Sokan és sokat foglalkoznak azzal, hogy a mesterséges intelligencia folytán mely munkák, szakmák szűn(het)nek meg, s melyek nem, ezeken belül és ezektől függetlenül a mesterséges intelligencia alkalmazásával az igazságszolgáltatásban is. Azzal azonban lényegesen kevesebben és kevesebbet, hogy a mesterséges intelligencia milyen változás(oka)t hoz(ott már) a sportban. Pedig a sport szintén érintett (lesz még jobban) a mesterséges intelligencia által. Napjainkban is szép számmal vannak sportot űző robotok, és vannak számukra (világ)versenyek is; megjelent a mesterséges intelligencia az edzők oldalán és a játékvezetésben, sőt még a sportfogadásban is; s nem egy példa van ugyancsak arra, hogy az ember és a robot különböző sportágakban (mint sakk, go, póker, bridzs, e-sport, curling, "női" labdarúgás) összemérte, és erős indíttatások vannak ugyanúgy arra, hogy további sportágakban (mint "férfi" labdarúgás) összemérje az erejét, tudását. Tanulmányunk részben visszapillantás, részben korkép (és talán kórkép), részben előrejelzés, hogy honnan és hova vezethet a sport területén is a mesterséges intelligencia, ha tudjuk és ha nem tudjuk, kontrollálni.
There is much and much debate about which jobs and professions will be eliminated by artificial intelligence and which will not, both within and independently of it, by the application of artificial intelligence in the justice system. However, considerably fewer and less so on what change(s) AI is already bringing to sport. Yet sport is also (and will be even more) affected by AI. There are still a good number of robots playing sport today, and there are (world) competitions for them; AI has appeared in coaching, in game management and even in sports betting; and there are also many examples of humans and robots competing in different sports (such as chess, go, poker, bridge, e-sports, curling, "women's" football), and there are strong incentives to compete in other sports (such as "men's" football). Our study is partly a retrospective, partly a portrait (and perhaps a clinical picture) and partly a forecast of where and how artificial intelligence can lead in sport, if we can and cannot control it.
Es wird viel und ausgiebig darüber diskutiert, welche Jobs und Berufe durch künstliche Intelligenz wegfallen werden und welche nicht, sowohl innerhalb als auch unabhängig davon, durch die Anwendung von künstlicher Intelligenz im Justizsystem. Weitaus weniger jedoch über die Veränderungen, die die KI bereits jetzt im Sport bewirkt. Doch auch der Sport ist von der KI betroffen (und wird es noch mehr sein). Schon heute gibt es eine ganze Reihe von Robotern, die Sport treiben, und es gibt (weltweite) Wettbewerbe für sie; KI ist im Coaching, im Spielmanagement und sogar bei Sportwetten aufgetaucht; und es gibt auch viele Beispiele von Menschen und Robotern, die in verschiedenen Sportarten gegeneinander antreten (z. B. Schach, Go, Poker, Bridge, E-Sport, Curling, Frauenfußball), und es gibt starke Anreize, in anderen Sportarten gegeneinander anzutreten (z. B. Männerfußball). Unsere Studie ist zum Teil ein Rückblick, zum Teil ein Porträt (und vielleicht ein Krankheitsbild) und zum Teil eine Prognose darüber, wohin und wie künstliche Intelligenz im Sport führen kann, wenn wir sie kontrollieren können und wenn nicht.
Michael Morris ír főnemes, Killanin 3. bárója, mint Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) újonnan megválasztott 6. (az amerikai Avery Brundage-ot követő és a spanyol Juan Antonio Samaranchot megelőző) elnöke mondta első sajtótájékoztatóján, 1972-ben: "...Igaz, hogy ha a gépesítés ilyen ütemben fejlődik, hamarosan elektromos gépek versenyeznek a sportolók helyett..."[2]
Általában Aldous Huxley 1931-ben írt, 2540-ben játszódó regényének[3] címét: Szép új világ szokás idézni,[4] amikor előre tekintve kétségeink vannak a jövő szebb alakulása iránt, mi viszont Michael J. Fox - aki a Vissza a jövőbe című kalandfilm főszereplője volt - Előre a jövőbe (Egy optimista gondolatai a mulandóságról) könyvének[5] főcímét vettük kölcsön, azzal, hogy lehet idegenkedni a jövőtől, de azért nem árt kutatni azt és szoktatni magunkat ahhoz.
S mi az a jövő(kép), amire most koncentrálunk? "Az elektromos gépek versenye", a robotsport! Nem először,[6] s minden bizonnyal nem utoljára.
- 1/2 -
Fogalmi tisztázásra[7] most sem igazán szükséges vállalkoznunk, de azért felhasználhatjuk az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja definícióját, miszerint a mesterséges intelligencia (MI) egy olyan gyűjtőfogalom, amely minden olyan gépre vagy algoritmusra utal, amely képes a saját környezete megfigyelésére, tanulásra, valamint a megszerzett ismeretekre és tapasztalatokra támaszkodva intelligensen cselekedni vagy döntéseket javasolni.[8] Tehát az MI több, mint egy számítási modellezés, amely lényegében az összetett rendszereknek a szimulációját és tanulmányozását jelenti matematikai és informatikai módszerek segítségével.[9]
Az MI fogalmát képező algoritmusok pedig olyan kódolt eljárások, amelyek a bemeneti adatokból meghatározott számítások alapján hozzák létre a kívánt kimeneti adatokat,[10] vagy másképpen: olyan lépések sorozata, amelyeket egy meghatározott probléma megoldására vagy a kívánt eredmény elérésére hoztak létre.[11] Végül a robot: gép, fizikai mesterséges intelligencia; de itt és most nálunk számítógép, program, hardver és szoftver, algoritmus, bot, humanoid, android, autonóm és önvezető robot stb.
Megjegyezzük, az Európai Uniónak az MI-vel kapcsolatos és 2024. augusztus 1-jétől hatályos jogi aktusa, az "AI Act" sem definiálja az MI fogalmát, hanem a 68 pontos "Fogalommeghatározások" között "csak" az MI rendszerét, mégpedig akként, hogy: gépi alapú rendszer, amelyet különböző autonómiaszinteken történő működésre terveztek, és amely a bevezetését követően alkalmazkodóképességet tanúsíthat, és amely a kapott bemenetből - explicit vagy implicit célok érdekében - kikövetkezteti, miként generáljon olyan kimeneteket, mint például előrejelzéseket, tartalmakat, ajánlásokat vagy döntéseket, amelyek befolyásolhatják a fizikai vagy virtuális környezetet.[12]
Indulhatnánk akár az ipari robotoktól, a robotmérnököktől, az önvezető autóktól, a robotkutyáktól, a harci robotoktól vagy a ChatGP-től is, miután azonban ez sportjogi konferencia (és tanulmány), így szűkítsünk először a jog(alkalmazás) felől: Dél-Koreában 2050-re robotrendőröket (meg robot járőrkutyákat, autonóm járőrautókat és repülő járőrjárműveket, a kiberbűnözéssel szemben az alternatív valóságban járőröző avatarokat) vizionálnak;[13] Kínában már (vádat emelő) robotügyészt tesztelnek,[14] amely 97%-os eredményességgel működik; az Amerikai Egyesült Államokban (USA) robotügyvéddel próbálkoznak, amit maguk az ügyvédek perelnek;[15] hazánkban létezik (kizárólag jogászoknak) az első magyarul beszélő, jogi MI-asszisztens;[16] angol és amerikai egyetemi kutatók mesterséges intelligenciával nézették át az Emberi Jogok Európai Bíróságának 584 eljárását és az algoritmus döntése csak két esetben tért el az ítéletektől,[17] míg Észtország már meg is alkotta a világ első (bagatell ügyekben eljáró) robot bíráját,[18] Dél-Koreában és az USA-ban pedig (megfigyelő, adatokat gyűjtő és kockázatelemző) robot
- 2/3 -
börtönőrök is szolgálnak,[19] és világszerte épülnek a high-tech börtönök, Magyarországon a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Csengeren, ahol a mesterséges intelligencia fogja figyelni és elemezni a fogvatartottak viselkedését, arckifejezését, amiből aztán következtetni lehet valamilyen rendkívüli eseményre, és ahol a börtönajtók kulcs nélkül, arcfelismerő rendszerrel működnek majd.[20]
Az igazságszolgáltatásban (annak teljes spektrumában) az MI alkalmazása tehát nem lázálom, hanem már napjainkban is realitás.[21]
A sport világában pedig már vannak robotsportolók: Hissing Sid snookerjátékos, TaekwonV (75 cm magas) alpesi síelő, Jennifer (közel 50 cm magas) sífutó és jégkorongozó, ELDRIC (ember nagyságú) golfozó, Toyota Cue3 (208 cm magas) kosárlabdázó (amely Guinness-rekordot[22] ért el a 6 óra 35 perc alatt egyhuzamban bedobott 2020 büntetődobással,[23] és amely 62,5%-os pontossággal hajigálja 7,24 m-ről a hárompontosokat - összehasonlításul Michel Jordan karrier átlaga 32,7%) vagy a Toyota Cue6 kosárlabdázó (amely 24,55 méterről betalált a gyűrűbe - támpontul a FIBA-pálya 28 m, az NBA-pálya 28,65 m hosszú),[24] Forpheus (ötödik generációs) asztaliteniszező (öt kamerával ellátva), Sumobot szumós, BotBoxer interaktív bokszedzőpartner, de vannak egymással bokszoló, magyar fejlesztésű (40-50 cm magas) robotok is, amelyeket internetes összeköttetéssel a világ bármely más-más helyéről vezérelhetnek a mérkőző felek, Artemis (142 cm magas, 38 kg súlyú) labdarúgó (és labdarúgócsapatok), (két kamerával és két ütővel ellátott) tollaslabdázó, Curly curlingjátékos, Atlas (hátra szaltózó) tornász, Cassie (kétlábú, 100 m-t és 5 km-t lefutó) robot, robot(teve)zsokék és természetesen robotsakkozók is; robotversenyek: Roborace (robotpilóták közötti autóverseny), HuroCup (robot-tízpróbabajnokság), RoboCup (robotlabdarúgó-világbajnokság), RoboGames (robotolimpia); robotedzők; robot játékvezetők; robotszövetségek: FIRA (Federation of International Robot-Sport Association, Nemzetközi Robotsportszövetség),[25] amely például a RoboWorld Cupot rendezi, FIRA (Federation of International Robot-soccer Association, Nemzetközi Robot-futballszövetség),[26] amely a RoboCupot rendezi; "robotdopping" (meg nem engedett tuning, hackelés); "robot(ra)sportfogadás" (virtuális sportfogadás); robot(sport)újságírók;[27] s minden bizonnyal lesznek robotnézők is.[28]
Korábbi előadásunkhoz (és cikkünkhöz) - a számoshoz képest - csupán két kiegészítés:
A robot-játékvezetés megjelent Katarban, a 2022-es labdarúgó-világbajnokságon a félautomata "les"-videóbíró rendszer színrelépésében is, amelyben tizenkét speciális kamera és a labdába épített chip biztosítja a labda elrúgása pillanatának és a releváns játékosok helyzetének megállapítását, összehasonlítását;[29] Párizsban, a 2024-es olimpián a műugrók pontozásánál, ahol elugrás után a versenyző (feje) és a trambulin között az előírtnál közelebbi és pontlevonáshoz vezető távolságot mutatta;[30] Rijádban, a 2024. december 21-én Olekszandr Uszik és Tyson Fury bokszolóknak a WBC, WBO, WBA, IBO szervezetek nehézsúlyú világbajnoki övéért vívott visszavágójának pontozásánál is, ahol a három pontozó egyaránt 116:112 arányban hozta ki győztesnek Uszikot, míg az ökölvívó-mérkőzésen debütáló mesterséges intelligencia 118:112 arányban látta jobbnak őt.[31]
A Szerencsejáték Zrt. pedig - amely a fogadási csalások kiszűrése érdekében a nemzetközi monitoringrendszer mellett a mesterséges intelligenciát már korábban is alkalmazta -Magyarországon kizárólagos jogkörében online szerencsejátékként 2021-ben elindította a virtuális sportfogadást (V-sport) a labdarúgás, a kosárlabda és a tenisz virtuális világában (amelyet aztán kibővített a ló- és agárversenyekre is). Itt nem valóságos csapatok, játékosok, versenyzők mérkőznek, játszanak, versenyeznek, hanem a valódi sportágak mintájára a mesterséges intelligencia generálja és algoritmus irányítja a képzelt világból grafika segítségével megjelenített versenyeket, mérkőzéseket, amelyek eredménye (s ezek alapján a bajnokságok végeredménye) egy véletlenszám-generátortól függ.[32]
- 3/4 -
Isaac Asimov óta van a robotikának három alaptörvénye (az első törvény: a robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen; a második törvény: a robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznek; a harmadik törvény: a robot tartozik a saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és a második törvény előírásaiba); sőt létezik nulladik törvénye is: a robotnak mindenáron meg kell védenie az emberiséget, ezért akár az első törvényt is megszegheti; Roger MacBride Allen óta pedig negyedik törvénye is: a robot kedve szerint cselekedhet, kivéve, ha bármely cselekedete az első, a második vagy a harmadik törvényt sérti.
A robotika alaptörvényeit veszélyeztetve viszont a rendőrségeken és a hadseregekben gyilkoló robotok fejlesztése és engedélyeztetése, illetve alkalmazása is folyik.
Az amerikai rendőrség először 2016-ban, a texasi Dallasban vetett be robotot ember megölésére. Akkor még egy bombák hatástalanítására specializált robotra esetileg szereltek bombát, hogy kiiktassa azt a gyilkos férfit, aki öt rendőrt megölt és többet megsebesített. 2022-ben azonban már a rendőrség előterjesztésére a kaliforniai San Francisco közgyűlése engedélyezte a felfegyverzett robotok alkalmazását abban az esetben, ha ezt emberi életek veszélyeztetése és maga a veszély mértéke indokolja.[33]
A Stop Killer Robots[34] (Állítsuk meg a gyilkos robotokat) csoport viszont azon dolgozik, hogy biztosítsa az emberi kontrollt az erőszak alkalmazásában.
"A volt amerikai vezérkari főnök, Mark Milley tábornok szerint (pedig) robotok alkotják majd az amerikai fegyveres erők egyharmadát már 15 év múlva (2039-re), és ezek között harci robotok is lesznek."[35] Míg "Nick Carter, az Egyesült Királyság katonai parancsnoka a közelmúltban arról beszélt, hogy az ország hadserege már az évtized végére 80 ezer katonából és 30 ezer robotból állhat".[36]
A robotsportágak között is megtalálható a csata, a harc, de értelemszerűen itt a robotok egymás ellen viaskodnak. A robotharc (Robot Combat) 40 cm magas harcirobot résztvevői egy 1,5 méter átmérőjű ringben, (távirányítással) küzdenek egymás ellen azzal a céllal, hogy legyőzzék, megsemmisítsék ellenfelüket. Európán kívüli bajnokságuk a Robot Fighting League (RFL), Európán belül pedig szervezetük a Fighting Robot Association (FRA).
A BattleBots robotversenyen és Robot Wars játékokban pedig a robotok már felfegyverezettek.
Anélkül, hogy az ember kísértené az emberiség sorsát, is fordul(t) robot az ember ellen.
Ipari robot támadt az emberre, mégpedig 2021. november 10-én Texasban, a Tesla austini gyárában, amikor egy szoftvermérnök a robotokat vezérlő szoftvereket programozta. A három ott dolgozó robotból azonban csak kettő volt inaktív állapotban, a harmadik (egyébként nem az Optimus humanoid robot, hanem tehát az ipari) "Kuka" robot nem, amely rátámadt, falhoz szorította és fémkarmaival hátán és karján megsebesítette a mérnököt, akit szorult helyzetéből egy dolgozó szabadította ki akként, hogy megnyomta a robot vészleállító gombját.[37]
A hírek szerint az Amazon szállítóközpontjaiban (is) a robotok, önvezető autók egyre többször okoznak sérülést embereknek.
A fejlesztő cég szerint a "robotika legújabb csodájaként" aposztrofált, arabul bemutatkozó és angolul is beszélő, "teljesen autonóm", "önállóan, közvetlen emberi irányítás nélkül" működő, felöltöztetett, Mohammad humanoid robot meg 2024. március 4-én Szaúd-Arábiában, Rijádban a DeepFest konferencián a vele interjút készítő Rawya Kassem indiai újságírónő ülepét érintette meg kezével.[38]
Sok kérdés fogalmazódik meg a robotsport kapcsán (is), közülük az egyik, hogy a robotok csak egymással versenyez(ze)nek vagy emberekkel is?
A Nemzetközi Robot-futballszövetség (FIRA) célja, hogy a XXI. század közepére egy teljesen autonóm humanoid robot focicsapat a FIFA hivatalos játékszabá-
- 4/5 -
lyai mellett legyőzze a legutóbbi FIFA-világbajnokság győztes labdarúgó-válogatottját.[39] Sakkban (meg például góban, pókerben, bridzsben,[40] e-sportban, curlingben,[41] "női" labdarúgásban[42]) pedig ugye már többször összecsapott a gép és az ember.
A robotok originális szerepe a sportban sem más, mint kutatás, fejlesztés, kísérletezés, tesztelés és hozzájárulás az ipari és más pragmatikus alkalmazásukhoz, a technológia, az automatizáció, a robotika, a mechatronika, az MI fejlődéséhez, elfogadtatásához, népszerűsítéséhez. A robotsport nem más, mint innováció, de egyáltalán nem önmagában a sport érdekében.
Az lenne üdvös, ha a robotok fizikai versenye megmaradna robotok közöttinek, vagy a robotok megmaradnának a sportoló emberek edzőtársainak, edzőpartnereinek, és az ember és robot egymás elleni versenye csak a szellemi sportokra korlátozódna (habár mint látni fogjuk, a sakk sem veszélytelen).
Nem kétséges, előbb-utóbb (legalábbis) bizonyos sportágakban, például amelyek kitartást, erőt igényelnek, az ember alulmaradna a robotokkal szemben (sakkban, góban, pókerben, bridzsben, e-sportban, curlingben pedig már alul is maradt).
Az ember és a robot versenyében nem értelmezhető például a fair play, a sportszerűség, az esélyegyenlőség. Nyilván (egyelőre)[43] a robot nem éli meg, nem érzi át a győzelmet (legfeljebb a gyártója, a fejlesztője, a tulajdonosa, a versenyeztetője), ez csak az ember célja, vágya, hogy mindenkinél és mindennél, a robotnál is jobb (a győzelemtől örömittas, mámoros, boldog és a fogadásban nyertes) legyen, noha a robotok alkotásának célja az ember munkavégzésének megkönnyítése, illetve kiváltása (különösen a veszélyes tevékenységek körében).
Felmerül egyik oldalról a szellemi alkotások védelme is, mivel a - jórészt korábbi tudásanyagokból is építkező - új technológiák során figyelemmel kell(ene) lenni a szerzői jogokra, a szabadalmakra és védjegyekre is; másik oldalról viszont az adatvédelem is, hiszen a robot a versenyen rögzíthet az ellenfeléről adatokat, róla profilt alkothat.
S természetesen az ember és a robot versenyére eltérő szabály(zat)okat is kellene alkotni (mert más például a labdarúgásban egy ütközés, egy becsúszó szerelés az emberrel, az embertől, mint egy géppel, egy géptől).
Mint láttuk az ipari robotok már támadtak emberre, s mint (mindjárt) látjuk, sakkrobot is okozott ellenfelének sérülést, s ez más sportoló robotoknál még inkább előfordulhat.
Ha tehát a robotok nemcsak egymással versenyez(ze)nek, hanem az emberekkel is, akkor viszont vice versa választ kell találni (a robotok jogalanyisága mellett) az ember által okozott károkért, illetve a robotok által okozott károkért és sérülésekért a felelősség hova, kire (utóbbi relációban a gyártóra, fejlesztőre, tulajdonosra, versenyeztetőre stb.) telepítésére is, s annak megelőzésére is, amit Emmett Shear internetes vállalkozó és befektető, az OpenAI (2023-ban kettő napig) volt ideiglenes vezérigazgatója általánosságban kilátásba helyezett: "5 és 50 százalék között van annak az esélye, hogy a mesterséges intelligencia egy nap likvidálni fogja az embert."[44]
Az emberek és robotok (már egymás melletti léte is, és) versenye (új) kihívást jelent(het) a biztosítási szektornak is.
És végül, de nem utolsósorban ezeken a versenyeken is meg kell teremteni a nézők biztonságának a feltételeit, szabályait is.
Olyannyira összecsapott az ember a robottal, hogy Moszkvában, 2022. július 19-én a sakkrobot a szimultánja során eltörte a 7 éves ellenfele ujját, amellyel megszegte a robotika alapszabályait (is). Az történt, hogy a sakkrobot lépés közben fémcsápjával ráfogott ellenfele ujjára és azt nem engedte el. A fiú ujját csak felnőttek segítségével lehetett kiszabadítani.[45]
Az ember és a robot tehát (legalábbis egyelőre) ne versenyezzen egymással, s nem csak azért, mert az ember és a robot "Két külön világ. A robotok természetüknél fogva tisztességesek."[46]
Ferenc pápa a 2025. január 23-án a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) résztvevőihez írt levelében maga is rámutatott arra, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése "megrengetheti az igazságról alkotott képünket" és a technológia gyorsuló terjedése komoly etikai kérdéseket vet fel.[47]
- 5/6 -
S mint láttuk, még a sakkban sem kizárt a robot meghibásodása, így az erőszak.
Egyébiránt Aldous Huxley Szép új világ című regényének műfaja disztópia, azaz negatív utópia.[48]
S mindez még csak az egyik oldal, az ember felőli megközelítés. A másik oldal, a gépek felőli megközelítés - aminek megrajzolása alapulhat Isaac Asimov: Én, a robot című novelláskötetén; Lester del Rey Helen O'Loy 1938-ban publikált történetén, amelyben a robot beleszeret az alkotójába; és Ian McEwan: Mi, gépek című regényén,[49] ahol morális kérdéssé is válik a társsá lett élethű emberi robot megsemmisítése -, amiről talán majd jövőre beszélünk (és írunk). ■
JEGYZETEK
[1] A tanulmány a VI. Sárközy Tamás Sportjogi Konferencián elhangzott előadás szerkesztett és kibővített változata.
[2] Idézi: L. Pap István: 1972 - Ötven esztendeje nyitották meg a müncheni nyári olimpiát. Nemzeti Sport, 2022. augusztus 22. III.
[3] Például: Aldous Huxley: Szép új világ. Budapest, Cartaphilus Kiadó Kft., 2022.
[4] Ahogy teszi ezt például: Csisztu Zsuzsa: Robotújságírók tudósítása a robotsportolókról? Ez lenne a szép új világ? https://www.nemzetisport.hu/egyeb-egyeni/2024/05/robotujsagirok-tudositasa-a-robotsportolokrol-ez-lenne-a-szep-uj-vilag (2025.01.25.) vagy Malonyai Péter: Olimpia az egész világ. Nemzeti Sport, 2024. augusztus 13. 4.
[5] Michael J. Fox: Előre a jövőbe - Egy optimista gondolatai a mulandóságról. Budapest, Művelt Nép Könyvkiadó, 2021.
[6] Lásd: Fejes Péter - Fejes Fruzsina: Quo vadis sport? A robotsport. Sportjog, 2020/4. 12-18.
[7] Lásd azonban például: Klein Tamás: Robotjog. In: Klein Tamás - Tóth András (szerk.:): Technológia jog - Robotjog - Cyberjog. Budapest, Wolters Kluwer, 2018, 180-185.; Lőrincz György: A mesterséges intelligencia alkalmazásával hozott döntés jogi megítélésének egyes kérdései. Gazdaság és Jog, 2019/3. 1.; Ambrus István: Digitalizáció és büntetőjog. Budapest, Wolters Kluwer, 2021, 164-169.; Marr, Bernard: The Complete Beginners' Guide to Artificial Intelligence. https://www.forbes.com/sites/bernardmarr/2017/04/25/the-complete-beginners-guide-to-artificial-intelligence/?sh= fda0e364a835, idézi: Fantoly Zsanett - Herke Csongor: A mesterséges intelligencia a hatékonyabb büntetőeljárás szolgálatában. Magyar Jog, 2023/4. 223.; Metzinger Péter: A mesterséges intelligencia polgári jogi értelmezéséről. Jogtudományi Közlöny, 2023/3. 115-117.; Herke Csongor: Mesterséges intelligencia a büntetőjogi döntéshozatalban. Jogtudományi Közlöny, 2023/4. 166-167.
[8] Samoili, S. - López, Cobo, M. - Gomez Guiterrez, E. - De Prato, G. - Martínez-Plumed, F. - Delipetrev, B.: AI Watch, Defining Artificial Intelligence, Towards an operational definition and taxonomy of artificial intelligence. EUR 30117 EN. Publications Office of the European Union, Luxemburg, 2020, 9., idézi és fordította: Czebe András: A mesterséges intelligencia alkalmazásának elméleti keretei a büntetőeljárásban. Kúria Döntések. Bírósági Határozatok, 2021/7. 1112.
[9] Czebe: i. m. uo.
[10] Gillespie, T.: The Relevance of Algorithms. In: Gillespie, T. - Boczkowski, P. - Foot, K. (eds.) Media Technologies. MIT Press, Cambridge, 2014, 167., idézi: Czebe: i. m. uo.
[11] Diakopoulos, D.: Algorithmic Accountability. Digital Journalism, 2015/3. 400., idézi: Czebe: i. m. uo.
[12] Az Európai Parlament és a Tanács 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) 3. cikk 1. pont.
[13] Korean Police prepare for dystopian future with plans for power armor, robot dogs. http://www.koreaherald.com/view.php?ud=20220704000732&np=1&mp=1 (2022.07.29.).
[14] Chinese Scientists Created an AI 'Prosecutor' That Can Press Charges.
https://interestingengineering.com/chinese-scientists-created-an-ai-prosecutor-that-can-press-charges (2022.07.29.).
[15] AI legal assistant will help defendant fight a speeding case in court.
https://www.newscientist.com/article/2351893-ai-legal-assistant-will-help-defendant-fight-a-speeding-case-in-court/ (2025.01.25.).
A robot was scheduled to argue in court, then came the jail threats.
https://www.npr.org/2023/01/25/1151435033/a-robot-was-scheduled-to-argue-in-court-then-came-the-jail-threats (2025.01.25.).
Ügyvédek perelték be a robotjogászt.
https://m.sg.hu/#gsc.tab=0 (2025.01.25.).
[16] RobotJogász. https://robotjogasz.com/ (2025.01.25.).
[17] Darák Péter: (Mesterséges) bírói intelligencia?
https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/sajto/z_dr_darakpeter.pdf (2022.07.31.).
Bácskai Máté: Az elektronikus személyiségről I. Ügyészségi Szemle, 2021/3. 32.
https://ugyeszsegiszemle.hu//hu/202103/letoltes (2022.07.29.).
[19] Robot börtönőrök állnak szolgálatba Dél-Koreában.
https://www.robotvilag.hu/robot-bortonorok-alltak-szolgalatba-del-koreaban-2011-11-25 (2025.01.25.).
Három robotzsaru állt szolgálatba egy amerikai börtönben.
https://hvg.hu/tudomany/20241108_amerikai-borton-or-robotok (2025.01.25.).
[20] A mesterséges intelligencia fogja elemezni a rabok viselkedését a Csengeren épülő high-tech okosbörtönben.
https://24.hu/belfold/2024/01/12/okosborton-csenger-mesterseges-intelligencia/ (2025.01.25.).
[21] Lásd: Fejes Péter: Justitia szolgájának (bekötött) szeme. In: Bérczes Viktor - Gerencsér Balázs (szerk.): Az ügyészség az igazságszolgáltatás rendszerében. Pázmány Press, Budapest 2023, 395-420., Vö.: Kálmán Kinga: Lázálom, vagy realitás? - A mesterséges intelligencia megjelenési lehetőségei az igazságszolgáltatásban. Magyar Jog, 2022/6. 339-350.
[22] Az "emberi" Guinness rekordot egyébiránt a floridai, Jacksonville-i Ted St. Martin tartja sorozatban 5.221 sikeres büntetődobással.
Ted St. Martin: Holder of the Guinness World Record for most consecutive free throws.
https://www.basketballnetwork.net/old-school/ted-st-martin-holder-of-the-guinness-world-record-for-most-consecutive-free-throws (2025.01.25.).
[23] Íme a Toyota Guinnes rekorder kosárlabdás robotjának története - avagy egy Kosaras (robot) naplója.
https://www.toyotanews.eu/hu/press-kit/1309-item-ime-a-toyota-guinness-rekorder-kosarladbas-robotjanak-toertenete (2025.01.25.).
[24] Watch: Toyota's humanoid robot breaks world record for longest basketball shot.
https://interestingengineering.com/innovation/toyota-robot-breaks-basketball-world-record (2025.01.25.).
[25] https://www.firaworldcup.org/ (2025.01.25.).
[26] https://www.robocup.org/ (2025.01.25.).
[27] Lásd: Csisztu: i. m.
[28] Vö.: Fejes-Fejes: i. m. 15-16.
[29] Már a katari vb-n debütálhat a félautomata videobírós rendszer.
https://m4sport.hu/kulfoldi-foci/cikk/2022/06/13/mar-a-katari-vb-n-debutalhat-a-felautomata-videobiros-rendszer/ (2025.01.25.)
[30] Pavló Péter: Technikai előny. HVG, 2024. augusztus 1. 42.
[31] Nemzeti Sport 2024. december 20. 15., december 23. 14.
[32] Sportfogadás: a Szerencsejáték Zrt. virtuális fogadással erősít.
https://www.nemzetisport.hu/egyeb-egyeni/2021/07/sportfogadas-a-szerencsejatek-zrt-virtualis-fogadassal-erosit (2025.01.25.).
[33] San Francisco to allow police ‚killer robots'.
https://www.bbc.com/news/technology-63816454 (2025.01.25.)
[34] https://www.stopkillerrobots.org/ (2025.01.25.)
[35] Robotokból fog állni az amerikai haderő egyharmada 2039-re.
https://www.origo.hu/tudomany/2024/08/robotok-hadsereg-amerikai-hadero-2039 (2025.01.25.)
[36] Intelligens, humanoid harci robotokat gyárt Amerika.
https://hamuesgyemant.hu/intelligens-humanoid-harci-robotokat-gyart-amerika (2025.01.25.)
[37] Tesla robot ATTACKS an engineer at company's Texas factory during violent malfunction - leaving 'trail of blood' and forcing workers to hit emergency shutdown button
[38] Ezt is megértük: "férfirobot" zaklatott egy riporternőt interjú közben.
https://www.nyugat.hu/cikk/ezt_is_megertuk_ferfirobot_zaklatott_egy_interju (2025.01.25.).
[39] https://www.robocup.org/objective (2025.01.25.).
[40] Ez még nagyobb áttörés, mint a sakkban volt: 8 világbajnokot győzött le bridzsben a mesterséges intelligencia.
https://hvg.hu/tudomany/20220331_bridzs_vilagbajnokok_mesterseges_intelligencia_nukkai_nook (2025.01.25.).
[41] 2020. szeptember: Curly (robot) - Dél-Korea 3:1.
[42] 2022. június 16.: (holland) Eindhoveni Műszaki Egyetem (dalek típusú) Tech United (robotcsapat)-(portugál) Vitória Sport Clube (női labdarúgócsapat) 3-4
[43] Habár "a »NeuroAI« már kutatja az emberi érzelmeket, és próbálja megtalálni annak a módját, hogy a jövőben mesterséges intelligenciával helyettesítse az emberi érzelmeket, vagyis valós veszélyről beszélünk." tudósít Csisztu: i. m.
[44] Idézi: HVG 2023. november 30. 7.
[45] Chess Robot Goes Rogue, Breaks Seven-Year-Old Player's Finger.
[46] Isaac Asimov: Bizonyíték. In: Én, a robot. Budapest, GABO, 2023.
[47] A mesterséges intelligencia veszélyeire hívta fel a figyelmet a pápa.
https://index.hu/kulfold/2025/01/23/ferenc-papa-mesterseges-intelligencia-davos/ (2025.01.25.).
[48] Ahogyan hivatkozza azt Malonyai is a 4. lábjegyzetben hivatkozott írásában.
[49] Scolar Kiadó, 2020.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző főügyészhelyettes (Vas Vármegyei Főügyészség); egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar).
[2] A szerző bíró (Pesti Központi kerületi Bíróság).
Visszaugrás
