A tanulmány a Lausanne-i Sport Választottbíróság (Tribunal Arbitral du Sport, Court of Arbitration for Sport, CAS) által meghozott választottbírósági ítéletek egy igen sajátos kérdésével, az ítéletek érvénytelenítésének problémájával foglalkozik. Tekintve, hogy a választottbírósági ítéletek érvénytelenítése mindig az adott állam jogrendszerével szoros összefüggésben van, a tanulmány röviden bemutatja a választottbírósági ítéletek érvénytelenítésére vonatkozó főbb rendelkezéseket a svájci jogban. Ezt követően áttekintésre kerülnek a CAS által meghozott egyes ítéletek érvénytelenítési eljárásai. A szerző az esetjogi példákban egyfajta szintézisre törekszik, célja az egyes érvénytelenítési eljárásokban fellelhető közös vagy hasonló elemek bemutatása. A szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogy az egyes érvénytelenítési eljárásoknak mik a legfontosabb közös tanulságai, és ezek milyen tanulságokkal járhatnak a sport-választottbíráskodás, az egyes nemzeti sport-választottbíróságok, így a magyar sport-választottbíráskodás számára.
The study deals with a specific aspect of the arbitral judgments of the CAS (Tribunal Arbitral du Sport, Court of Arbitration for Sport, CAS), the problem of the invalidation of judgments. Considering that the invalidation of judgments is always in close connection with the legal system of the state, the study shortly showcases the main provisions concerning the invalidation of the arbitral judgments in the Swiss legal system. Thereafter, the author gives an overview about the particular invalidation processes of the arbitral judgments by the CAS. The author aims for a certain synthesis in the case law examples; he aspires to show the common or similar elements in the particular invalidation processes. The author seeks to find an answer to the most important common lessons of each invalidation process and what lessons can be learned by the sports-arbitration, the individual national sports-arbitrations, so by the Hungarian sports-arbitration as well.
Die Studie behandelt eine spezifische Frage der Entscheidungen von den Internationalen Sportgerichtshof (Tribunal Arbitral du Sport, Court of Arbitration for Sport, CAS), die Aufhebung von Entscheidungen. In Anbetracht dessen, dass die Aufhebung der Entscheidungen des Schiedsgerichts in engem Zusammenhang mit dem Rechtssystem des Staats steht, stellt die Studie kurz die Hauptbestimmungen des schweizerischen Rechts über die Aufhebung von Entscheidungen des Schiedsgerichts vor. Danach gibt der Autor ein Überblick über die Aufhebungsprozess der Entscheidungen des CAS. Der Autor strebt nach einer Synthese mit fallrechtlichen Beispielen, sein Ziel ist die Vorstellung der gemeinsamen oder ähnlichen Elemente in den einzelnen Aufhebungsprozessen. Der Autor sucht nach einer Antwort, was die wichtigsten gemeinsamen Lehren der Aufhebungsprozessen, und welche Lehren haben sie für die Sportgerichtshofe, die einzelne nationale Schiedsgerichte, also für das ungarische Sport-schiedsverfahren.
A svájci joggyakorlatban a választottbírósági ítélet érvénytelenítése vonatkozásában sajátos szerepet tölt be a Lausanne-i Sport Választottbíróság (Tribunal Arbitral du Sport, Court of Arbitration for Sport, a továbbiakban: CAS) ítéleteivel kapcsolatos eljárásokban kialakult szemléletmód. A CAS-t 1984-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapította meg. A CAS Lausanne-ban működik, alapvetően a svájci jog alá tartozó, jórészt nemzetközi sportjogi kérdésekben döntőbíráskodó választottbírósági intézmény.[1]
Jelen rövid írásban arra kívánunk rávilágítani, hogy a CAS által meghozott választottbírósági ítéletek érvénytelenítése kapcsán a gyakorlatnak milyen súlyponti - esetlegesen a magyar sportjogi választottbíráskodás szempontjából is érdekes - megállapításai, eredményei vannak.
A svájci jogszabályi háttér megvilágítása céljából utalunk rá, hogy a választottbíráskodásra vonatkozó szabályok Svájcban az 1987. december 18-án elfoga-
- 22/23 -
dott, a svájci nemzetközi magánjogról szóló szövetségi törvényben (Bundesgesetz über das internationale Privatrecht vom 18. Dezember, 1987, a továbbiakban: IPRG) lelhetőek fel.[2]
Az IPRG 190. cikkelye szerint a választottbírósági ítélet a kihirdetésével jogerős és végleges. A választottbírósági ítélet érvénytelenítésére abban az esetben kerülhet sor:
a) ha az egyesbíró kiválasztása avagy a választottbírósági testület összeállítása nem az irányadó szabályok szerint történt;
b) amennyiben a választottbíróság joghatóságát helytelenül állapította meg vagy tagadta meg;
c) ha a választottbíróság döntése a kereseti kérelemben foglaltakon túlment, illetve elmulasztott dönteni olyan kérdésekben, melyek a kereseti kérelemben szerepeltek;
d) ha a felek egyenlő bánásmódjának elve, avagy a felek meghallgatásának elve sérült;
e) amennyiben az ítélet a közrenddel (a német és a francia szövegben: ordre public, az olasz szövegben: ordine pubblico) összeférhetetlen.
Lényeges, hogy a választottbíróság közbenső döntéseinek érvénytelenítését csak a fent idézett a) és b) pont esetében lehet kérelmezni. A 191. cikkely értelmében a külföldi választottbírósági ítélet érvénytelenítésére a Svájci Szövetségi Bíróság, Legfelső Bíróság (Schweizerische Bundesgericht) az illetékes. Az érvénytelenítési kereset előterjesztésére 30 nap áll rendelkezésre az ítélet közlésétől számítottan. A nemzetközi választottbírósági eljárásban a választottbírósági ítéletet közöltnek akkor kell tekinteni, ha az a felek számára kézbesítésre került, kivéve ha az adott választottbírósági szabályzat mást ír elő. A svájci belföldi választottbírósági eljárásban ezzel szemben - a felek ellenkező megállapodásának hiányában - a választottbírósági ítélet a választottbíróság székhelyén illetékes bíróságnál kerül letétbe helyezésre, mely bíróság fogja a feleket az ítéletről értesíteni.[3]
Vitathatatlan tény az, hogy a választottbírósági eljárásokban született ítéletekkel szemben kezdeményezett érvénytelenítési perekben a közrendi klauzula valóságos örökzöld argumentum, vagyis annak meghivatkozása, hogy az ítélet a közrendbe ütközik. A nemzetközi közrend fogalma - akár az ún. eljárásjogi, akár az anyagi jogi közrendről beszélünk - sok tekintetben korhoz és korszakhoz is kötött, ennek megfelelően időben változó fogalmat is jelenthet.
A nemzetközi közrend meghatározása tekintetében érdemes utalni Kecskés László azon megállapítására, mely szerint a közrend, egy a jogrendszer által értéknek vélt eszméket és fogalmakat tömörítő halmaz.[4] Ekként, ha a közrend, illetve az ún. belső közrend sérül, akkor az - voltaképpen az argumentatio a maiore ad minus elvét is alkalmazva - mindenképpen kell, hogy a jogrendszer valamely konkrét normájának a megsértését is jelentse, hiszen a jogrendszer belső értékeit a konkrét jogi normáknak is hordozniuk kell magukban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
