Varga József Phd[1] - Cseh Balázs[2]: Az iszlám típusú bank pénzügyi helyzetének elemzése és jogi környezete az IBB iszlám bank példáján keresztül (JURA, 2016/1., 151-158. o.)

1. Alapvetések

A 20. század második felében megjelenő iszlám típusú bankrendszer a 2009-es válságot követően[1] új, stabil és alternatív banki modellként hódít a befektetések, a hitelezés, az értékpapír forgalmazás és kereskedelem, illetve egyéb új származtatott pénzügyi termékek terén.[2] Az egyik leghíresebb nyugateurópai iszlám bank, az Islamic Bank of Britain (IBB) mérlegstruktúrájának elemzésével és a jogi környezet meghatározásával az iszlám elveken működő bankok pénzügyi helyzetének elemzését végezzük el.[3] Az Islamic Bank of Britain 2011 végén 217, 2012 végén 261 millió font mérlegfőösszeggel rendelkezett, amely jelentősen megemelkedett 2013 végén 368 millió fontra, 2014-ben pedig 648 millió fontra. Anyabankja a Qatar International Islamic Bank QIIB (2011-ben 83,86 %, 2012-ben 88,41 % tulajdon), székhelye Birmingham-ban található. A bankot 2004-ben alapították. Tőkemegfelelése 2011-ben 28,1 %, 2012-ben 25 % volt. Auditora a KPMG.[4] Bár az elsőként létrejövő iszlám bank az európai kontinensen a 2000-ben alapított Bosna Bank International (BBI) volt, melynek székhelye Szarajevó lévén a Balkán jelentős pénzintézete, mégis az IBB alapítását követően (2004) a legsikeresebbnek mondható európai iszlám pénzintézet, amely alapvetően az anyaintézménytől idegen jogi környezetben rendkívül sikeresen működik. A BBI anyabankjai (Islamic Development Bank 45,46 %, Abu Dhabi Islamic Bank 27,27 %, Dubai Islamic Bank 27,27 % tulajdon) a Quatar International Islamic Bank versenytársai is egyben. A pénzügyi piacokon létrejött verseny okán jelenleg természetes rivalizálás folyik, amely egyrészt az iszlám bankok egymással történő versenyzését jelenti, másrészről pedig a tradicionálisan elfogadott és megszokott európai konvencionális bankok és az új jelenségként felfogható és az európai pénzügyi piacra betörő iszlám típusú bankok versenyeként is jelentkezik.[5] Emellett az IBB iszlám bank sikere példaként állhat a balkáni beruházások tekintetében, illetve a bankmérleg elemzéséből levont következtetések irányadóak a térségre vonatkozóan is, mivel hasonlóan meghatározó a nemzeti joganyag szerepe, de az IBB bank esetében ez kiegészül az Európai Unió joganyagának vonatkozó szabályaival.

Forrás: islamic-bank.com

- 151/152 -

- 152/153 -

2. Az IBB bank eszközoldali mérlegelemzése és a következtetések

A mérleg összeállításánál az ún. basmala avagy bismillah jegyzése[6] utal az állami törvények, alapszabályok respektivitására.[7] Fontos megjegyezni, hogy a mérleg eszközoldalának első sora a likviditást szolgálja, mely csekély tételt jelent. A mérleg eszközoldalának legnagyobb tételét az iszlám bankban is a nyújtott hitelek és követelések teszik ki. Itt a Murabaha-ügyletek, Wakala-követelések és bankközi kihelyezések a bankmérleg legnagyobb összegű sora, tehát a legjelentősebb pénzügyi és jogi ügylet. E tétel a mérlegfőösszeg kb. 50%-át teszi ki. Az IBB bankmérleg eszköz oldalának második legnagyobb tétele a jelzáloghitel ügyletek, mely a mérlegfőösszeg közel 45%-a. E két tétel tehát az Islamic Bank of Britain majdnem teljes mérlegfőösszegét, vagyis tevékenységét lefedi. Ezt árnyalja 2014-ben a nettó kereskedelmi eszközök és a befektetési célú értékpapírok jelentőségének megemelkedése, mivel tételenként is megelőzték a csökkenő Murabaha-ügyletek, Wakala-követelések és bankközi kihelyezések összegét. Az eszközoldal egyéb elemei, az immateriális javak, tárgyi eszközök, kereskedési célú eszközök, illetve 2014-től az adójóváírások tartalmukban az európai avagy hazai bankmérleg megfelelő sorainak felelnek meg.[8]

Az eszközoldali egyéb tételek profit- és veszteségrészesedés (PLS) típusú ügyletek és non-PLS ügyletekre csoportosítását, valamint egyes konkrét ügyletek (Mudaraba, Musharaka, Qard al-Hasanah - jótékonysági hitelek -, stb.) ismertetését egy másik tanulmányban fejtettük ki.[9] Itt a részletes elemzés terjedelmi okokból a bankmérleg eszközoldalának e kettő tételére szorítkozik, és csupán röviden foglaljuk össze a Saría joggal kompatibilis ügylet lényegét.

3. Az iszlám banki ügyletekhez kapcsolódó iszlám jog áttekintése

A gazdaságot és a banki ügyleteket meghatározó iszlám jog a következőképpen jellemezhető. Vallási jogi mivoltából kifolyólag az iszlám jog egyidős az iszlám vallással. Legfontosabb rendelkezései a dicsőséges Allah szavai az Ő prófétája által. Ezek az úgymond "kőbe vésett" örök rendelkezések a Szent Korán szúrái és ájái. Jogi norma nem állhat a szent szöveggel szembe, ez alapvető igazság. A bankok pénzügyi helyzetének mutatójául is szolgáló bankmérleg szintén tartalmaz Allahra utaló kifejezést mindjárt az összeállítások fejlécét követően az "In the name of Allah, the Most Gracious, the Most Merciful" kifejezés által.

Meg kell jegyezni azonban, hogy Allah akaratának - amely köré a jog épül - értelmezésére több iskola alakult ki. Josep Schacht, a kiváló német származású tudós két fő kategóriába sorolta a jogi iskolákat, amelyek kiművelték a gazdasági, banki tevékenységet is szabályozó isiszlám jogot. A VIII. században létrejött első iskolák ("ancient school of law", al-mutaqaddimun) eredménye a jog kikristályosítása és lecsiszolása, az élő hagyomány ("living tradition") megteremtése.[10] Többek között ide tartozott a mekkai iskola, a málikita iskola, a hanafita iskola, az alawzai iskola, a sáfiita iskola, a hanbalita iskola.[11]

Miután az előbb említett iskolák kimunkálták a kanonikussá váló szövegeket, megjelentek az újak (muta'akhkhirun) és elkezdődött a jogi pluralizmus. Egyes iskolák átalakultak, mások eltűntek, ez a korszak - a IX-XII. század - a változás mellett az iszlám gazdasági "aranykorának" időszaka volt. A poszt-klasszikus korszak az iskolák helyett már -George Makdisi szerint - a guildek kora, sőt egyes vélekedések szerint az angol Inns of Court-höz hasonló intézmények váltak a gazdasági jog műtermeivé.[12]

Mindenestre a tanítások később hagyománnyá válva évszázadokon keresztül tovább hatottak és kimutathatóak napjainkban is példának okáért a pénzügyi intézetek felügyeleti szerveinek működésében.

A muzulmán jognak négy forrását különböztetjük meg, amelyek az ún. kanonikus forrásoknak tekinthetőek, éspedig: 1. a Korán; 2. a Szunna; 3. az Idzsma; 4. a Kíjász.[13] Illetve két nagy jogtömegét; az egyik az usul al-fiqh-t, ami tulajdonképpen a meglévő jogi normák utólagos igazolására szánt logikai műveletek összességei, ez határozza meg a fiqh elméleti alapjait. A fiqh (megértés) az a viszony, ahogy a tudós az isteni eredetű normát megérti és magyarázza, ezenfelül a jogtudományt jelöli, amely a magyarázatok összességeként fogható fel. Ezt az egész jogtestet nevezzük Schacht óta jogászjognak (jurist's law).[14]

A másik jogtömeg - és a banki ügyletek során a Korán után legfontosabb - maga a Saría (út, vízhez vezető ösvény). A Saría magába foglalja az Allah által alkotott világ harmonikus működéséhez szükséges valamennyi törvényszerűséget, tehát a természeti törvényeket is. De szűkebb értelemben az iszlám életmódot, hétköznapokat előíró szabályokat értik alatta, még szűkebben pedig az iszlám vallásjogot és vallásjogi hagyományt, egyfajta szubsztanciális jogot. A két jogtömeg élesen elhatárolódik egymástól, hiszen a figh célja a Saría megértése, jogi normaként való megfogalmazása, de teljesen azonos nem lehet azzal, ahogyan az égi szféra se lehet azonos az anyagi világgal, csak analógiájaként létezhet.[15]

Megjegyzendő, hogy az ún. kanonikus források közül abszolút tekintélye a Koránnak van, alapdokumentumnak számít. Annak ellenére, hogy nem

- 153/154 -

szó szerint vett törvénykönyv tartalmaz jogilag fontos verseket, körülbelül 350[16] ilyen vers található benne. A Koránnal szembehelyezkedni nem lehet a gazdasági tevékenység, beruházások során sem, ez annyi mint Allah akaratával szembeszegülni, tehát a legfőbb bűn.

A Szunna a Koránban fellelhető joghézagok pótlását hivatott elérni. Isteni eredetű, ugyanúgy mint a Korán, ezért kinyilatkoztatásai a prófétai tévedhetetlenség erejével vannak megerősítve. A hagyomány a Szunna tekintetében bír a legnagyobb jelentőséggel, hiszen az maga is hagyományokból áll. A különböző hagyományozók személyisége pedig a beléjük vetett bizalmon nyugszik. A tradíció autentikussága ezeken az alapokon áll.[17]

Lényegesnek tartjuk a bizalom szó használatát, mivel pont a közép-kelet európai jogi kultúrákban van legnagyobb jelentősége a jogi szabályozás iránti túlzott bizalomnak.[18] Emellett az iszlám típusú banki ügyletekben kimagasló jelentősége van a bizalomnak, több ügylet immanens részeként jelentkezik. Viszont fontos hangsúlyozni, hogy a bizalom fogalmát a szociálpszichológiai szűk értelemben érdemes használni, tehát oly módon, hogy az egyén bízik valakinek a szavahihetőségében.[19]

Az Idzsma jelentése konszenzus. Autoritását már nem az isteni eredet biztosítja, hanem a közösségben megszülető egyező akarat ereje. Ebből kifolyólag meg kell jegyezni, hogy nincs szó tévedhetetlen, biztos igazságtartalomról, de az iszlám jogtudósok úgy vélik valószínűsíthető az igazságosság megléte. A konszenzus kialakításában pedig az az álláspont érvényesült, hogy a jogtudósok (mugtahid) privilégiuma az Idzsma alakítása, hatályosulása pedig a jogtudósi generáció kihalásával történik. A magas kritérium okán olyan biztos tekintélyt nyer el az Idzsma, hogy az ilyen alapú jogi norma lerontása sem lehetséges.

A Kíjász magyar és általánosan elfogadott európai jelentése az analógia (Analogieschluss). Lényegében a muszlim jogtudósok arra az esetre dolgozták ki, amikor egy olyan új élethelyzetre kell megoldást találni, amelyre a fentebbemlített három jogforrás nem tartalmaz rendelkezést. Ebből kifolyólag az iszlám jogban rendhagyó módon az analógia nem egy jogértelmezési módszer, hanem konkrétan a jognak kútfője. Ezért tapasztalható a gazdasági tevékenységek, avagy a beruházások során a természeti történésekkel, avagy a régi kereskedelmikalmár tevékenységgel párhuzamos analógiák.

A felsoroltak mellett léteznek ún. nem kanonikus jogforrások. Ilyen az ada, urf avagy dastur,[20] amik a szokásokként említhetőek. Ezek a szokások utat találtak/találnak maguknak a pozitív jogszabályok közé, ilyen módon formális jogforrásként foghatjuk fel őket. Az amal (tett, cselekvés) a bírói jogszokást öleli fel, de ide tartoznak a felügyeleti szervek gyakorlatának anyaga is.. A qanun pedig az adójogot és az adminisztratív szabályokat foglalja magába önálló jogtömeget alkotva. Sőt ma egyes arab országok az alkotmány megjelölésére szintúgy használják.[21]

4. Az iszlám pénzügyi tevékenységek, bankügyletek jellemzése és Saría joggal való kapcsolata

Az iszlám bank által folytatott ügylet Saría joggal kompatibilis létrejöttéhez három feltételnek kell teljesülnie: egyrészt a bank nem kérhet fedezetet, a teljes pénzügyi kockázat őt terheli. Ugyanakkor kérhet biztosítékot az erkölcsi kockázat csökkentésére, pl. a vállalkozó eltűnésének megakadályozására. Másrészt a profitrátát szigorúan százalékban és nem egy összegben kell meghatározni (a hasznon osztozni kell). Végül a finanszírozó nem szólhat bele a vállalkozó tevékenységébe, a vállalkozót teljes szabadság illeti meg az üzlet vezetésében.[22]

Ehhez kapcsolódik a befektetési, ügyleti kockázatviselés és a felelősségi[23] konstrukciók szintjén, hogy az esetlegesen felmerülő jogi konfliktusok peresítése során az európai országokban (így az IBB bank székhelyén) mely bíróságnak van joghatósága és mely joganyagra történhet hivatkozás. Nagy-Britanniában példának okáért bevezetették a Saríát mint jogforrást, létrehozták az ún. saríabíróságokat (Islamic Sharia Council). A common law jellegzetességei, a méltányosság-koncepciók, az equiti, a rugalmasság, a kisegítő jurisdictio, az igazságosságkeresés stb., lehetőséget biztosítottak a jogi multikulturalizmus eléréséhez.[24] Minden ott kezdődött, hogy a külvárosokban csöndesen meghúzódó, az állam által el nem ismert sáriabíróságokra kezdtek el járni a brit muszlimok, annak érdekében, hogy jogi ügyeiket elintézzék.[25] 2009-ben még ez a gyakorlat kibontakozóban volt, majd a brit politikai elit felismerte a lehetőségeket, kedvezni kívántak a több mint 2 millió fős brit muszlim lakosságnak és teret engedtek számukra. Már 2008-ban a canterburyi érsek, Rowan Williams megjelentetett egy tanulmányt,[26] amelyben a jövőt vetítette elő. Az angol jog akkor még a vallási bíróságokat csak önkéntesen választottként ismerte el. Az érsek világosan látta a tendenciát, miszerint Európa elöregedik, a demográfiai egyensúly mérlege egyre inkább a muszlimok javára billen és egyre jelentősebb gazdasági szegmenst birtokolna tőkeerősségük okán, ezért nem kerülhető meg a kérdés: vajon az iszlám (és annak elvein működő pénzintézetek, gazdasági ügyletek) integrálható-e az európai demokráciák szerkezetébe? Pár évvel később már hivatalos legitimitást kaptak a saríabíróságok. Napjainkban párhuzamos jogként alkalmazhatóak az iszlám jog szabályai az üzleti és pénzügyi jogi konfliktusok során (business and finance).[27] Ezzel a megoldással

- 154/155 -

megszűnt a patthelyzet a két jogrendszer között. Állami ellenőrzést kapott a szubkultúra joghasználata, és megszűntek a főbb konfliktusok.

Az ilyen banki, pénzügyi, üzleti ügyletek sorában elsőként a Murabaha ügylettel foglalkozunk. A Murabaha (költség plusz) konstrukcióban az eladó közli a vevővel a termék gyártásának, illetve beszerzésének költségét, majd ezután közösen megegyeznek a profitrés nagyságában. A profitrés halal jellegű, nem kamat, mert nem függ a szerződés időtartamától, valamint a szerződés nem pénzkölcsönzésről, hanem reáleszközök adás-vételéről szól. E finanszírozási típusoknak közös jellemzőjük, hogy a PLS-ekkel ellentétben a bérbeadás és a lízing esetében is előre meghatározott a hozam, és az ügylet biztosítékot is tartalmaz. Valójában ezekben az esetekben a bank hozzáad a vételárhoz vagy a járulékos költségekhez egy bizonyos százalékot, mely tartalmában a haszonkulcsnak felel meg és a vásárolt eszközök biztosítékként szolgálnak. Ezen felül a bank kérheti a kliensétől további fedezet nyújtását is.[28]

A Wakala olyan iszlám pénzügyi termék, mely során a bank beruházás céljából egy összeget biztosít egy harmadik félnek (a közvetítőnek). A bank és a közvetítő a feltételekben és a hozamrátában előre megállapodnak. A harmadik fél köteles a pénzeszközt visszatéríteni nem-teljesítés, gondatlanság és a Wakala bármelyik szabályának megértése esetén.

Ezek az ügyletek sokkal inkább kockázatkerülőnek tekinthetők és nem sokban különböznek a konvencionális bankok által használt konstrukciótól. A különbség csupán a terminológiában és néhány jogi formaságban rejlik. Ezek az ügyletek mégis úgy felelnek meg az iszlám alapelveinek, hogy a megtérülési ráták az egyes tranzakciókhoz sokkal inkább az egyes tranzakciókhoz kötődnek, semmint az időtartamhoz.

Az iszlám jog szerint két elfogadható módja van az ingatlanfinanszírozásnak, amely így iszlám jelzálogfinanszírozásnak tekinthető. Az Ijara módszer alapvetően egy hosszú távú visszlízing megegyezés. A szolgáltató (bérbeadó) megvásárolja az ingatlant, jogos tulajdonosává válik, ezután bérleti szerződést köt a fogyasztóval, hogy bérbe adja neki az ingatlant egy meghatározott időszakra, mely általában 25 éves időtartamot jelent. Ebben az időszakban, a fogyasztó rendszeres kifizetéseket biztosít a szolgáltatónak, amely részben a bérleti díjat, és részben az ingatlan vásárlási díját foglalja magában. A meghatározott időszak végén, amikor az összes kifizetés megtörtént, a fogyasztó kapja meg az ingatlan tulajdonjogát.[29]

A másik módszer, az úgynevezett Murabaha, amely során a szolgáltató megvásárolja az ingatlant, és azonnal eladja azt, a fogyasztó pedig az eredeti árat és az egyeztetett haszonkulcsot fizeti cserébe. A fogyasztó fizeti a magasabb árat a halasztott fizetés alapján, összhangban a rögzített törlesztési menetrenddel, és a visszafizetés biztonságának garantálása érdekében, a szolgáltató kapja az első díjat az ingatlannal kapcsolatban.

Érdemes még röviden kitérni az ún. Sukukra, mivel azok már megjelennek az IBB bankmérlegének eszközoldalán 2013-ban, illetve 2014-ben annak jelentős tételévé növekedtek. A Sukuk az iszlám pénzügyi rendszer olyan intézménye, amely hasonlóságot mutat a nyugati pénzügy részvényeivel,[30] azonban megfelel a Saría és az iszlám vallási jog szabályainak. Annak okán, hogy a hagyományos nyugati kamatot tartalmazó kötvény szerkezete nem megengedett, ezért a Sukuk esetében az azt értékesítő befektetői csoport egy olyan elismervényt állít ki, amelyben visszabérli a kibocsátó által előre meghatározott bérleti díj ellenében a kötvényt. A kibocsátó pedig szerződéses ígéretet tesz arra vonatkozóan, hogy visszavásárolja azokat egy későbbi időpontban a meghatározott névértéken. A Sukuk képviseli az osztatlan részvények tulajdonjogát is a tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyes projektek vagy befektetési tevékenységek során. A Sukuk befektető részesedik a beruházásokhoz kapcsolódó eszközökben, ez egy közös részesedést eredményez, amely azonban nem jelent tartozási kötelezettséget a részvényt kibocsátó felé. Következésképpen a sukuk-jogosultak igényelhetik egy részét a bevételeknek. Bár a Sukuk csak a második évezred elején vált fontos iszlám pénzügyi eszközzé - a pénzeszközök hosszú távú projektekkel történő finanszírozására - napjainkban mégis egyre növekedik jelentősége - ahogyan a bankmérleg is mutatja. Világméretekben pedig 2011 óta a Sukuk egyre népszerűbb, ami a globális pénzügyi piacokon éves 10-15%-os növekedést jelent.[31]

5. Az IBB bank forrásoldali mérlegelemzése és a következtetések

A mérleg forrás oldalát vizsgálva megállapítható, hogy a kötelezettségek értéke eléri a mérlegfőösszeg 92%-át és jelentős növekedést mutat az előző évhez viszonyítva. A kötelezettségek közül a betétesekkel szembeni kötelezettségek a legnagyobb tétel. Figyelemreméltó, hogy ez a 2011. évi ügyfélbetéthez képest 22 %-os növekedést jelent, ami a 2013-ban tovább növekedett, illetve 2014-ban kimagasló eredményt produkált.

Az iszlám bank mérlegének forrás oldala két fő tételt tartalmaz, a saját tőke mellett a kötelezettségek csoportja található meg itt. Jelen tanulmányomban a kötelezettségek közül a betétekkel foglalkozom. A betétesekkel szemben fennálló kötelezettségek két fő finanszírozási típusa a tranzakciós és a befektetési betétek lehetnek.

A tranzakciós betétek betéttípus közvetlenül kapcsolódik a tranzakciókhoz. A hagyományos

- 155/156 -

bankrendszerben ennek megfelelője a látra szóló betét. A bank egy folyószámlát nyit a betétesnek, mely folyószámlán elhelyezett összegről a számla tulajdonosa bármikor rendelkezhet. A betétesek folyószámlája (qard) tehát olyan kölcsön, amely nem termel nyereséget sem a betétesnek, sem a banknak.[32] A bankok ezen összegekből finanszírozzák tevékenységüket. A bankok különböző szolgáltatásokat nyújtanak a tranzakciós betétesek számára. A bank e betéttípusra külföldi devizában vagy állampapírban tartott 100%-os tartalékot tart.

A befektetési betétek az iszlám bankok másik fő finanszírozási forrásai, amelyek a hagyományos bankok által kínált határidős betétekkel szemben a betétek és a részvények között helyezkednek el. A befektetési betétek működéséből származó teljes eredmény felosztásra kerül, azaz a nyereség és veszteség megoszlik a betétesekkel. A bank és befektető közötti szerződés határozza meg a nyereség-veszteség megosztási arányt. A profit megosztási arányban a felek a szerződés létrejötte előtt megegyeznek. A profitmegosztás a szerződés lejártáig csak közös megegyezéssel változtathatnak rajta. Két lényeges különbség van a banki törzs-részvényesek[33] és a befektetési betétesek között. A betét tulajdonosának semmilyen beleszólása nincs a bank működésének irányításába. A második különbség abban áll, hogy a részvények osztalékai változók, míg a befektetési betétek hozama állandó.

Az iszlám hitűek a kamattilalommal és a pénzből többletpénz keletkezésével kapcsolatos megfontolások miatt - a vállalat tevékenysége mellett annak pénzügyeit meg kell vizsgálnia.[34] "Az iszlám hittudósok (szerzők: avagy jogtudósok, mivel ezek szinoním fogalmak az iszlámban) hüvelykujjszabályként azt tanácsolják, hogy befektetés célpontjául csak olyan vállalat szolgáljon, ahol az idegen forrás és a saját tőke aránya kisebb, mint 1/3, eszközoldalon pedig a pénzeszközök és vevőkövetelések aránya nem lépi túl a 33 százalékot."[35]

A bankmérleg forrás oldalának egyéb kötelezettségek sora tartalmazza a személyi jellegű fizetési kötelezettségeket, a szállítókkal szembeni tartozásokat, a fizetendő adókat, bérleti díjakat, a halasztott bevételeket, valamint az elsőbbségi részvények után fizetendő összegeket.

A kötelezettségek között szerepelhet, ha a bank iszlám kötvényt (Sukuk) bocsát ki. Az iszlám kötvények (Sukuk) után sem lehet kamatot fizetni, helyette vagyontárggyal biztosított (asset backed) kötvényként "bérleti díjat" fizetnek a befektetőknek a szóban forgó eszközökkel generált bevételből.

Példának okáért a Török Kereskedelmi Törvény alapján jogi tartalékképzési kötelezettség terheli az iszlám bankot. Veszteség fedezetére használható, ha az általános tartalék már kifogyott. Két különböző mértékű jogi tartalékot kell képezni, osztalékot pedig nem lehet belőle fizetni.[36]

Az IBB bank és más iszlám banki mérleg forrás oldalán található Profit Stabilisation Reserve a konvencionális bankrendszer keretei között működő bankok mérlegéből hiányzik. Annál inkább megtalálható tartalék képzés a biztosító intézetek forrásoldalán. További hasonlóság a nyugati biztosítók és az iszlám pénzintézetek között, hogy a biztosítói iparágban szokásos úgynevezett többlethozam visszatérítés áttételesen megfeleltethető az iszlám banki PLS profit- és veszteségmegosztás (profit and loss sharing) modellnek (mudaraba, musharaka). A mudaraba esetében a bank tőkét szolgáltat, a vállalkozó pedig a munkaerőt és a piaci ismereteket, a musharaka értelmében pedig a bank vállalati részvényeket kap, közös befektetés történik, és a szerződésben meghatározott arányokban részesednek.

Hasonlóság a két iparág nyereség-veszteség visszatérítési módszere (biztosítók esetében a veszteség átterhelés az ügyfélre nincs értelmezve) között, hogy mind a PLS, mind a többlethozam visszatérítésnél megtalálható egy arányszám, amely megfelelően deklarálja, hogy a profitból és veszteségekből az ügylet szereplői közül ki milyen mértékben részesül. A tartalék képzés szerepe a jövőbeni negatív események, kockázatok fedezetére szolgáló összeg, az iszlám bankok esetében ez nem más, mint a szolvens működés egyfajta biztosítása.

Itt érdemes megjegyezni, hogy legtöbb iszlám berendezkedésű államban nem létezik európai értelemben vett alkotmány (avagy alaptörvény, "dusnur"), illetve ha van is, az nem mindig tartalmazza a gazdasági alapjogokat.[37] Viszont az eurpópai országokban felmerül a kérdés, hogy muszlimok, illetve az iszlám bankok élhetnek-e a Saríával? Létrejöhet-e jogi multikulturalizmus? Jelenleg példának okáért a német jog azon az állásponton van, miszerint minden joghatóság a német bíróságokat illeti, egyedül döntenek a hatályos német jogszabályok alapján, tehát nincs jogi multikulturalizmus.[38] Azonban ezt csak a kulcsfontosságú szinten vallja, a német jog elismeri egyedi esetekben, hogy szükség van külső jogszabályok alkalmazására. A német jog tehát azon a szinten áll, hogy lehetőséget biztosít a Saría normáinak azon területére, amiről a német jog ugyanúgy rendelkezik. Viszont kitűnik, hogy ez az "engedékenység" csupán látszólagos. Ráadásul a jogalkalmazók két részre bontják a Saríát - figyelmen kívül hagyva az iszlám dogmatikát, amely soha nem tekintette feloszthatónak. Megkülönböztetik a vallási normákat (ezeket alkotmányosan garantálják), illetve a jogi normákat, amiket korlátozott számú esetben lehet alkalmazni. Az olyan területeken érvényesülhetnek valós értelemben az idegen vallási normák, ahol az internacionalitás jellemzi a jogot.[39] Ilyen a nemzetkö-

- 156/157 -

zi magánjog, a diszpozitív német anyagi jog és a szociális jog, tehát a bankjog területén például nem.

6. Következtetések: a két bankrendszer együttműködése

Tanulmányunk befejezéséül felvázoljuk az iszlám és hagyományos bankrendszer együttműködésének néhány aspektusát. Cikkünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy az iszlám és a hagyományos bankrendszer egyik legfontosabb eltérése szerint a bankrendszer prociklikus-anticiklikus jellege alapján a hagyományos bankrendszer az adós minősítésének szigorításával a válságot mélyíti, míg az iszlám bankrendszer az adós terheinek enyhítésével csökkenti a válság mélységét. Az anticiklikus gazdaság-, ezen belül pénzügypolitika a hagyományos bankrendszer egyik kulcskérdése, melyre a Basel III. rendszerének bevezetése jó például szolgál.

Az iszlám bankrendszer második fontos működési területe, ahol tapasztalatok átvehetők, a kockázat megosztása megtakarító-hitelfelvevő kapcsolatban. Az iszlám bankrendszer tanulsággal szolgál arra, hogy a betételhelyező - legalábbis részben - felelősséget vállalhat a befektetésért,[40] így a megtakarító-bank-hitelfelvevő hármasságának érdekazonossága megteremthető.

A gazdasági mutatók és a bankmérlegek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy növekvő igény jelentkezik az európai pénzpiacon az iszlám pénzügyi rendszer intézményeire, amit alátámaszt az IBB mérlegfőösszegének 4 év alatt közel háromszorosára emelkedése, illetve a növekedést és sikert mutató fentebb elemzett számok. Továbbá alátámasztja a 2015 júliusában nyílt Kuveyt Turk (KT) Bank esete, amely Németország első tisztán iszlám bankja az egyre több vezető kereskedelmi bank (például Citibank, Deutche Bank) ún. iszlám ablakai mellett. Erre a jogalkotóknak reagálniuk kell az eltérő és különböző jogrendszerek lehetőség szerinti átstrukurálásával és a specifikus szabályok revideálásával, interpretálásával.

Mind a nyugati, mind a balkáni térségben egyaránt aktuális és fokozódó szükségként jelentkezik a konvencionális és az iszlám bank együttműködése, amely megmutatkozik az egyes országok jogszabályainak igazodásában és a bankok számának növekedésében, ezen felül pedig a tanulmányban is elemzett különböző pénzügyi intézményekben. A bankrendszerek együttműködése és harmonizációja a régió fejlesztésében és a bankfinanszírozásban jövőbemutató lehetőségként áll fenn, amely további kutatásokat igényel. ■

JEGYZETEK

[1] A 2007-2009-es válság egyik fő oka a banki szféra etikátlan és a pénzügyi prudencia követelményeivel szembemenő hitelezési politkája volt. Lásd: Kecskés András: Felelős társaságirányítás. HVG-ORAC, Budapest 2011. 144-148. o.; Szintén gondot okozott, hogy a társaságok felelőtlen működését tovább fűtötte a hibás javadalmazási politika. Lásd: Kecskés András - Halász Vendel (2010): A siker díja vagy a bukás ára? A vállalati vezetők javadalmazásának elmélete a pénzügyi válság tükrében. In: Jogtudományi Közlöny LX. évfolyam 4. sz. 180-191. o; Kecskés András: Részvényárak mindenek felett? Érdekszférák a vállalatirányítás jogában. In: Emlékkönyv Román László születésének 80. évfordulójára (szerk. Kiss György, Berke Gyula, Bankó Zoltán, Kajtár Edit). PTE Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs 2008. 218-219. o; Kecskés András: The Legal Theory of Stakeholder Protection. In: JURA XVI. évfolyam 1. sz. 71-72. o

[2] Lásd Balázs Judit- Balogh László - Varga József: Az iszlám bankrendszer szerepe a pénzügyi stabilitás helyreállításában. In. Szakmai Szemle. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tudományos-szakmai folyóirata. 2014. I. sz. 29-30. o.

[3] Az adatok forrása IBB 2011., 2012., 2013. és 2014. éves jelentése (IBB Annual Report and Financial Statements For the year ended 31 December 2011 és ended 31 December 2012, továbbá ended 31 December 2013 és ended 31 December 2014).

[4] Az auditorok, mint gatekeeper szerepéről lásd: Kecskés András (2009): Az Enron botrány és az üzleti jog rohadt almái. In: Magyar Jog LV. évfolyam 6. szám, 431. o.

[5] Lásd Botos Katalin - Botos József (2008): A világvallások gazdasági tanítása, a globális piacgazdaság és a karitász. IAS IV. 50. o.

[6] Példaként állhat azon országok "alaptörvényei" amelyekben székhellyel rendelkező és működő pénzintézetek anyabankként vagy legfontosabb alapítóként, beruházóként is szerepelnek, így "Constitution of the State of Bahrain" (letöltve: Constitution Finder. University of Richmond. Retrieved 5 January 2016.), "The Constitution of the People's Republic of Bangladesh" (letöltve: Laws of Bangladesh. Ministry of Law, Justice and Parliamentary Affairs. Retrieved 5 January 2016.), "Constitution of Brunei Darussalam (as revised 1984)" (letöltve: Constitution Finder. University of Richmond. Retrieved 5 January 2016.), "Constitution of the Arab Republic of Egypt 2014" (lettöltve: Egypt State Information Service. Egypt State Information Service. Retrieved 5 January 2016.), "Constitution of the Islamic Republic of Iran" (letöltve: International Constitutional Law Project. Retrieved 5 January 2016.), "Kuwait Constitution" (letöltve: International Constitutional Law Project. Retrieved 5 January 2016.) és "Constitution of the United Arab Emirates" (letöltve: Refworld The Leader in Refugee Decision Support. United Nations High Commissioner for Refugees. Retrieved 5 January 2016.)

[7] Lásd Hatem Imran: Das islamische Wirtschaftssystem. Normen und Prinzipen einer alternativen Ökonomie. Salzwasser Verlag, Bremen 2008. 7. o.

[8] Lásd még: Gálosi Mária Boglárka (2010): Iszlám ablak - ablak az iszlámra. Miképp nyújthat egy magyar bank vallásilag elfogadott szolgáltatást a hazánkban élő muszlimok számára? BCE szakdolgozat, kézirat

[9] Lásd Varga József - Wickert Irén: Az iszlám és a hazai bankrendszer működésének összehasonlítása a banki mérlegek tükrében. Szerkesztett tanulmánykötet. V. Régiók a Kárpátmedencén innen és túl. Kaposvár 2013. 45-53. o.

[10] Lásd Jany János: Klasszikus iszlám jog - Egy jogi kultúra természetrajza. Gondolat Kiadó, Budapest 2006. 67. o.

[11] Jany (2006) 71., 72., 75., 78., 79., 88. o.

[12] Jany (2006) 94-102. o.

[13] Lásd Visegrády Antal: Jogi alaptan. Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs 1996. 29. o.

[14] Jany (2006) 131-134. o.

[15] Lásd Salamon András - Abdul Fattah Munif (2003): Saría - Allah törvénye. Az iszlám jog különös világa. PressCon Kiadó, Budapest. 15-32. o.

- 157/158 -

[16] Lásd Bóka János: Az iszlám jog alapjai. In. Badó Attila - Loss Sándor (szerk.): Betekintés a jogrendszerek világába. Szeged 2004. 250. o.

[17] Jany (2006) 144. o.

[18] Lásd Visegrády Antal: Jog- és állambölcselet. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2003. 15. o.

[19] Lásd Lengyel Zsuzsa (szerk.): Szociálpszichológia szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest 2002. 102. o.

[20] Indonéziában az ada, Észak-Afrikában az urf, Kelet-Ázsiában pedig a dastur szó használatos. /Jany (2006) 173./

[21] Jany (2006) 174. o.

[22] Lásd Mahlknecht, Michael (2008): Islamic Finance. Einführung in Theorie und Praxis. WILEY-VCH Verlag, Weinheim 19-45. o.

[23] Egyes felelősségi konstrukciók kialakulásáról, annak gyökereiről kapcsolatban lásd: Kecskés András: A kárfelelősség antik gyökereiről. In: JURA X. évfolyam 53-60. o.

[24] Lásd Visegrády Antal: Angolszász jog és politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 1999. 91-108. o.

[25] http://www.origo.hu/nagyvilag/20090327-iszlam-jog-muszlimok-sariabirosag-londonban.html Lapállapot: 2012. 09. 04.

[26] Lásd Hechs László: Iszlám jog vagy európai értékek? In. Hetek XII. évfolyam 7. sz. 2008

[27] http://www.islamic-sharia.org/ Leltöltés: 2016. 01. 24.

[28] Lásd Gafoor, A.L.M. Abdul (1999): Islamic Banking and Finance. Another approach Apptec Publications http://www.nzibo.com/IB2/Another.pdf. Letöltés: 2016. 01. 26.

[29] Lásd Balázs Judit: Gazdaság - vállalkozás - versenyképesség az iszlám társadalmakban, AHU MATT, 2013, 1-31. o.

[30] A részvénybefektetések sajátosságai kapcsán lásd: Kecskés András - Halász Vendel: Társaságok a tőzsdén. HVG-ORAC, Budapest 2011. 23-37. o

[31] Lásd Jane Pollard - Michael Samers: Islamic banking and finance: postcolonial political economy and the decentring of economic geography. Transactions of the Institute of British Geographers, Volume 32, Issue 3, 2007. Július. 313-330. o.

[32] Lásd Fekete Orsolya - Tatay Tibor (2013): A kölcsönzés feltételeinek erkölcsi vonatkozásai. Acta Scientiarum Socialium 38: sz. 145-151. o.

[33] Érdkes kérdésként merül fel, hogy az Európában működő iszlám bankok részvényeseire milyen mértékben vonatkoznak uniós jog valamint a tagállami jog alapján meghatározott részvényesi jogok. E jogok tartalmáról és rövid összehasonlításáról lásd: Kecskés András - Visegrády Antal - Halász Vendel (2014): A review on La Porta's ouvere, Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie C. évfolyam 4. szám 549559; továbbá Kecskés András - Halász Vendel (2013): La Porta Magyarországra látogat?: Rafael La Porta professzor és munkaközössége kutatásai és értékelési szempontjai a magyar jog tükrében. Európai Jog XIII. évfolyam 4. sz. 18-31. o.

[34] Lásd Balázs Judit: Az iszlám bankrendszer (Tanulságok a neoliberális pénzügypolitika figyelmébe) Valóság 2011. 1. sz. 1-11. o.

[35] Lásd Gálosi Mária Boglárka (2010): Iszlám ablak - ablak az iszlámra. Miképp nyújthat egy magyar bank vallásilag elfogadott szolgáltatást a hazánkban élő muszlimok számára? BCE szakdolgozat, kézirat

[36] Lásd Szigetvári Tamás: (2008): Az iszlám jelenléte a török gazdaságban. In: Vásáry István (szerk.): Törökország és az iszlám. Az iszlám szerepe Törökország EU-csatlakozásának megítélésében, Piliscsaba, Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete, 51-79. o.

[37] Lásd Ralf Elger (szerk.): Kleines Islam-Lexikon. Verlag C.H. Beck, München 2001. 320-321. o.

[38] Lásd Rohe, Matthias: Multikuluralität und/oder Leitkulur in der Europäischen Union. Friedrich Alexander Universität, Nürnberg 2003. 59- 65. o.

[39] Lásd Rohe, Matthias: Islamisches Recht und Menschenrechte - eine Problemskizze. In. Bendel-Fischer (szerk.): Menschen- und Bürgerrechte: Perspektiven der Region, Arbeitspapier Nr. 7 des Zentralinstituts für Regionalforschung, Erlangen 2004. 439-456. o.

[40] A korlátolt felelősség típusairól bővebben lásd: Kecskés András (2007): A betéti társaságról. In. JURA XIV. évfolyam 1. sz. 114. o.