Annak ellenére, hogy a végrehajtási eljárás fontossága és jelentősége vitathatatlan, mégis ezen eljárásra a jogirodalom nem helyez akkora hangsúlyt, mint amit a jogterület megérdemelne. Az eljárás sokszínűségét mutatja az is, hogy a végrehajtás során nem kizárólag a klasszikus értelemben vett hitelezők érvényesítik a megítélt követelésüket az adósokkal szemben, hanem sok esetben a behajtani kívánt tartozás családjogi rendelkezéseken alapul, így a végrehajtási eljárással érintett felek között is egy személyesebb kapcsolat áll fenn.
Általánosságban elmondható, hogy a végrehajtást kérő részére minden esetben biztosítani kell, hogy a követelése megtérítésére ésszerű időn belül kerüljön sor. Hiszen, ha az önkéntes teljesítés elmaradása esetén az állam nem biztosítaná akár kényszer útján is a bírói döntések végrehajtását, akkor az kiüresítené és céltalanná tenné a peres eljárásokat, amely nagyfokú jogbizonytalansághoz vezetne, és végső soron a jogállam sérelmét eredményezné.[1]
A gyermektartásdíj végrehajtása egy speciálisabb terület, ahol a bírói döntések végrehajtásához fűződő társadalmi érdek még fokozottabban érvényesül, mivel a gyermekek mindenek felett álló érdeke az, hogy az állam mindent megtegyen azért, hogy a gyermektartásdíj behajtására sor kerüljön.
Annak ellenére, hogy a végrehajtási eljárás elrendelése első látszatra nem tűnhet különösebben komplikáltnak, mégis gyakorlati szempontból elmondható, hogy számos kérdés felmerülhet egy-egy ügy kapcsán. Ezért tanulmányom célja elsődlegesen az, hogy a végrehajtási eljárás elrendelésének szabályait egy másik szemszögből mutassam be.
A bírósági végrehajtás általában nem előzmény nélküli, mivel a végrehajtási eljárást rendszerint valamilyen más eljárás előzi meg. Majd ezen korábbi eljárás eredményeként születik meg a
- 100/101 -
gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget megállapító, és a végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtandó határozat.[2]
A gyermek tartása a szülők közös felelőssége. Nincs jelentősége annak, hogy a szülők házassági, vagy élettársi kapcsolatban élnek. A tartás módját illetően, ha a szülők együtt élnek, akkor közösen, természetben, saját háztartásukban gondoskodnak a gyermekről.[3] Azonban, ha kapcsolatuk megszakad, a gyermeket gondozó szülő természetben, míg a külön élő szülő elsősorban pénzben teljesít gyermektartásdíj formájában. A szülő akkor is kötelezhető a gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de tartásáról nem ő gondoskodik.
A jogalkotói szándék szerint a gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása az irányadó. Természetesen a szülők megállapodása is csak a gyermek érdekének figyelembevételével történhet[4], mely egyezség peres eljárás keretében, és peren kívül egyaránt megköthető. A szülők megegyezésének hiányában a gyermektartásdíjról a bíróság dönt.
A Családjogi Könyv külön rendelkezéseket tartalmaz a továbbtanuló nagykorú gyermek tartására való jogosultság, valamint a tartásdíj mértéke tekintetében. A továbbtanuló nagykorú gyermek ugyanis tartás szempontjából egyfajta köztes állapotban van, mivel a koránál fogva már nagykorú, azonban annak érdekében rászorul a tartásra, hogy tanulmányait folytathassa. Háttérrendelkezésként alkalmazni kell a rokontartás általános és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó speciális szabályokat egyaránt.[5]
Fontos annak tisztázása is, hogy mit is értünk gyermektartásdíj alatt. "A gyermektartásdíj a különélő szülőt terhelő a gyermeknevelés és gondozás egységes folyamatára megállapított, havonként fizetendő pénzösszeg."[6] Egy másik meghatározás szerint a tartásdíj alimentációs jellegéből adódóan a folyamatos ellátást biztosítja, amely időszakokra megállapítva teljesítendő, ugyanakkor természeténél fogva átalány-jellegű is.[7] Az is kimondható, hogy a gyermektartás a le nem járt, és főszabályként a hat hónapnál nem régebbi, de három évet meg nem haladó lejárt követelés vonatkozásában is érvényesíthető azzal, hogy a követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet érvényesíteni, ha a jogosult ezzel alapos ok miatt késlekedett.
A későbbi végrehajtási eljárás során végrehajtandó határozat lehet többek között a bírósági ítélet, a bíróság által jóváhagyott egyezség, illetőleg kivételes esetben a bírósági meghagyás. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az eljáró bírónak döntése meghozatalakor azt is figyelembe kell vennie, hogy az végrehajtható legyen, hiszen a kialakult és következetes bírói gyakorlat szerint az ítélet rendelkező részét úgy kell megfogalmazni, hogy annak értelmezése a végrehajtás során ne okozzon nehézséget.[8]
A rendelkező rész megszövegezése során ki kell térni arra, hogy a tartási kötelezettség mely gyermek vonatkozásában áll fenn, ennek során általában a gyermek születési idejét és utónevét kell feltüntetni. Meg kell határozni to-
- 101/102 -
vábbá azt is, hogy a gyermektartási kötelezettség mikortól terheli a kötelezettet. Feltüntetendő a tartás alimentációs jellegénél fogva a havonta előre esedékesen fizetendő gyermektartás összege is, azzal, hogy amennyiben több gyermek is érintett az eljárásban, a gyermektartásdíj összegét gyermekenként, illetve célszerű összesítve is feltüntetni. Szerepelnie kell továbbá a teljesítési határidőnek is. Szintén a tartásdíj időszakosan és visszatérően teljesítendő jellegére tekintettel ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bíróság azt határozza meg, hogy a kötelezett minden hónap melyik napjáig köteles a teljesítésre, például minden hónap 10. napjáig.
Amennyiben a bíróság a megállapított hátralékos gyermektartás vonatkozásában részletfizetést engedélyezett a kötelezettnek, akkor szükséges annak kimondása is, hogy bármely részlet elmulasztása esetén az egész hátralékos tartozás esedékessé válik.
A rendelkező részben a bíróságnak a gyermektartásdíj megfizetésére vonatkozó kötelezést előzetesen végrehajthatóvá kell nyilvánítania, ez kizárólag kérelemre és kivételesen indokolt esetben a hátralékos gyermektartásdíj tekintetében mellőzhető. Ebből az következik, hogy minden olyan ítélet, amely a tartási kötelezést felemeli szintén előzetesen végrehajthatónak minősül. Azonban az olyan ítéletre, amelyben a bíróság a tartásdíj fizetési kötelezettséget mértékében csökkenti vagy azt megszünteti, az előzetes végrehajthatóság nem vonatkozik. Az előzetes végrehajthatóságról a bíróság hivatalból határoz, ennek értelmében nem a törvény erejénél fogva, hanem kifejezett rendelkezésre áll be az előzetes végrehajthatóság. Ha a bíróság az előzetes végrehajthatóság tárgyában a határozathozatalt elmulasztja, az ítélet kiegészítésének van helye.[9]
A feleknek kizárólag bíróság által jóváhagyott egyezség keretében van lehetőségük megegyezni a gyermektartás százalékos mértékben történő teljesítéséről. A százalékos megállapítás esetében az alapösszeg helyes megállapításának jelentősége van, miután a jogosult - szükség esetén - az alapösszeg erejéig kérhet végrehajtást.[10]
A szülők a tartási kötelezettségnek megfelelő vagyontárgy vagy egyszeri juttatás teljesítéséről is megegyezhetnek. A Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportjának a rokontartás szabályaival kapcsolatos ítélkezései gyakorlatról szóló összefoglaló véleménye szerint számos kérdés vetődhet fel a jogalkalmazás során ezzel kapcsolatban. Ugyanis a megállapodás esetleges meghiúsulásakor a követendő eljárás kérdése, az elszámolás módja, a vagyontárgyban bekövetkezett időközbeni értékváltozások figyelembevétele nem megfelelően tisztázott.[11] A végrehajtási eljárás megindításakor is számos kérdés felmerülhet e tárgykörben, ugyanakkor a gyakorlatban az figyelhető meg, hogy ritkán indul végrehajtási eljárás, amikor a vagyontárgy vagy egyszeri juttatás teljesítéséről a felek a bíróság előtt állapodnak meg. A jogszabály az egyezség feltételeként meghatározza, hogy a megállapodásban meg kell jelölni azt az időszakot, amelynek tartalmára a juttatás a tartást fedezi. Ez a rendelkezés biztosítja azt, hogy a kötelezett önkéntes teljesítésének el-
- 102/103 -
maradása esetén a végrehajtási eljárás lefolytatható legyen.
A kialakult bírói gyakorlat alapján az előzőekben említett követelményeket az ítéletnek kizárólag a rendelkező része tartalmazhatja, így a rendelkező részben szereplő rendelkezések figyelembevételével van helye a végrehajtási eljárás megindításának. Ennek alapján a végrehajtás elrendelésének alapjául nem szolgálhatnak az ítélet indokolásában kifejtettek.[12] Ezen kívül az ítélet rendelkező részének megszövegezése során határozottságra kell törekedni, mivel az ítélet ezen része tartalmazza tömör megfogalmazásban a bíróság döntését a kereseti kérelemről és ha van a viszontkeresetről. A rendelkező részt világosan, könnyen érthetően és kétséget kizáróan kell megszerkeszteni, valamint ügyelni kell arra, hogy annak tartalma a végrehajtás során ne okozzon nehézséget. Nem felel meg ennek a követelménynek az ítélet, ha csak az indokolási részből állapítható meg, a fennálló fizetési kötelezettségre vonatkozó teljes döntés.[13] Természetesen ez elmondható a bíróság által jóváhagyott egyezség kapcsán is, hiszen az egyezségben kell szerepelnie mindazon megállapodásnak, amely alapján, önkéntes teljesítés hiányában a későbbiekben az esetleges végrehajtási eljárás megindítására sor kerülhet. Így a végrehajtás elrendelése során nem lehet figyelembe venni a felek megállapodásához vezető egyes nyilatkozatokat.
Mivel a jogosult és a kötelezett között egy tartós jogviszony jön létre, így mód van a tartás mértékének vagy a szolgáltatás módjának a módosítására, mely megvalósulhat a gyermektartásdíj felemelésével, vagy a gyermektartásdíj leszállításával egyaránt. A tartási kötelezettség megállapítása és megváltoztatása iránti peres eljárás során született bírósági végrehajtandó határozat ugyanakkor befolyásolja a végrehajtási eljárás - bíróság által történő - elrendelését az alábbiak szerint.
Amennyiben a gyermektartásdíj megállapítására bírósági peres eljárás keretében sor kerül, akkor a jogosult - vagyis a későbbi végrehajtást kérő - erre irányuló kérelmére a bíróság, a végrehajtás elrendelésére vonatkozó törvényi feltételek fennállása esetén, rendelkezik a végrehajtás elrendeléséről.
A gyermektartásdíj mértékének megváltoztatása esetén, ahogy az már az eljárás elnevezéséből is kitűnik, nem a különélő szülő tartási kötelezettségének a megállapítására kerül sor, hiszen az már a korábbi perben megtörtént, hanem a gyermektartásdíj mértékében lesz majd változás. Alapvetően ennek figyelembevételével két esetet kell megkülönböztetnünk.
Az első eset az, amikor a tartási kötelezettség megállapítását követően nem indult az ügyben végrehajtási eljárás, tehát a módosítást megelőzően nem került sor végrehajtható okirat kiállítására. Ilyenkor a jogosult erre irányuló kérelmére a végrehajtás elrendelésének van helye a módosított összegű gyermektartásdíj behajtása érdekében.
A második esetben pedig már a módosítást megelőzően sor került a végrehajtható okirat kiállítására. Ilyenkor a végrehajtási ügyben eljáró bíróságnak eltérően kell eljárnia a gyermektartásdíj mértékének felemelése, illetőleg
- 103/104 -
leszállítása során. A gyermektartásdíj felemelésekor a bíróság kizárólag a felemeléssel érintett tartásdíj különbözetre, és erre irányuló kérelem alapján, egy újabb végrehajtható okirat kiállításával rendeli el a végrehajtást. Míg a gyermektartásdíj leszállítása már nem a végrehajtási eljárás elrendelését érinti, hanem a bíróság a végrehajtás foganatosítása körében a csökkentett összegű gyermektartásdíjra hivatalból korlátozza a végrehajtási eljárást.
"Amennyiben bírósági ítéleten vagy végrehajtandó határozaton alapuló tartásdíj fizetési kötelezettségének a kötelezett nem tesz eleget, abban az esetben a tartásra jogosult kezdeményezheti a gyermektartásdíj végrehajtását."[14] A végrehajtási kérelem előterjesztésével átlépünk a végrehajtási szakba, melynek során a felek eljárásjogi szerepe is megváltozik, hiszen a tartásra jogosult végrehajtást kérővé, míg a tartásra kötelezett adóssá válik.
A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki, amennyiben az erre vonatkozó általános és különös törvényi feltételek fennállnak. A bírósági végrehajtásról szóló törvény ennek keretében formai és tartalmi követelményeket is felállít a végrehajtási kérelemmel szemben.
Formai szempontból előírás, hogy a végrehajtási kérelmet a megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni a kellő példányban. A jogalkotó különböző nyomtatványokat rendszeresített a végrehajtási eljárás megindításához kapcsolódóan. Ezek a gyermektartásdíj behajtásának szempontjából a következőek: az 502 nyomtatvány végrehajtási lap pénzkövetelés végrehajtására, és az 548a nyomtatvány közvetlen bírósági letiltó végzés gyermektartásdíj behajtására. A kellő példány meghatározására a végrehajtási lapra vonatkozó szabályok között találunk rendelkezést. Ennek alapján a végrehajtási lapról annyi példányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, valamint minden végrehajtást kérő és adós egy-egy példányt kapjanak azzal, hogy a végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. Amennyiben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett személy - jellemzően jogi képviselő - terjeszti elő a végrehajtási kérelmet, akkor ezt elektronikus úton teheti meg. A jogi képviselővel nem rendelkező végrehajtást kérő számára az elektronikus kapcsolattartás választása csak egy lehetőség, így a kérelem előterjesztése papír alapon is megtörténhet.[15]
A végrehajtást kérő szóban is előterjesztheti kérelmét, ebben az esetben a bíróság a végrehajtható okirat nyomtatvány kitöltésével foglalja azt írásba. Az ügyfeleknek lehetőségük van valamennyi járásbíróságon, meghatározott ügyfélfogadási időben segítséget kérni a végrehajtási nyomtatvány kitöltésében. Véleményem szerint ez a lehetőség nemcsak a végrehajtást kérőknek teszi hatékonyabbá a végrehajtási eljárás megindítását, hanem a bíróságnak a munkáját is nagyban segíti.
- 104/105 -
Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a végrehajtás iránti kérelmet az illetékes végrehajtónál is elő lehet terjeszteni. Ekkor a végrehajtható okirat nyomtatványt a végrehajtó tölti ki, és továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult bírósághoz. Az előzőekben említett rendelkezés alkalmazása a gyermektartásdíj behajtása esetén akkor lehetséges, ha a végrehajtást kérő végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmet kíván előterjeszteni. Bár ez a jogszabályi lehetőség is megkönnyíti a végrehajtást kérőnek az eljárás megindítását, a gyakorlatban mégis ritkán fordul elő, hogy az önálló bírósági végrehajtó nyújt segítséget a végrehajtási lap kitöltésében.
Tartalmi szempontból a végrehajtást kérő kötelezettsége megadni az adós azonosításához, és a végrehajtás foganatosításához szükséges adatokat.[16] Mivel a gyermektartásdíj végrehajtása során az adós kizárólag természetes személy lehet, így a kérelmen fel kell tüntetni az adós nevét, valamint legalább a születési helyét, idejét, anyja nevét. Ezen kívül szerepelnie kell még a kérelemben az ügy körülményeitől függően az alábbi adatok közül legalább egynek: adós lakóhelye, munkahelye, végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye. Az ingatlan-végrehajtás esetén közölni kell az ingatlan nyilvántartási adatokat is. Azt gondolom, hogy a gyermektartásdíj behajtására irányuló végrehajtási kérelemben vagyontárgy és ingatlan feltüntetésére a gyakorlatban elenyészően kerül sor.
Bár a bírósági végrehajtásról szóló törvény nem tartalmaz egyértelmű rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a hátralékos és folyamatos gyermektartásdíj tekintetében a végrehajtandó követelést milyen módon kell meghatározni, mégis szükségesnek tartom, hogy tanulmányom során erről is szó essen. Mivel a polgári perrendtartás szabályai alapján tartásdíj megfizetése iránti kérelem egyaránt előterjeszthető a lejárt, és a jövőben lejáró tartásdíj vonatkozásában, így a gyermektartásdíj behajtása érdekében indult végrehajtási eljárás során a végrehajtható okirat a hátralékos és a folyamatos gyermektartásdíjra is egyaránt kiállítható. Ezt az álláspontot tükrözi a Vht. azon rendelkezése, amely alapján a tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Voltaképpen végrehajtási szempontból meg lehet különböztetni a folyamatos tartásdíj, a perbíróság által a peres eljárás során megállapított hátralékos gyermektartásdíj, valamint a bírósági végrehajtandó határozat meghozatalát követően keletkezett hátralék behajtását. Tapasztalatom szerint célszerű, ha ezen összegek egymástól elkülönítve szerepelnek a végrehajtható okiraton, ugyanakkor az a legfőbb elvárás, hogy a bíróság számára egyértelmű legyen, milyen összegű gyermektartásdíj tekintetében kéri a végrehajtást kérő az eljárás elrendelését. A folyamatos és az egyes hátralékos gyermektartásdíj összegeket pedig gyermekenként, az egyes gyermekek nevét és születési idejét is feltüntetve kell meghatározni, az egyértelmű beazonosíthatóság érdekében.
A végrehajtást kérő továbbá a gyermektartásdíj hátralék vonatkozásában késedelmi kamat behajtását is kérheti
- 105/106 -
a végrehajtási eljárás során. Ugyanis a tartásdíj címén megítélt pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az adóst kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek értelmében a kamattal terhelt hátralék összege az a pénzösszeg, amellyel az adós a perbíróság által megállapított hátralékból, vagy a bírósági határozat meghozatala óta folyamatosan fizetendő tartásdíjból a végrehajtható okirat kiállításának időpontjában tartozik.[17]
A kérelem előterjesztése illetékköteles. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján az illetékalap után az illeték mértéke végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5.000,- forint, legfeljebb 350.000,- forint. Az illetékalap a polgári nemperes eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke. Tehát az Itv. az illeték mértékének kiszámítása alapjaként a pertárgy értéket jelöli meg.[18]
A Pp. akként rendelkezik, hogy a per tárgyának az értéke a keresettel érvényesített követelés, vagy más jog értékével egyezik meg. Kivételt képez ez alól az előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően teljesítendő, le nem járt szolgáltatás iránti kereseti kérelem. Ilyenkor a pertárgy értéke az egy évi szolgáltatás értékével egyezik meg.
A fenti rendelkezés bár elsőként úgy tűnhet egyértelmű, de a gyakorlatban mégis magyarázatot kíván. Ugyanis felmerülhet a kérés, hogy ha a végrehajtási kérelem hátralékos és folyamatos gyermektartásdíj behajtására egyaránt irányul, akkor hogyan történik a pertárgyérték szabályai alapján az illetékalap meghatározása.
A Pp. szabályai alapján a határozott időre járó hátralékos gyermektartásdíj behajtása iránti igény esetén a pertárgyérték számításánál a hátralék összege az irányadó, míg a folyamatos gyermektartásdíj vonatkozásában a pertárgyértéket az egy évi tartás értékében kell meghatározni. Így ezen összegeket - ha a lejárt és jövőben lejáró tartásdíj behajtására is irányul a végrehajtási kérelem - össze kell adni, ily módon kiszámítva az illetékalapot. Ebből is látszódik, hogy a jogalkotói szándék a tartási jellegű jogviszonyok esetében annak ösztönzése, hogy a jogosult minél hamarabb érvényesítse az igényét a kötelezettel szemben.[19]
A felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben, ideértve a tartásdíjnak a behajtását is. Mivel a gyermektartásdíj behajtására irányuló végrehajtási eljárás tárgyi költségfeljegyzési jogos, így a végrehajtási eljárás megindításának illetékét az állam előlegezi meg.
A jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő kérheti a képviseletével összefüggésben felmerült költségei megtérítését is díjmegállapodás, vagy külön jogszabályban megállapított munkadíj, költségátalány, és készkiadás formájában. Ilyenkor a végrehajtási kérelem nyomtatvány erre vonatkozó részének kitöltésével számíthatóak fel az egyes végrehajtási költségek, így ezen igényt nem a perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről szóló 31/2017. (XII.27.) IM rendelet (2) bekezdése szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni.[20]
- 106/107 -
A végrehajtás elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a végrehajtás általános, valamint az egyes végrehajtható okiratokra vonatkozó rendelkezések között meghatározott különös feltételei fennállnak.
A végrehajtás elrendelésének elsődlegesen három konjunktív feltétele van, amelyek a végrehajtandó határozathoz kapcsolódóan állítanak fel követelményeket. Az első, hogy a végrehajtandó határozat kötelezést, marasztalást tartalmazzon. A második, hogy a végrehajtandó határozat jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható legyen. A harmadik pedig, hogy a végrehajtandó határozatban megjelölt teljesítési határidő eredménytelenül, vagy részben eredménytelenül teljen el. A Vht. kimondja azt is, hogy a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték.
A tartásdíj behajtása esetén, vagy csak a folyamatos tartásdíjra, vagy csak a hátralékos tartásdíjra, vagy a lejárt és folyamatos tartásra együtt is kérelmezhető a végrehajtható okirat kiállítása.[21]
Korábban már kitértem arra, hogy a gyermektartásdíjban marasztaló határozat előzetesen végrehajtható, így a végrehajtás elrendelésére annak jogerőre emelkedését megelőzően is sor kerülhet. Felmerül a kérdés, ha a gyermektartásdíj megállapítására vonatkozó ítélet ellen fellebbezéssel éltek,
és a tartásdíj mértéke a jogorvoslati eljárás során megváltoztatásra kerül, akkor ez milyen hatással lesz az előzetes végrehajthatóságra tekintettel már megindult végrehajtási eljárásra. Álláspontom szerint ebben az esetben a gyermektartásdíj mértékének csökkenése esetén hivatalból a végrehajtási eljárás korlátozásának van helye míg, ha a jogerős ítéletben a gyermektartásdíj magasabb összegben történő megállapítására került sor, akkor a két összeg különbözetére a jogosult kérelme alapján újabb végrehajtható okirat állítható ki.
A bírósági gyakorlat szerint a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánított elsőfokú ítélet alapján kifizetett tartásdíjat, illetőleg annak túlfizetett részét a keresetnek a fellebbezési bíróság által történt elutasítása, vagy a marasztalás összegének leszállítása esetén nem lehet visszakövetelni. Annak azonban nincs akadálya, hogy a kötelezett a jogalap nélkülivé vált fizetést, amennyiben az erre vonatkozó egyéb törvényes feltételek fennállnak, a jogosulttal szembeni követelésébe beszámíthassa. A túlfizetés esetén beszámításnak a tartási követelésnek a később esedékes részleteivel szemben is helye van. Ugyanakkor célszerű, hogy a nagyobb összegben történő beszámítás esetén a másodfokú bíróság a kötelezettség később esedékes részleteibe való beszámítását maga rendezze, így megakadályozva azt, hogy a jogosult létfenntartásának alapja elvonásra kerüljön.[22]
Talán a legvitatottabb kérdéskör a végrehajtás általános feltételeinek vizsgálata során, hogy a gyermektartás tel-
- 107/108 -
jesítésére nyitva álló határidő eltelt-e, figyelemmel arra, hogy a behajtás a folyamatos tartásdíj vonatkozásában is elrendelhető.
Több olyan eseti döntés is született, amely alapján a végrehajtás elrendeléséről intézkedő bíróságnak nem feladata a teljesítések, és azok elszámolása helyességének vizsgálata.[23] Tehát a végrehajtási kérelem elbírálásakor az nem vizsgálható, hogy az adós teljesítette-e tartozását vagy sem. A végrehajtható okirat kiállításánál a végrehajtást kérő nyilatkozata az irányadó. A végrehajtás elrendelésekor a bíróság azt vizsgálhatja, hogy a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan-e, azt azonban nem, hogy az adós teljesítette-e a tartozását. Ezért amennyiben egyéb jogszabályi akadálya nem áll fenn a végrehajtást kérőnek a kérelmét teljesíteni kell.[24]
Ahogy azt már korábban is említettem a végrehajtás elrendelése során nem kizárólag a végrehajtás általános feltételeinek kell fennállnia, hanem az egyes végrehajtható okiratokra vonatkozó rendelkezések között meghatározott különös feltételeknek is.
Az elsőfokon eljárt bíróság a gyermektartásdíj behajtása iránt végrehajtási lapot állít ki a polgári ügyben gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget megállapító, és bizonyos esetekben a tartásdíj mértékét megváltoztató határozat, valamint a feleknek a gyermektartásdíjra vonatkozó bíróság által jóváhagyott egyezsége alapján.
Általánosságban elmondható, hogy minden ügyben egy végrehajtási lapot kell kiállítani. Ennek célja, hogy ne lehessen az adós ellen egyidejűleg különböző végrehajtások útján a legkülönbözőbb vagyontárgyaira ugyanazon követelés behajtása érdekében végrehajtást vezetni.[25] Ennek értelmében, amennyiben a felek kapcsolatából több gyermek is született, a gyermekek tartására vonatkozóan elegendő egy végrehajtási lap előterjesztése.
Ahogyan már többször kitértem rá a tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor csak a végrehajtási eljárás befejezéséig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet behajtani, és a végrehajtást kérőnek kifizetni. Ha a végrehajtás a hátralékra és a le nem járt gyermektartásdíjra is elrendelésre került, akkor a végrehajtó újabb végrehajtási lap kiállítása nélkül folyamatosan eljárhat az ügyben, azonban csak az esedékes tartásdíj behajtása felől intézkedhet. Amennyiben a végrehajtás csak a hátralékos gyermektartásdíj behajtására irányul kizárólag ezen hátralékra foganatosítható végrehajtás. Ebben az esetben, ha újabb hátralék keletkezik, akkor ismételten végrehajtási lap kiállítása válik szükségessé. Ha a korábbi hátralékból eredő végrehajtási ügy a végrehajtó előtt még folyamatban van, akkor az új ügyet azzal egyesíteni kell. Ugyanez a helyzet, ha a későbbiekben a végrehajtást kérő a folyamatos gyermektartásdíj behajtását kezdeményezi.[26]
Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a végrehajtási la-
- 108/109 -
pon - naptári nap szerinti megjelöléssel - meg kell határozni azt, hogy mely időszakra történt kötelezettségvállalás alapján fizetendő tartásdíj végrehajtására kerül sor.
A bíróság az olyan határozatban, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. Ezzel szemben a közvetlen bírósági letiltás során a végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.
A közvetlen bírósági felhívás részben rokon intézmény a közvetlen bírósági letiltó végzéssel, hiszen a követelés behajtására kizárólag az adós munkabéréből, illetőleg egyéb járandóságából történő letiltással kerül sor, azonban számos szempontból mégis különbözik egymástól a két jogintézmény.
Mind a kettő a gyors behajtást segíti elő, viszont a közvetlen bírósági felhívás még a közvetlen letiltásnál is gyorsabb, hiszen a felhívást a perbíróság bocsátja ki a perben hozott ügydöntő határozat részeként, így azonnal elrendelve a végrehajtást. A perbíróság tehát nem külön határozatba foglalva rendeli el a behajtást, hanem az ügyet érdemben lezáró határozatában, ennél fogva semmilyen külön végrehajtási cselekményre nincs szükség, és ilyenkor maga a végrehajtás is illeték-, költség-, és díjmentes. A jogvitát lezáró valamennyi határozat esetében elrendelhető a tartásdíj azonnali végrehajtása felhívással, így a felek egyezségét jóváhagyó bírósági határozat során is. A közvetlen felhívással a perbíróság csak a tartásdíj vonatkozásában rendelheti el a végrehajtást.[27]
A közvetlen bírósági felhívásnak kizárólag akkor van helye, ha azt a jogosult kérte. A bíróságot ugyanakkor tájékoztatási kötelezettség terheli erről a lehetőségről. A bíróság eljárására rövid határidőt határozott meg a jogalkotó, melynek értelmében a tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak. A Vht. egyértelműsíti azt is, hogy mely esetben lesz jogosult a másodfokú bíróság a közvetlen felhívás kibocsátására. Ugyanis, ha a másodfokú bíróság a jogorvoslati eljárás során az elsőfokú bíróság elutasító határozatával ellentétben tartásdíjat állapít meg, vagy az elsőfokú bíróság által megállapított tartásdíj összegét, illetve teljesítésére vonatkozó rendelkezését módosította, akkor erre vonatkozóan felhívást bocsát ki.
Ellenben a közvetlen bírósági letiltással a végrehajtást elrendelő bíróság már nemperes eljárás keretében intézkedik az adós munkáltatójánál, vagy az adósnak járandóságot folyósító szervnél aziránt, hogy a letiltást foganatosítsa, és azt közvetlenül a végrehajtást
- 109/110 -
kérőnek fizesse ki. Ennek eredményeképpen a végrehajtás elrendelése itt összefonódik a végrehajtás foganatosításának első szakaszával. Ilyenkor a végrehajtási ügy a végrehajtóhoz ki sem kerül, a foganatosítást pedig a végrehajtás elrendelésére jogosult bíróság kezdi meg.[28]
A letiltó végzésben a bíróság az adósi munkáltatót arra hívja fel, hogy - a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek. A munkáltató fogalma rendkívül széles, ide tartozik minden olyan szervezet, szerv, intézmény, személy, kifizető hely, amely az adósnak rendszeresen juttatást, díjazást, illetve járulékot fizet. A levonás a munkabér és bérjellegű járandóságon kívül terhelheti még a kialakult bírói gyakorlat alapján például a végkielégítést[29], juttatott részvényértéket[30] stb.[31] A végzés elleni esetleges fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya. A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesíti.
Ugyanakkor hasonlóság a két jogintézmény között, hogy közvetlen letiltásnak és felhívásnak sincs helye, ha a bíróság a követelésre vonatkozólag korábban már végrehajtható okiratot állított ki. Ez a rendelkezés voltaképpen a kettős végrehajtás tilalmát mondja ki. Egy bírósági döntés alapján, ha a bíróság már korábban közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozatot kiadott vagy közvetlen bírósági letiltást kibocsátott, akkor végrehajtható okirat kiadásának már nincs helye, amennyiben kizárólag munkabérből történő behajtás lenne a célja. Mivel mind a két esetben a munkabérre vezetett végrehajtásról van szó, így az egyszer erre elrendelt végrehajtást nem lehet még egyszer elrendelni. Ilyenkor csak arra kell felhívni az adós munkáltatóját, hogy az eredeti határozatnak megfelelően vonja le a folyamatos és hátralékos gyermektartásdíjat, majd közvetlenül fizesse ki azt a végrehajtást kérő részére. A hátralékot pedig a végrehajtást kérő nyilatkozata szerint kell meghatározni azzal, hogy visszamenőleg időbeni korlátozás nélkül lehetőség van a felgyülemlett hátralék vonatkozásában a behajtás kérésére, hiszen a végrehajtás elrendelése korábban megtörtént.[32] Ezen kívül a gyermektartásdíj behajtására irányuló közvetlen letiltás és felhívás a végrehajtási lappal esik egy tekintet alá. Ennek értelmében a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseknél szabályozott végrehajtási lap kiállításnak megtagadása, valamint a végrehajtási lap kérelemtől eltérő kiállítása többek között a bírósági letiltó végzés meghozatalára alkalmazandó.
Az arányosság és fokozatosság elve meglátásom szerint a végrehajtási eljárásban érvényesülő egyik legfontosabb alapelv, mivel a teljes végrehajtási eljárást áthatja, így a végrehajtás elrendelése során is kiemelt szerephez jut. Az alapelv ugyanis hatással van arra is, hogy az előzőekben említett végrehajt-
- 110/111 -
ható okiratok közül melyik kiállítására kerüljön sor.
A jogalkotó célja az, hogy a végrehajtási eljárás során az adós a lehető legkisebb érdeksérelmet szenvedje el úgy, hogy a végrehajtást kérő érdekei is érvényre jussanak.[33] Ennek okán az alapelv alkalmazásakor a végrehajtást kérő rendelkezési jogának megvizsgálása is szükséges.
Az arányosság elve alapján a végrehajtási módnak igazodnia kell a követelés nagyságához.[34] A fokozatosság elve pedig azt jelenti, hogy csak indokolt esetben és szükséges mértékben kell a követelés érvényre juttatása érdekében kényszert alkalmazni,[35] mely alapelv érvényesülése abban is megfigyelhető, hogy a végrehajtás elrendelésére mely végrehajtható okirattal kerül sor. Hiszen a bírósági letiltó végzés kibocsátása esetén a felek számára egyszerűbb és költségkímélőbb eljárásról beszélhetünk, mint ha végrehajtási lap kiállításával indult volna meg a végrehajtás.
A bírósági végrehajtás során elsősorban az adós munkabéréből kell a pénzkövetelést, így a gyermektartásdíjat is behajtani. Ugyanakkor a Vht. akként rendelkezik, hogy kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha a végrehajtás tartásdíj iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.
A Vht. fenti rendelkezése értelmében amennyiben az adóssal szemben közvetlen bírósági felhívás kibocsátásának van helye, akkor gyermektartásdíj behajtására kizárólag bírósági letiltó végzés kibocsátásával kerülhet sor, amennyiben a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi. Ezért, ha a végrehajtást kérő nem bírósági letiltó végzés kiállítását kérte a bíróságtól, akkor is letiltó végzéssel kell a végrehajtást elrendelni, ha ennek törvényes feltételei fennállnak.[36] Tehát a végrehajtás elrendelése során az arányosság és fokozatosság elvének érvényre juttatása az elsődleges, és a végrehajtást kérő rendelkezési joga pedig háttérbe szorul. Fontos megjegyezni azt is, hogy az adós munkabére alatt a munkabérrel egy tekintet alá eső egyéb rendszeres járandóságot is érteni kell, melynek értelmében munkáltatónak tekintendő az egyéb járandóságot folyósító szerv is.
A fenti jogszabályi rendelkezések alapján az alábbi körülményeket kell figyelembe venni annak eldöntése érdekében, hogy mely végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet terjessze elő a végrehajtást kérő.
Az első kérdés az, hogy a perbíróság a végrehajtandó határozatban adott-e ki közvetlen bírósági felhívást. Amennyiben erre sor került, de a jogosult nyilatkozata alapján a munkáltató a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, annak tisztázása szükséges, hogy a kötelezett ezen jogviszonya fennáll-e még. Ha a jogviszony nem szűnt meg, akkor a munkáltató rendbírsággal is sújtható a jogszabályban foglalt kötelezettségének megszegése miatt. Abban az esetben pedig, ha a kötelezett munkaviszonya már nem áll fenn, a jogosult előtt két lehetséges út nyílik meg. Ha rendelkezik információval a kötelezett új munkahelyét illetően, akkor elegendő a perbíróságnak ezt a tényt bejelentenie, ezt követően majd a perbíróság fogja felhívni az adós új munkáltatóját
- 111/112 -
a bírósági felhívásban foglaltak teljesítésére. Amennyiben a jogosultnak a kötelezett jövedelméről nincs semmilyen információja, végrehajtási lap kiállítása iránti kérelem benyújtásának van helye.
A következő esetkör az, amikor a perbíróság által nem került sor a közvetlen bírósági felhívás kibocsátására. Ilyenkor az az elsődleges kérdés, hogy a végrehajtást kérő rendelkezik-e információval az adós jövedelmét illetően. Amennyiben ismert számára az adós munkáltatója, akkor közvetlen bírósági letiltó végzés, míg ellenkező esetben végrehajtási lap kiállításának lehet helye.
A bíróság a végrehajtási kérelmet nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 15 napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye az áttételének vagy a visszautasításának, illetve azt - a jogi képviselővel rendelkező fél kivételével - nem kell-e hiánypótlásra visszaadni, és a szükséges intézkedést megteszi. Álláspontom szerint a gyermektartásdíj behajtására irányuló kérelmet a bíróságnak nyomban meg kell vizsgálnia figyelemmel a gyermekek mindenek felett álló érdekére.
A végrehajtási kérelem beérkezését követően a bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy a kérelem esetleges áttételének, megtagadásának, jogi képviselővel eljáró fél esetében visszautasításának, valamint kérelemtől eltérően történő kiállításának van-e helye, illetőleg a kérelem hiánypótlásra szorul-e, vagy a hiányokat a bíróság saját hatáskörben, a bírósági iratokban rendelkezésre álló adatok alapján pótolhatja-e. Abban az esetben pedig, ha a törvényi feltételek fennállnak a végrehajtható okirat kiállításáról rendelkezik a bíróság.
Ha a végrehajtási kérelem alapján megállapítható, hogy annak elbírálása valamely más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, a bíróság elrendeli a kérelemnek ehhez a bírósághoz történő áttételét. Sok esetben előfordul, hogy a végrehajtási kérelem kitöltésében a jogi képviselő nélkül eljáró végrehajtást kérő a bírósági ügyfélsegítő közreműködését veszi igénybe. Ugyanakkor erre nem csak az eljárásra illetékes, hanem a végrehajtást kérő lakóhelye és munkahelye szerinti járásbíróság ügyfélfogadása során is sor kerülhet. Ha a kérelmet nem a kérelem elbírálására illetékes bíróság rögzítette, akkor azt az illetékes bíróságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Ilyenkor a bíróság nem áttételről, hanem a kérelem megküldéséről rendelkezik.
A bíróság a végrehajtható okirat kiállítását megtagadja, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan. Erről a bíróság végzést hoz, és ezt a végrehajtást kérőnek kézbesíti. Ilyenkor a végrehajtási lap kiállításának megtagadását érdemi vizsgálatnak kell tekinteni, ennél fogva az eljárási illeték mérséklésének sincs helye.[37] Figyelemmel arra, hogy a gyermektartásdíj behajtására irányuló végrehajtási eljárás tárgyi költségfel-
- 112/113 -
jegyzési jogos, így a le nem rótt illeték megfizetésére kell felhívni a végrehajtást kérőt. Ebben a körben megjegyezném azt is, hogy a részére esetlegesen engedélyezett költségmentesség sem mentesíti a végrehajtást kérőt az illeték megfizetése alól.
Ha a végrehajtandó határozat úgy rendelkezik, hogy a kötelezett a megállapított gyermektartásdíjat a gyermeket gondozó részére köteles teljesíteni, akkor a nagykorúságát elérő gyermek az édesanyja javára megítélt gyermektartásdíj tekintetében a végrehajtást sikerrel nem kezdeményezheti, mivel a marasztaló határozatban foglalt kötelezettség kikényszerítése céljából kerülhet sor a végrehajtás elrendelésére.[38] Ilyenkor a bíróság a végrehajtható okirat kiállítását megtagadja. Ugyancsak hasonlóan kell eljárni abban az esetben, ha korábban végrehajtási lappal a bíróság már rendelkezett a gyermektartásdíj behajtása iránt, és ezt követően a végrehajtást kérő ismételten ugyanarra a követelés behajtására nyújt be végrehajtási lapot. Kivételt képez ez alól, ha a végrehajtási eljárás az önálló bírósági végrehajtó előtt olyan okból került érdemben befejezésre, amely nem a követelés teljes kiegyenlítésével függ össze.
Amennyiben a végrehajtást kérő jogi képviselővel jár el a hiányos kérelmet a bíróság visszautasítja. A hiányosan kitöltött kérelem hivatalból történő korrekciója és a példányok pótlása csak a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára biztosított. A jogi képviselővel eljáró fél esetén a végrehajtás iránti kérelem hiányos benyújtását a Vht. hiánypótlás nélküli visszautasítással szankcionálja.
Tehát jogi képviselővel eljáró fél esetén sem a példányok pótlására, sem a helyes nyomtatványok alkalmazására, sem az adatok iratok alapján történő pótlására nincs lehetőség.[39] A végrehajtási kérelem visszautasítására irányuló eljárás illetékmentes.
Ha a végrehajtási kérelem részben alaptalan, a bíróság a végrehajtható okiratot a kérelemtől eltérően állítja ki. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek közvetlenül, az adósnak a végrehajtó útján kézbesítteti.
A jogalkalmazás során számos esetben előfordul, hogy a végrehajtást kérő a folyamatos gyermektartásdíj mellett a hat hónapál régebbi hátralékos gyermektartás iránti kérelmét is érvényesíteni akarja. Azonban a Vht. akként rendelkezik, hogy a tartásdíj behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el. Ebben az esetben a bíróságnak két lehetősége van. Az első az, hogy hiánypótlás keretében felhívja a végrehajtást kérőt annak valószínűsítésére, hogy a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartásának köszönhető, vagy alapos okból mulasztotta el a követelése érvényesítését. Amennyiben a végrehajtást kérő ezen okokat nem tudta valószínűsíteni, akkor a bíróság a végrehajtható okiratot a kérelemtől eltérően állítja ki, mivel a 6 hónapnál későbbi tartásdíjrészletekre nézve a kérelem alaptalan.
- 113/114 -
A másik lehetőség az, hogy a bíróság a folyamatos gyermektartásdíj, valamint a 6 hónapon belül érvényesített hátralékos tartásdíj vonatkozásban a végrehajtható okiratot haladéktalanul kiállítja. A további 6 hónapnál régebben lejárt részletek tekintetében pedig hiánypótlást rendel el. Amennyiben a hiánypótló végzés teljesítését követően az állapítható meg, hogy a 6 hónapnál régebbi gyermektartásdíj vonatkozásában is elrendelhető a végrehajtás, a bíróság egy újabb végrehajtható okirat kiállításáról rendelkezik, míg ellenkező esetben a végrehajtás elrendelését a bíróság megtagadja.[40]
Véleményem szerint a második eset alkalmazása esetén jár el helyesen a bíróság, hiszen a gyermek mindenek felett álló érdeke azt indokolja, hogy a gyermektartásdíj végrehajtása még ha nem is a teljes követelés tekintetében, de minél hamarabb elkezdődjön. Így a gyermek esetleges létfenntartása nem kerül veszélybe azáltal, hogy a végrehajtás elrendelésére csak a hiánypótlást követően kerül sor.
Meg kívánom jegyezni azt is, hogy ha a végrehajtást kérő jogi képviselővel jár el, és a 6 hónapnál régebbi tartásdíj részletek vonatkozásában egyéb nyilatkozat nem áll a bíróság rendelkezésére, nincs lehetőség hiánypótlásra. Meglátásom szerint ebben az esetben a bíróságnak a végrehajtást kérelemtől eltérően kell kiállítania, és a 6 hónapnál régebbi tartásdíj részletekre vonatkozóan a kérelmet visszautasítania. Hiszen nem tisztázott az a tény, hogy a korábbi igényérvényesítés elmaradás az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy annak érvényesítését a végrehajtást kérő alapos okból mulasztotta el.
Amennyiben a végrehajtást kérő jogi képviselő nélkül jár el a bíróság a kérelmet hiánypótlásra visszaadhatja, illetőleg a bírósági iratokban rendelkezésre álló adatok alapján a hiányokat pótolhatja. Ennek értelmében, ha a végrehajtást kérő a kérelmét hiányosan adta be hiánypótlásra kell felhívni. Azonban ha a végrehajtást kérő kérelméből, esetlegesen a kérelemhez csatolt egyéb nyilatkozataiból a helyes adatok megállapíthatóak, ezek figyelembevételével pótolja a bíróság a hiányzó adatokat.[41]
Magától értetődően, ha a végrehajtási kérelem hiánytalan és a végrehajtás elrendelésének a feltételei fennállnak, akkor a bíróság a végrehajtható okirat kiállítása iránt intézkedik.
"A jogorvoslat eljárásjogi értelemben valamely sérelmes vagy sérelmesnek vélt határozat megtámadása a fél, vagy az erre jogosult más személy részéről azzal a céllal, hogy az arra feljogosított hatóság a határozatot bírálja felül és a jogsérelmet orvosolja."[42] A jogorvoslathoz való jogot Magyarország Alaptörvénye is biztosítja, amikor akként rendelkezik, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági döntés ellen, amely a
- 114/115 -
jogát vagy jogos érdekét sérti. Az említett alkotmányos jognak megfelelően a bírósági végrehajtásról szóló törvény a végrehajtás elrendeléséhez kapcsolódóan a következő jogorvoslati lehetőségeket biztosítja.
Amennyiben a bíróság a gyermektartásdíj behajtására irányuló végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, akkor a végrehajtási lapot vissza kell vonni. A végrehajtási lap visszavonására akkor kerülhet sor, ha a végrehajtható okirat kiállításának valamely törvényes feltétele hiányzott. [43]Fontos kiemelni azt is, hogy végrehajtási lapot kiállító bíró nem kizárt a végrehajtási lap visszavonására irányuló kérelem elintézéséből.[44]
Ennek értelmében el kell határolni egymástól a végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtás megszüntetése iránti kérelmet. A végrehajtás visszavonása esetén tehát a végrehajtási lap általános és különös törvényi feltételeinek a fennállását vitatja az adós, ezzel szemben a végrehajtás megszüntetése során pedig többségében a követelés fennállását. Ugyanakkor a kialakult bírói gyakorlat alapján a bíróság a fél kérelméhez kötve van, ezért a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem nem bírálható el végrehajtás megszüntetése iránti kérelemként.[45]
A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezésből végzéssel bármikor elrendelheti. A végzést kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.
Amennyiben a bíróság a végrehajtási lap visszavonására irányuló kérelmet elutasítja erről szintén végzéssel rendelkezik. Ugyanakkor kérdésként merült fel a gyakorlatban, hogy a végzés ellen ebben az esetben van-e helye fellebbezésnek.
Született olyan álláspont, amely alapján a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelmet elutasító végzés ellen a Vht. és a Pp. sem biztosít kifejezett fellebbezési jogot. A Pp. alapján pedig az elsőfokú bíróság végzése ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha azt a Pp. külön megengedi, azonban sem a Vht., sem a Pp. nem tartalmaz olyan szabályt, amely a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezési jogot biztosítana.[46]
Ezzel szemben a Kúria akként foglalt állást, hogy a végrehajtási lap visszavonására irányuló kérelmet elutasító végzés ellen van helye fellebbezésnek. A Kúria indokolása szerint a bírósági végrehajtásról szóló törvény, ellentétben a polgári perrendtartásról szóló törvénnyel, nem írja elő általános jelleggel, hogy a végrehajtási eljárás során meghozott végzések ellen kizárólag a törvény jogorvoslatot megengedő rendelkezése esetén van helye fellebbezésnek. Ennek értelmében, ha a jogalkotó szándéka arra irányult volna, hogy a felek csak a kérelemnek helyt adó végzés ellen nyújthassanak be fellebbezést, akkor nem lett volna annak akadálya, hogy a Vht. kimondja: a felek az elutasító végzés ellen nem fellebbezhetnek.[47]
Ha a bíróság a gyermektartásdíj behajtását bírósági letiltó végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről végzést hozott, a felek e végzés ellen fellebbezhetnek. A végzés
- 115/116 -
elleni fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya, azonban főszabályként a lefoglalt dolgok értékesítése iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összeget nem lehet a jogosult részére kifizetni.
A fentiekre figyelemmel a végzés elleni fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki. Amennyiben a másodfokú bíróság a bírósági letiltó végzést helyben hagyja, az elsőfokú bíróság arról tájékoztatja a munkáltatót, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek. Azonban, ha a másodfokú bíróság a letiltó végzésben foglaltakat megváltoztatja, akkor a letiltást a másodfokú bíróság mondja ki, amelyről értesíti a munkáltatót is. Ha a végrehajtás közvetlen bírósági felhíváson alapul, a felek azt a határozatot fellebbezhetik meg, amely a közvetlen bírósági felhívást tartalmazza.
A gyakorlatban a bírósági felhívás és a bírósági letiltó végzés kibocsátása során számos alkalommal előfordul, hogy az adósok fellebbezésükben arra hivatkoznak, hogy a gyermektartásdíj megfizetésével nem estek késedelembe, így méltánytalan velük szemben a végrehajtási eljárás megindítása abból a szempontból is, hogy a bírósági felhívás és a közvetlen bírósági letiltás rossz színben tünteti fel őket a munkáltatójuk előtt.
Az Alkotmánybíróság több esetben is vizsgálta a közvetlen bírósági felhívás és bírósági letiltó végzés vonatkozásában a fenti kérdéskört. Az egyik Alkotmánybírósági határozat szerint a tartásdíj behajtására irányuló bírósági felhívás és letiltás jellemzője az, hogy a jövőben lejáró részleteket illetően alkalmazására a kötelezett korábbi önkéntes teljesítése esetén is sor kerülhet. A jogintézmények célja ugyanis a folyamatos és zavartalan teljesítés biztosítása. A végrehajtás lényege ebben az esetben az, hogy a határozatban foglaltaknak állami kényszer útján szerezzenek érvényt. Ugyanis állami kényszer jogellenes magatartás hiányában is alkalmazható. Az Alkotmánybíróság határozatában kitért arra is, hogy a Munka Törvénykönyvében szereplő és a közlési tilalomra vonatkozó rendelkezés célja megakadályozni azt, hogy a munkahelyen, vagy akár azon kívül az adósról a bírósági felhívás és letiltás foganatosításáról bármiféle közvélekedés alakulhasson ki. Ennek értelmében mindazon személyek, akik jogszerűen tudomást szereznek a végrehajtási cselekményről, csak jogellenesen hozhatják ezen információt a nyilvánosság tudomására.[48]
Egy másik AB határozatban a bírósági felhívás és bírósági letiltó végzés kapcsán az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a tartásdíjfizetés teljesítése a gyermek létfontosságú érdekét, valamint az alapvető jogának az érvényre juttatását szolgálja. Megerősítette továbbá a 995/B/1990. AB határozatban foglaltakat, miszerint a tartásra jogosult, elsődlegesen a gyermek alapvető alkotmányos jogaiból kiindulva kell a tartásra vonatkozó szabályokat megvizsgálni. A tartás a szülők alkotmányos alapvető kötelezettsége, így a tartásra vonatkozó törvényes rendel-
- 116/117 -
kezések mindaddig alkotmányosak, míg a tartásra kötelezettek, elsősorban a szülők jogai a gyermek érdekében nyernek korlátozást. Az Alkotmánybíróság kimondta ismételten azt is, hogy a bírósági felhívás, illetve letiltás nem alkalmas arra, hogy kedvezőtlen színben tüntesse fel a kötelezettet mások előtt.[49]
A végrehajtás elrendelésével kapcsolatban előterjeszthető fellebbezési szabályok között a Vht. kimondja azt is, hogy a végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet.
Kutatásom során elsődleges célom az volt, hogy a gyermektartásdíj behajtására irányuló végrehajtási eljárás elrendelését komplexebb szemszögből mutassam be. A tapasztalatom ugyanis az, hogy a fellelhető szakirodalom leginkább általánosságban foglalkozik a végrehajtási eljárással, és csak néhány szó esik a gyermektartásdíj behajtására vonatkozó speciális szabályokról. Gyakorló jogászként igyekeztem továbbá minél nagyobb hangsúlyt fektetni a kialakult bírói gyakorlat ismertetésére is.
Annak ellenére, hogy sokan rutinszerű munkának tartják a végrehajtás elrendelését, én úgy gondolom, hogy ez a feladatkör gyakran állítja kihívás elé a jogalkalmazást. Mivel minden ügy más és más, így napról napra újabb kérdések merülhetnek fel a gyermektartás behajtása kapcsán. Remélem jelen tudományos értekezés során sikerült a végrehajtási eljárás elrendelésének szabályait egy másik nézőpontból bemutatnom, így egy átfogóbb képet adva a gyermektartás behajtásáról. ■
JEGYZETEK
* Jelen tanulmány alapjául szolgáló pályamű az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készült.
[1] Sebő Ildikó: A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perek szabályozása a régi és az új eljárásjogi kódex alapján. Eljárásjogi Szemle. 2018/1. 35. o.
[2] Kapa Mátyás: A közjegyző szerepe a bírósági végrehajtásban. Közjegyzők Közlönye. 2010/4. 21. o.
[3] Vékás Lajos, Gárdos Péter: Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez. Ptk. 4:216. §-ához 1. pont (forrás: www.uj.jogtar.hu)
[4] Bencze Lászlóné: Koncepció és megvalósulás, Gyermektartásdíj a Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvében. Családi Jog. 2011/1. 1. o.
[5] Vékás i.m. Ptk. 4:219. §-ához
[6] Vigh Edina: A gyermektartásdíj megállapításának és végrehajtásának egyes jogalkalmazási kérdései. Magyar Jog. 2019/7-8. 415. o.
[7] Bencze i.m. 5. o.
[8] BDT 2008.1754.
[9] Wopera Zsuzsa: Kommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez. Pp. 362. §-ához 2. pont (forrás: www.uj.jogtar.hu)
[10] BH 1983.120.
[11] Kúria Joggyakorlat-elemző Csoport: Összefoglaló vélemény a rokontartás szabályaival kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról. 30. o.
[12] BH 2003.162.
[13] BDT 2008.1754.
[14] Vígh Edina: A gyermektartásdíj megállapításának és végrehajtásának egy kérdései. Mailáth György Tudományos Pályázat. 2018. 118. o.
[15] Gyüre Péter: A bírósági végrehajtás elrendelésére vonatkozó általános szabályok figyelemmel a szubszidiárius jelleggel alkalmazandó új polgári perrendtartás rendelkezéseire. Eljárásjogi Szemle. 2018/1. 48. o.
[16] Gyüre i.m. 48. o.
[17] BH 1992.247.
[18] Varga István: A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest. 2018. 107. o.
[19] Varga i.m. 115. o.
[20] Civilisztikai Kollégiumvezetők 2018. évi november 19-21-ei Országos Tanácskozásának 19. állásfoglalása
[21] Balogh Olga, B. Korek Ilona, Császti Ferenc, Juhász Edit: A bírósági végrehajtás, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest. 2009. 63. o.
- 117/118 -
[22] PK 34. szám
[23] BH 1997.347.
[24] BH 1985.108.
[25] Gyüre i.m. 51. o.
[26] Balogh i.m. 63. o.
[27] Bíró Noémi, Gyekiczky Tamás, Kapa Mátyás, Nádas György, Rab Henriett, Zoltán Hunor, Zoltán Levente: Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényhez. Vht. 28. §-ához (forrás: www.uj.jogtar.hu)
[28] Bíró i.m. Vht. 24. §-ához
[29] BH 1998.597.
[30] BH 2006.189.
[31] Bíró i.m. Vht. 24. §-ához
[32] BDT 1999.42.
[33] Zsigmond Diána: Az arányosság és fokozatosság alapelve. Executio. 2019/1. 41. o.
[34] Zsigmond i.m. 39. o.
[35] Balogh i.m. 28. o.
[36] Bíró i.m. Vht. 26. §-ához
[37] Civilisztikai Kollégiumvezetők 2019. április 16-ai Országos Tanácskozásának 51. állásfoglalása
[38] BH 2000.210.
[39] Civilisztikai Kollégiumvezetők 2019. április 16-ai Országos Tanácskozásának 67. állásfoglalása
[40] Balogh i.m. 51. o.
[41] Balogh i.m. 42. o.
[42] Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Osiris Kiadó. 2012. 369. o.
[43] Balogh i.m. 540. o.
[44] BH 1998.493.
[45] BDT 2012.2832.
[46] BDT 2019.4040.
[47] 3/2021. PJE
[48] 723/B/1992 AB határozat
Lábjegyzetek:
[1] A szerző végrehajtási szakjogász, PTE ÁJK, bírósági titkár, Békéscsabai Járásbíróság.
Visszaugrás
