A Gazdaság és Jog 2025. decemberi különszáma tudatos szerkesztői koncepció mentén, két nagy gondolati egység köré szerveződve kínál átfogó képet a kortárs jogi gondolkodás meghatározó kérdéseiről. A lapszám első fele a gazdasági élet aktuális, nemzetközi kontextusba ágyazott kihívásait vizsgálja, míg a második tematikus blokk az Európai Unió Bíróságának működésével, hatáskörével, valamint alkotmányos és intézményi szerepével összefüggő problémákat elemzi. A különszámot végül Mádl Ferenc európai gondolkodásának összegzése zárja, történeti és eszmetörténeti távlatot adva az itt tárgyalt kérdéseknek.
A különszám ezúttal - rendhagyó módon - angol nyelvű, üzenve ezzel is, hogy a gazdasági élethez szorosan kapcsolódó jogi témák a nemzetközi diskurzus szerves részei.
A gazdasági és társadalmi környezet jogi kihívásait feltáró első hat tanulmány már önmagában is széles spektrumot ölel fel. Wopera Zsuzsa írása a gyermek legfőbb érdekének elvét állítja középpontba a határon átnyúló szülői felelősségi ügyek végrehajtása kapcsán, bemutatva, miként alakította át az uniós és a magyar jog a végrehajtás klasszikus logikáját az alapjogi szempontok elsődlegessé tétele érdekében.
Pázmándi Kinga tanulmánya a gazdaság, jog és vállalat hármas viszonyrendszerét elemzi a magyar társasági jog tükrében. A tranzakciós költségek elméletéből és a jogi személyiség fogalmából kiindulva mutatja be a társasági jog stabilitás és alkalmazkodóképesség közötti egyensúlykeresését, részletes statisztikai háttérrel alátámasztva a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározó gazdasági szerepét.
Nagy Adrienn tanulmánya a végrehajtási jog aktuális dilemmáit tárja fel. Az elévülés szabályainak alakulását a hitelezői érdek elsődlegessége és a korlátozott adósvédelem közötti feszültség tükrében elemzi, miközben kitekintést nyújt a határon átnyúló végrehajtás nehézségeire és a digitális vagyontárgyakra irányuló végrehajtás jövőbeli szabályozási kérdéseire is.
Szuchy Róbert írása az uniós klímapolitika adaptív jellegét vizsgálja a "Fit for 55" jogalkotási csomag és a "REPowerEU" terv összefüggésében. A tanulmány érzékletesen mutatja be, miként próbálja az Európai Unió egyidejűleg érvényesíteni a klímavédelmi ambíciókat, az energiabiztonsági szempontokat és a társadalmi igazságosság követelményeit egy gyorsan változó geopolitikai környezetben.
Leszkoven László a Polgári Törvénykönyv hatodik könyvéhez kapcsolódó kodifikációs és jogalkalmazási tapasztalatokat összegzi. A tanulmány a "Kodifikáció és hatályosulás" című konferenciasorozat keretében felhalmozódott bírói gyakorlatra, valamint a jogalkotói és jogértelmezési kérdésekre reflektálva nyújt átfogó képet a polgári jog egyik legdinamikusabban fejlődő területéről.
Hrecska-Kovács Renáta tanulmánya a közszolgálatban állók munkaharcainak lehetőségeit vizsgálja a lojalitási kötelezettség tükrében. A sztrájkhoz való jog, a véleménynyilvánítás és az alternatív kollektív fellépési formák összefüggéseiben mutatja be, miként keresik az érintett ágazatok az érdekérvényesítés jogilag elfogadható és társadalmilag is legitim útjait.
A különszám második nagy tematikus egysége az Európai Unió Bíróságának működésével, bírói legitimációjával és intézményi szerepével foglalkozik. Marinkás György tanulmánya a bírói függetlenség elvének alakulását vizsgálja az uniós bírósági rendszerben, különös tekintettel a bírók jelölésére, az ügyelosztás gyakorlatára és az EUB ítélkezési aktivitására.
Traser Julianna Sára átfogó összehasonlító jogi elemzésben mutatja be az EUB bíráinak és főtanácsnokainak nemzeti kiválasztási eljárásait tizenöt tagállam gyakorlatán keresztül. A tanulmány hiánypótló módon világít rá a nemzeti jelölési mechanizmusok sokféleségére, valamint a 255. cikk szerinti bizottság szerepére és a jelöltek karrierútjának sajátosságaira.
Herédi Erika az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos "összefogott párbeszéd" eljárási modelljét elemzi. A rendes bíróságok, az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága közötti kapcsolatot az alkotmányos identitás és az uniós jog elsőbbsége közötti feszültségtérben értelmezi, bemutatva azokat az eljárásjogi eszközöket, amelyek e komplex párbeszéd intézményes kereteit adják.
Budai Péter tanulmánya az EUSZ 13. cikk (1) bekezdésének első albekezdését állítja vizsgálata középpontjába, és azt a hatáskörbővülés egyik kulcspontjaként értelmezi. Az "alkímista amalgámja" metafora révén érzékletes képet ad arról, miként vált az intézményi célrendszer az uniós mozgástér tágulásának egyik legfontosabb alapjává.
Horváth Dóra írása az Európai Unió Bíróságának ügyelosztási gyakorlatát vizsgálja kifejezetten a jogállamisági ügyek vonatkozásában. Az informális szabályok, az elnöki diszkrecionális jogkör és az érintett tagállami bíró részvétele körüli dilemmák elemzésével fontos alkotmányos összefüggésekre mutat rá.
- 5/6 -
A különszámot Domaniczky Endre tanulmánya zárja, amely Mádl Ferenc európai integrációról alkotott gondolatait, tudományos munkásságát és államfői szerepvállalását foglalja össze. Ez az írás egyszerre tudománytörténeti visszatekintés és normatív értékű reflexió az európai egységgondolat múltjára és jövőjére.
A jelen különszám így egységes szerkezetben, mégis sokszínű megközelítésben tárja fel a gazdasági élet jogi kihívásait és az uniós bírói hatalom működésének kérdéseit, miközben az európai integráció eszmei alapjaihoz is visszanyúl. Bízunk abban, hogy e gazdag tematikus ív nemcsak a jogtudomány művelői számára nyújt értékes elemzéseket, hanem a jog és gazdaság összefüggései iránt érdeklődő szélesebb szakmai közönség számára is iránytűként szolgál.
Budapest, 2025. december. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző főszerkesztő.
[2] A szerző vendég-szerkesztő.
Visszaugrás
