Örömmel tesszük a kedves Olvasó asztalára az Infokommunikáció és Jog legújabb lapszámát. Előfizetőink jelzéseiből is tudjuk, hogy mindig nagy várakozás kíséri az újabb példányokat. Bizony bennünket, szerkesztőket is szorít az, hogy az olykor már-már követhetetlenül változó digitális világban mégis válaszokat keressünk az egyre szaporodó kérdésekre. Megvallom, nincs könnyű dolgunk egy szakmai folyóirat esetében, amely alapításától kezdve arra vállalkozott, hogy a jog és a technológia útvesztőin keresztül járjon körbe egy-egy szakterületet. A digitális fejlődést azonban mindez nem zavarja, töretlenül halad előre, és nem hagy másodpercnyi szusszanásra sem időt a társadalom számára. Nyakunkon az AI (vagy MI?), ami egyesek szerint mesterséges ugyan, de nem is valódi intelligencia. Mindenesetre, szemmel láthatóan átírja a gazdasági rendet, a jogi szabályozást, az oktatást, a tudományos kutatást és mindent, amivel kapcsolatba kerül. Ázsiában egyes helyeken már nem is mesterséges, hanem holisztikus intelligenciáról beszélnek, de erről majd egy későbbi lapszámban írok részletesebben (spoiler alert!).
E lapszámban csokorba szedett tanulmányokkal szeretnénk iránytűt adni Olvasóink kezébe a fent említett útvesztőkhöz, és bízunk benne, hogy mindenki a maga számára helyes irányt találja majd meg.
Nagyon izgalmas témát ölel fel Badinszky Áron tanulmánya, aki az Európai Unió AI Act végrehajtási rendszerét vizsgálja. Ír a jogszabályalkotás kihívásairól, a szabályozás céljairól, de az akadályokról is. Mint említettük, a technológiai fejlődés társadalomra gyakorolt hatása exponenciálisan nő, az EU pedig ismét a szabályozás eszközével kénytelen beavatkozni. De valljuk meg azt is, hogy kínoz bennünket a kérdés: egy ma megalkotott jogszabály milyen garanciát ad a holnapra? Persze, tudjuk, hogy mindenkinek, minden esetben megvan a tisztességes eljáráshoz való joga - Lakatos Dániel részletesen értekezik erről tanulmányában. Korunkat a transzhumanizmus első korának nevezi. Tűnhet ez ijesztőnek is első hallásra, de tény, hogy bizonyos értelemben kényszeres helyzetben vagyunk a technológia használatának tekintetében. Gyarmathy Judit a bírósági határozatok közzétételét veszi górcső alá, a digitalizáció összefüggéseiben. Rámutat arra, hogy miért szükséges a bírósági határozatokat nyilvánosságra hozni. Természetesen, a modern digitalizációs aspektusokra is kitér.
"Mosolyogj, figyel a kamera!" - mondja nekünk Szalay Péter. Ki szereti, ki nem, ha váratlanul felvétel készül róla. Ki mosolyog, ki nem... Tény azonban, hogy a közterületi térfigyelő kamerák akkor is dolgoznak, amikor nem gondoljuk, amikor nem mosolygunk, éppen ezért (is) fontos ennek a kérdésnek az adatvédelmi szabályozása. S ha már az adatvédelmet említjük, Esztervári Adrienn az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv átültetésének sajátosságait és dilemmáit járja körbe. Izgalmas témát taglal, s felhívja a figyelmet az ePrivacy rendelet bevezetésének szükségességére.
Igazán érdekes Kolláth Mihály Gábor tanulmánya, aki a loot box-szabályozás kialakítása kapcsán értekezik. Nos, erre szokták mondani, az ország fele játszik, a másik fele pedig játszani szeretne. A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy gyermekeink, fiataljaink számára ez milyen veszélyekkel járhat. Persze, lehet szabályozni, már hazai szinten is megfogalmazódott a javaslat, de ez az a terület, amely számtalan kiskaput rejt magában.
Hányszor tapasztaltuk már, hogy elmentettük egy fontos munkánkat, aztán "elszállt", vagy illetéktelenek kezébe került. Wasim Khraisha a felhőalapú adatkezelés egy szeletét, az adatbirtoklás problémakörét vizsgálja tanulmányában, és szót ejt az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletéről is. Nem tudom, Önök hogy vannak vele, de néha úgy érzem, a "dzsídípíár" kezd szitokszóból kötőszóvá válni.
E lapszámunkból sem hiányozhat, hogy felhívjuk a figyelmet egy kiváló könyvre: Koltay András monográfiájáról Szikora Tamás írt kitűnő recenziót. A könyv címe: Sajtószabadság - Egy közös európai eszme szabályozása.
Lectori salutem! - Üdvözlet az Olvasónak! Bízunk benne, hogy a folyóiratban közzétett tanulmányok sokaknak segítik a munkáját, némelyeknek informatív anyagokat tartalmaznak a kutatásaikhoz, s megint mások csak egyszerű olvasmányélményt találnak benne a nyári napfényben. Egy-egy dolgozat további gondolatokat is ébreszthet valakiben, s ki tudja, ez esetleg az alapját képezheti egy újabb tudományos értekezésnek. Mindenesetre, mi várjuk szerzőink közé mindazokat, akik kutatásaik eredményét szívesen osztják meg lapunk hasábjain! ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző a szerkesztőbizottság elnöke.
Visszaugrás
