Napjaink gazdasági rendszerében a kormányzatnak, a nemzetgazdaságnak is van bizonyos érdekeltsége a társaságok működésében, a társasági szférában. Egyrészt például a kormányzat jelöl ki bizonyos pénzügyi politikákat, mint például a beruházási adókedvezmény, a meghatározott iparágakban való befektetés ösztönzése, beruházási támogatások nyújtása, illetve a társasági adó rendszere és mértéke. Ezen túlmenően az államok általában (és optimális esetben) törekednek annak biztosítására, hogy a társaságok társadalmilag felelős módon járjanak el, és figyelembe vegyenek társadalmi, etikai és érzelmi megfontolásokat is.[1] Így arra a következtetésre lehet jutni, hogy a kormányzati érdek, államérdek megjelenik a társasági szférában, mint egy sajátos egyéb érdekelti érdek.
Ennek gyakorlati megvalósulására jelentenek jó példát a vállalatfelvásárlások területén az egyes államok, kormányzatok által a közvetlen külföldi befektetések[2] vizsgálatára kialakított mechanizmusok. E mechanizmusok lehetővé teszik, hogy jellemzően bizonyos stratégiainak tekintett szektorokba történő befektetések, és/vagy bizonyos, stratégiai fontosságúnak tekintett társaságokba vagy tevékenységi területekre irányuló befektetések esetén[3] (előfordul, hogy ezek köre nem kerül pontosan körülhatárolásra a szabályozásban, és csak példálózó jellegű felsorolást nyújt a vonatkozó szabályozás) a kormányzat ellenőrzést gyakoroljon e befektetések felett, és akár meggátolja vagy feltételhez kösse azokat.[4] A vizsgálat célja, hogy érvényesítse az adott állam nemzetbiztonsággal kapcsolatos alapvető érdekét,[5] illetve (ezen túlmenően, gyakran) a közérdek védelmét, főként a közbiztonsághoz és a közrendhez kapcsolódóan.
Mindez pedig ahhoz vezethet, hogy a kormányzat meggátolhatja (vagy feltételhez kötheti) - többek között - egy honos társaság külföldi személy általi felvásárlását, ha az megítélése és az erre vonatkozó szabályozás szerint az állam nemzetbiztonsági érdekét, közrendjét, közbiztonságát sérti. Ennek során pedig nem kell tekintettel lennie arra, hogy a vállalatfelvásárlási ajánlat kedvező-e a részvényesek számára, az megfelelő felárat biztosít-e nekik. Amennyiben egy vállalatfelvásárlási ajánlat egy adott állam befektetések vizsgálatára kialakított mechanizmusa alapján sérti (például) a nemzetbiztonsági érdeket, akkor lépéseket tehet e felvásárlás megakadályozása (vagy feltételhez kötése) érdekében. Ennek során pedig nem kell tekintettel lennie a vállalatfelvásárlási ajánlat által nyújtott részvényesi hozamra. Így e mechanizmus egy (a társaságok viszonyrendszerét tekintve) egyéb érdekelti érdeket, nevezetesen az államok nemzetbiztonságban, közrendben megnyilvánuló érdekét a részvényesi érdek elé helyezi. Tehát a külföldi befektetések vizsgálatára kialakított mechanizmusok jó példát jelentenek arra, amikor az egyéb érdekelti érdek felülírja a részvényesi érdeket. Megállapíthatjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok is, illetve az Európai Unió számos tagállama is[6] rendelkezik ilyen mechanizmussal. 2017-ben pedig uniós szinten is napvilágot látott egy rendelettervezet[7] az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról.[8] Ez alapján került elfogadásra az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról.
Az alábbiakban áttekintjük e mechanizmusok legfontosabb jellemzőit és szabályait az Amerikai Egyesült Államokban, melyek már az 1980-as évektől kezdődően jelen vannak jogrendszerében. Ez a vizsgálat azért is különösen indokolt, mivel e szabályozási megoldások példát biztosíthattak más jogrendszerek számára a saját befektetésvizsgálati mechanizmusuk kialakítása során.
Az Egyesült Államok jogrendszerében már hosszú évtizedek óta jelen van a közvetlen külföldi befektetések vizsgálatának lehetősége. Az Egyesült Államok elnökének azon jogkörét, hogy bizonyos tranzakciókat felfüggeszthet vagy megtilthat, eredetileg az 1950. évi Defense Production Act egy 1988-as módosítása biztosította. E módosítást közismert nevén Exon-Florio kiegészítésnek[9] hívják, és e módosítás beiktatta a Defense
- 1/2 -
Production Actba annak 721. szakaszát. Ezen szakaszt jelentős mértékben felülvizsgálta és módosította a 2007-es Foreign Investment and National Security Act (FINSA), mely 2007. október 24-én lépett hatályba. Legutóbbi módosítására pedig a 2018-as Foreign Investment Risk Review Modernization Acttal (FIRRMA)[10] került sor, mely 2018. augusztus 13-án lépett hatályba.[11] Az alábbiakban áttekintjük a közvetlen külföldi befektetések vizsgálatára irányadó legfontosabb szabályokat az Egyesült Államokban.[12] Ahol indokolt, kiemelt figyelmet fordítunk a 2018-as Foreign Investment Risk Review Modernization Act (FIRRMA) által bevezetett módosításokra is.[13] E szabályozás egységes szerkezetben jelenleg a United States Code Title 50 (War And National Defense) Chapter 55 (Defense Production) 4565. (Authority to review certain mergers, acquisitions, and takeovers - Hatáskör bizonyos egyesülések, akvizíciók és vállalatfelvásárlások vizsgálatára) szakaszban olvasható (50 USC 4565).[14]
Az Egyesült Államokban a szabályozás először is felállította azt a testületet (Bizottságot), melynek célja a közvetlen külföldi befektetések vizsgálata.[15] Ez a testület a Committee on Foreign Investment in the United States (az Egyesült Államokba történő külföldi befektetésekkel foglalkozó bizottság, angol rövidítéssel CFIUS, itt a továbbiakban Bizottság), melyet a 11858-as számú elnöki utasítás (Executive Order) állított fel a Defense Production Act 721. szakaszának (k) pontja alapján.[16] E Bizottság tagjai a törvény alapján a Pénzügyminiszter, a Belbiztonsági Miniszter, a Kereskedelmi Miniszter, a Védelmi Miniszter, a Külügyminiszter, az Igazságügy-miniszter, az Energiaügyi Miniszter, a Munkaügyi Miniszter (nem szavazó tag, hivatalból), a Nemzeti Hírszerzés Igazgatója (Director of National Intelligence) (nem szavazó tag, hivatalból), illetve bármilyen más olyan végrehajtó szervezet, ügynökség vagy iroda vezetője, amelyet az Egyesült Államok elnöke indokoltnak tart, általánosan vagy eseti jelleggel (illetve az általuk kijelölt személyek).[17] Az Egyesült Államok elnökének adott felhatalmazással élve a 11858-as számú elnöki utasítás tovább bővíti a tagok körét.[18] A Bizottság elnöke a Pénzügyminiszter.[19] A szabályozás továbbá előírja, hogy a Pénzügyminiszternek ki kell jelölnie minden egyes, a törvény hatálya alá tartozó ügylet esetében a Bizottság egy tagját vagy tagjait, ahogy megfelelőnek tartja, hogy a vizsgálatot vezető ügynökség(ek) legyen(ek) a Bizottság nevében. Ennek kell betöltenie a vezető ügynökség szerepét az adott ügylet esetében, hogy például tárgyaljon bármely, a nemzetbiztonsági kockázatot csökkentő megállapodásról, vagy bármely olyan feltételről, mely szükséges a nemzetbiztonság védelme érdekében. Szintén vezető ügynökség minden olyan kérdés tekintetében, mely a végrehajtott ügylet nyomon követéséhez kapcsolódik, hogy biztosítsa az ezen megállapodásokkal vagy feltételekkel, illetve az idevonatkozó szabályozásnak való megfelelést.[20]
Az Egyesült Államokban e szabályozás a törvény hatálya alá tartozó ügyletekre (ún. covered transaction) terjed ki. A törvény hatálya alá tartozó ügylet kifejezés eredetileg minden olyan egyesülést, akvizíciót vagy vállalatfelvásárlást (vételi ajánlatot) jelöl, melyet 1988. augusztus 23-a után jelentettek be, vagy ekkor még folyamatban volt, bármely külföldi személy által vagy részvételével, és amely bármelyik amerikai vállalkozás feletti irányítás külföldi megszerzését eredményezheti (ideértve egy egyesülés, akvizíció vagy vállalatfelvásárlás joint venture megállapodás segítségével való megvalósítását is).[21] Az irányítás fogalma pedig azt a közvetlen vagy közvetett képességet jelenti (akár gyakorolják azt, akár nem), hogy meghatározza, irányítsa vagy döntsön egy entitást érintő lényeges kérdésekről (az idevonatkozó részletszabályok meghatározását pedig a törvény a Bizottság szabályozási körébe utalja).[22]
A 2018-as Foreign Investment Risk Review Modernization Act ugyanakkor további ügyleteket sorol a törvény hatálya alá tartozó ügyletek fogalmába. Így a FIRRMA négy további esetkörre is kiterjesztette a Bizottság (Committee on Foreign Investment in the United States, CFIUS) joghatóságát. Ennek célja azon növekvő nemzetbiztonsági aggályok kezelése, melyet bizonyos olyan befektetési struktúrák külföldi kihasználása generált, amelyek hagyományosan kívül estek a Bizottság joghatóságán. Ez alapján a törvény hatálya alá tartozó ügyletek fogalma az alábbi négy tranzakciótípussal egészült ki. Egyrészt ilyen az "érzékeny" kormányzati intézmények, létesítmények közelében lévő ingatlanok külföldi személyek által vagy azok számára való megvásárlása, bérlése vagy koncesszióba vétele. Ez alapján idesorolhatjuk az Egyesült Államok területén található, magán vagy köztulajdonban lévő ingatlanok megvásárlását, bérlését vagy koncesszióba vételét egy külföldi személy által, ha az érintett ingatlan elhelyezkedése "nemzetbiztonsági szempontból érzékeny" (például katonai létesítmények, kormányzati épületek közelében található, vagy ha az érintett ingatlant tengeri kikötőnek vagy repülőtérnek használják, vagy annak területén található stb.), és megfelel a Bizottság által előírt egyéb követelményeknek.[23] Szintén idetartoznak "más befektetések" bizonyos amerikai üzleti vállalkozásokba, melyek lehetővé teszik egy külföldi személy számára lényeges, nem nyilvános információhoz való hozzáférést az amerikai üzleti vállalkozás tulajdonlásával, az igazgatótanácsban való tagsággal, vagy más, nem a szavazati joggal rendelkező részvényeken keresztül érvényesülő döntéshozatali jogokkal.[24] Szintén kiterjesztésre került a törvény hatálya alá tartozó ügyletek fogalma egy külföldi befektető jogaiban beálló bármely olyan változásra, mely egy amerikai üzleti vállalkozás külföldi irányítását eredményezi, vagy ún. "más befektetést" eredményez bizonyos amerikai üzleti vállalkozásokba.[25] Szintén idetartozik még bármely olyan tranzakció, megállapodás,
- 2/3 -
vagy egyezség, melynek szándéka a Bizottság joghatóságának megkerülése, kijátszása.[26]
A törvény szerint bármely, a törvény hatálya alá tartozó ügyletben részt vevő fél vagy felek kezdeményezhetik az ügylet vizsgálatát a Bizottság Elnökének a tranzakcióról benyújtott írásbeli értesítéssel.[27]
Az Egyesült Államok elnöke vagy a Bizottság ugyanakkor egyoldalúan is kezdeményezheti a vizsgálat megindítását, és így vizsgálatot indíthat bármely, a törvény hatálya alá tartozó ügyletre vonatkozóan. Szintén vizsgálatot indíthat a korábban már vizsgálat tárgyát képező, a törvény hatálya alá tartozó ügylet vonatkozásában, ha az ügyletben részt vevő bármely fél hamis vagy félrevezető információt adott lényeges információ tekintetében a Bizottság számára a vizsgálattal összefüggésben, vagy lényeges információt (ideértve lényeges dokumentumokat) hallgattak el a Bizottságnak benyújtott információkból. Sor kerülhet továbbá vizsgálat indítására a korábban már vizsgálat tárgyát képező, a törvény hatálya alá tartozó ügylet vonatkozásában, ha az ügylet megvalósítása kapcsán kötött egyezményt vagy feltételt lényegesen megszegték.[28]
Bármely, a törvény hatálya alá tartozó ügylet kapcsán kézhez vett értesítés alapján, vagy az egyoldalúan kezdeményezett vizsgálat alapján az Egyesült Államok elnöke, a Bizottságon keresztül megvizsgálja a törvény hatálya alá tartozó ügyletet, hogy meghatározza az ügylet hatásait az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, és ennek során - szükség szerint - a United States Code Title 50. § 4565 (f) alszakaszában meghatározott tényezőket figyelembe veszi.[29]
Az ilyen figyelembe veendő tényezők között szerepel a United States Code Title 50. § 4565 f) alszakaszában, hogy az Egyesült Államok elnöke vagy az elnök megbízottja, figyelembe véve a nemzetbiztonság követelményeit, megfontolhatja például: az előre látható nemzetvédelmi követelmények hazai termelési igényét; a hazai iparágak képességét és teljesítményét, hogy megfeleljenek a nemzetvédelmi követelményeknek, beleértve az emberi erőforrások, a termékek, a technológia, az alapanyagok, és más készletek és szolgáltatások hozzáférhetőségét; a hazai iparágak és kereskedelmi tevékenység külföldi polgárok általi irányítását, ahogy az befolyásolja az Egyesült Államok képességét és teljesítményét, hogy megfeleljen a nemzetbiztonság követelményeinek; a bejelentett vagy folyamatban lévő ügylet lehetséges hatásait a katonai termékek, felszerelés vagy technológia bármely olyan országnak való eladására, mely szerepel például a Külügyminiszter (Secretary of State) idevonatkozó listáin,[30] vagy a Védelmi Miniszter (Secretary of Defense) által az Egyesült Államok érdekeire potenciálisan regionális katonai fenyegetést jelentő államként lett azonosítva stb.; a bejelentett vagy folyamatban lévő ügylet lehetséges hatásait az Egyesült Államok nemzetközi technológiai vezető szerepére azon területeken, melyek érintik az Egyesült Államok nemzetbiztonságát. Szintén figyelembe lehet venni a törvény hatálya alá tartozó ügylet lehetséges nemzetbiztonsággal kapcsolatos hatásait az Egyesült Államok kritikus fontosságú infrastruktúrájára, beleértve az energiaellátással kapcsolatos főbb eszközöket; illetve lehetséges nemzetbiztonsággal kapcsolatos hatásait az Egyesült Államok kritikus fontosságú technológiáira.[31] Kritikus fontosságú infrastruktúra alatt a törvény szabályainak alkalmazásában azon rendszereket és eszközöket kell érteni, legyenek azok akár fizikailag kézzelfoghatók vagy virtuálisak, melyek olyan létfontosságúak az Egyesült Államoknak, hogy e rendszerek vagy eszközök megbénítása vagy megsemmisítése gyengítő hatással lenne a nemzetbiztonságra.[32] Kritikus fontosságú technológiák alatt a United States Code 50. cím 4565 szakasz (a) (6) bekezdése által meghatározott technológiákat kell érteni. Ilyenek például az olyan védelmi termékek vagy védelmi szolgáltatások, melyek az Egyesült Államok Hadianyag Listáján (United States Munitions List) szerepelnek a Nemzetközi Fegyverkereskedelmi Szabályzatban (International Traffic in Arms Regulations[33]). Idetartoznak az Egyesült Államok Export Ügyintézési Szabályzatának Kereskedelem Felügyeleti Listáján (United States Export Administration Regulations Commerce Control List) szereplő tételek, melyeket bizonyos multilaterális egyezmények (ideértve a nemzetbiztonsági okokhoz, a kémiai és biológiai fegyverek elterjedésének, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének meggátolásához, valamint a rakétatechnológiához kapcsolódókat) alapján felügyelnek, vagy a regionális stabilitáshoz fűződő okból. Idetartoznak még a vonatkozó szabályozásban meghatározott speciálisan tervezett és elkészített nukleáris felszerelések, részek és összetevők, anyagok, szoftverek és technológiák, illetve nukleáris berendezések (a külföldi atomenergiával kapcsolatos tevékenységhez való közreműködés, illetve a nukleáris berendezések és alapanyagok export- és importtevékenysége kapcsán). Szintén a kritikus fontosságú technológiák alá sorolandók a vonatkozó szabályozásban rögzített bizonyos olyan kiválasztott ágensek vagy toxinok (biological select agents or toxins - BSATs), melyek az Egyesült Államok jogi szabályozása szerint súlyos fenyegetést jelenthetnek a közegészségügyre és biztonságra, illetve a United States Code 50. cím 4817. szakasza alapján ellenőrzött kialakulóban lévő és alapvető technológiák (Emerging and foundational technologies).[34] Szintén figyelembe vehető, hogy a törvény hatálya alá tartozó ügylet egy külföldi kormány által irányított ügylet-e.[35] A külföldi kormány által irányított ügylet fogalom bármilyen olyan, a törvény hatálya alá tartozó ügyletet jelent, mely bármely amerikai vállalkozás feletti irányításnak egy külföldi kormány, vagy egy külföldi kormány által irányított vagy nevében eljáró szervezet általi megszerzését eredményezheti.[36] Figyelembe lehet még venni például az Egyesült Államok energiaforrásokra és más kritikus fontosságú erőforrásokra és anyagokra vonatkozó igényeinek hosszú távú kivetülését; és más olyan tényezőket, melyeket az Egyesült Államok elnöke vagy a Bizottság megfelelőnek ítél, általánosan, vagy egy bizonyos vizsgálattal vagy nyomozással összefüggésben.[37]
A Bizottság (CFIUS) minden egyes ügyletet eseti jelleggel bírál el, és egy három részből álló nemzetbiztonsági elemzést folytat le. Egyrészt értékeli, hogy a megszerző személynek megvan-e a képessége vagy a szán-
- 3/4 -
déka a helyzet kihasználására vagy károkozásra (fenyegetettségi elemzés). Szintén figyelembe veszi az érintett amerikai üzleti vállalkozást, beleértve kapcsolatát az Egyesült Államok nemzetvédelmének bármely lehetséges gyengeségével vagy hiányosságával, vagy fogékonyságával az Egyesült Államok nemzetbiztonságának gyengítésére (sebezhetőségi elemzés). Illetve értékeli a fenyegetettség és sebezhetőség esetleges együttes hatásának következményeit az adott tranzakció eredményeként (kockázati elemzés).[38]
Az itt bemutatott vizsgálatot be kellett fejezni az írásbeli értesítésnek a Bizottság elnöke általi kézhezvételétől, vagy az egyoldalúan kezdeményezett vizsgálat esetében a vizsgálat megkezdésétől számított harmincnapos időszak lejárta előtt a törvény eredeti szabályozása alapján.[39] A vizsgálatra rendelkezésre álló ezen időtartamot ugyanakkor a 2018-as FIRRMA negyvenöt napra emelte.[40]
E vizsgálat eredményeként kerülhet sor az ún. nemzetbiztonsági nyomozásra (national security investigation). Ha ugyanis egy törvény hatálya alá tartozó ügylet tekintetében lefolytatott vizsgálat az alább meghatározott megállapítások valamelyikével zárul, akkor a Bizottságnak azonnal nyomozást kell lefolytatnia a törvény hatálya alá tartozó ügyletnek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára gyakorolt hatásaira vonatkozóan, és minden lehetséges intézkedést meg kell tennie az ügylet kapcsán az Egyesült Államok nemzetbiztonságának védelmében.[41] Ilyen esetek, ha a vizsgálat annak megállapításával zárul, hogy az ügylet az Egyesült Államok nemzetbiztonságának gyengítésével fenyeget, és ezt a fenyegetést nem mérsékelték az ügylet vizsgálata során vagy azt megelőzően; az ügylet egy külföldi kormány által irányított ügylet; vagy az ügylet eredményeként az Egyesült Államok bármely kritikus fontosságú infrastruktúrája feletti irányítást egy külföldi személy szerezné meg, vagy egy külföldi személy javára szereznék meg, ha a Bizottság azt állapította meg, hogy az ügylet hátrányosan érintheti a nemzetbiztonságot, és hogy a nemzetbiztonság ezen károsodása nem lett mérsékelve a Bizottság jóváhagyásával nyújtott vagy megújított biztosítékokkal, még a vizsgálati időszakban. Szintén megindul a nemzetbiztonsági nyomozás, ha a vezető ügynökség javasolja, és a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a nyomozást rendeljék el.[42] Főszabályként bármely ilyen nyomozást be kell fejezni a nyomozás megkezdésétől számított 45 napon belül.[43] A 2018-as FIRRMA ugyanakkor lehetővé teszi, hogy rendkívüli körülmények fennállása esetén a nemzetbiztonsági nyomozás lefolytatására rendelkezésre álló 45 napos időtartamot egy további 15 napos időtartammal egyszer meghosszabbítsák.[44] Kivételt képez azonban a nemzetbiztonsági nyomozás megindítása alól, és így nem kell nemzetbiztonsági nyomozást indítani azon külföldi kormány által irányított ügylet, illetve azon, az Egyesült Államok kritikus fontosságú infrastruktúráját érintő ügylet kapcsán, mely esetében a Pénzügyminiszter és a vezető ügynökség vezetője közösen úgy döntenek az ügylet kivizsgálása alapján, hogy az ügylet nem fogja hátrányosan érinteni az Egyesült Államok nemzetbiztonságát.[45] A Bizottság elnökének továbbá a Foreign Investment and National Security Act of 2007 hatálybalépését követő 180 napon belül közzé kellett tennie egy útmutatót azon ügylettípusokról, melyeket a Bizottság megvizsgált, és melyek nemzetbiztonsági megfontolásokat tartalmaztak.[46]
Az ügylet vizsgálatának lezárását követően, ha intézkedésről dönt, a Bizottság elnöke, illetve a vezető ügynökség vezetője egy ún. hiteles értesítést (certified notice) küld a Kongresszus jogszabály által kijelölt tagjainak.[47] Az ún. nemzetbiztonsági nyomozás lezárását követően pedig - ha az intézkedést tartalmaz -, amint lehetséges, a Bizottság elnöke, illetve a vezető ügynökség vezetője ún. hiteles írásbeli jelentést (certified written report) ad át a Kongresszus jogszabály által kijelölt tagjainak a nyomozás eredményeiről, kivéve, ha a nyomozás tárgyát képező ügy döntéshozatalra meg lett küldve az Egyesült Államok elnökének.[48] Minden hiteles értesítést, illetve hiteles írásbeli jelentést a Bizottság elnökének, illetve a vezető ügynökség vezetőjének kell aláírnia, és meg kell erősítenie, hogy a Bizottság megítélése szerint nincsenek feloldatlan nemzetbiztonsági aggályok az értesítés, illetve jelentés tárgyát képező ügylet kapcsán.[49]
A nemzeti hírszerzés igazgatójának (Director of National Intelligence) elemzése kapcsán a következő szabályokat érdemes kiemelni. A nemzeti hírszerzés igazgatójának eredményesen kell mélyreható elemzést lefolytatnia bármilyen, a törvény hatálya alá tartozó ügylet által az Egyesült Államok nemzetbiztonságára jelentett bármely fenyegetés tekintetében.[50] A nemzeti hírszerzés igazgatójának szintén ki kell kérnie és be kell építenie az ügylet kapcsán érintett vagy alkalmas ügynökségek álláspontját az elemzésébe.[51] Ezen elemzést a nemzeti hírszerzés igazgatójának a Bizottság részére a tranzakcióról benyújtott írásbeli értesítés Bizottság általi átvételét követő 30 napon belül kell megadnia. Az elemzés ugyanakkor a későbbiekben kiegészíthető, módosítható.[52] A nemzeti hírszerzés igazgatója továbbá hivatalból a Bizottság (Committee on Foreign Investment in the United States) nem szavazó tagja, és így át kell neki adni minden, a Bizottság által a törvény hatálya alá tartozó ügyletről kapott értesítést.[53]
A törvény alapján az Egyesült Államok elnöke intézkedést tehet és az általa megfelelőnek tartott ideig felfüggeszthet vagy megtilthat bármely, a törvény hatálya alá tartozó ügyletet, mely az Egyesült Államok nemzetbiztonságának gyengítésével fenyeget.[54] Az Egyesült Államok elnökének az intézkedés megtételéről vagy meg nem tételéről szóló döntését legkésőbb főszabályként az ún. nemzetbiztonsági nyomozás lezárását követő 15 napon belül kell bejelentenie.[55] Az Egyesült Államok elnöke csak akkor gyakorolhatja e jogosultságát, ha megbízható bizonyíték áll rendelkezésre, mely alapján úgy hiszi, hogy a külföldi személy, mely részesedést szerezne egy amerikai üzleti vállalkozásban vagy eszközeiben a törvény hatálya alá tartozó ügylet eredményeként, olyan tevékenységet fejthet ki, mely az Egyesült Államok nemzetbiztonságának gyengítésével fenyeget. Továbbá ehhez kapcsolódóan a törvényi rendelkezések az Egyesült Államok elnöke megítélése szerint nem biztosítanak
- 4/5 -
adekvát és megfelelő jogosultságot az Egyesült Államok elnökének a nemzetbiztonság védelmére a kérdéses ügyben.[56] Az Egyesült Államok elnökének, annak eldöntéséhez, hogy intézkedést kíván-e tenni a fentiek szerint, meg kell fontolnia - más tényezők mellett - az 50 USC 4565 f) alszakaszban[57] feltüntetett tényezőket, amelyeket a fentiekben már bemutattunk.[58]
A nemzetbiztonsággal foglalkozó szakemberek már régóta felismerték, hogy a gazdasági kapcsolatok és együttműködés az általuk generált jelentős előnyök mellett kockázatokat is előidézhetnek a nemzetbiztonság számára. Például az üzleti vállalkozások fedőtevékenységet jelenthetnek a kémtevékenység számára, vagy éppen lehetőséget biztosíthatnak olyan kapcsolatok kiépítésére, melyek hozzáférést biztosíthatnak érzékeny információkhoz. Továbbá a hadseregek és hírszerző ügynökségek a magánszektorra vannak utalva létfontosságú termékek és szolgáltatások beszerzése tekintetében, melyek származhatnak akár külföldi fél által tulajdonolt társaságoktól is. A magánvállalkozások olyan technológiákat fejleszthetnek ki, melyeknek nemzetbiztonsághoz kapcsolódó felhasználhatósága is lehet. Az ilyen technológiák feletti ellenőrzést pedig elveszítheti az adott állam, ha ezeket a vállalkozásokat külföldi felek szerzik meg.[59]
A közvetlen külföldi befektetések vizsgálatára kialakított mechanizmusok szintén lehetővé teszik olyan összetett kockázatok kezelését, melynek során egy idegen állam vagy gazdasági szereplő saját gazdasági tevékenységének, ipari kapacitásának (hazai vállalkozásainak) fejlesztéséhez szükséges know-how megszerzését próbálja elérni külföldi társaságok felvásárlásával. Így bizonyos esetekben szükséges kezelni azokat a helyzeteket, amikor külföldi személyek vagy társaságok (akár külföldi államok támogatásával, így tőkéjével, útmutatásával) arra törekednek, hogy befektetéseikkel nagyléptékű technológiaátadást valósítsanak meg anyaországukban a legkorszerűbb technológiák vonatkozásában.[60]
Az ilyen jellegű szabályozások kialakítása során ugyanakkor körültekintően kell eljárni. Helytelen ugyanis, ha a közvetlen külföldi befektetések vizsgálatára kialakított mechanizmus torzítja a versenyt vagy a befektetések megtételére az egyes államok között kétoldalúan (vagy akár multilaterálisan) kialakított feltételrendszert.[61] Szintén nem szerencsés, ha útjában áll az egyes államok, illetve társaságaik közötti előnyös együttműködéseknek, szinergiák kialakításának. Így célszerű e mechanizmusok hatását ténylegesen az államok biztonsági érdekének érvényesítésére korlátozni.
Olyan ágazatokban, mint például a mesterséges intelligencia, a fejlett gyártási tevékenységek és robotika, a gyógyszerek és fejlett gyógyászati termékek, a befektetések alapvetően kereskedelmi célokat szolgálnak. Ugyanakkor felmerülhetnek olyan megfontolások is, hogy ezek az ágazatok a jövő új generációs fegyverrendszereinek és hadászati technológiájának építőkövei. Így az ehhez hasonló ágazatokban megvalósuló külföldi befektetéseket érdemes kiemelt figyelemmel kísérni, hogy ezek a gazdasági-kereskedelmi céljukon túlmutatóan szolgálhatják-e külföldi kormányok érdekét.[62] Szintén az ilyen "érzékenynek" minősülő ágazatok közé sorolják a félvezető ágazatot. Mivel a félvezetők képezik szinte minden elektronikai eszköz építőköveit, ezért számos vonatkozásban képesek lehetnek nemzetbiztonsági aggodalmat ébreszteni. Az olyan ágazatok, mint például a robotika vagy a mesterséges intelligencia ugyanis azért indokol elsősorban különleges figyelmet, mert feltehetően a jövő fegyverrendszereihez fontosnak fognak bizonyulni. Ugyanakkor a félvezetők már most alapvető fontosságúak szinte minden fegyverrendszerhez és katonai technológiához.[63] Így például az Egyesült Államokban a félvezető ágazat nem csupán a technológiai vezető szerep megőrzése kapcsán rendelkezik jelentőséggel, hanem az alapvető fontosságú félvezetők biztos ellátási láncának fenntartásában is. Ennek kapcsán például megemlíthetjük, hogy Donald Trump amerikai elnök 2017-ben a CFIUS-től kapott ajánlás alapján megtiltotta a Lattice Semiconductor nevű félvezetőgyártó társaság felvásárlását a kínai irányítás[64] alatt álló Canyon Bridge befektetőtársaságnak. Ugyanakkor a félvezetőszektor iránti megkülönböztetett figyelem nem új keletű. Az 1980-as években ugyanis az Exon-Florio kiegészítés elfogadását az váltotta ki, hogy a Fairchild Semiconductor nevű félvezetőgyártó társaságot próbálta felvásárolni egy japán társaság.[65] Mindezeket figyelembe véve érthető, hogy az Egyesült Államok jogrendszerében már 1988-tól kezdődően jelen van a közvetlen külföldi befektetések vizsgálatának lehetősége. Figyelemre méltó, hogy az Európai Unió is kialakította idevonatkozó szabályozását az (EU) 2019/452 rendelet elfogadásával, mely rendeletet 2020. október 11-től kell alkalmazni.[66] Szintén üdvözlendő, hogy hazánkban az Országgyűlés 2018. október 2-i ülésnapján elfogadta a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvényt. Ez a törvény 2019. január 1-jén lépett hatályba. Így Magyarországon is megteremtődött a közvetlen külföldi befektetések vizsgálatának lehetősége Magyarország biztonsági érdeke szempontjából. ■
JEGYZETEK
[1] Lásd Zhao, Dr Jingchen: The Curious Case of Stakeholder Theory: Calling for a More Realistic Theory, International Trade and Business Law Review, Vol. 17. Issue 1. (2014) 16. old.
[2] A közvetlen külföldi befektetés fogalmának pontos és áttekintő körülhatárolását leginkább a vonatkozó uniós rendelet, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról fogalommeghatározása biztosítja számunkra. Ez alapján (az Európai Unióban) a "közvetlen külföldi befektetés" egy külföldi befektető által eszközölt bármely fajta befektetés, amelynek célja, hogy tartós és közvetlen kapcsolatokat hozzon létre vagy tartson fenn a külföldi befektető és azon vállalkozó vagy vállalkozás között, akinek vagy amelynek a rendelkezésére bocsátja a tőkét azzal a céllal, hogy gazdasági tevékenységet folytasson egy tagállamban, az olyan befektetéseket is ideértve, amelyek lehetővé teszik a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás irányításában vagy ellenőrzésében való tényleges részvételt. Ugyanakkor a fogalom nem terjed ki a portfólióbefektetésekre. [Lásd 2019/452 rendelet Preambulum (9), illetve 2. cikk (1)]. Az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában jelen tanulmány "A közvetlen külföldi befektetések vizsgálatára vonatkozó szabályok" címszó alatt részletezi, hogy mit tekint a hatályos jogi szabályozás ún. "törvény hatálya alá tartozó ügylet"-nek, melyre kiterjednek a közvetlen külföldi befektetések vizsgálatára vonatkozó szabályok.
- 5/6 -
[3] Lásd Zéman, Zoltán - Lentner, Csaba: The Changing Role Of Going Concern Assumption Supporting Management Decisions After Financial Crisis, Polish Journal Of Management Studies 18 : 1 (2018) 431. old.
[4] Lásd Ferencz, Barnabás: Nem mind arany, ami fénylik?: Az aranyrészvények helyzete a magyar társasági jogban, JURA 23 : 1 (2017) 53. old.
[5] Lásd Lentner, Csaba: Az állampénzügyi kockázatok mérséklésének egyes jogi és gazdasági aspektusai, JURA 23. évf : 2. (2017) 110-115. old.
[6] Az Európai Unióban jelenleg tizenkét tagállamnak van hatályban a befektetések vizsgálatára vonatkozó nemzeti mechanizmusa. Ezen tagállamok Magyarország, Ausztria, Dánia, Németország, Finnország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Olaszország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország (megjegyezhetjük, hogy az Egyesült Királyság is rendelkezik ilyen mechanizmussal). Míg e mechanizmusok közös sajátossága, hogy beavatkozási lehetőséget engednek az államoknak azon befektetések esetében, amelyek veszélyt jelenthetnek alapvető érdekeikre, számos különbség is megfigyelhető köztük. Lásd European Commission - COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT Accompanying the document Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council establishing a framework for screening of foreign direct investments into the European Union [COM(2017) 487 final] Brussels, 13.9.2017. SWD(2017) 297 final. - 2017/0224 (COD) 7. old. Elérhető (2019. október 31.): https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52017SC0297&from=EN
[7] Az Európai Bizottság 2017. szeptember 13-án adta ki javaslatát az Európai Parlament és a Tanács számára az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról. Lásd Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL establishing a framework for screening of foreign direct investments into the European Union [SWD(2017) 297 final] Brussels, 13.9.2017 COM(2017) 487 final 2017/0224 (COD). 2. old. Elérhető (2019. október 31.): https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:cf655d2a-9858-11e7-b92d-01aa75ed71a1.0010.02/DOC_1&format=PDF ; https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:cf655d2a-9858-11e7-b92d-01aa75ed71a1.0001.02/DOC_1&format=PDF
[8] Lásd Szuchy, Róbert: Az Európai Unió összefonódás-ellenőrzési rendszere a jogbiztonság tükrében, Gazdaság és Jog 18 : 7-8. (2010) 32-40. old.
[9] Az Egyesült Államokban a törvényeket hagyományosan beterjesztőjükről nevezik el. Ez esetben az Exon-Florio kiegészítés John James "Jim" Exon (élt 1921-2005) nebraskai demokrata párti szenátor (és kormányzó), illetve James Joseph Florio (született 1937-ben) New Jersey-i demokrata párti képviselő (és kormányzó) nevét őrzi.
[10] Elérhető (2019. október 31.): https://home.treasury.gov/sites/default/files/2018-08/The-Foreign-Investment-Risk-Review-Modernization-Act-of-2018-FIRRMA_0.pdf
[11] Lásd The Home Page of U.S. Department of the Treasury (Resource Center, International, Committee on Foreign Investment in U.S., Legislation). Elérhető (2019. október 31.): https://www.treasury.gov/resource-center/international/foreign-investment/Pages/cfius-legislation.aspx
[12] Elérhető (2019. október 31.): https://www.treasury.gov/resource-center/international/foreign-investment/Pages/cfius-legislation.aspx; https://www.treasury.gov/resource-center/international/foreign-investment/Documents/Section-721-Amend.pdf
[13] Lásd The Home Page of U.S. Department of the Treasury (Resource Center, International, Committee on Foreign Investment in U.S., Legislation). Summary of the Foreign Investment Risk Review Modernization Act of 2018. Elérhető (2019. október 31.): https://www.treasury.gov/resource-center/international/Documents/Summary-of-FIRRMA.pdf
[14] Lásd The Home Page of U.S. Department of the Treasury (Resource Center, International, Committee on Foreign Investment in U.S., Legislation). Elérhető (2019. október 31.): https://www.treasury.gov/resource-center/international/foreign-investment/Pages/cfius-legislation.aspx
[15] Lásd Kecskés András: A szuverén alapok jogi háttere és nemzetgazdasági szerepvállalása, Pro Futuro, 2016 2. szám 163. old.
[16] Lásd Executive Order 11858 (as amended by Executive Order 13456) Foreign Investment in the United States. Elérhető (2019. október 31.): https://www.treasury.gov/resource-center/international/foreign-investment/Documents/EO-11858-Amended.pdf ; 50 USC 4565 (k) Elérhető (2019. október 31.): https://uscode.house.gov/view.xhtml?req=granuleid:USC-prelim-title50-section4565&num=0&edition=prelim
[17] Lásd 50 USC 4565 (k) (2) Elérhető (2019. október 31.): https://uscode.house.gov/view.xhtml?req=granuleid:USC-prelim-title50-section4565&num=0&edition=prelim
[18] Lásd Executive Order 11858 (as amended by Executive Order 13456) Foreign Investment in the United States. Sec 3. (b), (c) Elérhető (2019. október 31.): https://www.treasury.gov/resource-center/international/foreign-investment/Documents/EO-11858-Amended.pdf
[19] Lásd 50 USC 4565 (k) (3)
[20] Lásd 50 USC 4565 (k) (5)
[21] Lásd 50 USC 4565 (a) (4) (B) (i-ii)
[22] Lásd 50 USC 4565 (a) (3)
[23] Lásd 50 USC 4565 (a) (4) (B) (ii)
[24] Lásd 50 USC 4565 (a) (4) (B) (iii), (a) (4) (D) (i)
[25] Lásd Zéman, Zoltán - Kecskés, András - Bárczi, Judit (szerk.) - Béhm, Imre (szerk.) Pénzügyi és jogi szabályozási kontroll, Pécs (2018) 131-134. old.
[26] Lásd 50 USC 4565 (a) (4) (B) (iii), (iv), (v), illetve U.S. Department of the Treasury - Summary of the Foreign Investment Risk Review Modernization Act of 2018. Elérhető (2019. október 31.): https://www.treasury.gov/resource-center/international/foreign-investment/Pages/cfius-legislation.aspx ; https://www.treasury.gov/resource-center/international/Documents/Summary-of-FIRRMA.pdf
[27] Lásd 50 USC 4565 (b) (1) (C)
[28] Lásd 50 USC 4565 (b) (1) (D)
[29] Lásd 50 USC 4565 (b) (1) (A)
[30] Így például olyan ország, mely szerepel a United States Code Title 50 § 4605(j) alapján a terrorizmust támogató országok listáján, a § 4605(l) alapján a rakétafejlesztése miatt aggodalomra okot adó országok listáján, vagy a § 4605(m) alapján a vegyi és biológiai fegyverek fejlesztése miatt aggodalomra okot adó országok listáján.
[31] Lásd 50 USC 4565 (f) (1)-(7)
[32] Lásd 50 USC 4565 (a) (5)
[33] Lásd U.S. Department of State - Directorate of Defense Trade Controls honlapját. Elérhető (2020. január 15.): https://www.pmddtc.state.gov/ddtc_public?id=ddtc_public_portal_itar_landing
[34] Lásd 50 USC 4565 (a) (6)
[35] Lásd 50 USC 4565 (f) (8)
[36] Lásd 50 USC 4565 (a) (7)
[37] Lásd 50 USC 4565 (f) (10) (11)
[38] Lásd Wakely, Jonathan - Indorf, Andrew: Managing National Security Risk in an Open Economy: Reforming the Committee on Foreign Investment in the United States, Harvard National Security Journal, Vol. 9. (2018) 8-9. old.
[39] Lásd Section 721 of the Defense Production Act of 1950, 50 U.S.C. App. 2170 (as amended by the Foreign Investment and National Security Act of 2007) (b) (1) (e)
[40] Lásd Foreign Investment Risk Review Modernization Act of 2018 - Summary of the Foreign Investment Risk Review Modernization Act of 2018. Elérhető (2019. október 31.): https://www.treasury.gov/resource-center/international/Documents/Summary-of-FIRRMA.pdf; 50 USC 4565 (b) (1) (F)
[41] Lásd 50 USC 4565 (b) (2) (A)
[42] Lásd 50 USC 4565 (b) (2) (B)
[43] Lásd 50 USC 4565 (b) (2) (C) (i)
[44] Lásd Foreign Investment Risk Review Modernization Act of 2018 - Summary of the Foreign Investment Risk Review Modernization Act of 2018. Elérhető (2019. október 31.): https://www.treasury.gov/resource-center/international/Documents/Summary-of-FIRRMA.pdf; 50 USC 4565 (b) (2) (C) (ii) (I)
[45] Lásd 50 USC 4565 (b) (2) (D) (i)
[46] Lásd 50 USC 4565 (b) (2) (E)
[47] Lásd 50 USC 4565 (b) (3) (A)
[48] Lásd 50 USC 4565 (b) (3) (B)
[49] Lásd 50 USC 4565 (b) (3) (C) (ii)
[50] Lásd 50 USC 4565 (b) (4) (A) (i)
[51] Lásd 50 USC 4565 (b) (4) (A) (ii)
[52] Lásd 50 USC 4565 (b) (4) (C)
[53] Lásd 50 USC 4565 (b) (4) (E), illetve Section 721 of the Defense Production Act of 1950, 50 U.S.C. App. 2170 (as amended by the Foreign Investment and National Security Act of 2007) (b) (4) (A), (B), (D)
[54] Lásd 50 USC 4565 (d) (1)
[55] Lásd 50 USC 4565 (d) (2)
[56] Lásd 50 USC 4565 (d) (4)
[57] Lásd 50 USC 4565 (f)
[58] Lásd 50 USC 4565 (d) (5), illetve Section 721 of the Defense Production Act of 1950, 50 U.S.C. App. 2170 (as amended by the Foreign Investment and National Security Act of 2007) (d)
[59] Lásd Wakely, Jonathan - Indorf, Andrew: Managing National Security Risk in an Open Economy: Reforming the Committee on Foreign Investment in the United States, Harvard National Security Journal, Vol. 9. (2018) 4. old.
[60] Lásd Wakely, Jonathan - Indorf, Andrew: Managing National Security Risk in an Open Economy: Reforming the Committee on Foreign Investment in the United States, Harvard National Security Journal, Vol. 9. (2018) 24. old.
[61] Lásd Miskolczi Bodnár, Péter - Szuchy, Róbert: Joint and Several Liability of Competition Law Infringers in the Legislation of Central and Eastern European Member States, Yearbook Of Antitrust And Regulatory Studies 10 : 15 (2017) 99-102 old.
- 6/7 -
[62] Lásd Wakely, Jonathan - Indorf, Andrew: Managing National Security Risk in an Open Economy: Reforming the Committee on Foreign Investment in the United States, Harvard National Security Journal, Vol. 9. (2018) 24. old.
[63] Lásd Wakely, Jonathan - Indorf, Andrew: Managing National Security Risk in an Open Economy: Reforming the Committee on Foreign Investment in the United States, Harvard National Security Journal, Vol. 9. (2018) 24-25. old.
[64] Lásd Kecskés, András - Bujtár, Zsolt: "Sárkányok tánca": a hagyományos- és az árnyékbankrendszer küzdelme a pénzügyi dominanciáért Kínában, JURA 22. évf. 1 szám (2016) 235. old.
[65] Lásd Wakely, Jonathan - Indorf, Andrew: Managing National Security Risk in an Open Economy: Reforming the Committee on Foreign Investment in the United States, Harvard National Security Journal, Vol. 9. (2018) 23-25. old.
[66] Az Európai Bizottság 2017. szeptember 13-án adta ki javaslatát az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council establishing a framework for screening of foreign direct investments into the European Union). Lásd Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council establishing a framework for screening of foreign direct investments into the
European Union [SWD(2017) 297 final] Brussels, 13.9.2017 COM(2017) 487 final 2017/0224 (COD). Elérhető (2020. január 28.): https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:cf655d2a-9858-11e7-b92d-01aa75ed71a1.0010.02/DOC_1&format=PDF ; https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:cf655d2a-9858-11e7-b92d-01aa75ed71a1.0001.02/DOC_1&format=PDF; Ez alapján került elfogadásra az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról. Elérhető (2020. március 25.): https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32019R0452&qid=1585153301274&from=HU
Lábjegyzetek:
[1] A szerző adjunktus, KRE-ÁJK.
Visszaugrás
