írásommal a szélesebb körű végrehajtás megszüntetési per körüli - az utóbbi időszakban felmerült - jogértelmezési nehézségek és bizonytalanságok eloszlatására szeretnék kísérletet tenni.
Ideális esetben a bíróság jogerős (előzetesen végrehajtható) határozatában, továbbá a záradékolható okiratban foglaltaknak a kötelezett fél önként eleget tesz. Önkéntes teljesítés hiányában azonban szükséges, hogy állami kényszer (végrehajtás) alkalmazása útján valósuljon meg a jogszabályok betartása, a megszabott kötelezettségek teljesítése.
A törvényesség érvényesülése különösen fontos az olyan jogintézménnyel kapcsolatban, amely a jogi szankciók realizálására, kényszer alkalmazására, jogok korlátozására vagy megvonására irányul. Ez a megfontolás a bírósági végrehajtásban számos törvényességi garancia kiépítéséhez vezetett. Ezek közé tartoznak a végrehajtási perek is, amelyek a bírósági végrehajtási eljárás folytán bekövetkezett jogsérelmek orvoslását szolgálják. Ezért Sárffy Andor a végrehajtás megszüntetési keresetet kifejezetten jogorvoslatnak tekinti, és mások is kiemelik a végrehajtási perek jogorvoslati jellegét.[1]
Ezzel összhangban értelmezi az adott pertípus szerepét régi magánjogunk, amely szerint a jogerős ítéletben - vagy más végrehajtható közokiratban - biztosított végrehajtási jog a jogosult számára magánjogi igényének az állami kényszer segítségével való érvényesítését teszi lehetővé. Miután a kényszerhatalom igénybevételének jogi lehetősége a perben tisztázódott (a nem per alapján keletkezett végrehajtható közokiratok esetében enélkül is), magának a hatósági kényszernek az alkalmazása a végrehajtási eljárás során történik.
- 25/26 -
A magánjogi igény fennállására és terjedelmére nézve a végrehajtási eljárás során, szabály szerint az igénynek a végrehajtható közokiratban foglalt deklarációja irányadó. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ítélet meghozatala, vagy egyéb végrehajtható közokirat keletkezése az anyagi jogi helyzet alakulását a deklarált jogviszony körében véglegesen lezárná, és az állami kényszerhatalom a végrehajtható közokirat létrejöttével már meginduló nyaktiló módjára csapna le a marasztalt fejére. Lehetséges, hogy a marasztalt fél a magánjogi helyzetben utóbb bekövetkezett változások alapján a jogosulttal szemben erre szolgáló peres eljárás útján kivívja a végrehajtási gépezet megállítását. Erre a célra való a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti per. (Csak utalok arra, hogy a korábbi magánjog "ismerte" a végrehajtás felfüggesztése iránti pert is.)
Mindezekben az esetekben a végrehajtható közokirat - egészben, vagy részben, időlegesen, vagy véglegesen - hatályát veszti és ez a körülmény a végrehajtási eljárás folytatásának is gátat vet.[2]
Ha az adós az ellene elrendelt végrehajtást sérelmesnek tartja elsősorban a bírósági végrehajtás keretében, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályai szerint - tehát nemperes eljárás során - érheti el a végrehajtás megszüntetését, illetőleg korlátozását. Ha erre az ilyen nemperes eljárás keretében nincs lehetőség, az adós végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen.[3]
A végrehajtás megszüntetése és korlátozása között a tárgyi terjedelmet illetően lényegében csak fokozati különbség áll fenn.[4]
A Vht. 41. §-a azokban az esetekben teszi lehetővé a végrehajtás megszüntetését a nemperes eljárás keretében, amikor az adós okirattal, tehát a végrehajtó számára is kétséget kizáró módon valószínűsítette: a végrehajtani kívánt követelés alaptalan, azt teljesítették vagy egyébként megszűnt. Az adós által bemutatott okirat általában a fizetést igazoló elismervény. Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha a követelés csak részben alaptalan, vagy részben nyert kielégítést, illetőleg szűnt meg; ezt valószínűsítse az adós.
A Vht. 56. §-a alapján a végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel akkor szünteti meg (vagy akkor korlátozza) a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta vagy jogerős bírósági határozat - ide nem értve a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben hozott jogerős határozatot - megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal
- 26/27 -
ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. Figyelemmel arra, hogy jogilag hasonló jogkövetkezményre vezet az, ha a záradékolt okiratba foglalt jogügylet tekintetében rendelkezik jogerős bírósági határozat arról, hogy a jogügylet érvényesen nem jött létre, ezért a Vht. erre az esetre is kiterjeszti a végrehajtás végzéssel történő megszüntetésének lehetőségét. Ezzel azokban az esetekben is biztosított a végrehajtás megszüntetésének gyors lehetősége, ha eredetileg nem a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti végrehajtás megszüntetési pert indítottak, de e másik per is hasonló eredményre vezetett.
Az előbbiekben említett közokirat leggyakrabban a bíróságnak a perújítás vagy felülvizsgálati eljárás során hozott határozata, de előzetesen végrehajtható határozaton alapuló végrehajtás esetén lehet a másodfokú eljárásban hozott határozat is. A végrehajtás megszüntetéséhez, illetőleg korlátozásához szükséges az is, hogy az újabb határozat a végrehajtandó követelésről érdemben döntsön.[5]
A végrehajtás megszüntetése, illetőleg korlátozása esetén a végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy - teljesen, illetőleg részben - térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetőleg megfelelő részét (visszvégrehajtás).
Ha a végrehajtás megszüntetésére (korlátozására) indult perben a Vht. 41. vagy 56. §-aiba foglalt rendelkezés egyébként alkalmazhatónak tűnik, a pert tárgyaló bíróságnak - a keresetlevélben erre vonatkozó adat hiányában, a Pp. 95. § (1) bekezdése szerinti hiánypótlás keretében fel kell hívnia a felperest annak igazolására, hogy a végrehajtási eljárásban megkísérelte-e a végrehajtás megszüntetését. Az említetteken kívül minden további esetben, amely nem tartozik sem a Vht. 41. § sem 56. §-ai körébe - a hiánypótlásra felhívás szükségtelen, mivel a végrehajtás megszüntetését (korlátozását) csak peres úton, bírói ítélettel lehet elérni, amelynek indoka az, hogy a végrehajtási - nemperes - eljárásban rendelkezésre álló lehetőségek mind a bizonyítás, mind a döntés szempontjából korlátozottak.
A Pp. 366. §-a szerint (amely a végrehajtás megszüntetési és korlátozási per indításának általános feltételét határozza meg), ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a Vht. 41. vagy 56. §-ai szerint a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség, az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási pert indíthat.
Ha a végrehajtás záradékkal ellátott okirat (vagy az ezzel egy tekintet alá eső végrehajtható okirat) alapján indult, a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti per indításának
- 27/28 -
általános szabályát a Pp. 366. §-a, "konkrét" egyben "speciális" feltételeit a Pp. 369. § a)-d) pontjai tartalmazzák.
A Pp. 369. § a) pontjára alapított végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben a bíróság azt vizsgálja, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen létrejött-e. Annak, hogy a Pp. 369. § a) pontja alá tartozó esetekben a bíróság az érvényesség kérdésében széleskörű vizsgálatra jogosult, az a magyarázata, hogy a bíróság a végrehajtási eljárás megindulása előtt nem bírálta el érdemben a végrehajtandó követelést, a záradékolást nem előzte meg a követelés érdemi vizsgálatára irányuló bírósági eljárás, azaz a végrehajtási lappal illetve a záradékolt okirattal indult végrehajtás útján behajtandó követelések jellege eltér egymástól. Ez teszi indokolttá, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okirat esetén a törvény szélesebb körben biztosítsa a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti kereset megindításának lehetőségét.
Ha az adós a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt követelés érvényes létrejöttét vitatja, a Pp. 369. § a) pontjának megfelelően a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben felvetheti ennek (tehát a követelés jogalapjának) a kérdését, de támadhatja a követelés összegszerűségét, mértékét, vitathatja annak lejártát is (Pp. 369. § b)-d) pontok.) Alapjában véve az a) pontra alapított megszüntetési perben a bíróság lényegében ugyanazokat a kérdéseket vizsgálja, mint amelyeket vizsgálnia kellene akkor, ha a végrehajtást kérő a záradékolási kérelem helyett előbb peres úton érvényesítette volna követelését.[6]
Az adott rendelkezések vonatkozásában "követelés" alatt nem egyszerűen a felek közti jogviszonyból származó, polgári peres úton érvényesíthető követelést kell érteni, hanem "végrehajtható követelést", mégpedig "közvetlenül végrehajtható követelést", a záradékolt okirattal elrendelt végrehajtás tárgyát.
A Pp. nem határozza meg a "kereset" fogalmát. Erre nézve a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontja nyújt eligazítást, amelynek megfelelően a felperesnek a keresetlevélben meg kell jelölnie az általa érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és bizonyítékainak az előadásával. A keresetlevél tartalmi eleme továbbá a kereseti kérelem is, amely annak megjelölése, hogy a felperes milyen - megállapító, marasztaló vagy jogalakító - döntést kér a bíróságtól (Pp. 121. § (1) bek. e) pont.)
A Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjából az a következtetés vonható le, hogy a kereset egyrészt az annak alapját képező tények előadásából áll, másrészt a perben érvényesíteni kívánt jogból.
A Pp. 369. § a) pontja szerinti végrehajtás megszüntetése iránti perben a perbe vitt igény - vagyis az érvényesíthetőség, a bírói úton való kikényszeríthetőség állapotában lévő alanyi jog - az elrendelt végrehajtás megszüntetése, mégpedig arra hivatkozással, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, azért nem, mert pl. a követelés alapjául szolgáló kölcsönszerződés érvénytelen. Hangsúlyozandó: a per tárgya nem a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása, hanem a végrehajtás megszüntetése.
- 28/29 -
A kizárólag a végrehajtás megszüntetésére (korlátozására) indult perben a bíróság -a kereset korlátai között maradva - a végrehajtás megszüntetéséről (korlátozásáról) rendelkezhet, ítélete rendelkező részében nem állapíthatja meg a jogügylet (a szerződés) érvénytelenségét és nincsen lehetősége az eredeti állapot helyreállítására sem. Mindezek csupán az ítélet indokolásának megállapításai maradnak, eredményes perlés esetén, mint a végrehajtás megszüntetésének (korlátozásának) indokai. (E cikk gondolatmenetét ugyan nem érinti, de megemlíthető, hogy ha az adós ugyanazon érvénytelenségi okra hivatkozással külön indítja meg a szerződés érvénytelensége megállapítása, illetve a végrehajtás megszüntetése iránti pereket, és azok nem egyesíthetőek, a bizonyítás párhuzamának és az ellentétes végeredmények kizárása érdekében, illetve a jogegység követelményének érvényesülése miatt a végrehajtási per felfüggesztése célszerű.)
Ha a végrehajtás megszüntetésére indult perben a bíróság azt állapítja meg, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre (Pp. 369. § a) pont), például azért nem, mert a követelés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen, a végrehajtást megszünteti. Az érvénytelen jogügylet jogkövetkezménye nem a szerződés érvényessé nyilvánítása és nem is a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítása, vagy ha ez nem lehetséges, a szerződés határozathozatalig terjedő hatályossá nyilvánítása - a hatályossá nyilvánítást felváltja az alaptalan gazdagodás pénzbeli megtérítése /a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:113. §/ - és elszámolás a felek között, hanem az, hogy a "közvetlenül végrehajtható követelés" érvényesen nem jött létre és ezért a "közvetlen" végrehajtás megszüntetése indokolt.
A Pp. 366. §-ának megfelelően a végrehajtás megszüntetésére (korlátozására) indult per felperese az az adós, aki az ellene indult végrehajtást sérelmesnek tartja, alperese pedig a végrehajtást kérő. Engedményezés esetén a végrehajtást kérő nem azonos a szerződés megkötésében részt vett féllel (pl. a kölcsönadóval), hanem annak a Vht. 39. §-a szerinti jogutóda. Mivel a végrehajtás megszüntetése iránti perben a bíróság ítélete -a kereset eredményessége esetén - kizárólag a végrehajtási eljárás felei között zajló végrehajtást szünteti meg, nem pedig a végrehajtás alapjául szolgáló jogügyletet nyilvánítja érvénytelennek, nem szükséges - bár a Pp.-ben foglalt tilalom hiányában lehetséges -a szerződést kötő felek perben állása. Logikusan adódik tehát a következtetés, hogy az érvényesített jog eltérése miatt a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben nem a szerződő feleknek, hanem a végrehajtási eljárásban részt vevő feleknek kell perben állniuk. Ha az adós úgy dönt, hogy mindkét típusú pert megindítja, a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per alperese a szerződést megkötő fél, a végrehajtás megszüntetése iránti per alperese pedig az "aktuális" végrehajt kérő.
Mivel a Pp. 369. § a) pontjára alapított végrehajtás megszüntetése iránti perben nincsen akadálya (hiszen a Pp. megjelölt rendelkezése kifejezetten megengedi), hogy a bíróság vizsgálja: a "közvetlenül végrehajtható követelés" alapjául szolgáló jogügylet érvényesen létrejött-e, és a végrehajtás megszüntetési perben e vizsgálatra akkor is lehetőség van, ha engedményezés folytán a végrehajtást kérő személye változott és nem azonos a szerződést kötő egyik féllel, a kölcsön nyújtójával.
- 29/30 -
Az előbb kifejtettek alapján: az érvényesített jog eltérése (és a perek eltérő joghatása) folytán a végrehajtás megszüntetési perben nem kerülhet sor a jogügylet érvénytelenné nyilvánítására és az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazására (a már említettek szerint: a szerződés érvényessé nyilvánítása, az eredeti állapot helyreállítása, az alaptalan gazdagodás pénzbeli megtérítése), az érvénytelenség következménye "csupán" az, hogy a végrehajtási eljárás felei között folytatott végrehajtás szűnik meg. A végrehajtási perekben nem küszöbölhető ki sem a részleges, sem a teljes érvénytelenség oka, és nincsen lehetőség a teljes körű elszámolásra, sem az eredeti állapot helyreállítására. Ha a bíróság megszünteti a végrehajtást, a végrehajtási per alperese (a végrehajtást kérő) a kölcsönként átadott összegnek és járulékainak a visszafizetése iránt külön per indítására kényszerül a végrehajtási per felperesével (a kölcsön adósával) szemben. Ebben a perben a követelését tartalmazó okiratot bizonyítékként felhasználhatja.
A Kúria Polgári Kollégiuma 2015. február 2-án megtartott ülésén elfogadta a "párhuzamosan" megindított szerződés érvénytelenségének megállapítása és végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti perek egyes anyagi- és eljárásjogi kérdéseivel foglalkozó joggyakorlat-elemző csoport tevékenységéről készült összefoglaló véleményt. Az összefoglaló véleményben rámutatott: ha a Pp. 369. § a) pontja szerinti, a végrehajtás teljes terjedelmű megszüntetésére indított per adatai szerint a követelés részben nem jött létre érvényesen, de a részbeni érvénytelenség szabályainak alkalmazásával a "létre nem jött" követelés vagy követelésrész a "létrejött" követeléstől vagy követelésrésztől elkülöníthető, a végrehajtás megszüntetése helyett - a korlátozásra irányuló másodlagos kereset nélkül is (hiszen a korlátozás részleges megszüntetés) - a végrehajtás korlátozásának van helye. Ha a perben az nyer bizonyítást, hogy a követelés részben nem jött létre érvényesen, azonban a "létre nem jött" rész nem különíthető el és ebből kifolyólag az egész szerződés "megdől", a végrehajtást meg kell szüntetni. Ekkor ugyanis "nem marad" végrehajtható követelés, "nem marad" olyan érvényes jogügylet, amelyhez a közvetlen végrehajtás lehetősége biztosítható lenne.
A Pp. 369. § b) pontja alapján indult perekben - tehát mindazokban az esetekben, amikor a felperes a végrehajtás alá vont követelés összegében utóbb bekövetkezett teljes megszűnés tényét állítja - ha az állapítható meg, hogy a végrehajtás keresettel kért megszüntetése helyett a végrehajtás korlátozása szükséges, a felperest másodlagos kereset előterjesztésére, mégpedig annak megjelölésére kell felhívnia a bíróságnak, hogy elsődleges keresete eredménytelensége esetén milyen összegre kéri a végrehajtás korlátozását. A másodlagos keresettel kapcsolatos bizonyítási kötelezettség is a felperest terheli, e tárgyban is tájékoztatást kell kapnia. Ha mindezek ellenére a felperes nem terjeszti elő másodlagos keresetét és továbbra is a végrehajtás megszüntetését kéri, ez a keresete nem fog a kívánt eredményre vezetni.
- 30/31 -
Az alperes (végrehajtást kérő) deviza alapú kölcsönt nyújtott a felperesnek (adós). A felperes a kölcsönnel összefüggésben egyoldalú kötelezettségvállalásról szóló tartozáselismerő nyilatkozatot tett. A fizetési kötelezettség nem teljesítése miatt az alperes végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen. A felperes a Pp. 369. § a) pontjára alapított keresetében a végrehajtás megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló kölcsönszerződés érvénytelen, mivel nem tartalmazza a deviza vételi és eladási árfolyamok közötti különbözetet, mint költséget.
Az adott esetben a felperes a végrehajtás alapjául szolgáló kölcsönszerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: régi Hpt.) 213. § (1) bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenségét állította.
A különnemű árfolyam alkalmazása azonban a Kúria 2/2014. Polgári jogegységi határozata alapján nem tekinthető költségnek. Az említett számú jogegységi határozat 3. pontja szerint: a folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási (különnemű) árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így számára az indokolatlan költséget jelent. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív (eltérést engedő) törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kogens (feltétlenül alkalmazandó) törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe. A különnemű árfolyam alkalmazása tisztességtelen, a tisztességtelen rendelkezés helyébe a régi Ptk. diszpozitív rendelkezései lépnek, a korrigált szerződési rendelkezésből nem keletkezik költség, a költség feltüntetésének elmaradása a szerződést nem teszi jogszabályba ütközővé.
A fentiekben már kifejtettek szerint: a végrehajtás megszüntetése iránti perben nincsen lehetőség az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására, de arra igen, hogy az előbbiekben hivatkozott diszpozitív rendelkezések beiktatása mellett megvizsgálja a bíróság, hogy így is megalapozott-e teljes mértékben a kereset vagy sem. Ha arra a megállapításra jut, hogy a kereset csak részben megalapozott, a megszüntetés iránt előterjesztett kereset alapján lehetősége van a végrehajtás korlátozására. Ennek érvényesüléséhez a felperesnek kérnie kell a különnemű árfolyam alkalmazása tisztességtelenségének megállapítását, hiszen a 2/2014. Polgári jogegységi határozat indokolása III. pontjában foglaltak szerint: ha a fogyasztó (jelen esetben a felperes) a bíróságnak a különnemű árfolyam alkalmazását előíró szerződési rendelkezés tisztességtelenségére vonatkozó tájékoztatását követően úgy nyilatkozik, hogy kifejezetten ellenzi a tisztességtelenség megállapítását, akkor a bíróság ezt hivatalból nem állapíthatja meg, hiszen az e jogszabályhelyre alapított érvénytelenség csak egy egyébként tisztességesnek minősülő feltétel hiányának a következménye lehet. Ha tehát a felperes a bíróság tájékoztatását követően úgy nyilatkozik, hogy ellenzi a tisztességtelenség megállapítását, a régi Hpt.
- 31/32 -
213. § (1) bekezdés c) pontja alapján ez okból nincs lehetőség a kölcsönszerződés érvénytelensége megállapításának. Ha viszont a felperes nem ellenzi a különnemű árfolyamok tisztességtelenségének megállapítását, nyilatkoznia kell, hogy az adott érvénytelenségi ok megállapíthatósága esetén kéri-e a már hivatkozott diszpozitív rendelkezések beiktatása mellett a végrehajtás korlátozását. Ebben az esetben meg kell jelölnie a korlátozás mértékét: a kölcsönszerződés részleges érvénytelensége hozzávetőleg melyen összeget érint.
A halasztásra alapozott végrehajtás megszüntetési per - melyet a Pp. 369. § c) pontja szabályoz - indítható, ha a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le. E pertípusnál fontos azt megjegyezni, hogy a teljesítésre nyújtott halasztásra hivatkozással az adós csak akkor indíthat pert, ha a végrehajtást kérő a halasztást még a végrehajtás elrendelése előtt adta. Ha az adós a szolgáltatás teljesítésére a végrehajtás elrendelése után kapott halasztást, a végrehajtás szünetelésének van helye.
A Pp. 369. § d) pontja szerint végrehajtás megszüntetési és korlátozási pert indíthat az adós, ha a végrehajtandó követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.
Az ilyen beszámításra a Ptk.-nak a beszámításra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, figyelmen kívül marad azonban az a korlátozás, amely szerint végrehajtható határozattal vagy egyezséggel megállapított követelésbe csak ugyanilyen vagy közokiratba foglalt ellenkövetelést lehet beszámítani. Ez a szabály ugyanis arra vonatkozik, amikor a követelést a bíróság érdemben eldöntötte, és arról végrehajtható határozatot hozott, illetőleg az egyezséget végzéssel jóváhagyta.
Végrehajtási záradékolás esetén azonban arról van szó, hogy - bár a közokiratban foglalt követelés valószínűleg fennáll - azt a bíróság érdemben még nem döntötte el. Ezért éppen úgy, mint a jogosult által indítható érdemi jogvitában, e jogvita feladatát betöltő széles körű végrehajtás megszüntetési perben is élni lehet a beszámítással. Az anyagi jogi szempontból beszámítási kifogásnak tekintendő jogintézmény érvényesítése ilyenkor a végrehajtás megszüntetése, illetőleg korlátozása iránti kereset révén valósul meg.[7]
Mindazokban az esetekben, amikor a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) a peren kívüli eljárásban nem érhető el, az adós a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perrel tudja biztosítani jogvédelmi érdeke megvalósulását, ha a végrehajtási útra terelt követelés nem, vagy nem olyan mértékben illeti meg a végrehajtást kérőt, mint azt a záradékolt okirat tanúsítja. Azonban a sikeres végrehajtás megszüntetési per - leginkább a Pp. 369. § a) pontján alapuló - "csak" azzal a következménnyel jár, hogy a közvetlen végrehajtási jog szűnik meg a követelés megszűnése nélkül. A követelést a felperesnek (az adósnak) teljesítenie kell, pl. a kölcsön összegét, azaz a tőkét, továbbá - adott esetben - annak törvényes kamatát vissza kell fizetnie az alperesnek (a végrehajtást kérőnek).■
JEGYZETEK
[1] Dr. Németh János-Dr. Kiss Daisy (szerk.) A Polgári perrendtartás magyarázata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1999., 1551. old.
[2] Magyar Magánjog I. Általános Rész. Főszerkesztő: Dr. Szladits Károly. Budapest, 1938. Grill Károly K. 222. old.
[3] Dr. Német-Dr. Kiss: i.m. 1552. old.
[4] Dr. Nigriny Elemér: Jogorvoslatok és perek a végrehajtási eljárás folyamán. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1963., 76. old.
[5] Dr. Németh János-Dr. Vida István: A bírósági végrehajtás magyarázata. KJK-KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004., 387. old.
[6] Dr. Nigriny Elemér: i.m. 99. old.
[7] Dr. Németh-Dr. Kiss: i.m. 1564-1565. old.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző kúriai bíró
Visszaugrás
