Megrendelés
Infokommunikáció és Jog

Fizessen elő az Infokommunikáció és Jogra!

Előfizetés

Ződi Zsolt: A bírósági határozatok és iratok nyilvánossága a common law egyes országaiban és az EU bíróságain (IJ, 2013/2. (55.), 76-80. o.)

1. Módszertani bevezetés

Ahhoz, hogy témánkról értelmesen beszélni lehessen, érdemes elhelyezni egy tágabb kontextusban. Ez a tágabb kontextus a bíróságok működésének nyilvánossága. Ez egy szinte parttalanul nagy téma, de nagyjából három kérdéskört ölel fel: a bírósági tárgyalások nyilvánosságának kérdését, (mint garanciális kérdést), a bíróságok és a sajtó kapcsolatát, és a bírósági iratok, és ezen beül az ítéletek, mint közadatok információ-szabadság szempontú nyilvánosságának kérdéskörét.

Már ebből a rövid bevezetőből is feltűnhet, hogy a bíróságok és a nyilvánosság kapcsolatát rendező szabályok bizonyos sztenderd építőkockákból állnak, (azaz, vannak bevett paraméterek, amelyeket figyelembe vesznek a szabályozás során). Ezek a következő csoportokba rendezhetőek.[1]

1. Első látásra feltűnő, hogy az egyes szabályozások különbséget tesznek a nyilvánosság eljárási értelemben vett tárgyai (a bírósági eljárás "outputjai", termékei) tekintetében. Szinte minden országban eltérő szabályok vonatkoznak a) bírósági eljárások, és ezen belül a tárgyalás, b) a bírósági iratok, c) a bírói ítéletek nyilvánosságára. (Az angolszász országokban ez különösen igaz, mert az ítéletek a jogrendszer sajátosságai miatt jogforrásként funkcionálnak, így nyilvánosságuk a legkorábbi időktől garanciákkal körbevetten biztosított.)

2. Szintén a nyilvánosság tárgyának más szempontú megközelítése, hogy kik az ügyben érintett személyek: vannak-e a) társadalmi helyzetüknél fogva védett személyi körök, pl. kiskorúak, vagy sajátos b) eljárásbeli helyzetüknél fogva védett személyek (pl. tanúk, vagy sértettek).

3. A nyilvánosság tárgyának harmadik megközelítése, hogy az eljárások során felmerülő adatok mely típusaira vonatkozik, korlátozott, vagy tiltott a hozzáférés. Pl. a) személyes adatok, b) minősített személyes adatok c) nemzetbiztonsági adatok d) üzleti titkok stb.

4. A nyilvánosság tárgyának negyedik megközelítése, hogy milyen ügyekről van szó: itt elsősorban az ügyszak jelent speciális problémát, hiszen a családjogi, vagy büntető ügyszakban más a nyilvánosság terjedelme, mint mondjuk egy két cég között zajló kártérítési, vagy versenyjogi perben.

5. Minden szabályozásban kritikus pont, hogy kik a nyilvánosság alanyai, azaz, hogy ki reprezentálja a szabályozásban a nyilvánosságot. Pl. a) a legszélesebb értelemben vett "bárki", b) tárgyalóterembe beülő, vagy a bíróságra fizikailag elmenni hajlandó hallgatóság, c) a sajtó; d) a tudományos kutatást végzők, vagy a nyilvánosság alanyainak e) más speciális csoportjai. Ilyen speciális csoportok pl. a saját "jogi érdekeltségét" igazolni tudó réteg, vagy a common law szabályozásban ilyen speciális csoportot képviselnek a jury tagjai, akik az eljárás tartama alatt bizonyos információkat nem kaphatnak meg.

6. Általában különböznek a szabályok abban a tekintetben, hogy mi közvetíti a nyilvánosságot, azaz milyen médiumon keresztül éri el a nyilvánosság az igazságszolgáltatás produktumait: a) a dokumentum stb. csak a bíróság épületében áll rendelkezésre b) korlátozott számban sokszorosítják, és lényegében csak a szakmai közösség fér hozzá c) tömegmédiumok teszik közzé, d) elvileg bárki számára hozzáférhető az interneten.

7. Fontos szempont a nyilvánossági szabályok esetén az esetlegesen elzárt információk elzárásának időtartama. Bizonyos információkat pl. a bírósági eljárás tartama alatt ugyan el kell zárni a nyilvánosság elől, de később ezek nyilvánosságra hozhatóak.[2]

8. Végül a szabályozások és a precedensekben megnyilvánuló szabályokban feltűnik szempontként a nyilvánosságra hozás célja. Ilyen cél lehet az a nyilvánvaló alkotmányos cél a) harmadik hatalmi ág átláthatóságának biztosítása, b) a jogegység biztosítása, c) egyéb, pl. kereskedelmi célok.

Ezekből az építőkockákból (a négyféle szempontból értelmezhető tárgy, az alanyok, és a közvetítő médium, az elzárás időtartama és a nyilvánosságra hozás célja szempontjaiból) épülnek fel a világ különböző országaiban a témakört szabályozó rezsimek. Ez a szabályozás az elméletileg teljes nyilvánosságtól a szintén csak az elméletben létező teljes titkosságig terjedhet. A valóságban az egyes jogrendszerek természetesen a kettő között helyezkednek el a fentebbi építőkockák különböző arányú összekombinálásával. Úgy tűnik, az angolszász jogrendszerek inkább a megengedő, nagyobb nyilvánosságot engedő, míg a kontinentálisak a korlátozóbb megoldásokat preferálják.

Érdemes megemlíteni, hogy az egyes országok szabályozásai a szabályozó instrumentumok szempontjából is jelentősen különbözhetnek. A tárgyalások nyilvánosságával kapcsolatos bizonyos szabályokat már nemzetközi egyezmények is rögzítenek, és ilyen szabályokat a legtöbb alkotmányban is találhatunk. Sok országban léteznek az ún. Freedom of Information (FOI) jogszabályok, amelyek már nem elsősorban a tárgyalások, hanem a bírósági iratok, illetve ítéletek közzétételét (ma már elsősorban internetes közzétételét) rögzítik, és amelyek konkrét értelmezését, tartalmát az angolszász világban fontos precedensek, illetve alacsonyabb szintű adminisztratív-eljárási szabályok (pl. ún. practice direction-ök) töltenek ki.

Végezetül, két fontos történelmi állomást megemlítek a bíróságok és a nyilvánosság kapcsolatában.

Az első történelmi állomás a tömegmédiumok és vele a bírósági tudósítás megjelenése volt. A tömegmédiumok feltűnése tette nyilvánvalóvá, hogy mint oly sok területén a jognak itt is két alapelv összeütközésének vagyunk szemtanúi[3]: az egyik alkotmányos-garanciális, az állam átlátható működésé-

76/77

nek egyik aspektusát, az igazságszolgáltatás nyilvánossági kontrollját megtestesítő nyilvános tárgyalás joga egyfelől, a másik pedig a magánélethez, a személyes adatok biztonsághoz való jog másfelől. Az angolszász bírói gyakorlat a kezdeti turbulenciák után a '70-es évekre elég stabil gyakorlatot fejlesztett ki a két elv kiegyensúlyozására. Ennek a gyakorlatnak része volt a "practical obscurity" koncepciója, amely a voltaképp a nyilvánosság és az elzárt információ dichotómiáját oldotta. A teljes nyilvánosság (pl. egy tömegmédiumban történő közzététel), és a teljes titkosság, (pl. zárt iratkezelés, az angolszász jogban ún. sealing order hatálya alá esés) között ott van az az eset, amikor ugyan nincsen titkos, vagy zárt adatkezelés, de a peranyagok gyakorlatilag nagyon nehezen férhetőek hozzá, hiszen el kell menni a bíróságra, másolatot kell készíteni róluk stb.[4]

A második fontos állomás történetileg az Internet feltűnése. Az internet sok szempontból teremtett új helyzetet, hiszen a hozzáférés bárhonnét lehetséges lett, az egyszer kikerülő anyagok másolása és terjedése gyakorlatilag gáttalanná vált, az adatok és az információk összekapcsolásának lehetősége az adatkezelés új dimenzióit, minőségét vetette fel, a keresők pedig láthatóvá tették az addig praktikusan láthatatlan információkat is.

Az angolszász publikálási gyakorlat attól speciális, hogy a bírósági ítéletek közzétételének, (court reports, vagy opinions) hosszú hagyománya van, hiszen ezek az esetjogi jelleg miatt valójában jogszabályokként funkcionálnak évszázadok óta. A jogesetközlés tradíciói Angliában és Amerikában is egészen a strukturálatlan nominated (névhez köthető, magánszemélyek által szerkesztett) law report-okig mennek vissza. Az ipari forradalom idején a jogeset-publikáció komolyan sztenderdizált, a jogeseteket (Amerikában) százezerszámra ontó iparággá válik. A számítógépek megjelenése után pedig az egyik elsőként számítógépre vitt szöveggé vált. Ezért az angolszász bírósági ítélet-publikálási történetben nem az a kérdés, hogy publikálnak-e és mennyi ítéletet, hanem inkább az hogy a többi bírósági irat nyilvánossága hogyan alakul, mit változtat ezen az internet, és hogy az egyébként elég borsos árú jogeset-gyűjtemények "demokratizálására", olcsóbbá tételére milyen törekvések születnek.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére