2021 januárját megelőzően a fogyasztóvédelmi hatósághoz[1] és a békéltető testületekhez[2] érkező fogyasztói bejelentések és tájékoztatást kérő levelek nagy része - az elmúlt három évben a megkeresések átlagosan közel 40%-a, ami évente kb. 10-15 ezer megkeresést jelentett - a szavatosság, illetve a jótállás témaköréhez kapcsolódott.[3] A fogyasztóvédelmi hatóság évről évre ellenőrzi a szavatosság és jótállás szabályainak betartását az üzletekben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: ITM) által meghatározott éves vizsgálati terv alapján,[4] és a vizsgálat eredményeként megállapította, hogy az utóbbi három évben az üzletek jellemzően 40%-a volt jogsértő a jótállás-szavatosság szabályai tekintetében. Visszatérő problémaként merült fel a bejelentések között például a kijavítás/kicserélés határidejének be nem
- 161/162 -
tartása, de jogsértést követtek el a vállalkozások azáltal is, hogy több esetben többletfeltételként megkövetelték a fogyasztóktól a jótállási igény érvényesítéséhez a termék eredeti csomagolásának megőrzését. A békéltető testületek 2019. évi statisztikai adatai alapján az esetek 38%-a kapcsolódott a kötelező jótállás tárgyköréhez. Sajnálatos módon, egy reprezentatív felmérés alapján, a fogyasztók csak kis hányada, kb. 1/3-a van tisztában a szavatosság és jótállás jelentésével, így gyakran nincs is tudomásuk a vállalkozás jogsértő magtartásáról, nem tudják jogaikat érvényesíteni. Mindezeknek tudható be, hogy a fogyasztók nagy része a szavatossági és jótállási ügyintézést fejlesztésre szoruló fogyasztóvédelmi területnek jelölték meg.[5]
A fent említett előzményekre tekintettel, jól érzékelhetően indokolttá és időszerűvé vált a vonatkozó jogszabályi háttér - figyelembe véve azt is, hogy azok 17 éve gyakorlatilag változatlanok - reformja a fogyasztók jogainak hatékonyabb védelme érdekében.[6] A szavatosság-jótállás fogalmát[7] a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) határozza meg,[8] továbbá részletszabályokról rendelkezik: az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet), az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: javító-karbantartó szolgáltatások kötelező jótállásáról szóló rendelet), a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet), és a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet. Az ITM Fogyasztóvédelmi Akciótervet dolgozott ki a módosítás érdekében, amely magában foglalta egyrészt a fogyasztóvédelmi eljárás változtatását, amely 2020 augusztusában lépett hatályba - ennek elemzésére, ismertetésére nem terjed ki a tanulmány -, másrészt a jótállás szabályait módosító jogszabálycsomagot, amit a 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet és a 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet tartalmazott - a tanulmány e két rendeletben foglalt módosításokat elemzi.[9] A módosítás célja a fogyasztói jogok megerősítése, a fogyasztók helyzetének a javítása, kiszolgáltatottságának mérséklése, a kötelező jótállás terén kialakult gyakorlatok egységesítése, valamint az előírások egyértelművé tétele a tisztességes, jogkövető vállalkozások érdekében.[10] A 270/2020. (VI.
- 162/163 -
12.) Korm. rendelet a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendeletet, valamint a javító-karbantartó szolgáltatások kötelező jótállásáról szóló rendeletet módosította. A 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet pedig a szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendeletet módosította. Valamennyi módosítás 2021. január 1-jétől hatályos, melyek a fogyasztók jótállási-szavatossági igényeiknek nagyobb biztonsággal való érvényesítését teszik lehetővé.
A tanulmány elsődleges hangsúlyt azokra a rendelkezésekre helyez, melyek kiemelt szerepet kaptak a magyar szabályozás reformjánál, nevezetesen: a jótállás határidejére, a javítás határidejére és maximális számára, a csere és vételár-visszafizetés iránti igényre, a javításra kötelezett személyére, a javítószolgálat értesítési kötelezettségére, az elektronikus jótállási jegy lehetőségére és az eredeti csomagolás megőrzésére vonatkozó rendelkezésre.[11] Az elemzés az összehasonlító jogi elemzés módszerét alkalmazva, más tagállami szabályozással - nevezetesen Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia szabályozásával -összevetve mutatja be a hazai reformot.
A módosított rendelkezések ismertetését megelőzően tisztázni szükséges a vizsgált államok fogalomhasználatát és az alkalmazandó jogszabályok körét, melyek az alapját képzik a szavatosság és jótállás intézményének.
A fogalomhasználat tekintetében a magyar terminológia a fogyasztói igények körében szavatosság, mint a hibás teljesítés esetén fennálló jogi kötelezettség, és jótállás, mint jogszabályon alapuló jótállási kötelezettség és egy- vagy kétoldalú jognyilatkozaton alapuló jótállási kötelezettség között tesz különbséget. Franciaországban és Romániában sajátos terminológiával találkozhatunk. Franciaországban törvény által előírt jogi garancia (les garanties légales) - amely a szavatosságnak feleltethető meg -, és szerződéses/kereskedelmi garancia (les garanties commerciales) - amely a jótállásnak feleltethető meg - között tesznek különbséget.[12] A jogi garanciának további két fajtája van, amelyek közül egyik alkalmazása sem zárja ki a másikét, tehát kumulatív módon gyakorolhatóak. Az egyik a rejtett hibák elleni jogi garancia (la garantie légale contre les vices cachés)"[13] a másik a megfelelőség jogi garanciája (la garantie légale de conformité).[14] Romániában pedig törvényes megfelelési garancia (garanţia legală de conformitate)[15] - amely a szavatosságnak feleltethető meg - és kereskedelmi garancia
- 163/164 -
(garanţia comercială)[16] - amely a jótállásnak feleltethető meg - néven szabályozza a jogalkotó a hibás teljesítés esetén a fogyasztót megillető garanciális jogokat.
A szabályozás alapját hazánkban a Ptk. adja, amely meghatározza a szavatosság és a jótállás fogalmát. Emellett a jótállásra vonatkozóan részletszabályokat külön, rendeleti szintű jogszabályok tartalmaznak - lásd a bevezetőben foglaltakat. A vizsgált tagállamok esetében a polgári törvénykönyvben[17] és/vagy a fogyasztóvédelemről szóló törvényben[18] került szabályozásra a szavatosság és jótállás intézménye. Románia szabályozása azonban kivételt képez, ugyanis ott a jogalkotó külön törvényben, a fogyasztási cikkek eladásáról és ezek garanciájáról szóló törvényben[19] szabályozza a szavatosság, jótállás intézményét. Egyébiránt a magyar szabályozáshoz hasonló, a jótállás, a szavatosság részletrendelkezéseit tartalmazó külön jogszabály az országok egyikében sem lelhető fel, azokban a megnevezett jogszabályokban meghatározott fogalmakat használják és rendelkezéseket alkalmazzák a fogyasztóvédelmi igények érvényesítése tekintetében.
Hazánkban a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet melléklete taxatíve felsorolja a kötelező jótállás hatálya alá tartozó tartós fogyasztási cikkeket.[20] Tekintettel a fejlődésre, a technikai újdonságokra, változásokra, a jogalkotó a reformok során kibővítette ennek körét. Ezáltal bekerültek a felsorolásba pl. a 10.000 Ft feletti árnyékolástechnikai eszközök, napkollektorok és napelemrendszerek, illetve a drónok is. Tartós fogyasztási cikkekre irányuló szabályozással találkozunk még Szlovákiában
- 164/165 -
a szavatosság kapcsán, és Romániában a szavatosság és jótállás tekintetében. A többi vizsgált országban jellemzően az általános szabályok irányadók a tartós fogyasztási cikkek jótállási, szavatossági szabályozására, ahol nem határozzák meg a tartós fogyasztási cikkek körét.
A reform fontos változásokat hozott a jótállási határidőre vonatkozóan. Egyrészt a fogyasztó joggal várja el, hogy az eltérő árú termékek jótállási ideje ne legyen egységes, hanem egy drágább, hosszabb ideig használható, minőségibb termékért hosszabb ideig terhelje felelősség a vállalkozást, mint egy olcsóbb termék kapcsán. A jogalkotó, ezt az elvet követve, az általános 1 éves jótállási idő hosszát a tartós fogyasztási cikk eladási árához igazodó, sávosan változó jótállási időre módosította, ami a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet egyik leglényegesebb módosításának tekinthető. Eszerint a 10 ezer forint értéket el nem érő termékek esetén továbbra sem kötelező a jótállás, a 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása esetében maradt az 1 év, a 100-250 ezer forint értékűeké 2 év, a 250 ezer forint értéket meghaladó termékek esetében pedig 3 év.[21] Ez rendelkezés egyben azt is szolgálja, hogy a gyártókat tartósabb termékek gyártására ösztönözze, így csökkenhet az elektronikai és egyéb hulladék mennyisége. A termékek árához igazodó, sávos jótállási idő egyedülálló szabályozást hozott a többi vizsgált országhoz képest, ahol a jótállás ideje mondhatni egységes, jellemzően mindenhol 2 év a termékek árától függetlenül.
Másrészt lényeges szempont a jótállási idő kezdő napja, amely vagy a vásárlás (a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása) vagy az üzembe helyezés napja[22] (ha azt a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi).[23] Azonban gyakran előfordul a mindennapi életben, hogy a megvásárolt terméket használat előtt szakembernek kell üzembe helyeznie, amire csak a vásárlást követő hosszabb idő elteltével kerül sor, mint pl. egy gáztűzhely beüzemelésénél. A vállalkozás túlzottan elhúzódó üzembe helyezéssel szembeni védelme érdekében kiegészült a jótállási határidő kezdetére vonatkozó rendelkezés azzal, hogy ha a terméket a vételt követő hat hónapon túl üzemelik be, a jótállási határidő a termék megvásárlásának napján kezdődik.[24] Ha a terméket a vételt követő hat hónapon belül üzemelik be, akkor továbbra is a beüzemelés napján kezdődik a jótállási idő.[25] Ez a rendelkezés alapvetően a vállalkozást védi, a fogyasztót pedig mihamarabbi beüzemelésre készteti.
- 165/166 -
Harmadrészt pedig nem elhanyagolható szempont a jótállás határideje vonatkozásában a termék javításának ideje, amíg a vevő a terméket nem tudja használni. Hazánkban korábban nem érintette a jótállás időtartamát a termék javításának ideje,[26] ami alatt tovább folyt a jótállási idő. Az elhúzódó, vagy többszöri javítás miatt az is előfordult, hogy a termék jótállási ideje időközben letelt. Ez szintén visszatérő problémát eredményezett. E korábbi magyar szabályozással ellentétben valamennyi vizsgált ország jogalkotója figyelembe veszi a hibás termék használhatatlanságának hatását a jótállás határidejére - feltehetően a magyar jogalkotó ennek a ténynek a következtében módosította a vonatkozó szabályozást, és vette figyelembe az állásidőt a jótállás idejénél. Négyféle megoldás rajzolódik ki az állásidő megítélése kapcsán. Németországban a jótállást biztosítón múlik, hogy mit foglal a megállapodásba. Akár az is előfordulhat, hogy a javítás idejével meghosszabbodik a jótállás időtartama, de ennek ellenkezője is lehet. A jótállás keretében biztosított csere hasonlóan alakul a jótállás keretében biztosított javításhoz: az a felek megállapodásán (pontosabban a jótállás biztosítóján) múlik.[27] Franciaországban, Lengyelországban és Romániában meghosszabbodik a jótállás ideje azzal a feltétellel, hogy Franciaországban hibás termék javítása esetén a jótállás időtartamához csak a legalább 7 napos állásidőt kell hozzászámolni.[28] Lengyelországban pedig a jogalkotó különbséget tesz jelentős és jelentősnek nem minősülő javítás között, ugyanis csak az utóbbi esetben hosszabbodik meg a jótállás határideje a javítás idejével.[29] Hazánk módosított, hatályos szabályozása is immáron e körbe tartozik, ahol a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet új rendelkezése nyomán javítás esetén meghosszabbodik a jótállási idő a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.[30] Szlovákiában a hibás termék cseréjekor - a hiba kijavításakor azonban nem -,[31] Lengyelországban a jelentősnek minősülő hiba javításkor és a termék cseréjekor[32] újból kezdődik a jótállás határideje. Azonban olyan megoldás is létezik Olaszországban[33] és Szlovákiában,[34] hogy a hiba kijavítása közben elmúló állásidő nem számít bele a jótállás idejébe.
- 166/167 -
A termékek rendeltetésszerű használata ellenére bekövetkező meghibásodás bosszúságot okoz a fogyasztónak, aki azt gyakran csak többszöri utánajárást követően kapja vissza. A fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint egyes termékek szervizelése korábban akár 70-100 napig is elhúzódhatott.[35] A javítás határidejére tekintettel több állam sem határoz meg konkrét határidőt. Sok esetben mindösszesen "az észszerű határidőn belüli" javításról rendelkeznek a jogszabályok - Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország esetében -, aminek mértéke esetről-esetre változhat, ez bizonytalanságot eredményez a fogyasztónak. Lengyelországban és Romániában a jogalkotó már pontosabban fogalmaz. Lengyelországban elsősorban a jótállási nyilatkozat határozza meg a hibás termék kijavítására fennálló határidőt, ennek hiányában a jogszabályban rögzített teljesítési határidőt kell alkalmazni, azaz a jótállást vállalónak haladéktalanul, de legkésőbb a termék visszavételétől számított 14 napon belül kell teljesítenie a javítást.[36] Romániában a felek írott egyezsége az irányadó, de a rendelkezésre álló idő nem haladhatja meg a 15 napot.[37] A szlovák és cseh jog ennél 'engedékenyebb', ugyanis a jogalkotó 30 napos határidőt támaszt a hiba kijavítására fogyasztói szerződések esetén. Azonban ezt a határidőt szigorúan veszik, mivel a határidő elmulasztását Szlovákiában úgy kell tekinteni, hogy a hiba el nem hárítható hibának minősül, és ez esetben a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot[38] is kiszabhat,[39] Csehországban pedig szerződésszegésnek minősül, aminek eredményeképpen a fogyasztó elállhat a szerződéstől.[40] Magyarországon korábban a szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 5. §-a szerint a vállalkozásnak csupán törekednie
- 167/168 -
kellett arra,[41] hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül[42] elvégezze. A jogalkotó egyértelműsítette az előírásokat, és kimondta, hogy ha a javítás időtartama meghaladja a 15 napot, akkor a vállalkozás köteles tájékoztatni - a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén elektronikus úton, vagy a fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon - a fogyasztót annak várható időtartamáról.[43] A tájékoztatás alapján a fogyasztó tehát számolhat a termék javításának lehetséges időtartamával. Ehhez kapcsolódóan a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendeletben foglaltak ezt a rendelkezést "folytatva" kimondják, ha 30 napon belül sem történik meg a javítás, akkor a vállalkozásnak 8 napon belül ki kell cserélnie a terméket, de ha ez sem lehetséges, akkor 8 napon belül a vételárat kell visszatérítenie.[44] A rendelet bizonyos fogyasztási cikkeket - pl. elektromos kerékpár, személygépkocsi, lakókocsi, motoros vízi jármű - azonban mentesít e szigorú rendelkezések alól.[45] A két rendelet rendelkezéseit együttvéve a jogalkotó immáron komplex módon, a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendeletben konkrétan rendelkezik a kijavítás határidejéről, ami kiszámíthatóságot biztosít a fogyasztónak, és megakadályozza, hogy a termék, ami akár a mindennapi élethez szükséges, hosszú hónapokra a szervizben ragadjon,
- 168/169 -
vagy azt ne kelljen még többször nélkülözni.[46] Ez az összetett rendelkezés a vizsgált országok rendelkezéseihez mérten is konkrétabb szabályozást biztosít.
A javítás maximális száma tekintetében is bizonytalan helyzetben volt a fogyasztó korábban, hogy pontosan hányszori javítást követően kell a jótállás kötelezettjének cserét biztosítania. Erről sem a Ptk., sem a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet nem rendelkezett. Ez azonban nem tekinthető egyedülálló esetnek, mivel azt a vizsgált országok vonatkozó szabályozása sem határozza meg. Egyedül a lengyel Polgári Törvénykönyv teremt arra kifejezetten lehetőséget, hogy a felek a jótállási nyilatkozatban rögzítsék, hányszori javítás után kell a jótállás kötelezettjének a hibás terméket kicserélnie.[47] Hazánkban azonban a módosítások révén maximálásra került a javítás lehetősége, ezzel a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet kimondja, hogy a termék három alkalommal történő kijavítását követően - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában, valamint ha a Ptk. 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, és nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni - a vállalkozás köteles a terméket 8 napon belül kicserélni.[48] A rendelet ez alól is mentesít bizonyos fogyasztási cikkeket - pl. elektromos kerékpár, személygépkocsi, lakókocsi, motoros vízi jármű.[49] A javítás határidejénél említettek szerint a javítás maximalizálása szintén azzal a pozitívummal jár, hogy a fogyasztónak nem kell "számtalanszor" nélkülöznie a terméket.[50]
A javítási határidőről és a javítás maximális számáról írtaknál már érintette a tanulmány a csere lehetőségét, miszerint 30 napot meghaladóan, illetve háromszori javítást követően a vállalkozónak 8 napon belül ki kell cserélnie a terméket a már hatályos szabályozás alapján. Még egy további esetet is meghatároz a jogalkotó, amikor cserére kerül sor: ha a jótállási időtartam alatt már az első alkalommal történő javítás során megállapítható, hogy a termék nem javítható, ebben az esetben is - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában - köteles a vállalkozó 8 napon belül kicserélni a terméket,[51] kivéve bizonyos fogyasztási cikkeket - pl. elektromos kerékpár, személygépkocsi, lakókocsi, motoros vízi jármű.[52] Ha a csere nem lehetséges, úgy a vállalkozás köteles a vételárat (az ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton szereplő ár) 8 napon belül
- 169/170 -
visszafizetni a fogyasztónak.[53] A jogalkotó ezen rendelkezése a felesleges költségek és az időhúzás elkerülését szolgálja.[54]
A javítás kötelezettje tekintetében is változást hozott a reform. A fogyasztó kijavítás iránti igényét korábban a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesíthette.[55] 2021. január 1-jétől a jogalkotó pontosította a vállalkozás tartalmát. A fogyasztó választása szerint a vállalkozás székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén, illetve a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti kijavítási igényét.[56] A javítás kötelezettjének személye hasonlóan alakul a többi ország viszonylatában is, ahol a szervizen kívül az eladóhoz is fordulhat a fogyasztó. Szlovákiában és Csehországban a hibás teljesítésből eredő igényeket főszabály szerint az eladónál kell érvényesíteni - Szlovákiában az eladó alatt kell érteni az eladó vállalkozás bármely üzemét (telephely, fióktelephely).[57] Azonban a fogyasztó Szlovákiában a garancialevélen (jótállási jegy) szereplő, az eladó személyétől eltérő, a számára földrajzilag közelebb elhelyezkedő vállalkozásnál is érvényesítheti jótállási igényét,[58] Csehországban pedig a kiállított igazoláson (ez nem feltétlenül jelenti a jótállási jegyet, hanem lehet külön tájékoztatás is) a kijavításra megjelölt más személynél is érvényesítheti az igényét a fogyasztó.[59] A gyakorlatban ez a szervizt jelenti, de elképzelhető, hogy pl. a gyártó van kijelölve (az értékesítővel történt megállapodása alapján). Románia szabályozása is biztosítja közvetlenül a szervizhez való fordulást, méghozzá úgy, hogy bár a termék meghibásodásáról az eladót kell értesíteni, de a fogyasztó a meghibásodott terméket a szerviznek is átadhatja.[60] A többi ország erre vonatkozó szabályozását is tekintve meglátásom szerint célszerű volt pontosítani a javításra kötelezettek körét.
Annak érdekében, hogy a vállalkozás valóban eleget tudjon tenni szigorú tájékoztatási kötelezettségének - a javítás határidejénél írtak szerint -, a javítószolgálattól információra van szüksége a termék kijavításáról, illetve a kijavítás idejéről. Ennek érdekében a szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet kiegészített rendelkezései kimondják, hogy a javítószolgálat - ha a fogyasztó a jótállási
- 170/171 -
jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni kijavítás iránti igényét - köteles haladéktalanul a vállalkozást a jótállási igény bejelentéséről értesítenie, majd a javítás elvégzéséről öt munkanapon belül.[61] Öt munkanapon belül (a megállapítástól számítva) arról is értesítenie kell a vállalkozást igazolható módon, ha az ingó dolog nem javítható, a javítás várhatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, vagy a javítás nem végezhető el 30 nap alatt.[62] A gyakorlatban a vállalkozás és a javítószolgálat közötti kommunikációra sok esetben nem került sor. Ezért vált szükségessé, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörrel rendelkezzen a javítószolgálat és a vállalkozás közötti tájékoztatás tekintetében (is).[63] Ezt a problémát orvosolva a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a javítószolgálat tevékenységét, kötelezettségei betartását.[64] Bár a vizsgált országokban is jelentős hatáskörrel rendelkezik a fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztók érdekeinek védelme tekintetében,[65] a magyar szabályozáshoz hasonló mérvű hatásköre a javítószolgálatokkal szemben nincs a hatóságnak más országokban.
A technikai fejlettség ellenére még kevésbé elterjedt Európában az elektronikus jótállási jegy lehetősége. Általában az írásbeli forma az előírt, csak némely ország szabályozása biztosítja alternatív lehetőségként a tartós adathordozón tárolt jótállási jegy (Ausztria,[66] Szlovákia - kizárólag az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződésekre irányadó[67]) vagy az elektronikus jótállási jegy (Franciaország,[68] Lengyelország,[69] Románia) kiállítását. Hazánk e tekintetben is nagy előrelépést tett, mivel a jogalkotó lehetővé teszi 2021. január 1-jétől, hogy a vállalkozás papír alapú
- 171/172 -
jótállási jegy mellett elektronikus jótállási jegyet is kiállítson.[70] Ez a rendelkezés a sávos jótállási idő mellett a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet másik meghatározó újítása. Ez a nóvum a vásárlási szokások átalakulásának, az online kereskedelem térhódításának köszönhetően került bevezetésre, ami megkönnyíti és meggyorsítja a fogyasztói igények intézését, hiszen a fogyasztóknak ezáltal nem kell évekig őrizgetniük a papír alapú jótállási jegyet, nem kell sorban állniuk az ügyfélszolgálaton a vásárlást követően a jótállási jegy lepecsételése érdekében, valamint egyszerűsíti az adminisztrációt, és csökkenti a vállalkozások nyomtatási és anyagköltségeit is.[71] Az e-jótállási jegyet a vállalkozás e-mailben, letölthető dokumentumként, applikáción keresztül vagy akár honlapján regisztrált felhasználói fiókba küldve is eljuttathatja a fogyasztóhoz, legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon, arról gondoskodva, hogy az e-jótállási jegy a jótállási határidő végéig elérhető legyen a fogyasztó számára, és azt elektronikus aláírással látja el. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel a papír alapú jótállási jegyre vonatkozó előírásoknak is,[72] aminek már tartalmaznia kell a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a képviseletében eljáró személy aláírását.[73] Az e-jótállási jegy alkalmazását a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet azonban nem kötelező rendelkezésként határozza meg, hanem csupán lehetőségként. A vállalkozások továbbra is dönthetnek úgy, hogy kizárólag papír alapú dokumentumot állítanak ki a fogyasztók számára.
Hazánkban a fogyasztóvédelmi hatóság elé került ügyekben gyakran felmerült az a gyakorlati probléma is, ami sokakat elriasztott a jótállási igény érvényesítésétől, hogy azt a vállalkozás az eredeti csomagolás meglététől tette függővé.[74] Ennek az elvárásnak a teljesítése észszerűtlennek és életszerűtlennek is minősült, hiszen a fogyasztótól nem várható el, hogy a jótállási határidő fennálltáig őrizze meg a termék csomagolását. Polgári jogi értelemben a csomagolás nem minősül sem a dolog alkotórészének, sem a tartozékának, illetve a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet sem támasztotta alá ezt a vállalkozás által jogsértő módon többletfeltételként megkövetelt kritériumot.[75] A szabályok egyértelművé tétele érdekében a módosított rendelet ezennel kifejezetten nem megengedett gyakorlatnak minősíti azáltal, hogy egyértel-
- 172/173 -
műen kimondja, a jótállásból eredő jogok érvényesítésének feltételévé nem tehető a csomagolás visszaszolgáltatása.[76]
A tanulmányban bemutatott reformok, azok számossága jól tükrözi, hogy valóban szükség volt a tanulmányban tárgyalt fogyasztói igények szabályozási hátterének módosítására, megújítására. A módosítások elsődleges célja a fogyasztó érdekeinek minél nagyobb védelme, hosszú ideig elnyúló várakoztatástól és utánajárástól való megóvása, valamint észszerű és célszerű intézkedés bevezetése volt. Továbbá az intézkedések a vállalkozásokat még inkább jogkövető magatartásra sarkallják, számukra is konkrétabb, határozottabb rendelkezéseket előírva.
Egyértelműen kirajzolódik a változások összehasonlító jogi bemutatásából, hogy a magyar szabályozás a módosítás révén jelentős előrelépést tett a fogyasztói igények szabályozása tekintetében. Kiemelendő a termékkörönként, taxatíve felsorolt tartós fogyasztási cikkek köre, melyek eladási árához igazodó, sávosan változó jótállási időt rendelt a jogalkotó; valamint hangsúlyozandó az e-jótállási jegy innovatív lehetősége 2021. január 1-jétől. Ezek a rendelkezések egyedülállónak tekintendők a vizsgált tagállamok szabályozásához képest, a magyar szabályozás példaértékűvé vált a külföldi országok számára ebben a tekintetben. Magyarország elől jár továbbá abban is, hogy maximalizálta a javítás számát, ugyanis a vizsgált országok vonatkozásában mindösszesen Lengyelországban van arra lehetőség, hogy a felek a jótállási nyilatkozatban rögzítsék annak maximumát. Előrelépést tett, mondhatni felzárkózott hazánk szabályozása a vizsgált országok szabályozásához abban a tekintetben, hogy immáron figyelembe veszi a termék javításának idejét a jótállás idejénél, és az a javítás idejével meghosszabbodik a francia, lengyel és román rendelkezéshez hasonlóan. A javításra kötelezett személye esetében is, a külföldi országokban ismert lehetőségeknek megfelelően pontosításra került a kör, a javítószolgálat mellett a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén vagy fióktelepén érvényesítheti kijavítás iránti igényét a fogyasztó. A javítási határidőre vonatkozó szabályozás sokkal komplexebbé és egyben szigorúbbá vált a módosítás révén - a javítási határidő be nem tartásának következményét is meghatározza a jogalkotó -, ami a cseh és szlovák szabályozáshoz vált hasonlóvá. Ugyanakkor további megfontolást igényel a "törekedni" és "legfeljebb" kifejezések értelmezésének pontosítása.
Meglátásom szerint kiszámíthatóbb - mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára -, következetesebb szabályozás alakult ki a reform révén, ami a vizsgált országokhoz képest is élen járóvá vált. ■
JEGYZETEK
[1] A fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45/A. §-ban meghatározott esetekben járhat el. A fogyasztóvédelmi hatóság kérelemre, illetve hivatalból is eljár. A fogyasztóvédelmi hatóságról ld. https://fogyasztovedelem.kormany.hu/#/fogyasztovedelmi_hatosag
[2] Amennyiben a fogyasztónak a vásárlással kapcsolatban kifogása merül fel, és azt nem tudja a vállalkozással rendezni, akkor békéltető testülethez fordulhat, amely gyors, ingyenes és egyszerű eljárást folytat le. A békéltető testületről ld. https://fogyasztovedelem.kormany.hu/#/bekelteto_testuletek
[3] Ld. az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet) és a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet módosításáról szóló 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet (a továbbiakban: 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet) indokolásában.
[4] A 2021. évre vonatkozó ellenőrzési és vizsgálati program letölthető: https://fogyasztovedelem.kormany.hu/#/aktualitasok_1
[5] Ld. a 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet és a 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet indoklásában.
[6] Keszthelyi Nikoletta: Új időszámítás kezdődik januártól a jótállásban. https://kormany.hu/hirek/uj-idoszamitas-kezdodik-januartol-a-jotallasban
[7] Ptk 6:159-6:170. § (kellék- és termékszavatosság), 6:171-173. § (jótállás).
[8] A Ptk. szavatosságra és jótállásra vonatkozó rendelkezéseit ld. Hámori Antal: A hibás teljesítés az új Ptk.-ban. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, 2013/1. 60-76.
[9] Nagy Krisztina: Fogyasztóvédelmi akcióterv, avagy hatékony többletjogosítványokat kap a fogyasztóvédelmi hatóság és változnak a jótállás szabályai, Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. https://tinyurl.com/3jx57cnx
[10] Ld. a 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet és a 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet indokolásában. Hajnal Zsolt: A fogyasztási cikkek adásvételének szabályozási kísérlete és legújabb módosításai az Európai Unióban és a magyar jogban. Gazdaság és Jog, 2020/7-8. 6-11.
[11] Ld. az innovációs és technológiai miniszter által bejelentetteket: https://www.jogiforum.hu/hirek/41784
[12] https://www.economie.gouv.fr/dgccrf/tout-savoir-sur-garanties
[13] Code Civil 1641-1649. cikk.
[14] Code de la consommation (francia fogyasztóvédelmi törvény) L.217.4-14. cikk.
[15] Legea nr. 449/2003 privind vânzarea produselor şi garanţiile asociate acestora (a fogyasztási cikkek (termékek) eladásáról és ezek garanciájáról szóló 2003. évi 449. számú törvény, a továbbiakban: Román fogyasztási cikkek eladásáról és ezek garanciájáról szóló törvény) 2. § e) pont.
[16] Legea nr. 449/2003 privind vânzarea produselor şi garanţiile asociate acestora 2. § e) pont.
[17] Németország: BGB 434-435. § és 443. §; Ausztria: ABGB 922-933. §; Franciaország: Code Civil 16411649. cikk; Szlovákia: Zákon č. 40/1964 Zb. Občiansky zákonník v znení neskorších predpisov (Polgári Törvénykönyvről szóló 40/1964. számú törvény, a továbbiakban: Szlovák Polgári Törvénykönyv) 499. § és azt követő szakaszok és a Zákon č. 513/1991 Zb. Obchodný zákonník v znení neskorších predpisov (Kereskedelmi törvényről szóló 513/1991. számú törvény, a továbbiakban: szlovák kereskedelmi törvény); Csehország: Zákon č. 89/2012 Sb. Zákon občanský zákoník (cseh Polgári Törvénykönyvről szóló 89/2012. számú törvény, a továbbiakban: Cseh Polgári Törvénykönyv) 1919-1925. §; Lengyelország: Ustawa z dnia 23 kwietnia 1964 r. Kodeks cywilny, Dz.U. z 1964 r. Nr 16, poz. 93 z póžn. zm. (lengyel Polgári törvénykönyv) 556-582. cikk.
[18] Ausztria: Konsumentenschutzgesetz (KSchG) (Fogyasztóvédelemről szóló törvény, a továbbiakban: osztrák Fogyasztóvédelmi törvény) 8-9a. § és 9b. §; Franciaország: francia fogyasztóvédelmi törvény L.217.4-14. cikk és L217.15-216.1. cikk; Olaszország: Decreto Legislativo 6 settembre 2005, n. 206 (olasz Fogyasztói kódex) 128-135. cikk; Szlovákia: Zákon č. 250/2007 Z. z. Zákon o ochrane spotrebiteua a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov (szlovák fogyasztóvédelemről szóló 250/2007. számú törvény, a továbbiakban: szlovák fogyasztóvédelmi törvény); Csehország: Zákon č. 634/1992 Sb. Zákon o ochrane spotřebitele (cseh fogyasztóvédelemről szóló 634/1992. számú törvény, a továbbiakban: cseh fogyasztóvédelmi törvény).
[19] Legea nr. 449/2003 privind vânzarea produselor şi garanţiile asociate acestora.
[20] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet Melléklete.
[21] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 2. § (1) bekezdés; ld. Hámori Antal: Fogyasztóvédelmi aktualitások. Javaslatok jogszabályok módosítására. Iustum Aequum Salutare, 2021/1. 81.
[22] Az üzembe helyezés napjától számított jótállási igény érvényesítése kapcsán lásd az alábbi kúriai ítéletet: Kúria Pfv. 21.715/2016/6. Jótállási igény érvényesítése.
[23] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 2. § (2) bekezdés.
[24] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 2. § (3) bekezdés.
[25] Ld. a sávos jótállási időről szóló ITM ismertetőt: https://kormany.hu/hirek/uj-idoszamitas-kezdodik-januartol-a-jotallasban
[26] A javítás idejének jótállás határidejére gyakorolt hatásáról lásd az alábbi kúriai ítéletet: Kúria Kfv. 37.384/2016/5. Fogyasztóvédelmi ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata.
[27] Erre példa a Carrera márkájú termékek gyártói jótállása, miszerint a jótállás időtartama nem hosszabbodik meg a termék kicserélésével, hanem minden esetben a vásárlás időpontjától számított 24, illetve 36 hónap elteltével ér véget. Ld. https://www.carrera.de/rn/de/garantie.html
[28] Francia fogyasztóvédelmi törvény L217-16. cikk.
[29] Ustawa z dnia 23 kwietnia 1964 r. Kodeks cywilny, Dz.U. z 1964 r. Nr 16, poz. 93 z póžn. zm. (Lengyel Polgári törvénykönyv) 581. cikk 1-2. §.
[30] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 2. § (4) bekezdés.
[31] Szlovák Polgári Törvénykönyv 627. § (2) bekezdés.
[32] Lengyel Polgári Törvénykönyv 581. cikk 1-2. §.
[33] European Consumer Centrum Network: Commercial warranties, Are they worth the money? - Legal guarantees and commercial warranties on consumer goods in the EU, Iceland and Norway. 37. https://tinyurl.com/237t56v4
[34] Szlovák Polgári Törvénykönyv 627. § (1) bekezdés.
[35] Ld. a jótállási igényekre vonatkozó ITM ismertetőt: https://kormany.hu/hirek/az-uj-jotallasi-szabalyok-a-meghibasodott-termekek-gyorsabb-javitasara-koteleznek
[36] Ustawa z dnia 23 kwietnia 1964 r. Kodeks cywilny, Dz.U. z 1964 r. Nr 16, poz. 93 z póżn. zm. (lengyel Polgári Törvénykönyv) 580. cikk 1. §.
[37] Román fogyasztási cikkek eladásáról és ezek garanciájáról szóló törvény VI. fejezet.
[38] Például a 6Sľo/203/2010. számú, a szlovák Legfelső Bíróság által hozott a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott 500 Euró mértékű bírságot jóváhagyó döntésében is rögzítette, hogy a 30 napos határidő betartása a vállalkozás jogszabályból eredő kötelezettsége, amelynek elmulasztása a fogyasztó jogait sérti, és a jogszabályból eredő kötelezettség megszegésének is minősül.
[39] Szlovák Fogyasztóvédelmi törvény 18. § (4) bekezdés.
[40] Cseh Fogyasztóvédelmi törvény 19. § (3) bekezdés.
[41] A szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 5. §-ában foglaltakat érdemes összevetni a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 7. §-ával. Ugyanis az utóbbi rendelet 7. §-a értelmében, ha a fogyasztó a vásárlástól számított 3 napon belül érvényesíti csereigényét a fogyasztási cikk meghibásodása miatt, ami akadályozza a rendeltetésszerű használatot, akkor a vállalkozás köteles azt kicserélni. A vállalkozás ebben az esetben nem vizsgálhatja a hiba eredetét. E rendelkezés a fogyasztóra nézve kedvezőbb feltételt biztosít szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 5. §-hoz képest, mivel a vásárlást követően rövid időn belül felmerülő probléma esetén igényt tarthat a termék azonnali cseréjére. Ha a vállalkozás vizsgálhatja a hiba eredetét, akkor az 5. § alapján törekednie kell a hiba 15 napon belüli kijavítására vagy kicserélésére - lásd az EBH 2007.1744. és a BH 2008.257. alapján. Bár a "törekvés" kifejezést alkalmazza a jogalkotó, ez nem azt jelenti, hogy a vállalkozásnak elegendő pl. az utolsó napon cselekednie arra hivatkozva, hogy azon a napon is el tudja végezni, mivel a legfeljebb 15 nap követelményéből nem ez következik, hanem az, hogy a körülményekhez képest legrövidebb időn belül járjon el a vállalkozás. Ebből következően, ha a vállalkozás nem teljesít 15 napon belül indokolható módon, a fogyasztóvédelmi hatóság a szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése alapján eljárhat a vállalkozással szemben. Ugyanakkor "[a] 15 napos határidő vizsgálata során a kötelező jótállást érintő 3 munkanapos cserekötelezettségből szükséges kiindulni" az EBH 2007.1744 számú közigazgatási elvi határozat alapján. Részletesebben ld. Hámori Antal: Fogyasztói jogok érvényesülése hatósági eljárásban 1-2. Jura, 2018/2. 378-393., 2019/1. 271-292.; Hámori Antal: A fogyasztói szavatossági és jótállási igények intézésének szabályozása és gyakorlata. Magyar Jog, 2019/4. 212-219.; Hámori (2021) i. m. 102-104. Mindez a gyakorlatban azonban megfelelő biztosítékot nem teremtett a fogyasztónak. A jogalkotó ezért határozta meg konkrétabban a kijavítás és csere határidejét.
[42] Egyetértek Hámori Antal nézetével - miszerint bár a jogalkotó igyekezett pontosítani a javítás határidejét, ha legfeljebb 15 napon belül nem javítható a hiba, vagy nem cserélhető ki a termék, akkor a vállalkozásnak mi a kötelezettsége a határidő elhúzódásának megakadályozása érdekében -, hogy megfelelőbb lett volna úgy módosítani a szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 5. §-át, hogy "A vállalkozásnak a kijavítást vagy kicserélést haladéktalanul, de legfeljebb tizenöt napon belül el kell végeznie. " Ld. Hámori (2021) i. m. 102-104.
[43] A szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 5. §.
[44] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (7) bekezdés.
[45] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (8) bekezdés.
[46] A jótállási igényekre vonatkozó ITM ismertető i. m.
[47] Lengyel Polgári törvénykönyv 581. cikk 1. §-a.
[48] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (6) bekezdés.
[49] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (8) bekezdés.
[50] A jótállási igényekre vonatkozó ITM ismertető i. m.
[51] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (5) bekezdés.
[52] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (8) bekezdés.
[53] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (5)-(7) bekezdés.
[54] A jótállási igényekre vonatkozó ITM ismertető i. m.
[55] A javítás és egyéb jótállási igények kötelezettje kapcsán lásd az alábbi kúriai ítéletet: Kúria Pfv.V.21.674/2017/9.
[56] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 5. § (1) bekezdés.
[57] Szlovák Polgári Törvénykönyv 625. §; Cseh Polgári Törvénykönyv 2172. §.
[58] Szlovák Polgári Törvénykönyv 625. §.
[59] Cseh Polgári Törvénykönyv 2166. §.
[60] Román fogyasztási cikkek eladásáról és ezek garanciájáról szóló törvény VI. fejezet.
[61] Hajnal i. m. 10.
[62] A szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 7. § (1a)-(1b) bekezdés.
[63] Ld. a 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet indoklásában.
[64] A szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet 8.§ (1) bekezdés.
[65] Ld. pl. Franciaországban a Versenypolitikai, Fogyasztóvédelmi és Csalásmegelőzési Főigazgatóságot (Direction générale de la concurrence, de la consommation et de la répression des fraudes), amely eljár a fogyasztók gazdasági védelme érdekében, és egyéb tevékenységei mellett vizsgálja a fogyasztóvédelmi szabályok megsértését. A hatósághoz minden fogyasztó fordulhat panasszal.
[66] Osztrák Fogyasztóvédelmi törvény 9b. § (3) bekezdés.
[67] Zákon č. 102/2014 Z. z. Zákon o ochrane spotrebitel'a pri predaji tovaru alebo poskytovaní služieb na základe zmluvy uzavretej na dial'ku alebo zmluvy uzavretej mimo prevádzkových priestorov predávajúceho a o zmene a doplnení niektorých zákonov (A 102/2014. számú törvény) 3. § (2) bekezdése értelmében: a) a távollévők között a távollévők közötti kommunikáció útján kötött szerződés esetén amennyiben tartós adathordozón nyújtják az információt, úgy azt a fogyasztó részére olvashatóan kell átadni; b) az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a fogyasztó részére az (1) bekezdésben foglalt információkat papír alapon, vagy a fogyasztó hozzájárulásával egyéb tartós adathordozón kell átadni.
[68] Philippe le Tourneajj: Répertoire de droit commercial Contrats informatiques. Février, 2019. (actualisation: Décembre 2019).
[69] Agata Kozioł: Art. 577. In: Mariusz Fras - Magdalena Habdas: Kodeks cywilny. Komentarz. Tom IV. Zobowiązania. Część szczególna (art. 535-764(9)). Wolters Kluwers, 2018. 77. 2. bekezdés.
[70] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 3.§ (5) bekezdés. Ld. Hámori (2021) i. m. 81.
[71] Ld. az e-jótállási jegyre vonatkozó ITM ismertetőt: https://kormany.hu/hirek/akar-telefonon-is-tarolhatjuk-a-jotallasi-jegyet-a-jovo-evtol
[72] A jótállási jegy tartalmára vonatkozó szabályok tekintetében lásd az alábbi kúriai ítéleteket: Kúria Kfv. 37.617/2016/4. Fogyasztóvédelmi határozat bírósági felülvizsgálata; Kúria Kfv. 37.038/2013/4. Fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata; Kúria Kfv.II.38.051/2014/5.
[73] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 3. § (5)-(6) bekezdés.
[74] Ld. a csomagolásra vonatkozó ITM ismertetőt: https://tinyurl.com/5ardnsbu
[75] Ld. a 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet indokolásában foglaltakat.
[76] A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló rendelet 4. § (1) bekezdés.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző kutató (Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet).
Visszaugrás
