A tanulmány a 2021. január 1-jén hatályba lépett módosított szavatossági és jótállási szabályozást vizsgálja összehasonlító jogi elemzésben. A magyar szabályozás mellett a német, osztrák, francia, olasz, cseh, szlovák, lengyel és román szabályozás kerül elemzésre. A tanulmány elsősorban azokat a rendelkezéseket tekinti át, melyek kiemelt szerepet kaptak a magyar szabályozás reformjánál, nevezetesen: a jótállás határidejére, a javítás határidejére és maximális számára, a csere és vételár visszafizetés iránti igényre, a javításra kötelezett személyére, a javítószolgálat értesítési kötelezettségére, az elektronikus jótállási jegy lehetőségére és az eredeti csomagolás megőrzésére vonatkozó rendelkezésekre. A módosítások elsődleges célja a fogyasztó érdekeinek minél nagyobb védelme, ugyanakkor a vállalkozásokat még inkább jogkövető magatartásra sarkallják, számukra is konkrétabb, határozottabb rendelkezéseket előírva.
Kulcsszavak: jótállás, szavatosság, reform, fogyasztói védelem, összehasonlító jogi elemzés
The study presents the amended regulation of legal guarantee and commercial warranty entered into force on 1 January, 2021 in a comparative legal analysis. In addition to the Hungarian, the author examines the German, Austrian, French, Italian, Czech, Slovak, Polish and Romanian regulations. The study pays primary attention to those rules which played main role in the reform of the Hungarian regulation. These are the duration of commercial warranty, time limit of repair and its maximum, claim to replacement of the product and refund of the price, person subject to repair, notification obligation of the repair service, the possibility of electronic warranty certificate and the rules of preservation of original packaging. The primary aim of the modifications was the protection of consumer interests, however, it serves the aw-abiding behaviour of enterprises and prescribes more specifics rules for them.
Keywords: legal guarantee, commercial warranty, reform, protection of consumers, comparative legal analysis
2021 januárját megelőzően a fogyasztóvédelmi hatósághoz[1] és a békéltető testületekhez[2] érkező fogyasztói bejelentések és tájékoztatást kérő levelek nagy része - az elmúlt három évben a megkeresések átlagosan közel 40%-a, ami évente kb. 10-15 ezer megkeresést jelentett - a szavatosság, illetve a jótállás témaköréhez kapcsolódott.[3] A fogyasztóvédelmi hatóság évről évre ellenőrzi a szavatosság és jótállás szabályainak betartását az üzletekben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: ITM) által meghatározott éves vizsgálati terv alapján,[4] és a vizsgálat eredményeként megállapította, hogy az utóbbi három évben az üzletek jellemzően 40%-a volt jogsértő a jótállás-szavatosság szabályai tekintetében. Visszatérő problémaként merült fel a bejelentések között például a kijavítás/kicserélés határidejének be nem
- 161/162 -
tartása, de jogsértést követtek el a vállalkozások azáltal is, hogy több esetben többletfeltételként megkövetelték a fogyasztóktól a jótállási igény érvényesítéséhez a termék eredeti csomagolásának megőrzését. A békéltető testületek 2019. évi statisztikai adatai alapján az esetek 38%-a kapcsolódott a kötelező jótállás tárgyköréhez. Sajnálatos módon, egy reprezentatív felmérés alapján, a fogyasztók csak kis hányada, kb. 1/3-a van tisztában a szavatosság és jótállás jelentésével, így gyakran nincs is tudomásuk a vállalkozás jogsértő magtartásáról, nem tudják jogaikat érvényesíteni. Mindezeknek tudható be, hogy a fogyasztók nagy része a szavatossági és jótállási ügyintézést fejlesztésre szoruló fogyasztóvédelmi területnek jelölték meg.[5]
A fent említett előzményekre tekintettel, jól érzékelhetően indokolttá és időszerűvé vált a vonatkozó jogszabályi háttér - figyelembe véve azt is, hogy azok 17 éve gyakorlatilag változatlanok - reformja a fogyasztók jogainak hatékonyabb védelme érdekében.[6] A szavatosság-jótállás fogalmát[7] a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) határozza meg,[8] továbbá részletszabályokról rendelkezik: az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet), az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: javító-karbantartó szolgáltatások kötelező jótállásáról szóló rendelet), a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet), és a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet. Az ITM Fogyasztóvédelmi Akciótervet dolgozott ki a módosítás érdekében, amely magában foglalta egyrészt a fogyasztóvédelmi eljárás változtatását, amely 2020 augusztusában lépett hatályba - ennek elemzésére, ismertetésére nem terjed ki a tanulmány -, másrészt a jótállás szabályait módosító jogszabálycsomagot, amit a 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet és a 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet tartalmazott - a tanulmány e két rendeletben foglalt módosításokat elemzi.[9] A módosítás célja a fogyasztói jogok megerősítése, a fogyasztók helyzetének a javítása, kiszolgáltatottságának mérséklése, a kötelező jótállás terén kialakult gyakorlatok egységesítése, valamint az előírások egyértelművé tétele a tisztességes, jogkövető vállalkozások érdekében.[10] A 270/2020. (VI.
- 162/163 -
12.) Korm. rendelet a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendeletet, valamint a javító-karbantartó szolgáltatások kötelező jótállásáról szóló rendeletet módosította. A 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet pedig a szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendeletet módosította. Valamennyi módosítás 2021. január 1-jétől hatályos, melyek a fogyasztók jótállási-szavatossági igényeiknek nagyobb biztonsággal való érvényesítését teszik lehetővé.
A tanulmány elsődleges hangsúlyt azokra a rendelkezésekre helyez, melyek kiemelt szerepet kaptak a magyar szabályozás reformjánál, nevezetesen: a jótállás határidejére, a javítás határidejére és maximális számára, a csere és vételár-visszafizetés iránti igényre, a javításra kötelezett személyére, a javítószolgálat értesítési kötelezettségére, az elektronikus jótállási jegy lehetőségére és az eredeti csomagolás megőrzésére vonatkozó rendelkezésre.[11] Az elemzés az összehasonlító jogi elemzés módszerét alkalmazva, más tagállami szabályozással - nevezetesen Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia szabályozásával -összevetve mutatja be a hazai reformot.
A módosított rendelkezések ismertetését megelőzően tisztázni szükséges a vizsgált államok fogalomhasználatát és az alkalmazandó jogszabályok körét, melyek az alapját képzik a szavatosság és jótállás intézményének.
A fogalomhasználat tekintetében a magyar terminológia a fogyasztói igények körében szavatosság, mint a hibás teljesítés esetén fennálló jogi kötelezettség, és jótállás, mint jogszabályon alapuló jótállási kötelezettség és egy- vagy kétoldalú jognyilatkozaton alapuló jótállási kötelezettség között tesz különbséget. Franciaországban és Romániában sajátos terminológiával találkozhatunk. Franciaországban törvény által előírt jogi garancia (les garanties légales) - amely a szavatosságnak feleltethető meg -, és szerződéses/kereskedelmi garancia (les garanties commerciales) - amely a jótállásnak feleltethető meg - között tesznek különbséget.[12] A jogi garanciának további két fajtája van, amelyek közül egyik alkalmazása sem zárja ki a másikét, tehát kumulatív módon gyakorolhatóak. Az egyik a rejtett hibák elleni jogi garancia (la garantie légale contre les vices cachés)"[13] a másik a megfelelőség jogi garanciája (la garantie légale de conformité).[14] Romániában pedig törvényes megfelelési garancia (garanţia legală de conformitate)[15] - amely a szavatosságnak feleltethető meg - és kereskedelmi garancia
- 163/164 -
(garanţia comercială)[16] - amely a jótállásnak feleltethető meg - néven szabályozza a jogalkotó a hibás teljesítés esetén a fogyasztót megillető garanciális jogokat.
A szabályozás alapját hazánkban a Ptk. adja, amely meghatározza a szavatosság és a jótállás fogalmát. Emellett a jótállásra vonatkozóan részletszabályokat külön, rendeleti szintű jogszabályok tartalmaznak - lásd a bevezetőben foglaltakat. A vizsgált tagállamok esetében a polgári törvénykönyvben[17] és/vagy a fogyasztóvédelemről szóló törvényben[18] került szabályozásra a szavatosság és jótállás intézménye. Románia szabályozása azonban kivételt képez, ugyanis ott a jogalkotó külön törvényben, a fogyasztási cikkek eladásáról és ezek garanciájáról szóló törvényben[19] szabályozza a szavatosság, jótállás intézményét. Egyébiránt a magyar szabályozáshoz hasonló, a jótállás, a szavatosság részletrendelkezéseit tartalmazó külön jogszabály az országok egyikében sem lelhető fel, azokban a megnevezett jogszabályokban meghatározott fogalmakat használják és rendelkezéseket alkalmazzák a fogyasztóvédelmi igények érvényesítése tekintetében.
Hazánkban a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet melléklete taxatíve felsorolja a kötelező jótállás hatálya alá tartozó tartós fogyasztási cikkeket.[20] Tekintettel a fejlődésre, a technikai újdonságokra, változásokra, a jogalkotó a reformok során kibővítette ennek körét. Ezáltal bekerültek a felsorolásba pl. a 10.000 Ft feletti árnyékolástechnikai eszközök, napkollektorok és napelemrendszerek, illetve a drónok is. Tartós fogyasztási cikkekre irányuló szabályozással találkozunk még Szlovákiában
- 164/165 -
a szavatosság kapcsán, és Romániában a szavatosság és jótállás tekintetében. A többi vizsgált országban jellemzően az általános szabályok irányadók a tartós fogyasztási cikkek jótállási, szavatossági szabályozására, ahol nem határozzák meg a tartós fogyasztási cikkek körét.
A reform fontos változásokat hozott a jótállási határidőre vonatkozóan. Egyrészt a fogyasztó joggal várja el, hogy az eltérő árú termékek jótállási ideje ne legyen egységes, hanem egy drágább, hosszabb ideig használható, minőségibb termékért hosszabb ideig terhelje felelősség a vállalkozást, mint egy olcsóbb termék kapcsán. A jogalkotó, ezt az elvet követve, az általános 1 éves jótállási idő hosszát a tartós fogyasztási cikk eladási árához igazodó, sávosan változó jótállási időre módosította, ami a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet egyik leglényegesebb módosításának tekinthető. Eszerint a 10 ezer forint értéket el nem érő termékek esetén továbbra sem kötelező a jótállás, a 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása esetében maradt az 1 év, a 100-250 ezer forint értékűeké 2 év, a 250 ezer forint értéket meghaladó termékek esetében pedig 3 év.[21] Ez rendelkezés egyben azt is szolgálja, hogy a gyártókat tartósabb termékek gyártására ösztönözze, így csökkenhet az elektronikai és egyéb hulladék mennyisége. A termékek árához igazodó, sávos jótállási idő egyedülálló szabályozást hozott a többi vizsgált országhoz képest, ahol a jótállás ideje mondhatni egységes, jellemzően mindenhol 2 év a termékek árától függetlenül.
Másrészt lényeges szempont a jótállási idő kezdő napja, amely vagy a vásárlás (a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása) vagy az üzembe helyezés napja[22] (ha azt a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi).[23] Azonban gyakran előfordul a mindennapi életben, hogy a megvásárolt terméket használat előtt szakembernek kell üzembe helyeznie, amire csak a vásárlást követő hosszabb idő elteltével kerül sor, mint pl. egy gáztűzhely beüzemelésénél. A vállalkozás túlzottan elhúzódó üzembe helyezéssel szembeni védelme érdekében kiegészült a jótállási határidő kezdetére vonatkozó rendelkezés azzal, hogy ha a terméket a vételt követő hat hónapon túl üzemelik be, a jótállási határidő a termék megvásárlásának napján kezdődik.[24] Ha a terméket a vételt követő hat hónapon belül üzemelik be, akkor továbbra is a beüzemelés napján kezdődik a jótállási idő.[25] Ez a rendelkezés alapvetően a vállalkozást védi, a fogyasztót pedig mihamarabbi beüzemelésre készteti.
- 165/166 -
Harmadrészt pedig nem elhanyagolható szempont a jótállás határideje vonatkozásában a termék javításának ideje, amíg a vevő a terméket nem tudja használni. Hazánkban korábban nem érintette a jótállás időtartamát a termék javításának ideje,[26] ami alatt tovább folyt a jótállási idő. Az elhúzódó, vagy többszöri javítás miatt az is előfordult, hogy a termék jótállási ideje időközben letelt. Ez szintén visszatérő problémát eredményezett. E korábbi magyar szabályozással ellentétben valamennyi vizsgált ország jogalkotója figyelembe veszi a hibás termék használhatatlanságának hatását a jótállás határidejére - feltehetően a magyar jogalkotó ennek a ténynek a következtében módosította a vonatkozó szabályozást, és vette figyelembe az állásidőt a jótállás idejénél. Négyféle megoldás rajzolódik ki az állásidő megítélése kapcsán. Németországban a jótállást biztosítón múlik, hogy mit foglal a megállapodásba. Akár az is előfordulhat, hogy a javítás idejével meghosszabbodik a jótállás időtartama, de ennek ellenkezője is lehet. A jótállás keretében biztosított csere hasonlóan alakul a jótállás keretében biztosított javításhoz: az a felek megállapodásán (pontosabban a jótállás biztosítóján) múlik.[27] Franciaországban, Lengyelországban és Romániában meghosszabbodik a jótállás ideje azzal a feltétellel, hogy Franciaországban hibás termék javítása esetén a jótállás időtartamához csak a legalább 7 napos állásidőt kell hozzászámolni.[28] Lengyelországban pedig a jogalkotó különbséget tesz jelentős és jelentősnek nem minősülő javítás között, ugyanis csak az utóbbi esetben hosszabbodik meg a jótállás határideje a javítás idejével.[29] Hazánk módosított, hatályos szabályozása is immáron e körbe tartozik, ahol a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet új rendelkezése nyomán javítás esetén meghosszabbodik a jótállási idő a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.[30] Szlovákiában a hibás termék cseréjekor - a hiba kijavításakor azonban nem -,[31] Lengyelországban a jelentősnek minősülő hiba javításkor és a termék cseréjekor[32] újból kezdődik a jótállás határideje. Azonban olyan megoldás is létezik Olaszországban[33] és Szlovákiában,[34] hogy a hiba kijavítása közben elmúló állásidő nem számít bele a jótállás idejébe.
- 166/167 -
A termékek rendeltetésszerű használata ellenére bekövetkező meghibásodás bosszúságot okoz a fogyasztónak, aki azt gyakran csak többszöri utánajárást követően kapja vissza. A fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint egyes termékek szervizelése korábban akár 70-100 napig is elhúzódhatott.[35] A javítás határidejére tekintettel több állam sem határoz meg konkrét határidőt. Sok esetben mindösszesen "az észszerű határidőn belüli" javításról rendelkeznek a jogszabályok - Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország esetében -, aminek mértéke esetről-esetre változhat, ez bizonytalanságot eredményez a fogyasztónak. Lengyelországban és Romániában a jogalkotó már pontosabban fogalmaz. Lengyelországban elsősorban a jótállási nyilatkozat határozza meg a hibás termék kijavítására fennálló határidőt, ennek hiányában a jogszabályban rögzített teljesítési határidőt kell alkalmazni, azaz a jótállást vállalónak haladéktalanul, de legkésőbb a termék visszavételétől számított 14 napon belül kell teljesítenie a javítást.[36] Romániában a felek írott egyezsége az irányadó, de a rendelkezésre álló idő nem haladhatja meg a 15 napot.[37] A szlovák és cseh jog ennél 'engedékenyebb', ugyanis a jogalkotó 30 napos határidőt támaszt a hiba kijavítására fogyasztói szerződések esetén. Azonban ezt a határidőt szigorúan veszik, mivel a határidő elmulasztását Szlovákiában úgy kell tekinteni, hogy a hiba el nem hárítható hibának minősül, és ez esetben a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot[38] is kiszabhat,[39] Csehországban pedig szerződésszegésnek minősül, aminek eredményeképpen a fogyasztó elállhat a szerződéstől.[40] Magyarországon korábban a szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 5. §-a szerint a vállalkozásnak csupán törekednie
- 167/168 -
kellett arra,[41] hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül[42] elvégezze. A jogalkotó egyértelműsítette az előírásokat, és kimondta, hogy ha a javítás időtartama meghaladja a 15 napot, akkor a vállalkozás köteles tájékoztatni - a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén elektronikus úton, vagy a fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon - a fogyasztót annak várható időtartamáról.[43] A tájékoztatás alapján a fogyasztó tehát számolhat a termék javításának lehetséges időtartamával. Ehhez kapcsolódóan a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendeletben foglaltak ezt a rendelkezést "folytatva" kimondják, ha 30 napon belül sem történik meg a javítás, akkor a vállalkozásnak 8 napon belül ki kell cserélnie a terméket, de ha ez sem lehetséges, akkor 8 napon belül a vételárat kell visszatérítenie.[44] A rendelet bizonyos fogyasztási cikkeket - pl. elektromos kerékpár, személygépkocsi, lakókocsi, motoros vízi jármű - azonban mentesít e szigorú rendelkezések alól.[45] A két rendelet rendelkezéseit együttvéve a jogalkotó immáron komplex módon, a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendeletben konkrétan rendelkezik a kijavítás határidejéről, ami kiszámíthatóságot biztosít a fogyasztónak, és megakadályozza, hogy a termék, ami akár a mindennapi élethez szükséges, hosszú hónapokra a szervizben ragadjon,
- 168/169 -
vagy azt ne kelljen még többször nélkülözni.[46] Ez az összetett rendelkezés a vizsgált országok rendelkezéseihez mérten is konkrétabb szabályozást biztosít.
A javítás maximális száma tekintetében is bizonytalan helyzetben volt a fogyasztó korábban, hogy pontosan hányszori javítást követően kell a jótállás kötelezettjének cserét biztosítania. Erről sem a Ptk., sem a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet nem rendelkezett. Ez azonban nem tekinthető egyedülálló esetnek, mivel azt a vizsgált országok vonatkozó szabályozása sem határozza meg. Egyedül a lengyel Polgári Törvénykönyv teremt arra kifejezetten lehetőséget, hogy a felek a jótállási nyilatkozatban rögzítsék, hányszori javítás után kell a jótállás kötelezettjének a hibás terméket kicserélnie.[47] Hazánkban azonban a módosítások révén maximálásra került a javítás lehetősége, ezzel a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet kimondja, hogy a termék három alkalommal történő kijavítását követően - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában, valamint ha a Ptk. 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, és nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni - a vállalkozás köteles a terméket 8 napon belül kicserélni.[48] A rendelet ez alól is mentesít bizonyos fogyasztási cikkeket - pl. elektromos kerékpár, személygépkocsi, lakókocsi, motoros vízi jármű.[49] A javítás határidejénél említettek szerint a javítás maximalizálása szintén azzal a pozitívummal jár, hogy a fogyasztónak nem kell "számtalanszor" nélkülöznie a terméket.[50]
A javítási határidőről és a javítás maximális számáról írtaknál már érintette a tanulmány a csere lehetőségét, miszerint 30 napot meghaladóan, illetve háromszori javítást követően a vállalkozónak 8 napon belül ki kell cserélnie a terméket a már hatályos szabályozás alapján. Még egy további esetet is meghatároz a jogalkotó, amikor cserére kerül sor: ha a jótállási időtartam alatt már az első alkalommal történő javítás során megállapítható, hogy a termék nem javítható, ebben az esetben is - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában - köteles a vállalkozó 8 napon belül kicserélni a terméket,[51] kivéve bizonyos fogyasztási cikkeket - pl. elektromos kerékpár, személygépkocsi, lakókocsi, motoros vízi jármű.[52] Ha a csere nem lehetséges, úgy a vállalkozás köteles a vételárat (az ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton szereplő ár) 8 napon belül
- 169/170 -
visszafizetni a fogyasztónak.[53] A jogalkotó ezen rendelkezése a felesleges költségek és az időhúzás elkerülését szolgálja.[54]
A javítás kötelezettje tekintetében is változást hozott a reform. A fogyasztó kijavítás iránti igényét korábban a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesíthette.[55] 2021. január 1-jétől a jogalkotó pontosította a vállalkozás tartalmát. A fogyasztó választása szerint a vállalkozás székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén, illetve a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti kijavítási igényét.[56] A javítás kötelezettjének személye hasonlóan alakul a többi ország viszonylatában is, ahol a szervizen kívül az eladóhoz is fordulhat a fogyasztó. Szlovákiában és Csehországban a hibás teljesítésből eredő igényeket főszabály szerint az eladónál kell érvényesíteni - Szlovákiában az eladó alatt kell érteni az eladó vállalkozás bármely üzemét (telephely, fióktelephely).[57] Azonban a fogyasztó Szlovákiában a garancialevélen (jótállási jegy) szereplő, az eladó személyétől eltérő, a számára földrajzilag közelebb elhelyezkedő vállalkozásnál is érvényesítheti jótállási igényét,[58] Csehországban pedig a kiállított igazoláson (ez nem feltétlenül jelenti a jótállási jegyet, hanem lehet külön tájékoztatás is) a kijavításra megjelölt más személynél is érvényesítheti az igényét a fogyasztó.[59] A gyakorlatban ez a szervizt jelenti, de elképzelhető, hogy pl. a gyártó van kijelölve (az értékesítővel történt megállapodása alapján). Románia szabályozása is biztosítja közvetlenül a szervizhez való fordulást, méghozzá úgy, hogy bár a termék meghibásodásáról az eladót kell értesíteni, de a fogyasztó a meghibásodott terméket a szerviznek is átadhatja.[60] A többi ország erre vonatkozó szabályozását is tekintve meglátásom szerint célszerű volt pontosítani a javításra kötelezettek körét.
Annak érdekében, hogy a vállalkozás valóban eleget tudjon tenni szigorú tájékoztatási kötelezettségének - a javítás határidejénél írtak szerint -, a javítószolgálattól információra van szüksége a termék kijavításáról, illetve a kijavítás idejéről. Ennek érdekében a szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet kiegészített rendelkezései kimondják, hogy a javítószolgálat - ha a fogyasztó a jótállási
- 170/171 -
jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni kijavítás iránti igényét - köteles haladéktalanul a vállalkozást a jótállási igény bejelentéséről értesítenie, majd a javítás elvégzéséről öt munkanapon belül.[61] Öt munkanapon belül (a megállapítástól számítva) arról is értesítenie kell a vállalkozást igazolható módon, ha az ingó dolog nem javítható, a javítás várhatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, vagy a javítás nem végezhető el 30 nap alatt.[62] A gyakorlatban a vállalkozás és a javítószolgálat közötti kommunikációra sok esetben nem került sor. Ezért vált szükségessé, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörrel rendelkezzen a javítószolgálat és a vállalkozás közötti tájékoztatás tekintetében (is).[63] Ezt a problémát orvosolva a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a javítószolgálat tevékenységét, kötelezettségei betartását.[64] Bár a vizsgált országokban is jelentős hatáskörrel rendelkezik a fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztók érdekeinek védelme tekintetében,[65] a magyar szabályozáshoz hasonló mérvű hatásköre a javítószolgálatokkal szemben nincs a hatóságnak más országokban.
A technikai fejlettség ellenére még kevésbé elterjedt Európában az elektronikus jótállási jegy lehetősége. Általában az írásbeli forma az előírt, csak némely ország szabályozása biztosítja alternatív lehetőségként a tartós adathordozón tárolt jótállási jegy (Ausztria,[66] Szlovákia - kizárólag az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződésekre irányadó[67]) vagy az elektronikus jótállási jegy (Franciaország,[68] Lengyelország,[69] Románia) kiállítását. Hazánk e tekintetben is nagy előrelépést tett, mivel a jogalkotó lehetővé teszi 2021. január 1-jétől, hogy a vállalkozás papír alapú
- 171/172 -
jótállási jegy mellett elektronikus jótállási jegyet is kiállítson.[70] Ez a rendelkezés a sávos jótállási idő mellett a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet másik meghatározó újítása. Ez a nóvum a vásárlási szokások átalakulásának, az online kereskedelem térhódításának köszönhetően került bevezetésre, ami megkönnyíti és meggyorsítja a fogyasztói igények intézését, hiszen a fogyasztóknak ezáltal nem kell évekig őrizgetniük a papír alapú jótállási jegyet, nem kell sorban állniuk az ügyfélszolgálaton a vásárlást követően a jótállási jegy lepecsételése érdekében, valamint egyszerűsíti az adminisztrációt, és csökkenti a vállalkozások nyomtatási és anyagköltségeit is.[71] Az e-jótállási jegyet a vállalkozás e-mailben, letölthető dokumentumként, applikáción keresztül vagy akár honlapján regisztrált felhasználói fiókba küldve is eljuttathatja a fogyasztóhoz, legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon, arról gondoskodva, hogy az e-jótállási jegy a jótállási határidő végéig elérhető legyen a fogyasztó számára, és azt elektronikus aláírással látja el. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel a papír alapú jótállási jegyre vonatkozó előírásoknak is,[72] aminek már tartalmaznia kell a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a képviseletében eljáró személy aláírását.[73] Az e-jótállási jegy alkalmazását a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet azonban nem kötelező rendelkezésként határozza meg, hanem csupán lehetőségként. A vállalkozások továbbra is dönthetnek úgy, hogy kizárólag papír alapú dokumentumot állítanak ki a fogyasztók számára.
Hazánkban a fogyasztóvédelmi hatóság elé került ügyekben gyakran felmerült az a gyakorlati probléma is, ami sokakat elriasztott a jótállási igény érvényesítésétől, hogy azt a vállalkozás az eredeti csomagolás meglététől tette függővé.[74] Ennek az elvárásnak a teljesítése észszerűtlennek és életszerűtlennek is minősült, hiszen a fogyasztótól nem várható el, hogy a jótállási határidő fennálltáig őrizze meg a termék csomagolását. Polgári jogi értelemben a csomagolás nem minősül sem a dolog alkotórészének, sem a tartozékának, illetve a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet sem támasztotta alá ezt a vállalkozás által jogsértő módon többletfeltételként megkövetelt kritériumot.[75] A szabályok egyértelművé tétele érdekében a módosított rendelet ezennel kifejezetten nem megengedett gyakorlatnak minősíti azáltal, hogy egyértel-
- 172/173 -
műen kimondja, a jótállásból eredő jogok érvényesítésének feltételévé nem tehető a csomagolás visszaszolgáltatása.[76]
A tanulmányban bemutatott reformok, azok számossága jól tükrözi, hogy valóban szükség volt a tanulmányban tárgyalt fogyasztói igények szabályozási hátterének módosítására, megújítására. A módosítások elsődleges célja a fogyasztó érdekeinek minél nagyobb védelme, hosszú ideig elnyúló várakoztatástól és utánajárástól való megóvása, valamint észszerű és célszerű intézkedés bevezetése volt. Továbbá az intézkedések a vállalkozásokat még inkább jogkövető magatartásra sarkallják, számukra is konkrétabb, határozottabb rendelkezéseket előírva.
Egyértelműen kirajzolódik a változások összehasonlító jogi bemutatásából, hogy a magyar szabályozás a módosítás révén jelentős előrelépést tett a fogyasztói igények szabályozása tekintetében. Kiemelendő a termékkörönként, taxatíve felsorolt tartós fogyasztási cikkek köre, melyek eladási árához igazodó, sávosan változó jótállási időt rendelt a jogalkotó; valamint hangsúlyozandó az e-jótállási jegy innovatív lehetősége 2021. január 1-jétől. Ezek a rendelkezések egyedülállónak tekintendők a vizsgált tagállamok szabályozásához képest, a magyar szabályozás példaértékűvé vált a külföldi országok számára ebben a tekintetben. Magyarország elől jár továbbá abban is, hogy maximalizálta a javítás számát, ugyanis a vizsgált országok vonatkozásában mindösszesen Lengyelországban van arra lehetőség, hogy a felek a jótállási nyilatkozatban rögzítsék annak maximumát. Előrelépést tett, mondhatni felzárkózott hazánk szabályozása a vizsgált országok szabályozásához abban a tekintetben, hogy immáron figyelembe veszi a termék javításának idejét a jótállás idejénél, és az a javítás idejével meghosszabbodik a francia, lengyel és román rendelkezéshez hasonlóan. A javításra kötelezett személye esetében is, a külföldi országokban ismert lehetőségeknek megfelelően pontosításra került a kör, a javítószolgálat mellett a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén vagy fióktelepén érvényesítheti kijavítás iránti igényét a fogyasztó. A javítási határidőre vonatkozó szabályozás sokkal komplexebbé és egyben szigorúbbá vált a módosítás révén - a javítási határidő be nem tartásának következményét is meghatározza a jogalkotó -, ami a cseh és szlovák szabályozáshoz vált hasonlóvá. Ugyanakkor további megfontolást igényel a "törekedni" és "legfeljebb" kifejezések értelmezésének pontosítása.
Meglátásom szerint kiszámíthatóbb - mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára -, következetesebb szabályozás alakult ki a reform révén, ami a vizsgált országokhoz képest is élen járóvá vált. ■
JEGYZETEK
[1] A fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45/A. §-ban meghatározott esetekben járhat el. A fogyasztóvédelmi hatóság kérelemre, illetve hivatalból is eljár. A fogyasztóvédelmi hatóságról ld. https://fogyasztovedelem.kormany.hu/#/fogyasztovedelmi_hatosag
[2] Amennyiben a fogyasztónak a vásárlással kapcsolatban kifogása merül fel, és azt nem tudja a vállalkozással rendezni, akkor békéltető testülethez fordulhat, amely gyors, ingyenes és egyszerű eljárást folytat le. A békéltető testületről ld. https://fogyasztovedelem.kormany.hu/#/bekelteto_testuletek
[3] Ld. az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet) és a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet módosításáról szóló 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet (a továbbiakban: 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet) indokolásában.
[4] A 2021. évre vonatkozó ellenőrzési és vizsgálati program letölthető: https://fogyasztovedelem.kormany.hu/#/aktualitasok_1
[5] Ld. a 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet és a 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet indoklásában.
[6] Keszthelyi Nikoletta: Új időszámítás kezdődik januártól a jótállásban. https://kormany.hu/hirek/uj-idoszamitas-kezdodik-januartol-a-jotallasban
[7] Ptk 6:159-6:170. § (kellék- és termékszavatosság), 6:171-173. § (jótállás).
[8] A Ptk. szavatosságra és jótállásra vonatkozó rendelkezéseit ld. Hámori Antal: A hibás teljesítés az új Ptk.-ban. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, 2013/1. 60-76.
[9] Nagy Krisztina: Fogyasztóvédelmi akcióterv, avagy hatékony többletjogosítványokat kap a fogyasztóvédelmi hatóság és változnak a jótállás szabályai, Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. https://tinyurl.com/3jx57cnx
[10] Ld. a 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet és a 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet indokolásában. Hajnal Zsolt: A fogyasztási cikkek adásvételének szabályozási kísérlete és legújabb módosításai az Európai Unióban és a magyar jogban. Gazdaság és Jog, 2020/7-8. 6-11.
[11] Ld. az innovációs és technológiai miniszter által bejelentetteket: https://www.jogiforum.hu/hirek/41784
[12] https://www.economie.gouv.fr/dgccrf/tout-savoir-sur-garanties
[13] Code Civil 1641-1649. cikk.
[14] Code de la consommation (francia fogyasztóvédelmi törvény) L.217.4-14. cikk.
[15] Legea nr. 449/2003 privind vânzarea produselor şi garanţiile asociate acestora (a fogyasztási cikkek (termékek) eladásáról és ezek garanciájáról szóló 2003. évi 449. számú törvény, a továbbiakban: Román fogyasztási cikkek eladásáról és ezek garanciájáról szóló törvény) 2. § e) pont.
[16] Legea nr. 449/2003 privind vânzarea produselor şi garanţiile asociate acestora 2. § e) pont.
[17] Németország: BGB 434-435. § és 443. §; Ausztria: ABGB 922-933. §; Franciaország: Code Civil 16411649. cikk; Szlovákia: Zákon č. 40/1964 Zb. Občiansky zákonník v znení neskorších predpisov (Polgári Törvénykönyvről szóló 40/1964. számú törvény, a továbbiakban: Szlovák Polgári Törvénykönyv) 499. § és azt követő szakaszok és a Zákon č. 513/1991 Zb. Obchodný zákonník v znení neskorších predpisov (Kereskedelmi törvényről szóló 513/1991. számú törvény, a továbbiakban: szlovák kereskedelmi törvény); Csehország: Zákon č. 89/2012 Sb. Zákon občanský zákoník (cseh Polgári Törvénykönyvről szóló 89/2012. számú törvény, a továbbiakban: Cseh Polgári Törvénykönyv) 1919-1925. §; Lengyelország: Ustawa z dnia 23 kwietnia 1964 r. Kodeks cywilny, Dz.U. z 1964 r. Nr 16, poz. 93 z póžn. zm. (lengyel Polgári törvénykönyv) 556-582. cikk.
[18] Ausztria: Konsumentenschutzgesetz (KSchG) (Fogyasztóvédelemről szóló törvény, a továbbiakban: osztrák Fogyasztóvédelmi törvény) 8-9a. § és 9b. §; Franciaország: francia fogyasztóvédelmi törvény L.217.4-14. cikk és L217.15-216.1. cikk; Olaszország: Decreto Legislativo 6 settembre 2005, n. 206 (olasz Fogyasztói kódex) 128-135. cikk; Szlovákia: Zákon č. 250/2007 Z. z. Zákon o ochrane spotrebiteua a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov (szlovák fogyasztóvédelemről szóló 250/2007. számú törvény, a továbbiakban: szlovák fogyasztóvédelmi törvény); Csehország: Zákon č. 634/1992 Sb. Zákon o ochrane spotřebitele (cseh fogyasztóvédelemről szóló 634/1992. számú törvény, a továbbiakban: cseh fogyasztóvédelmi törvény).
[19] Legea nr. 449/2003 privind vânzarea produselor şi garanţiile asociate acestora.
[20] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet Melléklete.
[21] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 2. § (1) bekezdés; ld. Hámori Antal: Fogyasztóvédelmi aktualitások. Javaslatok jogszabályok módosítására. Iustum Aequum Salutare, 2021/1. 81.
[22] Az üzembe helyezés napjától számított jótállási igény érvényesítése kapcsán lásd az alábbi kúriai ítéletet: Kúria Pfv. 21.715/2016/6. Jótállási igény érvényesítése.
[23] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 2. § (2) bekezdés.
[24] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 2. § (3) bekezdés.
[25] Ld. a sávos jótállási időről szóló ITM ismertetőt: https://kormany.hu/hirek/uj-idoszamitas-kezdodik-januartol-a-jotallasban
[26] A javítás idejének jótállás határidejére gyakorolt hatásáról lásd az alábbi kúriai ítéletet: Kúria Kfv. 37.384/2016/5. Fogyasztóvédelmi ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata.
[27] Erre példa a Carrera márkájú termékek gyártói jótállása, miszerint a jótállás időtartama nem hosszabbodik meg a termék kicserélésével, hanem minden esetben a vásárlás időpontjától számított 24, illetve 36 hónap elteltével ér véget. Ld. https://www.carrera.de/rn/de/garantie.html
[28] Francia fogyasztóvédelmi törvény L217-16. cikk.
[29] Ustawa z dnia 23 kwietnia 1964 r. Kodeks cywilny, Dz.U. z 1964 r. Nr 16, poz. 93 z póžn. zm. (Lengyel Polgári törvénykönyv) 581. cikk 1-2. §.
[30] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 2. § (4) bekezdés.
[31] Szlovák Polgári Törvénykönyv 627. § (2) bekezdés.
[32] Lengyel Polgári Törvénykönyv 581. cikk 1-2. §.
[33] European Consumer Centrum Network: Commercial warranties, Are they worth the money? - Legal guarantees and commercial warranties on consumer goods in the EU, Iceland and Norway. 37. https://tinyurl.com/237t56v4
[34] Szlovák Polgári Törvénykönyv 627. § (1) bekezdés.
[35] Ld. a jótállási igényekre vonatkozó ITM ismertetőt: https://kormany.hu/hirek/az-uj-jotallasi-szabalyok-a-meghibasodott-termekek-gyorsabb-javitasara-koteleznek
[36] Ustawa z dnia 23 kwietnia 1964 r. Kodeks cywilny, Dz.U. z 1964 r. Nr 16, poz. 93 z póżn. zm. (lengyel Polgári Törvénykönyv) 580. cikk 1. §.
[37] Román fogyasztási cikkek eladásáról és ezek garanciájáról szóló törvény VI. fejezet.
[38] Például a 6Sľo/203/2010. számú, a szlovák Legfelső Bíróság által hozott a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott 500 Euró mértékű bírságot jóváhagyó döntésében is rögzítette, hogy a 30 napos határidő betartása a vállalkozás jogszabályból eredő kötelezettsége, amelynek elmulasztása a fogyasztó jogait sérti, és a jogszabályból eredő kötelezettség megszegésének is minősül.
[39] Szlovák Fogyasztóvédelmi törvény 18. § (4) bekezdés.
[40] Cseh Fogyasztóvédelmi törvény 19. § (3) bekezdés.
[41] A szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 5. §-ában foglaltakat érdemes összevetni a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 7. §-ával. Ugyanis az utóbbi rendelet 7. §-a értelmében, ha a fogyasztó a vásárlástól számított 3 napon belül érvényesíti csereigényét a fogyasztási cikk meghibásodása miatt, ami akadályozza a rendeltetésszerű használatot, akkor a vállalkozás köteles azt kicserélni. A vállalkozás ebben az esetben nem vizsgálhatja a hiba eredetét. E rendelkezés a fogyasztóra nézve kedvezőbb feltételt biztosít szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 5. §-hoz képest, mivel a vásárlást követően rövid időn belül felmerülő probléma esetén igényt tarthat a termék azonnali cseréjére. Ha a vállalkozás vizsgálhatja a hiba eredetét, akkor az 5. § alapján törekednie kell a hiba 15 napon belüli kijavítására vagy kicserélésére - lásd az EBH 2007.1744. és a BH 2008.257. alapján. Bár a "törekvés" kifejezést alkalmazza a jogalkotó, ez nem azt jelenti, hogy a vállalkozásnak elegendő pl. az utolsó napon cselekednie arra hivatkozva, hogy azon a napon is el tudja végezni, mivel a legfeljebb 15 nap követelményéből nem ez következik, hanem az, hogy a körülményekhez képest legrövidebb időn belül járjon el a vállalkozás. Ebből következően, ha a vállalkozás nem teljesít 15 napon belül indokolható módon, a fogyasztóvédelmi hatóság a szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése alapján eljárhat a vállalkozással szemben. Ugyanakkor "[a] 15 napos határidő vizsgálata során a kötelező jótállást érintő 3 munkanapos cserekötelezettségből szükséges kiindulni" az EBH 2007.1744 számú közigazgatási elvi határozat alapján. Részletesebben ld. Hámori Antal: Fogyasztói jogok érvényesülése hatósági eljárásban 1-2. Jura, 2018/2. 378-393., 2019/1. 271-292.; Hámori Antal: A fogyasztói szavatossági és jótállási igények intézésének szabályozása és gyakorlata. Magyar Jog, 2019/4. 212-219.; Hámori (2021) i. m. 102-104. Mindez a gyakorlatban azonban megfelelő biztosítékot nem teremtett a fogyasztónak. A jogalkotó ezért határozta meg konkrétabban a kijavítás és csere határidejét.
[42] Egyetértek Hámori Antal nézetével - miszerint bár a jogalkotó igyekezett pontosítani a javítás határidejét, ha legfeljebb 15 napon belül nem javítható a hiba, vagy nem cserélhető ki a termék, akkor a vállalkozásnak mi a kötelezettsége a határidő elhúzódásának megakadályozása érdekében -, hogy megfelelőbb lett volna úgy módosítani a szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 5. §-át, hogy "A vállalkozásnak a kijavítást vagy kicserélést haladéktalanul, de legfeljebb tizenöt napon belül el kell végeznie. " Ld. Hámori (2021) i. m. 102-104.
[43] A szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 5. §.
[44] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (7) bekezdés.
[45] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (8) bekezdés.
[46] A jótállási igényekre vonatkozó ITM ismertető i. m.
[47] Lengyel Polgári törvénykönyv 581. cikk 1. §-a.
[48] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (6) bekezdés.
[49] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (8) bekezdés.
[50] A jótállási igényekre vonatkozó ITM ismertető i. m.
[51] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (5) bekezdés.
[52] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (8) bekezdés.
[53] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (5)-(7) bekezdés.
[54] A jótállási igényekre vonatkozó ITM ismertető i. m.
[55] A javítás és egyéb jótállási igények kötelezettje kapcsán lásd az alábbi kúriai ítéletet: Kúria Pfv.V.21.674/2017/9.
[56] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (1) bekezdés.
[57] Szlovák Polgári Törvénykönyv 625. §; Cseh Polgári Törvénykönyv 2172. §.
[58] Szlovák Polgári Törvénykönyv 625. §.
[59] Cseh Polgári Törvénykönyv 2166. §.
[60] Román fogyasztási cikkek eladásáról és ezek garanciájáról szóló törvény VI. fejezet.
[61] Hajnal i. m. 10.
[62] A szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 7. § (1a)-(1b) bekezdés.
[63] Ld. a 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet indoklásában.
[64] A szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 8.§ (1) bekezdés.
[65] Ld. pl. Franciaországban a Versenypolitikai, Fogyasztóvédelmi és Csalásmegelőzési Főigazgatóságot (Direction générale de la concurrence, de la consommation et de la répression des fraudes), amely eljár a fogyasztók gazdasági védelme érdekében, és egyéb tevékenységei mellett vizsgálja a fogyasztóvédelmi szabályok megsértését. A hatósághoz minden fogyasztó fordulhat panasszal.
[66] Osztrák Fogyasztóvédelmi törvény 9b. § (3) bekezdés.
[67] Zákon č. 102/2014 Z. z. Zákon o ochrane spotrebitel'a pri predaji tovaru alebo poskytovaní služieb na základe zmluvy uzavretej na dial'ku alebo zmluvy uzavretej mimo prevádzkových priestorov predávajúceho a o zmene a doplnení niektorých zákonov (A 102/2014. számú törvény) 3. § (2) bekezdése értelmében: a) a távollévők között a távollévők közötti kommunikáció útján kötött szerződés esetén amennyiben tartós adathordozón nyújtják az információt, úgy azt a fogyasztó részére olvashatóan kell átadni; b) az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a fogyasztó részére az (1) bekezdésben foglalt információkat papír alapon, vagy a fogyasztó hozzájárulásával egyéb tartós adathordozón kell átadni.
[68] Philippe le Tourneajj: Répertoire de droit commercial Contrats informatiques. Février, 2019. (actualisation: Décembre 2019).
[69] Agata Kozioł: Art. 577. In: Mariusz Fras - Magdalena Habdas: Kodeks cywilny. Komentarz. Tom IV. Zobowiązania. Część szczególna (art. 535-764(9)). Wolters Kluwers, 2018. 77. 2. bekezdés.
[70] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 3.§ (5) bekezdés. Ld. Hámori (2021) i. m. 81.
[71] Ld. az e-jótállási jegyre vonatkozó ITM ismertetőt: https://kormany.hu/hirek/akar-telefonon-is-tarolhatjuk-a-jotallasi-jegyet-a-jovo-evtol
[72] A jótállási jegy tartalmára vonatkozó szabályok tekintetében lásd az alábbi kúriai ítéleteket: Kúria Kfv. 37.617/2016/4. Fogyasztóvédelmi határozat bírósági felülvizsgálata; Kúria Kfv. 37.038/2013/4. Fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata; Kúria Kfv.II.38.051/2014/5.
[73] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 3. § (5)-(6) bekezdés.
[74] Ld. a csomagolásra vonatkozó ITM ismertetőt: https://tinyurl.com/5ardnsbu
[75] Ld. a 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet indokolásában foglaltakat.
[76] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 4. § (1) bekezdés.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző kutató (Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet).
Visszaugrás
