2021. június 1-jei hatállyal a svájci Kamarák Választottbírósági Intézménye (Swiss Chambers' Arbitration Institution) svájci bejegyzésű gazdasági társasággá alakult és elnevezése Swiss Arbitration Centre-re változott.[1] Ezen szervezeti változással egyidejűleg a választottbírósági eljárási szabályok (Swiss Rules) is megváltoztak, mely eljárási szabályokat abban az esetben kell alkalmazni, ha a választottbírósági eljárás kezdeményezésére 2021. június 1-je után került sor.[2] Kiemelendő, hogy a Swiss Rules jelenleg angol, francia, német és olasz hivatalos szövegváltozatban érhető el.
Amennyiben fentieknél korábban került sor a választottbírósági eljárás kezdeményezésére, úgy, a felek eltérő megállapodása hiányában a 2012. évi eljárási szabályokat kell alkalmazni.[3] A jelen rövid írásban az eljárási szabályok módosításainak legfontosabb részeit kívánjuk bemutatni, azok egyes jellegzetességeinek hangsúlyozásával.[4]
Mint ismeretes, Svájc közkedvelt helyszíne a nemzetközi választottbírósági eljárásoknak, mely számos történeti, jogtörténeti okkal is magyarázható.[5] Svájc tekintetében - a jogrendszer sok, a választottbíráskodás szempontjából előnyös vonása mellett - kiemelést érdemel, hogy a svájci jogi kultúrában igen nagy hagyománya van a választottbírósági vitarendezési módnak. A kereskedelmi választottbíráskodás egyes gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza. Ebben a körben a három Feldkirchi Szabadságlevélre (Feldkircher Freiheitsbriefe) utalunk, melyek 1376-ben, 1377-ben és 1381-ben kerültek kiadásra. V. Rudolf, Montfort-Feldkirch grófja 1376-ban Feldkirch város polgárainak egy szabadságlevelet adományozott, elsősorban a Habsburg-terjeszkedéstől való félelmében. E szabadságlevél többek között azt is kimondta, hogy a város polgárainak hűbéri esküt idegen hűbérúr felé csak akkor kell tenniük, miután az idegen hűbérúr is esküt tett arra, hogy jogaikat tiszteletben fogja tartani. Amennyiben bármi vita merülne fel a hűbérúr és a polgárok között, úgy Zürich város polgármestere és a városi tanács vált jogosulttá mint választottbíró a vitás ügyben dönteni. A szabadságlevél további sajátossága, hogy abban az esetben, amennyiben valamelyik fél a Zürich város polgármestere és a városi tanács mint választottbíróság által meghozott döntést nem tartaná be, úgy ahhoz meghatározott szankciók fűződnek. Amennyiben az új hűbérúr nem tartotta be a döntést, úgy Feldkirch városa meg kellett, hogy kapja a szabadságát, amennyiben pedig a város polgárai járnának el a döntéssel ellentétes módon, úgy az adományozott szabadságlevelek válnak semmissé.[6]
A svájci nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás és a svájci nemzetközi magánjog igen intenzív, a hatályos jogra egyaránt jellemző kapcsolatát az is jelzi, hogy az erre vonatkozó alapvető jelenlegi szabályok azonos törvényben, az 1987. december 18-án elfogadott, a svájci nemzetközi magánjogról szóló szövetségi törvényben (Bundesgesetz über das internationale Privatrecht vom 18. Dezember, 1987, a továbbiakban: IPRG) lelhetőek fel. A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló szabályok az IPRG tizenkettedik fejezetében olvashatóak. A svájci választottbírósági törvény alapvetően nem az UNCITRAL Mintatörvényen alapul, de lényeges kiemelni, hogy az IPRG 12. fejezetének szabályai és a Mintatörvény között számos hasonlóság van, olykor lényegében egyező szabályokról is lehet beszélni.
A nemzetközi magánjogi törvénynek a nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárást szabályozó 12. fejezete 1989 óta hatályos és 2021-ben került módosításra. Kiemelendő, hogy a 2021. évi módosítás egyebek mellett tartalmazza azt is, hogy a választottbírósági eljárásokkal összefüggő peres ügyekben a Lausanne-i Szövetségi Legfelső Bíróság előtt lehetséges az angol nyelv használata is.[7]
A szabályozás kifejezetten nagy hangsúlyt fektet az eljárás integritásának védelmére. Említést érdemel, hogy a választottbírósági ítéletek érvénytelenítése tárgyában indított pereket közvetlenül a svájci Szövetségi Legfelső Bíróság bírálja el. Az esetek nagy részében a Szövetségi Legfelső Bíróság fenntartja hatályában az ítéletet, az érvénytelenítésre rendszerint komoly szabálytalanságok esetén - például joghatóság hiánya, közrend sérelme - kerülhet sor.[8]
A belföldi kereskedelmi választottbíráskodásra vonatkozó szabályokat a svájci Polgári Perrendtartás 3. része tartalmazza 2011 óta. Ezek a szabályok jelentős védelmet, támogatást biztosítanak az eljárás szempontjából gyengébbnek tekinthető feleknek, mint például bérlőknek vagy munkajogi választottbíráskodás esetén munkavállalóknak.
A kamarai választottbíráskodás Svájcban nagyon komoly tradíciókkal rendelkezik. A XX. század elején került felállításra a Zürichi Kereskedelmi Kamara mellett szervezett választottbíróság, melynek eljárási szabályait 1989. január 1-jén módosították.[9] A Bázeli Kereskedelmi Kamara 1981 áprilisában kelt eljárási szabályai 1995 májusában kerültek felülvizsgálatra. Szintén igen jelentősnek tekinthető a Genfi Kereskedelmi Kamara mellett szervezett választottbíróság, melynek eljárási szabályzata 1992-ben került lényeges mértékben módosításra.[10] A Berni Kereskedelmi Kamara mellett szervezett választottbíróság 1990. április 18-án fogadta el új eljárási szabályzatát. A Ticinói Kereskedelmi Kamara 1982. évi választottbírósági eljárási szabályzata 1997 márciusában került módosításra.
Fentiekből látható, hogy az egyes kereskedelmi kamarák eljárási szabályzatai az elmúlt években több módosításon estek keresztül. Az egyes - viszonylag elté-
- 1/2 -
rő - eljárási szabályzatok egységesítése céljából került megalkotásra a Svájci Kamarák Nemzetközi Választottbíráskodási Eljárási Szabályai elnevezést viselő szabálygyűjtemény (Internationale Schiedsordnung der Schweizerischen Handelskammern, Schweizerische Schiedsordnung, Swiss Rules of International Arbitration). Ezen eljárási szabályzat egységesen alkalmazandó minden olyan nemzetközi választottbírósági ügyben, melyet 2004. január 1-jét követően kezdeményeztek Bázel, Bern, Genf, Lausanne, Lugano vagy Zürich kereskedelmi kamarája mellett szervezett választottbíróság előtt. Ezen egységesítés célja az, hogy a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás igényeinek megfelelő, a különböző kamarák előtt kezdeményezett eljárásokban az esélyegyenlőségre törekvő szabályok kerüljenek alkalmazásra.
Az új, 2021. június 1. napjától hatályos Swiss Rules legfontosabb változásai címszavakban az alábbiak szerint foglalhatóak össze: az eljáró választottbírósági testület és a választottbírósági titkárság (továbbiakban titkárság) aktív szerepvállalása; a több szerződést, illetve több peres felet magában foglaló eljárásokra vonatkozó részletesebb szabályok; a technológiai fejlődés adta lehetőségek beépítése az eljárásba; valamint általános, az eljárások fejlesztésére irányuló módosítások.
Az alábbiakban e fenti csomópontok alapján haladva tekintjük át a leglényegesebb változásokat.
A Swiss Rules módosított szabályai az eljáró választottbírósági testület számára lényegesen aktívabb szerepet adnak az eljárás egyes szakaszaiban. A Swiss Rules 5. szakaszának 1. bekezdése szerint amennyiben az alperes nem terjeszt elő válasziratot a kereseti kérelemre, vagy az alperes joghatósági kifogást terjeszt elő, vagy olyan kifogást, hogy a több, mint egy választottbírósági szerződés alapján előterjesztett követelések nem bírálhatóak el együtt, a választottbírósági eljárás tovább fog folytatódni mindegyik kereset vonatkozásában, kivéve, ha a testület úgy határoz, hogy egyértelműen nem létezik olyan választottbírósági szerződés, amely a Swiss Rulesra vonatkozik, illetve amennyiben úgy dönt, hogy a több, mint egy választottbírósági szerződés alapján előterjesztett keresetek esetén az egyes választottbírósági szerződések egymással inkompatibilisek. A Választottbíróság azon döntése, mely szerint a kereseti kérelmek tárgyalására sor kerülhet, nem köti a Választottbíróságot a saját joghatóságára vonatkozó későbbi döntésében.
Megítélésem szerint ez ténylegesen nagyon aktív és felelősségteljes feladatot ró a választottbírósági testületre. A választottbírósági eljárásban ugyanis kiemelkedően fontos érdek, hogy olyan ítélet szülessen, mely egy esetleges érvénytelenítési per próbáját is kiállja. Az IPRG 12., a nemzetközi választottbírósági eljárást szabályozó fejezete a választottbírósági ítélet érvénytelenítése kapcsán egyebek mellett az alábbi esetkört is szabályozza.[11]
A Swiss Rules új, fent bemutatott 5. szakaszában felmerülő esetekben véleményünk szerint a Választottbíróságnak gondosan kell eljárnia, nehogy egy esetleges érvénytelenítési per esetén akár a fenti b) pont a joghatóság hibás megállapításáról, akár a c) pont az olyan kereseti kérelmekben történő döntésről, melyek nem lettek előterjesztve, illetve döntés elmulasztása előterjesztett kereseti kérelem vonatkozásában, az érvénytelenítést kezdeményező fél részére hivatkozási pont lehessen.
A választottbírósági tanácsra rótt aktív szerepet igazolja a 19. szakasz (2) bekezdésében szereplő új szabály. Ennek megfelelően - összhangban a korábban szokásjogi alapon létezett gyakorlattal - a választottbírósági tanács azt követően, hogy az aktát a választottbíróság titkárságától megkapta, meg kell tartania az első előzetes egyeztetést (case management conference) a felek részvételével, ahol el kell készülnie az eljárási menetrendnek, mely az eljárás egyes lépéseit, az eljárási határidőket is magában foglalja.[12]
Az új szabályok a titkárságra is számos esetben aktívabb szerepet rónak. A 16. szakasz értelmében minden, a felek közötti kommunikációba a titkárságot is bele kell vonni. Az Eljárási Szabályzat B. melléklet 4. szakasza szerint az egyes választottbírósági letéti összegek kezelése, valamint a 34. szakasz ötödik bekezdése szerint az ítéletekről a részt vevő felek értesítése kizárólag a titkárság feladata. Ezzel kapcsolatban kiemelhető, hogy a korábbi eljárási szabályokhoz képest az eljárás adminisztratív költségei emelkedtek, de a választottbírói díjak ugyanakkor csökkentek, azaz a perértékhez viszonyított százalék mértéke, mely részben a választottbírói díj alapját képezte, kevesebb lett.[13]
Megítélésünk szerint az, hogy a választottbírósági ítélet közlésének feladata kizárólagosan a titkárságé, azért nagyon lényeges, ugyanis amennyiben a titkárság által hivatalos és igazolható módon kerül az ítélet megküldésre, úgy ennek ténye akár egy későbbi érvénytelenségi perben, vagy a választottbíróság ítéletének végrehajtása során is kevéssé vitatható.
A választottbírák függetlensége, pártatlansága kapcsán is megemlíti az új Swiss Rules a titkárságot. A 12. szakasz új szabályozása szerint a választottbíráknak a feleket és a titkárságot is értesíteniük kell minden olyan körülményről, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy jogos kétséget ébresszenek függetlenségük vagy pártatlanságuk tekintetében. Ez a kötelezettség választottbírói jelölésük, megerősítésük, illetve az azt követő eljárás egésze alatt fennáll. A választottbírói tisztségre történő kijelölés vagy megerősítés előtt a választottbírók ezen tájékoztatási kötelezettsége kizárólag a titkárság felé áll fenn, és a titkárság fogja a feleket ezzel kapcsolatban értesíteni.
Ehhez képest a Swiss Rules 2012. évi verziója 9. szakaszának második bekezdése akként rendelkezett, hogy a jövőbeni választottbíráknak az őket megkereső felek számára szükséges nyilatkozatot tenniük minden olyan
- 2/3 -
körülményről, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy jogos kétséget ébresszenek függetlenségük vagy pártatlanságuk tekintetében. Ugyanezen bekezdés azt is kimondja, hogy a választottbíró, miután kijelölésre vagy megválasztásra került, ezeket a körülményeket a felek számára kell közölnie, kivéve, ha a felek erről már korábban tudomást szereztek.[14]
Az, hogy ezen nyilatkozatok a titkárság részére is megküldendőek az új szabályok szerint megítélésünk szerint az eljárás integritását szolgálják, és egy esetleges kizárási eljárás vagy az érdemi ítélet ellen kezdeményezett érvénytelenítési per során lényeges szerepe lehet annak, hogy a pártatlanság, függetlenség hiányára esetlegesen okot adó körülményekről a titkárság is a felekkel egyidejűleg nyert tájékoztatást.[15]
A Swiss Rules új változatában módosításra kerültek a több szerződést, több peres felet magában foglaló eljárásokra vonatkozó szabályok. A korábbi 4. szakasz két részre vált ketté. A 6. szakasz foglalkozik a viszontkereset, a perbevonás és a beavatkozás kérdésével, míg a 7. szakasz szabályozza az ügyek egyesítését. Kiemelendő, hogy a 6. szakasz lehetővé teszi azt, hogy a választottbírósági eljárásban egy további személy nem mint peres fél, hanem például mint amicus curiae vegyen részt.[16]
Lényeges szabály, hogy a választottbírósági testület megalakítása után előterjesztett viszontkereset, perbevonás vagy beavatkozás iránti kérelmet a választottbíróság fogja eldönteni, miután a felekkel egyeztetett, az ügy összes körülményét figyelembe véve. Amikor egy harmadik fél kéri, hogy az eljárásban nem mint peres fél vehessen részt, vagy egy fél kérelmezi egy harmadik fél ilyen jellegű részvételét, akkor erről szintén a választottbírósági testület dönt, miután a felek álláspontját megismerte, szintén figyelembe véve az ügy összes lényeges körülményét.
Az ügyek egyesítése kapcsán a 2021. évi Swiss Rules egyértelművé teszi, hogy ezt a peres felek maguk is kérhetik. A 2012. évi Swiss Rules 4. szakaszának első bekezdése azt írta elő, hogy a választottbírósági testület dönthet akként - miután a felekkel és az összes választottbírósági ügyben megválasztott választottbíróval egyeztetett - hogy az új ügy a függőben lévő választottbírósági ügyekkel egyesítésre kerüljön. Ebből az következik, hogy a 2012. évi szabályok alapján nem volt egyértelmű az, hogy a peres fél kérheti-e az ügyek egyesítését, a 2021. évi módosítás ezt a kérdést tisztázta.[17]
Röviden fontosnak tartjuk utalni arra, hogy léteznek olyan választottbírósági Eljárási Szabályzatok, melyek a perbehívásnál, perbelépés esetében kifejezetten követelményként írják elő a peres felek jóváhagyását. A szintén svájci székhelyű, Lausanne-ban található, de értelemszerűen a kereskedelmi választottbíráskodástól teljesen eltérő feladatot ellátó Nemzetközi Sport Döntőbíróság (Tribunal Arbitral du Sport, illetve a Court of Arbitration for Sport, CAS) Eljárási Szabályzatának 41.4. pontja a perbehívás és a perbelépés közös szabályaként kimondja, hogy "[a] third party may only participate in the arbitration if it is bound by the arbitration agreement or if it and the other parties agree in writing".[18] Ennek megfelelően a peres felek írásbeli hozzájárulása további fél perbelépéséhez alapkövetelmény, amennyiben rá nem vonatkozik az eredeti választottbírósági szerződés.[19]
Vitathatatlan tény, hogy a technológiai fejlődés által létrejött lehetőségeket a választottbírósági eljárásba mindenképpen szükséges beépíteni. Az is nyilvánvaló, hogy a 2020 márciusában kitört, a Covid19 vírus által okozott pandémia ezen igényeket felgyorsította, ugyanakkor a nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárásba már korábban is számos, a modern technológiai fejlődés által lehetővé vált elem beépítésre került.[20]
A Swiss Rules módosított 3. szakaszának első bekezdése a papírmentes, környezetbarát - azaz elektronikus dokumentumok útján történő - eljárást preferálja, kimondva, hogy amennyiben a Választottbíróság titkársága nem kéri, illetve amennyiben a felperes nem kéri, hogy az alperes vagy egyéb felek részére nyomtatott példány is kiküldésre kerüljön, úgy a választottbírósági keresetlevelet elegendő elektronikus úton benyújtani.
Kiemelendő, hogy a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás kiemelkedő jelentőségű intézménye, az International Chamber of Commerce (ICC, a továbbiakban: ICC Rules) új, 2021. január 1. napjától hatályos eljárási szabályzata igen hasonló szabályt tartalmaz a negyedik cikkelye negyedik bekezdésének b) pontjában.[21]
A Swiss Rules 27. szakaszának második bekezdése lehetővé teszi azt, hogy bármely választottbírósági tárgyalás akár személyesen, akár távoli eléréssel, videokonferencia vagy bármely megfelelő eszköz útján kerüljön lefolytatásra, miképpen arról a választottbírósági testület dönt a felekkel történő egyeztetést követően. A választottbíróság feladata, hogy az előkészítő egyeztetés, a case management conference során online tárgyalás esetében az adatvédelem és a kiberbiztonság vonatkozó kérdéseit egyeztesse, annak érdekében, hogy megfelelő szintű informatikai biztonsággal legyen lefolytatható a tárgyalás, erről a 19. szakasz 2. bekezdése rendelkezik.
A Swiss Rules szerint lefolytatásra kerülő online választottbírósági tárgyalás esetében is minden bizonnyal használható a nemzetközi választottbíráskodásban alkalmazandó videokonferencia egyes kérdéseiről szóló Szöuli Jegyzőkönyv (Seoul Protocol on Video Conference in International Arbitration). A Szöuli Jegyzőkönyvet a Koreai Kereskedelmi Választottbírósági Testület (Korean Commercial Arbitration Board) bocsátotta ki 2020. március 18-án.[22] Habár a jegyzőkönyv kibocsátásának dátuma éppen a világjárvány kitörésének dátumára esett, a jegyzőkönyv előkészületi munkálatai 2018-ig nyúlnak vissza, ugyanis 2018. november 5-6. napján Szöulban megtartott Asia Pacific ADR konferencián került elhatározásra a jegyzőkönyv megalkotása.
- 3/4 -
A Szöuli Jegyzőkönyv célja, hogy a nemzetközi választottbírósági eljárásban a videokonferenciák tervezése, tesztelése és használata kapcsán felmerülő best practices tekintetében összefoglalót adjon. A kilenc cikkből és egy mellékletből álló jegyzőkönyv egyfelől magában foglal a videokonferenciával összefüggő technikai jellegű - például az ideálisnak tekintett sávszélességre vonatkozó - információkat, másfelől egyebek mellett tartalmaz kifejezetten érdemi, a tanúkihallgatás vonatkozásában lényeges ajánlásokat. Így a Szöuli Jegyzőkönyv a Swiss Rules szerinti eljárásban is mint egyfajta kiegészítő - támogató szabályanyag alkalmazásra kerülhet.
Habár technikai jellegű módosításnak tűnik, de fontos kiemelni, hogy a Swiss Arbitration Centre létrejöttével értelemszerűen a választottbírósági mintaklauzula szövegezése is módosult. A mintaklauzula első mondatának új verziója az alábbi: Any dispute, controversy, or claim arising out of, or in relation to this contract, including regarding the validity, invalidity, breach or termination thereof, shall be resolved by arbitration in accordance with the Swiss Rules of International Arbitration of the Swiss Arbitration Centre in force on the date on which the Notice of Arbitration is submitted in accordance with those Rules.[23] A mintaklauzulában szereplő intézmény - Swiss Arbitration Centre - pontos megfogalmazásának egy választottbírósági szerződés esetében azért lehet különös jelentősége, mert a nem precízen elkészített választottbírósági záradék a választottbírósági igényérvényesítés akadályát képezheti.
Az Eljárási Szabályok 16. szakaszának (4) bekezdése a peres feleket képviselő személyek - azaz a jogi képviselők - vonatkozásában tartalmaz fontos szabályokat. A rendelkezés értelmében a peres feleket egyértelműen megilleti, hogy választásuk szerinti személy képviselje őket az eljárásban, ez nyilvánvalóan a tisztességes eljáráshoz való jogból is levezethető.[24] A szabályok azt is rögzítik, hogy a képviselő képviseleti jogának igazolása bármely esetben kérhető, valamint, hogy a választottbírósági testület egy új képviselő megbízását ellenezheti, amennyiben ez veszélyeztetné a választottbírósági testület függetlenségét vagy pártatlanságát.
Az ICC Rules igen hasonló szabályt tartalmaz a 17. szakaszának új első és második bekezdésében.[25]
Ennek megfelelően mindegyik félnek megfelelő módon értesítenie kell az ICC titkárságát, az eljáró választottbírósági tanácsot és a másik felet abban az esetben, amennyiben a peres fél az eljárás során jogi képviselőt kíván váltani. A választottbírósági tanács lehetőséget biztosít az eljárásban részes többi félnek arra, hogy megfelelő határidőn belül írásban tegyenek észrevételt, majd a tanács minden lehetséges intézkedést megtehet annak érdekében, hogy a képviselőváltás valamely választottbíróval szemben összeférhetetlenségi okot ne eredményezhessen. Ez azt a jogot is jelenti a választottbírósági tanács részére, hogy az új peres képviselőt az eljárás egészéből vagy annak egy részéből ki is zárhatja.[26] Említést érdemel, hogy a londoni nemzetközi választottbíróság, a London Court of International Arbitration (LCIA) Eljárási Szabályzatának 18.4 pontjában is ilyen tartalmú szabály található.[27]
Megítélésem szerint mindennek azért van kiemelkedő jelentősége, ugyanis a választottbírósági eljárásokban fellelhető érdekkonfliktusok (conflict of interest) számos esetben ténylegesen a felet képviselő jogi képviselő és valamelyik választottbíró vonatkozásában merül fel. Az IBA Guidelines on Conflicts of Interest in International Arbitration, mely 2004. május 22-én került elfogadásra, majd 2014. október 23-án módosításra, az ún. Waivable Red Listen - a lemondás jogát fenntartó, nem feltétlenül kizárást eredményező Piros Lista - és az Orange Listen, a Narancssárga Listán is tartalmaz olyan esetköröket, melyek valamelyik választottbíró és a peres fél jogi képviselője közötti kapcsolaton alapulnak.[28] A gyakorlatban is számos ilyen jellegű érdekkonfliktust tartalmazó jogesetet találhatunk.
Olaszországban a Milánói Kereskedelmi Kamara (Camera Arbitrale di Milano) választottbírósága belföldi választottbírósági ügyekben alkalmazza az IBA Guidelinest.[29] Fentiekkel összefüggő példaként az úgynevezett Fondaz-ügyre utalunk, amelyben ugyan a Legfelső Bíróság ítéletében nem említi meg az IBA Guidelinest, de az indokolás tükrözi az iránymutatás hatását.[30] Az ügy tényállása szerint egy választottbíró ellen azért kezdeményeztek kizárási eljárást, mert az irodája ugyanabban az épületben és ugyanazon az emeleten volt, mint valamelyik fél jogi képviselőjének az irodája. A Legfelső Bíróság a kizárási kérelmet elutasította arra hivatkozással, hogy amennyiben egy személyes és gazdasági szemszögből ez a helyzet nem teremt közeli kapcsolatot a választottbíró és valamelyik fél között, akkor ez nem szolgáltathat alapot egy eredményes kizárási eljárásra.[31]
A Swiss Rules szintén lényeges, az általános módosítások közé sorolható új szabálya a 19. szakasz (6) bekezdésében lelhető fel. Ez a szabály azt teszi lehetővé, hogy a választottbírósági eljárás folyamata alatt is van lehetőségük a feleknek mediációs vagy egyéb alternatív vitarendezési folyamatot megkezdeniük, azzal, hogy amennyiben a felek másképp nem egyeznek meg egymással, ezen eljárások folyamatban léte alatt a választottbírósági eljárás felfüggesztésre kerül. Megítélésem szerint ezen szabály nagyon praktikus célokat szolgál, hiszen a mediációs eljárás - a választottbírósági eljárás felfüggesztése mellett - is hozzásegítheti a feleket az ügy egyezség útján történő rendezéséhez.
A mediáció szempontjából az is lényeges, hogy annak megkezdésére a választottbírósági eljárás elindulása után is van lehetőség, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a felek egészen más módon fognak viszonyulni egy közvetítői eljáráshoz akkor, amikor a választottbírósági per már elindult, esetlegesen a bizonyítási eljárás egy része lefolytatásra került, egyes perjogi lépésekre sor került. Előfordulhat ugyanis az, hogy ezen események hatására a felek megegyezési hajlandósága megnövekszik, amely az egyezség sikerességének esélyét befolyásolhatja.
Ezen szabály mindezek mellett az ún. med - arb., arb - med. eljárások fontosságára, kiemelt szerepére is fel-
- 4/5 -
hívja a figyelmet. Ugyanakkor arra is rá kell mutatni, hogy az arbitráció és a mediáció célja természetesen más, egy választottbírósági eljárás a felek közötti konfliktus olyan jellegű és eszközrendszerű feloldására nem vállalkozhat, mint egy közvetítői eljárás, ezért alapvetően a med - arb., arb - med. típusú eljárások valójában újfajta, kombinált vitarendezési eljárásnak tekinthetőek.[32]
A svájci nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás hivatalos honlapja kimondja, hogy a Swiss Rules of International Arbitration szabályrendszere akként került megalkotásra, hogy célravezető, rugalmas és költséghatékony legyen a nemzetközi vagy hazai jogviták megoldása terén.[33]
A fentieket összefoglalva jól látható, hogy a Swiss Rules 2021. június 1. napja óta hatályos szabályai - túlmenően azon, hogy a fent megszabott célkitűzéseknek megfelelnek - egyfelől a gyakorlat mai igényeire szabottak, több vonatkozásban összhangban állnak más nagy nemzetközi választottbírósági intézmény szabályzatával, másfelől pedig olyan módosítások, melyek a választottbíráskodás alapvető alapelvei által is kellő mértékben alátámaszthatóak. A Swiss Rules új szabályai arra is alkalmasak, hogy Svájcnak - miként azt Marc Blessing a svájci választottbíráskodást bemutató kézikönyvében kiemeli - a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásban az elmúlt ötven évben elért predominant positionjét fenntartsák, esetleg azt tovább emeljék.[34]
Habár ma még értelemszerűen a gyakorlati alkalmazás vonatkozásában tapasztalat nincsen, a szabályok áttekintése alapján az prognosztizálható, hogy a módosított Swiss Rules a jogkereső nemzetközi üzleti közösség (business community) igényeinek jól meg fog felelni, ekként hozzá fog járulni a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás mint vitarendezési metódus presztízse és elfogadottsága további növekedéséhez. ■
JEGYZETEK
[1] A Swiss Arbitration Centre honlapját lásd: www.swissarbitration.org/centre. (A letöltés ideje: 2021. 08. 24.)
[2] Az új eljárási szabályok angol nyelvű szövegét lásd: www.swissarbitration.org/wp-content/uploads/2021/06/Swiss-Rules-2021-EN.pdf. (A letöltés ideje: 2021. 08. 24.)
[3] Ezzel kapcsolatban lásd: Daniela Franchini - Frank Spoorenberg: Swiss Arbitration Centre and revised Swiss Rules of International Arbitration. online elérhető a http://www.lexology.com/commentary/arbitration-adr. (A letöltés ideje: 2021. 08. 24.)
[4] A Swiss Arbitration Centre-re vonatkozó szervezeti átalakítások kapcsán lásd különösen: Lukas Rusch - Christine Möhler - Cyrill Chevalley: Swiss Arbitration Revamped: New Swiss Arbitration Centre, Revised Swiss Rules of International Arbitration 2021, and Launch of Swiss Arbitration Platform. online elérhető: https://pestalozzilaw.com/en/news/legal-insights/swiss-arbitration-revamped-new-swiss-arbitration-centre-revised-swiss-rules-international-arbitration-2021-and-launch-swiss-arbitration-platform. (A letöltés ideje: 2021. 08. 26.)
[5] A svájci választottbírósági jogról magyar nyelven összefoglalóan lásd: Boóc Ádám: A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás. A választottbíró megválasztása és kizárása. HVG-ORAC, Budapest, 2009. 51-60. A svájci magánjog fejlődéséhez lásd: Sándor István: A svájci kereskedelmi jog kodifikációjának története. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominatae. 35 (1995/96). 83-97.; Kecskés László: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben. Történeti vázlat. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2004. 435-454.; Hamza Gábor: Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2009. 236-256.
[6] Ehhez lásd: Marc Blessing: Introduction to Arbitration - Swiss and International Perspectives. Basel, 1999. 63-64.
[7] Az IPRG 12. fejezetének 2021. évi módosításáról összefoglalóan lásd: The Revised Swiss International Arbitration Act - Key Changes and Developments. Alert Memorandum. http://www.clearygottlieb.com/-/media/files/alert-memos-2021/the-revised-swiss-international-arbitration-act--key-changes-and-developments.pdf. (A letöltés ideje: 2021. 08. 25.)
[8] A közrend és a svájci kereskedelmi választottbíráskodás vonatkozásában lásd: Boóc Ádám: Észrevételek a közrend (ordre public) fogalmához a svájci választottbírósági jogban. In: Nótári Tamás. - Török Gábor (szerk.): Prudentia Iuris Gentium Potestate. Ünnepi tanulmányok Lamm Vanda tiszteletére. Budapest, 2010. 31-43.
[9] Lásd: Anton Pestalozzi: Die Schiedsgerichtsbarkeit der Zürcher Handelskammer. In: Karl-Heinz Böckstiegel (szerk.): Die Internationale Schiedsgerichtsbarkeit in der Schweiz. Schriftrenreihe des Deutschen Instituts für Schiedsgerichtswesen. I. Köln, 1989. 183. skk.
[10] Ehhez lásd: Gabrielle Kaufmann-Kohler: The Geneva Chamber of Commerce and Industry Adopts Revised Arbitration Rules. Journal of International Arbitration 1992/9. 71-77.; Christophe Imhoos: The 1992 Geneva Chamber of Commerce and Industry Arbitration Rules under Scrutiny. Journal of International Arbitration, 1992/9. 121-139.
[11] Art. 190. Der Entscheid kann nur angefochten werden:˙[...] b. wenn sich das Schiedsgericht zu Unrecht für zuständig oder unzuständig erklärt hat; c. wenn das Schiedsgericht über Streitpunkte entschieden hat, die ihm nicht unterbreitet wurden oder wenn es Rechtsbegehren unbeurteilt gelassen hat.
[12] Lásd ezzel kapcsolatban: Sebastiano Nessi: A Swiss "(R)Evolution": SCAI Becomes the Swiss Arbitration Centre and Enacts New Arbitration Rules. http://arbitrationblog.kluwerarbitration.com/2021/06/15/a-swiss-revolution-scai-becomes-the-swiss-arbitration-centre-and-enacts-new-arbitration-rules. (A letöltés ideje: 2021. 08. 26.)
[13] Ezzel kapcsolatban lásd: Revised 2021 Swiss Arbitration Rules. https://www.acerislaw.com/revised-2021-swiss-arbitration-rules. (A letöltés ideje: 2021. 08. 25.)
[14] A Swiss Rules 2012. évi verzióját lásd: https://www.swissarbitration.org/wp-content/uploads/2021/05/SwissRules2012_English_2019-1.pdf. (A letöltés ideje: 2021. 08. 25.)
[15] A választottbíró függetlenségéről, pártatlanságáról a svájci jogban összefoglalóan lásd: Boóc i. m. (5. lj.) 60-110.
[16] Kiemelendő, hogy az amicus curiae részvétele a beruházási választottbíráskodási eljárásokban - azok speciális jellegére tekintettel - kifejezetten jelentős. Ezzel kapcsolatban lásd különösen: Gary Born - Stephanie Forrest: Amicus Curiae Participation in Investment Arbitration. ICSID Review - Foreign Investment Law Journal, 2019/34. 626-665.
- 5/6 -
[17] Ezzel kapcsolatban lásd: Revised 2021 Swiss Arbitration Rules. www.acerislaw.com/revised-2021-swiss-arbitration-rules. (A letöltés ideje: 2021. 08. 25.)
[18] Lásd http://www.tas-cas.org/en/arbitration/code-proceduralrules.html. (A letöltés ideje: 2021. 08. 25.)
[19] A CAS eljárás általános bemutatását az újabb magyar jogirodalomból lásd: Bagdi Áron: A CAS választottbírósági eljárása. Sportjog, 2020/2. 32-34. A CAS által meghozott választottbírósági ítéletek érvénytelenítése kapcsán lásd: Boóc Ádám: Észrevételek a Lausanne-i Sport Választottbíróság (CAS) által meghozott választottbírósági ítéletek érvénytelenítéséhez. Sportjog, 2020/2. 22-25.
[20] Lásd ezzel kapcsolatban: Katona János: Digitalizáció és választottbíráskodás. Virtuális tárgyalás és egyéb információs technológiák a választottbírósági eljárásban. In: Burai-Kovács János (szerk.): A kereskedelmi választottbíróság évkönyve 2019-2020. Budapest, 2020. 69-88.; Boóc Ádám: Hogyan befolyásolja a COVID-19 pandémia a választottbíráskodást? Polgári Jog, 2021/3-4. 2-9.
[21] Az Eljárási Szabályzat szövegét lásd: https://iccwbo.org/dispute-resolution-services/arbitration/rules-of-arbitration. (A letöltés ideje: 2021. 08. 24.)
[22] A Szöuli Jegyzőkönyv szövegét lásd: http://www.kcabinternational.or.kr/static_root/userUpload/2020/03/18/1584509782805DD02R.pdf. (A letöltés ideje: 2021. 08. 25.)
[23] Lásd 20. lj.
[24] A választottbírósági eljárásban a tisztességes eljárás garanciái tekintetében az újabb irodalomból lásd különösen: Nochta Tibor: Thesis about Guarantees of a Fair Trial in Arbitration Proceedings. In: Burai-Kovács i. m. (19. lj.) 381-385.
[25] (1) Each party must promptly inform the Secretariat, the arbitral tribunal and the other parties of any changes in its representation. (2) The arbitral tribunal may, once constituted and after it has afforded an opportunity to the parties to comment in writing within a suitable period of time, take any measure necessary to avoid a conflict of interest of an arbitrator arising from a change in party representation, including the exclusion of new party representatives from participating in whole or in part in the arbitral proceedings.
[26] Az ICC új választottbírósági szabályzatának bemutatását magyar nyelven lásd: Korom Veronika: Az ICC Nemzetközi Választottbíróság 2021-es Választottbírósági Szabályzata. Gazdaság és Jog, 2021/3. 8-11.
[27] 18.4 The Arbitral Tribunal may withhold approval of any intended change or addition to a party's authorised representatives where such change or addition could compromise the composition of the Arbitral Tribunal or the finality of any award (on the grounds of possible conflict of interest or other like impediment). In deciding whether to grant or withhold such approval, the Arbitral Tribunal shall have regard to the circumstances, including: the general principle that a party may be represented by an authorised representative chosen by that party, the stage which the arbitration has reached, the efficiency resulting from maintaining the composition of the Arbitral Tribunal (as constituted throughout the arbitration) and any likely wasted costs or loss of time resulting from such change or addition. www.lcia.org/Dispute_Resolution_Services/lcia-arbitration-rules-2020.aspx#Article%2018. (A letöltés ideje: 2021. 08. 24.)
[28] Az IBA Guidelines on Conflicts of Interest in International Arbitration szövegét lásd: http://www.ibanet.org/MediaHandler?id=e2fe5e72-eb14-4bba-b10d-d33dafee8918. (A letöltés ideje: 2021. 08. 24.)
[29] Az olasz választottbíráskodási jog vonatkozásában lásd különösen: Gianfranco Di Garbo. In: The Baker & McKenzie International Arbitration Yearbook, 2011-2012 (Italy). New York, 2012. 267-273.
[30] A Fontaz Enpam v Soc Sogess (Corte di Cassazione) ügy leírását lásd: Judith Gill: The IBA Conflicts Guidelines - Who's Using Them and How? Dispute Resolution International I. 2007. 65.
[31] Fentiekkel kapcsolatban lásd különösen: Boóc Ádám: Észrevételek a választottbíró felelősségéhez. Magyar Jog, 2020/9. 535-543.
[32] A med - arb., arb - med. eljárások vonatkozásában lásd különösen: Grosu Manuela Renáta: Hybrid Procedures: the Combination of Mediation and Arbitration in Resolving Commercial Disputes from Arbitrator, Mediator, Legal Representative and Client Perspective. ELTE ÁJK, Budapest, 2021. PhD-értekezés, kézirat. A választottbíráskodás és a mediáció kapcsolatáról általában lásd Klaus Peter Berger: Private Dispute Resolution in International Business: Negotiation, Mediation, Arbitration. Alphen aan den Rijn, 2009. 2. kiadás
[33] The Swiss Rules of International Arbitration have been drafted to be efficient, flexible and cost effective for the resolution of international or domestic disputes. www.swissarbitration.org/resources/swiss-rules-2021. (A letöltés ideje: 2021. 08. 24.)
[34] Blessing i. m. (6. lj.) 66.
Visszaugrás
