A Vht.[1] és a Kjtv.[2] meghatározza azon feltételeket és kijelöli azon jogi kereteket, amelyek fennállta esetén a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot. A Vht. - szabályozási metodikáját tekintve - kimondja, hogy azon eljárási kérdésekre, amelyeket eltérően nem szabályoz, a Pp.[3] szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni, egyúttal utaló rendelkezése[4] útján deklarálja azon előírásokat, amelyek a közjegyző által elrendelt végrehajtásra vonatkozó különös rendelkezésekként megfelelően alkalmazandók. a fentieket követvén megállapítható, hogy a végrehajtás megszüntetése körében a Vht. által a végrehajtást elrendelő bíróságra telepített jogkör[5] a közjegyző által és a közjegyzői eljárásban is normatív alapon irányadó, hiszen a Vht. kimondja, hogy ezen jogszabályhelyek alkalmazásában a végrehajtást elrendelő bíróság alatt a közjegyzőt is érteni kell. A közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárások sok esetben áttörik a peres eljárásban ismert alapelvek kereteit. Példaként hozható fel az Alaptörvény elfogadását követően jelentős változást magában hordozó "igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján" elv, mely alapelvet épp a közjegyzői nemperes eljárások előretörése lazított fel.[6]
- 39/40 -
A jogszabályi rendelkezések egyértelműsége számos esetben látszólagos és megkérdőjelezhető, hiszen azok megalkotását követően, a gyakorlatban történő alkalmazás során gyakorta involválódnak olyan helyzetek, illetve igényelnek elbírálást olyan jogkérdések, amelyek a jogszabály szó szerinti alkalmazásával nem válaszolhatók meg teljes bizonyossággal, vagy éppen a jogszabály szó szerinti értelmezése vezet a józan ésszel ellentétes jogértelmezésre - gondolván például a közjegyzői okiratba foglalt felmondásokra vonatkozólag a Kjtv. 142. §-a körében kialakult, bizonytalanságot hordozó módon szerteágazó bírói gyakorlatra a Vht. 23/C. § (2) bekezdését illetően, amely tárgykör aktualitásának köszönhetően példaként szolgál arra, milyen irányokat keletkeztethet adott esetben az egyértelmű keretek hiánya.
A törvényesség érvényesülése különösen fontos az olyan jogintézménnyel kapcsolatban, amely a jogi szankciók realizálására, kényszer alkalmazására, jogok korlátozására vagy megvonására irányul. Ez a megfontolás a bírósági végrehajtásban számos törvényes garancia kiépítéséhez vezetett. Ezek közé tartoznak a végrehajtási perek is, a jogorvoslatok körében a fellebbezés, illetve a felülvizsgálat lehetősége vagy a végrehajtási kifogás, amelyek egyaránt a bírósági végrehajtási eljárás folytán bekövetkezett jogsérelmek orvoslását szolgálják.[7] Hangsúlyozván általánosságban a (bírósági) végrehajtási eljárás jogi és társadalmi jelentőségét, valamint ezzel együttesen az állami kényszer érvényesítésének lehetőségét, a Vht. szabályozása a közjegyzői eljárás tárgyát képező végrehajtás megszüntetése körében az indokoltnál talán kevésbé differenciált és kimunkált, amely a közjegyzők oldalán lényeges felelősségi kérdéseket is felvethet. A fentieken túl, a Vht. végrehajtás megszüntetésére vonatkozó szabályozásának látszólagos egységessége okán a bírói és a közjegyzői jogkör adott esetben - ideértve a cselekvési lehetőségeket az eljárásban - szinte összefonódhat, amely mind a jogalkalmazók, mind jogkereső közönség számára lényeges jogbiztonsági aggályokat keletkeztethet. Jelen tanulmány célja a közjegyző hatáskörébe utalt végrehajtás megszüntetésével, mint nemperes eljárással kapcsolatos szabályozás bemutatása, a hatályos szabályozás esetleges hiányosságainak feltárása, ideértve a kapcsolódó joggyakorlat elemzését is. A szabályozás bemutatása során kitekintést teszünk a peres eljárásban irányadó szabályokra, valamint megkíséreljük összegezni azon szempontokat is, amelyek segítséget nyújthatnak annak elhatárolásához, hogy az adott végrehajtás megszüntetése iránti kérelem peres vagy nemperes eljárásban történő elbírálást követel. Végezetül, arra az esetkörre fókuszálunk, amikor a végrehajtást elrendelő bíróságnak - a tanulmány céljához igazodóan, a közjegyzőnek - azon okból kell rendelkeznie a végrehajtás megszüntetéséről, mert a tárgyi ügyben új közokirat keletkezett (amely a vizsgált témához igazodóan kizárólag ítélet lehet),
- 40/41 -
bemutatva a kérelem elbírálásához segítségül hívható forrásokat, valamint egy jogeseten keresztül a vonatkozó bírói gyakorlat aktuális irányait.
A vizsgálatot megelőzően a jogszabályi környezetet és az egyes eljárások jogi jellegét tekintve szükséges egymástól elkülöníteni a Vht. és a Pp. által szabályozott végrehajtás megszüntetése (korlátozása) - együttesen: a végrehajtás megszüntetése - tárgyában irányadó eljárásrendet. A Pp. rendelkezései általános jelleggel, peres eljárásban alkalmazandók, akkor tehát, ha az adós a végrehajtást sérelmesnek tartja és a végrehajtás megszüntetésére a Vht. által szabályozott eljárásban nincs lehetőség. Amennyiben tehát az adós nemperes eljárás keretében nem tudja elérni a végrehajtási záradék kiállításával elrendelt végrehajtás megszüntetését, a végrehajtás megszüntetése iránt pert indíthat a végrehajtást kérővel szemben.[8] Mindazokban az esetekben, amikor a végrehajtás megszüntetése peren kívüli eljárásban nem valósulhat meg, az adós a végrehajtás megszüntetési perrel tudja biztosítani jogvédelmi érdeke megvalósulását, ha a végrehajtási útra terelt követelés nem, vagy nem a záradékolt okiratban foglalt kötelezettségvállalás szerinti mértékben illeti meg a végrehajtást kérőt. Azonban a sikeres végrehajtás megszüntetési per "csak" azzal a következménnyel jár, hogy a közvetlen végrehajtási jog szűnik meg a követelés megszűnése nélkül. A követelést a felperesnek, azaz az adósnak teljesítenie kell, így például a kölcsön összegét, azaz a tőkét, továbbá adott esetben annak törvényes kamatát vissza kell fizetnie az alperesnek, azaz a végrehajtást kérőnek.[9]
Ha a végrehajtás megszüntetésére a Vht. 56. §-ában foglalt rendelkezés egyébként alkalmazhatónak tűnik, a pert tárgyaló bíróságnak - a keresetlevélben erre vonatkozó adat hiányában - hiánypótlás keretében fel kell hívnia a felperest annak igazolására, hogy a végrehajtási eljárásban megkísérelte-e a végrehajtás megszüntetését. Minden további esetben, amely nem tartozik a Vht. 56. §-ában foglaltak körébe, a hiánypótlásra felhívás szükségtelen, mivel a végrehajtás megszüntetését csak peres úton, bírói ítélettel lehet elérni, amelynek indoka, hogy a végrehajtási - nemperes - eljárásban rendelkezésre álló lehetőségek mind a bizonyítás, mind a döntés szempontjából korlátozottak.[10]
- 41/42 -
Amennyiben a fél a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt bíróság előtti peres eljárást kezdeményezne olyan vitás kérdés eldöntése érdekében, amely túlmutat a nemperes eljárás keretein és bizonyítás felvételét igényli, döntése szerint - az ügy sajátosságaitól függően - végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti, illetőleg a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per megindítására is jogi lehetősége van. A végrehajtási záradékkal indult végrehajtás megszüntetése iránti perben - ahogyan az az elnevezéséből is következik - a bíróság nem a dönt a felek közti elszámolási helyzetről, a végrehajtási záradékkal indult végrehajtás megszüntetése iránti perben pusztán a végrehajtás megszüntetéséről határoz a bíróság.[11] Fontos megjegyezni, hogy ez utóbbi megállapítás kizárólag az új Pp. hatálya alá tartozó perekre vonatkozik, hiszen a régi Pp. hatálya alá tartozó perekben helye volt a keresetek összekapcsolásának.[12] Amennyiben a végrehajtás megszüntetésének oka az, hogy a követelés érvényesen nem jött létre, illetve részben nem jött létre érvényesen, a felek közti elszámolás külön per tárgyát képezi. Ugyancsak külön peres eljárásban vizsgálandók az elszámolási kérdések abban az esetben, ha a végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt teljesítés történt az adós részéről. Elszámolási kérdéseket tekintve elsősorban a végrehajtható okiratban foglaltak alapulvételével szükséges meghatározni a végrehajtást kérő követelésének összegszerűségét, majd a felperesnek számítási adatokkal kell igazolnia, hogy követelése esetlegesen mennyiben térült meg vagy mennyivel csökkent, azaz, hogy a végrehajtó, illetve a végrehajtást kérő felé az adós milyen összegeket teljesített a végrehajtás foganatosítása során. A végrehajtás során befolyt összegekből - függetlenül attól, hogy azt a végrehajtást kérőnek vagy a végrehajtónak fizette meg az adós - először a végrehajtási költségeket kell kielégíteni. A végrehajtás költsége lehet a végrehajtási eljárás illetéke, a végrehajtó munkadíja, a költségátalány, a végrehajtó készkiadása, a behajtási jutalék, a végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő munkadíja, költségátalánya, készkiadása.[13] Összegezve tehát, amennyiben a felek között fennálló helyzet eredményeként elszámolási kérdésekben érdemben szükséges dönteni, annak tárgyában kizárólag bíróság rendelkezhet az előtte folyamatban lévő peres eljárásban, hisz a felek közötti elszámolás rendszerint bizonyítási eljárás lefolytatását igényli, amely a peres eljárások privilégiuma.
- 42/43 -
A korábbi szabályozástól[14] eltérően - ahogyan azt a Pp. miniszteri indokolása is rögzíti - a végrehajtási záradékkal és azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtások esetén arra nem lehet alapítani a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt előterjesztett keresetet, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló követelés érvényesen nem jött létre, érvénytelen, esetlegesen a felmondás érvénytelen vagy nem hatályosult. Ilyen hivatkozások esetén a keresetet - figyelemmel arra, hogy az anyagi pervezetés körében tájékoztatás csak a kereset befogadását követően adható - érdemben kell elbírálni és elutasítani.[15] A követelések jogi úton történő érvényesítése során gyakorta következik be jogutódlás a jogosulti, illetőleg a végrehajtást kérői oldalon, döntően a követelések engedményezésére tekintettel. Ennek kapcsán hosszú idő óta nem vitás a bírói gyakorlatban, hogy a követelés engedményezésének érvénytelensége sem adhat alapot a végrehajtás megszüntetésére.[16]
A Vht. 55. §-a a végrehajtást foganatosító bíróság általi, míg az 56. §-a a végrehajtást elrendelő bíróság általi végrehajtás megszüntetését, illetve korlátozását szabályozza. A Vht. 56. §-a által szabályozott eljárás során a végrehajtást elrendelő bíróság nemperes eljárásban végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős vagy véglegessé vált határozat hatályon kívül helyezte, megváltoztatta, illetve a végrehajtandó határozat hatályát vesztette, vagy jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre. A tanulmány céljához igazolódóan közjegyzői okiratok esetében kizárólag a Vht. 56. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazására kerülhet sor, amennyiben a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása válik indokolttá az eljárás során. Az eljárásban újonnan keletkezett közokiratok minden esetben bírósági döntések - ítélet vagy bírósági meghagyás -, amelyek a végrehajtható okirat mögött meghúzódó végrehajtandó okiratot (határozatot) annulálják vagy változtatják meg.[17] Az említett bírósági
- 43/44 -
döntések - eredetüket tekintve - többféle eljárásban keletkezhetnek, azok lehetnek akár a végrehajtandó okirat tartalmát képező szerződés, illetőleg a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének megállapítása iránt indult perben hozott ítéletek, illetve perújítási vagy felülvizsgálati eljárásban hozott határozatok. Amennyiben az adott határozat előzetesen végrehajtható volt, úgy a másodfokú eljárásban keletkezett határozat is képezheti végrehajtás megszüntetése iránti kérelem alapját.
Értelmezésre szorul, hogy a megállapítási perek és azok eredményétől, illetve eredményességétől függően előterjesztett végrehajtás megszüntetése iránti kérelem dogmatikailag hová is sorolható. A megállapítási perek ugyanis nem tekinthetők jogorvoslatnak, azonban az eljárás során született határozatok közvetett módon a végrehajtás megszüntetését eredményezhetik.[18] Fontos rögzíteni, hogy a megállapítási per kimenetele nem lehet a végrehajtási záradék törlése, hiszen az eljárási szabálysértés orvoslására hivatott, nem érintve az anyagi jogi jogvita érdemét.[19] Ha az adós álláspontja szerint a közjegyzői okiratban foglalt követelés - részben vagy egészben - nem jött létre érvényesen, megállapítási kereset előterjesztésének lehet helye. Amennyiben ezen megállapítási perben a bíróság azt mondja ki, hogy a közjegyzői okiratban foglalt követelés érvényesen nem jött létre, úgy az adós kérelmére a közjegyző rendelkezik a végrehajtás megszüntetéséről a Vht. 56. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás eredményeként. Fontos megjegyezni, hogy az adott rendelkezések vonatkozásában "követelés" alatt nem egyszerűen a felek közti jogviszonyból származó, polgári peres úton érvényesíthető követelést kell érteni, hanem "végrehajtható követelést", mégpedig "közvetlenül végrehajtható követelést', a záradékolt okirattal elrendelt végrehajtás tárgyát.[20] A fentiek szerint tehát közvetlenül ugyan nem, de közvetett módon, jogkövetkezményeket tekintve a megállapítási per is és a per eredményessége esetén az annak alapján, a Vht. 56. §-ának rendelkezései szerint előterjesztett végrehajtás megszüntetése iránti kérelem is értékelhetők egyfajta sajátos értelemben vett jogorvoslatként.
- 44/45 -
A jogszabályi környezet áttekintését követően azon esetkört helyezzük középpontba és vizsgáljuk, amikor a Vht. 23/C. §-a alapján a közjegyző - mint a végrehajtást elrendelő bíróság - végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, majd a későbbiek során a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a tárgyi ügyben újonnan keletkező közokiratra tekintettel szükséges rendelkezni a végrehajtás megszüntetéséről. Felelősségi kérdések tekintetében igazán lényeges lehet, hogy a fenti esetben - a kérelem tartalmától függően - az eljárt közjegyzőnek vagy bíróságnak kell-e a rendelkeznie a folyamatban lévő végrehajtás megszüntetéséről, így ezen szempontból is indokoltnak mutatkozhat a hatályos jogi környezet elemzése.
Fontos megjegyezni, hogy a banki ügyleteket tekintve az ezredfordulót követően rendkívül jelentős számú, döntően deviza alapú kölcsönszerződés, illetve azokra vonatkozóan egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalására került sor, amelyek a későbbiek során, jellemzően a szerződésszerű teljesítés elmaradása okán végrehajtási záradékkal kerültek ellátásra. Ezen végrehajtási eljárások foganatosítása napjainkban is zajlik. A devizahitelekből fakadó elszámolási kérdések kapcsán kialakult jogviták a fogyasztói oldal részéről kidolgozott adósmentő koncepciók sorát indukálták, amelyek rendszerint a devizakölcsön szerződések tisztességtelen voltát és a közjegyzők felelősségét állították. A közelmúltban jelentősen enyhült a devizaügyletek jogi sorsát illetően kialakult bizonytalanság, azonban a kérdés mára sem veszítette aktualitását.[21]
A Vht. 56. §-a szerinti nemperes eljárásban a végrehajtás megszüntetéséhez, illetőleg korlátozásához az szükséges, hogy az újabb határozat a végrehajtandó követelésről érdemben döntsön, vagyis az, hogy a jogosult követelése anyagi jogilag se álljon fenn (azzal, hogy a naturalis obligatiok, illetve az elévült követelések fennállnak, azonban azok bírósági úton nem érvényesíthetők). Azon tény, hogy a közjegyzői okiratba foglalt deviza alapú kölcsönszerződések sok esetben nem jöttek létre érvényesen, nem jelenti azt, hogy az adós ne tartozna az anyagi jog szabályai szerint a hitelezőnek. Erről az anyagi jogi jogosultságról a végrehajtás megszüntetése iránti perekben a bíróság nem határoz, pusztán a végrehajtási eljárást szünteti meg. A szerződés érvénytelensége iránti perben a bíróság megállapítja a követelés megszűnését - azzal, hogy a követelés megszűnése a Ptk. rendelkezésén alapul -, amely döntés keletkezteti a felek közti elszámolási
- 45/46 -
kötelezettséget. Az a tény, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, nem jelenti azt, hogy a jogosultnak az anyagi jog szabályai szerint nem áll fenn követelése az adóssal szemben.[22]
Abban az esetben tehát, ha az adós a vele szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárást a Vht. 56. §-ában foglalt körülmények okán sérelmesnek véli, elsősorban a Vht. szabályaira alapítottan, nemperes eljárásban terjeszthet elő kérelmet a végrehajtás megszüntetése iránt. A Vht. 56. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, azaz, ha a végrehajtást elrendelő bíróság jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre, nincs akadálya a végrehajtás nemperes eljárásban történő megszüntetésének. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott jogszabályhely alkalmazásában a végrehajtást elrendelő bíróság alatt a közjegyzőt is érteni kell, ezen feltételek fennállta esetén a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása alapján indult végrehajtás megszüntetése szükségszerűen a közjegyző jogkörébe tartozik. A továbbiakban áttekintésre kerül, hogy ha a közjegyzőhöz ilyen tartalmú kérelem érkezik, a közjegyzőnek hogyan kell vizsgálnia a kérelem tartalmát, illetve mely szempontok szerint szükséges döntenie a kérelemről, valamint, hogy milyen eljárási lépéseket kell tennie a kérelem jogszerű elbírálása érdekében.
A devizaügyletekkel összegfüggő jogi bizonytalanságok kiküszöbölése és az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása érdekében a Kúria az ún. Kásler-ügyben elvi határozatot[23] hozott, amely számos kérdést vetett fel úgy a végrehajtási eljárásokban kiemelt szerepet viselő közjegyzői kar tagjaiban, mint általánosságban véve a jogkereső közönségben. A MOKK JIK.2014.23. ezen kérdésekben, illetve célzottan a Vht. 56. §-ának alkalmazásával kapcsolatosan kívánt egyfajta iránymutatást nyújtani a végrehajtási eljárás megszüntetése iránti kérelmek elbírálása során. Kiemelendő, hogy a MOKK JIK.2014.23. nem minősül a Kjtv. szerinti iránymutatásnak, így az kötelező erővel nem bír, arra hivatkozni bírósági vagy közjegyzői eljárásban nem lehet, a tanulmány céljához igazodóan kizárólag annak orientáló mivoltát és gyakorlati alkalmazhatóságát vetjük vizsgálat alá a bírói gyakorlat aktuális tendenciáinak függvényében. A feldolgozott esetek tényállásának alapját devizában nyilvántartott fogyasztói kölcsönszerződéseket magukban foglaló közjegyzői okiratok, illetve az azok alapján elrendelt végrehajtás
- 46/47 -
megszüntetése iránti kérelmek képezik. Az alábbiakban a MOKK JIK.2014.23. segítségével megkíséreljük átfogóan feltárni és összegezni, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti kérelmek elbírálása során milyen cselekvési lehetőségek állnak rendelkezésükre a közjegyzőknek.
A Kásler-ügyben a Kúria főbb megállapításai a következők szerint foglalhatók össze: a Kúria ítéletében rögzítette, hogy az árfolyamrés nem tartozik a szerződés elsődleges tartalmához, ezért a tisztességtelensége vizsgálható, valamint, hogy az árfolyamrés tisztességtelen, mert a különnemű árfolyam alkalmazásából a pénzügyi intézménynek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, továbbá azt is, hogy az MNB hivatalos devizaárfolyamával helyettesítheti az érvénytelen árfolyamrést. A Kúria ítéletében foglalt megállapítások következtében a devizakölcsön szerződések vagy azok egyes szerződési rendelkezéseinek érvényességéhez indokolt kétség fűződhetett, amely nagy számú peres eljárás megindítását vonta maga után a devizakölcsön szerződések érvényességét illetően. Ezen peres eljárások időbeliségüket tekintve - figyelemmel a szerződési tartalmak vizsgálatára és az esetleges bizonyítási eljárások lefolytatására - magukban hordozták az eljárások elhúzódásának lehetőségét, így az ezen eljárásokban született ítéletek és ezzel együttesen a devizakölcsön szerződések, illetőleg azok egyes rendelkezései érvénytelensége jogkövetkezményeinek levonása napjaink közjegyzői eljárásainak tárgyává is válhatnak, amely szoros összefüggést mutat a végrehajtási eljárás megszüntetése iránt előterjesztett kérelmek elbírálásának kérdéskörével.
A szerződések, illetve döntően azok szerződési tartalma kapcsán kialakult vitás kérdések érdemi vizsgálata és elbírálása érdekében az adósok alapvetően két irányba léphetnek, amennyiben a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt peres eljárást kívánnak kezdeményezni: megállapítási- vagy marasztalási keresetet terjeszthetnek elő a bíróságon. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében speciális szabály,[24] hogy a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részleges érvénytelenség) megállapítását - az érvénytelenség okától függetlenül - a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek - a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának - alkalmazására is kiterjedően kérheti, deviza alapú szerződések esetén tehát tisztán megállapítási per kezdeményezésére nincs mód. A megállapítási kereset alapján indult peres eljárásban az eljáró bíróság a szerződés érvénytelenségét vagy a szerződés egyes rendelkezéseinek érvénytelenségét (részbeni érvénytelenségét) deklarálhatja. Fontos, hogy a bíróság a kérelemhez kötöttség elve alapján nem terjeszkedhet túl
- 47/48 -
a kereseti kérelmen, akkor sem, ha racionális szempontból egyébként elszámolási kérdésekről is indokolt lenne érdemi döntést hozni. A kérelemhez kötöttség elve alapján tehát a bíróság megállapítási kereset előterjesztése esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit nem alkalmazza. A megállapítási kereset - függetlenül a per eredményességétől - érdemi megoldást nem kínál a fennálló jogvita rendezésére nézve, mivel a bíróság erre irányuló kereseti kérelem hiányában sem az érvénytelenség jogkövetkezményeiről, sem az érvénytelenség következtében felmerülő elszámolási kérdésekről nem dönthet. A másik rendelkezésre álló keresettípus a marasztalási kereset, amely alapvetően abban különbözik a megállapítási keresettől, hogy az adós ez esetben jogkövetkezmény alkalmazását is kéri a bíróságtól. A jogirodalom alapján esetfüggő, hogy a bíróság marasztalási kérelem előterjesztése esetén határoz-e az elszámolási kérdésekben, de abban az esetben, ha a szerződést az érvénytelenség okának kiküszöbölésével ex tunc hatállyal érvényesnek nyilvánítja, jellemzően az összegszerűség kérdésében is döntést hoz egyúttal.
A továbbiakban - gyakorlati kérdésekre fókuszálván - annak összefoglalására kerül sor, hogy a fenti keresettípusok szerinti peres eljárásokban született ítéletek a közjegyző feladataira közvetve milyen hatással bírhatnak, illetve a közjegyzőre milyen eljárási kötelezettségek hárulhatnak, ideértve a közjegyző cselekvési lehetőségeinek esetleges határait. Egyértelműbbnek bizonyulhatnak a jogkövetkezmények abban az esetben, ha a bíróság jogerősen a teljes szerződés érvénytelenségét állapítja meg és nem alkalmaz jogkövetkezményt: erre irányuló kérelem esetén a közjegyzőnek a végrehajtást meg kell szüntetnie, azzal, hogy a végrehajtási költségeket főszabály szerint a végrehajtást kérő viseli. a végrehajtás egészének a közjegyző által végzéssel történő megszüntetésére sor kerülhet, de csak akkor, ha a bíróság jogerőssé vált ítéletében azt állapítja meg, hogy a végrehajtás útján érvényesített követelésből érvényesen semennyi sem jött létre, tehát, ha a végrehajtandó okiratba foglalt szerződés egészében érvénytelen. Abban az esetben, ha a bíróság a szerződés egyes rendelkezéseinek - azaz részleges - érvénytelenségét állapítja meg, azonban a jogerős ítélet sem jogkövetkezmény alkalmazásáról, sem elszámolási kérdésekről nem rendelkezik, fennáll annak lehetősége, hogy a közjegyző számára a kérelem elbírálása már korántsem egyértelmű, különös tekintettel a nemperes eljárás kereteire.
Ha a bíróság a szerződés részleges érvénytelenségéről határoz, az érvénytelenség jogkövetkezményeit azonban nem vonja le, úgy a közjegyző számára két elvi lehetőség áll nyitva. Az egyik, hogy a közjegyző az adós kérelmét - annak tartalma szerint,[25] a szerződés részleges érvénytelenségére tekintettel - a végrehajtás
- 48/49 -
korlátozása iránti kérelemként veszi figyelembe, egyúttal a Vht. 56. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával a kérelem visszautasításának/elutasításának terhe mellett felhívja az adóst, hogy összegszerűen jelölje meg, hogy milyen mértékben, azaz mekkora összeg erejéig kéri a végrehajtás korlátozását és ezt részletes számításokkal indokolja. Ha az adós ezen felhívásnak eleget tesz, tehát csatolja a fentiekre vonatkozó nyilatkozatát és az azt alátámasztó számításokat, úgy a közjegyzőnek nyilatkoztatnia kell a végrehajtást kérőt, elfogadja-e az adós számításait helyesnek. Amennyiben igen, a közjegyző a megjelölt összeg erejéig korlátozza a végrehajtást, amennyiben pedig nem, a közjegyző nem tehet mást, mint hogy az adós kérelmét elutasítja arra tekintettel, hogy az előtte folyamatban lévő végrehajtási eljárásban - figyelembe véve a nemperes eljárás kereteit - bizonyításnak helye nincs, az elszámolási kérdések tekintetében fennálló jogvita érdemi elbírálása pedig csak peres eljárásban lenne lehetséges. a kérelem elutasítása mellett tehát a közjegyzőnek tájékoztatnia kell az adóst, hogy az elszámolási kérdéseket illetően fennálló jogvitára figyelemmel a felek között csak bizonyítás útján elbírálható vitás kérdés áll fenn, amelynek érdekében végrehajtás korlátozása iránti pert indíthat. A végrehajtási nemperes eljárás ugyanis jellegéből adódóan nem alkalmas arra, hogy abban érdemi jogvita elbírálására kerüljön sor, ezért kivihetetlen, hogy a Vht. 56. §-a alapján a végrehajtást elrendelő bíróság (közjegyző) végzéssel korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy jogerőssé vált bírósági határozat úgy rendelkezik, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés részben érvényesen nem jött létre, mivel nem ismert az az összeg, amelynek erejéig a végrehajtás korlátozására kerülhetne sor, így a hivatkozott jogszabályhely alkalmazását az összegszerűségben fennálló jogvita kizárja.
A végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti kérelem elbírálására vonatkozóan létező másik álláspont szerint a közjegyzőnek eleve abból kell kiindulnia, hogy - mivel a bíróság ítélete összegszerűségben nem döntött, és e körben bizonyításnak lenne helye - a Vht. 56. §-a közjegyzői eljárásban elviekben sem alkalmazható és a végrehajtás korlátozására eleve csak perben van lehetőség. Megjegyzendő továbbá, hogy ha a bíróság ex tunc hatállyal érvényessé nyilvánította a szerződést, a Vht. 56. §-a alkalmazásának nincs helye, és a bíróság által érdemben el nem bírált igények és összegszerűségi kérdések szükségszerűen perben rendezhetők.
A tanulmány utolsó részében egy aktuális bírói döntés függvényében vonjuk le az arra vonatkozó következtetéseket, hogy a végrehajtási megszüntetése iránt előterjesztett kérelem közjegyzői eljárásban elbírálható-e a MOKK JIK.2014.23. megfelelő alkalmazásával, figyelemmel arra is, hogy háttérjogszabályként immáron az új Pp. alkalmazandó.
- 49/50 -
Az ügy előzményei szerint az adós a Vht. 56. § (1) bekezdésére alapítva végrehajtás megszüntetése iránti kérelmet terjesztett elő a közjegyzőnél, csatolva egyúttal az arra vonatkozó jogerős bírósági döntést, hogy a felek között létrejött devizaszerződés egyik rendelkezése érvénytelen. Az adós kérte továbbá a közjegyzőtől az érdemi döntés meghozataláig a végrehajtás felfüggesztését, valamint azt is, hogy a Vht. 56. § (3) bekezdése alapján a közjegyző marasztalja a végrehajtást kérőt a végrehajtási költségekben. Az elsőfokú bíróság ítéletével[26] megállapította, hogy a végrehajtandó okiratba foglalt devizaszerződés azon pontja, mely szerint a bankot azonnali hatályú felmondási jog gyakorlására feljogosító súlyos szerződésszegésnek minősül, ha a hitelfelvevő a hitelszerződésből fakadó bármely fizetési kötelezettségével 30 napot meghaladó késedelembe esik vagy teljesítését megszünteti, tisztességtelen, ezért érvénytelen. A bíróság megállapította továbbá, hogy az érvénytelen kikötésre alapított, közokiratba foglalt felmondás nem szüntette meg a felek fenti szerződését. Az ítélet ellen fellebbezés került előterjesztésre, amelynek elbírálásaként a másodfokú bíróság ítéletével[27] az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, míg a fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. A jogerőssé vált bírósági döntéssel tehát a felek között létrejött szerződés részleges érvénytelensége került megállapításra, így a bíróság eljárása során megállapítási keresetet bírált el, amelyből következően - a bírósági eljárásban felmerült perköltség viselésén túlmenően - sem jogkövetkezmény alkalmazásáról, sem elszámolási kérdésekről összegszerűen nem döntött. A közjegyzőhelyettes a végrehajtási eljárás megszüntetése iránti kérelemről döntő végzés jogerőre emelkedéséig a végrehajtást felfüggesztette. A közjegyzőhelyettes a kérelem elbírálása során a MOKK JIK2014.23. alapvetéseinek figyelembevételével járt el és az adóst nyilatkozattételre hívta fel. Az adós beadványában kijelentette, hogy a végrehajtás teljes mértékű megszüntetését kéri, egyúttal hivatkozott arra, pontos számadattal nem rendelkezik, tekintettel arra, hogy azokat a végrehajtást kérő/alperes nem szolgáltatta. Mivel a kérelem érdemi elbírálásához és a végrehajtási költségekről való rendelkezéshez szükséges adatok az eljárásban nem álltak rendelkezésre, a közjegyzőhelyettes tájékoztatta a végrehajtást kérőt az adós kérelméről és az eljárás előzményeiről, valamint a rendelkezésre álló adatokról, egyúttal felhívta, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy az adós végrehajtási eljárás megszüntetésére irányuló kérelmét elismeri-e, és amennyiben igen, úgy a végrehajtási költségekről való rendelkezés érdekében jelölje meg a végrehajtási eljárás megszüntetése által érintetté váló
- 50/51 -
végrehajtási költségek összegszerűségét, számításokkal igazoltan. A végrehajtást kérő részéről a fenti tárgyban nyilatkozat csatolására nem került sor, így a közjegyzőhelyettes úgy tekintette, hogy a végrehajtást kérő az adós kérelmét nem ismeri el és a felek között az elszámolási kérdésekben jogvita áll fenn. A kérelem érdemi elbírálásához és a végrehajtási költségekről való rendelkezéshez szükséges adatok az eljárásban változatlanul nem álltak rendelkezésre, amely alapján a kérelem elutasításának volt helye.
A döntéssel szemben az adós fellebbezéssel élt, amelyben kifejtette, hogy kérelme nem irányult a végrehajtás korlátozására vagy a szerződés részleges érvénytelensége jogkövetkezményeinek levonására, kizárólag a végrehajtás megszüntetését kérte, hangsúlyozva a felmondás jogerős ítélettel megállapított jogellenességét és ezen keresztül azt, hogy a követelés ennek megfelelően nem járt le, így a végrehajtás Vht. 23/C. §-a szerinti feltételei nem állnak fenn. Kiemelte, hogy nem csak a kölcsönszerződés teljes érvénytelensége szolgálhat a végrehajtás megszüntetésének alapjául, hanem a felmondás jogellenessége is.
A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörében hozott döntésével[28] a közjegyzőhelyettes végzését helybenhagyta azzal, hogy a közjegyzőhelyettes által levont jogkövetkeztetéssel egyetértett, amelynek lényege szerint a végrehajtás alapjául szolgáló, közjegyzői okiratba foglalt szerződés részleges, a szerződés szerinti követelés összegszerűségére kihatással nem bíró érvénytelensége nem alapozza meg a végrehajtás Vht. 56. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetését. a bíróság kimondta, hogy a szerződés a tisztességtelennek bizonyult feltétel kihagyása mellett továbbra is érvényes és köti a feleket, ezt maga az adós sem tette vitássá. Ebből eredően nem áll fenn az a törvényi feltétel, hogy az alapkövetelés vagy jogviszony érvényesen nem jött létre, pusztán annyi rögzíthető, hogy a szerződés egy rendelkezése tisztességtelen, azonban ennek kihagyása mellett a szerződés továbbra is kötelező erővel bír a felekre nézve. A bíróság a tárgyi ügyben megállapította, hogy a szerződés részleges érvénytelensége a végrehajtás megszüntetését akkor eredményezhette volna, amennyiben az érvénytelenség kimondása a jogviszony érdemére kihatással van, jelen esetben azonban csupán az annak megszüntetését célzó jognyilatkozat érvényét érintette, magára a jogviszony fennállására, az alapján támasztható követelésre nem volt hatása.
A másodfokú bíróság ugyan a közjegyzőhelyettes végzésének helybenhagyásáról rendelkezett, azonban a döntés indokolásában a tárgyi üggyel kapcsolatos új megközelítést vetett fel, nevezetesen a végrehajtási záradék törlését, mint lehetséges
- 51/52 -
következményt. A bíróság az indokolás körében rögzítette, hogy a szerződés részleges érvénytelenségének eredményeként, azzal összefüggésben került sor a felmondás jogellenességének megállapítására, így a jogerős bírói rendelkezés érdemi befolyással lehet a folyamatban lévő végrehajtásra, hiszen joghatályos, érvényes felmondás hiányában nem beszélhetünk lejárt követelésről, amelynek eredményeként kérdésessé válhat a Vht. 23/C. §-a szerinti törvényi feltételek maradéktalan megléte. A bíróság álláspontja szerint ez azonban nem a végrehajtás megszüntetése, hanem a végrehajtási záradék törlése kapcsán vizsgálható.
Ez a megközelítés újabb jogértelmezési kérdéseket vet fel, hiszen összeütközésbe kerül azon jogirodalmi állásponttal, amely szerint a végrehajtási záradék törlése, mint jogorvoslat a végrehajtási lap visszavonásához hasonlóan azon sérelem orvoslására és korrigálására szolgál, amikor a bíróságnak/hatóságnak el sem kellett volna rendelnie a végrehajtást. A végrehajtási záradék törlése iránti kérelem a Vht. struktúrájában elfoglalt helyét tekintve a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatnak minősül, amelynek alapja a végrehajtást elrendelő bíróság - így a közjegyző - által a végrehajtás elrendelése során elkövetett eljárási szabálysértés, tehát olyan körülmény, amelynek már elve akadályát kellett volna képeznie a végrehajtás elrendelésének. Ehhez képest a végrehajtás megszüntetésének indoka olyan tény vagy körülmény lehet, amely a végrehajtás elrendelése iránti eljárás során elviekben sem lenne vagy lett volna értékelhető. Utóbbi esetre példaként szolgálhat, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal elrendelt végrehajtás esetén a közokiratba foglalt kötelezettség létrejöttét és érvényességét a közjegyző nem vizsgálhatja.[29] A tárgyi ügyben a végrehajtási záradék törlésének csak abban az esetben lenne helye, ha a közokiratba foglalt felmondásról már a végrehajtási záradék kiállításának időpontjában is megállapítható lett volna, hogy az nem alkalmas a Vht. 23/C. § (2) bekezdése által támasztott feltétel tanúsítására vagy egyéb, közokiratiságát érintő formai hiányosságban szenvedett volna. A tárgyi ügyben a közjegyzői okiratban foglalt szerződés részleges érvénytelenségének megállapítására utólagosan, a végrehajtási záradék kiállítását követően került sor, így a részleges érvénytelenséget jogerősen megállapító bírósági döntés és ennek nyomán a felmondás joghatás kiváltására való alkalmatlansága az időbeliség okán a végrehajtás elrendelésének akadályát elviekben sem képezhette. Következésképp, ezen bírói döntésben írt álláspont indokoltan kérdőjelezhető meg, hiszen a fenti gondolatmenet alapján egyértelműen elhatárolható egymástól a végrehajtási záradék törlése (mint a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslat), valamint a végrehajtás megszüntetése iránti eljárás célja, indoka és jogi jelentősége.
- 52/53 -
Figyelmet követel továbbá, hogy az Európai Unió Bírósága tárgyalt témában történő döntéshozatala folyamatos, amelynek köszönhetően várhatóan növekedni fognak a vizsgált kérdéskörhöz hasonló tartalmú kérelmek. 2023. évi releváns döntésében[30] az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt vizsgálta, hogy az árfolyamkockázatokról szóló tájékoztatás hiánya vagy nem megfelelősége miatt érvénytelen devizahitel-szerződések érvényessé nyilvánításának a Kúria által meghatározott módszerei összeegyeztethetők-e az uniós joggal. Ezen kérdésre az Európai Unió Bírósága nemleges választ adott, egyben kimondta, hogy a 93/13/EGK irányelvvel ellentétes az, hogy a devizában nyilvántartott, de nemzeti pénznemben törlesztett kölcsönszerződést - ha az abban szereplő, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra terhelő kikötés tisztességtelen jellege e szerződés érvénytelenségét eredményezi - érvényesnek nyilvánítják, és a fogyasztó említett kikötésből eredő kötelezettségeinek tartalmát az említett szerződés pénznemének és az abban rögzített kamatlábnak a módosítása vagy e deviza maximált árfolyama révén kiigazítják. Az Európai Unió Bíróságának említett döntése - hiszen az számos hasonló tényállással bíró ügyben érintheti a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat - a gyakorlat alakulását akként orientálhatja, hogy a Vht. 56. §-a szerinti kérelmek előterjesztésére a jelenleginél nagyobb fókusz kerül.
A vizsgált jogi álláspontok összegzéseként kijelenthető, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti kérelem elbírálásához a MOKK JIK2014.23. alapvetései jelenleg is iránytűként szolgálhatnak, hiszen az egyes eljárási lépéseket tekintve azon előkérdés függvényében építkezik, hogy a teljes szerződés érvénytelenségének, illetőleg a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítására került-e sor a jogerős ítélettel. Ez az előkérdés egyrészről egyértelműen ténykérdésként vizsgálható az eljárás során, másrészről determinálhatja is a továbbiakban lehetséges eljárási cselekményeket is a közjegyzői eljárásban. Amellett tehát, hogy alapjaiban logikus gondolatmenettel tekinti át a végrehajtási eljárás megszüntetésének anyagi-és eljárásjogi kérdéseit, érdemi segítséget is nyújt a nemperes eljárások sajátosságait magába építve, amelyek egyúttal a közjegyzői eljárások esszenciáját jelentik.
- 53/54 -
Amennyiben elfogadjuk, hogy a felek egyező akaratnyilatkozata a végrehajtás nemperes eljárásban történő megszüntetésének alapját képezheti, úgy a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása esetén a MOKK JIK2014.23. alapvetései körében bemutatott első megközelítés bizonyulhat követhetőbbnek, azaz, ha a közjegyző nyilatkozattételre hívja fel az adóst a végrehajtás korlátozása iránti kérelem összegszerűségének megjelölése iránt, és amennyiben annak eleget tesz, úgy a végrehajtást kérőt is nyilatkoztatja annak elfogadása tárgyában. Ezen gondolatmenet egyfajta sajátos értelemben vett analógiát is mutathat a közjegyző előtti egyezségi eljárással, amelynek lényegi eleme szintén a megegyezés és a felek egyező akaratnyilatkozata.
a bemutatott bírósági döntés alapján - a kérelem elbírálásának tapasztalatait tekintve, beépítve annak következtetéseit - egyfajta gyakorlati szempontú kiegészítéssel és következtetéssel lehet célszerű élnünk, amely szerint, ha a részleges érvénytelenség kihatna az összegszerűségre vagy az a szerződés rendelkezéseit tekintve érdemi lenne, úgy a végrehajtás megszüntetésére a szerződés részleges érvénytelensége esetén is mód lehet a közjegyzői eljárásban. Abban az esetben azonban, ha az érvénytelen feltétel kihagyása mellett a szerződés továbbra is érvényes és köti a feleket, a végrehajtás megszüntetésére jogi lehetőség nincs.
Az itt levont következtetések nagyban építenek a gyakorlati tapasztalatokra és a bemutatott bírósági döntésben foglaltakra, azzal a feltevéssel, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti kérelem közjegyzői eljárásban történő elbírálásának lehetséges irányai, illetve az eljárás keretei pusztán a hatályos jogszabályi környezet alapján aligha jelölhetők ki egzakt módon. Ez a kevésbé árnyalt kérdéskör mind jogértelmezési bizonytalanságokat, mind jogalkalmazási nehézségeket felvethet, ellentétet hordozva magában úgy a jogalkalmazókra, mint a jogkereső közönségre nézve. A tárgyalt téma jelentőségét mutatja, hogy a végrehajtás közjegyzői nemperes eljárásban történő megszüntetésének egyértelmű gyakorlata jelenleg nincs, amely alapján fennáll annak lehetősége, hogy akár hasonló tényállás mellett előterjesztett kérelmek is egészen eltérő módon nyerjenek elbírálást. Okulván a közjegyzői okiratba foglalt felmondásokra vonatkozólag a Kjtv. 142. §-a értelmezése körében kialakult aggályokból és a szerteágazó bírói gyakorlat tapasztalataiból a Vht. 23/C. § (2) bekezdését illetően, mindenképp célszerű volna elkerülni annak lehetőségét, hogy az egzakt jogi szabályozás hiánya okán a kérelmek elbírálása tekintetében egymástól élesen különböző jogi álláspontok keletkezzenek akár a közjegyzők részéről, akár a bírói gyakorlatban. Noha az előterjesztett kérelmek címzettjei elsődlegesen valószínűleg a közjegyzők lennének, közvetve a másodfokú bíróságok is érintetté válhatnak, mivel a közjegyzői hatáskörben keletkezett olyan döntésekkel szemben, amelyek nem adnak helyt az adósi álláspontnak, szinte minden esetben jogorvoslati kérelem kerül előterjesztésre, amelyek elbírálása a fellebbviteli fórumra vár. A jövőre nézve, a bírósági
- 54/55 -
és közjegyzői jogkörök összefonódásának vagy (eljárási értelemben vett) konkurálásának megelőzése érdekében célszerű lenne dogmatikailag is elkülöníteni e tárgyban a csak peres eljárásban vizsgálható, illetve nemperes eljárásban is vizsgálható kérdéseket, egyértelműsítve, hogy melyek azok a jogkövetkezmények, amelyek alkalmazása már egyértelműen túlmutat a nemperes eljárás keretein. A jogalkotás lehetséges irányát jelenthetné olyan szabályozás kidolgozása, amely legalább azon esetköröket kétséget kizáróan meghatározza, amikor a végrehajtás megszüntetése érdekében kötelező a bírósághoz fordulás, mert a jogvita vagy a jogkövetkezmények kizárólag peres eljárásban rendezhetők, vagy amely azt írja elő, hogy mely esetekben kizárt a közjegyző eljárása, illetőleg a nemperes eljárásban történő döntés. Az esetleges következményeket tekintve kívánatos lenne annak elkerülése, hogy e tárgyban az egzakt jogalkotás hiánya odáig vezessen, hogy az egyetlen érdemi hivatkozási alap a józan észnek megfelelő jogértelmezés[31] legyen, hiszen ez szükségszerűen véleményes megoldásokra vezet. A jogbiztonság megőrzése érdekében jogegységi határozat meghozatala is orientáló lehetne a jogalkalmazók számára, különös tekintettel azon körülményre, hogy a közjegyzők kiemelten érintettek lehetnek, hiszen a vizsgált tárgykörben a végrehajtást elrendelő bíróságra telepített jogkör a Vht. szabályozása alapján a közjegyzői eljárásra is értelmezendő. A hitelezés biztonsága és a közjegyzői okirat közvetlenül végrehajtható jellege okán jelentős számú kölcsönszerződés közjegyzői okiratba foglalására kerül(t) sor, amelyek a későbbiek során, jellemzően a szerződésszerű teljesítés elmaradása okán végrehajtási záradékkal kerülhetnek ellátásra. Amennyiben a szerződés valamely okból - akár részlegesen is - érvénytelenségben szenved, úgy a következmények megállapítása során a közjegyzői kar is kétségkívül, szükségszerűen érintetté válik, amely egyrészről lényeges felelősségi kérdéseket generálhat, másrészről pedig alappal befolyásolhatja a közjegyzői eljárásokhoz fűződő közbizalmat is. a fentieken túlmenően, a bemutatott bírósági döntés tapasztalatait továbbgondolván, a kérdés immáron nem csak az, hogy sor kerülhet-e a végrehajtás megszüntetésére, illetve a (részleges) érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására közjegyzői eljárásban, hanem az is, hogy ilyen vagy hasonló tényállás mellett alappal terjeszthető-e elő végrehajtási záradék törlése iránti kérelem. Látható tehát, hogy a tárgyalt téma számos olyan kérdést vet fel, amelyek napjaink közjegyzői eljárásaiban bírálandók el és értékelendők, így e tárgyban az árnyaltabb szabályozás kimunkálása mind a közjegyzői, mind a bírói gyakorlat egysége megőrzésének pilléreként szolgálhatna. ■
JEGYZETEK
[1] A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
[2] A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.)
[3] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
[4] Vht. 31/E. §
[5] Vht. 56. §
[6] Molnár Tamás, Alapelvek a közjegyzői nemperes eljárásokban, Közjegyzői Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019, 87. o. (a továbbiakban: Molnár)
[9] Mocsár, Kk., 32. o
[10] Mocsár, Kk., 27. o.
[12] BH 2021.255.
[13] Nagykommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez, szerkesztette: Wopera Zsuzsa, Pp. 528. §-ához (a továbbiakban: Pp. Kommentár) https://uj.jogtar.hu/#doc/db/427/id/A19Y2172.KK/ts/20220901/lr/chain21448
[14] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
[15] Pp. Kommentár, Pp. 528. §-ához.
[16] BH 2010.330.
[17] Gyekiczky Tamás, In: a bírósági végrehajtás magyarázata, Gyekiczky Tamás (szerk.), Complex Kiadó, Budapest, 2009, 399. o.
[18] Marcsek, Kk., 67. o.
[19] BDT 2023.4677.
[20] Mocsár, Kk., 28. o
[22] Gyovai, Mjsz., 146-147. o.
[23] Kúria Gfv.VII.30.160/2014.
[24] A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37. §-a.
[25] Pp. 110. § (3) bekezdése.
[26] Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.P.301.745/2020/56.
[27] Fővárosi Törvényszék 47.Pf.630.957/2022/7.
[28] Miskolci Törvényszék 2.Pkf.21.167./2023/8.
[29] 3016/2024. (I.12.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról.
[30] C-705/21. számú ítélet.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Miskolc.
Visszaugrás
