Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Dr. Nagy Csongor István: A Róma II rendelet és a közlekedési balesetek: egységes kollíziós szabályok egy kis forum-shoppinggal fűszerezve - hogy is van ez? (MJ, 2009/4., 250-256. o.)

1. Bevezetés

A 2009. január 11-én hatályba lépett RII rendelet1 közösségi szintű kollíziós szabályokat állapít meg a szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokra vonatkozóan, és azzal kecsegtet, hogy e terület európai egységesítésével javítja a jogbiztonságot (előreláthatóságot) és kizárja a káros forum-shopping-ot. Sajnos azonban ez az önértékelés igencsak túlzó: az RII rendelet ugyanis "megadja az elsőbbséget" a közlekedési balesetekről szóló Hágai Egyezménynek (1971)2, amit annak részes államai továbbra is alkalmaznak. Ha pedig tekintetbe vesszük, hogy a közlekedési balesetek jelentik a szerződésen kívüli kötelmi viszonyok legnagyobb, ha nem egyenesen a legnagyobb körét (darabszám szerint bizonyosan), akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a szerződésen kívüli kötelmi viszonyok nagy többségében vagy az RII rendeletet vagy a Hágai Egyezményt (1971) kell alkalmazni. Ez azonban szöges ellentétben áll azzal, amit az RII rendelet, sőt, általában az örök város nevével fémjelzett kollíziós jogegységesítési mozgalom célul tűzött ki magának.

Ezt a forum-shopping lehetőséget - vagyis, hogy a felperes, a perlés helyének megválasztásával, adott esetben két kollíziós rezsim közül választhat, amelyek adott esetben más és más tagállam anyagi jogának alkalmazásához vezethetnek - a közösségi szintű joghatósági szabályok egyenesen katalizálják. Egy közlekedési baleset esetén életszerűen három tagállam bíróságai is rendelkezhetnek joghatósággal. Ha például egy Magyarországon lakó magyar állampolgár karambolozik Ausztriában egy németországi lakóhellyel rendelkező német állampolgárral, akkor a magyar károsult peres eljárást indíthat mindhárom érintett tagállamban: Németországban, Ausztriában és Magyarországon. Németországban a polgári per az alperes domicíliumára tekintettel indítható (általános joghatóság),3 míg az osztrák bíróságok azért rendelkeznek joghatósággal, mert szomszédunk területén következett be a káresemény4. A magyar bíróságok joghatósága ebben az esetben akkor áll fenn, ha a magyar fél nem közvetlenül a károkozót, hanem annak felelősségbiztosítóját perli: a biztosítási ügyekre vonatkozó speciális joghatósági szabályokat5 értelmezve az Európai Bíróság az Odenbreit ügyben kimondta, hogy a BI rendelet alapján "a károsult abban a tagállamban, ahol lakóhellyel rendelkezik, lakóhelyének bírósága előtt közvetlenül keresetet indíthat a biztosító ellen, amennyiben az ilyen közvetlen keresetindítás megengedett, és a biztosító valamely tagállamban székhellyel rendelkezik."6

2. Problémafelvetés

A fenti helyzet az RII rendelet 28. cikkére vezethető vissza, amely a meglévő nemzetközi egyezményekkel való kapcsolatot rendezi. Ebben a vonatkozásban a főszabály, hogy a "rendelet nem érinti az olyan nemzetközi egyezmények alkalmazását, amelyekben e rendelet elfogadásának időpontjában egy vagy több tagállam részes, és amelyek a szerződésen kívüli kötelmek vonatkozásában kollíziós szabályokat állapítanak meg." [RII rendelet, 28. cikk (1) bek.] Ezt a főszabályt egy kivétel erősíti, amelynek értelmében a "rendeletben szabályozott kérdések vonatkozásában azonban e rendelet - mint a tagállamok közötti rendelet - elsőbbséget élvez a kizárólag két vagy több tagállam között megkötött egyezményekkel szemben." [RII rendelet, 28. cikk (2) bek.]

Egy egyezmény tehát csak akkor nem töri le az RII rendelet alkalmazását, ha annak "kizárólag két vagy több tagállam" a részese, vagyis, ha annak kizárólag EU-tagállam részes felei vannak. Azonban a közúti balesetekre irányadó jogról szóló Hágai Egyezménynek (1971) nemcsak EU-s tagjai vannak, hanem ugyanúgy részese Svájc, a volt jugoszláv tagköztársaságok (amelyek közül csak Szlovénia tagja az EU-nak) és Fehéroroszország. Következésképpen, az RII rendelet 28. cikkének (2) bekezdésében található kivétel nem alkalmazható, hanem a főszabály irányadó ebben a tekintetben, amely pedig "megadja az elsőbbséget" a nemzetközi egyezményeknek, köztük a Hágai Egyezménynek (1971). Ráadásul az egyezmény tagállamok általi ratifikálásának aránya is melegágya lehet a forum shopping-nak.

A tagállamok majdnem fele (12 tagállam) részese az egyezménynek: Ausztria, a három Benelux állam, Csehország, Franciaország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. Portugália aláírója az egyezménynek, azonban azt a mai napig nem ratifikálta. Nem részese az egyezménynek: Bulgária, Ciprus, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Görögország, Írország, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Románia, Svédország. Látható tehát, hogy mivel hazánk nem részese az egyezménynek, a magyar bírónak nem kell alkalmaznia az egyezményt,7 nem úgy a jogkereső feleknek és jogi képviselőiknek, akik a perlés helyének megválasztása során azt ésszerűen figyelembe vehetik.

A kérdés most már csak az, hogy milyen kollíziós szabályokat tartalmaz az RII rendelet és a Hágai Egyezmény (1971) a közlekedési balesetekkel kapcsolatban, és hogy ezek között mi az elméleti és gyakorlati különbség. Ezen különbségek alapján tudjuk felvázolni a fontosabb forum shopping helyzeteket.

A jelen tanulmány a deliktuális felelősségre alkalmazandó joggal kapcsolatos forum-shopping lehetőségeket vizsgálja. Közlekedési balesetek esetén, biztosítási jogi szempontból, külön érdekes kérdés lehetne, pontosabban volt sokáig, a közvetlen kereset, valamint az ennek érdekében kifejthető forum-shopping. Ugyanakkor a biztosítási jogi jogharmonizációnak köszönhetően az EU-n belül ez a kérdés elveszítette gyakorlati relevanciáját, mivel ebben a vonatkozásban megszűnt a tartalmi kollízió lehetősége az egyes tagállami jogok között. A negyedik gépjármű-biztosítási irányelv8 3. cikke ugyanis univerzálisan biztosítja a károsult számára a kárért felelős személy felelősségbiztosítója elleni közvetlen kereset lehetőségét.9

3. Az RII rendelet és a közlekedési balesetek

Az RII rendelet átfogóan szabályozza a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokat, így a jogellenes károkozáson (deliktuális felelősség) kívül szabályozza a jogalap nélküli gazdagodás, a megbízás nélküli ügyvitel és a culpa in contrahendo kollíziós jogi kérdéseit is. A rendelet emellett a jogellenes károkozáson belül is egy differenciált rendszert hoz létre, amely egy általános szabályból [4. cikk] és egyes káresetek számára kidolgozott speciális szabályokból áll. Ez utóbbiak külön kollíziós normákat tartalmaznak a termékfelelősség [5. cikk], a tisztességtelen verseny és a szabad versenyt korlátozó cselekmények [6. cikk], a környezeti károk [7. cikk], a szellemi tulajdonjogok megsértése [8. cikk] és a szervezett fellépés [9. cikk] vonatkozásában.10

Mivel a Hágai Egyezmény (1971) közlekedési balesetekből eredő szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokkal foglalkozik, ezért az RII rendelet szabályai közül, az összehasonlítás szempontjából, a jelen vizsgálat vonatkozásában, a jogellenes károkozással kapcsolatos általános szabály a releváns. Az RII rendelet jogellenes károkozással kapcsolatos általános főszabálya három lépcsőből áll: a kár bekövetkeztének a helye (lex loci damni), a felek közös honossága (közös szokásos tartózkodási hely) és a legszorosabb kapcsolat elve.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére