A párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce - ICC) mellett működő, 1923-ban alapított Nemzetközi Választottbíróság (ICC Választottbíróság) a világ legnevesebb és a nemzetközi gazdasági jogvitákban leggyakrabban kikötött választottbírói fóruma. Az ICC éves statisztikái szerint 2019-ben összesen 869 új eljárás indult az ICC Választottbíróság előtt, ezzel újfent igazolva, hogy a világ egyik legnépszerűbb választottbírói fórumáról van szó. A fentiekből mintegy nyolc esetben magyar fél is szerepelt érdekeltként, egy ügyben magyar nemzetiségű választottbíró is szolgált az eljárásban, valamint egy alkalommal maga a választottbíráskodás helye is Magyarországon volt. Az elmúlt 23 évben így már összesen 141 ICC ügyben szerepelt magyar fél érdekelt, 61 ICC eljárásban szolgált magyar nemzetiségű választottbíró, és 22 alkalommal volt a választottbíráskodás helye Magyarországon.
Látható tehát, hogy - bár az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Állandó Választottbírósága előtt zajló ügyek számához képest eltörpül a magyar vonatkozású ICC ügyek száma - az ICC Választottbíróság a magyar gazdasági élet szereplői számára is az egyik legfontosabb külföldi választottbírósági fórumnak tekinthető.
Éppen ezért lehet releváns számukra, hogy 2021. január 1-jén egy új, módosult ICC Választottbírósági Szabályzat (a továbbiakban: 2021. évi Szabályzat) lépett hatályba, s ezzel egyidőben az ICC frissítette a feleknek és választottbírósági tanácsoknak szóló útmutatását is a választottbírósági eljárás lefolytatásáról.[1]
A 2021-es újítások célja, hogy az ICC Szabályzat lépést tartson a nemzetközi üzleti gyakorlattal, és választ adjon a felhasználók igényeire és a jelen kihívásaira. A 2021. január 1-jét követően indult választottbírósági eljárásokban már a 2021. évi Szabályzat kerül alkalmazásra, ezzel felváltva a korábban indult eljárásokban alkalmazandó, 2017-ben elfogadott Szabályzatot. Ahogy Alexis Mourre, az ICC Választottbíróság elnöke megjegyezte, a Szabályzat módosítása "egy újabb lépést jelent az eljárási szabályok nagyobb hatékonysága, rugalmassága és átláthatósága felé, ami még vonzóbbá teszi majd az ICC választottbíráskodást mind a nagy, összetett választottbírósági eljárások, mind a kisebb ügyek számára".
Az alábbiakban pedig röviden áttekintem az ICC 2021. évi Szabályzatának főbb újdonságait.
A 2021. évi Szabályzat legjelentősebb újítását a további felek csatlakozásáról és az eljárásegyesítésről szóló módosult rendelkezések jelentik. Ezen újítások az összetett jogvitákban, így például a megrendelő, a vállalkozó és az alvállalkozó között felmerülő építőipari, valamint a hitelező, az adós és a kezes között felmerülő pénzügyi jogvitákban bírnak különös jelentőséggel.
A több felet és több szerződést átfogó választottbírósági eljárásokra vonatkozóan először az ICC 2012. évi Szabályzata fogalmazott meg konkrét rendelkezéseket. A 2012. évi Szabályzat lehetővé tette további felek bevonását az eljárásba a választottbírók kinevezése előtt, illetve akár azt követően is, amennyiben ehhez mind a peres felek, mind a csatlakozó fél hozzájárult. Mivel ilyen egyetértés ritkán állt fenn, a további felek csatlakozásáról szóló rendelkezések a gyakorlatban ritkán kerültek alkalmazásra. A 2017. évi Szabályzat e tekintetben nem tartalmazott újításokat a korábbi, 2012-es szabályokhoz képest.
A 2021. évi Szabályzat 7. cikke egy új, (5) számú bekezdéssel bővült, mely a korábbi szabályzatokban elvárt széles körű beleegyezés hiányában is lehetővé teszi a csatlakozási kérelem benyújtását a választottbírók jelölését, illetve kinevezését követően. Ilyen esetekben a választottbírósági tanács a megalakulása után fog dönteni a további felek csatlakozásáról, melynek előfeltétele, hogy az eljáráshoz csatlakozó felek előzetesen elfogadják a választottbírósági tanács megalakulását, valamint az eljárást előkészítő egyeztetésen elfogadott eljárási rendet.
A további felek csatlakozására irányuló kérelmek elbírálásakor a választottbírósági tanácsnak figyelembe kell vennie a releváns körülményeket, ideértve a csatlakozó félre vonatkozó hatáskör prima facie fennállását, a csatlakozási kérelem időpontját, a lehetséges összeférhetetlenségeket, valamint a csatlakozásnak az eljárásra gyakorolt hatását.
A 2021. évi Szabályzat ezen új rendelkezéssel a választottbíráskodás hatékonyságát és rugalmasságát igyekszik elősegíteni azokban az esetben, amikor az eljárás alatt szükségessé válik további felek bevonása, de ebbe valamelyik fél nem egyezik bele. Mindazonáltal, ha a csatlakozó fél nem fogadja el a választottbírósági tanács megalakulását vagy az eljárási rendet, akkor a korábbi nehézségek fennmaradnak.
Az eljárásegyesítésről is a 2012. évi Szabályzat rendelkezett először, melynek rendelkezéseit a 2017. évi Szabályzat módosítás nélkül vette át. Ezen szabályok szerint az ICC Választottbírósága abban az esetben rendelhette el több eljárás egyesítését, ha ehhez az összes érintett fél hozzájárult, illetve - az érintett felek hozzájárulásának hiányában - akkor, ha az egyesítendő eljárások ugyanazon választottbírósági kikötésből származtak, vagy ha nem is származtak ugyanabból a választottbírósági kikötésből, de a vonatkozó választott-
- 8/9 -
bírósági kikötések kompatibilisek és az érintett felek azonosak voltak, valamint a jogviták ugyanazon jogviszonnyal kapcsolatban merültek fel.
A 2021. évi Szabályzat újdonsága, hogy a 10. cikk módosult (b) bekezdése tisztázza, hogy eljárásegyesítésre az érintett felek hozzájárulásának hiányában akkor is sor kerülhet, ha az egyesítendő eljárások nem egy, hanem több azonos választottbírósági kikötés alapján indultak. Ezáltal eljárásegyesítésre kerülhet sor olyan esetekben is, ahol több, önálló szerződés áll fenn az egyesítendő eljárásokban érintett felek között, és ezek a felek ugyan nem azonosak, de a szerződésekben szereplő választottbírósági kikötések igen.
A 10. cikk ezirányú módosítása üdvözlendő, hiszen nagyobb rugalmasságot enged az egymással összefüggő szerződéses okiratok alapján indított eljárások egyesítésében.
A 2021. évi Szabályzat másik jelentősebb újítása a választottbírósági tanács megalakításával kapcsolatos. A 2021. évi Szabályzat lefekteti, hogy kivételes esetekben az ICC Választottbíróságának jogában áll kinevezni a választottbírósági tanács minden tagját. Ilyen kivételes eset akkor áll fenn, ha a felek a tanácstagok jelöléséről szóló megállapodásuk alkalmazásával egyenlőtlen és igazságtalan bánásmódban részesülnének, és ezáltal a születendő választottbírósági ítélet érvényessége veszélyben forogna. Ez a rendelkezés a gyakorlatban lehetővé teszi a ICC Választottbíróság számára, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a választottbírósági kikötéseket, amelyek bár nem minősülnek "patologikus" kikötésnek, mégis kockázatot jelenthetnek az ítélet érvényessége és végrehajthatóságára azzal, hogy olyan szabályokat állapítanak meg a választottbírósági tanács megalakítására, amelyek eredményeképpen a felek egyenlő bánásmódban való részesítésének követelménye sérülhet a választottbírók jelölése során.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
