Szalma József: A kellékszavatosság, a termékszavatosság és a termékfelelősség - fogyasztóvédelem az európai és a magyar magánjogban (MJ, 2026/8., 521-529. o.)

https://doi.org/10.59851/mj.73.08.4

A szerző a visszterhes szerződések különleges hatásai közül különösen a kellékszavatosságot, a termékszavatosságot és a termékfelelősséget elemzi. Megállapítást nyert, hogy a kellékszavatosság az átruházó garanciája és helytállása az átruházott dolog hibamentességét illetően. A termékszavatosság a gyártó garanciája a termék biztonságos voltára, a termékfelelősség pedig a gyártó kárfelelősségét jelenti, amennyiben a hibás termék kárt okozott a fogyasztónak, mégpedig az élet, a testi épség és egészség tekintetében.

Kulcsszavak: visszterhes szerződés különleges hatásai; kellékszavatosság; jogszavatosság; termékszavatosság; termékfelelősség

Summary - Statutory warranty for defects, product warranty, and product liability - Consumer protection in European and Hungarian private law

The author analyses, among the special effects of onerous contracts, in particular warranty for defects, product warranty, and product liability. It is concluded that warranty for defects constitutes the transferor's guarantee and liability for the conformity of the transferred item. Product warranty represents the manufacturer's guarantee for the safety and proper quality of the product, whereas product liability refers to the manufacturer's liability for damages where a defective product has caused harm to the consumer, particularly with regard to life, physical integrity, and health.

Keywords: special effects of onerous contracts; warranty for defects; warranty of title; product warranty; product liability

1. A visszterhes szerződések különleges hatása: a szolgáltatások megközelítő értékegyenlőségének oltalmát szolgáló jogintézmények; a hibátlan teljesítés akadályai

1.1. A visszterhes szerződések különleges hatása: az átruházó kellék- és jogszavatossága

A klasszikus európai[1] és a magyar polgári jogi irodalom,[2] valamint a magyar Ptk. általi szabályozás értelmében a visszterhes szerződés - szemben az ingyenes szerződésekkel - többek között két olyan különleges hatást fejt ki, amelyek célja az, hogy a szerződő felek kölcsönös szolgáltatásai megfelelő, a felek által elvárt arányban álljanak egymással. Ezek elsősorban a szerződés megkötésének, de később, a szerződés teljesítésének időpontjában is érvényesülnek. Az ezt a célt szolgáló egyik jogintézmény a kellékszavatosság, a másik pedig a jogszavatosság.

Mind a kellék-, mind a jogszavatosság a római jogban fogant intézmény. Már a praetori jogban, később az aedilis curulisok edictumaiban, végül a iustinianusi jogban kialakult az eladó kellékszavatossága a dolog rejtett hibájáért, azzal, hogy a rejtett hiba esetén a vevő elállhatott a szerződéstől (actio redhibitoria), valamint követelhette a vételár leszállítását (actio quanti minoris). A próbára, megtekintésre szóló vétel (pactum displicentiae) esetén a vevő meghatározott határidőn belül elállhatott az adásvételtől, amennyiben a vétel tárgya nem felelt meg.[3]

A római jog kellékszavatossági szabályai a modern magánjogi kódexekre is hatást gyakoroltak. Jórészt ezzel magyarázható az európai országok polgári törvénykönyvei szavatossági szabályainak nagyfokú konvergenciája.

A Ptk. kellékszavatossági szabályai értelmében az átruházó (kötelezett) szavatolja a jogosultnak a hibátlan teljesítést, hibás teljesítés esetén pedig ezért helytáll. A jogszavatosság alatt ezzel szemben azt értjük, hogy az átruházó (kötelezett) a jogszerző (jogosult) iránt harmadik személy által támasztott követelést vagy korlátozást jogi úton elhárítja. Mind a kellék-, mind a jogszavatosság a jogszerző (jogosult) rendeltetésszerű és háborítatlan használatát hivatott biztosítani. A hatályos magyar polgári jogban a hibás teljesítés - mint teljesítési akadály - kellék- és jogszavatossággal jár.

A svájci jogirodalom szerint a kellékszavatosság (Sachgewährleistung) abban nyilvánul meg, hogy az eladó

- 521/522 -

a vevő javára helytáll a vétel tárgyának használhatóságáért, egyes tulajdonságainak hiányáért vagy meghatározott hibájáért. Míg a jogszavatosság a vevő védelmét jelenti harmadik személy jogaival szemben, addig a kellékszavatosság a vevőnek garantálja, hogy a vétel tárgyának értékcsökkenésére (Wertverminderung) nem kerül sor bizonyos tulajdonságok hiánya vagy testi, jogi, illetve gazdasági hibája miatt.[4]

1.2. A visszterhes szerződések egyéb különleges hatásai

A kellék- és jogszavatossághoz hasonlóan a kölcsönös szolgáltatások megközelítő arányosságát szavatolja a szolgáltatások szembetűnő aránytalanságának intézménye (laesio enormis),[5] az uzsoratilalom,[6] a megváltozott körülmények figyelembevétele (clausula rebus sic stantibus),[7] továbbá a nemteljesítési kifogás (exceptio non adimpleti contractus) is.

1.3. A teljesítési akadályok

Az osztrák jogirodalom találóan utal arra, hogy a teljesítési akadályok (Leistungsstörungen) nemcsak abban nyilvánulnak meg, hogy az adós nem teljesített (Nichterfüllung), késedelemben (Verzug) van azért, mert a szolgáltatást nem tudja teljesíteni annak (kezdeti vagy utólagos) lehetetlenülése miatt (Unmöglichwerden, unmögliche Leistung), hanem abban is, ha a szolgáltatás teljesítésére ugyan sor kerül, de hibásan. Ebben az esetben a jogosultnak jogában áll a kötelezettől ennek szavatosságát és az ezzel járó helytállást igényelni (Recht auf Gewährleistung).[8]

Teljesítési akadály áll fenn akkor is, ha az eladósodott kötelezettel szemben csőd- vagy felszámolási eljárás indult meg. Ilyenkor a hitelezők rendszerint követelésüknek csak egy részéhez juthatnak hozzá.[9] Ebben az esetben a teljesítési hiba a teljesítést nem minőségi, hanem mennyiségi tekintetben befolyásolja.

2. A szerződésszerű teljesítés kötelezettsége és a szerződésszegés; a hibás teljesítés fogalma és jogkövetkezményei

2.1. A szerződésszerű teljesítés kötelezettsége

A kötelezett csak akkor szabadul kötelezettsége alól, ha a szerződést szerződésszerűen teljesíti.[10] Hibás teljesítés miatt szerződésszegésre kerül sor, ha a szerződéses szolgáltatás nem felel meg a szerződésben vagy törvényben megszabott minőségnek. Ez legtöbbször rejtett hiba formájában történik. Olyan hiba ez, amely a jogosultnak, azaz a dolog megszerzőjének az átadást követő dologszemléje során első látásra, rendszerinti ellenőrzés útján nem észlelhető.

Rejtett hiba a jogirodalom szerint akkor is fennáll, ha a dolog nem rendelkezik a rendes használathoz szükséges sajátosságokkal. Fennáll akkor is, ha a dolognak nincs olyan sajátossága, amely ahhoz a különleges használathoz lenne szükséges, amiért a vevő ezt a dolgot megrendelte, és amiről az eladónak tudomása volt. Rejtett hiba áll fenn akkor is, ha a dolognak nincs meg az a tulajdonsága, melynek meglétében a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan megállapodtak, vagy amely jogszabályban előírt. Végül akkor is fennáll a rejtett hiba, ha az eladó olyan dolgot adott át, amely nem felel meg a választott mintának, kivéve, ha a minta csupán tájékoztatás céljából lett átadva.