Egy alkotmány preambuluma kifejezheti az adott ország múltjához, jelenéhez és jövőjéhez való viszonyát. Bár a preambulum normatív erejének minősítése változhat, mindenképpen jelentősége van az alkotmány értelmezése során. Nem minden előszövegnek lesz olyan hatása, mint az USA alkotmányának híres bevezetése ("We, the people"), de értékkifejező jellege miatt támaszkodni lehet rá az értelmezés során.
Az Európai Unió tagállamainak alkotmányát elemezve arra kerestem a választ, vajon a preambulumok közt van-e hasonlóság tartalmi szempontból. A magyar Alaptörvény preambulumának, a Nemzeti Hitvallásnak ebből a szempontból való vizsgálata kiemelt, hiszen az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdése szerint be kell vonni a szöveg értelmezésébe. Jelen munka célja ezen belül a múltra és a jövőre vonatkozó preambulumrendelkezések alkotmánybírósági gyakorlatra kihatásának vizsgálata.
"[...] minden törvénynek megvan a maga természetes bevezetése, és annak, aki törvényhozásba fog, valamennyi szövegrész éle odaillő, a »rátermett« bevezetést kell helyeznie: hisz nem kis dolog, ami utána következik, és nagy különbség van a között, hogy világosan véssük-e a törvényt az emlékezetünkbe, vagy sem; [...]"[1]
Az alkotmányi preambulumok témáját már többen vizsgálták Magyarországon, értéktani,[2] történeti,[3] összehasonlító[4] és a hazai jogfejlődési[5] szempontból. Most nem célom ezek ismétlése, hanem egy fogalmi keret megrajzolása és az összehasonlító példák után a Nemzeti Hitvallást elemzem abból a szempontból, hogy alkalmasak-e az alkotmány stabilitásának elősegítésére, kiemelve a magyar Nemzeti Hitvallást és az ahhoz kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlatot.
Az alkotmányok preambulumai többféle szerepet is betölthetnek. Amellett, hogy ünnepélyességükkel felhívják a figyelmet az egész dokumentum fontosságára, normatív jelentőségük
- 56/57 -
is lehet.[6] Politikai szimbolikus jelentőségük azonban nagyobb jogi-tartalmi jelentőségüknél.[7]
A magyar Alaptörvény preambulumának feladata ehhez képest speciális, mivel külön alkotmányos rendelkezés szól róla.[8]
Egy új alkotmány elfogadására általában valamilyen kiemelkedő eseményhez kapcsolódóan kerül sor, gyakran forradalmi pillanatban. Azonban bizonyos alkotmányos pillanatokban[9] felmerül a múlthoz való viszony, néha pedig a jövő kérdése is az alkotmányozók részéről. Vajon ezek preambulumban való megjelenése bírhat-e olyan jelentőséggel, amelynek gyakorlati szempontból is szerep jut az alkotmány értelmezése során, a magyar Alaptörvény preambulumában található rendelkezések fényében?
A preambulumok egyes elemeit az alábbiak szerint csoportosítja a Sulyok-Trócsányi szerzőpáros: önmeghatározás, a jogalkotói hatalom eredetére, esetleg terjedelmére, illetve tárgyára (mandátum) tett utalás, a célok és értékek deklarálása, történelmi narratíva, egyéb elemek.[10] Ezek közül itt a történelmi narratívához kapcsolódó elemeket vizsgálom, valamint a jövőre tett utalásokat is, mivel azok ugyanúgy hozzájárulhatnak az alkotmány megszilárdításához.
Az alkotmányozó hatalom mindig értékek között választ, sohasem értéksemleges,[11] és ezek az értékek - vagy legalábbis egy részük - megjelenik a preambulumban is. Az európai alkotmányok preambulumainak értékszempontú elemzése során Fekete Balázs a következő módon helyezi el a két vizsgált témakört: a történeti kérdésre vonatkozó részt az államisággal kapcsolatos értékek közé sorolja, a jövőre (generációkra) vonatkozó részt pedig a társadalmi léttel kapcsolatos kérdések közé.[12] A történelmi hagyományt mint értékhivatkozást hét ország alkotmány-preambulumában fedezte fel, amelynél jelen írás tágabban kezeli a történelmi narratívát. Ettől eltérő módon jelen esetben nem a preambulumrészek által hordozott értékek kerülnek vizsgálatra, hanem az, hogy milyen lehetőségeket nyithatnak a felhasználásukra. Az angol-amerikai felfogás általában nem tulajdonít normatív erőt a preambulum-szövegnek, de a gyakorlat ingadozó.[13]
Bár az Európai Unió tagállamainak alkotmányos hagyományában nincs standard a preambulumokra vonatkozóan,[14] érdemes megvizsgálni a nyilvánvalóan bevezetőnek szánt szövegekben[15] található utalásokat a múltra és a jövőre nézve.
A történelmi hagyományok összesen 12 alkotmány preambulumában jelennek meg az Európai Unióban.[16] Ezt nem az alkotmány elfogadásához kapcsoltam, mert akkor lehetővé válna a bővebb körben való vizsgálódás,[17] hanem az alkotmány elfogadását megelőző történelmi eseményekhez.
Ezek közül a leghosszabb a horvát alkotmány vonatkozó része, amelyben 14 külön kijelentés található, mely a horvát történelem különböző mérföldköveit emeli ki.[18] Több ország is említi a küzdelmeket, melynek eredményeként elnyerték függetlenségüket, önállóságukat,[19] ami nem meglepő, hiszen a vizsgált államok nagy része 1989 után vált függetlenné. Így önmeghatározásukban fontos szerepet játszik annak kinyilvánítása, hogy önálló államiságukat elnyerték.
Néhány ország a korábbi történelmi állapotára való hivatkozással erősíti a kontinuitást,[20] azonban csak kettő, Lettország és Magyarország nyilvánítja ki konkrétan, hogy nem fogadja el a megelőző időkben érvényesülő diktatúrát.[21] A lett preambulum, bár elítéli a diktatúrát, és nem fogadta el az elnyomást, de nem megy el odáig, mint a magyar preambulum, amely kinyilvánítja az 1949-es alkotmány érvénytelenségét. Ez a kijelentés elvezethet ahhoz a gondolathoz, hogy az 1949-1989 között alkotott jogszabályok is elveszítik érvényességüket ezen okból.[22] Bár ezt
- 57/58 -
cáfolhatnánk a preambulum általános normatív erejének vizsgálatával,[23] viszont a magyar Alaptörvény R) cikk (3) bekezdése más megvilágításba helyezi ezt a kérdést.
Több preambulumszöveg említi az ország hagyományait, mint fontos értéket.[24] Ez lehet keresztény,[25] kulturális[26] vagy jogi,[27] esetleg "jó",[28] azonban akkor érik el céljukat, ha lehetővé teszik bizonyos értékek esetleges beemelését a gyakorlatba, ahogy ezt a magyar Alaptörvény preambulumának esetében az R) cikk konkrétan ki is mondja.
Az önrendelkezés/önállóság/függetlenség is több preambulumban megjelenő motívum,[29] mely az állami szuverenitás kinyilvánításának fontos eszköze, hiszen az adott állam önállósága teszi lehetővé az alkotmányozást, biztosítva a szuverénnek, hogy megalapozza az ország alkotmányos működésének rendjét. Ebben a kérdésben is Horvátországé a legnagyobb mennyiségű deklaráció, összesen nyolcszor említi a preambulum az önállóság/önazonosság gondolatát.[30] A cél ebben az esetben is az, hogy már az alkotmány bevezetésében rögzítsék az ország függetlenségének alapjait.
Az ősökre való utalás is megjelenik néhány preambulum-szövegben,[31] megjelenítve a hagyományok, a "régi jó szokás", valamint az ország történetének kontinuitását bemutatva az ország nemzetközi jelentőségét, mely hosszabb történelmi időszakra nyúlik vissza.
Az alkotmány-preambulumokban megjelenő történelmi értékeknek tehát első olvasatra a dicső múlt, valamint az alkotmányozást megelőző diktatúrától való elhatárolódás a feladata, azonban megtalálható benne az a cél is, hogy hangsúlyozza az adott állam jelentőségét, kinyilvánítsa önállóságát, függetlenségét, szuverenitását.
A történelmi múlt jelentős eseményei, a hagyományok, az ősök, az önállóság alkotmány-preambulumokba foglalása hozzájárul ahhoz, hogy megteremtse a kapcsolatot a múlt és a jelen között, ezzel segítve az alkotmány stabilitását, hiszen a múlthoz való kapcsolódás egy olyan pont, melynek hatására az elfogadott szöveg tisztelete nagyobb lesz, ha nem elfogult történelemszemléletre épül, azaz a társadalom képes azonosulni velük.
A jövő, a fejlődés is felfedezhető az Európai Unió tagállamai alkotmányainak preambulumaiban több helyen, bár nem annyira népszerű ez a gondolat, mint a történelmi múlt említése. Összesen kilenc ország alkotmányának preambuluma említi a progressziót és a jövő generációkat.[32] A jövő generációk jogainak kérdése nemrég kezdett szélesebb körben ismertté válni[33] a fenntartható fejlődéssel karöltve. Egyre több Európai Unión kívüli országban jelenik meg az alkotmányban a fenntartható fejlődés mint cél, bár inkább magában a szövegben,[34] mintsem a preambulumban. Kivételt képez ez alól Montenegró, ahol a preambulumban jelenik meg a fenntartható fejlődés gondolata.[35]
Az Európai Unió tagállamainak alkotmányait vizsgálva az általános fejlődést támogató deklarációk[36] mellett található kifejezetten a fenntartható fejlődésre[37] és a jövő generációkra[38] vonatkozó kifejezés is felbukkan a preambulumokban. Legrészletesebben a magyar Alaptörvény taglalja ezt a kérdést, többször is előkerül a Nemzeti Hitvallásban.[39]
A környezetvédelem felértékelődésével a fenntartható fejlődés, a jövő generációk számára a megfelelő környezet biztosításának gondolata is előtérbe került. A dicső történelmi tettek felemlegetése mellett több alkotmány is foglalkozik a jövővel, hiszen egy alkotmányt megalkotásakor általában nemcsak egy generációnak szánnak. Felmerülhet az a gondolat is, mely szerint már a jelenben úgy kell cselekedni, hogy a jövőben is biztosított legyen a megfelelő, élhető környezet a jövő generációi számára.[40]
A francia alkotmány preambuluma speciális abból a szempontból, hogy nem mondja ki a fenntartható fejlődést, a jövő nemzedékek jogainak támogatását in concreto, csak a 2004-es Környezetvédelmi Kartát említi meg az 1789-es Deklaráció és az 1946-os alkotmány preambuluma mellett, mint a jogok alapját. A Karta tartalmaz mind a jövő generációkra, mind a fenntartható fejlődésre vonatkozó részeket.
A jövő nemzedékek jogainak, a fenntartható fejlődésnek a megjelenése az alkotmány preambulumában elősegítheti a stabilitás megerősítését, hiszen a jövő generációk "közelebb" érezhetik magukhoz a szöveget, ha beépül a gyakorlatba, hogy tekintettel kell lenni a jövőbeli szempontokra is, hogy az eljövendő nemzedékek számára is biztosítottak legyenek a Föld
- 58/59 -
kincsei. Ha az alkotmányozó kinyilatkoztatása nemcsak üres frázis, hanem van mögötte valós szándék, annak nagy horderejű következményei is lehetnek, mint például a Fülöp-szigeteken, ahol a vonatkozó alkotmányos rendelkezés alapján pert indítottak a kormány ellen a jövő nemzedékek nevében, hogy a környezet pusztítását mérsékeljék.[41] Egy ilyen erővel rendelkező alkotmányos kinyilatkoztatás az egész alkotmány tiszteletét fokozhatja az állampolgárok előtt.
A fentiek fényében érdemes alaposabban megvizsgálni a magyar Alaptörvény preambulumának, a Nemzeti Hitvallásnak[42] vonatkozó rendelkezéseit. A magyar preambulum elég hosszú, a múlt és a jövő tárgyában is részletesebb, explicitebb rendelkezéseket tartalmaz az átlagosnál.
Talán az is volt az alkotmányozó célja, hogy az 1949. XX. törvény lakonikus preambulumához[43] képest erőteljesebb hatást keltő szöveg kerüljön az Alaptörvénybe, hiszen a hosszabb, ünnepélyesebb preambulumok hatnak az érzelmekre, és az ehhez visszatérés növeli a lojalitást, erősíti a történeti kontinuitást.
A Velencei Bizottság megvizsgálta az Alaptörvény preambulumát, és több kérdésben is aggodalmát fejezte ki, például a preambulum értelmezési gyakorlatba való bevonásának lehetősége miatt, mivel egymással ellentétes vélemények is kialakíthatóak a szöveg különböző részei alapján.[44]
A különböző történelmi eseményekre utaló részek szép számmal találhatóak a Nemzeti Hitvallásban. A Szent Koronatan kapcsolódó értelmezési lehetőségeiről,[45] a nemzetfogalom értelmezéséről,[46] a történeti alkotmány vívmányairól,[47] a 28. cikk szerinti értelmezésről[48] már számos vélemény formálódott, de a történeti és a jövőre utaló elemek alkotmánystabilitást erősítő szerepét még nem vizsgálták.
"Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit."[49]
A fenntartható fejlődés fontossága a P) cikkben is megjelenik,[50] valamint a környezetvédelem növekvő nemzetközi jelentőségére is elég utalni.[51] A magyar jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes feladatai a környezetvédelemhez kötődnek, a biztos pedig a gyermeki jogok védelmét látja el. A jövő nemzedékek jogaival nem foglalkozik kiemelten a biztoshelyettes. A 2008-2009-es beszámolóban bár van egy külön fejezet "A jövő nemzedékek kilátásai Magyarországon" címmel, azonban ez kizárólag környezetvédelmi szempontokat vizsgál.[52] Ugyanez a helyzet a 2010-es,[53] 2011-es[54] beszámolóval is. 2012-től az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala már közös beszámolókat ad ki, alapjogok szerinti csoportosítással; a "jövő generációk" elnevezés ugyan megjelenik a 2012-es,[55] 2013-as,[56] a 2014-es[57] beszámolóban, de kétséges, hogy ehhez milyen alapjogok kapcsolhatók. A 2014-es beszámolótól ismét külön fejezetben követhető a biztoshelyettes tevékenysége.[58] A 2015-ös beszámoló a környezetvédelmi kérdések mellett[59] a jövő generációk jogainak védelmében folytatott nemzetközi párbeszédet is bemutatja, amelyben közreműködött a magyar biztoshelyettes,[60] ahogyan teszi ezt a 2016-os beszámolóban is.[61]
"Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink
- 59/60 -
tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot"[62]
Ez a kijelentés inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentőségű, legfeljebb verbálisan hangsúlyozza a jövőt és a fiatal nemzedékeket.
"Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk"[63]
Az elemzés szempontjából a múlt, a jelen és a jövő magyarjai közti kapcsolat bír jelentőséggel, mert ebben fedezhető fel az a gondolat, amely szerint egymást követő generációk számára kell az alkotmánynak megfelelő alkotmányos keretet biztosítania az állam működéséhez. Ez részleteiben változhat, de maga a kezdetekkor megalkotott keret megmarad, a basic structure[64] ugyanaz lehet az évtizedek, akár évszázadok alatt, tehát részleges, a fő alappilléreket nem érintő értelmezési változás vagy formális módosítás lehetséges, azonban az alapnak ugyanannak kell maradnia. Ha nem, akkor új alkotmányt kell elfogadni, tehát ebből a szempontból el kell választani az alkotmányozó és az alkotmánymódosító hatalmat.[65]
A kijelentés másik eleme az "élő keret". Az élő alkotmány doktrínája szerint az alkotmány organikusan fejlődik, változik, nem egy kötött jelentéstartalmú szöveg, hanem folyton változó, azaz élő keret.[66] Ez különösen a common law országokban széles körben alkalmazott, ahol a bírói jogértelmezés teszi valóságossá ennek a metaforának a használatát.[67] Az alkotmánybíróságok gyakorlata is mutat hasonló jegyeket, különösen, ha aktív a testület, megváltoztathatja bizonyos rendelkezések értelmezési tartományát, akár teljesen új jelentés társításával. Erre a klasszikus példa az USA Legfelső Bíróságának gyakorlata, miszerint a korábbi jelentéssel ellentétes értelmet tulajdonított bizonyos kijelentésnek,[68] vagy teljesen új jogosultságot "látott bele" egy-egy alkotmányos passzusba,[69] melynek eredményeként használható az 1789-es szöveg a modern idők kihívásai között is. Az originalista álláspont szerint a szöveg eredeti értelmének megfelelően kell megtenni az interpretációt.[70]
A változó értelmezési gyakorlat akár az alkotmány preambulumára is vonatkozhat, ahogy ez az USA esetében megtörtént. Amíg 1905-ben a preambulumot kizárták az értelmezési tartományból,[71] addig 1973-ban éppen a preambulum szövege segített támpontot találni a kívánt célhoz a Legfelső Bíróság számára.[72]
A korábbi alkotmány preambulumával foglalkozott az Alkotmánybíróság, több esetben is vizsgálta a szöveget.[73] Az Alaptörvény hatályba lépésével új helyzet jött létre, mivel az R) cikk (3) bek. szerint "Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni."[74] Mivel az Alaptörvényt erga omnes hatállyal az Alkotmánybíróság értelmezheti, a testületre várt a feladat, hogy kialakítsa ezt az új értelmezést, mely még nem alakult átfogó rendszerré.
A történeti alkotmány vívmányainak értelmezése külön értekezés tárgya lehetne, most csak utalok arra, hogy ezzel szélesítheti az érvelési palettáját az Alkotmánybíróság, noha pro és kontra érveket bőven találunk.[75]
A történeti alkotmány vívmányai mellett a többi kifejezés is veszélyes lehet,[76] mert utat engedhet merőben új értelmezésnek.
Akár a kereszténység nemzetmegtartó szerepét figyelembe véve, akár a kommunista rendszer tagadását tekintve, ha normatív tartalmat tulajdonítunk nekik, súlyos következményekkel számolhatunk (például ha a kereszténység nemzetmegtartó szerepének különös jelentőséget tulajdonítunk, akkor a kereszténység többi valláshoz képest kiemelt szerepbe kerül, ellentmondva a vallások egyenjogúságának. A másik hipotetikus eset az, amikor valóban érvénytelennek tekintjük az 1944-1990 közötti időszak szuverenitáshiányos rendszerét, akkor érvénytelenné válnak az akkor keletkezett jogszabályok és az azokra épülő jogviszonyok is).[77]
A hipotetikus kérdésen túl, vajon milyen valós esetekben használta az Alkotmánybíróság a Nemzeti Hitvallás valamely gondolatát döntéshozatala során? A gyakorlat vizsgálatából összegyűjtött ügyekből azokat mutatom be, melyekben nemcsak az indítványozó,[78] hanem a testület is felvetette
- 60/61 -
érdemben a Nemzeti Hitvallás valamely részét a döntéshozatal során.
"Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi."[79]
A 21/2013. (VII. 19.) határozatában az Alkotmánybíróság megállapította a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatosan, hogy "Ez az elv - a Nemzeti hitvallásban foglaltakat figyelembe véve - nemcsak a közpénzek és a nemzeti vagyonra vonatkozó, hanem általában véve a közfeladatok ellátásával összefüggő adatok kezelése szempontjából is irányadó."[80] Felhívta a figyelmet a testület arra, hogy "Ennél fogva a polgárait szolgáló demokratikus állam működésének egészével, általánosságban a közfeladatok ellátásával kapcsolatos alaptörvényi követelmény tehát az átláthatóság és a közélet tisztasága, valamint a közügyek méltányos, visszaélés és részrehajlás nélküli intézése".[81]
A 35/2014. (XII. 18.) határozat a jogállamiság elvével kapcsolatban vetette fel a vizsgált gondolatot a Nemzeti Hitvallásból, hozzátéve, hogy a közhatalmat gyakorló szerveknek e szerint kell eljárniuk.[82]
A 3070/2017. (IV. 19.) határozat esetében egy közszolgálati jogviszonyban álló személy közszolgálati jogviszonyát szüntették meg arra tekintettel, hogy polgármesterjelöltként tanúsított magatartása méltatlanságot eredményezett. Az indítványozó véleménynyilvánításhoz való jogának sérelmével fordult az Alkotmánybírósághoz a rendes bírósági lehetőségek kimerítése után. A testület vizsgálata során foglalkozott a Nemzeti Hitvallás vonatkozó részével is, és megállapította, hogy
"A Nemzeti hitvallás fenti mondata ezért értékdeklaráció is, amely alkotmányos értékként fogalmazza meg, hogy a demokratikus jogállamban az államigazgatási szervezetrendszerben dolgozók arra hivatottak, hogy munkájukkal az állampolgárokat szolgálják. Az ő munkájuk teremti meg a közhatalmat gyakorló szervek iránti közbizalmat, ezen alkotmányos érték érvényesítése tehát a közhivatal viselőjével szemben elvárás egy demokratikus jogállamban."[83] Ennek következtében a közszolgálati jogviszony lehet alapjog-korlátozó hatású, és megvalósulhat a méltatlanság, mivel "A közszolgálati jogviszonyban álló személyeknek a közügyek szabad megvitatása során is be kell tartaniuk a közhivatal viseléséhez kapcsolódó törvényi előírásokat."[84]
"Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét"[85] versus "szülőtartás".
A 27/2013. (X. 9.) határozatában az Alkotmánybíróság rokkantnyugdíjból élő személy szülőtartási kötelezettségét vizsgálta, és kimondta a testület, hogy
"Az Alkotmánybíróság - hivatalból eljárva - az Alaptörvény II. cikke és XVI cikke (4) bekezdése alapján - és ezeket a Nemzeti hitvallással összhangban értelmezve - alkotmányos követelményként megállapítja: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja és a 115. § (2) bekezdése alapján az intézményfenntartó a személyi térítési díjat úgy köteles megállapítani - ha annak viselésére a 114. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt személy köteles -, hogy a megállapított térítési díj a kötelezett személy saját szükséges tartását ne veszélyeztesse."[86]
A szülőtartás alaptörvényi kötelezettségének értelmezésekor "vetette be" az Alkotmánybíróság az R) cikk harmadik bekezdését, és a Nemzeti Hitvallás megfelelő rendelkezését felhasználva állapított meg alkotmányos követelményt a testület, mellyel méltányossá tette az Alaptörvény szülőtartásra vonatkozó rendelkezését.
"A Nemzeti Hitvallás nem fogalmaz meg alapjogot."
Jóval több volt az olyan ügyek száma, ahol nem állapította meg a testület az indítványozó igazát a Nemzeti Hitvallással kapcsolatos érvelésnél. Például a 3160/2013. (VII. 24.) végzésében az Alkotmánybíróság kimondta az illetékmentességgel kapcsolatban, hogy nem lehet közvetlenül alkotmányjogi panaszt alapítani a Nemzeti Hitvallásba foglaltak megsértésére hivatkozva.[87]
A 3074/2015. (IV. 23.) végzés szerint a Nemzeti Hitvallás és az R) cikk tartalma nem alapjog, hanem "az Alaptörvény primátusára, értelmezésére és - a jogszabályokkal együtt - mindenkire kötelező voltára vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket."[88]
A 3081/2015. (V. 8.) határozatban foglaltak alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Alkotmánybíróság, mivel többek között a Nemzeti Hitvallás bizonyos részeire hivatkozva igyekezett alkotmányjogi érvelését megalapozni, azonban nem ő volt az idézett rendelkezések címzettje.[89]
A 3218/2016. (XI. 14.) végzés kimondja egy szerencsejátékkal kapcsolatos ügyben, hogy többek között a "Nemzeti Hitvallás felhívott tételei nem tekinthetők az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának".[90]
A 3127/2017. (V. 30.) végzés szerint a Nemzeti Hitvallás "az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint nem tekinthető Alaptörvényben biztosított jognak".[91]
Tehát körülbelül 50 ügyben alkalmazta a Nemzeti Hitvallás különböző részeit az Alkotmánybíróság az ítélkezési gyakorlatában, ám elenyésző azon ügyek száma, ahol sikeresen tudott az indítványozó erre hivatkozni, inkább kivételesnek tekinthető a Nemzeti Hitvallás gondolataira való hivatkozás. Vannak azonban olyan részei a preambulumnak, amely esetekben elfogadja a testület az érvelést, utalhatunk itt "az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi" gondolatra.
- 61/62 -
Ha azt vizsgáljuk, volt-e hivatkozás a Nemzeti Hitvallás történeti részére, netalán a jövő nemzedékekre az Alkotmánybíróság gyakorlatában, a következőket láthatjuk:
"Felelősséget viselünk utódainkért."
Ez a kijelentés fordul elő leggyakrabban az Alkotmánybíróság gyakorlatában. A 27/2013. (X. 9.) AB határozat a már említett szülőtartással kapcsolatosan említi az utódokért való felelősséget, ugyanis a tartási kötelezettség nem sértheti a tartásra kötelezhető gyermeket a saját utódaival szembeni kötelezettségeit mellőzve.
A 3024/2014. (II. 11.) AB végzés esetében egy szélerőmű lebontása kapcsán hivatkoztak az indítványozók fenti rendelkezésre, mivel úgy vélték, hogy a megújuló energiaforrás hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, ami a szomszédaikat érő zajhatás miatt a pihenéshez való joggal került kollízióba. Végül az utóbbi került ki győztesen.[92]
A 3024/2015. (II. 9.) határozatában az Alkotmánybíróság a tankönyvpiac szűkítése miatti panasz ügyében említi a vizsgált alkotmányos rendelkezések között a fenti részét a Nemzeti Hitvallásnak, csak az érvelésnél nem fejt ki ehhez kapcsolódóan gondolatmenetet.
A 16/2015. (VI. 5.) határozat esetében az indítványozó a köztársasági elnök volt, aki közjogi érvénytelenséget vélt felfedezni az állami földvagyonról szóló törvényekben. Az Alkotmánybíróság ebben az esetben a Nemzeti Hitvallás vonatkozó részét más alaptörvényi elemekkel együtt arra használta, hogy bizonyítsa, az Alaptörvény kiszélesítette az állam környezetvédelmi felelősségét,[93] és bizonyos rendelkezések tekintetében megállapította a vizsgált jogszabályhelyek alaptörvény-ellenességét.
"Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését."[94]
A 3038/2016. (III. 3.) határozatban az merült fel kérdésként, hogy korlátozza-e az önkormányzati autonómiát, ha az MTA állapítja meg, hogy a közterületek, intézmények elnevezésekor mely személyek minősülnek XX. századi önkényuralmi politikai rendszerhez tartozóknak. A testület érvelése során felhasználta a Nemzeti Hitvallás vonatkozó részét annak bizonyítására, hogy ezt az önkormányzatoknak figyelembe kell venniük feladataik teljesítése során, és egy ilyen jellegű korlátozás az elnevezések során nem alaptörvény-ellenes.[95]
"Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette." [96]
A 6/2013. (III. 1.) AB határozat a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény több rendelkezését is megsemmisítette alaptörvény-ellenesség miatt, mivel nem biztosította megfelelően a vallásszabadsághoz való jogot. A testület érvelésének megalapozása során felhasználta a fenti Nemzeti Hitvallás-részletet is, többek között annak bizonyítására, hogy az egyházak jelentős szereppel rendelkeznek hosszú idő óta Magyarország történetében.[97]
A rendszer, amely az eddig kiadott alkotmánybírósági döntésekből kirajzolódik, korántsem elegendő ahhoz, hogy lezárhassuk a kérdés vizsgálatát. További ügyekre van szükség ahhoz, hogy tovább finomodjon a kép. Annyit kijelenthetünk, hogy már vannak olyan ügyek, amelyekben jelentősége lett a Nemzeti Hitvallás vonatkozó részének.
Látható, hogy a testület visszafogottan bánik ezzel az értelmezési lehetőséggel, minimális esetben alapította erre érvelését, de akkor sem önmagában a Nemzeti Hitvallás valamely részére, hanem más alaptörvényi rendelkezésekkel együtt, ahogy azt az R) cikk (3) bekezdése kötelező erővel meghatározza. Dicséretes a testület önmérséklete és óvatossága ezen a területen, hiszen a Nemzeti Hitvallás rendelkezései lehetőséget biztosíthatnak a további értelmezésre, akár újabb következtetésekre, amelyek túlgondolásra komoly veszélyekkel járhat.
Az Alkotmánybíróság dönti el, hogy mely rendelkezésnek milyen értelemet és kötőerőt tulajdonít, tehát változhat az eddigi gyakorlat (például mert módosul a testület összetétele, vagy abban az esetben is megtörténhet, ha megváltozik a többség véleménye egy adott kérdésben).
Álláspontom szerint ingoványos terület az Nemzeti Hitvallás szövegének bevonása az alkotmánybírósági értelmezési gyakorlatba, könnyen vezethet arra az eredményre, mint az USA-ban, ahol a pillanatnyi elhatározás és bírósági testületi összetétel eredményeként hol szűkítő, hol tágító hatása volt az alkotmányi megfogalmazásnak.[98] Viszont olyan esetekben, amikor az Alaptörvény valamely rendelkezése méltánytalanságot okozna, vagy hallgat kérdésben, a rendezésben a preambulum rendelkezései segíthetnek, plusz érveket szolgáltatva az Alkotmánybíróság számára. Ez persze felvetheti az aktivista alkotmánybíráskodás vádját.
Látható, hogy a preambulumok szerepe komolyabb lehet, mint ami első ránézésre a rendelkezéseknek tulajdonítható. A magyar Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlata azt bizonyítja, hogy bevonható az alkotmányjogi érvelésbe a bevezető, azonban sohasem alkalmas arra, hogy önmagában jogosultság alapját képezze, hanem mindig más alkotmányos elvekkel együtt érvényesülhet az értelmezés során. Óvatosan kell bánni ezekkel a rendelkezésekkel, mert nem fogadható el a jogszűkítés vagy a kötelezettség-tágítás, illetve a túl tágra nyitott kapu veszélyeket is hordoz magában, ahogy Vörös Imre a történeti alkotmány vívmányaival kapcsolatban megjegyezte, kétélű fegyver.[99]
- 62/63 -
Bár egyes álláspontok szerint a preambulum az alkotmány legfontosabb része,[100] az ilyen kijelentéseket érdemes szimbolikusan kezelni, mivel a preambulum szerepéből fakadóan nem rendelkezik olyan tulajdonságokkal, mint a szöveg "normatív/rendes" része, ám értéktani jelentőségéből adódóan alkalmas arra, hogy bevonjon olyan szinteket az elemzésbe, amelyet a normaszöveg nem tesz lehetővé, ezzel biztosítva végül a méltányos döntést, ahogy az a szülőtartási ügyben is látható volt.
Az Európai Unió tagállamainak alkotmányos bevezetőiben a múltra és jövőre tett utalások is kaphatnak a magyaréhoz hasonló szerepet, ha az alkotmányt értelmező szerv ezt lehetővé teszi számukra: az interpretáció elősegíti az alkotmány stabilitásának erősítését, ha az állampolgárok úgy érzik, méltányos velük szemben az alkotmány, "megvédi" őket. Nagyobb valószínűséggel fogják tisztelni a polgárok a szöveget, melynek eredménye lehet az alkotmány hosszabb ideig való hatályban maradása. A múltra és a jövőre utaló rendelkezések más európai uniós tagállamok alkotmány-preambulumaiban is elősegíthetik az értelmezést, hiszen "a kifosztott polgár számára a preambulum olyan kincsesláda, amelynek kulcsával más rendelkezik",[101] és ha a kulcs tulajdonosa önmérsékletet tanúsítva, de néha kinyitja a ládát, azzal megerősítheti az alkotmány stabilitását. ■
JEGYZETEK
[1] Platón összes művei kommentárokkal. Törvények, szerk: Miklós Tamás, Atlantisz, 2008. 723c.
[2] Fekete Balázs: A jéghegy csúcsa. Strukturális értékek az európai alkotmányok preambulumaiban, In: Fekete Balázs-Horváthy Balázs -Kreisz Brigitta (szerk.): A világ mi magunk vagyunk... Liber Amicorum Imre Vörös. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014. pp. 136-147.
[3] Kukorelli István-Máthé Gábor: Közjogi értékeink a preambulumban In: Lamm Vanda-Majtényi Balázs-Pap András László (szerk.): Preambulum az alkotmányokban, Complex, 2011. pp. 9-22.; Nagy Attila Tibor: A magyar múlt a preambulumban in: Antal Attila-Novák Zoltán-Szentpéteri Nagy Richard (szerk.): Az Alkotmány arca - Preambulum-tanulmányok, L'Harmattan, Budapest, 2011. pp. 94-106.; Trócsányi László: Az alkotmányozás dilemmái, Alkotmányos identitás és európai integráció, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2014. pp. 52-55.
[4] Fekete Balázs: Történeti elemek az EU-tagállamok alkotmány-preambulumaiban, preambulumban. In: Lamm Vanda-Majtényi Balázs-Pap András László (szerk.): Preambulum az alkotmányokban, Complex, 2011., pp. 33-46.; Paár Ádám: Európa preambulumai. In: Antal Attila-Novák Zoltán-Szentpéteri Nagy Richard (szerk.): Az Alkotmány arca - Preambulum-tanulmányok, L'Harmattan, Budapest, 2011. pp. 107-122.; Varga Csaba: Preambulumok az alkotmányi gyakorlatban, lustum Aequum Salutare, 2010/4. pp. 217-241.
[5] Trócsányi i. m. pp. 56-69.; Antal Attila: A preambulum ornamentikája és közjogi ereje. In: Antal Attila-Novák Zoltán-Szentpéteri Nagy Richard (szerk.): Az Alkotmány arca - Preambulum-tanulmányok, L'Harmattan, Budapest, 2011. pp. 31-40.; Vörös Imre: Preambulumot az alkotmányhoz - de milyet? In: Lamm Vanda-Majtényi Balázs-Pap András László (szerk.): Preambulum az alkotmányokban, Complex, 2011. pp. 23-32.; Horkay Hörcher Ferenc: A Nemzeti hitvallásról. In: Jakab András-Körösényi András (szerk.): Alkotmányozás Magyarországon és máshol. Politikatudományi és alkotmányjogi megközelítések, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet - Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2012. pp. 287-309.
[6] Varga i. m. pp. 220-224.; Sulyok Márton-Trócsányi László: Preambulum. In: Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja, I., Századvég Kiadó, Budapest, 2009. pp. 90-91.
[7] Jakab András: Mire jó egy alkotmány? Kommentár, 2010/6. pp. 10-23.
[8] Magyarország Alaptörvénye R) cikk "(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni."
[9] Bruce Ackerman: We the People 1. Foundations, The Belknap Press of Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, 1991., pp. 266-269.
[10] Sulyok-Trócsányi i. m. 91. p.
[11] Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei, Dialóg Campus, 2011. 76. p.
[12] Fekete (2014) 143. p.
[13] Lásd: Varga i. m. 220. p.
[14] CDL-AD (2011) 016, 8.
[15] A preambulum nélküli alkotmányok első pár szakasza általában preambulumstílusú és témájú, lásd. pl. finn alkotmány 1-5. cikk, máltai alkotmány 1-6. cikk.
[16] Csehország, Észtország, Franciaország, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia.
[17] Fekete (2011) 41-43. p.
[18] Például: "Az 1712. évi Pragmatica Sanctió elfogadásáról önálló és szuverén parlamenti határozatban;", "abban a tényben, hogy a Horvát országgyűlés soha nem szentesítette a Szlovénok, Horvátok és Szerbek Állami Nemzeti Tanácsának határozatát a Szerbiával és Montenegróval való egyesülésről a Szerbek, Horvátok és Szlovénok Királyságában (1918. december 1-jén), amely később (1929. október 3.) Jugoszláv Királyságnak kiáltotta ki magát;" stb.
Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban, Wolters Kluwer, Budapest, 2016. 423. p.
[19] Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia.
[20] Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia.
[21] Lettország: "Lettország népe nem fogadta el az őt elfoglaló rezsimeket, ellenállt azoknak és visszaszerezte szabadságát, mikor 1990. május 4-én visszaállította nemzeti függetlenségét az állam folytonosságának alapkövén. Tiszteleg szabadságharcosai előtt, emléket állít az idegen erők áldozatai előtt, elítéli a kommunista és nemzetszocialista totalitárius rezsimeket és azok bűneit."
Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban, Wolters Kluwer, Budapest, 2016. 513. p.
Magyarország: "Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét."
"Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének." Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.).
[22] Ennek cáfolata: Szente Zoltán: A historizáló alkotmányozás problémái - a történeti alkotmány és a Szent Korona az új Alaptörvényben, Közjogi Szemle, 2011/3., 10. p.
[24] Csehország, Horvátország, Lengyelország, Lettország.
[25] Lengyelország.
[26] Lettország.
[27] Horvátország.
[28] Csehország.
[29] Csehország. Észtország, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia.
[30] Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban, Wolters Kluwer, Budapest, 2016. 423-424. p.
[31] Csehország - "ősi államiság", Lengyelország - "hálás szívvel őseinknek", Litvánia - "szabadon éljen és tevékenykedjen atyái és ősatyái földjén", Magyarország - "Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre."
[32] Csehország, Észtország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia.
[33] Szakály Zsuzsa: Az intergenerációs igazságosság és az alkotmányok stabilitása, kézirat.
[34] A teljesség igénye nélkül: fenntartható fejlődés: Albánia 59. cikk (1) f); El Salvador 117. cikk; Grúzia 37. cikk (4); Mauritánia 19. cikk; Peru 69. cikk; Dél-Afrikai Köztársaság 25. cikk b) iii; Szerbia 97. cikk 9.; Zimbabwe 73. cikk 1. iii.
Jövő generációk jogai: Angola 39. cikk (2); Bolívia 108. cikk 15.; Egyiptom 32., 46., 78. cikk; Malawi 13. cikk d) iii; Mozambik 117. cikk (2) d); Tunézia 129. cikk.
[35] Montenegró alkotmánya, Preambulum.
[36] Csehország, Észtország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia.
[37] Lettország.
[38] Észtország, Lengyelország, Lettország, Magyarország.
[39] "Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában", "Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között.", "Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit." Magyarország Alaptörvénye, (2011. április 25.).
[40] Ahogy azt az USA alkotmányának preambuluma is megfogalmazta: "[...] biztosítsuk a szabadság áldásait magunk és utódaink számára,"
[41] Minors Oposa v. Secretary of the Department of Environment and Natural Resources ügy.
[42] Az elnevezésről részletesebben lásd Horkay Horcher i. m. pp. 293-294.
[43] Trócsányi i. m. 60. p.
[44] CDL-AD (2011) 016. 8.
[45] Szente i. m. pp. 1-13.
[46] Smuk Péter: Nemzetfogalom és történeti narratíva az Alaptörvényben, In: Kecskés Gábor (szerk.): Doktori Műhelytanulmányok, Széchenyi Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Győr, 2013. pp. 259-271.
[47] Lásd Rixer Ádám: A történeti alkotmány lehetséges jelentéstartalmai, Jogelméleti Szemle, 2011/3. 29 lev; Csink Lóránt-Fröhlich Johanna: Történeti alkotmány és kontinuitás az új Alaptörvényben, Közjogi Szemle, 2012/1. pp. 10-11., Orbán Endre: Az Alaptörvény paradoxonjai - Átmenetből? Átmenetbe! Közjogi Szemle, 2013/2. pp. 51-58., Milánkovich András-Szentgáli-Tóth Boldizsár: Díszítő elem vagy új értelmezési távlatok? A magyar közjog történeti dimenziói az Alaptörvény tükrében, Közjogi Szemle, 2014/1. pp. 65-74.
[48] Csink Lóránt - Fröhlich Johanna: Egy alkotmány margójára Alkotmányelméleti és értelmezési kérdések az Alaptörvényről, Gondolat Kiadó, Budapest, 2012. pp. 130-131.
[49] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.).
[50] P) cikk "(1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége."
[51] Lásd: Horváth Gergely: Az Alaptörvény környezetjogi előírásai In: Szoboszlai-Kiss Katalin-Deli Gergely (szerk.): Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére, Győr, Universitas-Győr, 2013., pp. 222-234.; Bándi Gyula: Környezetjog, Szent István Társulat, 2014., 3. fejezet.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_539_Kornyezetjog/ch03.html
[52] A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának beszámolója 2008-2009., Budapest, 2010. pp. 246-278.
[53] Beszámoló a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának 2010. évi tevékenyégéről, Budapest, 2011. pp. 214-281.
[54] Beszámoló a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának 2011. évi tevékenyégéről pp. 321-356.
[55] Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2012. évi tevékenységéről, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 2013. pp. 169-197.
[56] Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 2014. pp. 90-99. pp. 261-285. p. A gyermekjogok is megjelennek külön fejezetként, külön fejezetet kap a jövő nemzedékek biztoshelyettese is, ahol szinte csak környezetvédelmi kérdések kerülnek előtérbe.
[57] Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2014, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 2015. pp. 92-100.
[58] Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2014, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 2015. pp. 256-282.
[59] Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2015, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 2016.pp. 252-294.
[60] Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2015, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 2016. pp. 267-271.
[61] Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2016, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 2017. pp. 330-333., pp. 320-364.
[62] Magyarország Alaptörvénye, (2011. április 25.).
[63] Magyarország Alaptörvénye, (2011. április 25.).
[64] Az indiai Legfelső Bíróság által kialakított doktrína, mely szerint az alkotmány "alapvető szerkezetét" nem lehet megváltoztatni alkotmánymódosítással, a folyamatról Lásd pl. Virendra Kumar: Basic Structure of the Indian Constitution: Doctrine of Constitutionally Controlled Governance [From Kesavananda Bharati to I.R. Coelho] Journal of the Indian Law Institute Vol. 49, No. 3 (July-September 2007), pp. 365-398.
[65] Petrétei i. m. pp. 78-80.
[66] Paksy Máté: Az alkotmányértelmezés művészete Kanadában, Iustum Aequum Salutare, 2012/1. pp. 75-82.
[67] Aileen Kavanagh: The Idea of a Living Constitution, Canadian Journal of Law and Jurisprudence, 16(1), 2003. pp. 55-57.
[68] Brown v. Board of Education of Topeka, 347 U.S. 483 (1954).
[69] Obergefell et al. v. Hodges, Director, Ohio Department of Health, et al., (2015), Roe v. Wade (1973).
[70] Kavanagh i. m. pp. 63-64.
[71] Harlan elvette a jogi erejét a preambulumnak "Az Egyesült Államok egyetlen lényeges hatalma sem származik az alkotmány preambulumából." Jacobson v. Massachusetts, 197 U.S. 11 (1905).
[72] Liav Orgad: The preamble in constitutional interpretation International Journal of Constitution Law, 2010 Vol. 8 No. 4., 721., - Roe v. Wade jövő gennek a premabulumban találtak támpontot.
[73] Trócsányi i. m. pp. 60-62.
[74] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.).
[75] Vörös Imre: A történeti alkotmány az Alkotmánybíróság gyakorlatában, Közjogi Szemle, 2016/4. pp. 44-57.; Szmodis Jenő: Az alkotmányos történelmi vívmányok szerepéről a normakontrollban - Széljegyzetek Vörös Imre akadémiai székfoglaló előadásához, jogelméleti Szemle 2016/4. pp. 176-183.; Szalma József: A történelmi/történeti és a kartális alkotmány teljességéről és jogalkalmazási kérdéseiről, jogelméleti Szemle 2017/2. pp. 187-188.
[77] Szente i. m. 10. p.
[78] Pl. kommunista bűnök, szegények támogatása stb.
[79] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.).
[80] 21/2013. (VII. 19.) AB határozat [32].
[81] 21/2013. (VII. 19.) AB határozat [33].
[82] 35/2014. (XII. 18.) AB határozat [47].
[83] 3070/2017. (IV. 19.) AB határozat [42].
[84] 3070/2017. (IV. 19.) AB határozat [44].
[85] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.).
[86] 27/2013. (X. 9.) AB határozat Indokolás 1.
[87] 3160/2013. (VII. 24.) AB végzés [20].
[88] 3074/2015. (IV. 23.) AB végzés [22].
[89] 3081/2015. (V. 8.) AB határozat [31].
[90] 3218/2016. (XI. 14.) AB végzés [14].
[91] 3127/2017. (V. 30.) AB végzés [19].
[92] 3024/2014. (II. 11.) AB végzés [2].
[93] 16/2015. (VI. 5.) AB határozat [87]-[91].
[94] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.).
[95] 3038/2016. (III. 3.) AB határozat [25]-[26].
[96] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.).
[97] 3038/2016. (III. 3.) AB határozat [122].
[100] Sanford Levinson: Our Undemocratic Constitution, Oxford University Press, 2006. 13. p.
[101] Jean F. Aubert: La constitution francaise de 4 octobre 1968 Zeitschrift für Schweizerishes Recht, 1960/1. pp. 44-45., idézi Varga i. m. 229. p.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, tudományos segédmunkatárs.
Visszaugrás
