Bár a büntetőjogilag releváns magatartások felderítésének joga (és egyben kötelezettsége) kizárólag az államot illeti, a terheltnek a bűnüldöző hatóságokkal történő együttműködése a büntetőeljárásban az anyagi igazság megállapítása céljából, mára már a világ szinte minden országában törvényileg elismert lehetőség. A terhelti együttműködés számos formája elfogadott a különböző nemzetek büntetőeljárási kódexeiben, de valamennyi szabályozás tekintetében elmondható, hogy a mesterséges intelligencia (MI) megjelenése új lehetőségeket hordoz a büntető igazságszolgáltatásban érintett hatóságokkal történő együttműködést választó terhelt számára. Mesterséges intelligencia alatt a kreatív, deduktív gondolkodás - azon belül is elsődlegesen a tanulás - képességét értjük gépek, illetve az azokat működtető entitás mögött álló programok, algoritmusok által, amelyek programok segítségével a gépek önálló döntéshozatalra lesznek képesek.[1] Különösen azon nemzetközi tevékenységet folytató, a piaci versenyben meghatározó szerepet betöltő nagyvállalatok, jogi személyek vonatkozásában éri meg a bűnüldöző hatóságokkal történő együttműködés során az MI alkalmazása, ahol a nem megfelelő szervezeti kultúra lehetővé teszi a vállalkozáson belül, esetenként annak felhasználásával a bűncselekmény elkövetését. Napjainkban a büntetőjogi compliance tevékenység körében egyes vállalkozások komoly erőfeszítéseket tesznek a belső vizsgálati, ellenőrzési módszerek kiépítésére. Számukra az állami bűnüldöző hatóságokkal történő, a bűncselekmény tényfeltárására és a bizonyítékok összegyűjtésére irányuló együttműködés akkor kifizetődő, ha a későbbi, esetlegesen kiszabásra kerülő büntetőjogi szankció - az együttműködésre tekintettel - mérséklésre kerül, vagy a hatóságok netán el is tekintenek attól.[2] Jelen tanulmány azt mutatja be, hogy milyen lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligencia büntetőeljárásban történő felhasználásában és a belső vizsgálatok e-felderítési folyamataiban a hatóságokkal történő együttműködést preferáló terheltek és jogi személyek vonatkozásában.
Az elmúlt évtizedekben a jogállami büntető igazságszolgáltatás területén kiemelt prioriássá vált a büntetőeljárás egyszerűsítésének és gyorsításának kérdése. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R(87)18. számú ajánlása[3] már 1987-ben, a nyomozástól a vádemelésen keresztül egészen a bírósági tárgyalásig számtalan módozatát sorolta fel a büntetőeljárás egyszerűsítésének. Ilyen például a diszkrecionális vádemelés (illetve általában a diszkrecionális bűnüldözés) lehetősége, ezen belül is az eljárások diszkrecionális megszüntetésére irányuló jogosultság a sértett megfelelő kártérítése mellett (1). A diszkrecionális bűnüldözéssel azonos célú intézkedések - sértett hozzájárulásával történő - alkalmazása bírósági jogkörbe utalva szintén egyszerűsíti a büntetőeljárás lefolytatását (2). A "klasszikus módszer", a kisebb súlyú bűncselekmények dekriminalizációja különösen közlekedési-, adó-, és vámbűncselekmények esetében nyer alkalmazást (3). A rövidített (sommás) vagy írásbeli eljárások azoknál a bűncselekményeknél alkalmazhatóak, ahol a megítélés során a ténybeli elemek elsőbbséget élveznek a bűnösségi elemekhez képest (4). A büntető bíróságon kívüli megegyezések ugyancsak nagy mértékben elősegítik a büntetőeljárás gyorsítását. Ezek - egyebek mellett - irányulhatnak az állam vagy közérdekű intézmény javára történő pénzösszeg megfizetésére, vagy a bűncselekmény útján szerzett dolgok visszaszolgáltatására, a sértett kárának egyidejű megtérítése mellett (5). A büntetőbírósági eljárás további egyszerűsítésének esetei például az alternatív büntetés kiszabására irányuló eljárás,[4] vagy a vádlott beismerése esetén ún. előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása; illetve ide tartoznak még a bírósági jegyzőkönyvek és az ítélet meghozatalának egyszerűsítését célzó megoldások is (6).
Az eljárás menetét alapul véve az eljárás egyszerűsítésének és gyorsításának az alábbi fő módozatai alakultak ki:[5]
A) nyomozás során:
• diverzió: a büntetőjogi útról történő elterelésnek az 1970-es évektől Európában két fő fajtája létezik, a diszkrecionális vádelv és a mediáció[6];
• meghatározott pénzösszeg befizetése: kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények esetén bizonyos pénzösszeg befizetését követően megszüntethető az eljárás;[7]
- 223/224 -
B) vádemelés után, de a bírósági tárgyalást megelőzően:
• büntetőparancs: csekélyebb súlyú és kisebb büntetésekkel fenyegetett bűncselekmények esetén a bíróság - ügyészi indítványra - tárgyalás tartása, bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, az iratok alapján dönt;[8]
• egyszerűsített tárgyalás: a terhelt hozzájárulása esetén az enyhébb büntetési tételek reményében egyszerűbb bizonyítási eljárás keretében bírálják el a terhelt büntetőjogi felelősségét;[9]
C) egyezség (vádalku).[10]
Bármelyik csoportosítást is nézzük, egyértelműen megállapítható, hogy a büntetőeljárás nyomozási (ügyészi) szakaszában számtalan lehetőség van arra, hogy a hagyományos bírói útról elterelve, részben vagy egészben a védelemmel történő megállapodást követően, befejezhető legyen az eljárás. A mesterséges intelligencia felhasználásával könnyebben kiszűrhető azon esetek köre, amelyeknél egyáltalán lehetőség van a megegyezésre, illetőleg az adott eljáráson belül is további idő-, és költségkímélés érhető el az MI igénybevételével.
A büntetőeljárás egyszerűsítését, gyorsítását szolgáló megoldások közül érdemes megvizsgálni az MI-nek a diszkrecionális vádemelés (a), a mediáció (b), és a vádalku (c) során betöltött szerepét.
A diszkrecionális eljárás, illetve diszkrecionális vádemelés (a) lényegében a diverzió legegyszerűbb válfaja: az ügyész, illetve egyes országokban akár a nyomozó hatóság egyszerűen úgy dönt, hogy az adott ügyben nem kívánja a nyomozást lefolytatni, vagy nem kíván vádat emelni. Ennek meghatározó oka lehet a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka (társadalomra veszélyesség hiányában bűncselekmény sem valósul meg), illetve ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy egyéb okból nem szükséges az adott személy vagy cselekmény büntetőjogi üldözése. A diszkrecionális eljárás/diszkrecionális vádemelés során a mesterséges intelligencia szerepe az lehet, hogy a betáplált adatok alapján kiválasztja azokat az ügyeket, amelyeknél akár az elkövetés, akár a bűnösség körülményei alapján indokolt lehet az eljárás mellőzése. A számtalan ügy összevetése és meghatározott szempontok alapján történő szelektálása az ügyészség vagy a nyomozó hatóság számára óriási feladat, míg az MI az előre megadott szempontok alapján könnyen ki tudja választani, hogy melyek azok az ügytípusok vagy elkövetők, amelyek vagy akik vonatkozásában általában indokolt az eljárás megszüntetése, illetve a vádemelés mellőzése. Itt szerepet kap az ún. prediktív policing (előrejelzés-alapú rendőri munka) területén szerzett tapasztalat, amely lényegében a rendőrségi aktákból származó részletes információk elemzését jelenti. Erre példa az ún. "szinte ismétlődő megközelítés" ("Near-Repeat-Ansatz") tudományos elmélete, amely szerint kiszámítható minták állnak rendelkezésre bizonyos bűncselekménytípusokhoz (például betöréses lopás), mivel a sorozatbűnözők visszatérő viselkedési mintákkal rendelkeznek a sértettek racionális kiválasztása és a költség-haszon elemzés alapján.[11] A prediktív rendőri tevékenységek lényege, hogy - gyakran az MI segítségével - statisztikai módszerek alapján igyekeznek előre jelezni a bűncselekmény elkövetését, és akár azt is képesek meghatározni, hogy hol és mikor valósul meg az adott bűncselekmény. Alapvető célja pedig az, hogy ezen előrejelzés alapján megakadályozzák a bűncselekmények elkövetését. Az utóbbi időben a prediktív módszerek között megjelentek az első MI alapú szoftverek is, például a PredPol, Precobs, HART, X-LAW, Keycrime; utóbbi kettőt az olasz rendőrség használja. Ezek a szoftverek jelentős előrelépést jelentenek a bűncselekmények megelőzésében, azonban felvetnek adatvédelmi problémákat is.[12] A prediktív rendőri tevékenység ugyanakkor arra is jó lehet, hogy segítsen a diszkrecionális eljárás/diszkrecionális vádemelés kérdésében való döntés során, hiszen adatokat szolgáltat arra, hogy várható-e az adott cselekmény ismételt elkövetése vagy az adott személy bűnismétlése. Ha erre nemleges a válasz, akkor - egyéb szempontok mérlegelése mellett is - könnyebben meghozható az eljárás megszüntetéséről, illetve a vádemelés mellőzéséről történő döntés.
Tágabb értelemben véve a mediáció (b) is egyfajta diverzió, hiszen a sértett kártérítése és esetleges egyéb szolgáltatások fejében nem kerül sor a terhelt felelősségre vonására. A mediáció lényegében konfliktusfeloldó közvetítés, amelynek során egy pártatlan harmadik személy (közvetítő, mediátor) segít a feleknek, hogy érdekeik mentén létrejöjjön közöttük az egyezség. A közvetítő a felek közti kommunikáció és a választási lehetőségek kialakításában segít, a megállapodás keretének és tartalmának kidolgozásában a feleknek (és jogi képviselőiknek) van aktív szerepük[13].
A mesterséges intelligencia szerepe a mediáció során két szempontból merülhet fel. Egyrészt ki kell választani azokat az ügyeket, amelyek mediációra alkalmasak.
- 224/225 -
A gyakorlatban itt az MI elsősorban nem feltétlenül azért hasznos, mert annyira sok mediációra alkalmas ügy lenne, hogy az ügyészséget jelentősen tehermentesítené a gyorsabb kiválasztás lehetősége, hanem inkább a döntéshozatal objektívabbá tétele szempontjából lehet jelentős. Megfigyelhető ugyanis, hogy az ügyészség sok esetben egyéni, szubjektív szempontok szerint dönti el, hogy az adott ügyet mediációra utalja-e, ez pedig sérti az egyenlő elbírálás elvét. Az MI-t ilyenfajta elfogultsággal nem lehet vádolni, hiszen előre betáplált, objektív szempontok alapján választja ki a mediációra alkalmas ügyeket.
Másrészt felmerül a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia alkalmas lehet-e a közvetítői szerepkör betöltésére egy mediációs eljárásban? Azaz előfordulhat-e, hogy a mediációs eljárás (vagy annak egy része) során nem élő személy, hanem az MI lenne a mediátor? A válasz attól is függ, hogy ún. kiscsoportos mediációról beszélünk (ami alapvetően a felek és a mediátor külön-külön végzett tevékenységén alapul) vagy nagycsoportos mediációról van szó (ami a felek és a mediátor együttes tevékenysége). Általában ott, ahol nagycsoportos mediáció van, annak is részét képezi a kiscsoportos mediáció, vagyis mielőtt a felek együttesen találkoznának a mediátorral, külön is tárgyalnak vele, illetve az együttes találkozás után is sor kerülhet külön megbeszélésekre. Valószínűleg inkább a kiscsoportos mediációnál jut majd fontos szerephez a mesterséges intelligencia, ott is kiemelten az előzetes felmérések szakaszában, ez azonban jelentősen nem gyorsítja vagy egyszerűsíti az eljárást. Összességében kijelenthető, hogy a mediáció a hatóságok ügyterhének csökkentése, az eljárások gyorsítása, a hatékonyabb bűnmegelőzés, és mindenekelőtt a bűncselekménnyel okozott kár mihamarabbi megtérülése érdekében mindenképpen fontos jogintézmény,[14] amelynél az MI elsősorban az ügyek kiválasztásánál és az adatfeldolgozásban kaphat szerepet.
A tágabb értelemben vett vádalku (c) olyan egyezségen alapuló eljárás, amelynek lényege, hogy a terhelt beismeri bűnösségét annak reményében, hogy a beismerés ellenszolgáltatásaként az állam elnézőbb lesz vele szemben.[15] A vonatkozó szakirodalom szerint a vádalku ellen számos érv szól.[16] A teljesség igénye nélkül ilyen érv például az ártatlanok elítélésének komoly veszélye; vagy hogy az alkudozás igazságtalan előnyhöz juttatja a hatóságokkal együttműködő terheltet a nem alkudozó bűntársaihoz képest, hiszen az alkotmányos jog alapján járó rendes eljáráshoz ragaszkodók súlyosabb büntetést kapnak, mint a vádalkut megkötő társaik. Az alkudozás ugyanakkor sokszor nem elég hatékony; annak eredménye, az alacsonyabb mértékű büntetés kisebb elrettentő hatással bír. Az anyagi igazság kiderítésére ritkán kerül sor; a vádalkuban résztvevő személy gyakran hamis tartalmú vallomás árán menti a bőrét. A vádalkus eljárásban túl sok dolog függ a védő személyétől és szakmai felkészültségétől,[17] továbbá ezekben az eljárásokban fennáll a bírói és ügyészi elfogultság, esetleges bosszú lehetősége. Egyebekben a vádalkus eljárásokban csökken az elítéltek rehabilitációjának is az esélye. Ugyanakkor a vádalku mellett is számos érv szól. Ilyen támogató érv például, hogy a büntetés kiszabására igen hamar sor kerül, ami elősegíti a pergazdaságosságot. A vádlott enyhébb büntetést kap, ezáltal a nyilvános tárgyalás alapján kiszabásra kerülő aránytalanul súlyos büntetés kiszabásának a veszélye is eltűnik, de sem a vád, sem pedig a védelem nem érzi magát vesztesnek az eljárás végén. Az együttműködő terhelt a többi feltételezett elkövető mihamarabbi felelősségre vonását is elősegítheti, ilyen módon a vádlott együttműködését valódi engedményekkel honorálják.[18] Látható, hogy a vádalku melletti és elleni érvek kapcsolódnak, ahogyan Bócz megfogalmazta: a veszélyek nem mások, mint maguk az előnyök - hátulnézetben.[19]
Ugyanakkor a mesterséges intelligencia mind a vádalku melletti, mind az elleni érvekkel kapcsolatban szerepet kaphat. Éspedig elsősorban azokban az országokban juthat jelentős szerephez az MI, ahol már eddig is egyfajta automatizmus érvényesült az eljárási forma megválasztása során. A korábban elmondottak itt is igazak: a mesterséges intelligencia elsősorban az ügyek kiválasztásánál játszhat szerepet, illetőleg kiszűrheti azt, hogy mikor kerül sor indokolatlanul alacsony (vagy akár éppen indokolatlanul magas) szankció fejében a megegyezésre. Vizsgálhatja az MI azt is, hogy mennyire alkalmas az adott ügy az információszerzésre az egyezség fejében, illetve azt is, hogy az eset (és a terhelt) összes körülményeinek fényében mennyiben szolgálja az alku a terhelt megfelelő rehabilitációját. Több tízezer ügy másodpercek alatt való összevetésével feltárhatók nemcsak a büntetőjogi főkérdésekre (bűnösség, jogi minősítés, szankció) vonatkozó adatok, hanem a sokszor szintén jelentős mellékkérdéseket (polgári jogi igény, bűnügyi költség stb.) érintő információk is. Az MI könnyen ki tudja számolni, hogy átlagosan milyen költséggel járna adott ügyben a bírósági eljárás (figyelemmel az esetlegesen várható széles körű bizonyításra, tanúk költségeire, szakértői díjakra, nem is beszélve a perek igen magas átlagköltségéről), és ehhez képest milyen tartalmú egyezség lenne "jövedelmező" az állam számára. De kimutathatja a védelem számára is mind a költségcsökkenés (például védői díjak, kiesett munkabér, utazási költség stb.), mind a bírósági eljárást követően várható esetleges súlyosabb szankció mértékét, ezzel is ösztönözve a vádlottat a megegyezésre.
- 225/226 -
A büntetőjogi compliance (criminal compliance) alatt azokat az intézkedéseket értjük, amelyek segítségével a vállalati szférában elkerülhetőek a büntetőjogi előírások megsértése, és ennek folyományként a büntetőeljárás, illetve a büntetőjogi szakcionálás is;[20] illetve büntetőjogi compliance a már elkövetett bűncselekmény esetén a cselekménysorozat utólagos vizsgálata, értékelése, az arra adott szervezeti válaszreakció meghatározása, vagy büntetőeljárás kezdeményezése céljából a büntetőügyekben eljáró hatóságok megkeresése is.[21] A criminal compliance egyik eszköze, a belső vizsgálat (internal investigation), amely egy olyan - szervezeten belüli - kontrolleljárás, amelynek célja, hogy a vállalati szervezeten belül a múltban lezajlott valamely - esetünkben a büntetőjogi jogsértést realizáló - esemény kivizsgálásra és értékelésre kerüljön. Az internal investigation tehát egy szervezeti válaszreakció bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén,[22] amely a büntetőjogi compliance represszív aspektusa.[23] A vállalkozásnak azért éri meg anyagi erőforrásokat invesztálni a szervezeten belüli belső vizsgálatba, mert a bűncselekmény elkövetése után tanúsított ezen együttműködési hajlandósága a büntetőügyekben eljáró hatóságok által a büntetőjogi felelősség alóli mentesüléssel, illetve a kiszabásra kerülő szankció mértékének jelentős csökkentésével járhat.[24] A jogsértés felderítése, a jogsértést alátámasztó bizonyítékok összegyűjtése és a nyomozást lefolytató hatóságnak történő átadása, illetve a bűnüldöző hatóságokkal történő együttműködés esetén a büntetőjogi szankció esetenként kiváltható lehet egy vállalaton belüli szankcióval, a vádemeléstől történő eltekintés mellett. Az intenal investigation, továbbá kriminálpreventív hatással is bír, azaz újabb bűncselekmények elkövetését akadályozhatja meg a jogi személyen belül. Ha ugyanis egyértelmű a vállalkozás vezetői és alkalmazottai számára, hogy jogsértő cselekményük felderítésre fog kerülni egy esetleges belső vizsgálat során, feltehetőleg tartózkodni fognak annak elkövetésétől.
A vállalat büntetőjogi compliance tevékenysége során a mesterséges intelligencia felhasználást nyerhet már a prevencióban is (a korai esetértékelések kapcsán), a felülvizsgálat során (utólagos esettanulmányok által), illetve az egyes eseteket meghatározó tények, bizonyítékok összegyűjtése és adott szempontok szerinti értékelése folyamatában.[25] A nyomozó hatóság számára különösen ez utóbbi algoritmus-alkalmazási technika lehet hasznos a terhelt együttműködésre irányuló szándékának elfogadása tekintetében. A beágyazott MI segít az adattartalom kiszűrésében és meghatározott szempontok szerinti osztályozásában, automatikusan azonosítja a fogalmakat és az azokhoz rendelhető dokumentumokat. Az adatok számos forrásból származhatnak; bankok, pénzintézetek, kórházak stb. szerverein tárolt tények, információk egyaránt a vizsgálat tárgyát képezhetik. Az adatoknak nem csupán kinyerése és összegyűjtése, hanem elemzése is elvégezhető a mesterséges intelligencia által. Az ún. fejlett elemzés amellett, hogy egyének és szervezetek közötti kapcsolatrendszer feltárására képes, felhasználható érzelem-elemzésre is, vagyis dokumentumok hangnem vagy téma alapján történő szelektálására. A folyamat-elemzés pedig a hatékonyabb teljesítmény elérésének és a kockázati tényezők kiszűrésének modelljét vetíti előre.[26] A Casepoint Advanced Analytics használata kapcsán például olyan információk láttak napvilágot, hogy az algoritmus segítségével egy többmilliárd dollár értékű nemzetközi cég belső vizsgálata mindössze 200 000 dollárba és két hétbe tellett, ami manuális eszközökkel egyszerűen megvalósíthatatlan lett volna ilyen költséghatékonyan és ennyire rövid idő alatt.[27] A nemzetközi vállalatnak 60 000, többnyire japán nyelvű dokumentum begyűjtését és büntetőjogi szempontú értékelését kellett volna elvégeznie két hetes határidőn belül. A költségvetési korlátok és az irreális teljesítési határidő komoly kihívást jelentettek, hiszen az idegen nyelvű dokumentumok elemzése és értékelése mellett a több ország területén működő multinacionális vállalkozás tevékenységének értékeléséhez a helyi jogi szabályozási keretek ismerete is elengedhetetlen volt a feladat elvégzéséhez. A multicég által megvásárolt algoritmus lefuttatása által lehetővé vált a kulcsszavas rákeresés a cég vezetőinek és alkalmazottainak dokumentumai és teljes levelezési rendszere vonatkozásában
- 226/227 -
mind angol, mind pedig japán nyelven. (Az eredetileg érintett 60 000 dokumentumból a kulcsszavas keresés után mindössze 600 maradt fenn a szűrőn.) A fordítási-, illetve helyi ügyvédi, jogtanácsadói díjak, amelyek egy esetleges büntetőeljárásban a bűnügyi költség jelentős részét tették volna ki, az algoritmus alkalmazásával teljesített belső vizsgálat által íly módon teljes mértékben kikerültek a költségek köréből. Financiális szempontból egyértelműen megéri tehát elfogadni az ügyészségeknek a terhelt azon felajánlását, hogy a büntetőeljárással érintett cég a saját belső vizsgálata során az MI felhasználásával nyert bizonyítékokat kiszolgáltatja a bűnüldöző hatóságok részre. A hatóságok számára ez nem csupán költség- és időmegtakarítással jár, de a nyomozás hatékonyságának növelését is elősegíti. Továbbá a hatalmas mennyiségű strukturálatlan adat (például videofelvételek, képanyagok, e-mailek és más szöveges fájlok) pontos és gyors összegyűjtése és feldolgozása, a kognitív adatelemzés nem csupán az adott nyomozás eredményességét segíti elő, hanem prevenciós szempontból is meghatározó jelentőséggel bír. Arról nem is beszélve, hogy manuális adatfeldolgozás- és értékelés során nem lehet kizárni az emberi tényezők kockázati elemeit, például az elfogultságból fakadó hibákat.[28]
Ugyanakkor az együttműködés a bűncselekmény elkövetésével érintett terhelt, illetve a bűncselekménnyel érintett jogi személy részére is meghatározott előnyökkel jár. Bár a mens rea hiányában a jogi személy bűnössége és így büntetőjogi felelősségének megállapítása is a hagyományos büntetőjogi dogmatikán nevelkedett kontinentális európai országok büntető törvénykönyveiben kizárt, a nemzeti szabályozások többsége mégis lehetővé teszi a büntetőeljárás keretében meghatározott büntetések kiszabását, illetve leginkább büntetőjogi intézkedések alkalmazását a bűncselekménnyel érintett jogi személlyel szemben. Tipikusan olyan esetekben lehetséges ez, amikor a jogi személy vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja a jogi személy felhasználásával követ el bűncselekményt, például kartellbűncselekmény, csalás, pénzmosás stb. Ilyenkor a vállalkozáson belüli jogellenes magatartások feltárása nem csupán az együttműködésért cserébe kapott enyhébb (vagy éppen elengedett) szankció miatt lehet ösztönző tényező a jogi személy számára, hanem azért is, mert minél rövidebb ideig áll a büntetőeljárás hatálya alatt, annál kisebb mértékben sérül a vállalkozói presztízse. Ha a nyomozó hatóság által megjelölt személyeket érintő releváns adatokat a mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök segítségével összegyűjtik és megszűrik, az önkéntes tényfeltárás és adatszolgáltatás az együttműködés során a szankció korlátlan enyhítését elősegítendő lényeges szempont lehet. Amerikában már kidolgozásra kerültek azok a szempontok (Filip Factors), amelyek azoknak a tényezőknek az összefoglalását tartalmazzák, amelyek alapján az ügyészség dönt egy-egy konkrét ügyben a jogi személlyel szembeni vádemelés (vagy a nyomozás megszüntetése) kérdésében, a vállalkozás büntetőjogi compliance tevékenységére tekintettel.[29] Ezen szempontok között a "Confidential reporting and investigation" c. részben találunk az MI vállalati belső vizsgálatban történő felhasználását szorgalmazó kérdéseket is, például: "Does the company have an effective way of collecting and analyzing allegations of misconduct?"[30] Bár az MI eszközrendszerének megvásárlása és annak a leszabályozott jogi keretek között történő alkalmazása a vállalkozások számára is jelentős anyagi beruházást igényel, mégis kifizetődő a jogi személynek, hiszen a mesterséges intelligencia felhasználására alapozott együttműködési megállapodás teljesítése a vádemelés alóli mentesülést, vagy legalábbis jelentősen csökkentett tartamú szankció kiszabását eredményezheti számára.
A büntető igazságszolgáltatást végző hatóságok a terhelttel történő együttműködés során bizonyos büntetőeljárási garanciákat kell, hogy érvényesítsenek. A belső vizsgálatokat érintő jogi normák, szabályozások keretei ugyanis folyamatosan változnak, több jogterületet (például munkajog, egészségügyi szabályok, adatvédelmi rendelkezések) érintenek, és általánosan kijelenthető, hogy nem érik el a büntetőeljárásban szükségszerűen alkalmazott garanciális elvárások alapjogi szintjét. Az tény, hogy a vállalatok felé manapság egyre inkább elvárásként jelentkezik, hogy elősegítsék tényfeltáró folyamataik belső elemzését, amelynek valószínűleg a leghatékonyabb módja az e-felderítés eszközrendszerének adaptálása. A vállalaton belül alkalmazott e-felderítés eredménye azonban csak a tisztességes eljárás követelményének sérelme nélkül, garanciális feltételek mellett használható fel bizonyítékként a büntetőeljárásban. Legfontosabb feltétel az átláthatóság, vagyis annak biztosítása, hogy az e-felderítés során használt algoritmus kifinomult technológián alapuló működési mechanizmusa ismert legyen a büntetőeljárást lefolytató hatóságok előtt. Mivel az elektronikus tényfeltáró eljárás alkalmazására nincsenek általánosan alkalmazható szabályok, alapvetően abból kell kiindulni, hogy minden ilyen eljárás egy "black box."[31] Így ahhoz, hogy a büntetőeljárásban felhasználható legyen a mesterséges intelligencia által nyert bizonyíték, a hatóságoknak előzetesen ismerniük kell, hogy az MI alkalmazásától milyen eredmény várható a konkrét ügyben, mi lesz az alkalma-
- 227/228 -
zott technológia, melyek a feldolgozásra kerülő adatbázisok, illetve milyen felügyeleti-, és minőség-ellenőrzési folyamatok működnek majd a feladat végrehajtása során. Fontos a nyílt és konstruktív kommunikáció a vállalkozás és a bűnüldöző hatóságok között, különösen a kiválasztott algoritmus típusa tekintetében, amelyet érdemes előzetesen egy szűk körű adatbázist érintő minta-projecten bemutatni.[32] Az anyagi jogi, materiális tényigazság feltárásának folyamatában tehát hiába hasznos eszköz egy adott algoritmus, ha annak működési elvei és struktúrája átláthatatlan a későbbi felhasználó szervek, a büntetőügyekben eljáró hatóságok számára. Ilyenkor a bűnügyi compliance tevékenység keretében végzett önkéntes bizonyítékbeszerzés és átadás nem jelent hozzáadott értéket a hatósági nyomozáshoz, így arra együttműködés nem alapítható. Továbbá, mivel a jogállami büntetőeljárás alapvető követelménye a tisztességes eljárás biztosítása, ez esetünkben megkívánja egy új típusú jogászi szerepkör életre hívását: azon jogászgeneráció megjelenését, akik komoly ismeretekkel bírnak a mesterséges intelligencia alkalmazásának műszaki hátteréről és annak működési módjáról, és ezen ismereteiket a tárgyalóteremben előadott jogi érvelésükben is fel tudják használni.
A mesterséges intelligencia (MI) megjelenése új lehetőségeket hordoz a büntető igazságszolgáltatásban. Napjainkban a büntetőjogi compliance tevékenység egyre inkább elterjed a komoly gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások körében, hiszen a belső vizsgálati, ellenőrzési módszerek kiépítése mind a prevenció tekintetében, mind pedig a bűnüldöző hatóságokkal történő együttműködés során hasznos eszköz lehet. A mesterséges intelligencia felhasználásával végzett adatfeldolgozás által számos olyan bizonyíték válik elérhetővé, amelyek összegyűjtése és értékelése a hagyományos - többnyire humán erőforrásra támaszkodó - bűnüldözési eszközök és technikák által megvalósíthatatlan lenne. Az MI eszközrendszer telepítése és megfelelő jogi keretek között történő működtetése a vállalkozások számára akkor igazán ösztönző, ha a bűnüldöző hatóságokkal történő együttműködés során valódi előny származik számukra abból, hogy belső önfeltáró vizsgálatuk során a mesterséges intelligencia által kigyűjtött és szelektált tényfeltáró adatokat, információkat a hatóságok rendelkezésére bocsátják. Ez az előny pedig nem más, mint a későbbi, esetlegesen kiszabásra kerülő büntetőjogi szankció tartamának jelentős mértékű csökkentése, illetve a vádemelés mellőzése. Az együttműködés a büntető igazságszolgáltatást folytató hatóságok számára is előnyöket hordoz, hiszen a büntetőeljárásban jelentős idő-, és költségcsökkentő tényező a vállalkozás belső vizsgálati tevékenysége keretében történő és a mesterséges intelligenciára alapozott bizonyítás.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R(87)18. számú ajánlása már 1987-ben számtalan módozatát sorolta fel a büntetőeljárás egyszerűsítésének. Ezek közül a tanulmány a mesterséges intelligenciának a diszkrecionális vádemelés, a mediáció és a vádalku során betöltött szerepét vizsgálja részletesen. Általánosan leszögezhető, hogy a mesterséges intelligencia felhasználásával könnyebben kiszűrhető azon esetek köre, amelyeknél egyáltalán lehetőség van a büntetőeljárás gyorsítására és egyszerűsítésére ezen megoldások által, illetve az adott eljáráson belül is további idő-, és költségkímélés érhető el a mesterséges intelligencia igénybevételével.
A diszkrecionális eljárás/diszkrecionális vádemelés során az MI a betáplált adatok értékelése során kiválasztja azokat az ügyeket, amelyeknél akár az elkövetés, akár a tettes személyi körülményei alapján helye lehet az eljárás mellőzésének. Ebben segítséget nyújthat az ún. prediktív policing (előrejelzés-alapú rendőri munka) területén szerzett ismeretrendszer is, ahol az utóbbi időben jelentek meg az első MI alapú szoftverek.
A mediáció során a mesterséges intelligencia egyrészt képes azon ügyek kiválasztására, amelyek a mediációra alkalmasak lehetnek; másrészt a tanulmány vizsgálja azt a kérdést is, hogy az MI alkalmas lehet-e a közvetítői szerepkör betöltésére a mediációs eljárásban? Utóbbi kérdésre az a válasz adható, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása inkább a kiscsoportos mediációnál juthatna fontos szerephez, ott is elsődlegesen az előzetes felmérések szakaszában, ez azonban valószínűleg jelentősen nem gyorsítaná vagy egyszerűsítené a büntetőeljárást.
A vádalkuval kapcsolatban az nyert megállapítást, hogy a vádalku során kiemelten azokban az országokban juthat jelentős szerephez az MI, ahol már eddig is egyfajta automatizmus érvényesült az eljárási forma megválasztása során. A korábban elmondottak itt is igazak: a mesterséges intelligencia elsősorban az ügyek kiválasztásánál játszhat szerepet, illetőleg kiszűrheti azt, hogy mikor kerül sor indokolatlanul alacsony (vagy akár éppen indokolatlanul magas) szankció fejében a megegyezésre. ■
JEGYZETEK
[1] Marr, Bernard: The Complete Beginners' Guide to Artificial Intelligence. https://www.forbes.com/sites/bernardmarr/2017/04/25/the-complete-beginners-guide-to-artificial-intelligence/?sh=fda0e364a835 [Letöltés ideje: 2022. november 11.]
[2] Ambrus, I. - Mezei, K. - Molnár, E.: Magyarázat a compliance jogszabályairól I. Általános és büntetőjogi compliance. Wolters Kluwer Hungary. Budapest, 2021. 447. p.
[3] https://rm.coe.int/16804e19f8
[4] Görgényi Ilona: Restorative elements in the circle of alternative sanctions. In: Bűnözés új tendenciái. 2004. 210-220. o.
[5] Izsáki Mariann: A büntető eljárás egyszerűsítése, különös tekintettel a vádalkura. JPTE ÁJK Pécs, 1995. 18. o.
[6] Fehér Lenke: Diversion and mediation in Austria. Acta Juridica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1995-96/1-2. 97-103. o.
[7] Franciaországban 1940. óta létezik ez az intézmény: a bűnügyi költség befizetése és a sértett kárának megtérítése után az ügyészség eltekinthet a vádemeléstől. A holland Btk. ezt a jogkört az ügyészség mellett a rendőrségnek is megadja. Vö. Izsáki Mariann: A büntető eljárás egyszerűsítése, különös tekintettel a vádalkura. JPTE ÁJK Pécs, 1995. 20. o.
[8] Az osztrák bűnvádi perrendtartás szerint még az ügyészi indítványra sincs szükség. Vö.: Farkas Ákos: Konszenzuális elemek a büntetőeljárásban. Magyar Jog, 1992/8. 508. o.
[9] Angliában és az USA-ban elegendő a terhelt beleegyező nyilatkozata, de pl. Dániában és Spanyolországban a tényállás lényeges elemeire vonatkozó beismerő vallomás is szükséges. Vö. Izsáki Mariann: A büntető eljárás egyszerűsítése, különös tekintettel a vádalkura. JPTE ÁJK Pécs, 1995. 22. o.
[10] Ugyanígy az eljárás gyorsítását segíthetik elő az egyes hatóságok, illetve résztvevők közötti megállapodások is. Részletesen ld.: Herke Csongor: Die Absprache als ein Institut der Strafverfahrenserleichterung. In: Vargha László-emlékkönyv, PTE ÁJK, Pécs, 2003. 97-106. o.
[11] Staffler, L. - Jany, O.: Künstliche Intelligenz und Strafrechtspflege - eine Orientierung. Zeitschrift für Internationale Strafrechtsdogmatik, 2020/4. 167. o.
[12] Basile, F.: Diritto penale e Intelligenza Artificiale. Giurisprudenza Italiana, 2019., 68. o.
[13] Somfai, B.: Pereskedés helyett egyezség. Dél-Dunántúli Gazdaság, 2001/december.
[14] Tóth, M.: A tett-központú büntetőjogtól a sértett-központú büntetőjogig. Jura, 2005/1. 189-192. o.
[15] Izsáki, M.: A büntető eljárás egyszerűsítése, különös tekintettel a vádalkura. JPTE ÁJK Pécs, 1995. 24. o.
[16] Tarr, Á.: A vádalku szabályozásának egyes kérdései. In: Kováts Andor-emlékkönyv, 2004. 159-160. o.
[17] Fenyvesi Cs.: A védő az "egyszerűsített" külön eljárásokban. Jogelméleti Szemle, 2001/3.
[18] Tarr, Á.: A vádalku szabályozásának egyes kérdései. In: Kováts Andor-emlékkönyv, 2004. 159-160. o.
[19] Bócz E.: Legalitás, opportunitás és az ügyész diszkrecionális jogköre. Rendészeti Szemle, 1994/1. 14. o.
[20] Részletesen lásd: Rotsch, T. (szerk.): Criminal compliance. Nomos. Baden-Baden, 2015., Ambrus, I. - Mezei, K. - Molnár, E.: Magyarázat a compliance jogszabályairól I. Általános és büntetőjogi compliance. Wolters Kluwer Hungary. Budapest, 2021. 50-51. p.
[21] Ambrus, I. - Farkas, Á.: A compliance alapkérdései. Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata. Wolters Kluwer. Budapest, 2019. 207. p.
[22] Knierm, T.: Erfordennise und Grenze der Internal Investigation. In: Rotsch, T.: Wissenschafliche und praktische Aspekte der nationalen und internationalen Compliance-Diskussion. Nomos. Baden-Baden, 2010. 81. p.
[23] Momsen, C.: Internal investigation zwischen arbeitsrechtlicher Mitwirkungsplicht und strafprozessualer selbsbelastungsfreiheit. Zeitschrift für Internationale Strafrechtsdogmatik. 2011/6. sz. 11. p. Idézi: Ambrus, I. - Mezei, K. - Molnár, E.: Magyarázat a compliance jogszabályairól I. Általános és büntetőjogi compliance. Wolters Kluwer Hungary. Budapest, 2021. 446. p.
[24] Molnár, E.: A vállalkozáson belüli előnyomozási eljárás interdiszciplinális kontextusban. Jogtudományi közlöny, 2016/9. sz. 460. p.
[25] Schneider, S. H. - Priewer, M.: LegalTech: solutions to old and new challenges in internal investigations. https://www.financierworldwide.com/legaltech-solutions-to-old-and-new-challenges-in-internal-investigations#.Y3DkTnbMI2w [Letöltés ideje: 2022. november 11.]
[26] https://www.analyticsinsight.net/artificial-intelligence-is-playing-a-big-role-in-fraud-investigation/ [Letöltés ideje: 2022. november 11.]
[27] https://www.casepoint.com/resources/case-studies/corporte-ediscovery-cost-savings-artificial-intelligence/ [Letöltés ideje: 2022. október 10.]
[28] https://www2.deloitte.com/ch/en/pages/forensics/articles/forensic-investigators-gain-an-edge-with-ai.html [Letöltés ideje: 2022. október 11.]
[29] Schneider, S. H. - Priewer, M.: LegalTech: solutions to old and new challenges in internal investigations. https://www.financierworldwide.com/legaltech-solutions-to-old-and-new-challenges-in-internal-investigations#.Y3DkTnbMI2w [Letöltés ideje: 2022. november 11.]
[31] Schneider, S. H. - Priewer, M.: LegalTech: solutions to old and new challenges in internal investigations. https://www.financierworldwide.com/legaltech-solutions-to-old-and-new-challenges-in-internal-investigations#.Y3DkTnbMI2w [Letöltés ideje: 2022. november 11.]
[32] Zachary, A. - Chalk, R.: The Rise of AI in Corporate Investigations http://file://C:/Users/User/Downloads/the-rise-of-ai-in-corporate-investigations%20(2).pdf
Lábjegyzetek:
[1] A szerző prof., tszv. egyetemi tanár, NKE RTK.
[2] A szerző prof. habil. tszv. egyetemi tanár, PTE ÁJK.
Visszaugrás
