A bíróságok joggyakorlatának ismerete szükségszerű előfeltétele a jog egységes alkalmazásának, a Kúria határozataihoz való hozzáférés pedig a korlátozott precedens-rendszer bevezetése óta különösen jelentős kérdés. Hazánkban ezt a bíróságok központi honlapján elektronikus formában elérhető Bírósági Határozatok Gyűjteménye biztosítja, amely az érintett határozatokat anonimizáltan tartalmazza. A megfelelő keresési lehetőségek rendelkezésre állása szükséges egyrészt a jogkeresők számára a jogalkalmazási kérdésekben való eligazodás során, de a tudományos kutatások során az újszerű módszerek alkalmazását is elősegíti, mindemellett a jogalkotási folyamatban, a jogszabályok hatályosulásának figyelemmel kísérése és az utólagos hatásvizsgálat terén is van jelentősége.
Az Európa Tanács 1995-ben alkotta meg a bírósági határozatok megfelelő közzétételi gyakorlatának kialakítását szorgalmazó ajánlásait,[1] amelyek között szerepel többek között, hogy a bíróságok joggyakorlatának ismerete alapvető előfeltétele a jog méltányos alkalmazásának. Emellett általános elveket és iránymutatásokat fogalmazott meg annak érdekében, hogy a létrehozandó rendszerek objektívek és reprezentatívak, minden felhasználó számára könnyen hozzáférhetőek legyenek.
Hazánkban a bíróságoknak immár csaknem két évtizede - 2007. július 1. óta - fennálló törvényi kötelezettsége, hogy meghatározott bírósági határozatokat a nyilvánosság, a jogkeresők számára hozzáférhetővé tegyenek (közzétegyenek), amelynek kézenfekvő megoldása annak elektronikus úton történő megvalósítása.
A Bírósági Határozatok Gyűjteményét (a továbbiakban: BHGY) az elektronikus információszabadságról szóló - már nem hatályos - 2005. évi XC. törvény hozta létre. Abban - a jogszabályok hatályosulását tükröző bírói gyakorlat széles körű megismerhetősége érdekében - a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák által az ügy érdemében hozott határozatokat kellett közzétenni azzal, hogy azokhoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatok anonimizált digitális másolatát is, amelyeket a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak.
A szabályozás alapkövét képező elvek, alkotmányossági megfontolások részletezése jelen írás kereteit meghaladja, mert itt a fókuszban a digitális megoldás és annak gyakorlati alkalmazhatósága áll. A koncepció alapján megalkotott törvényi szabályozás azóta több módosításon esett át, de az idő - és az alkotmányosság[2] - próbáját kiállta: a hatályos rendszer alapjaiban - a szóhasználatát is tekintve - szinte azonos az eredeti elképzeléssel.
A jelenlegi rendszerben a Bszi.-nek "A bíróságok feladatai a bírósági határozatok nyilvánosságának biztosítása érdekében, a Bírósági Határozatok Gyűjteménye" címet viselő XII. Fejezetében, a 163. § tartalmazza a közzétételi kötelezettséggel érintett határozatfajtákat, és az az alóli kivételeket is: egyes döntéseket nem kell,[3] másokat nem lehet[4] közzétenni, és vannak határozatok, amelyek közzétételére speciális szabályok[5] vonatkoznak. A teljesség érdekében - mivel az esetek jelentős részében a határozatok azok előzményével érthetőek meg teljeskörűen - a közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatnak az anonimizált digitális másolatát is, amelyet a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak.
A közzététellel kapcsolatos szabályok megalkotásakor egyszerre kellett tekintettel lenni az információszabadság (a bírói hatalom átláthatósága, ellenőrizhetősége, az egységes joggyakorlat érvényesülése érdekében a bírósági döntések megismerhetősége) szempontjára, egyszersmind érvényesíteni kellett a perben résztvevők információs önrendelkezési jogát. Az akkori adatvédelmi törvény szabályozásából,[6] a személyes adatok védelméhez fűződő jog elsőbbsége alapján következett - a felek és a perbeli szereplők védelme érdekében - a határozatok anonimizálásának a kötelezettsége. Bár ezt követően a szabályozás változott, és az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) némileg eltérő - az EU akkori adatvédelmi irányelvét[7] követve, összhangban az Európai Parlament és a Tanács (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendeletével (GDPR), a személyes adatok kezelését lehetővé tevő jogalap meghatározásával - alapokon áll, a szabályozás elvei a korábban kialakítottak szerint változatlanok. A 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján létrejött, adatvédelemmel, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó munkacsoport 2014. április 10-én elfogadott, az anonimizálási technikákról szóló WP29 05/2014. számú véleményében az adatvédelem uniós jogi hátterét tekintve elemezte a meglévő anonimizálási technikák hatékonyságát és korlátait, valamint ajánlásokat fogalmazott meg ezen technikák alkalmazásával kapcsolatban, az egyes technikák fennmaradó azonosítási kockázatainak figyelembevételével.
A hazai szabályozás szerint az anonimizálás lényegében azt jelenti, hogy az eljárásban részt vevő személyek, szervezetek azonosító adatait törölni kell, azzal, hogy csak kivételesen, pontosan meghatározott esetekben van lehetőség egyes adatok közzétételére.[8]
Rendszerint felmerül a kérdés,[9] hogy mivel a Bszi. 52. alcíme a bírósági határozatok közzétételével összefüggésben kifejezetten a személyes adatok védelmét jelöli meg, az anonimizálás során miért nem tesz különbséget a természetes és a jogi személy felek között, ez utóbbi személyek adatainak törléséről is rendelkezve ugyanezen alcím alatt. A közzétett határozatokat tekintve, többnyire a jogi személyek adatainak törlését tapasztaljuk, csak kivételes esetben[10] találunk azt tartalmazó közzétett határozatot.
Az egységes jogalkalmazás célját szolgálja az a rendelkezés, hogy az anonimizálás nem járhat a megállapított tényállás sérelmével. A közzétett határozatból ugyanis a tényállásnak pontosan megismerhetőnek kell lennie, hiszen ebben az esetben, az adott tényálláshoz kapcsolódóan lehet nyomon követni az egyes jogszabályok alkalmazásának konkrét bírói gyakorlatát. Ugyanezt a célt szolgálja az a szabály is, hogy a határozat szövegében az anonimizáláson túl további szerkesztés nem végezhető,[11] és a már közzétett határozat kijavítását vagy kiegészítését is át kell vezetni a BHGY-ban.[12]
Fő szabály szerint a közzétett határozatban nem kell törölni:
a) az állami vagy helyi önkormányzati, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy nevét, beosztását,
b) a meghatalmazottként eljárt ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, továbbá a védő nevét,
c) az alperesként pervesztes személy nevét/székhelyét, ha a határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdekű igényérvényesítésnek helye van,
d) az egyesület vagy alapítvány nevét, székhelyét és képviselőjének nevét,
e) a közérdekből nyilvános adatot.
- 18/19 -
Speciális szabály vonatkozik arra az esetre, ha a tárgyalás egészéről vagy egy részéről a nyilvánosságot kizárták (ebben az esetben a közzétételt mellőzni, ha pedig a határozat már megjelent, törölni kell), továbbá külön rendelkezik a törvény arról is, hogy biztosítani kell a minősített adat védelmét, ilyen tartalom tehát a közzétételnek akadálya.
Annak érdekében, hogy a közzétett határozatok között keresni lehessen, az egyes határozatoknál fel kell tüntetni a határozatot hozó bíróságot (ebbe beleértendő az eljáró bíró, bírói tanács tagjai is), a jogterület megnevezését, a határozat meghozatalának évét, továbbá a határozat sorszámát. Ezen kívül, a közzététellel egyidejűleg meg kell jelölni azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a bíróság a határozatot hozta.
Már a BHGY-t létrehozó törvény rögzítette, hogy a bíróságok igazgatásáért akkor felelős OIT Hivatalának volt a feladata a bírósági határozatokat tartalmazó közös adatbázis működtetése, annak tartalmát pedig az érintett bíróságok az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény szerint a Bírósági Határozatok Gyűjteményének közzétételével kapcsolatban a bíróságokra háruló feladatok végrehajtásáról szóló 3/2007. OIT szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) rendelkezéseinek megfelelően töltötték fel. A Szabályzat előírta a szöveg formátumát (Rich Text, azaz rtf formátum), amelyet a BIIR anonimizálást támogató programja (Anonimizáló Modul) útján kellett feltölteni, majd jóváhagyni az Anonim Határozatok Központi Adattárában (AHKAT). A bírósági határozatok anonimizálása az adott határozatot hozó bíróság (adatfelelős) feladata volt, a belső munkafolyamatokat - a(z akkori) Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblákon és a megyei (fővárosi) bíróságokon - önállóan szabályozták.
A Bszi. hatálybalépésével immár a bírósági szervezeti törvény a bíróságok igazgatásáért felelős OBH elnökének tájékoztatással kapcsolatos feladatai között kifejezetten nevesíti a BHGY közzétételéért való felelősséget,[13] amely adatbázis egyébiránt a www.birosag.hu internetes oldalon érhető el.[14]
Az érdemi döntést tartalmazó valamennyi bírósági határozatot anonimizálni kell, ezek közül a Bszi.-ben közzéteendőként meghatározottakat a BHGY-ban közzé kell tenni, míg az Ítélkezést Támogató Rendszer (a továbbiakban: ÍTR) részét képező Belső Határozattárban (BHT) az előbbi körbe nem tartozó érdemi határozatok elektronikusan hozzáférhetők a bírósági felhasználók számára.
A bírósági határozatok anonimizálásával és közzétételével kapcsolatban a bíróságokra háruló feladatok végrehajtásáról jelenleg a 4/2021. (III. 12.) OBH utasítás (a továbbiakban: anonimizálási szabályzat) tartalmaz részletes rendelkezéseket.[15] A BHGY-val kapcsolatban rögzíti: az az anonimizált bírósági határozatok digitális formátumú gyűjteménye, amely bárki számára azonos feltételek mellett, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen, elektronikusan elérhető a bíróságok központi honlapján. Az anonimizálást pedig olyan folyamatként határozza meg, amelynek során a dokumentumban az eljárással érintett személy azonosítását lehetővé tevő személyes és egyéb védett adatokat eltávolítják vagy az azonosítást megakadályozó adatokra cserélik, és rögzítik a határozathoz kapcsolódó metaadatokat. A metaadatok a szereplap, a kijelölt jogszabályhelyek, azok időállapota, kulcsszavak, összefoglaló a határozat elvi tartalmáról (ennek hiányában rövid tartalmáról). A Bszi.-n és az anonimizálási szabályzat szerinti "anonimizálás" így lényegében a felismerhetetlenné tétel és az általánosítás[16] módszerét vegyesen alkalmazza: a meg nem ismerhető adatok eltávolítása (felismerhetetlenné tétel) és az egyes személyeknek az eljárásban betöltött szerepének megfelelő megjelölése (általánosítás) révén.
A gyorsabb és hatékonyabb bírósági ügyintézést megvalósító, a bírósági igazgatás további elektronizálása (Digitális Bíróság) című projekt egyik legfontosabb eleme a bírósági határozatok közzétételének és anonimizálásának fejlesztése volt, ezen belül - a bírósági szervezetben dolgozó bírák, igazságügyi alkalmazottak bevonásával és aktív közreműködésével - megtörtént a BHGY keresőmotorjának továbbfejlesztése az anonimizált bírósági határozatok közötti böngészés, keresési folyamat optimalizálása érdekében, továbbá a bírósági határozatok anonimizálását biztosító program továbbfejlesztése és az anonimizálás folyamatának automatizálása.
E fejlesztéseket olyan mesterséges intelligenciával rendelkező határozatkereső licencek biztosítják, melyek optimalizálják a kereséseket, az eredményekből folyamatosan "tanulnak" és egyre pontosabb találatokat hoznak. A fejlesztés során egy egységes elvek alapján felépülő, a bírák és a jogkeresők részére is tértől és időtől függetlenül elérhető bírósági határozattár (folyamatosan bővülő adatbázis) jön létre, amely egyaránt szolgálja a magas színvonalú bírósági határozatok meghozatalát és az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítását.
A 2019-ben befejeződött fejlesztésnek köszönhetően a teljes folyamatot (a határozatok anonimizálását, az anonimizált határozat jóváhagyását, valamint közzétételét és hozzáférhetővé tételét) a már elavult AHKAT helyett az ÍTR-ben működő anonimizálási programmal kell elvégezni. Ennek előfeltétele, hogy az anonimizálandó határozatot az ÍTR bíróságihatározat-szerkesztő programjával készítsék vagy a máshol megszerkesztett határozat szövegét abban utólagosan rögzítsék.
Az automatizálás révén lényegében a digitális rendszer az ÍTR anonimizáló programjában elvégzi a felismert, az adott személy azonosítását lehetővé tevő adat azonosítását és eltávolítását, valamint a szükséges adatot az eljárásban betöltött szerepnek megfelelő fogalomra (pl. felperes, tanú1) cseréli, helyettesítő szövegként.[17] Az anonimizálási szabályzat értelmében - fő szabály szerint - a határozatok anonimizálását a tanács mellé beosztott és anonimizálási szerepkörrel rendelkező igazságügyi alkalmazott végzi el,[18] amely feladat ténylegesen azt jelenti, hogy a program által felismert, eltávolítandó adatokat, valamint csereszövegeket áttekinti, majd azokat elfogadja vagy szükség esetén azokat módosítja, illetve törli, az esetlegesen további, a program által fel nem ismert anonimizálandó szövegegységeket megjelöli, csereszöveget határoz meg. Ezenkívül ő rögzíti a határozatban megjelenített lényeges jogszabályi rendelkezéseket, azok időállapotát, valamint - a Kúria és az ítélőtábla határozata esetében - rögzíti az anonimizáló programban a tanács elnöke által megadott összefoglalót a határozat elvi tartalmáról, ennek hiányában rövid tartalmáról.[19] Az anonimizálás jóváhagyása - azaz annak véglegesítése és ilyen módon a hozzáférhetővé tétel - a határozatot hozó tanács elnökének a feladata azzal, hogy az adott határozat esetében az anonimizáló és a jóváhagyó nem lehet ugyanaz a személy.[20]
Látható, hogy az addigi tapasztalatokra épülő, a rendszert ténylegesen, a mindennapokban használó bírák és igazságügyi alkalmazottak közreműködésével kialakított hazai rendszerben vegyesen jelenik meg a gépi (automatikus) és a kézi anonimizálás, annak érdekében, hogy a gép által esetlegesen fel nem ismert eltávolítandó vagy kicserélendő adatok megfelelő felismerhetetlenné tétele megtörténhessen.[21] A fenti folyamatleírásból is jól érzékelhető, hogy az informatikai program használata jelentősen megkönnyíti az anonimizálás folyamatát, adott esetben nagy terjedelmű anonimizálandó határozat esetén az eltávolítandó/cserélendő szöveg és a jogszabályhelyek megjelölésével.
Az európai tapasztalatokat is figyelembe véve, a hazai szabályozás kifejezetten előremutató: már két évtizede megtörténik a meghatározott határozatok közzététele, így a döntésekhez való hozzáférés hosszú ideje széles körben biztosított. Véleményem szerint az alkalmazott anonimizálási módszer is megfelelő, a gépi úton, automatikusan előkészített tervezetet indokolt áttekinteni, a jogszabályok - a személyazonosítást lehetővé tevő adatok eltávolítása vagy az azonosítást megakadályozó adatokra cserélése - maradéktalan
- 19/20 -
betartása érdekében. Mivel az áttekintést az érintett határozatot ismerő személy végzi el, ezáltal a művelethez szükséges idő is rövidebb.
Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Ejhtv.) hatálybalépésével pedig még nagyobb jelentőséget nyert a bírósági - különösen a kúriai - határozatokhoz való hozzáférés lehetősége. Az Ejhtv. több ponton módosította a Bszi.-t, annak témánk szempontjából releváns végső előterjesztői indokolása szerint ugyanis az egységes és az Alaptörvénnyel összhangban álló joggyakorlatot elsősorban nem igazgatási eszközök, hanem a Kúria döntéseinek kötelező ereje biztosítja. A Kúria legfontosabb, Alaptörvényben előírt feladata a jogegység, a bíróságok egységes ítélkezési gyakorlatának biztosítása. A bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni azzal, hogy az alsóbb fokú bíróságok - az eltérés indokát adva - eltérhetnek a Kúria jogértelmezésétől, ha azt az ügy körülményei vagy az Alaptörvénnyel való összhang indokolja, amely döntéssel szemben természetesen rendelkezésre állnak a rendes és rendkívüli perorvoslati eszközök (úgynevezett korlátozott precedensrendszer). Ezenkívül önálló, sui generis jogorvoslatként vezették be továbbá - a Kúria határozataitól való eltérés esetére - a jogegységi panasz intézményét.
A következő jelentős módosítást az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvény hozta, amelynek rendelkezése kibővítette a BHGY-ben közzéteendő határozatok körét: a Kúriának 2021. január 1-től immár a hatályon kívül helyező határozatát is közzé kell tennie, aminek indoka az, hogy e döntés tartalmazza azokat az indokokat, amelyek a hatályon kívül helyezett határozat jogértelmezését elvetik. Új rendelkezés az is a BHGY könnyebb alkalmazhatósága érdekében, hogy a Kúria által közzétett határozat mellett fel kell tüntetni annak elvi tartalmát vagy a rövid tartalmát, és az alkalmazott jogszabályokat is. E szabályt a 2021. január 1. napját követően hozott határozatok esetében kell alkalmazni azzal, hogy - a valamennyi precedensértékű határozat BHGY-beli egységes megjelenítése és a keresés megkönnyítése érdekében - a Kúria precedensértékű, azaz 2012. január 1. napja és 2020. december 31. napja között hozott és a BHGY-ban közzétett határozatok mellett is fel kell tüntetni a határozat elvi tartalmát, ennek hiányában rövid tartalmát, és az alkalmazott jogszabályokat.[22]
Könnyen belátható, hogy ezen új szabályokra tekintettel alapvető fontosságúvá vált, hogy a Kúria precedensértékű határozataihoz (azaz 2012. január 1-jét követően hozott és a BHGY-ban közzétett döntéseihez) a bíróságok és az ügyfelek minél könnyebben hozzáférhessenek, és azok között a keresés is a lehető leghatékonyabb legyen. Lényegében a bírói gyakorlat megismerhetőségének, az egységes jogalkalmazás biztosításának a célját kell szolgálnia a határozatokhoz való elektronikus hozzáférés biztosításának.
A BHGY a jogi képviselőknek is alapvető munkaeszköze, így nem hagyhatók figyelmen kívül az irányukból érkező észrevételek sem, ezek közül figyelemre méltó, hogy a BHGY annak 2019-ben befejezett fejlesztését követően jobban használhatóvá vált, de az ügyvédek azt leginkább a máshol (pl. szakcikkben, könyvben, jogtárban) olvasott eseti döntés kikeresésére veszik igénybe.[23]
A bírósági határozatok közti eligazodás az ügyszám alapján a gyakorlatban igencsak nehézkes (az ügyben nem szereplő személyek számára az ügyszám nem ismert), ezért a megfelelő keresést az egyes határozatok szövegére, és - ami az egységes jogalkalmazás szempontjából lényegesebb - a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyekre kell biztosítani. Ezt tükrözi vissza az a szabály, amely szerint az OBH elnöke biztosítja a BHGY-ban a határozatok szövegére és a megjelölt jogszabályhelyekre történő keresés lehetőségét.[24] Emellett a közzétett határozatokban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatok törlését - és a személyeknek az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelő megjelölését[25] - leginkább informatikai (elektronikus) eszközökkel lehet megoldani.
A BHGY-ban történő keresés tehát a jogkereső közönség számára immár megszokott, mindennapos tevékenység, azonban rendszeresen éri kritika: abban nehéz megtalálni az adott jogszabályhely szempontjából releváns, precedensértékű kúriai határozato(ka)t. Osztovits szerint[26] a több ezer (cikke szerint akkor 38 800) kúriai határozatot "mindenfajta feldolgozás, csoportosítás nélkül" tartalmazó gyűjtemény ebben a formájában "megoldhatatlan helyzet elé állítja a teljes jogászi szakmát", mivel az egyes - feltehetően adott jogszabályhelyhez tartozó - találatokat a bíróknak és a jogi képviselőknek is egyenként meg kell nyitni, elolvasni és az adott ügyben alkalmazandókat kiválogatni. A cikk 2020-as születéséhez képest a fent írtak szerint a keresés megkönnyítésére abban történt változás, hogy a Kúria által közzétett valamennyi határozat mellett feltüntetik annak elvi tartalmát vagy a rövid tartalmát, és az alkalmazott jogszabályokat is. A gyakorlatban pedig 2024 elejétől tapasztalható, hogy ez a tartalom a találati listában is megjelenik a kúriai határozatok mellett. Továbbá a találatként megjelenő egyes határozatokat már nem kell letölteni, hanem azok letöltés nélkül, megtekintő nézetben is megnyithatók, ezzel lehetővé téve a gyors áttekintést, és a csak adott esetben releváns találat (határozat) letöltését.
Jogosnak találom Osztovits fent említett cikkében azt a megállapítást, hogy a releváns, hivatkozható döntésekre történő rátalálás igencsak időigényes folyamat, és felmerülhet a "korlátlan hivatkozási lehetőség" tarthatatlansága. Ezzel szemben azonban felvethető, hogy a Big Data jelensége ma már elkerülhetetlen a jogalkalmazásban is: ez a kifejezés az interneten keletkező óriási mennyiségű adatot jelenti, amely sokrétű információt szolgáltat a társadalomról, a világról.[27] Bár többnyire a számítógépes hálózatok és a közösségi média világában használatos a fogalom, egyetértek Ződi álláspontjával, akinek a gondolatmenete[28] szerint ebbe a körbe illeszkedik a BHGY-ban közzétett határozatok folyamatosan növekvő száma is, amelyek nyílt hozzáférésű forrásként ("open data") állnak rendelkezésre, és mint ilyenek, korlátlanul elemezhetők, feldolgozhatók. Álláspontom szerint természetes az, hogy ennek felhasználása igen sokrétű lehet: közismert a jogalkalmazás, a joggyakorlat-egységesítő tevékenység, a Kúria joggyakorlat-elemző tevékenysége során az adatbázis használata, de arra a jogalkotás során is nagy szükség van: az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok a jogalkotási folyamatban megkövetelik a jogszabályok alkalmazása hatályosulásának vizsgálatát, amely leginkább a bíróságok jogértelmezését tükröző határozatokban jelenik meg. Éppen ezért nem támogatom a határozatok közzétételét illetően - különösképpen a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria precedensértékű döntéseit illetően - a megjelenő jogeseteknek a bíróságok részéről történő bármilyen válogatását, szelektálását. A hatékonyabb, az adott speciális célnak megfelelő keresési eredmények előállítása érdekében inkább a keresőmotorok fejlesztése, a mesterséges intelligencián alapuló megoldások előtérbe helyezése lenne szükséges, és adott esetben - az adott hivatásrend igényeihez igazodva - azt a piaci szereplők szolgáltatásaként is el lehetne érni.
Mindemellett azt sem szabad elhallgatni, hogy a széles körű közzététel következménye a bírói profilalkotás lehetősége. Ez a kérdés világszerte felmerült, ahol a bírósági ítéleteket - pl. az Amerikai Egyesült Államokban (bizonyos kivételektől eltekintve[29]) a teljes periratot a PACER (Public Access to Court Electronic Records) rendszerben[30] - közzéteszik a világhálón, ezáltal lehetőség nyílik azok szá-
- 20/21 -
mos szempont alapján történő elemzésére. A piac felismerte az adathalmaz többszempontú elemzésére vonatkozó igényt, így erre - pl. adott típusú ügyben milyen érvelés, indokolás mellett, milyen tartalmú döntések születnek - különféle szolgáltatásokat érhetők el az interneten.[31] Könnyen belátható: a bíró nevének közzététele miatt az adott bíró korábbi döntéseiből sokféle következtetés levonható, pervezetése elemezhető, döntéseinek megalapozottsága, gyakran használt szófordulata, érvelése nyomon követhető.
Példaként megemlíthető Langford, Behn és Lie kutatása, amely elsőként adott átfogó, empirikus elemzést a teljes befektetési választottbírósági "közösséget" alkotó személyekről: a munka során 1039 befektetési választottbírósági ügyet vizsgáltak meg, és a "közösséget" alkotó 3910 személy közötti kapcsolatokat ábrázolva közösségi hálózatelemzést végeztek, és a befektetési választottbíróságok működése mellett az egyes személyek szerepéről vontak le következtetéseket.[32]
A közelmúltban nagy vitát váltott ki, hogy Franciaországban - a világon elsőként - büntetendővé nyilvánították a "bírói profilalkotást".[33] A francia bírói szervezeti törvény és a közigazgatási igazságügyi törvénykönyv 2019-ben történt módosítása[34] iktatta be az arra vonatkozó szabályokat, hogy a bírák - és az ügyészek - személyes adatait nem lehet felhasználni olyan okkal vagy céllal, amely a várható szakmai döntéseik, gyakorlatuk értékeléséhez, elemzéséhez vagy előrejelzéséhez vezet.[35] A francia büntető törvénykönyv, a Code Penal szabályozása szerint "A személyes adatok csalárd, hűtlen vagy jogszerűtlen módon való gyűjtése öt év szabadságvesztéssel és 300 000 euró pénzbüntetéssel büntetendő".[36] A szabályozással kapcsolatban több aggály is felvethető, például a véleménynyilvánítás szabadságának sérelme körében, miszerint indokolt-e ez a korlátozás a bírók, bíróságok tekintélyének megőrzése érdekében, egyébként már nyilvánosságra hozott adatok kapcsán, továbbá arányos-e az a szabályozás, amely nemcsak a kereskedelmi, hanem bármilyen (akár kutatási) célú adatgyűjtést is kriminalizál.
Jelenleg hazánkban nincs hasonló tárgyú tiltó szabályozás, de a közzététel jelentősége, e vívmány megőrzése (az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, az átláthatóság, a joggyakorlat egysége) indokolhatja a jövőben - szükség esetén, különösen a bírói függetlenség érdekében - a bírók védelmére vonatkozó szabály megalkotását.
A határozatok anonimizálásának szükségessége nemrégiben más aspektusból is felmerült. Az igazságügyért felelős miniszternek a jogalkotásról szóló törvény szerinti kötelezettsége a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulásának figyelemmel kísérése, és a szabályozás megalkotása idején várt hatások összevetése a tényleges hatásokkal (utólagos hatásvizsgálat).[37] E feladatának hatékony ellátásával összefüggésben az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvény 53. § (1) bekezdése kiegészítette az OBH elnöke tájékoztatással kapcsolatos feladatkörét. Eszerint - az indokolás értelmében a jogalkalmazói döntések megismerése, a jogalkalmazói, így elsősorban a bírói döntések átfogó vizsgálata érdekében - az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából személyazonosításra alkalmatlanná tett formában rendelkezésre kell bocsátani a megkeresésben meghatározott tárgykörben hozott, jogerős vagy véglegessé vált bírósági határozatokat, valamint mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatot, amelyet a jogerős vagy véglegessé vált bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak.[38] Az új feladat kapcsán a Bszi. arra is kitér, hogy ha a megkeresésben kért határozatot a BHGY-ban már közzétették, az így közzétett határozatot kell rendelkezésre bocsátani, más esetben azt - a megfelelő szabályok alkalmazásával - személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni.[39] Ez utóbbi többletfeladat teljesítéséhez is jól használható az ÍTR anonimizáló programja, amelynek a Belső Határozattárában (BHT) - a bírósági jogalkalmazás elősegítése és egységesítése érdekében - már anonimizált formában megtalálhatók a BHGY-ban közzé nem tett döntések,[40] így azok ilyen formán rövid idő alatt rendelkezésre állhatnak a törvényben előírt kötelezettség teljesítése érdekében.
A BHGY-ban történő közzététel egyszerűsítette nemcsak a döntésekhez történő hozzáférést, a bírósági határozatok közötti keresést, de megkönnyítette azok többszempontú, tudományos célú kutatását is. Immár hálózattudományi elemzés[41] is készült a Kúria 2012-2022 között hozott polgári-gazdasági tárgyú döntéseinek hivatkozási hálózata - azok egymásra való hivatkozása - tárgyában, amely egyebek mellett igazolta azt az előzetes várakozást, hogy a korlátozott precedensrendszer bevezetése óta a Kúria döntéseinek jogi érveléseiben jelentősen megnőtt a BHGY-ban megjelent határozatokra való hivatkozások száma. E kutatás különösen arra világít rá, hogy az elektronikusan könnyen hozzáférhető, jól - és egyre jobban - kereshető és folyamatosan bővülő határozatok adatbázisa lényegében kimeríthetetlen tárházát jelenti nemcsak a jogi képviselőknek, a jogkereső állampolgároknak a jogalkalmazási kérdésekben való eligazodás során, a bíróság előtti igényérvényesítés keretei között, de a tudományos kutatások során az újszerű módszerek alkalmazását is elősegíti. ■
JEGYZETEK
[1] Az Európa Tanács 11. számú ajánlása a bírósági határozatok megfelelő közzétételi gyakorlatának kialakításáról (a szerző fordítása): Recommendation No. R (95) 11 of the committee of ministers to member states concerning the selection, processing, presentation and archiving of court decisions in legal information retrieval systems. https://search.coe.int/cm#(%22CoEIdentifier%22:[%2209000016804f120c%22],%22sort%22:[%22CoEValidationDate%20Descending%22]). Letöltve: 2024. március 24.
[2] Az Alkotmánybíróság elutasította a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzéteendő határozatok közzétételére és anonimizálására vonatkozó szabályok megsemmisítésére vonatkozó indítványt (873/B/2008. AB határozat).
[3] Bszi. 163. § (2) bekezdés a) pont.
[4] Bszi. 163. § (2) bekezdés b) és c) pont.
[5] Bszi. 163. § (4) bekezdés.
[6] 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 4. § A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait - ha törvény kivételt nem tesz - az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát (19. §) is, nem sérthetik.
[7] Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról [hatályon kívül helyezte az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete].
[8] Schultz Márton: Az anonimizálás és az újraazonosítás aktuális kérdései, különös tekintettel a bírósági határozatok felismerhetetlenné tételére. In Medias Res, 2024/7. számában (92-111.) megjelent cikkében (a továbbiakban: Schultz) elemzi a felismerhetetlenné tételi módszereket.
[10] Például: Pécsi Törvényszék 25.K.700.880/2022/31-2. számú anonimizált ítélete: https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozat-pdf/?birosagName=P%C3%A9csi%20T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=K.700880/2022/31&azonosito=e2752022-6be3-4e3f-be8c-ac326600566c. Letöltve: 2024. március 24. és Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.435/2013/6. számú anonimizált ítélete: https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozat-pdf/?birosagName=Szegedi%20%C3%8Dt%C3%A9l%C5%91t%C3%A1bla&ugyszam=Pf.20435/2013/6&azonosito=AHK4T__13912312 letöltve: 2024. március 24.
[11] Bszi. 166. § (6) bekezdés.
[12] Bszi. 164. § (2) bekezdés.
[13] Bszi. 76. § (8) bekezdés d) pont.
[14] E-akta a bíróságok központi honlapján: https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok letöltve: 2024. március 24.
[15] Ezt megelőző időszakra vonatkozóan lásd: a Bírósági Határozatok Gyűjteményének közzétételével kapcsolatban a bíróságokra háruló feladatok végrehajtásáról szóló 13/2016. (XII. 22.) OBH utasítás, a bírósági határozatok anonimizálásával és közzétételével kapcsolatban a bíróságokra háruló feladatok végrehajtásáról szóló 26/2019. (XI. 25.) OBH utasítás.
[16] Schultz i. m. 95. oldal.
[17] Anonimizálási szabályzat 10. § (2) bekezdés.
[18] Anonimizálási szabályzat 9. § (3) bekezdés b) pont.
[19] Anonimizálási szabályzat 12. §.
[20] Anonimizálási szabályzat 9. § (3) bekezdés c) pont, (4) bekezdés.
[21] Lásd ezzel összefüggésben: "Az anonimizáció/álnevesítés hatékonyabb, ha azt algoritmus segíti. Szükség van
- 21/22 -
azonban emberi felügyeletre, mivel az algoritmusok nem értik a kontextust." Az EU igazságügyi eredménytáblája 2020., 30. oldal. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020DC0306 letöltve: 2024. szeptember 6.
[22] A Bszi. 197/C. § (2) bekezdésében írt határidőre - 2023. december 31. - ezen előírásnak megfelelően a feltüntetés megtörtént.
[23] Boronkay Miklós: A "korlátozott precedensrendszer" ügyvédi szemmel. Polgári Jog, 2022/11-12.
[24] Bszi. 165. § (3) bekezdés.
[25] Bszi. 166. § (1) bekezdés.
[27] Ennek a jelenségnek a jogra és a jogtudományra gyakorolt hatását elemzi Ződi Zsolt: Jog és jogtudomány a Big data korában. Állam- és Jogtudomány, 2017/1. 95-114.
[28] Ződi Zsolt: A bírósági ítéletek adatbázisa mint Big data. Statisztikai Szemle, 2017/5. 505-513.
[29] Részleteiben lásd: Ződi Zsolt: A bírósági határozatok és iratok nyilvánossága a common law egyes országaiban és az EU bíróságain. Infokommunikáció és Jog, 2013/2. 76-80.
[30] PACER (Public Access to Court Electronic Records) - Nyilvános hozzáférés a bírósági elektronikus nyilvántartásokhoz (a szerző fordítása). https://pacer.uscourts.gov/ letöltve: 2024. március 20.
[31] Lex Machina - jogi elemzéseket készítő cég (Inc. - részvénytársaság), a LexisNexis nevű egyesült államokbeli adatelemző cég "részlegeként" működik (a szerző fordítása). https://lexmachina.com/ letöltve: 2024. március 20. Leah Legal - generatív jogi asszisztens szolgáltatás cégek és jogi, ügyvédi irodák számára, többek között nyilvánosan elérhető bírósági döntések elemzése révén (a szerző fordítása) https://premonition.ai/ letöltve: 2024. március 20.
[32] Langford, Malcolm - Behn Daniel - Lie, Runar Hilleren: The Revolving Door in International Investment Arbitration, Journal of International Economic Law, Volume 20, Issue 2, June 2017, 301-332. https://doi.org/10.1093/jiel/jgx018
[33] Langford, Malcolm - Madsen, Mikael Rask: France Criminalises Research on Judges, VerfBlog, 2019/6/22, https://verfassungsblog.de/france-criminalises-research-on-judges/, DOI: https://doi.org/10.17176/20190622-232658-0.
[34] 2019. március 23-i 2019-222. számú törvény a 2018-2022-es igazságszolgáltatási reformról (a szerző fordítása) https://www.legifrance.gouv.fr/jorf/article_jo/JORFARTI000038261761 letöltve: 2024. március 20.
[35] Bírósági szervezeti kódex és Közigazgatási igazságügyi kódex (a szerző fordítása). Code de l'organisation judiciaire L111-13., Code de justice administrative L10,
[36] Büntető Törvénykönyv (Franciaország): https://www.legifrance.gouv.fr/codes/section_lc/LEGITEXT000006070719/LEGISCTA000006149831/#LEGISCTA000006149831 letöltve: 2024. március 20.
[37] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 21. § (1) bekezdés.
[38] Bszi. 76. § (8) bekezdés g) pont, hatályos: 2024. július 9-től.
[39] Bszi. 76. § (13) bekezdés, hatályos: 2024. július 9-től.
[40] A bírósági határozatok anonimizálásával és közzétételével kapcsolatban a bíróságokra háruló feladatok végrehajtásáról szóló 4/2021. (III. 12.) OBH utasítás 3. § (1) bekezdés 4. pont, 6. § (2) bekezdés.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola doktorandusz hallgatója. Témavezetők: Prof. Dr. Szabó Imre egyetemi tanár és Prof. Dr. Udvary Sándor egyetemi tanár.
Visszaugrás
