülhető a lex fori kollíziós szabály vizsgálata és így egyszerűbben el lehet jutni az alkalmazandó joghoz.[5] A másik a közvetlen alkalmazás, amely értelmében a Bécsi Vételi Egyezmény akkor alkalmazható, ha "ügyet elbíráló fórum nemzetközi magánjogi szabályai valamely szerződő állam jogára utalnak". A gyakorlat, ahogy a Szerző is megállapítja, mégis a nehezebb utat választja: az autonóm alkalmazás helyett a kollíziós szabályok alkalmazásával jutnak el az alkalmazandó joghoz. Tanulmányának harmadik, egyben utolsó szakaszában a joghatóság megállapítását és a Bécsi Vételi Egyezmény hatályát veszi górcső alá. Az első és legfontosabb kérdés e körben az eljárási képesség megállapítása. Itt a magyar bíróságok részére segítségül szolgál a Brüsszel I bis. és a Brüsszel I. rendeletek. A Szerző rámutat arra, hogy az általános joghatóság tekintetében a jogforrások az actor sequitur forum rei elvét követik, míg a különös joghatósági ok esetében pedig részletesen kifejti az ún. forum shopping jelenséget. Ennek lényege abban áll, hogy az ügyben alkalmazandó nemzetközi szabályok eltérnek fórumonként. Így a felperes választja ki, tekintettel az eltérő fórumok eltérő anyagi jogi szabályra utalására, azt a fórumot, amely előtt számára kedvezőbb döntés várható.[6] Megjegyzendő azonban, hogy ez a folyamat végső soron a jogbiztonság gyakorlatát sérti, mivel az alperesi oldalon, a felperesi eljárás megindításáig, "megjósolhatatlan a jogvita eldöntése során irányadó jog". Ezen elv alkalmazására a Szerző számos példát mutat be, amelyek végén megállapítja, hogy az Európai Unió legnagyobb vívmánya, hogy ezen jelenséget a jogegységesítő tevékenységének köszönhetően visszaszorította. Végezetül megállapítja, hogy a Bécsi Vételi Egyezmény helyes és egységes alkalmazása esetében a felek rézéről visszaszorul annak alkalmazásának kizárása és az "akadály nélkül töltheti be eredetileg kijelölt funkcióját". ■

- 551/552 -

JEGYZETEK

[1] Megjelent: Külgazdaság 2017. január-február, 1-22.o.

[2] Hasonló összevetéssel találkozhatunk Ivo Bach: A Bécsi Vételi Egyezmény újabb gyakorlatához c. munkájában (Magyar Jog 2010. 4. sz. 234-241.o.), ahol kifejti a Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazási körének és általános szabályainak gyakorlati jelentőségét.

[3] Megjegyzendő, hogy Mátyás szerint: "A Bécsi Vételi Egyezmény sikerének titka könnyű alkalmazhatóságában és rugalmasságában rejlik. Alanyi szempontból nem szab sok feltételt ahhoz, hogy a felek alkalmazni tudják szerződésükre." (Mátyás Imre: A Bécsi Vételi Egyezmény két évtizede és lehetséges hatása az egységes európai szerződésjog kialakítására. Előzmények, tapasztalatok, következtetések, Magyar Jog 2009. 10. sz. 631.o.)

[4] Ld. még bővebben: CISG Advisory Council Opinion No. 4: Contracts for the Sale of Goods to Be Manufactured or Produced and Mixed Contracts (Article 3 CISG) (http://www.cisg.law.pace.edu/cisg/CISG-AC-op4.html) (2018. 10.31.)

[5] Ld. még bővebben: Vékás Lajos: Európai uniós és tagállami nemzetközi magánjog, Magyar Jog, 2017/10. 594-595. o.

[6] Ld. bővebben: Nagy Csongor István: A Róma II rendelet és a közlekedési balesetek: egységes kollíziós szabályok egy kis forum-shoppinggal fűszerezve - hogy is van ez? Magyar Jog 2009. 4. sz. 250-256.o.; Császár Mátyás: Az uniós jogforrások hatása a nemzetközi magánjog általános részére. Magyar Jog 2013. 11. sz. 675. o.