Jelen tanulmány a hitelbiztosítéki jog egyik alapintézményének, a kezességnek az újraszabályozása kapcsán felmerülő elméleti és gyakorlati kérdéseket kívánja bemutatni. Elemzésünk során a Vékás Lajos akadémikus által vezetett Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság 2008-ban közreadott Szakértői Javaslatát[1] vesszük alapul, de az egyes szabályok bemutatásakor néhány helyen utalunk azoknak a külföldi jogrendszernek a megoldásaira is, amelyek mintaként szolgáltak a kodifikáció során. Elméleti megalapozottsága miatt természetesen nem kerülhető el az 1945 előtti régi magyar magánjogra történő utalás sem.
A kezesség, mint járulékos személyi biztosíték, a hitelélet egy tradicionális és kiemelkedően fontos jogintézménye. A személyi biztosítéki jelleg azt jelenti, hogy a kezes felelőssége - a zálogkötelezett helytállási kötelezettségével szemben - nem korlátozódik egy meghatározott vagyontárgyra.[2] A kezes egész vagyonával felel, vagyis a vagyonába tartozó bármely vagyontárgyra végrehajtást lehet vezetni.[3] Ebből a szempontból a kezes - valamint garancia esetén a garantőr - felelőssége korlátlan, míg a zálogkötelezetté korlátozott.[4] Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a hitelező számára a személyi biztosítékok minden szempontból kedvezőbb pozíciót jelentenének, hiszen a dologi biztosítékok számos előnyt nyújtanak, különösen a végrehajtási-, illetve felszámolási eljárásban.[5] Ehhez képest a személyi biztosítékok előnye, hogy megnövekszik a kötelezettség teljesítéséért felelős személyek száma, ami a jogosult követelése vagyoni fedezetének növekedésével jár együtt.[6]
A kezesség lényege helytállás egy másik személy kötelezettségének a teljesítéséért. A kezes teljesíti a meghatározott másik személy (főadós, főkötelezett) kötelezettségét, ha az nem tesz eleget kötelezettségének.[7] A kezesség a kötelem megerősítése azáltal, hogy az adós kötelezettségének teljesítéséért más is kötelezettséget vállal.[8] A kezes felelőssége mögöttes, szubszidiárius
- 493/494 -
jellegű, hasonlóan a közkereseti társaság tagjainak, illetve a betéti társaság beltagjának a felelősségéhez.[9] A kezesség tartalma és terjedelme a főkötelezettség mindenkori tartalmához és terjedelméhez igazodik.
A kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.[10] A hatályos Ptk. 272. § (1) bekezdése nem tartalmazza azt a kitételt, hogy a kezes a jogosulttal szemben vállal kötelezettséget. Ettől függetlenül a hatályos kódex is a hitelező (jogosult) és a kezes közötti megállapodást szabályozza és nem a kezes és a főadós közötti jogviszonyt.[11] Amennyiben valaki a főadóssal szemben vállal kötelezettséget arra, hogy helyette a hitelezőnek teljesít, az nem kezesesség,[12] hanem vagy harmadik személy javára szóló szerződés (Ptk. 233. §), vagy pedig tartozásátvállalás (Ptk. 332-333. §). Ezekben az esetekben a jogosult és a teljesítést vállaló személy között nem jön létre jogviszony.[13]
A kezesség tehát a jogosult (a főkötelezett hitelezője)[14] és a kezes közötti szerződés, mégpedig ún. egyoldalúan kötelező (unilaterális)[15] szerződés.[16] Az a fordulat, hogy "a kezes kötelezettséget vállal" arra utal, hogy a jogosult nem válik egyben kötelezetté is. A kezességi szerződés alapján főszolgáltatásra csak a kezes köteles, a jogosultat legfeljebb járulékos, másodlagos kötelezettségek terhelhetik.[17] Ilyen másodlagos kötelezettség például a tájékoztatási kötelezettség.[18]
Annak ellenére, hogy a kezességi szerződés a jogosult és a kezes közötti kétoldalú megállapodás, egy háromoldalú jogviszonyt fog át, hiszen érinti a főadós és a jogosult közötti jogviszonyt is. Magából a kezességi szerződésből azonban a főadós számára sem jogok, sem kötelezettségek nem származnak, ő a kezesség létére hivatkozva nem szabadul saját kötelezettsége alól.
A kezességi szerződés lehet ingyenes, de lehet visszterhes is. Tipikus példája a kezesség visszterhes alakzatának a bankkezesség.[19] A kezesség ingyenes jellegétől természetesen független, hogy a főadós és a kezes közötti ún. fedezeti jogviszony ingyenes vagy visszterhes. Ez a fedezeti jogviszony amúgy sem hat ki a kezességi szerződés érvényességére.[20] Kivételesen elképzelhető, hogy hiányzik a kezes és a főadós közötti fedezeti viszony. Ebben az esetben az osztrák jog a megbízás nélküli ügyvitel szabályait alkalmazza.[21]
Kérdés, hogy a kezességi szerződés alapján a kezes milyen jellegű szolgáltatásra köteles? Kizárólag pénzszolgáltatással tartozik, vagy akár természetben is teljesíthet a főadós helyett? Csak dare, vagy esetleg facere, illetve preastare jellegű szolgáltatás is terhelheti a kezest? Mivel ebben a tekintetben sem a hatályos Ptk., sem a Szakértői Javaslat nem tartalmaz megszorítást, azt mondhatjuk, hogy a kezes nemcsak dare szolgáltatásra, illetve nemcsak pénzszolgáltatás teljesítésére vállalhat kötelezettséget.[22] Ez összhangban áll a Study Group for a European Civil Code által készített Principles of European Law, Personal Security Contracts (a továbbiakban: PEL-PSC) tervezettel is. Adott esetben tehát egy vállalkozási szerződés is biztosítható kezességgel, amely alapján a megrendelő a kezestől követelheti a vállalkozási szerződésben meghatározott eredmény (mű) előállítását és megvalósítását.[23] Más kérdés, hogy ha erre a kezes nem képes, akkor kártérítésre kötelezhető.[24] A kártérítésre kötelezés alapja ebben az esetben a kezességi szerződés megszegése.
Kérdés, hogy a kezes és a jogosult között fennálló kezességi szerződés létrejöttéhez, illetve érvényességéhez szükség van-e a főadós hozzájárulására? Ennek jogszabályi alapja nincs. Helyes tehát az a nézet, miszerint a kezesi szerződés létrejöttéhez nincs szükség a főadós hozzájárulására.[25] Ennek oka, hogy a főkötelezett
- 494/495 -
helyzete a kezesség elvállalása által nem súlyosbodik. Az osztrák jogban különbséget tesznek azon két eset között, amikor a kezes a főadós beleegyezésével, illetve amikor ennek hiányában vállalta a kezességet.[26]
Egy másik kérdés, hogy érvényességi feltétel-e a főadósnak a kezességvállalásról történő tájékoztatása? Bár ezt a törvény kifejezetten nem mondja ki, az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapelvéből ez levezethető.
A kezesség járulékos jellegű személyi hitelbiztosíték, ami azt jelenti, hogy a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt.[27] A kezesség tartalma és terjedelme tehát a főkötelezettség mindenkori tartalmához és terjedelméhez igazodik.[28]
A járulékosság elvéből következik, hogy alapul fekvő személyes jogviszony nélkül kezesség nem jöhet létre. Ha ilyen biztosítandó főkövetelés nincs, akkor a kezességvállalás érvénytelen.[29]
Járulékossági szabály, hogy a bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.[30] Kérdés lehet azonban, hogy érvénytelen jogügylet alapján keletkező követelést lehet-e kezességgel biztosítani? Villányi önálló adósnak - de nem kezesnek - tekinti azt a személyt, aki a biztosítandó követelés fenn nem állásáról (létre nem jött voltáról, érvénytelenségéről, megszűntéről) tudott, és erre tekintettel vállalt felelősséget.[31]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
