Magánjogi oldalról megközelítve a bírósági végrehajtás olyan önálló, törvényileg szabályozott eljárás, amelyben állami, vagy meghatározott szempontból azzal azonosnak minősülő szerv, elsősorban vagyoni kényszer alkalmazása révén juttatja érvényre az állam által, a konkrét egyedi ügyben fennállónak elismert és kikényszeríthető alanyi jogot, vagy előzetesen biztosítja a konkrét egyedi ügyben történő elismerés vagy a kikényszeríthetőség előtt védelemben részesített alanyi jog későbbi érvényre juttatását. A magánjogi igények érvényesítése mellett a vagyoni jellegű pönális szankciók (pl. pénzbüntetés, pénzbírság, rendbírság) realizálása során is - az adott szankciók vagyoni természete miatt - a bírósági végrehajtás intézményeit kell alkalmazni.
Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a bírósági végrehajtás rendszerint nem előzmény nélküli. A végrehajtási eljárás magát általában valamely más eljárás előzi meg (polgári per, polgári nemperes eljárás, büntetőeljárás, választottbírósági eljárás, stb.). Ezen korábbi eljárás eredményeként születik meg a követelés fennállását igazoló, a végrehajtás alapjául szolgáló okirat. Ez utóbbit számos jogrendszerben végrehajtási jogcímnek nevezik.
Maga a végrehajtási eljárás alapvetően két fő szakaszra oszlik. Az első lépcső a végrehajtás elrendelése, a második a végrehajtás foganatosítása. A végrehajtás elrendelése végrehajtható okirat kibocsátása révén történik, ennek során arról születik döntés, hogy helye van-e a végrehajtásnak, működésbe léphet-e a legális állami kényszer a követelés realizálása érdekében. A végrehajtás foganatosítása során - ha pénzkövetelést érvényesítenek ezen az úton -az adós pénzügyi intézménynél kezelt vagyonát, munkabérét, egyéb járandóságát, majd ingóságait, végül ingatlanát vonják végrehajtás alá. Ezeket a vagyontárgyakat először lefoglalják, majd - ha szükséges - értékesítik. Értékesítésre értelemszerűen csak az ingóságok és ingatlanok esetében kerülhet sor. Végül a lefoglalt vagyontárgyak értékét - a végrehajtás költségeinek levonását követően - a fennálló követelés erejéig a jogosult részére kifizetik.
A bírósági végrehajtás elrendelése illetve foganatosítása során jelenleg alapvetően a bíróság, a közjegyző, a bírósági végrehajtó és egyéb szervek járnak el.
A bíróság mind a végrehajtás elrendelése, mind a végrehajtás foganatosítása során jelentős szerepet tölt be. A végrehajtást elrendelő bíróság az a bíróság, amely a Vht. előírásai alapján a végrehajtható okirat kiállítására jogosult (ld. pl. Vht. 15. §, 16. §, 20. §). A végrehajtást foganatosító bíróság az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti, illetve az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti bíróság.
A végrehajtás elrendelése során a végrehajtást elrendelő bíróság dönt arról, hogy a végrehajtási eljárás megindulhat-e, amennyiben a végrehajtás elrendelésre kerül a bíróság végrehajtható okiratot állít ki. A bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során is számos feladata van (Pl. döntés a jogutódlás kérdésében, rendbírság kiszabása, végrehajtás felfüggesztése, végrehajtás megszüntetése, a zálogjogosult bekapcsolódásának engedélyezése, végrehajtási kifogás elbírálása, stb.)
A végrehajtási eljárásban eljáró szervek köre 2010. június 1-től bővült ki a közjegyzőkkel. Ettől az időponttól kezdve a bíróság mellett a közjegyző is szerepet kap a végrehajtás elrendelése körében: némi leegyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy meghatározott okiratok alapján induló végrehajtási eljárásokban a közjegyző megkapta a végrehajtást elrendelő bíróság feladatait. Ezek az okiratok a következők:
• a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat, ideértve a fizetési meghagyást is,
• a közjegyző által jóváhagyott egyezség,
• a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke,
• az európai fizetési meghagyás, ha az európai fizetési meghagyást a magyar közjegyző bocsátotta ki,
• olyan közjegyzői okirat, amely az tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, a teljesítés módját és határidejét,
• a zálogszerződésről szóló közokirat, ha a követelés teljesítési határideje letelt,
• olyan közokirat, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját.
A végrehajtás foganatosítása körében a legtöbb feladat a bírósági végrehajtókra hárul. A bírósági végrehajtókon belül különbséget kell tenni az önálló és a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtók között, ezeknek hatásköre, jogállása, díjazása és felelőssége is alapvetően eltér egymástól. Bármely típusú végrehajtóról is legyen szó, magának a végrehajtónak a munkáját végrehajtó-helyettes, illetve a végrehajtójelölt segítheti.
A végrehajtási eljárás lefolytatása körében közreműködő egyéb szervek között említést érdemel a rendőrség (pl. a kényszerintézkedések foganatosítása során jut szerephez) illetve a földhivatal (pl. ingatlan-végrehajtás esetén a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésekor közreműködik).
A magyar jog a bírósági végrehajtás szabályozásán belül különbséget tesz az általános végrehajtási eljárás, valamint a különleges végrehajtási eljárások között. Az általános szabályok szerinti végrehajtási eljárás a belföldi végrehajtható határozaton (okiraton) alapuló pénzkövetelés kielégítésére irányul. Ezzel szemben a különleges végrehajtási eljárások vagy meghatározott cselekmény végrehajtására, vagy kielégítés helyett csak követelés biztosítására, vagy külföldi határozat végrehajtására irányulnak. A különleges végrehajtások köre 2009. január 1-jétől kiegészült a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére irányuló eljárással.
A végrehajtási eljárást számos nemzeti és közösségi jogforrás szabályozza. A nemzeti jogszabályok között a legjelentősebb a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, azaz a Vht. A bírósági végrehajtás jogforrásai körében a törvényi szintű szabályok között kell említeni a Vht. mellett a Pp-t is, amelynek szabályait másodlagosan, szubszidiárius jelleggel kell alkalmazni a végrehajtási eljárásokban. (Felmerülhet például az anyanyelv használatának biztosítására, a kérelmek tartalom szerinti elbírálására, a perképességre, a képviseletre, beadványokra, a hiánypótlásra, a mulasztásra és az igazolásra, a határozatok kiegészítésére, kijavítására vonatkozó előírások alkalmazása.) A fizetési meghagyás alapján induló végrehajtási eljárások speciális szabályait a 2009. évi. L. törvény tartalmazza. Emellett a bírósági végrehajtás jogszabályai között számos alacsonyabb szintű jogforrást, kormányrendeleteket és igazságügy-miniszteri rendeleteket is találunk.
Fontos ehelyütt megemlíteni továbbá, hogy az Európai Unió több jogforrása is érinti a bírósági végrehajtás szabályait, ezek elsősorban a határokon átívelő végrehajtási ügyekre tartalmaznak sajátos rendelkezéseket. (pl. az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21. napján kelt 805/2004/EK rendelete a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okiratról).
Azokban az eljárásokban, ahol a végrehajtás elrendelését a jogalkotó közjegyzői hatáskörbe utalta alapvetően kétféle eljárási rezsim érvényesül, attól függően, hogy milyen határozat illetve okirat (végrehajtási jogcím) szolgál a végrehajtás alapjául.
Amennyiben a végrehajtás alapjául közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat, (ide nem értve itt a fizetési meghagyást), közjegyző által jóváhagyott egyezség, közjegyzői költségjegyzék, kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okirat, zálogszerződésről szóló közokirat, az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szóló közokirat szolgál, akkor az eljárásra a Vht. és - szubszidiárius jelleggel - a Pp. szabályai irányadóak. Ha viszont a végrehajtás alapjául fizetési meghagyás szolgál, úgy a végrehajtás elrendelésére elsődlegesen a 2009. évi L. törvény speciális szabályait kell alkalmazni, és csak az ott található eltérések figyelembevételével irányadó a Vht. és a Pp.
Az alábbiakban kifejezetten azokkal a végrehajtási eljárásokkal foglalkozunk, amelyekben a végrehajtás elrendelését a jogalkotó közjegyzői hatáskörbe utalta. Ebben körben figyelemmel leszünk arra a körülményre, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló határozat/okirat (végrehajtási jogcím) jellegétől függően kétféle eljárási rezsim érvényesül: először a végrehajtási eljárásra általánosan irányadó szabályokat tekintjük át (amelyek teljes körűen szabályozzák a fizetési meghagyáson kívüli összes végrehajtási jogcím alapján induló eljárást), majd külön pontban térünk ki a fizetési meghagyás alapján induló végrehajtás speciális szabályaira. Később önálló alcímben tárgyaljuk a különleges végrehajtási eljárásokat. Végül néhány gondolat erejéig kitérünk a határokon átnyúló végrehajtással kapcsolatban felmerülő közjegyzői feladatokra.
Az alábbiakban tehát azokkal az eljárásokkal foglalkozunk, ahol a végrehajtás elrendelését a jogalkotó közjegyzői hatáskörbe utalta.
A végrehajtási eljárás első lépcsője a végrehajtás elrendelése. A végrehajtás elrendelése végrehajtható okirat kibocsátása révén történik, ennek során a közjegyző arról dönt, hogy helye van-e a végrehajtásnak, működésbe léphet-e a legális állami kényszer a követelés biztosítása vagy realizálása érdekében.
A végrehajtás elrendelésére oly módon kerül sor, hogy
• valamely végrehajtandó követelés okirati igazolása alapján,
• az okiratban foglalt követelés biztosítása vagy realizálása érdekében,
• a bírósági végrehajtás megindításához szükséges törvényes előfeltételek fennállása esetén,
• a hatáskörrel rendelkező, illetékes közjegyző,
• végrehajtható okiratot állít ki,
• ezzel utat nyitva a végrehajtás foganatosításának.
A különböző végrehajtás alapjául szolgáló okiratok (más néven végrehajtási jogcímek) nyomán különféle végrehajtást elrendelő végrehajtható okiratok (pl. végrehajtási lap, végrehajtási záradék) kerülhetnek kiállításra. Az, hogy a különböző végrehajtható okiratok közül melyiket kell alkalmazni nagyban attól függ, hogy végrehajtási eljárást milyen másik eljárás előzte meg, illetve annak eredményeként milyen végrehajtás alapjául szolgáló okirat (végrehajtási jogcím) keletkezett.
A végrehajtás általános feltételeiről alapvetően a Vht. 13 §-a rendelkezik. Kizárólag három feltétel együttes teljesülése esetén van lehetőség arra, hogy a közjegyző a végrehajtási eljárást elrendelje, majd pedig a végrehajtó a foganatosítást megkezdhesse.
a) A végrehajtandó határozatnak kötelezést (marasztalást) kell tartalmaznia valamelyik féllel szemben. A jogalakító (pl. házasság felbontása) valamint a kizárólag megállapítást tartalmazó (pl. tulajdonjog megállapítása) határozatok nem szolgálhatnak végrehajtás alapjául.
b) A végrehajtandó határozatnak jogerősnek vagy előzetesen végrehajthatónak kell lennie. Megjegyzendő, hogy a bíróság illetve a közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Nem lehet viszont végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési záradék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak (ld. 2009. évi L. törvény 31. § (2) bek.).
c) A végrehajthatóság további feltétele a teljesítési határidő letelte. A teljesítési határidő leteltével kapcsolatban speciális problémaként merülhet fel, hogy amennyiben az adós a kötelezettséget részletekben teljesítheti, akkor főszabály szerint csak a lejárt részletekre rendelhető el végrehajtás. Ugyanakkor, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat vagy okirat úgy rendelkezik, hogy valamely részlet megfizetésének elmulasztása esetén az egész tartozás esedékessé válik, akkor - a teljesítés elmaradásának megfelelő igazolása esetén - az egész összeg esedékessé válhat és az egész összegre elrendelhető a végrehajtás.
Érdemes ehelyütt röviden megemlíteni, hogy a végrehajthatóság utóbb meg is szűnhet. Erre példa a végrehajtási jog elévülése. A Vht. szerint a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. A végrehajtási jog elévülését általában csak kérelemre kell figyelembe venni, hivatalból csak akkor, ha a követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. Utóbbira példa a tartásdíj, életjáradék, baleseti járadék igény, vagy a munkaviszonnyal kapcsolatos követelések elévülése.
A közjegyző a végrehajtható okiratot kizárólag a végrehajtást kérő kérelmére állíthatja ki. Előfordulhat, hogy a végrehajtást kérő személyében még a végrehajtási eljárás elrendelése előtt változás következik be, ekkor a Vht. 39. § (1) bekezdése értelmében a végrehajtható okirat kiállítására jogosult közjegyző határoz a jogutódlásról végzéssel. Ennek érdekében határozott kérelmet kell előterjeszteni a jogutódlás megállapítására.
A végrehajtási kérelmet a közjegyző által használt, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni. Minden nyomtatványon van rovat a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos költségek kitöltésére, amelyet a végrehajtást kérő tölt ki, de a közjegyző hagy jóvá.
A végrehajtás elrendelése iránti kérelem előterjesztésekor a végrehajtást kérő köteles az eljárási díjat megfizetni. A fizetési meghagyás alapján induló eljárások kivételével valamennyi más végrehajtási jogcímen alapuló kérelemnél a fél a közjegyzői díjat a közjegyző részére fizeti meg készpénzzel, fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel, átutalással, vagy bankkártyával kezdeményezett átutalással. Fizetési számlára történő készpénzbefizetés esetén a befizetés tényét igazoló szelvényt, átutalás esetén a bankszámla terhelését tartalmazó napi bankkivonatot vagy annak másolatát mellékelni kell a kérelemhez.
Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyekben lehetőség van arra is, hogy a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet a végrehajtást kérő az eljárásra illetékes végrehajtónál terjessze elő. A végrehajtóval közölni kell azokat a minimális adatokat, amelyek a végrehajtás elrendeléséhez szükségesek továbbá ingatlan-végrehajtás kérése esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat. Ekkor a nyomtatványt - díjazás ellenében - a végrehajtó tölti ki és továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult közjegyzőhöz is. A végrehajtónak 15 napja van (onnantól kezdve, hogy minden szükséges adatot megkapott a végrehajtást kérőtől) a végrehajtási kérelem elkészítésére és a közjegyző felé történő továbbítására.
A bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a Vht. 10. §-a alapján a következők:
a) végrehajtási lap,
b) végrehajtási záradékkal ellátott okirat,
c) a végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzés, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozat,
d) a pönális követelésekről szóló értesítés,
e) a bűnügyi zárlatot elrendelő határozat,
f) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés.
Ezek közül a végrehajtható okiratok közül a közjegyző - a jogszabályban meghatározott végrehajtási jogcímek alapján - végrehajtási lapot, végrehajtási záradékot és biztosítási intézkedést elrendelő végzést bocsáthat ki
Jogszabályszerkesztési hiba miatt a Vht. 10. §-a olyan utalást tartalmaz, amely szerint a közjegyző letiltó illetve átutalási végzést is kibocsáthat. A jogalkotó eredeti elképzelései között valóban szerepelt ez a lehetőség, azonban még a végrehajtás közjegyzői elrendelését bevezető szabályok hatálybalépése előtt módosították a vonatkozó rendelkezéseket és így nem kerültek bevezetésre a közjegyző által kiadott letiltó- illetve átutalási végzések szabályai.
Bizonyos végrehajtás alapjául szolgáló okiratok alapján tehát a jogosultnak immár a közjegyzőhöz kell fordulnia a végrehajtás elrendelése végett. Az általános szabályok szerinti végrehajtást (belföldi okiraton alapuló pénzkövetelés kielégítésére irányuló végrehajtást) a közjegyző végrehajtási lappal vagy végrehajtási záradékkal rendeli el. Az alábbiakban röviden áttekintjük, hogy mely végrehajtási jogcím alapján miként kerülhet elrendelésre e végrehajtás.
a) A közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat alapján végrehajtási lapot kell kiállítani, ennek kibocsátására bármelyik közjegyző illetékes.
b) A közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján végrehajtási lapot kell kiállítani, ennek kibocsátására bármelyik közjegyző illetékes.
c) a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke alapján végrehajtási lapot kell kiállítani, ennek kibocsátására a költségjegyzéket kiállító közjegyzőn kívül bármelyik közjegyző illetékes.
d) az európai fizetési meghagyás alapján végrehajtási lapot kell kiállítani, ennek kibocsátására bármelyik közjegyző illetékes - feltéve ha az európai fizetési meghagyást a magyar közjegyző bocsátotta ki.
e) Az olyan közjegyzői okirat alapján, amely az tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, a teljesítés módját és határidejét végrehajtási záradékot kell kibocsátani. A záradék kiállítására az okiratot készítő közjegyző jogosult. A gyakorlatban jogértelmezési problémát jelenthet annak eldöntése, hogy mely közjegyző minősül az okiratot készítő közjegyzőnek (pl. abban az esetben, ha a közjegyzői okiratba foglalt szerződést utóbb újabb közjegyzői okiratban módosították, ha az okiratot készítő közjegyző időközben más székhelyen folytatja tevékenységét, ha az okiratot készítő közjegyző elhunyt, stb.). Ezen jogalkalmazási dilemmák feloldására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) 2010. május 21-én elfogadta a 29. sz. iránymutatását amely a közjegyzői okiratok végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban a közjegyző illetékességéről szól. Eszerint az okiratot készítő közjegyzőn azt a közjegyzőt kell érteni, aki azon az álláshelyen működik, amelyen az alapokiratot készítő közjegyző működött. Az okirat módosításai, a szerződés felmondása, valamint a végrehajtás egyes feltételeinek a bizonyítására szolgáló ténytanúsítványok az illetékesség megalapozása szempontjából figyelmen kívül maradnak, ugyanis a végrehajtandó okirat az alapokirat. A közjegyzői székhelyek (állások) számának, vagy illetékességi területének módosulása a fentieket nem érinti. Ha az ügyleti ajánlat és annak elfogadása elválik egymástól, akkor az okiratot készítő közjegyzőn az ajánlatot közokiratba foglaló közjegyzőt kell érteni.
f) A zálogszerződésről szóló közokirat alapján - a követelés teljesítési határidejének letelte után - végrehajtási záradékot kell kibocsátani. A záradék kiállítására az okiratot készítő közjegyző jogosult. Az okiratot készítő közjegyző fogalmának értelmezésére itt is irányadóak a fenti e) pontban leírtak.
g) Az olyan - a jogszabályban rögzített tartalmi követelményeknek megfelelő - közokirat alapján, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól szintén végrehajtási záradékot kell kibocsátani. A záradék kiállítására itt is az okiratot készítő közjegyző jogosult, amely értelmezésére itt is irányadóak a fenti e) pontban leírtak.
Fontos még egy rövid gondolat erejéig kitérni az új szabályok hatályba lépésére. A végrehajtás elrendelésének új, a közjegyzői hatáskörre vonatkozó szabályait általában a 2010. június 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy általában nincs jelentősége annak, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat (pl. egyezség, költségjegyzék, közjegyzői okirat, zálogszerződés) mikor született, hiszen maga a végrehajtási eljárás a végrehajtási kérelem előterjesztésével indul meg. Így tehát a korábban keletkezett végrehajtási jogcímek alapján is a közjegyzőnél kell kezdeményezni a végrehajtás elrendelését 2010. június 1. után. Ez alól kivételt képez, ha a végrehajtás alapjául fizetési meghagyás szolgál. Ott ugyanis az a szabály érvényesül, hogy a fizetési meghagyás végrehajtásának közjegyzői elrendelésére vonatkozó rendelkezéseket csak a 2010. május 31-ét követően indult fizetési meghagyásos eljárásokban (európai fizetési meghagyásos eljárásokban) kell alkalmazni. A korábban keletkezett fizetési meghagyások alapján változatlanul a bíróságnál kell kezdeményezni a végrehajtás elrendelését.
A végrehajtási kérelem alapján a közjegyző dönt a végrehajtás elrendeléséről. Ebben a körben többféle döntés is születhet.
a) Amennyiben a közjegyző olyan eljárási akadályt észlel, amely miatt az eljárás meg sem indulhat, úgy a közjegyző a végrehajtási kérelmet elutasítja.
b) Amennyiben a közjegyző azt észleli, hogy a végrehajtási kérelem teljességgel alaptalan (pl. a végrehajtás elrendelésének valamely törvényi előfeltétele hiányzik) a közjegyző a végrehajtható okirat kiállítását megtagadja.
c) Amennyiben a közjegyző azt észleli, hogy a hogy a végrehajtási kérelem részben alaptalan, úgy a közjegyző a végrehajtható okiratot a kérelemtől eltérően állítja ki, erről külön végzést hoz.
d) Amennyiben a végrehajtási kérelemmel kapcsolatban semmilyen aggály nem merül fel, úgy a közjegyző kibocsátja a végrehajtható okiratot.
A közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárásban illetve ahhoz kapcsolódóan számos olyan jogi eszköz létezik, amely az esetleges jogsérelmek elhárítását szolgálja (pl. fellebbezés, végrehajtás korlátozása illetve megszüntetése iránti per). Ezen jogintézményeken belül többféle jogorvoslati lehetőség is adott. A Vht. jogorvoslati rendszerén belül ehelyütt a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos egyes jogorvoslatokat érdemes megvizsgálni, mert ebben a körben merülhetnek fel a közjegyzőt érintő feladatok.
A végrehajtás elrendelésével kapcsolatosan az egyik jogorvoslati lehetőség a végrehajtási lap visszavonása illetve a végrehajtási záradék törlése. Erre sor kerülhet akár a fél kérelmére, akár a végrehajtó jelzése alapján, akár a közjegyző saját kezdeményezésére -méghozzá határidő nélkül bármikor. Az ilyen döntés alapja kizárólag jogszabálysértés lehet, e jogintézmény elsősorban annak orvoslására szolgál, ha a jogszabályi előfeltételek hiányában rendelték el a végrehajtást. Így például vissza kell vonni a készfizető kezes ellen kibocsátott végrehajtási lapot, ha a végrehajtás alapjául szolgáló okiratban csak az egyenesadóst kötelezték teljesítésre. Törölni kell a végrehajtási záradékot, ha a követelés lejártának igazolása nélkül rendelték el a végrehajtást. Nincs helye viszont a visszavonásnak vagy a törlésnek, ha az adós arra hivatkozva terjeszt elő ilyen tárgyú kérelmet, hogy a követelt összeget már teljesítette. Ilyenkor ugyanis a végrehajtás megszüntetésére kerülhet sor - az eset egyéb körülményeitől függően vagy a végrehajtási eljárás keretében vagy külön perben.
A végrehajtási lap visszavonása illetve a végrehajtási záradék törlése tárgyában a közjegyző végzéssel határoz, a végzést mindkét félnek kézbesíteni kell. A végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyről a közjegyző székhelye szerinti megyei bíróság dönt.
A másik megemlítendő jogorvoslati lehetőség a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos fellebbezés. Erre a közjegyző által elrendelt végrehajtás esetében akkor kerülhet sor, ha
a) a közjegyző a végrehajtható okirat kiállítását végzéssel megtagadta
b) a közjegyző a végrehajtható okiratot a kérelemtől eltérően bocsátotta ki (erről is végzést kell hozni)
c) ha a közjegyző biztosítási intézkedést rendelt el (ilyenkor a végrehajtás elrendelésére végzéssel kerül sor).
Ezeket a fellebbezéseket a közjegyző székhelye szerinti megyei bíróság bírálja el.
A végrehajtás elrendeléséről szóló döntés meghozatalán túl a közjegyzőnek egyéb feladatokat is el kell látnia a bírósági végrehajtási eljárásban. A Vht. 31/E. §-a a végrehajtás elrendelésére vonatkozó szabályokon kívül további szakaszokat is alkalmazni rendel a közjegyző által elrendelt végrehajtásban. Ezek közül ismertetjük a fontosabbakat az alábbiakban.
A végrehajtás elrendelése után a közjegyző feladata, hogy a kibocsátott végrehajtható okiratot küldje meg a hatáskörrel rendelkező illetékes végrehajtónak. A fizetési meghagyás alapján induló végrehajtások esetében ez elektronikus úton, a MOKK rendszerén keresztül történik, míg minden más esetben a közjegyző maga köteles a végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek megküldeni a végrehajtható okiratot. Az eljárásra elsősorban az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtó illetékes. A végrehajtható okiratot az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtóhoz kell eljuttatni, ha az előbbi illetékességi szabály az adós lakóhelye, illetőleg székhelye hiányában nem alkalmazható, illetve ha kifejezetten ezt kívánta a végrehajtást kérő. Amennyiben ugyanazon helyi bíróság mellett több végrehajtó is működik, akkor az ügymegosztás szabályainak felderítésére, ennek nyomán az eljárásra illetékes végrehajtó megtalálására a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara honlapján kell meglehetősen kilátástalan kutatásokat folytatni.
A végrehajtási eljárásban speciális problémákat vet fel, ha változás áll be a felek személyében. Erre sor kerülhet akár a végrehajtás elrendelése előtt, akár a már megindult végrehajtási eljárás során. A közjegyzőnek e körben akkor van feladata, ha még a végrehajtható okirat kiállítása előtt következik be változás a végrehajtandó követelés jogosultjának vagy kötelezettjének személyében.
A felek személyében bekövetkező változás alapvető oka a jogviszonyban bekövetkező jogutódlás, ez előállhat bármelyik fél oldalán, és akár élők között (engedményezés, tartozásátvállalás), akár halál, vagy szervezet megszűnése esetén.
Amennyiben a jogutódlás kérdésében a végrehajtható okirat kiállítása előtt kell dönteni, akkor a jogutódlás megállapításáról a végrehajtható okirat kiállítására jogosult közjegyző határoz. Ha a jogutódlás megállapításának szükségessége már a végrehajtható okirat kiállítása előtt felmerül (pl. a jogerős marasztaló fizetési meghagyásban szereplő alperesi kötelezett a jogerős határozat megszületése után, de a végrehajtás elrendelése előtt meghal), akkor már végrehajtható okirat kibocsátása iránti kérelemmel egyidejűleg előterjesztésre kell kerülnie a jogutódlás megállapítása iránti kérelemnek.
A végrehajtási eljárásban a jogutódlás jogkövetkezményei csak akkor állnak be, ha azt a közjegyző végzéssel megállapítja. A jogutódlás körében nem vizsgálható sem a követelés tényleges fennállása, sem a jogutód felelősségének esetleges korlátozottsága (pl. a pro viribus felelősség), az e tárgyban hozott végzés kizárólag a jogutódlás tényét állapítja meg. A természetes személy adós halála miatt bekövetkező jogutódlás esetén a végzésben jogutódként kell megjelölni az állagörökösön kívül az özvegyi jog jogosultját is, ellenkező esetben az özvegyi jog jogosultja később eredményes igénypert indíthatna a haszonélvezeti jogával terhelt vagyontárgy lefoglalása miatt.1
A végrehajtás felfüggesztése a végrehajtási eljárás nyugvásának egyik esete, ennek nyomán az eljárás időlegesen megakad. A felfüggesztés oka lehet
• a végrehajtást kérő ilyen irányú kérelme,
• az adós - méltányolható körülményre alapított - kérelme,
• a zálogjogosult bekapcsolódás iránti kérelmének elbírálása,
• a végrehajtással vagy az annak alapjául szolgáló határozattal, okirattal kapcsolatban felmerülő valamely jogi aggály.
A felfüggesztést alapvetően a bíróság rendeli el. Amennyiben a végrehajtás felfüggesztésre kerül, a felfüggesztés időtartama alatt csak kivételesen lehet további eljárási cselekményeket végezni. A felfüggesztett eljárás ügyviteli szempontból befejezettnek minősül.
A közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárásokban is általában a bíróság dönt a felfüggesztésről. A törvény csupán néhány esetben írja elő, hogy a végrehajtás felfüggesztését a közjegyző rendeli el (ld. Vht. 49. §). Ezekben az esetekben sem kötelező a felfüggesztés, a közjegyző mérlegelésétől függ, hogy a végrehajtás felfüggesztésre kerül-e. A felfüggesztés esetei a következők lehetnek:
a) Ha a végrehajtási lap visszavonása vagy a végrehajtási záradék törlése iránt terjesztettek elő kérelmet, akkor a jogorvoslatot elbíráló közjegyző a végrehajtást felfüggesztheti. Ezen felfüggesztési ok alkalmazása életszerűtlen, hiszen a közjegyző azonnal dönthet a jogorvoslati kérelem tárgyában, felesleges a saját döntéséig külön határozatot hoznia a végrehajtás felfüggesztéséről.
b) A közjegyző a végrehajtást azokban az esetekben is felfüggesztheti, amelyekben ezt a Pp. vagy más törvény (különösen a 2009. évi L. törvény) lehetővé teszi. Erre sor kerülhet például igazolási kérelem előterjesztése, vagy a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem előterjesztése nyomán.
A közjegyző a végrehajtás felfüggesztése tárgyában 15 napon belül dönt és a felfüggesztést azonnal közli a végrehajtóval. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában áll be. A felfüggesztést elrendelő határozat elleni jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve nincs halasztó hatálya. A felfüggesztés fenntartásának indokoltságát a felfüggesztést elrendelő közjegyző bármely fél indokolt kérelmére felülvizsgálja.
A végrehajtás megszüntetésre, korlátozására különböző okok alapján kerülhet sor. A megszüntetés illetve korlátozás kérdésben egyszerűbb esetekben a végrehajtási eljárás keretében, jogvita esetén külön perben születik döntés. A végrehajtás megszüntetésről illetve korlátozásáról általában a bíróság dönt, még akkor is, ha a végrehajtást közjegyző rendelete el. van azonban egy olyan eset, amikor a megszüntetésről, korlátozásról a határozatot a közjegyző hozza meg. Ha ugyanis a végrehajtást közjegyző rendelete el, később azonban közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta, akkor a közjegyző végzéssel megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást. Ilyen eset állhat elő például, ha a jogerős fizetési meghagyás alapján megindult végrehajtási eljárás során perújítás eredményeként a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezik. A közjegyző a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget
A végrehajtás ilyen irányú megszüntetése nyomán a közjegyző szükség esetén az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy - teljesen, illetőleg részben - térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetőleg megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének nincs helye.
A végrehajtás alól mentes vagyontárgyak csak akkor foglalhatók le, ha a végrehajtást az illető dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön összegének, továbbá elkészítési vagy javítási díjának a behajtása végett indították, és a foglalást így rendelték el. Azokban az eljárásokban, ahol a végrehajtás elrendelése a közjegyző hatáskörébe tartozik, a mentes vagyontárgyak lefoglalhatóságáról szóló fenti döntést a közjegyző hozza meg - a végrehajtható okirat megfelelő rovatának kitöltésével.
Amint arra fentebb, az 1.6. pontban utaltunk, eltérő eljárási rend érvényesül abban az esetben, ha a közjegyző által elrendelt végrehajtás alapjául fizetési meghagyás szolgál. Ilyenkor végrehajtás elrendelésére elsődlegesen a 2009. évi L. törvény speciális szabályait kell alkalmazni, és csak az ott található eltérések figyelembevételével irányadó a Vht. és a Pp. Az alábbiakban az eljárás dinamikáját követve röviden áttekintjük az eltéréseket.
A végrehajtási eljárás természetesen itt is kérelemre indul. Ugyanakkor speciális szabály, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő 10 év után nem terjeszthető elő végrehajtási kérelem; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Természetesen itt is alkalmazandók az elévülés szabályai, tehát bekövetkezhet a végrehajthatóság elévülése. A különbség abban áll, hogy míg az egyéb okiratok alapján indult végrehajtási eljárásokban az elévülés jogkövetkezményei elvileg korlátlan ideig elháríthatók az elévülés megszakításával, a fizetési meghagyás alapján induló eljárásokban a 10 év után semmiképpen nem indítható végrehajtási eljárás. Mindezt úgy kell értelmezzük, hogy a fizetési meghagyáshoz, mint határozathoz fűződő joghatások közül a végrehajthatóság (és csak ez) a törvény erejénél fogva elenyészik. Ugyanakkor azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a res iudicata hatás fennmarad, ami viszont megakadályozza a jogosultat abban, hogy az adott ügyben újabb végrehajtási jogcímhez jusson.
A végrehajtási kérelmet, valamint a biztosítási intézkedés iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon, papír alapon vagy elektronikus úton kell benyújtani. A jogi képviselő által képviselt fél és a jogi személy végrehajtást kérő kérelmét köteles elektronikus úton előterjeszteni. A beadványokhoz általában nem lehet mellékleteket csatolni, erre csak akkor van mód, ha jogszabály kifejezetten lehetővé teszi. Ilyen lehetőséget tartalmaz a 2009. évi L. törvény 10. § (3) bekezdése (költségkedvezmény iránti kérelem, az igazolási kérelem, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem, részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem, valamint a félbeszakadással összefüggő beadványok), illetve a 22/2010. (V.7.) IRM rendelet 13. § (2) bekezdése (jogutódlás megállapítása iránti kérelem alapjául szolgáló okiratok, biztosítási intézkedés iránti kérelem esetében a követelés későbbi kielégítésének veszélyeztetettségét valószínűsítő okiratok).
A végrehajtás elrendeléséért járó díjat nem az eljáró közjegyzőnek, hanem a MOKK részére kell megfizetni.
Az elektronikus úton előterjesztett végrehajtási kérelmek elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan, a mentesítés esetét kivéve a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik.
A papír alapon benyújtott kérelem folytán indult eljárásban az a közjegyző jár el, akinél a kérelmet benyújtották, előterjesztették. A kérelmet a fél - a mentesített közjegyzőt kivéve - bármelyik közjegyzőnél benyújthatja vagy előterjesztheti.
A végrehajtás elrendelésére végrehajtási lappal vagy biztosítási intézkedést elrendelő végzéssel kerül sor. A végrehajtási lap az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a MOKK rendszerén keresztül elektronikus közokiratként kerül kiállításra, és egy példányban, elektronikus úton, a MOKK és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elektronikus rendszerén keresztül kerül megküldésre a végrehajtónak. A végrehajtó az elektronikus közokiratról papír alapú közokirati másolatot készít.
A végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztésére a végrehajtási kérelem előterjesztésére, a visszavonásról rendelkező végzés megküldésére pedig a végrehajtási lap megküldésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jogi személy fél és a jogi képviselővel rendelkező fél a fellebbezését kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha a fellebbezéshez mellékletet csatol. A végrehajtási eljárás során előterjesztett fellebbezés esetén a közjegyző az iratok felterjesztése helyett a MOKK számítógépes rendszerén keresztül előállított aktanyomatot küldhet a bíróságnak a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokról.
A különleges végrehajtási eljárások közül háromban kaphat szerepet a közjegyző: a meghatározott cselekmény végrehajtása, a biztosítási intézkedés végrehajtása, valamint a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése körében.
Akár a közjegyző által jóváhagyott egyezség, akár a közjegyzői okirat tartalmazhat olyan, meghatározott cselekményben megtestesülő kötelezettséget (ingó dolog kiadása ingatlan kiürítése, gyermek átadása), amelynek szükségessé válhat a kikényszerítése. Ilyen esetekben a végrehajtás elrendelésére és egyes ahhoz kapcsolódó döntések meghozatalára a közjegyző jogosult. A meghatározott cselekmény végrehajtását - a végrehajtás alapjául szolgáló okirat jellegétől függően - végrehajtási lappal vagy végrehajtási záradékkal kell elrendelni. Míg a végrehajtási lap esetében külön formanyomtatvány is rendszeresítésre került a meghatározott cselekmény végrehajtásának elrendelésére, addig a végrehajtási záradékolásánál ugyanaz a nyomtatvány alkalmazandó a pénzkövetelések és a meghatározott cselekmények végrehajtásának elrendelése során.
Az ingó dolog kiadására irányuló végrehajtási eljárásokban további feladat is terhelheti a közjegyzőt. Ha ugyanis a végrehajtást kérő a meghatározott ingóságot nem tudta megjelölni, vagy az ingóság bármely okból nem lelhető fel, a végrehajtó az ingóság valószínű értéke erejéig a kötelezett egyéb vagyontárgyait lefoglalja. Ilyenkor a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvet beterjeszti a végrehajtást elrendelő közjegyzőhöz, amely a felek meghallgatása után megállapítja az ingóság értékét. A meghallgatás mellőzhető, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat az értéket már megállapította. A további végrehajtás az ingóság értékének megfelelő összeg behajtása iránt folyik.
A követelés érvényesítését célzó eljárás megindításától a kielégítési végrehajtás elrendeléséig terjedő, gyakran igen hosszú időtartam alatt szükségessé válhat a később kikényszeríthetővé váló követelés fedezetének megóvása. Erre szolgál a biztosítási intézkedés.
A biztosítási intézkedés elrendelésének általános feltételei a következők:
a) A követelés kielégítésére még nincs lehetőség, azaz a kielégítési végrehajtás valamely jogszabályi feltétele még nincs meg (pl. a marasztaló határozat még nem jogerős, a teljesítési határidő még nem telt le).
b) Fennáll a kielégítés meghiúsulásának veszélye.
Az általános feltételek fennállása esetén is csak akkor rendelhető el biztosítási intézkedés, ha azok mellett a törvényben szabályozott különös feltételek valamelyike is teljesül. A különös feltételek rendszerint azon elvárást állítják a jogosult elé, hogy az igénye érvényesítésére irányuló eljárás legalább egy bizonyos stádiumig eljusson. A különös feltételek közül kettő olyat találunk, amely a közjegyző eljárásában is megvalósulhat (Vht. 186. §, 189. §), ezek a következők:
a) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a követelés olyan magyar, vagy a 44/2001/EK tanácsi rendelet alapján Magyarországon elismerendő határozaton alapul, amelynek alapján egyébként végrehajtási lapot lehetne kiállítani (pl. fizetési meghagyás, közjegyző által jóváhagyott egyezség), de erre azért nincs lehetőség, mert a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, illetőleg a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le.
b) Ha a közkereseti és a betéti társasággal szemben a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot állítottak ki, a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával szemben az említett követelés érdekében. (Utóbbi esetben természetesen csak akkor rendelhető el a biztosítási intézkedés a tag ellen, ha kifejezetten vele szemben is rendelkezésre áll valamely, a jogszabályi feltételeknek megfelelő végrehajtás alapjául szolgáló okirat. Ilyen végrehajtás alapjául szolgáló okirat lehet elvileg marasztaló fizetési meghagyás vagy közjegyzői okirat is.)
Sajátos jogalkalmazási problémát vethet fel, hogy biztosítási intézkedést csak akkor ehet elrendelni, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van. Ennek nyilván elsősorban okiratoknak a kérelemhez történő csatolásával tehet eleget. A fizetési meghagyásos eljáráshoz kapcsolódó biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet viszont a jogi képviselővel eljáró fél és a jogi személy jogosult csak elektronikusan terjeszthet elő. Ilyen esetre a 22/2010. (V.7.) IRM rendelet 13. § úgy rendelkezik, hogy felhatalmazza a kérelmezőt a követelés későbbi kielégítésének veszélyeztetettségét valószínűsítő okiratok csatolására oly módon, hogy a félnek az ilyen mellékletet a kérelem elektronikus előterjesztésétől számított 3 munkanapon belül kell az eljáró közjegyző részére ajánlott küldeményként postára adni.
A közjegyző a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak.
A biztosítási intézkedéseknek két típusát különböztethetjük meg: a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg a meghatározott dolog zárlatát.
A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a közjegyző a biztosítási intézkedést nem szüntette meg. (A foglalás hatálya kiterjed a követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtásra is). A közjegyző a biztosítási intézkedést megszünteti, ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget. Ilyenkor a végrehajtást kérő viseli a biztosítási intézkedéssel felmerült költséget. Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás csak részben vezetett eredményre, az adós csak a marasztalással arányos, kisebb végrehajtási költséget köteles viselni.
A közjegyző a zálogjogosult kérelmére a zálogszerződésről szóló közokiratot akként látja el végrehajtási záradékkal, hogy a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésével rendeli el a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtását, ha
a) a zálogjogosult a zálogkötelezettel a Ptk. 257. §-ának (4) bekezdése szerint megállapodott a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésében;
b) a zálogjogosult a zálogkötelezettel a Ptk. 257. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti értékesítésben állapodott meg, és a zálogtárgynak a zálogjogosult vagy megbízottja általi értékesítésére meghatározott határidő még nem telt le.
Erre a fajta különleges végrehajtási eljárásra sajátos végrehajtási záradék formanyomtatvány áll rendelkezésre.
A bírósági végrehajtási eljárás alapvetően két esetben lehet határokon átívelő jellegű: egyrészt ha külföldön kiállított határozat, okirat alapján kívánnak végrehajtási eljárást indítani belföldön, másrészt ha belföldi határozatot, okiratot kell külföldön végrehajtani.
Amint az a fentiekből látható volt, a külföldi határozatok belföldön történő végrehajtása körében a közjegyzőnek nincsenek feladatai, a külföldi határozatokon, okiratokon alapuló végrehajtás elrendelése ugyani a bíróságok hatáskörébe tartozik. Ezzel szemben a belföldi határozat, okirat külföldön történő végrehajtása körében, illetve ahhoz kapcsolódóan a közjegyzőnek is lehetnek teendői.
A határokon átnyúló végrehajtási eljárásokat az Európai Unió is szabályozási körébe vonta. A közösségi szabályozás fontos célkitűzése a közokiratok határokon átívelő végrehajtásának egyszerűsítése. Ezen célkitűzés megvalósításában a magyar közjegyzők is jelentős szerepet kaptak- a belföldi határozatok külföldön történő végrehajtása körében.
A kapcsolódó közösségi szabályok szerint, ha a végrehajtást kérő a 44/2001/EK tanácsi rendelet alapján kíván a közokiratra alapított igényének érvényt szerezni, akkor a végrehajtási eljárást megelőzően a végrehajtás szerinti tagállamban át kell esnie a végrehajthatóvá nyilvánítási eljáráson, azaz az ún. exequatur-eljáráson. A közokiratba foglalt követelések érvényesítésére nézve 2005. október 21. óta a végrehajtást kérő élhet azzal a lehetőséggel is, hogy a 805/2004/EK rendelet alapján a származási államban kérje az okirat európai végrehajtási jogcímmé minősítését, ennek nyomán pedig exequatur-eljárás nélkül kezdeményezhet végrehajtást a rendelet hatálya alá tartozó más tagállamokban.
A fent leírtakhoz kapcsolódóan a közjegyzőnek a következő feladatai merülhetnek fel a belföldi okirat külföldön történő végrehajtásához kapcsolódóan:
a) Ha a közokiratot közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott egyezség esetén a közjegyző kérelemre kiállítja a 44/2001/EK tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti tanúsítványt, amely a külföldi tagállamban kezdeményezett exequatur-eljárást egyszerűsíti.
b) A közjegyző által kiállított közokirat, a közjegyző marasztaló végzése és a közjegyző által jóváhagyott egyezség esetén a közjegyző kérelemre kiállítja a 805/2004/EK rendelet I-V. melléklete szerinti tanúsítványt, ami az európai végrehajtási jogcímmé minősítéssel függ össze és megalapozza, hogy a magyar közokirat alapján külföldi tagállamban exequatur-eljárás nélkül végrehajtási eljárást lehessen kezdeményezni.
c) Az európai fizetési meghagyást kibocsátó magyar közjegyző kiállítja a 1896/2006/ EK rendelet VII. melléklete szerinti formanyomtatványt.
A fentiekben rövid áttekintést adtunk a közjegyző szerepéről a bírósági végrehajtásban. Már az új szabályok hatálybalépése előtt látszott, hogy e körben lesznek jogalkalmazási dilemmák. Meglátásom szerint az elkövetkező néhány hónap újabb problémás kérdéseket hozhat felszínre, amelyek megoldása zömmel jogalkalmazói feladat lesz, de szilárd meggyőződésem, hogy az új szabályok alkalmazásának folyamatos nyomon követésével megfelelő válaszok születhetnek a kihívásokra. ■
JEGYZETEK
1 Köszönet illeti Dr. Anka Tibort, aki erre az összefüggésre felhívta a szerző figyelmét.
Lábjegyzetek:
[1] dr. Kapa Mátyás ügyvéd
Visszaugrás
