A közjegyzői okiratba foglalt jogügyletek és közjegyzői okiratba foglaltan megtett nyilatkozatok kétségtelenül legnagyobb előnye, hogy az okirat alapján a jogosult a törvényi feltételek fennállta esetén polgári peres eljárás mellőzésével bírósági végrehajtást kezdeményezhet a kötelezettel szemben, azaz a közjegyzői okirat közvetlen végrehajtási jogcímet keletkeztet.[1] Jelen tanulmányban a közjegyző által végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirattal elrendelt végrehajtással összefüggésben igénybe vehető jogorvoslatok rendszerét kívánjuk bemutatni - különös tekintettel az irányadó bírósági határozatokra -, ideértve a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti pert és az egyes megállapítási pereket is. A megállapítási perek nem tekinthetők jogorvoslatnak, azonban az eljárás során született határozatok közvetett módon a végrehajtási záradék törlését, illetve a végrehajtás megszüntetését eredményezhetik. Azért is célszerű e pertípusokat a végrehajtási záradék törlése iránti kérelemmel egyidejűleg elemezni, mert az adósok beadványukban legtöbbször olyan indokok alapján kérik a záradék törlését, melyek elbírálása nem a közjegyző, hanem a fenti pereket lefolytató bíróságok hatáskörébe tartozik, azonban a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) hatálybalépéséig maguk a bíróságok is eltérő gyakorlatot követtek e kérelmek elbírálása során. Fontos továbbá azt is áttekinteni, hogy a kiállított záradékkal szemben jogorvoslatot eredményező peres eljárások milyen kapcsolatban állnak egymással és az alább ismertetett nemperes eljárásokkal.
A végrehajtási záradék törlése iránti kérelem a végrehajtási záradékkal szemben igénybe vehető általános jogorvoslat, tekintettel arra, hogy a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátásával szemben nincs helye fellebbezésnek. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 211. § (2) bekezdése értelmében, ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot
- 67/68 -
törölni kell. A Vht. 212. § (1) bekezdése szerint a végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti. A Vht. 224/A. § a) pontja alapján amennyiben a bírósági végrehajtás elrendelése a közjegyző hatáskörébe tartozik, úgy a záradék törlése vonatkozásában a végrehajtást elrendelő bíróságon a közjegyzőt, a végrehajtást elrendelő bíróság által hozott határozat alatt a közjegyző által hozott határozatot kell érteni.
Az idézett jogszabályhelyek értelmében a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem tárgyában a végrehajtást elrendelő közjegyzőnek kell dönteni. A közjegyzői okirat közvetlen végrehajthatóságáról, a záradék kiállításáról már a királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. törvénycikk 111.-112. §-a is tartalmazott rendelkezéseket, ekkor a bíróság hatáskörébe tartozott a közjegyzői okirat alapján végrehajtás elrendelése, azonban a közjegyzői okirat záradékolásának közjegyzői hatáskörbe telepítése nem előzmény nélküli: a bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. tvr. és a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. tvr. rendelkezései szerint 1991. december 31. napjáig az állami közjegyző látta el záradékkal az okiratot és a záradék törlése iránti kérelem elbírálása is a közjegyző hatáskörébe tartozott. Ezt követően 2010. május 31. napjáig a közjegyző által készített okiratot a bíróság látta el végrehajtási záradékkal, így annak törlése tárgyában is a bíróság járt el. A jelenleg is hatályos Vht. módosításával 2010. június 1. napjától került ismét közjegyzői hatáskörbe a közjegyzői okirat alapján történő végrehajtás elrendelése és a végrehajtási záradék törlése tárgyában történő határozathozatal.
Mivel a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó határidőt a jogalkotó nem határozott meg, a kérelem bármikor előterjeszthető a végrehajtás elrendelését követően. Annak sincs jogszabályi akadálya, hogy az adós több alkalommal nyújtson be kérelmet a közjegyzőhöz. A gyakorlatban ezért nem ritka, hogy az adós többször terjeszt elő alaptalanul végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet. Milyen esetekben jelenthető ki, hogy a kérelem alaptalan? Álláspontunk szerint akkor, ha az adós ismételten ugyanazon indokok alapján terjeszti elő kérelmét, amely vonatkozásban a közjegyző jogerős határozatban (akár fellebbezés hiányában vagy a törvényszék helybenhagyó határozata alapján) már megállapította, hogy a kérelemben előadottak alapján nincs helye a záradék törlésének. Tekintettel arra, hogy a végrehajtási záradék törlése tárgyában hozott végzésnek anyagi jogereje nincs, és a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem tárgyában a perfüggőség sem értelmezhető, a közjegyzőnek az adós valamennyi, ugyanazon indokokra alapított ismételt kérelmét érdemben el kell bírálnia. A közjegyzőnek arra van lehetősége, hogy az újabb kérelem azon indokai tekintetében, amelyeket korábban jogerősen már elbírált, csak utaljon korábbi döntésére és annak indokolására.[2]
A közjegyzőnek nem sok eszköz áll rendelkezésére a sokszor rendkívül terjedelmes beadványok megfékezésére. Pénzbírság kiszabása elviekben alkalmas lehet arra, hogy visszaszorítsa a nyilvánvalóan alaptalan indokok alapján előterjesztett beadványokat. Ennek
- 68/69 -
gyakorlata azonban még nem kristályosodott ki, pénzbírság kiszabása egyelőre nem általános tendencia a közjegyzők gyakorlatában. A Zalaegerszegi Törvényszék 2.Pkf.21.022/20219/3. számú végzése szerint nincs akadálya annak, hogy a közjegyző a nemperes eljárás folyamatban léte alatt a Pp. 4. § (4)[3], valamint 5. § (2) bekezdésének[4] alkalmazásával pénzbírságot szabjon ki, mégpedig a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem elbírálása a Vht.-ben szabályozott nemperes eljárás. A törvényszék álláspontja szerint pénzbírság ilyen esetekben történő kiszabására csak akkor van lehetőség, ha magából a beadványból megállapítható, hogy a fél valótlan nyilatkozatot tett vagy a jóhiszeműség követelményével ellentétesen járt el. A Zalaegerszegi Törvényszék egy másik tanácsa elviekben szintén lehetségesnek tartja a pénzbírság alkalmazását (3.Pkf.20.134/2020/4.), de erre csak az eljárás folyamatban léte alatt kerülhet sor. Álláspontunk szerint a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem elbírálása a Vht.-ben szabályozott közjegyzői nemperes eljárás. A hivatkozott Pp.-beli rendelkezések a fél részéről az eljárás folyamatban léte alatt jelentős tények tekintetében tett, és az eljárás során valótlannak bizonyult nyilatkozatok esetére írják elő a pénzbírság kiszabását, valamint a felek eljárási jogaik és kötelezettségeik rosszhiszemű gyakorlását, illetőleg teljesítését szankcionálják, mint például a perelhúzó magatartás vagy az eljárási jogok visszaélésszerű gyakorlása. A záradék törlésére irányuló eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a közjegyző a kérelem, az adós beadványa alapján dönt a záradék törlése tárgyában. Az eljárás jellegéből adódóan a pénzbírságnak a fentiek alapján történő kiszabása a gyakorlatban kevésbé merülhet fel. A Fővárosi Törvényszék gyakorlatában azonban találhatunk példát arra, hogy a bíróság helyesnek minősítette pénzbírság kiszabását azzal az adóssal szemben, aki alaptalanul kérte a végrehajtási záradék törlését arra hivatkozva, hogy a végrehajtást kérő nem csatolta a felek közötti banki elszámolást a záradék kibocsátása iránti kérelméhez.[5]
A jogalkotó részéről is felmerült az igény az alaptalan kérelmek előterjesztésének megakadályozására. Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvény 26. §-a a Vht. 31/E. §-át a következő (5a) bekezdéssel egészítette ki: "A közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárás során benyújtott végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére díjat kell fizetni, amelynek mértéke 15.000 forint. Ha a kérelem alapos, a közjegyző a végrehajtási lap visszavonása, vagy a végrehajtási záradék törlése tárgyában hozott döntésében hivatalból rendelkezik a megfizetett díjnak a kérelmet előterjesztő részére történő visszafizetéséről." A 2019. évi CXVII. törvény előterjesztői indokolása szerint a rendelkezés célja nem titkoltan a visszaélésszerűen előterjesztett jogorvoslati kérelmek visszaszorítása, amely a végrehajtási kifogás 2011. évben történő illetékkötelessé tételével megegyező jogpolitikai indokok alapján került bevezetésre. A végrehajtási záradék törlése iránti ké-
- 69/70 -
relem előterjesztésének a díja is ehhez, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. § (8) bekezdésében meghatározott kifogás illetékéhez igazodik. A rendelkezés szerint az alaptalanul előterjesztett kérelem elutasítása esetén az eljárási díj a kérelmező terhe marad. Ha a kérelmező a díjat nem fizette meg, hiánypótlás keretében rövid határidővel fel kell hívni a díj megfizetésére, és annak elmaradása esetén a kérelem visszautasításának van helye a Vht. 9. §-a alapján alkalmazandó Pp. 115. § (2) bekezdés alapján. Amennyiben a kérelmező a díjat megfizette, annak sorsáról a záradék törlése iránti kérelem tárgyában kell határozni: ha a kérelem alapos, a megfizetett díj a kérelmezőnek visszajár, ellenkező esetben a kérelmező terhe marad.
A végrehajtási záradék kiállítása során a közjegyzőnek azt kell vizsgálnia, hogy a végrehajtási kérelem megfelel-e a végrehajtás általános és különös feltételeinek[6], ebből következően a végrehajtási záradék törlésének akkor van helye, ha azt a közjegyző a törvény erre vonatkozó rendelkezései megsértésével állította ki. A közjegyző tehát csak azt vizsgálhatja, hogy a végrehajtás záradék kiállítása megfelelt-e a Vht. 23/C. §-ban[7] írtaknak. Ezt támasztja alá a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának (CKOT) 2019. április 16-ai 12. állásfoglalása, miszerint "a közjegyző a záradékolás kapcsán kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a közokirat megfelel-e a Vht. 23/C. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltaknak, míg a záradékolás alapjául szolgáló hitelszerződés érvénytelenségének megállapítását az adós csak peres eljárás keretében kérheti, ahol bizonyítás lefolytatására is mód nyílik". A CKOT 2016. március 17-ei 3. állásfoglalása szerint a közjegyző az okirat "érvénytelenségének" szembetűnő jelei alapján is elrendelheti a záradék törlését, amennyiben a közjegyzői okirat nem a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Közjtv.) 129.-133. §-ában meghatározott kötelező előírások és alakiságok betartásával készült.[8] Az idézett CKOT állásfoglalás szerint "amiatt, hogy a közjegyző a saját okiratát záradékolja, a záradékolással kapcsolatos jogsértés saját hatáskörben való kiküszöbölése a gyakorlatban vélhetően csak igen ritkán, leginkább abban az esetben fordul elő, ha a jogsértés szembetűnő". Hangsúlyozni kell, hogy a közjegyzőnek kötelessége vizsgálni, hogy a közjegyzői okirat megfelel-e a Közjtv. vonatkozó rendelkezéseinek, amennyiben nem, ám ennek ellenére az okiratot záradékkal látta el, a záradékot törölni kell, függetlenül attól, hogy a közjegyző saját okiratáról van szó. Ha a közjegyző meg is állapítja, hogy az okirat nem közokirat, erre kizárólag a végzése indokolásában térhet ki, a rendelkező részben csak a záradék törlését mondhatja ki. Ahogy arra a Fővárosi Törvényszék 67.Pkf.638777/2018/3. számú
- 70/71 -
végzése is rámutat, a jog nem ismer a közjegyzői okirat közokirati jellege hiányának megállapítása iránti közjegyzői nemperes eljárást, így az erre vonatkozó kérelmeket vissza kell utasítani.
Az adósok azon állításai, miszerint a közjegyző az okiratot nem olvasta fel, őket a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről nem tájékoztatta, a záradék törlése iránti eljárásban bizonyítás lefolytatásának hiányában nem vizsgálhatók, ennek megállapítása iránt az adósnak pert kell indítania a másik szerződő féllel és nem a közjegyzővel szemben.[9] Amennyiben a közjegyzői okiratba foglalt szerződés az anyagi jog szerint érvényesen létrejött, ám maga a közjegyző okirat a Közjtv. 12. §-ában vagy 120.§-129.§-ában foglalt garanciális szabályok megsértésével vagy elmulasztásával készült, az okirat bár nem minősül közokiratnak, az alakiságra vonatkozó szabályok szerint teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy egyszerű magánokiratnak felelhet meg.[10] A jogosult ez esetben a követelését a törvény rendes útján érvényesítheti. Az adósok részéről mai napig felmerülő érvvel kapcsolatban, amely szerint a közjegyző "saját okiratát záradékolja", egy fontos Alkotmánybírósági határozat is született:[11] az Alkotmánybíróság a Vht. 23/C. §-a alkotmányellenességének vizsgálata során megállapította, hogy nem alkotmányellenes az, hogy a jogszabály a közjegyzői okiratok végrehajtási záradékolását az okiratot készítő közjegyzőre telepíti. A Vht. 211. § (2) bekezdése szerint amennyiben a közjegyző a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, azt vissza kell vonni, továbbá a végrehajtást elrendelő közjegyző a Vht. 212. § (1) bekezdése értelmében a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti. E végzésekkel szembeni fellebbezést az illetékes törvényszék bírálja el. Az Alkotmánybíróság szerint ez a bírói kontroll, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar feletti bírósági törvényességi felügyelet[12] együttesen kellő mértékben garantálják a közjegyzői pártatlanságot.
Amennyiben a közjegyzői okirat a Vht. 23/C. §-ában foglaltaknak megfelelően került kiállításra, úgy a végrehajtási záradék törlésére nem kerülhet sor, és a kérelmet el kell utasítani. Ha a közjegyző a végrehajtási záradékot törli, a jogerős végzést az illetékes végrehajtónak küldi meg, aki a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I.17.) IM rendelet (Vüsz.) 33. § d) pontja alapján az ügyet befejezi. A Vht. alapján a bírói gyakorlat a végrehajtási költségek tárgyában történő döntéshozatalt a végrehajtási lap visszavonása esetén nem tartja szükségesnek[13], ezt a magunk részéről a végrehajtási záradék törléséről rendelkező határozat vonatkozásban is irányadónak tartjuk. A végrehajtási költség viseléséről rendelkezni a Vht. 56. § (3) bekezdése szerint csak a végrehajtást megszüntető végzésben lehet. A végrehajtási záradék törlésével maga a végrehajtható
- 71/72 -
okirat[14] enyészik el, ez pedig nem azonos a végrehajtás megszüntetésével. A végrehajtási záradék törlésével alapját veszített végrehajtási eljárásban a felmerült költségeiket a felek maguk viselik, a végrehajtási költség a Vht. 34. §-a alapján sem hárítható át a másik félre.
A végrehajtási záradék törlése iránti kérelem tárgyában hozott határozatot a Vht. 212. § (2) bekezdés értelmében kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek. A Vht. 212. § (1) bekezdésének megfogalmazásából[15] úgy tűnhet, hogy a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem elutasításával szemben nincs helye fellebbezésnek, azonban ez a közjegyzői gyakorlatban nem mutatkozott meg, a közjegyzők rendre fellebbezhető végzéseket hoztak a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem elutasításával összefüggésben. Ezt a nyelvtani anomáliát kísérelte meg feloldani a CKOT 2019. április 16-án a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénnyel összefüggésben elfogadott 37. számú állásfoglalása, amely a jogszabály célja szerinti értelmezése során megállapította, hogy a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy a záradék törlése tárgyában hozott bármilyen tartalmú végzéssel szemben biztosítsa a fellebbezés lehetőségét. Ez nyilvánvalóan következik a jogorvoslathoz való jog alapjogi jellegéből[16], továbbá, ha a kérelem elutasításával szemben nem lehetne fellebbezni, az a végrehajtási záradékkal szemben igénybe vehető jogorvoslat, mint jogintézmény kiüresítéséhez vezetne.
Amennyiben az adós az ellene elrendelt végrehajtást sérelmesnek tartja, a végrehajtás megszüntetését elsősorban a Vht.-ben meghatározottak szerint, nemperes eljárásban kezdeményezheti. Ha az adós a Vht. 41. §-a alapján okirattal valószínűsíti, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítette vagy a követelés megszűnt, illetve a követelés vagy a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó nyilatkozattételre hívja fel a végrehajtást kérőt; a végrehajtást kérő elismerése alapján kerülhet sor a végrehajtás foganatosító bíróság[17] általi megszüntetésére. Amennyiben a végrehajtást kérő az adós állítását nem ismeri el, az adós végrehajtási pert indíthat.[18] A végrehajtási záradékkal összefüggésben[19] a végrehajtás nemperes eljárásban történő megszüntetésének a Vht. 56. § (1) bekezdésének b) pontja szerint akkor is helye van, ha a végrehajtást elrendelő bíróság (a végrehajtást elrendelő közjegyző) jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradék-
- 72/73 -
kal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben, vagy részben érvényesen nem jött létre. Ez esetben végrehajtást elrendelő bíróság szünteti meg a végrehajtást. Tekintettel arra, hogy a Vht. 56. §-a vonatkozásban végrehajtást elrendelő bíróság alatt a Vht. 31/E. § (1) bekezdése alapján a közjegyzőt is érteni kell, a közjegyző által kiállított végrehajtási lappal, a közjegyző által végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése a közjegyző feladata.
1994. szeptember 1. napját megelőzően a végrehajtási perek szabályait a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. tvr., a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) és a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 14/1979. (IX.17.) IM rendelet tartalmazta. Ez a szabályozás nem felelt meg az alapvető alkotmányossági követelményeknek, tekintettel az Alkotmány[21] 8. § (2) bekezdésére, amely szerint a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perre vonatkozó rendelkezések az 1994. évi LII. törvénnyel kerültek be a régi Pp.-be. A törvény indokolása szerint a következetes szabályozásnak az felel meg, ha a végrehajtási perekre vonatkozó szabályok a polgári perrendtartásban kerülnek meghatározásra. Ennek megfelelően a bírósági végrehajtásról szóló új törvényjavaslat (a jelenlegi Vht.) már nem is tartalmazott peres eljárásra vonatkozó szabályokat, lévén a bírósági végrehajtási eljárás nemperes eljárás. Ezek a változások azonban csak a szabályozás rendszerét érintették, lényeges tartalmi változás a végrehajtási és korlátozási perek vonatkozásban nem történt.
A jogirodalomban a végrehajtás megszüntetése iránti per jogorvoslati jellege nem vitás: Németh Zoltán György a végrehajtással összefüggésben igénybe vehető jogorvoslatok közé sorolja[22], Sárfy Andor szintén kifejezetten jogorvoslatnak tekinti a végrehajtás megszüntetése iránti keresetet,[23] a CKOT 2016. március 17-ei 3. állásfoglalása is jogvédelemként hivatkozik a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perekre. A Pp. 528. § (1)-(2) bekezdése értelmében végrehajtási per megindítására végrehajtási lappal és az azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtással vagy végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és az azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtással összefüggésben kerülhet sor, ez a régi Pp.-ben sem volt más-
- 73/74 -
ként.[24] Az előbbit szűkebb körű végrehajtási pernek, míg utóbbit tágabb körű végrehajtási pernek nevezte a gyakorlat.[25] Mocsár Attila Zsolt a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és az azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése vonatkozásban szélesebb körű megszüntetési perről ír.[26] Témánk szempontjából értelemszerűen a tágabb (szélesebb) körű megszüntetési per bír jelentőséggel, a következőkben ezt a jogintézményt járjuk körül. A régi Pp. hatálya alatt az ilyen módon történő csoportosítás indokoltabb volt, ugyanis a tágabb körű végrehajtási perben a végrehajtás elrendelését követően kerülhetett sor arra a jogvitára, amely a végrehajtható okirat kiállítása során elmaradt: mind a végrehajtási per megindításának feltételei, mind az adós számára biztosított szélesebb körű bizonyítás azt szolgálták, hogy a jogerős bírósági határozattal el nem bírált követelés érdemi vizsgálatára sor kerülhessen. A szűkebb körű végrehajtási perek ismérve, hogy erre az érdemi vizsgálatra már nem kerülhetett sor, hiszen a végrehajtást megelőző peres eljárásban (fizetési meghagyásos eljárásban) a feleknek lehetőségük volt ténybeli, jogi álláspontjuk előadására. A szakirodalom a végrehajtási lappal egy tekintet alá eső végrehajtható okiratok közös jellemzőjét abban határozza meg, hogy az azok alapjául szolgáló határozat szerinti marasztaláshoz anyagi jogerő fűződik.[27]
Ha a II. pontban írt módokon, nemperes eljárás keretében az adós nem tudja elérni a végrehajtási záradék kiállításával elrendelt végrehajtás megszüntetését, végrehajtás megszüntetése iránti pert indíthat a végrehajtást kérővel szemben. A perindításhoz a Pp. - a régi Pp.-hez hasonlóan - megköveteli, hogy a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását az adós elsődlegesen a II. pontban ismertetett nemperes eljárásban kísérelje meg, amennyiben erre nincs mód, akkor kerülhet sor a peres eljárás megindítására. A Pp. 529. §-a a nemperes eljárást előzetes eljárásként nevesíti. A záradék törlése iránti kérelem, mint jogorvoslat kimerítése, ahogy azt a CKOT 2016. március 17-ei 3. sz állásfoglalása is rögzíti, a végrehajtás megszüntetése iránti pernek nem feltétele.
Az új Pp. szerinti végrehajtási perben az adós keresettel kérheti a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és az azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, ha a) a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, b) a követelés vagy annak egy része megszűnt, c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, vagy d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.[28] Az új Pp. egy hosszú ideje fennálló jogi anomáliát orvosolt, amikor kikerült a jogszabályból az a rendelkezés, amely szerint az adós a végrehajtás megszüntetése iránti pert arra hivatkozással is megindíthatja a végrehajtást kérővel szemben, hogy a végrehajtani kívánt követelés
- 74/75 -
érvényesen nem jött létre.[29] A jogi anomáliát az okozta, hogy a régi Pp. lehetővé tette, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perrel egyidejűleg szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per is induljon. A megállapításra irányuló kereseti kérelem feltételeit a Pp. a régi Pp.-hez képest lényegében változatlanul határozza meg[30]: e kereseti kérelemnek akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból marasztalás nem kérhető. Mivel a devizaalapú hitelek adósai rendszeresen hivatkoztak (hivatkoznak) a kölcsönszerződés érvénytelenségére, a "devizahiteles" perek elterjedésével a párhuzamos perindítás[31] problémája egyre nyilvánvalóbbá vált.[32]
Bár a fentiek szerint a régi Pp. kategorikusan nem tiltotta a párhuzamos perindítást, és arra a Kúria Véleménye[33] alapján is sor kerülhetett, ismertek olyan bírósági határozatok,[34] amelyek szerint végrehajtási per és megállapítási per egyidejűleg nem indítható, mert a végrehajtás folyamatban léte alatt a megállapítás iránti per egyik törvényi feltétele, mégpedig a felperest megillető jogvédelem szükségessége nem áll fent, mert a jogvédelmet az adós számára a speciális perfajta, a végrehajtási per jelenti, amelyben a régi Pp. 369. § a) pont alapján hivatkozhat arra, hogy a követelés érvényesen nem jött létre.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a régi Pp. hatálya alatt fennálló, a párhuzamos perindítással összefüggő, az eltérő ítélkezési gyakorlatból eredő problémákat vizsgálta és az alábbi lényeges megállapításokat tette. A Kúria témánk szempontjából jelentős megállapításait már csak azért is érdemes áttekinteni, mert többek között ezek alapján került kidolgozásra a tágabb körű végrehajtási perekre vonatkozó hatályos szabályozás, továbbá a régi Pp. alapján párhuzamos perek még mindig folyamatban lehetnek.
A Kúria álláspontja[35] szerint a két pertípus vonatkozásban abban az esetben sem állapítható meg perfüggőség vagy ítélt dolog,[36] ha azonos felek ugyanazon tényekre alapítottan ugyanazon érvénytelenségi okra hivatkoznak mind a végrehajtási, mind a megállapítási perben, tekintettel arra, hogy nem azonos az egyes perekben érvényesíteni kívánt igény, és eltérő a két per joghatása is. A Pp. 369. § a) pontjára alapított végrehajtás megszüntetési perben a felperes keresete kizárólag a végrehajtás megszüntetésre irányulhat, függetlenül attól, hogy ennek indokaként a jogügylet érvénytelenségére hivatkozik, így a végrehajtási pert tárgyaló bíróság az ítélet rendelkező részében nem mondhatja ki
- 75/76 -
a jogügylet érvénytelenségét, ezzel kapcsolatos álláspontját kizárólag a határozat indokolásában fejtheti ki. A Kúria kifejtette továbbá, hogy ugyanazon érvénytelenségi ok esetén "relatív perfüggőség" már fennállhat, vagyis amennyiben a bíróság a végrehajtási pert megelőzően jogerős határozatban már állást foglalt az érvénytelenség kérdésében, úgy ezt a döntést a végrehajtás megszüntetésére indult perben tényként kell kezelni, azonban a végrehajtás megszüntetésére indított perben a keresetnek helyt adó vagy a keresetet elutasító jogerős ítélet nem hat ki az érvénytelenségi per eredményére. A Kúria véleménye szerint mivel az érvénytelenség megállapítása a végrehajtás megszüntetésének előkérdése, amennyiben a két per párhuzamosan folyik, célszerű a végrehajtási pert felfüggeszteni a régi Pp. 152. § (2) bekezdése alapján.
A Kúria a két per egyesítésével kapcsolatban rámutatott arra, hogy amennyiben az egyesítés feltételei fennállnak, úgy az nem kizárt, de nem célszerű az eltérő eljárási szabályok miatt.[37]
Az ítélkezési gyakorlat szintén eltérően foglalt állást abban a kérdésben, hogy mi a teendő abban az esetben, ha az érvénytelenség tárgyában eltérő ítéletek születnek a megállapítási, illetve végrehajtási perben. A Kúria Véleménye[38] szerint ezt az ellentmondásos helyzetet lehet kiküszöbölni a végrehajtási perben a tárgyalás felfüggesztésével, amennyiben mégis ellentétes határozatokat hoztak a bíróságok, úgy az "érvénytelenségi per eredményére tekintettel újítható a végrehajtási perbeli jogerős ítélet".
A Kúria a régi Pp. 366.§-ával összefüggésben - melynek értelmében az adós indíthatja meg a végrehajtási pert a végrehajtást kérővel szemben - rámutatott arra, hogy nem szükséges, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló jogügylet valamennyi szereplője perben álljon. Ennek indoka szintén abban keresendő, hogy a végrehajtási per a megállapítási pertől eltérő jogkövetkezménnyel bír: a végrehajtási perben a bíróság "csak" a végrehajtást szünteti meg, és a bíróság döntése csak a végrehajtási eljárásban részt vevő felekre hat ki, ellentétben az érvénytelenségi perrel, ahol a jogügylet érvényességével kapcsolatos döntés az annak megkötésében résztvevő valamennyi félre kiterjed.
Az anyagi jogi jellegű kérdésekkel kapcsolatban a Kúria azt állapította meg, hogy mind a végrehajtási, mind a megállapítási perben a bírák azonos jogelvek szerint járnak el az érvénytelenség megítélése során.[39] Arra a kérdésre, hogy végrehajtás megszüntetési perben alkalmazhatók-e az érvénytelenség jogkövetkezményei, a Kúria azt a választ adta, hogy a végrehajtási perben nem küszöbölhető ki az érvénytelenség oka (erre kizárólag az érvénytelenségi perben van lehetőség), "csak" maga a végrehajtás szüntethető meg vagy korlátozható.[40]
A Kúria Véleménye rögzíti, hogy a párhuzamos perek problémája kizárólag a Pp. kodifikációjával orvosolható teljes mértékben, erre javaslatot is tett a jogalkotónak. Az új Pp. hatályba lépéséig is történt változás a végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtás kapcsán igénybe vehető jogorvoslattal összefüggésben: a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról
- 76/77 -
szóló 2016. évi CLVIII. törvény a régi Pp. Végrehajtás megszüntetési és korlátozási per alcímét a 370/B. §-sal egészítette ki, amely 2017. január 1. napjával lépett hatályba. Ennek értelemében, ha az adós végrehajtási záradék kiállításával elrendelt végrehajtásban a végrehajtás megszüntetése iránt a régi Pp. 369.§ a) pontjára alapítottan terjesztett elő keresetet, ugyanebben a perben ezzel együtt a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés vagy végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában is keresetet kellett előterjesztenie, ennek hiányában a keresetlevelet a bíróságnak idézés kibocsátása nélkül el kellett utasítania.[41] A jogszabályban már konkrét rendelkezés szerepelt arra nézve is, hogy e végrehajtási perben kötelezően perben kellett állnia mindazon feleknek, akiknek egyébként az érvénytelenségi perben is perben kellett volna állni. A szabályozással a törvény egy speciális pertípust hozott létre, amelyben a bíróság a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés vagy végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségéről és erre irányuló kérelem esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonásáról is döntött.[42] A régi Pp. 370/B. § (5) bekezdése az érvénytelenségi per folyamatban léte esetére már a végrehajtási per kötelező felfüggesztésének eseteit is meghatározta.
A párhuzamos perek problematikájára megoldást jelentő szabályozás csak a Pp. hatályba lépéséig volt érvényben: a Pp. már nem teszi lehetővé azt, hogy az adós a végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtás megszüntetése iránti perben érvénytelenségi okra hivatkozzon, a végrehajtás megszüntetését kizárólag a Pp. 528. § (2) bekezdése alapján kérheti.
A Pp. tehát lényegesen átalakította a végrehajtási perre, mint jogorvoslatra vonatkozó szabályozást. A végrehajtási záradék törlése iránti kérelemre vonatkozó és a végrehajtás II. pontban ismertetett módon, nemperes eljárás keretében történő megszüntetésre vonatkozó szabályozásban érdemi változás nem történt. Ha azonban az adós álláspontja szerint a közjegyzői okiratba foglalt követelés vagy az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat alapjául szolgáló követelés érvényesen nem jött lére, ennek megállapítása iránt a Pp. 172. § (3) bekezdése szerint megállapítási (érvénytelenségi) pert kell indítania. Bár a hivatkozott törvényi rendelkezések, bírósági határozatok minden esetben a követelés érvényes létrejöttéről szólnak, ez az eljárás irányadó akkor is, ha az adós arra hivatkozik, hogy a közjegyzői okirat nem közokirat, mert nem felel meg a Közjtv. 12. §-ában vagy 120. §-129. §-ában foglalt feltételeknek (ám ezt a közjegyző a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem elbírálása során nem látta megállapíthatónak), vagyis abban a kérdésben, hogy a közjegyzői okirat közokiratnak minősül-e, a végrehajtást kérő ellen indítható perben a bíróságnak kell dönteni. Eltérőek azonban ezen tények megállapítása iránti perekben
- 77/78 -
születetett határozatok jogkövetkezményei: ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a követelés érvényesen nem jött létre, a közjegyző a Vht. 56. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a végrehajtást megszünteti; ha a bíróság jogerős határozata szerint a végrehajtandó okirat nem minősül közjegyzői okiratnak, úgy a végrehajtási záradékot törölni kell, mert nem teljesült a Vht. 23/C. §-a szerinti feltétel. Ebben az esetben a végrehajtást kérő "csak" a közvetlen végrehajtás lehetőségétől esett el, követelését az adóssal szemben peres eljárásban érvényesítheti. ■
JEGYZETEK
[1] Rádonyi Dénes-Reviczky Renáta: Joghézagok egy nemperes eljárásban. Kérdőjelek a közjegyző okiratszerkesztési tevékenysége körül. Közjegyzők Közlönye, 2015/4. 15. o.
[2] Szombathelyi Törvényszék Pkf.20.404/2019/3/I. számú végzése, Pécsi Törvényszék 1.Pkf.50.339/2020/4. számú végzése.
[3] A bíróság azt a felet, aki önhibájából a perben jelentős tények tekintetében olyan nyilatkozatot tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.
[4] A bíróság azt a felet vagy más perbeli személyt, aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartást tanúsít, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.
[5] Fővárosi Törvényszék 45.Pkf.637.251/2018/3. számú végzése.
[6] Dr. Gyekiczky Tamás (szerk.) - Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényhez, Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2013.
[7] Vht. 23/C. § (1) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza.
a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b) a jogosult és a kötelezett nevét,
c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d) a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
[8] BH2000.446.
[9] BH2017.21.
[10] Lsd. Pp. 325. § (1) bek.
[11] 1423/B/2010. AB határozat.
[12] Vht. 253/D. §.
[13] Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. Complex Kiadó Kft. Budapest, 2012. 441. o.
[14] Vht. 10. §.
[15] A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti.
[16] Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk (7) bek: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
[17] Vht. 225. § (6) Végrehajtást foganatosító bíróságnak - ha e törvény másként nem rendelkezik - azt a bíróságot kell tekinteni, amely mellé az eljáró önálló bírósági végrehajtót kinevezték.
[18] Vht. 41. § (5) bek.
[19] A Vht. 56. § (1) bek. a) pontja a végrehajtási záradék kiállításával elrendelt végrehajtással kapcsolatban nem értelmezhető, a végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okiratot nem lehet hatályon kívül helyezni.
[20] Ahol a tanulmány végrehajtás megszüntetése iránti pert említ, alatta a végrehajtás korlátozása iránti per is érteni kell.
[21] 1949. évi XX. törvény.
[22] Németh Zoltán György: A jogorvoslathoz való jog érvényesülése a végrehajtási eljárásban, http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/1_2011/jogorvoslathoz_valo_jog/, (letöltés időpontja: 2020. június 14.)
[23] Németh János-Kiss Daisy (szerk.): A Polgári perrendtartás magyarázata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999., 1551. o.
[24] régi Pp. 368.-369. §.
[25] Sebő Ildikó: A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perek szabályozása a régi és új Eljárásjogi Kódex alapján, https://eljarasjog.hu/2018-evfolyam/a-vegrehajtas-megszuntetese-es-korlatozasa-iranti-perek-szabalyozasa-a-regi-es-az-uj-eljarasjogi-kodex-alapjan/ 4.3 pont, letöltés időpontja: 2020. június 14.
[26] Mocsár Attila Zsolt: Jogértelmezési nehézségek és bizonytalanságok a szélesebb körű végrehajtási megszüntetési perben. In: Közjegyzők Közlönye, 2015/4. 28. o.
[27] Kommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez; a Pp. 528. §-ához, szerkesztette: Wopera Zsuzsa, Új Jogtár, https://uj.jogtar.hu/#doc/db/427/id/A19Y2172.KK/ts/20200401/lr/chain31/
[28] Pp. 528. § (2) bek.
[29] légi Pp. 369.§ a) pont.
[30] vö. régi Pp.123.§ és új Pp. 172. § (3) bek.
[31] A párhuzamos perindítás oka az adósok elkeseredettségén túl abban is keresendő, hogy míg a megállapítási perekben a Pp. rendelkezései szerint nem volt mód a végrehajtás felfüggesztésére, addig a végrehajtási perben a bíróság a Pp. 370. §-a alapján felfüggeszthette a végrehajtást.
[32] s Kúria összefoglaló véleménye a "párhuzamosan" megindított szerződés érvénytelenségének megállapítása és a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti perek egyes anyagi- és eljárásjogi kérdéseivel foglalkozó joggyakorlat-elemző csoport tevékenységéről (továbbiakban: Kúria Véleménye), https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_1.pdf, 2.o.
[33] Kúria Véleménye https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_1.pdf 2. o.
[34] BDT2007.1660., BDT2009.2053.
[35] Kúria Véleménye https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_1.pdf 7-8. o.
[36] Régi Pp.130. § (1) bek. d) pont.
[37] Kúria Véleménye https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_1.pdf 8. o.
[38] Kúria Véleménye https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_1.pdf 10. o.
[39] Kúria Véleménye https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_1.pdf 13. o.
[40] Kúria Véleménye https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_1.pdf 15. o.
[41] Régi Pp. 370.§ (1)-(2) bek.
[42] A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLVIII. törvény előterjesztői Indokolása.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző Közjegyzőhelyettes, Mohács.
Visszaugrás
